BETEGBIZTONSÁG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ



Hasonló dokumentumok
(PATIENT) HAND OVER COMMUNICATION

BETEG ÁTADÁS ÁTVÉTEL KOMMUNIKÁCIÓJA (hand-over communication) Dr. Mester Lajos

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit

MŰSZAKOK KÖZÖTTI BETEGÁTADÁS PROTOKOLL KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE A BIR-BIK KRÓNIKUS OSZTÁLYÁN ARAPOVICSNÉ DR. KIS KRISZTINA MBM16

2011. október 6. Programvezetők: dr. Lám Judit. NEVES hírek. On-line jelentési felületek. Azonnali adatfeldolgozás és visszajelzés

betegbiztonság a kommunikáció sérülésének okai és június 18., SE EMK

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

Vérfelhasználás. 12. NEVES Betegbiztonsági g Fórum február 3.

Gyógyszerészi gondozás beadandó projekt feladat október 10.

Jó ez nekem? az akkreditációs standardokkal szerzett első tapasztalatok. XXIX. Betegbiztonsági Fórum június 12.

Team munka és kommunikáció

ORVOSI HIBÁK ÁS TÉVEDÉSEK KOMMUNIKÁCIÓJA

Gyógyszerészi kommunikáció

Handover toolbox www. handover.eu

Egészségügyi teljesítménymérési rendszerek példák a külföldi gyakorlatból

Boros Erzsébet dr Csépleő Viktória VI. Betegbiztonsági Fórum

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

Kórházi betegbiztonsági felmérés

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Betegbiztonság az alapellátásban

A BELLA akkreditáció HATÁSVIZSGÁLATA. Takács Erika SE EMK május 28.

STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON

Kockázatkezelés az egészségügyben

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

lépünk vagy Hibáinkból lépcsőt csinálunk

Tapasztalatok diagnosztikai ellátásban. Dr. Vida Zoltán

INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA A SZAKMAI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉRE A KÓRHÁZAKBAN

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

Dr. Péter Ádám Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Belső és külső kommunikáció standard

A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8.

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

A NEVES jelentő és tanuló rendszer. Dr. Lám Judit

Az expediálás új irányvonala

Strukturált ápolói betegátadási forma bevezetése intenzív egységben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP A-12/

Témavázlat. betegbiztonság. nemkívánatos események jelentősége okok megelőzés lehetőségei és feltételei

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

A nemkívánatos események jelentésének

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai

Klinikai audit helye az akkreditációs rendszerben Dr. Gődény Sándor (DE OEC, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet)

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Oki kutatások lehetőségei (RCA root cause analysis) példa: esések

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Megújuló betegoktatás a XVI. kerületi szakrendelőben

Települési ÉRtékközpont

Kritikus állapotú betegek intrahospitalis transzportja

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban

Betegbiztonsági Fórum

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont

III. évfolyam projektmunka: Betegek terápiás nyomonkövetése együttműködésben a háziorvossal december 5.

Felnőttek, mert felnőttek

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

A BEGONIA JELENTŐSÉGE A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS JÓ GYAKORLATÁBAN. dr. Bezsila Katalin DEMIN XV május 29.

I n n o v a t í v t r é n i n g e k mellékhatások nélkül

A hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott legfontosabb elemzési

A betegbiztonság ára. dr. Belicza Éva IX. BETEGBIZTONSÁGI FÓRUM június 3.

A protokollok gyakorlati alkalmazása. XXVIII. Betegbiztonsági Fórum április 24.

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés Geriátriai szakápolás modul. 1.

A WHO betegbiztonsági irányelv hazai adaptációja: NEVES (nem-várt események)

Kórházi betegbiztonsági felmérés

Engedélyszám: /2011-EAHUF Verziószám: Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

hatályos:

PSZÁF-RTF Konferencia november 12

A könyvvizsgálat módszertana

Az ellátás szakmai megfelelősége, minősége, biztonsága az integráció tükrében. Dr. Margitai Barnabás MBA, M.Sc - DEMIN XI. Debrecen,

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápoló szakképesítés Szakápolás modul. 1. vizsgafeladat szeptember 7.

A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK TEHERMENTESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás?

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság működési rendje

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan

DR. VARGA ZSUZSANNA BKS RESEARCH KFT. ALBERT SCHWEITZER KÓRHÁZ RENDELŐINTÉZET, HATVAN

A bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a klinikai audit jelentősége. I. Háttér információk 1.1. Nemzetközi helyzet 1.2.

