Allergiás rhinitis. Dr. Kraxner Helga Ph.D FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI-, ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI

Dr. Kraxner Helga Ph.D FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI-, ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI 2021. 10. 13. ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Fül-, Orr-, Gégészeti-, és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Rhinitis definíciója Rhinitis: az orrnyálkahártya gyulladása, amely klinikailag akkor állapítható meg, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább kettő, hetente több napon át, naponta legalább fél-egy órán keresztül fennáll. A gátolt orrlégzés, mint egyedüli tünet nem elégséges a definícióhoz. EüM szakmai irányelv a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről, 2010

Rhinitisek csoportosítása Fertőzéses eredetű nátha Allergiás eredetű nátha Egyéb etiológia (nem-allergiás nátha)

Fertőzéses eredetű náthák Akut Krónikus Specifikus Nem specifikus Eredet szerint Vírus eredetű (akut rhino-, adeno-, influenza-, parainfluenza-, Echo-, RS-, Coxsackie-, rheovírus) Bakterialis eredetű (akut, krónikus H. infl., Strep. pneum., Strep. pyogenes, M. catarrhalis, Staph. aur.) Specifikus: rhinoscleroma (Klebs. Rhinoscleromatis), TBC, lues, lepra, paraziták, gombás (Asp. fum., Actinomyces, Histoplasma capsulatum eozinofil gyull.)

Egyéb, nem-allergiás nátha Idiopathiás Nem-allergiás Rhinitis Eosinophil Szindrómával (NARES) Hormonális Foglalkozási (allergiás és nemallergiás) Környezeti Élelmiszerek által kiváltott Gyógyszerek által kiváltott Atrophiás Psychogén Gastro-oesophagealis refluxhoz társuló

definíciója Az orrnyálkahártya IgE által közvetített allergiás gyulladása, amely klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetek, úgy mint tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás és orrviszketés közül legalább kettő (a kettő közül az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás), hetente több napon át, naponta legalább egy órán keresztül fennáll. A gátolt orrlégzés, mint egyedüli tünet nem elégséges a definícióhoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról, 2015

Intermittáló: a tünetek időtartama 4 hét/év, ill. 4 nap/hét (SAR) Perzisztáló: a tünetek időtartama > 4 hét/év, ill. > 4 nap/hét (PAR) Kevert Korábban: szezonális perenniális kevert

Szezonális allergén által kiváltott intermittáló rhinitis Vezető triász vizes orrfolyás tüsszögés orrdugulás fáradtság, fejfájás, koncentrációképesség csökkenése szemtünetek, torokviszketés asthma bronchiale

Kiváltó okai Nagy tömegben alacsony fajsúlyú polleneket termelő szélporozta növények váltanak ki leginkább tüneteket (Thommen- szabály) korán virágzó fák (mogyoró, éger, nyír, kőris - február elejétől márciusig) fű szezon - komócsin, perje, csenkesz, ebír, rozs, kukorica, gabonafélék - április végétől júliusig gyomok - parlagfű, üröm, útifű, csalán -augusztustól októberig gombák - Alternaria, Cladosporium - júliustól októberig

Mogyoró

Nyírfa

Parlagfű

Fekete üröm

Pollencsapda

Pollennaptár

Perenniális allergén által kiváltott perzisztáló rhinitis gátolt orrlégzés a domináló szemtünetekkel elvétve találkozunk az esetek egyharmadában pollenózissal kombinálódnak kiváltó okai háziporatkák (Dermatophagoides pteronyssinus, Dermatophagoides farinae faeces) állatszőr, hám, testnedvek (kutya, macska, nyúl) gombaspórák, atkák (Aspergillus, Mucor, Penicillium)

Rhinitis allergica pathomechanizmusa Szenzibilizáció Korai fázis (IgE mediált azonnali reakció) Mastocytákból mediátorok felszabadulása (hisztamin) tüsszögés, viszketés, vizes orrfolyás Késői fázis (2-6 óra 2 nap) Gyulladásos reakció, az immunrendszer hiperreaktivitása. 3 fő jellemző: megnövekedett véráramlás megnövekedett kapilláris permeabilitás Gyulladásos sejtek áramlása a reakció helyén az interstitiumba, sejtkárosító fehérjék felszabadulása (eosinophil sejtek!) - gátolt orrlégzés Krónikus gyulladás szöveti átépülés, remodelling

