A felfedeztető tanulás Réti Mónika kutató Kutatási, Elemzési és Értékelési Igazgatóság Iskola- és Módszertanfejlesztő Központ reti.monika@ofi.hu
Az aktív tanulás Középpontban: a tanuló Megváltozott tanárszerep Megközelítése, célrendszere újszerű Tacit tudás, tapasztalás felértékelődése Szociális, érzelmi tanulás is: intenzívebb Megismerésmód tanulása 1. alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés 2. komplex kommunikációs és társas készségek 3. nemrutinszerű problémamegoldás 4. önfejlesztés és önmenedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, önmotiváció és önreflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság 5. rendszerszemlélet Milyen 21. századi kompetenciákat vár a gazdaság? Az Egyesült Államok Természettudományos Oktatási Bizottsága National Research Council (2010): Exploring the intersection of Science Education and 21st Century Skills. Margaret Hilton, Rapporteur. Centre for Education, Division of Behavioral and Social Sciences and Education. Washington, DC: The National Academy Press
Hogyan történik? Probléma Korábbi tudás Tapasztalás Saját kérdések Vizsgálódás Kérdések pontosítása Információgyűjtés Válaszkeresés Magyarázatok Új tudás Tesztelés Alkalmazás Érvelés, vita Értékelés
Felfedeztető tanulás (IBL, inquiry based learning) Iskolai közeg: életkori sajátosságok, fejlesztés és ismeretek Tudományos kutatások: társadalmi-gazdasági igények és lehetőségek
Az ideális felfedező tanuló Bízik tanulási képességeiben Élvezi a problémahelyzet kihívásait Tud fontossági sorrendet tartani Bízik a saját kritikus ítéletében másokkal vagy akár a társadalommal szemben is Nem fél attól, hogy esetleg hibázik Nem fél válaszokat adni Rugalmasan tud nézőpontot váltani Tiszteli a tényeket, meg tudja különböztetni a tényeket a véleményektől Inkább nem vár teljes választ összetett kérdésekre, semmint egyszerűsített megoldást kapjon felfedeztető tanár Nem akarja feltétlenül megmondani, amit a tanulónak tudnia kell Kételyeket ébreszt, kritikussá tesz Nem fogad el rövid, egyszerű válaszokat Bátorítja a közvetlen interakciókat Nem foglalja össze a tanulók megbeszéléseit Nyitott a kérdésekre Bizalmas légkört teremt, elfogadó INKLUZÍV Problémákat tár a tanulók elé Sikerkritériuma: mennyire válik a tanuló jó nyomozóvá hogyan közelíti a jó felfedező tanuló jellemzőit Neil Postman és Charles Weingartner (1971): Teaching as a Subversive Activity
Fokozatok (1): kezdeti lépések kísérletezés magyarázatkeresés, modellezés jelenségek és objektumok leírása jelenségek és objektumok megfigyelése (Makádi Marianna nyomán, 2015)
Fokozatok (2): felfedezővé válás aktív részvétel a tudomány művelésében reflexió a tudományos ismeretekre a tudományos bizonyítási eljárás modellezése a tudományos magyarázatok megértése (Michaels és mtsai, 2008, p 19-21 nyomán Réti, 2014)
Lépések és módszerek
Példa: Titanic Szabóné Dóra Mónika, Szandaszőlős Állomás Történés érdeklődés hírek, film elköteleződés saját kérdések érvgyűjtés modellkészítés süllyesztés adatgyűjtés elmélyülés véleményezés megformálás értékelés bemutatók érvelés
Különleges kihívás Mindemellett, hogy a tanároknak meg kell tanulniuk, hogyan kell konstruktivista módszerekkel tanítani, új értékelési kompetenciákat kell elsajátítaniuk, új tanárszerepekbe kell belehelyezkedniük, új tanulói munkaformákat kell támogatniuk, a tanárok felkészítése a felfedeztető tanulás alkalmazására még ennél is többet jelent. A politikai és kulturális dimenziók legalább ilyen lényegesek. A feladatot tehát az iskolákban, ahol a tanárok dolgoznak, politikai és kulturális síkon is kezelni kell. (AAAS, 1993)
Megfontolandó Időigényes különösen eleinte Nehezebb közvetlenül irányítani Fárasztó: a pedagógusnak a felkészülés, a tanulónak a részvétel Alapos előkészítést igényel Sok megerősítésre van szükség Nehezebb rutint szerezni Alkalmanként (rendszertelenül) keveset használ Alapkészségeket (life skills, soft skills) és kulcskompetenciákat fejleszt Erősen gazdagítja a fejlődést Magabiztosságot ad A tanulás affektív elemeire intenzíven hat; egyenletesen fejleszt (érzelmi, fizikai, pszichés, szociális) Esélyteremtő Felkészít a munka világára
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert, 1970/1989) reti.monika@ofi.hu VÁROM A KÉRDÉSEKET!