PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület

PROGRAMTANTERV Életpálya-építési kompetenciaterület 7-12. évfolyam I. BEVEZETŐ Bevezetés, a bevezetések elé Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése 7-12 évfolyamon hat műveltségterület tananyagtartalmain történik. A Pedagógiai Koncepcióban leírt képesség-taxonómia elemei valójában szinte bármely műveltségterület tartalmain fejleszthetőek, nyilván minden műveltségterületen más arányban és mértékben. A választott fejlesztési metódus azt is eredményezi, hogy az A típusú életpálya-építési programcsomagok fejlesztését 7-12 évfolyamon műveltségterületi fejlesztőcsoportok végzik. A fejlesztőcsoportok azt a sajátos megrendelést kapták, hogy műveltségterületük fejlesztési céljait nem figyelmen kívül hagyva, de némiképp másodlagosnak tekintve, tananyagaik tanítását egy nem műveltségterületi képesség-taxonómia által leírt kompetenciarendszer, képesség- és részképesség-fejlesztési logikához igazítva szervezzék. A feladat nem egyszerű. Ezért a fejlesztő teamek némelyike programtanterve elé bevezetésként olyan magyarázó szöveget illesztett, amely a majdani kipróbálónak igyekszik megmutatni, milyen gondolatmenet vezérelte a fejlesztőket akkor, amikor éppen ezt a feldolgozási módot választották. Az alábbiakban ezeket az iránymutatókat adjuk közre. Az életpálya-építési A típusú 7-12 évf. programcsomagjának fejlesztői és a projektvezető

EMBER ÉS TÁRSADALOM MODULOK 1. A programtanterv általános leírása A tananyag alapvető sajátossága az, hogy az Ember és társadalom műveltségi terület tartalmait és pedagógiai szükségleteit összekapcsolja az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerével. Másképpen fogalmazva: az Életpálya-építés kompetencia terület megközelítési szempontjai alapján tananyagmodulokat dolgozunk ki és javaslunk a kollégák, illetve az iskolák számára az Ember és társadalom műveltségi terület tantárgyai, tananyagai számára. Ebben az értelemben a tananyag középpontjában a szocializáció fogalma áll, mivel ez mind a két terület meghatározó centruma. Az Ember és társadalom műveltségi terület esetében nyilvánvaló, hogy a terület legfőbb célja és tartalma a felnövekvő generációk társadalmi beillesztésének elősegítése és erősítése: az értékrend, a társadalmi normák bemutatása, a társadalmi intézményrendszer megjelenítése, valamint az aktív (állam)polgár gondolkodás-és cselekvésmódjainak megalapozása, és az életkornak megfelelő társadalmi részvétel gyakoroltatása. Az Életpálya-építés kompetencia terület pedagógiai szempontrendszere roppant hasonló tevékenységre irányul, hiszen a társadalmi beilleszkedés tervszerűségére, tudatosságára helyezi a hangsúlyt: a szocializáció külső feltételrendszerének megismerése mellett azokat a kompetenciákat és tevékenységeket vizsgálja, illetve igyekszik majd a diákokban erősíteni, amelyek az egyéni ambíciók minél teljesebb megvalósításához szükségesek: Célkitűzés - önismeret Feltételrendszer - környezet Stratégia, tervezés Megvalósítás (gyakorlás) A visszajelzések értékelése A tervezés esetleges módosítása A programtanterv több műveltségi területet Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek fog át, illetve igyekszik valamennyi tantárgyi területhez kapcsolódni. Mindez a program személyes jellegéből adódik, abból, hogy minél több oldalról igyekszünk megközelíteni a szocializációval kapcsolatos kérdéseket. A főbb irányok a következők: Személyiségfejlesztés Életvitelre, viselkedésre, gyakorlatra vonatkozó nevelés

