Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. ELTE PPK BaBe - Bachelor képzés bevezetését követő kutatás A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Pedagogikum 5. alprojekt Szarka Emese
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. A kutatás kezdete 2006: a BA átgondolásakor, a célok kitűzésekor még senki nem látta, hogy kint a terepen mi lesz a hallgatók feladata Pedagogikum 5. alprojekt 2008: a kutatás megkezdése (2010. tavaszi félévéig)
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. A kutatás célja Pedagogikum 5. alprojekt a) az adott képzési program fejlesztése, értékelése kutatáson alapuljon, b) a működtetésért közvetlenül felelős oktatók és intézményi szintű vezetők megfelelő minőségbiztosítási háttérrel rendelkezzenek a döntéshozatalhoz c) a professzionális tanulásszervezés és kompetenciafejlesztés tanulása a munka világával való kapcsolatban
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. Terepen végzett gyakorlatok Pedagogikum 5. alprojekt Cél: - Részvétel kisebb intézménykutatásokban (individuálisan, párban, kiscsoportban) - Kompetencia- és pályakép fejlesztés az intézményi valóság egy-egy területén - A reflektivitás fejlesztése - A munkaerőpiaci esélyek növelése Terep: A közoktatási feladatokat ellátó intézményeken belüli és kívüli helyszínek (pl. iskolák, múzeumok, színházak, alapítványok, egyesületek, folyóiratok és kutatóintézetek) >> 337 intézmény
Terepen végzett gyakorlatokat igénylő kurzusok és ezek vizsgálata Pedagogikum 5. alprojekt
Kurzusok 2. év őszi félév: Iskolai gyakorlat, iskolai terepmunka, tanulók és tanulócsoportok megismerése (35 óra) 2. év tavaszi félév: intézményi gyakorlat, nevelési intézmények, gyakorlat iskolán kívül, statisztikai módszerek alkalmazása a pedagógiai kutatásban (45 óra) 3. év tavaszi félév: oktatási és nevelési asszisztens specializációs modul szakmai gyakorlata (45 és 60 óra)
A vizsgálat összefoglalása Változók 1-2 év Harmadév Hallgatók és gyakorlatvezetőik véleménye Szakirányos hallgatók és gyakorlatvezetőik véleménye Vizsgált terület Feladatrepertoár: iskolai gyakorlata és iskolán kívüli /intézményi gyakorlatok + kompetenciák Feladatrepertoár + kompetenciák Pedagogikum 5. alprojekt Alkalmazott módszerek Visszacsatoló kérdőív - Asszisztensi kérdőív, - hallgatói reflektív naplók, - végzett hallgatóink kompetencia kérdőíve A feldolgozás technikája Táblázat, elmetérkép, körcikkely Elmetérkép, diagram, reflexió szemelvények Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. [1] Minden olyan intézmény, amely nem általános, közoktatási és felsőoktatási intézmény. Más néven külső intézményi gyakorlatnak nevezzük.
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. A kutatás eredményei Pedagogikum 5. alprojekt
Az első két évfolyam tevékenységrepertoárja
Következtetések - tevékenységek - a mentor szerepe - a gyakorlóhely spektruma
A feladatok kompetencia támogatása a) A pedagógiai jelenségek, problémák felismerése, vizsgálata tudományos igényű elemzése, b) A pedagógiai helyzetek felismerése, teremtése és tanulási környezetek alakítása, alkotása, c) Az együttműködésre és tevékenységszervezésre vonatkozó kompetenciákat jelentős mértékben támogatják. A pedagógiai innovációkból, fejlesztő projektekből viszont már jóval ritkábban vehették ki részüket hallgatóink, ahogyan a Segítő, megerősítő kommunikáció alkalmazására is kevesebb szituációban kerülhetett sor.
