AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások
If you open the window for fresh air, you have to expect some flies to blow in Deng Xiaoping
1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze` Infokommunikációs Stratégiájáról
1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemze` Infokommunikációs Stratégiájáról elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014 2020 időszakra szóló Nemze` Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemze` fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányza` portálon való közzétételéről
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: adat, hír, ismeret Az ember az információt: létrehozza, rendszerezi, tárolja, (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározoe címzeeek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi meghatározoe személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, `tkosnak, a hozzáférésben korlátozoenak nyilváníthatja a más által létrehozoe információt megismeri, értékeli, feldolgozza, fogyasztja változatlan formában másokkal is megoszthatja
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK információ: érték e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom biztosításával is elismeri az oltalom: nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vee továbbítóját ille` meg hanem az információ társadalom és gazdaság számára jelentee személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben szakaszokra osztható az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz (információs forradalmak) lehet kötni beszéd írás könyvnyomtatás távközlés elektronikus információfeldolgozás Internet
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői: a társadalmi- gazdasági élet egészét átalakító változásokat hoztak a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkezteeek, közvetee formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatoeak
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Társadalmi normák: reális, kölcsönös elvárások az eltérést bünte`k/az igazodást jutalmazzák fajtái: erkölcsi szokás illemszabályok (e`kee) vallás szakmai technikai
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG magatartásszabályok összessége emberi kapcsolatokat szabályoz keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik az állami szervek révén kényszeríthető ki az adoe társadalmi rendszer védelmét szolgálja
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG tárgyi jog (tételes jog, pozikv jog) alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok) alaki és anyagi jog
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jog kialakulása: ősjog : alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg. szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzí`, új társadalmi viszonyok normakv szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogi norma jellemzői: érvényesség hatály általánosság ismételtség (minden ismétlődő esetben) szankcionáltság hipote`kus szerkezet (jövőbeni szituáció) reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLY: a jogalkotás során meghatározoe eljárás keretében meghatározoe formában és elnevezéssel létrejöe jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői: meghatározoe jogi rendben jön létre jogi norma tudatos létrehozása előre történik a szabályozás általánosan megfogalmazoe jogi norma jön létre a társadalom széles körére vonatkozik a (poli`kai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!) stabil, de rugalmatlan
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relakv önállóság: a jog meghatározoe a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának `pikus eszközei: tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog) gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog) egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem) nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata állam: szervezet, a poli`kai berendezkedés része jog: norma magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv poli`kai meghatározoeságát adoe társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszeríthe` ki
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS jogrendszer alkotóelemei országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat egymásra épülnek, kiegészí`k egymást hierarchikus rendben állnak többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó )
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis elméle`leg nem létezik
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK törvény, rendelet Közpon` (országos) jogszabályok Alaptörvény, (Átmene` rendelkezések) sarkalatos törvények rendes törvények törvényerejű rendeletek közpon` szervek rendeletei Helyi jogszabályok (önkormányza` rendeletek) NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY általános széleskörűen tekin` át a társadalom állapotát alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével stabil, rugalmatlan a társadalmi nyilvánosság előe zajlik
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége a szabályozási szükségletet törvény határozza meg a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza kevésbé stabil kevésbé zajlik a nyilvánosság előe
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás államszervezeeől, poli`kai berendezkedéstől függően a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló szocialista rendszerben a jog adminisztrakv, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz a demokra`kus államszerevezetben funkcionális keeősség egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával akkvan közreműködik a gazdaság fejlesztésében
JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA alapja: a tagországok átruházoe hatásköre irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása az alapító szerződésekben kijelölt keretek közöe