(Állam)polgári kompetenciák kialakítása és erősítése A jól elvégzett munka készségének kialakítása és az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakoroltatása. Pályaorientáció Nagyon fontos szempont az ismeretek, készségek és tevékenységek helyes arányának megtalálása. A moduláris jelleg lehetővé teszi, hogy egyegy témát úgy dolgozzunk ki, hogy megjeleníthetőek legyenek a különböző műveltségterületekhez tartozó tartalmak, ugyanakkor a tanárnak lehetősége legyen amennyiben a tervezett óraszám megengedi direkt készségfejlesztő programok indítására is, sőt, minden témából szervezhet projektet, témahetet is erre majd külön utalás történik. 1.1. A fejlesztés tartalma 1.1.1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztésének célja A tananyag szerzői úgy gondolják, hogy a gyerekek szocializációjának, életpálya-építésének alapvető, meghatározó színtere a család. Mindennapi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a mai magyar társadalomban a családok erre egyre kevésbé képesek, s gyakran nem is ismerik fel az ilyen irányú nevelés fontosságát. Ezért az iskolarendszernek a korábbiaknál jóval többet kell vállalnia ezen a területen. Szükség van egy olyan készségfejlesztő tananyagra, amely tudatosan közvetíti az életpálya-építéshez szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. A fő cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyiségük formálása. A diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek a társadalmi környezetük különböző mintáinak bemutatásán, helyzetgyakorlatain keresztül, a különböző alternatívák ismeretében és cselekvési formák birtokában tudjanak számukra ismeretlen szituációban is eligazodni, és az általános emberi és polgári normáknak megfelelően viselkedni. Fontos cél továbbá, hogy fejlesszük a fiatalok társadalmi tájékozottságát, tájékozódási képességét, illetve, hogy megalapozzuk a demokratikus közéletben való tudatos részvételüket; felkészítsük a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. 1.1.2. A fejlesztés általános területei Készségek. Az életpálya-építés kompetencia terület fejlesztő tananyagának egyik alapvető újdonsága, hogy a társadalmi gyakorlatra irányuló alapvető készségeket igyekszik gyakoroltatni: megalapozni és erősíteni. A fejlesztendő készségek természetesen roppant sokfélék lehetnek az adott tananyagrésznél részletesen jelezzük -, de kiemelten a következőnagyobb csoportba rendezhetőek: Önismeret

Információszerzés- és kezelés Kommunikáció Gondolkodási-döntéshozási készségek Tanulási-információfeldolgozási készségek Együttélési-együttműködési (szociális) készségek Ismeretek. A tananyag struktúráját a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szocializációs igények és szükségletek határozzák meg. A tananyag kidolgozásakor ugyanakkor meghatározó szerepet játszik majd a módosított Nemzeti alaptanterv, s az annak szellemében készülő kerettantervek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak, tantárgyi területek tananyagát igyekszünk szintetizálni a moduláris jelleg miatt lehetőség van sokféle tantárgyi keret kialakítására: Tematikus történelem Társadalmi- és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Médiaismeret Szemléletformálás. A szemléletformálás természetesen nem lehet kizárólag egy modulárisan felépített iskolai tananyag feladata, hiszen ez csak akkor lehet igazán eredményes, ha hosszú távon összhangba kerül a családok, az iskola (az éthosz és a tényleges gyakorlat együtt) és a tágabb környezet értékrendje. Ennek tudatában is fontosnak tartjuk azonban, hogy az általunk kidolgozott program egységes pluralista szemléletű, de nem értékrelativitásra épülő normarendszert közvetítsen. Ennek főbb elemei a következők: A polgári értékrend bemutatása A demokratikus gondolkodás és cselekvés mintái A morális felelősségvállalás Magas szintű munkakultúra ismerete és készsége 1.1.3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek) 1.1.3.1 A fejlesztési tevékenység sajátosságai