Egységes légút hypothesis Meltzer EO (2004) Krónikus rhinosinusitis (CRS) Asthma

Egységes légút hypothesis Epidemiológiai bizonyítékok Nagyfokú átfedések a légúti betegségek között AR betegek 40%-a asthmás (átl. pop. 10%) Asthmás betegek 80-90%-ában AR (átl. pop. 20%) CRS betegek 60-80%-ában AR Asthmás betegek 40-60%-ának van kóros radiológiai orrmelléküreg lelete. A sinus abnormalitás mértéke korrelál az asthma súlyosságával Kiterjedt, CT-vel igazolt OM abnormalitással bíró betegek kb. 80%-a szenved AR-ben és 70%-a asthmás (Meltzer et al.) 3x nagyobb valószínűséggel lesznek később asthmások az AR betegek, mint a normál pop.

Egységes légút hypothesis Kísérletes bizonyítékok A bronchusok basalmembránját azokban az AR betegekben is vastagabbnak találták, akik nem szenvedtek asthmában AR betegek nasalis provokációs tesztje során (fűpollen) fokozódtak a bronchialis tünetek, valamint a bronchialis mucosa eosinophil infiltratioja. A bronchusok szelektív provokációja fű allergénnel AR betegekben fokozta a nasalis tüneteket és a nasalis mucosa eosinophil infiltratioját (Braunstahl et al 2009).

Az egységes légutakban az interakciók feltételezett mechanizmusa Vezető elmélet: Lokális provokáció szisztémás gyulladásos reakció, Il-5 felszabadulás eos. upreguláció, eos. sejt koncentráció a felső és alsó légutakban a provokáció helyétől függetlenül Szintén bizonyított: megnövekedett szájlégzés szerepe. Ennek során a bronchusokba közvetlenül jutó hideg levegő csökkenti a FEV1*-et asthmás betegekben Nem bizonyított: nasobronchialis reflex szerepe (Lidocain nem akadályozza meg a bronchialis reakciót, de phenilephrin igen) Nem bizonyított: nasalis secretum aspiratioja (Bardin et al., radioaktív marker) *Forced exspiratory volume

Rhinitis allergica Általános jellemzők Az orrnyálkahártya IgE mediálta hyperszenzitivitása idegen anyagokra Ritkán jelentkezik 2 éves kor alatt, ált. 20 éves kor előtt alakul ki (iskoláskor) Fiúgyermekekben gyakoribb, felnőtt korra kiegyenlítődik Gyakran alakul ki atopiásokban. Atopia: genetikai prediszpozíció arra, hogy környezeti allergénekre spec. IgE at termeléssel reagáljon a szervezet

AR kialakulásának lépései I.a Az első lépés a szenzitizáció. Az Ag átjut az epithelium folytonossági hiányain, proteáz aktivitás (!) Az Ag prezentáló sejtek (APC) felveszik az Ag-t, a nasalis mucosában érnek és MHC II molekulához kötötten a naiv T sejtek számára prezentálják az Ag-t. Korai Il-4 jelenlétében differenciáció Th2 irányba (Il-4 forrás: hízósejtek, basophilek, eosinophilek, NK és T sejtek) Az aktivált TH2 sejtek Il-4-et, Il-5-öt és Il-13-at termelnek A B sejteket aktiválják, izotípus váltásra, IgE produkcióra serkentik Serkentik az eosinophil funkciót és a túlélést

