A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar julim@de-efk.hu Absztrakt Az előadás a hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztési eszközeit, lehetőségeit mutatja be, melyek sokkal intenzívebben jelen vannak a tanulás elektronikus formájában, mint az osztálytermi oktatásban. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája a kulcskompetenciák közé tartozik, melyek a mai kor iskoláiban elsajátítandó képességek, attitűdök, készségek alapvető elemei. Napjaink modern, tudásalapú társadalmának meghatározó eszméje az élethosszig tartó tanulás megvalósulása, melynek lényeges építőköve az önálló tanulási kompetencia megszerzése. Az elektronikus tananyagok a lehetőségek szélesebb tárházát vonultatják fel, mellyel az egyén fejlesztheti saját tanulási stratégiáit, saját szaktudásának erős és gyenge pontjait, az önértékelés képességét, az egyéni és kiscsoportos tanulás, segítségkérés képességét. Kulcsszavak hatékony, önálló tanulás, kompetencia, elektronikus tananyag Bevezetés Az oktatás teljes reformjának napjait éljük. Már jó néhány éve, az oktatás minden területén, minden szintjén nemzetközi kutatások, tanulmányok és projektek tömkelege hívja fel a figyelmet rá és hirdeti, hogy szükség van az oktatás teljes körű reformjára, nagyobb figyelmet kell fordítani a tanuló központú oktatásra és arra, hogy ne csak ismeretek, információk kerüljenek átadásra, hanem olyan tulajdonságok, attitűdök fejlődjenek ki, melyek felkészítik a tanulót az egész életen át tartó tanulásra. Fontos kérdéssé vált a kompetencia alapú oktatás, mely manapság igen divatos kifejezés arra a folyamatra, mely a képességet, készségek fejlesztését, alkalmazását, a pedagógiai módszerek átalakítását tűzte ki célul. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. Definíciója nagyon változatos, többféle értelmezés megtalálható a szakirodalomban. Hazánk Nemzeti Alaptanterve az Európai Unió által elfogadott értelmezést tekinti irányadónak, mely szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszere. [1] Különbséget kell azonban tenni a kompetencia és kulcskompetencia között. A kulcskompetenciák kiemelkednek a kompetenciák közül. Az Európai Bizottság 2001-ben szakértői munkacsoportot hozott létre a kulcskompetenciák európai referenciakeretének kidolgozására. Ez alapján jelent meg az Európai Parlament és Tanács ajánlása 2006-ban, mely nyolc kulcskompetencia területet azonosít és a kulcskompetenciát a következőképpen definiálja: A kulcskompetenciák azok, amelyekre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és önfejlesztéshez, az aktív állampolgársági léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkába álláshoz.[2] Ezek tehát azok az alapvető kompetenciák, melyek az élet legfontosabb területein, a mindennapi életben alkalmazhatók, és amelyek az egész életen át tartó tanulás alapját is képezik. Az Európai Parlament és Tanács ajánlása szerint a nyolc kulcskompetencia terület: 1. Anyanyelvi kommunikáció; 2. Idegen nyelvi kommunikáció; 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák;
4. Digitális kompetencia; 5. Hatékony, önálló tanulás vagy a tanulás tanulása; 6. Szociális és állampolgári kompetenciák; 7. Vállalkozói kompetencia; 8. Kulturális kompetencia. A nyolc kompetenciaterület közül a hatékony, önálló tanulás kompetenciáját és a digitális kompetenciát emelném ki, melyek az elektronikus oktatásban kiemelkedő szerepet töltenek be, meglétük elengedhetetlen a hatékony tanulási folyamat megvalósulásához. A NAT meghatározása szerint A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. [1] Ez az a képességrendszer tehát, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy elektronikus