A tananyag fő sajátossága közvetlenül nem igazodik meghatározott tudományágak tematikájához, hanem a diákok szocializációs szükségleteiből kiindulva sokféle elemből építkezik. A diákok többnyire olyan színterekkel, témákkal és kérdésekkel találkoznak (család, iskola, lakókörnyezet stb.), amelyekről közvetlen ismereteik, tapasztalataik vannak, ill. lehetnek. A program jelenelvű: napjaink valóságának bemutatásra, a társadalom mozgásformáinak, jelenségeinek, megértésére, a szociális képességek fejlesztésére irányul. Személyesség, élményszerűség és spontaneitás jellemzi. A diákok személyes részvételén, tapasztalatain keresztül közelíti meg a problémákat. A tananyag feladatai, döntési játékai csupán kiindulópontjai, a helyben a tanár és a diákok által közösen kialakított valóságos társadalmi térnek. A tárgy nyitott, nagy szabadságot biztosít a tárgyat tanító tanárok számára. A helyi szituációk, aktuális társadalmi problémák, személyes élmények, a tanulókat kérdések, konfliktusok feldolgozására is módot ad, egyben biztosítja a tanárok számára a megfelelő feldolgozási módok elsajátítását. A tananyag sajátosságaiból következően interaktivitást (tanár-diák, iskola- külvilág) feltételez naprakészséget, folyamatos aktualizálást feltételez. Újfajta tanári attitűdöt, módszertani változatosságra való képességet igényel. A pedagógust nem szaktárgyi, hanem pedagógiai értelemben tekinti szakembernek (Bármely szakos, pedagógus taníthatja, aki értelmiségiként akar és képes folyamatosan együttműködni egyenrangú társként tekintett diákjaival). 1.1.3.2. A tananyag földolgozásának újszerű tevékenységei Ez a pont a tananyag talán legfontosabb újdonsága. A munkavállalói szerepre történő felkészítés központi kérdése ugyanis az, hogyan készítsük föl a diákokat az aktív társadalmi, illetve munkavállalói szerepvállalásra. Nyilvánvaló, hogy mindezt csupán elméletben nem lehet. Ehhez azonban valóságos szituációkra, döntéshelyzetekre, terepgyakorlatokra van szükség, ami természetesen nem zárja ki a hagyományos iskolai tanulási módokat sem. Ebben az értelemben tehát a tananyagot szükségképpen ki kell egészíteni különböző tanórán kívüli tevékenységekkel is ahhoz, hogy valóban életszerűvé váljon a szocializációs program. A sokféle gyakorlati tevékenység közül itt csak néhányat jelzünk: Esettanulmányok, filmrészletek értelmezése Közvetlen készségfejlesztő tréningek, helyzettanulmányok Szimulációk - viták, döntésjátékok Önálló egyéni vagy csoportos kutatás Társadalmi intézményekkel való szoros együttműködés Újságszerkesztés, médiafigyelés Egyéb

1.1.4. A fejlesztés megvalósításának lépései Az Életpálya-építés kompetencia terület fejlesztésének jellege és menete megegyezik a SuliNova Kht. Keretében történő tananyagok, illetve kompetenciaterületek fejlesztésének jellegével és menetével. 1.1.5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények Az Életpálya-építés kompetencia terület szempontrendszerének érvényesítése a különböző műveltségi területeken azért nagyon fontos, mivel a diákok napjainkban nagyon sajátos vákuum-helyzetbe kerültek. Hagyományosan ugyanis a szocializáció kérdése alapvetően a családi nevelés és mintaátadás feladata volna. Az iskolarendszernek legfeljebb a különböző szülői hatásokat kellene erősítenie, illetve szakszerűsítenie A családok mintaátadó, illetve orientáló szerepe azonban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent, miközben az iskola még nincsen igazán felkészülve arra, hogy ezen a területen többet kell vállalnia. Az Életpálya-építés kompetencia terület tananyagai azt a feladatot vállalják, hogy a diákok számára gondolkodási és cselekvési mintákat, értelmezési kereteket, szempontokat kínálnak. Ebben az értelemben a tananyagfejlesztés várható eredményei, illetve a követelmények megegyeznek: A tudatos életpálya-építéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése Az információszerzés, illetve a hatékony kommunikációhoz szüksége kompetenciák megalapozása és erősítése A tervezéshez és a visszacsatolások reális értelmezéséhez szükséges gondolkodási kompetenciák megalapozása és erősítése A hatékony munkamegosztáshoz és együttműködéshez szükséges kompetenciák megalapozása és erősítése Az aktív polgári léthez szükséges ismeretek és kompetenciák megalapozása és erősítése 1.1.6. Az értékelés elvi alapjai Az értékelés ebben az esetben is a készségfejlesztő tárgyak általános gyakorlatát követi. Itt sem elsősorban az ismeretek visszamondása, reprodukálása a meghatározó, hanem az adott diákhoz mért produkció, valamint annak tanári jelzése, hogy a diák ha ismeretlen helyzetbe kerül a korábbiakhoz valamilyen formában hasonló, de mégis új feladatot kell megoldania -, akkor hogyan viselkedik, hogyan teljesít. Az értékelés elsődleges szempontja tehát az egyénre szabottság, a személyesség. A másik szempont pedig az adott diák szempontjából alapvetően fejlesztendő kompetenciákban történő haladás (út) jelzése. A harmadik szempont saját önértékelésének, önértékelő gyakorlatának erősítése.