AR kialakulásának lépései I.b IgE lokálisan bediffundál a nyirokerekbe, véráramba, intersticiális folyadékba. A rezidens mastocyták felszínén található nagy affinitású F cε receptorokhoz kötődik, létrejön a szenzitizáció, ami klinikai tünetekkel nem jár. (Következő találkozáskor létrejön az Ag keresztkötés és az imunválasz.) A Th2 választ sok faktor módosíthatja, down regulálhatja is. Szenzitizáció intrauterin korban Specifikus immunválasz a 22. gesztációs héttől (T sejtek 9. héttől, B sejtek 14. héttől, 19. -20. héttől IgM)

AR kialakulásának lépései I.c Újszülött immunológiailag naiv? - immunszuppr. Allergiás prediszp. köldökzsinórvér IgE (Th1/Th2) Anyai immunitás fiziol. Th1/Th2 ( magzati mononuklearis sejtek IFN-γ) - atopia Anyai magas se IgE magzatvíz IgE Allergének a magzatvízben (házipor Der p1) Legérettebb immunsejtek a bélcsatornában (Peyer plakkok) Köldökzsinórvér spec IgG tart. mononukl sejt prolif. akt, későbbi spec. IgE szint, atop. tünet (korr. anyai IgG immunterápia, anyai allergénterhelés a 3. trimeszterben, születési idő)

Befolyásoló tényezők - Hygiene hypothesis Hypothesis: a fertőző betegségek számának csökkenése az utóbbi évtizedekben ok-okozati összefüggést mutat az allergiás megbetegedések számának egyidejű emelkedésével Epidemiológiai bizonyítékok A farmon felnőtt gyerekek kisebb valószínűséggel szenvednek allergiás megbetegedésben, mint a nem farmon felnövők. Az allergiás betegség rizikója összefüggést mutat a születési sorrenddel és a család méretével. Azok a gyerekek, akiknek idősebb testvérei vannak, vagy az életük első 6 hónapjában közösségbe jártak, kisebb valószínűséggel lesznek asthmások. Iparosodott országokban több az atopiás és asthmás, mint a kevésbé fejlett, szegényebb országokban.

Egyéb befolyásoló tényezők Átmeneti környezeti hatások (epigenetikai mechanizmusok - hiszton modifikáció, DNS metiláció) Bélflóra Lactobacillus cc., coliform, Staphyloc. aur. Környezet allergénmentesítés? Házipor, állatszőrök korai szenzitizáció Poz. családi kórtörténet, ffi nem, magasabb születési súly, sec. cesarea, bölcsőde

AR kialakulásának lépései II A második fázisban jelennek meg a klinikai tünetek: Korai reakció: Ag terhelést követően percekkel jelentkezik A hízósejtek felszínén az IgE molekulák keresztkötése alakul ki mastocyta degranulatio Preformált mediátorok (hisztamin, kininek, triptáz) Gyorsan szintetizált mediátorok (PGD2, LTC4, LTB4, MBP, and PAF) Tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás Idegi komponensek Vsz. hisztamin által mediált, az orrnyh. afferens végződéseinek ingerlése által Bizonyíték I: Egyoldali terhelés, kétoldali válasz Bizonyíték II: Egyidejű szemtünetek

Galli S.J. et al. The development of allergic inflammation. Nature, 2008

AR kialakulásának lépései III Késői válasz Órákkal az Ag terhelést követően Csúcs 6 óra múlva, 24 h múlva oldódik Nasalis congestio a domináns tünet Emelkedik a hisztamin, kemokinek, számos citokin és növekedési faktor termelése Il-5, Il-6, Il-8, GM-CSF, TNF, solubilis ICAM-1 Gyulladásos sejt influx Eosinophilek, basophilek és neutrophilek felszaporodása a nasalis szekrétumban Mononuclearis és mastocyta infiltratio az orrnyh-ban A basophil emelkedés erősen korrelál a késői hisztamin szint emelkedéssel - a basophil infiltrationak és a következményes hisztamin emelkedésnek kulcsszerepe lehet a késői fázisban.