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Szabványok, ajánlások

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A

Átírás:

BETEGBIZTONSÁG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Dékán Zita Betegbiztonsági Fórum 2009. június 18.

ÁTTEKINTÉS Betegbiztonság & Kommunikáció A probléma jelentősége és következményei Kritikus területek, összefüggések Módszertani ajánlások, tapasztalatok Diszkusszió Hazai helyzet elemzése Okok azonosítása Megoldási alternatívák

CÉLKITŰZÉS Kommunikációs eredetű ellátási hibák csökkentése A kommunikáció és a betegbiztonság összefüggéseinek széleskörű tudatosítása Szakmai és betegkommunikáció eredményességét támogató módszertan, kommunikációs protokollok, segédanyagok létrehozása, alkalmazása

FOGALOMÉRTELMEZÉS Nem kívánatos események (adverse events) Ellátási Hibák (medical errors) Műhibák (malpractice claims) KOMMUNIKÁCIÓ szerepe: Kommunikációs hiba Ellátási hiba Nemkívánatos esemény megfelelő kezelése Műhibaperek belső/külső kommunikációja

A KOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE A betegbiztonságot érintő nem várt események többsége (kb. 70%) kommunikációs hibákra vezethető vissza.* A műhibaperek közel 80%-áért kommunikációs hiányosságok, és / vagy az interperszonális készségek hiánya felelős** Az orvosokat legtöbbször nem a rossz ellátás, hanem a rossz kommunikáció miatt perlik. A nem megfelelő kommunikációs gyakorlat a felelős a betegbiztonsággal gg kapcsolatos esetek többségéért. (JCAHO, 2005)**

KÖVETKEZMÉNYEK A kommunikációs hiányosságok következtében előforduló nem kívánatos események, ellátási hibák akár a beteg halálához is vezethetnek. Rossz gyógyszer, allergiás reakciók Nem megfelelő oldali műtét Műtét elhalasztása Nem megfelelő terápia Kommunikáció javítása a 2. helyen szerepel a betegbiztonság javítását célzó stratégiai feladatok között (JCAHO, Patient Safety Goals 2009

KIEMELT TERÜLETEK Betegkommunikáció Szakmai kommunikáció Orvos Beteg kommunikáció Beteg átadás- átvétel Team Munka, szakmai együttműködés

KIEMELT TERÜLETEK ORVOS- OS BETEG KOMMUNIKÁCIÓ Érthetőség Ráfordított idő, kommunikációs stílus, hozzáállás Beteg/ hozzátartozók bevonásának mértéke. Orvos informáltsága! A beteg ismeretei, részvételi hajlandósága, ill. képessége TERÁPIÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS / nemkívánatos események Minőségmérés és indikátorképzés nehézségei

Hiányosságok mindkét oldalon előfordulnak: A beteg úgy gondolja, hogy az orvos úgy is tudja, mit kell kérdeznie. Az orvos úgy gondolja, hogy a beteg úgyis tudja, milyen információt kell megosztania. * Az orvosok nem tesznek elég erőfeszítést t annak érdekében, hogy a betegeik informált döntéseket hozhassanak.* Mindkét fél aktív együttműködésére szükség van a kommunikációs eredetű ellátási hibák csökkentése érdekében. *Gregg S. Meyer. MD, Louise Arnheim, MPA: The power of two: Improving Patient Safety through better Physician-Patient communication, Family Practice Management, 2002

PÉLDÁK Példa1: új jgyógyszerrel kapcsolatos tájékoztatás terápiás együttműködés allergiás reakciók, mellékhatások, gyógyszer- kölcsönhatások kiküszöbölése párhuzamos gyógyszerfelírások elkerülése Példa 2: onkológiai betegek tájékoztatása Emocionális gátak befolyása a megértésre Beteg rendszeres átadása osztályok és szakemberek között Alternatív információforrások, félreértések Több szakember együttműködése Civil szervezetek szerepe!

BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Betegkommunikáció Demográfiai változások Krónikus betegségek g Változó beteg-elvárások, információs szint Orvosok presztizs-vesztése Munkaerőhiány, túlterheltség Specializáció, technológia Kommunikációs interakciók jelentős száma Betegek mozgása a rendszerben A betegkommunikáció eredményességét alapvetően g y g p befolyásolják a belső szakmai együttműködések, ellátók közti interakciók!