Ezekhez a szempontokhoz leginkább a szöveges értékelés javasolt, amely folyamatában követi a diákok haladását, érdeklődését. A szöveges értékelés alkalmas mind az elméleti, mind a készségelemek, mind a gyakorlati tevékenység (projekt) nyomon követésére. A modulok iskolai kipróbálása után szeretnénk kidolgozni egy szöveges értékelési sémát, amely megkönnyíti majd a tanároknak e területen a szöveges értékelést. 1.1.7. Évi óraszám 7. évfolyam 23 óra 8. évfolyam 15 óra 9. évfolyam 19 óra 10. évfolyam 15 óra 11. évfolyam 33 óra 12. évfolyam 28 óra MÚVÉSZET MODULOK A művészetek helye az életpálya-építésben A tanterv helye: Az életpálya építés a műveltségterületek/tantárgyak óraszámainak 21-18%-át fedi le. Az életpálya építés tantárgyi keretbe való beépítését segítik a tantervek. A tantervek, modulleírások alapján a szaktanár valósítja meg ezt a tevékenységet is (Tanítás? Attitüd kialakítása? Speciális ismeretek átadása, kompetenciák fejlesztése?). A szaktanár kínjai: Az ő feladata tehát, hogy a kerettanterv alapján kidolgozza a helyi tantervét vagy vegye át a kerettantervet. Az ezekben leírt tartalmak bőséggel kitöltik a rendelkezésre álló időt, sőt, ha valamelyik diák rajzból, énekből, médiából stb. érettségizni kívánna, akkor ehhez külön előkészítést kell számára biztosítani. Van olyan reális érettségi követelmény (pl. a médiaismeret), amelyben ezt meg is fogalmazzák az alkotók.

Tehát az a 3-7 óra, amely az életpálya építést szolgálja egy tanévben a művészetek műveltségterület tantárgyain belül, igazán hiányozni fog a szakos kollégának. Amíg a szaktárgya tanítására évekig készült, komoly (nagyobbrészt) tudományos, (kevésbé) metodikai ismereteket szerzett, addig az életpálya építés idegen terület számára, s még ha be is látja fontosságát, joggal érezheti ingoványos talajnak. Egyszóval: a szaktanár bőven érezheti azt, hogy elveszik tőle azt a keveset is, ami van s amihez ért, míg arra kell fordítania a drága időt, aminek fontosságát jó esetben belátja, de nem tud vele mit kezdeni. Zárójeles megjegyzésként hozzáfűzöm, hogy az egész pedagógus szakma nemigen jeleskedik életpálya építésben s amikor a politika megpróbálta a pedagógus karriert végiggondolni, hát annak sem lett maradandó eredménye. Tehát olyasmit tanítunk, amiről egyébiránt valóban sem gyakorlati tapasztalatunk, sem elméleti elképzelésünk nincs. A tantervíró következtetései Olyan tantervet kell létrehozni, amellyel azonosulni tud a szaktanár. Eszközkészletében, felhasznált ismeretanyagában szorosan kell kapcsolódjon az adott tantárgy sajátosságaihoz. Ugyanakkor olyan tevékenységeket kell tartalmazzon, melyek nem süllyedhetnek el észrevétlenül a tantárgyi követelményekben meghatározott tevékenységek, kompetenciák, ismeretek tengerének mélyére. Mire való a művészet? A tantervíró meggyőződése szerint a művészet a világ megismerésének eszköze. Tehát nem gyönyörködtet, nem szabadidős tevékenység és nem a műveltségeszmény elengedhetetlen része. A művészet segítségével megismert, eszközkészletével kifejezett tartalmak mással, máshogy nem pótolhatók. Néhány specialitása: - Az alkotó szerepe különösen hangsúlyos, de ugyanilyen fontos a befogadó személye is: Én a világot így látom, ezt így mutatom meg neked, te ebből azt veszed észre és azt jelenti számodra - Verbalizált és kognitív kultúránkban másféle nyelven és másról szól. Féloldalasra fejlesztett, ezért örökké fel-felbillenő személyiségünk másik, elhanyagolt felét képviseli. Ha csak egy kicsit is hallgatunk rá, az aszimmetria mérséklődhet. - A játék, a szabadság és az öröm (bár minden lényegesben), a művészetben szembeszökően fejeződik ki. Ennek átélése a műalkotás létrehozásának és befogadásának is alapvető élménye.