Citokin mediátorok Th1: IL-2,3, INF-gamma, GM-CSF, TNF-alfa Th2: IL-4,3,5,6,10,13, GM-CSF, TNF-alfa IL-1, 8, TNF-alfa ( proinflammatorikus ) citokinek: Th0 sejtek fibroblastok endothel- és epithel-sejtek aktiválása (jelentős citokin termelés, CAM expresszió)

Sejt-adhéziós molekulák (cell adhesion molecules, CAM) molekuláris rendszert képeznek (IL-1, 4, TNF-alfa fokozza az expressziót) Sejtek egymáshoz kapcsolódásában van szerepe: fvs epithelium adhézió, szelektív migráció, szöveti struktúra fenntartása

CAM Adhéziós cascade keringés lelassul a submucosa kitágult ereiben (rolling) aktivált granulocyták az endothel sejtekhez tapadnak (adhézió) az endothel résein keresztül a megtapadt sejtek átjutnak a submucosába és mucosába (migráció)

Késői (szöveti) fázis CAM Mediátorok Kemotaktikus faktorok Sejtek vándorlása a gyulladás helyére, további mediátorok, toxikus anyagok felszabadulása

Késői fázis, eosinophil sejtek Citotoxikus anyagok termelése MBP major basic protein ECP eosinophil cationic protein EPO eosinophil peroxidase EDN eosinophil derived neurotoxin Direkt sejtkárosító hatás, epithelium desquamatio, légutak hiperreaktivitása

Késői fázis egyéb jellemzői Interstitiális oedema, plazma exsudatio Mastocyták redisztribúciója Aktivált gyulladásos sejtek migrációja Nasalis hiperreaktivitás (aspecifikus provokáció) Priming (nasalis telődés gyulladásos sejtinfiltratio) - Connel 1969, Bentley 1992

Krónikus gyulladás Hosszan tartó vagy ismétlődő allergénterhelés Veleszületett és szerzett immunválasz sejtes elemei perzisztálnak a szövetekben (hízósejtek, IgE) Komplex interakció (veleszületett és szerzett immunválasz sejtes elemei, epithel- és egyéb szöveti strukturális sejtek, vér- és nyirokerek, idegek) epithelialis-mesenchymalis trophikus egység, EMTU (Th2 asszoc. gyull.) Szöveti remodelling Epitop spreading Eosinophil sejtek FOXP-3 (Treg )

A rhinitis allergica diagnosztikája Részletes! anamnesis Fül-orr-gégészeti szakvizsgálat (endoscopia) Specifikus IgE kimutatása (bőrpróbákkal, szérumból) Molekuláris diagnosztika

AZ ALLERGIÁS ÉS NEM-ALLERGIÁS RHINITIS ELKÜLÖNÍTÉSÉT SEGÍTŐ KÉRDÉSEK 2. Rendelkezik-e Ön az alábbi tünetekkel naponta legalább egy órán keresztül vagy a legtöbb napon egy adott szezonban, ha a panaszai szezonálisak? Vizes orrváladékozás Tüsszögés, rohamokban Orrdugulás Orrviszketés Kötőhártya-gyulladás (vörös, viszkető szem) Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem www.globalfamilydoctor.com

AZ ALLERGIÁS ÉS NEM-ALLERGIÁS RHINITIS ELKÜLÖNÍTÉSÉT SEGÍTŐ KÉRDÉSEK Rendelkezik-e Ön az alábbi tünetekkel? Féloldali orrpanaszok? Sűrű, zöld- vagy sárga színű orrváladék? Hátsó garatfalon lecsorgó nyák és nincsen vizes orrfolyás? Arcfájdalom? Ismétlődő orrvérzések? Szaglásvesztés? Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem www.globalfamilydoctor.com

ALSÓ LÉGÚTI SZŰRŐKÉRDÉSEK (ARIA 4 ASZTMASZŰRŐ KÉRDÉSE) Volt-e valaha (vagy akár többször is) sípoló légzése? Tapasztalt-e már zavaró köhögéseket, különösen éjjel? Fizikai terhelés után tapasztalt-e sípoló légzést, vagy köhögött-e? Érez-e időnként mellkasi feszülést?