tanulási folyamat eredményesen mehessen végbe. Az elektronikus oktatás egyik kulcseleme az önálló tanulás, hiszen abból indul ki, hogy a tanuló egymaga, egyénileg sajátítja el a tananyagban lévő ismeretanyagot. Az elektronikus oktatás előnyei, elektronikus tananyagok A hagyományos tantermi oktatás sokkal kevesebb lehetőséget enged e kompetencia fejlesztéséhez, mert a meghatározott keretek között a tanár által történő ismertetés a tanulót passzív szerepbe zárja, és kevés olyan lehetőség adott, ahol önálló tanulásra lenne szükség. Az elektronikus oktatás ezzel szemben számos előnyt vonultat fel a hagyományos tanuláshoz képest. A teljesség igénye nélkül következik néhány ezek közül: térbeli, időbeli korlátok nélküli tanulás, a tanuló aktív, konstruktivista szerepet tölt be, egyéni ütemben, stílusban történő tanulás, interaktív, multimédiás tanulási környezet, jelentős mennyiségű információforrás a tananyagon kívül, személyre szabható tanulás, közvetlen ellenőrzés nélküli munka, de lehetőséget biztosít a tanárral-tutorral való kapcsolattartásra, naprakész információk biztosítása, oktatási anyagok könnyebb frissíthetősége, nyomon követés az önálló tanulás segítésére, az ellenőrzésre, visszacsatolásra. Ezen előnyök eredményes kihasználásához szükséges a hatékony, önálló tanulás képességének bizonyos szintje és szükséges még hozzá a infokommunikációs technológiák ismerete, számítógépes alkalmazások kezelésének képessége, az internet által kínált lehetőségek kiaknázásának képessége, mely képességeket a digitális kompetencia foglal össze. Az elektronikus tanulás nagymértékben fejleszti ezt a kompetenciát is, hiszen a tanulástanítás számítógépes környezetben, hálózati eléréssel történik, a tanuló a számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban.
Az elektronikus tananyagok pedagógiai elven, modulszerűen felépített, jól megtervezett és az infokommunikációs technológiák felhasználásával létrehozott oktatási anyagok, melyek tartalmazzák az új ismeretek átadását, a gyakorlást, feladatok, tevékenységek elvégzését, tesztelést, ellenőrzést. A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése Az elektronikus oktatásban a kompetenciafejlesztés három szinten valósulhat meg: 1. A tananyagtartalom szintjén 2. A tanulásszervezés módszerek szintjén 3. Pedagógiai szinten A kompetencia fejlesztése a tananyagtartalom szintjén A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának tananyagtartalom szintjén történő fejlesztése az alábbi szempontok figyelembevételével történhet: Tananyag felépítése ez jelenti a tananyagszerkezet világos, modulszerű kialakítását, ahol az egyes fejezetek ugyanolyan séma alapján kerülnek kialakításra. Például: Téma Szakasz Egység. Ez ugyanis segíti az egész tananyag átláthatóságát, a tananyagban történő könnyebb eligazodást, navigálást. Fontos továbbá az egyes tananyagrészek elején a tanulási célok meghatározása, amely tartalmazza, hogy az adott tananyagrész elsajátításával mire válnak képessé a tanulók, valamint az előismeretek leírása, mely definiálja, hogy milyen előzetes tudással kell rendelkezniük a tanulóknak a tananyagrész eredményes tanulásához. Felhasználói felület ami felhasználóbarát megjelenítést ad a tananyagnak. A tanuló a felhasználói felülettel folyamatos interakcióban van, ezért fontos, hogy a tananyag szöveges részei, színei, háttere, vagyis a design, mind-mind a könnyű kezelhetőséget, és az esztétikumot tükrözze. Például a tananyag szöveges részének szerkesztésénél használjunk könnyen olvasható betűtípust, tagoljuk a bekezdéseket, figyeljünk arra, hogy ne kelljen görgetni az oldalt, ne legyenek túl hosszúak a szövegrészek. Használjunk kiemelést a fontos