Hogyan kapcsolódik ez az életpálya építéshez? Azokat a kompetenciákat kell fejleszteni ezen műveltségterületen belül, melyekre a művészetek speciális tulajdonságaik miatt mintegy természetüktől fogva hivatottak. Ezek: - Önismeret: A személyiség érzéseinek, érzelmeinek, indulatainak, szenvedélyeinek feltárása, kifejezése. Az ember önmagára csodálkozik: ez lennék én, ilyen vagyok, ezt érzem. - Önkifejezés: Az ember különböző eszközökkel él, hogy megmutassa és megértesse lényének szavakba nem foglalható részét. Rátalál ezekre az eszközökre, felismeri a bennük rejlő lehetőséget, választ közülük. Tudatosodik benne, hogy mennyire fontos feladata ez, hiszen kapcsolatai, napi működése függ önkifejezésésének hatékonyságától. - Megértés, befogadás: Más emberek érzéseinek, érzelmeinek felismerése, kifejezőeszközeik megértése. Egyszersmind annak felismerése, hogy mennyire különbözőek vagyunk: ugyanazt milyen sokféle módon közvetítjük egymás felé, milyen könnyű vagy nehéz feladat megérteni, átérezni egy másik ember felénk küldött jelzéseit. - Együttműködés: Hatékony kommunikáció: Annak megélése, hogy egymás felé küldött jeleink valóban alkalmasak arra, hogy megértsük egymást. Az erőfeszítés és ráismerés öröme közös. Közös alkotás: Valamely emberi tartalmat közösen kifejezni azt is jelenti, hogy a tartalmat együtt élhetik át az alkotók. Közös értelmezés: Bármely dolog közös feldolgozása bármilyen eszközzel: értelmezés. A közös értelmezés megtanít arra, hogy egy dolog kinekkinek mást jelenthet, hogy mindegyik értelmezésnek lehet létjogosultsága, s hogy a sokféleség nem akadálya annak, hogy egy közös, mindenki által elfogadott megoldás szülessék.

Alkalmazott metodikák A tanterv alapja a játék. Minden órának élményszerűnek kell lennie, s egyaránt cél az, hogy a pedagógus és a diák jól és felszabadultan, biztonságos közegben érezze magát. Ennek feltételeit a tanárok felkészítésében a tantervírók és a képzők, a diákok munkájában pedig a jól felkészült tanárok teremtik meg. Képességfejlesztési fókuszok a művészetek rendszerben Ismeretek, információk kezelése Együttműködés Önismeret Tematikus fókusz - Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) - Helyzetelemzés: helyzetértékelés, önelemzés igénye - Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - Elemzés, tolerancia - Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység - Az adott információk újszerű feldolgozása: kreativitás, játék - Kíváncsiság, önállóság igénye - Tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése - Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - Megfigyelés Információkezelés Kíváncsiság, okkeresés igénye, információalkotás és átadás Megfigyelés, észlelés A jó értelemben vett érzékenység, az észlelés finomságának fejlesztése Megfigyelés, észlelés Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége Megismerő-, befogadóképességek Célmeghatározás, útkeresés, a terv megvalósítása Stratégiaalkotás, megvalósítás Problémamegoldó képesség, improvizációs képesség, alkotásra való beállítódás Alkotóképességek Alkalmazkodás A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Kooperáció Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Empátia Mások pontosabb megfigyeléséből származó megértés, elfogadás; az együttműködés képességének fejlődése Önmeghatározás A követelmények eléréséhez szükséges tudások ismerete Önellenőrzés Az önkontroll igénye, önismeret, önértékelés, önszabályozás