KIEMELT TERÜLETEK Beteg eg átadás-átvétel á Ellátók / intézmények, ellátási szintek között Intézményen belül, egyes egységek, intézmények között (pl. vizsgálatok, áthelyezés, stb.) Műszakváltáskor (orvos-orvos, orvos-asszisztens, stb.) Elbocsátás (ellátó és következő ellátó (pl. háziorvos), ellátó és páciens/hozzátartozó) között, stb. DEFINICIÓ (WHO) A pácienssel kapcsolatos információk továbbítása az egyik egészségügyi dolgozótól a másikig, az egyik szakmai teamtől a másikig, ill. az egészségügyi szakemberektől a betegig, a hozzátartozókig, a betegellátás folyamatossága és biztonsága érdekében.

BETEG ÁTADÁS-ÁTVÉTEL 2006: az Egészségügyi Szervezetek Akkreditációs Bizottsága (Joint Commission i on Accreditation ti of Healthcare Organizations, JCAHO) felhívta a kórházak figyelmét arra, hogy a betegek átadásakor a kommunikációra ió különös ö hangsúlyt fektessenek, k hozzanak létre irányelveket azok elkerülésére és kíséreljék meg az orvosok és nővérek közötti kommunikációban iób régóta fennálló akadályok k lebontását. át A kórházak tartanak attól, hogy elveszítik az akkreditációjukat, ha nem felelnek meg az irányelveknek, amelyek betartását a biztosítók is elvárják az intézményektől.* Hospitals combat errors at the hand-off, http://www.post-gazette.com/pg/06179/701770-114.stm

PÉLDÁK Példa1: alap- és fekvőbeteg-ellátás közötti kommunikáció Páciens átvétele ill. átadása sem zökkenőmentes Hiányos információ vizsgálatokkal, kezeléssel, gyógyszerekkel, további teendőkkel kapcsolatban Irreális elvárások, tájékozatlanság A beteg és hozzátartozó közvetít Ausztrál háziorvosok szerint a kommunikációs eredetű ellátási hibák csaknem fele a nem megfelelő kórházi elbocsátásból, ill. egyéb, kórházi kommunikációs hibából adódik.* Példa2: kommunikáció műszakváltások alkalmával, ill. zárójelentés kiadásakor *TAPS (Threats to Australian Patient Safety study), Australian Family Physician, 2008

KIEMELT TERÜLETEK Team munka Szakemberek közötti (interperszonális) kommunikáció Szakmán belüli és közötti (interprofesszionális) kommunikáció Ellátási hibák vezető okaként ké a nővérek ő az orvosokkal való kommunikáció hiányosságait jelölték meg!* és fordítva. 2000 válaszadó fele érez nyomást a kollégák részéről, bizonyos általa nem biztonságosnak tartott gyógyszer beadására, s nem meri jelezni** Pre-operatív kommunikáció jelentősége***

TEAM MUNKA Kommunikációs problémák (Pld) 1. Időzítés: Túl későn történik ahhoz, hogy hatékony legyen 1. Bevont személyek: Nem kommunikálnak a team minden érintett tagjával 1. Tartalom: A kommunikáció nem teljes, nem pontos 1. Hiábavalóság: A kommunikáció nem éri el a célját (nem tesznek semmit mindaddig, míg sürgőssé nem válik Communication Failures in the Operating Room, Ann Fam Medicine, 2004

BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: Szakmai kommunikáció Időhiány, munkavégzés megzavarása Különböző interakciós stílus (pl. orvos-nővér) Érvelés, meggyőzés, szervezés időigénye! Megfelelő szerepmodellek hiánya Szerepkonfliktus, szereptévesztés Készségek, képzettség Túlzott autonómiára ösztönzés Betegek bevonása hagyományosan elmarad Permanens Információhiány döntések Nyílt kommunikációra ió alkalmatlan l kommunikációs kultúra

ÁLTALÁNOS JAVASLATOK (WHO, JC, Kaiser Permanente) Szakmai kommunikáció Everyone in the same movie and no surprises! Szakmák közötti korlátok lebontása Közös nyelv és értelmezési mód, hívószavak Komplex környezetben: egyszerű szabályok Minimálisan szükséges információmennyiség Standardizálás és egyszerűsítés, ahol lehet! Biztonságos szervezeti kultúra (merjék jelezni!) Rendszeres értékelések, visszacsatolás Átlátható folyamatok, egységes dokumentáció Személyes kommunikáció (is), ahol lehet! Beteg-átadásra, átvételre fokozott hangsúly! To err is human aki dolgozik, tévedhet!