szövegrészeknél, mert azzal, hogy kihangsúlyozzuk, felhívjuk rá a figyelmet, segíti a könnyebb rögzítést. A betű méretének, színének helyes megválasztásával könnyíthetjük az olvashatóságot, és segít a figyelem fenntartásában. Multimédiás elemek használata mely szempont a legfontosabb, ami megkülönbözteti egymástól a nyomtatott tankönyvet és az elektronikus tananyagot. A multimédia képességfejlesztő szerepe igen jelentős, fontos szerepet tölt be az önálló tanulás kompetenciájának fejlesztésében. A multimédiás alkalmazásokkal egyszerre használjuk több érzékszervünket a tananyag elsajátításában. A tananyagban szemléltetésre használhatjuk a multimédia elemeit az egyszerű képektől kezdve a hangállományokon és animációkon át egészen a videólejátszásig, különböző alkalmazások futtatásáig. A fizikai, kémiai kísérletek bemutatása, a biológiai, egyéb tudományági folyamatok szimulációja, vagy akár egy történelmi csata lejátszása lényeges változást és eredményességet hoz a közlő ismeretátadás útján történő tanuláshoz képest. Tanulási stratégiák fejlesztése ami az eltérő elsajátítási módok felismerését és fejlesztését jelenti. A tanulás szempontjából különböző típusokat különíthetünk el. Vannak a hallás után tanulók, akik számára a hangosan felolvasott tananyag gyorsabb rögzülést eredményez. Vannak a látás után tanulók, akiknél a szemléltetés eszközei segítik a tanulást. E két csoport számára jelentős segítség a multimédiás eszközökkel tarkított elektronikus tananyag, Vannak továbbá a gondolkodva tanulók, akik összefüggéseket keresnek, így foglalják rendszerbe a tananyagot. Számukra hasznos a belső
hivatkozásokkal tűzdelt tananyag, ami kifejezi a tananyagrészek közötti kapcsolatokat. Megkülönböztetjük még a motorikusan tanulókat, akiknél a tanulást a gesztikulálás segíti.[3] A egyéni tanulási stratégiák felismerésének képessége szükséges a hatékony elektronikus tanuláshoz, ennek fejlesztése azzal valósítható meg, hogy minden tanulási stratégiának megfelelő elektronikus tananyagot hozzunk létre, lehetőséget biztosítva ezzel az egyéni stílus szerinti tanulásnak. Személyre szabhatóság mely szempont kapcsolódik az előzőhöz is annyiban, hogy jelenti a különböző tanulási típusoknak való megfelelést, de jelent egy útmutatást is a tananyag részeinek bejárására is, a különböző feldolgozási utak meghatározására. A bejárási utak megszervezésével tudja biztosítani a program a felhasználó számára, hogy ne egy meghatározott szerkezeti struktúrában haladjon az elejétől a végéig, hanem barangolhasson a tananyag részeiben, egymástól függetlenül tanulhasson meg a tananyag egységeket. A kompetencia fejlesztése a tanulásszervezés szintjén A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztésére számos tanulásszervezési módszer áll rendelkezésre, melyek megtalálhatók ugyan a hagyományos, formális tanulás keretei között is, de igen ritkán alkalmazzák. Az elektronikus tanulásban egyszerűen, kevés szervező tevékenységgel hasznosíthatók ezen alábbi módszerek: Csoportmunka az elektronikus tanulási környezetben általában önszerveződés alapján alakulnak ki csoportok. Ezek a csoportok heterogének, hiszen az esetek többségében nem ismerik egymást a kurzus résztvevői. Nem azonos a koruk, nemük, előzetes tudásuk, tapasztalataik. A csoportban tanulás növeli a tanulási kedvet is, hisz amellett, hogy meg kell felelni egy csoport normáinak, teljesíteni kell a feladatot, a tanuló egy aktív közösség tagja is lesz. A csoportmunka megvalósításának egyik példája lehet egy központba állított probléma, melyre a csoporttagoknak különböző aspektusokból kell megoldást szolgáltatniuk. A tanulók megtanulják használni a képességeiket, miközben kutatják