Pályaorientáció Önbemutatás Önkifejezés, önismeret Szakmaismeret Szerep és normaismeret, pozíciómeghatározás Önérdek-érvényesítés, megnyilvánulási igény - Eddig nem aktivizált belső tartalmak felszínre hozása, kifejezése - Az eddig öntudatlan megnyilvánulások tudatosodása, az önkifejezés eszközkészletének gazdagodása - A saját érzetek, érzelmek tudatosítása, azok kifejezése az adekvát eszközökkel - Önismeret, önértékelés, önszabályozás - Népi kézműves mesterségek - Az ismeretterjesztő filmekben megjelenő szakmák (orvos, űrhajós, katasztófa-elhárító, stb.) egy-egy metszetének megismerése - A vizuális művészetekhez köthető szakmák egy-két szempontú áttekintése - Hivatásos zenész, hangtechnikus, a zenéhez kapcsolódó egyéb szakmák - A helyzetben működő normákhoz való tudatos alkalmazkodás - A szerepekhez kapcsolódó normák és az azokhoz köthető egyéb reprezentáns elemek megismerése - A szereppel való viszony deklarálása

AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS SPECIFIKUS TARTALMAI: TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, a csapatjáték általános ismérvei, a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, a küzdősportok szellemiségének átültetése a hétköznapokra, a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései:

az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, az ellenfél tiszteletét alapvető önvédelmi fogások alkalmazását, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: a fizikai teljesítménymérő füzet eredményei (Hungaro-fitt), Cooper-teszt, bemutatók, bajnokságban elért eredmények. Évi óraszám: 15 óra

8. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a téli mostoha időjárási körülmények közötti sportolás lehetőségeiről, a különböző mozgásformák sajátosságainak hatásai a szervezetre, a mindennapokban betöltött szerepe a rendszeres mozgásnak, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban, önállóan elkészített edzésterv végrehajtása. 2. A fejlesztés általános területei: szabadban végezhető téli sportok ismerete, koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, bármilyen körülmények között végezhető kiegészítő mozgásformák ismerete, a csapatjáték általános ismérvei, a csapatban elfoglalt szerep feladatainak elvégzése. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, a felszerelés hatása a technika elsajátításában és a teljesítmény nagyságában, a csapatérdek érvényesítése az egyéni érdekkel szemben, munka- és feladatmegosztás a csapatban.

4. A fejlesztés megvalósításának lépései: a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka és az eredményesség közötti összefüggés megvilágítása. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását,, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: bemutatók, bajnokságban elért eredmények. 7. Évi óraszám: 15 óra 9. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: Tanuljon meg ismeretlen terepen tájékozódni és a legcélravezetőbb megoldást kiválasztani, ismerje meg azokat a gyakorlatokat, amelyekkel akár iskolapadban, akár munkahelyen elvégezve kellőképpen fel tudja frissíteni testét, hatásosan tudja befolyásolni teljesítményét, és rövidíteni a regenerációs időt,

Akár önállóan otthon, akár csoportosan edzőteremben, zenére minden teljesítménykényszer nélkül, minimális eszközigénnyel megfelelő terjedelmű és hatású edzést tudjon végezni, a játékos küzdelem segítségével eddze erejét, állóképességét, tűrőképességét, önfegyelmét, minimális eszközigénnyel akár már kettő kettő elleni játékkal természetes környezetben szervezze és játssza a röplabda szabadtéri formáit. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, az önállóan megtervezett rendszeres testedzés, a nyári szünetben is űzhető sportjáték ismerete és alkalmazása. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a természetben űzhető sportokra való felkészítés, az igény kialakítása az önállóan tervezett, szervezett rendszeres testedzésre, a küzdősportok játékos elemeinek megismertetése. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változásokra való tudatos felkészülés, majd az edzés utáni regeneráció idejének csökkentése a speciális feladatokkal, a sportszerű küzdelem betartása, jól összehangolt csapatmunka, természetes környezetben, akár szélsőséges időjárási körülmények között is. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények:

a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, a mindennapi tevékenységük szerves része lesz megtanulják a térkép és iránytű használatát alkalmazási szinten, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, a csapatban elvégzett munka eredményességét és sikerét. 6. Az értékelés elvi alapjai: legalább 15 perc időtartalmú óra vagy edzésrész megtervezése és levezetése, a térkép és iránytű jelöléseinek felismerése és használata terepen. 7. Évi óraszám: 15 óra 10. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: alapvető ismeretek megszerzése a testedzés során bekövetkező élettani változásokról, találják meg az edzőtermek nyújtotta lehetőségekben a mindennapi testedzés megvalósítását, ismerjék a gépek által edzhető izomcsoportokat és az edzés hatására létrejött élettani hatásokat, az önállóan tervezett és végzett edzések beépítése tanításon kívüli időszakban. 2. A fejlesztés általános területei: koordinációs és kondicionális képességek az életkornak megfelelő mozgásformákkal, ismerjék föl azokat az edzéslehetőségeket, amelyek mindenhol rendelkezésre állnak,