MÓDSZERTANI JAVASLATOK (WHO, JC) Szakmai kommunikáció Asszertivitást javító, kommunikációs tréningek Fast talks 15 perc Visszaolvasás, ismétlés, visszakérdezés Elektronikus támogatás igénybevétele Többszakmás vizitek, értékelők, interaktív referálók Beteg és hozzátartozók bevonása Korszerű dokumentációs és kommunikációs gyakorlat (pl. műszakváltások, zárójelentések) Szóbeli briefing, írásos támogatás Team munka ösztönzése, együttműködés javítása BRIEFING modellek

S.B.A.R. briefing technika Szakmai kommunikáció egységes sémák alapján, az időkorlátok figyelembevételével SITUATION (szituáció) BACKGROUND (háttér) ASSESSMENT (összegzés) RECOMMENDATION 60 MP! Cél: a legfontosabb információk átadása a beteg állapotával és fontos teendőkkel kapcsolatban, az időkorlátok figyelembevételével Eredmény: a negatív kimenetelű esetek akár a felére csökkenhetnek!* Bloomingtoni SF St. Joseph Medical Center felmérése

MÓDSZERTANI JAVASLATOK Betegkommunikáció Szakmai kommunikáció és együttműködés javítása + Egyszerű, érthető szóhasználat Írásos tájékoztató anyagok Audiovizuális eszközök Megértést támogató technikák (Teach-back..) Betegek és hozzátartozók aktív együttműködését ösztönző anyagok (pl. 20 Tips to prevent Medical Errors*) A gyors lassú, a lassú pedig gyors IDŐFAKTOR! 20 Tips to prevent Medical errors, Agency for Healthcare Research and Quality (AHRQ)

ÖSSZEFOGLALÁS A nem várt események jelentős részéért kommunikációs hiányosságok felelősek. A betegek bevonására építő, interaktív és érthető kommunikáció, valamint a szakmák közötti együttműködés és a team munka javítása jelentősen csökkentheti a nemkívánatos események számát. Egységes szakmai kommunikációs sémák (pl. briefing modellek, standard dokumentáció) fejlesztésével és a kommunikációs készségek célzott javítása révén jelentős eredmények érhetőek el.

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS BETEGBIZTONSÁG Feladatok: Problémák és okok célzott feltárása, elemzése Beavatkozási pontok meghatározása, a magas rizikófaktorral bíró, kritikus területek részletes elemzése Célzott adatgyűjtés és feldolgozás a NEVES program jelentési rendszerének segítségével Szakmai tájékoztatók, módszertani ajánlások, kommunikációs protokollok, szabályok kidolgozása és bevezetése Közérthető lakossági tájékoztatás Folyamatos monitoring, visszacsatolás és kontroll

KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK Általános aá osattitűd! Fejlesztési költségek Dolgozói együttműködés hiánya Infrastrukturális háttér Munkaerőhiány Problémák nyílt kommunikációjának hiánya Kommunikációs protokollok sokrétűsége Megfelelő kutatási adatok hiánya

Mindig is lesz kockázata és váratlan mellékhatása minden olyan helyzetnek, amikor egy problémára több lehetséges megoldás (diagnózis) van, s minden egyes döntés további döntéseket von maga után (kezelés), és ezeket egy élő, lélegző, kiszámíthatatlan pszichológiai reakciókkal bíró egyénen (beteg) alkalmazzák. És a kockázatot csak növeli, hogy a sok lehetséges megoldás kivitelezése a két vagy több egyén között zajló kommunikáció eredményességének is függvénye,. How Communication Complicates the Patient Safety Movement, The six factors of Communication Risk Patient Safety and Quality Healthcare, 2006 June, Michael S. Woods

AJÁNLOTT FORRÁSOK Institute for Healthcare Improvement (IHI), www.ihi.org The Joint Comission Patient Safety Program, www.jointcomission.org/patiensafety Joint Comission on Accreditation of Healthcare Organizations, www.jcaho.org World Health Organization www.who.comwho Quality and Safety in Health Care www.qshc.bmj.com Patient Safety and Quality in Health Care, www.psqh.com További Irodalom: Transforming Care at the bedside How to guide: optimizing communication and teamwork, Institute for healthcare improvement, Robert Johnson Foundation, 2008 Silence Kills The Seven Cruicial Conversations for Healthcare, American Association of critical-care Nurses, Vital Smarts, 2005 Enhancing Safety Culture through h effective communication, Safety Science Monitor, 2007 Improving Patient Safety Through Provider Communications Strategy Enhancements, www.safecoms.org Safety Attitude Questionaire, www.qualityhealthcare.org