a megoldást, és fejlesztik saját tanulásukat. Kialakul a kritikus gondolkodás is, ami azt jelenti, hogy előzetes tudásukat felhasználva szelektálni tudnak az információk tömegében, többnyire ki tudják szűrni a valós és valótlan információkat. A módszer segíti a problémamegoldó, együttműködési, szociális készségek fejlesztését. Szimuláció, játék ami a szimulációs helyzetek teremtését, szimulációs játékokban való részvételt jelent. A szimulált helyzetben a tanuló egy szerepet tölt be, a szerepnek megfelelően kell cselekednie, döntési helyzetekbe kerül, ahol a szerepének megfelelő döntést hoz. Ezekekkel a játékokkal a tanuló átélő, beleérző képessége javul, miközben megtanul kezelni bizonyos döntési helyzeteket. A játék másik formája lehet, mikor a tanuló megváltoztathatja a szimuláció bemeneti adatait, aminek hatására változik a folyamat lefolyása és a kimenet is. Ez is segíti a folyamatok megértését, az önálló tanulás hatékonyságát. Esettanulmány mely egy mindennapi történés leírását, dokumentálását és elemzését, egy gyakorlati élethelyzet teremtését jelenti. Az esettanulmány egy kvalitatív, megfigyeléseken alapuló kutatási módszer. Segítségével a tanuló egy átfogó teljes szemléletet kap egy témáról, szituációról.[4] Az esettanulmány során megadunk a tanulónak egy esettörténetet, leírjuk a helyszínt, résztvevő karaktereket, szituációkat, melyek segítik az eljárás irányát. Ezután megadjuk azokat a tevékenységeket, utasításokat, melyek rávezetik a tanulót a dilemma megoldására. Az eset elemzésében a tanuló felhasználhatja saját eddigi tapasztalatait, esetleg személyes érzéseit, melyeket hasonló helyzetben szerzett.
Vitafórum azaz vita indítása egy állítással kapcsolatosan, érvek felsorakoztatása pro és kontra. A vitafórum a tanulást a véleménnyilvánítással együtt segíti, a tanuló elmondja saját véleményét az állításról, de ugyanúgy szembesül más nézőponttal is, más oldalról, más szemszögből is információt kap a vita témájáról. A vitafórum közösségépítő jelleggel is bír, hiszen kialakulnak az azonos véleményt képviselő csoportok. A vitaindító általában a tutor és ő is zárja le a vitát az érvek összegzésével. A vitában részvevők körüljárják a témát, így átfogó kép alakul ki, melyhez személyes részvételével a tanuló is hozzájárul. A vitafórum módszere segíti a kommunikációs készségek fejlesztését is. Kutató-felfedező módszer mely azt jelenti, hogy a tanulónak egy kérdést teszünk fel, melyre választ kell adnia, fel kell kutatnia, kikísérleteznie a helyes választ. A kérdés megválaszolása gondolkodásra készteti a tanulót, illetve arra, hogy körüljárja, utánanézzen a különböző válaszok helyességének. Nagymértékben segíti az önálló tanulás kompetenciájának fejlesztését, az érdeklődve tanulás, a megoldás megtalálása motiválja a tanulót. Projektmódszer avagy projekt alapú oktatás. A projekt alapú oktatást Kovátsné Németh Mária a Nyugat-Magyarországi Egyetem főiskolai tanári így definiálja: A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. [5] A projektmódszer igényli a tanulói tevékenység tervezését. Ezáltal fejleszti a szervezőkészséget, egy projekt feldolgozását az elejétől a végéig, az eredmények értékelését. A kompetencia fejlesztése pedagógiai szinten Ahhoz, hogy az elektronikus tananyag fejlessze a hatékony, önálló tanulás kompetenciáját, figyelembe kell vennünk néhány lényeges pedagógiai szempontot a tananyag létrehozásánál. Ezek a szempontok a következők. Motiváló, ösztönző tananyag mely fontos tényező a hatékony tanulási folyamat megvalósulásához. Ha nem figyelemfelkeltő, megragadó a tananyag, nem tartja fent hosszú távon a tanulási kedvet, nem lesz motiváló. Szükséges tehát, hogy tudatosan