ismerjék meg az anabolikus szteroidok egészségromboló hatását. 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a szervezet felkészítése a terhelésre, fiziológiai és fizikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, az erő- és állóképesség edzése aerob és anaerob módszerekkel akár egy edzésen belül, a speciális mozgásanyagnak megfelelő sportfelszerelés kiválasztásának készsége. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: az egyszerűbb mozgásanyagtól a bonyolult mozgásformáig a fokozatosság elvének betartása mellett a terhelés intenzitásának ellenőrzött emelése, a terhelés által kiváltott fiziológiai változások nyomon követése,.. a speciális edzésmódszerek megismertetése,.. az egészségvédő táplálék-kiegészítők, és tiltott teljesítményfokozók közötti különbség megismerése. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók felismerik a rendszeres testmozgás egészségvédő és teljesítménynövelő hatását, elsajátítják, hogy pulzusméréssel tudják ellenőrizni a terhelés nagyságát és szinten tartását, megtanulják megelőzni a bemelegítés nélküli mozgásból és az edzetlenségből történő sérüléseket, életkoruknak megfelelő edzésterv elkészítését, megismernek az életkoruknak megfelelő edzésmódszereket és gyakorlatokat, felismerik, hogy bármilyen körülmények között is megtalálható a mindennapi edzés feltételei. 6. Az értékelés elvi alapjai: az egyéni képesség és fizikai állapothoz képest történő fejlődés, élettani paraméterekben történő fejlődés (pl. vitálkapacitás, szívfrekvencia). 7. Évi óraszám: 15 óra

11. Évfolyam A fejlesztés tartalma 1. Az életpálya építési kompetenciák fejlesztése során cél: tanulja meg a víziközlekedés szabályait, ismerje meg a biztonságos vízre szállás gyakorlatait, tudjon biztonságosan mozogni a hajóban, ismerje az evezés, s a kormányzás technikai végrehajtását, ismerje és gyakorlatban alkalmazza az elsősegélynyújtás ábécéjét, legyen tisztába a vízen bekövetkezhető hirtelen időjárási változások leküzdésével, tudja teendőit vízbe borulás esetén, ismerje a vízimentést. 2. A fejlesztés általános területei: az evezés fizikai állapotra való hatása, a csapathajóban elfoglalt hely feladata, a víz és vízpart védelme (környezet- és természetvédelem). 3. A fejlesztés speciális területei (fejlesztési feladatok, tevékenységek): a közösségben való alkalmazkodás, feladatmegosztások, felelősséggel való tartozás a társakért, a természet és a természetben űzhető sportok szeretete, szervező- és tervezőmunka, munkamegosztás, a szabad vizek tulajdonságainak megismerése, biztonságos víziközlekedés elsajátítása. 4. A fejlesztés megvalósításának lépései: a vízen való közlekedés elmélete,

a mentőmellény szerepe és használata, vízi jártasság felmérése (biztonságos úszni tudás) vízből mentés, elsősegélynyújtás, a hajó vízre tétele és kiemelése, biztonságos ki- és beszállás, evezés egyéni és csapathajóban (túra, kajak, kenu), kormányzás technikája, emelkedő távok megtétele. 5. A fejlesztés várható eredményei, követelmények: a tanulók megismerik a biztonságos vízi közlekedés szabályait és gyakorlatát, megtanulják az evezés technikáját, kialakul vagy megerősödik bennük az egymásért való felelősség érzete, megismerik a szabad vizek természeti szépségeit, ezen belül erősödik környezet- és természetvédelmi attitűdjük, megtanulnak vízből menteni, elsősegélyt nyújtani és védekezni az időjárás szélsőségeitől (napszúrás, égés, kihűlés). 6. Az értékelés elvi alapjai: a vízi közlekedés szabályai, elsősegély-nyújtási ábécé, vízből mentés bemutatása, az evezés és kormányzás technikája. 7. Évi óraszám: 15 óra