A szakirányos hallgatók feladatai Kapcsolattartás Ütemterv készítése Megismerkedés a terep innovációs, szervezetfejlesztési kezdeményezéseivel Dokumentu melemzés Megfigyelések készítése a pedagógiai folyamatokról Saját tevékenységek dokumentálása Reflektív napló vezetése Bekapcsolódás bármilyen jellegű pedagógiai foglalkozásba Összefoglaló értékelés készítése kompetenciaterületenkén t
A szakirányos hallgatók szakmai gyakorlatának tevékenységrepertoárja 2008 2010 között
Az első két évhez képest a szakirányos hallgatók szakmai gyakorlatában megjelennek: a) olyan feladatok, amelyek elmélyítik az első két évben tanultakat (pl. az alapozó szakaszban a különböző vizsgálatokba való bevonódás, amely vizsgálatokat harmadévben már önállóan végeznek el a hallgatók), b) komplexebbek azoknál (pl. megfigyelési jegyzőkönyvek készítése), c) új elemek is előtérbe kerülnek (pl. fejlesztések, virtuális tevékenységvégzés), d) olyan feladatok, amelyek a pedagógiai innovációk, fejlesztő projektek támogatása nevű kompetenciafejlődést is jelentős mértékben támogatják (pl. IKT és tananyagfejlesztés), e) a pályakép és az elköteleződés szempontjából a szakmai gyakorlatok már lényegesen jobban orientálnak, f) olyan feladatok, amelyeket elvár a gyakorlóhely, de mi nem készítettük fel hallgatóinkat (pl. korrepetálás vagy a próbatanítás), g) olyan feladat, amelynek eredményességét a kurzusvezető elvárja a hallgatótól, de valójában nem helyez kellő hangsúlyt az erre való felkészítésre (pl. interjúkészítés).
A gyakorlatok egyik jelentős problematikája az, hogy milyen relevanciája van a képzési tartalmaknak, illetve, hogy a gyakorlóhelyek elvárásait tudja-e, akarja-e kiszolgálni a képzés.
A kompetenciafejlesztés eredményei a szakirányos hallgatók évfolyamán
Az Asszisztensi kérdőívek tanulságai A próbatanítást és a tanórán kívüli tevékenységet felváltotta két másik feladat: a fejlesztés és a publikálás Az adminisztrációnál helyt kapott az elektronikus napló és egy előkészítő folyamat A rendezvényeken a szervezési feladatok mellett megjelent a menedzselés és a technikai segítségnyújtás is 1 év alatt végbement minőségi változások!
A hallgatói önreflexiók tanulságai Mindenki észlelt pozitív irányú változást: a folyamatos önfejlődés kompetenciájában. Stagnálás érzékelhető a segítő kommunikáció gyakorlásában illetve a pedagógiai fejlesztések, fejlesztő projektek révén szerzett képességekben. Többségüknél előfordult a pedagógiai jelenségek, problémák felismerése, vizsgálata tudományos igényű elemzése és az együttműködés kompetenciájában való fejlődés.
A gyakorlatok hatása a hallgatók kompetencia megítélésére a kompetenciák fontossága A vélemények változása a segítőtámogató kommunikációval kapcsolatban érzékelhető (p=0,069>0,05), bár nem szignifikáns. A képzés 2. éve már nem módosítja jelentősen a kompetenciák fontosságának megítélését, ezek a preferenciák a képzés 1. évének második felében rögzülnek. saját felkészültségük A kompetenciák fejlődése erősen szignifikáns változást mutat a 2. évfolyamon (p= 0,011<0,05).
A kompetenciákra való felkészültség rangsorának változása az 1. és 2. évfolyam válaszaiban Leginkább felkészültnek mindkét évfolyam hallgatói az együttműködés és a segítő kommunikáció terén érzik magukat. A legnagyobb bizonytalanság a pedagógiai innovációk támogatását és a felelősségvállalást jellemzi bizonytalan helyzetét az is indokolja, hogy a gyakorlatok feladataiban is csak kevéssé jelent meg.
A gyakorlatok minőségbiztosítása Honorációs háttér A gyakorló terepek gondos kiválogatása Rendszeresen frissülő adatbázisa (a hallgató igények figyelembe vétele is) Mesterségünk címere (folyamatos kapcsolattartás) Felkérő levelek > tájékoztatás a terepen végzett gyakorlatokról, elvárásokról a mentor / fogadó intézmény felé Rendszerszerű nyomon követés ( alkalmazásba venné a szakirányos gyakornokokat? ) Megbízási szerződések mentorokkal
Hogy még jobban csináljuk! (1) Tájékoztató füzet a mentorok számára a hallgatók tevékenység lehetőség-repertoárjáról. (2) Tudatosabb célhely megválasztása és a hallgatók orientálásában való szakszerű segítés. (3) A hallgatók buzdítása a Visszacsatoló kérdőívek kitöltésére. (4) A Visszacsatoló kérdőívek eredményeinek megismertetése a fogadó intézményekkel és a hallgatókkal. (5) A gyakorlatok folyamatos minőségbiztosítása. (6) Megfelelő anyagi háttér biztosítása.
Köszönöm a figyelmet! Szarka Emese ELTE PPK Oktatáselméleti Tanszék szarka.emese@gmail.com