alkossunk olyan tananyagot, melybe motiváló elemeket építünk be. Ilyen például, hogy az új információk ismertetése után érdekességeket mutatunk, közlünk a tanulóval az adott témával kapcsolatosan (Tudta-e, hogy kezdetű bekezdések). Fontos szempont továbbá a tananyag dinamizmusa, az interaktivitás folyamatos biztosítása linkekkel, animációkkal, melyek megragadják a tanuló figyelmét. Az ösztönzést segíti elő a pozitív megerősítés, visszacsatolás, vagy például jutalompontok gyűjtése egy-egy sikeres feladat teljesítése esetén, hibátlanul kitöltött tesztek esetén. Motiváció nélkül gyorsan alábbhagy a tanulási kedv, a tanuló nem tudja sikeresen teljesíteni az adott téma elsajátítását, feladatait, legrosszabb esetben a kurzust sem fejezi be. Önértékelés mely az egyén egészséges identitásának, önbizalmának, kritikai érzékének kialakulását jelenti. A Pedagógiai lexikon szerint az önértékelés az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges, személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését. [6] A tanuló önértékelését befolyásolja a tanár értékítélete, illetve az egyéni teljesítményeinek szintje. Az önértékelést segíti, ha ellenőrző teszteket, kérdéseket fogalmazunk meg a tananyag kis egységeihez, fejezeteihez is, melyek
gyakorlásra szolgálnak, a tanuló azonnal látja, hogy helyesen válaszolt-e vagy sem. Leggyakrabban használt tesztformák a feleletválasztós teszt, az igaz-hamis kérdés, a párosítás, a szókitöltős teszt. Tanulást kísérő oktatói coaching mely a háttérben meghúzódó tanári-tutori jelenlétet feltételezi. Az önálló tanulás képességének egyik részeleme az is, hogy a tanuló tudjon segítséget kérni, ha nem halad a tananyagban, vagy nem tud megoldani egy-egy problémát, feladatot. A tanár szerepe ebben a helyzetben a segítségnyújtás különböző kommunikációs eszközök alkalmazásával, mint például az online fogadóóra, chat, videókonferencia, e-mail akár a tananyag feldolgozásában, akár abban, hogy lelkileg ösztönözzön, pozitívan befolyásolja a tanuló hozzáállását, esetleg segítse a tanulót tanulási stílusának kialakításában, előmenetelében. Összegzés Az oktatás forradalmának és az egész életen át tartó tanulás eszméjének kulcskompetenciája a hatékony, önálló tanulás képessége. Hatékony tanulás pedig csak gondosan megtervezett az egyéni igényeket szem előtt tartó, reformpedagógiai módszereket alkalmazó elektronikus tananyag létrehozásával érhető el, mely olyan eszközöket tartalmaz, melyek a tananyag tartalmában, felületében és módszereiben is a hatékonyság növelését célozzák. Az önálló tanulás kompetenciája képessé teszi a tanulót arra, hogy a mindennapi életben hasznosíthassa tudását, eligazodjon a információrengetegben, kritikus szemmel is megvizsgálja az elé táruló helyzeteket, illetve motivációt szerez új ismeretek felkutatásához, befogadásához is. A jövő generációja számára, akik már a digitális világ és digitális írástudás korszakába születnek és nőnek fel elengedhetetlen a tanulás tanulásának, a folyamatos megújulás, és a nyitottság képessége. Referencia [1] 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról [2] Recomendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 206 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) c. dokumentum. [3] Kerékgyártó Éva, Kórósi Kálmánné: A tanulás tanítása, tanulása. Letöltés ideje: 2009. 06. 06. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas [4] Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó Budapest, 1999. [5] Kovátsné Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia, Új Pedagógiai Szemle, 2006/10. [6] Báthory Zoltán - Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Keraban, Budapest 1997, (102. o.)