ALARM-TÜNETEK MELYEK HALADÉKTALAN SZAKORVOSI VIZSGÁLATOT TESZNEK SZÜKSGESSÉ Féloldali orrpanaszok Gennyes orrfolyás (elülső és/vagy garati) Arcfájdalom, fejfájás Szaglásvesztés Orrvérzés Arc-, és periorbitalis duzzanat Láz, rossz általános állapot

RA gyermekkorban Allergiás menetelés Kockázati tényezők Prevalencia az iskoláskorban a legmagasabb Kivizsgálás bármely életkorban elvégezhető Kezelési elvek hasonlóak, de a mellékhatások elkerülése miatt figyelembe kell venni a gyermek testsúlyát és életkorát

Dennie-Morgan féle infraorbitalis redő Allergiás szalutálás Allergiás grimasz

Bőrtesztek: a bőrben lévő specifikus IgE-t mutatják ki. (Epicutan teszt) Prick teszt Intracutan teszt

Prick teszt

Nem szabad a Prick tesztet elvégezni: súlyos tünetek alatt ha a tesztelés helyén elváltozás van (pl.: ekzéma) lázas infekció idején akut betegségben, súlyos asztmás állapotban Várandósság alatt bizonyos gyógyszerek hatása alatt (antihisztamin, szisztémás szteroidok, H2 receptor blokkolók, triciklikus antidepresszánsok, trankvillánsok)

Szérum specifikus IgE meghatározása izotóp fluorescens enzim RAST: ELISA: radio-allergo-sorbent test enzyme-linked immunosorbent assay

RAST/ELISA előnyei/hátrányai Biztonságos Specificitás Nem függ - a bőr reakciójától - gyógyszerektől Drága Nincs rögtön eredmény Szenzitivitás

A rhinitis allergica diagnosztikája Kiegészítő vizsgálatok, szükség esetén Komponens alapú diagnosztika Szaglásvizsgálat Nasalis provokációs vizsgálat Képalkotó vizsgálatok Nasalis légzésfunkciós vizsgálatok (peak nasal inspiratory flow PNIF peak flow meter) Mucociliáris funkciós vizsgálatok

Keresztreagáló élelmiszerek, Oralis Allergia Szindróma

TERÁPIA

Terápia Allergén kerülése Gyógyszeres kezelés Gondozás Specifikus immunterápia (Sebészeti beavatkozás)

Kezelési cél Tünetek kezelése, illetve megszüntetése Orrnyálkahártya gyulladásos folyamatainak csökkentése Klinikai tünetek kiújulásának, ill. társbetegségeknek (pl. asthma bronchiale) megelőzése Életminőség javítása

Allergénkerülés Pollenkerülés lehetőségei Környezetrendezés háziporatka, penészgomba mentesítés, háziállat eltávolítás Irritáció, dohány, lég-, és környezetszennyeződés mentesítése

Gyógyszeres kezelés (tüneti) Antihisztaminok (lokális, szisztémás) Kortikoszteroidok (lokális, szisztémás) Kromoglikátok Leukotrién antagonisták Dekongesztánsok Antikolinerg szerek

Antihisztaminok I. 2. generációs orális készítmények Loratadine Desloratadin Cetirizin Levocetirizin (Terfenadine) Fexofenadin Rupatadine Bilastin (Ebastine, Mizolastine) Lokális készítmények Azelastin (orrspray, kombinációban is, szemcsepp) Emedastin difuramát (szemcsepp) Olopatadine (szemcsepp, orrspray) Antazolin (szemcsepp) Levocabastinum (szemcsepp)

Antihisztaminok jellemzői Nem szedatív (?) igen erősen szelektív perifériás H1R antagonizmus Gyors felszívódás, hatáskezdet Hosszú (24 órás) hatástartam Széles terápiás tartomány Antiallergiás és gyulladáscsökkentő hatás Nem okoz szívritmuszavart, nem károsítja a pszichomotoros funkciót és teljesítményt Gyermekek és felnőttek enyhe-kp. orrtüneteiben

Lokális kortikoszteroidok I. Mometason furoat Budesonid Fluticason furoat Fluticason proprionat (komb.) (Ciclesonid) Receptoraffinitásban, farmakokinetikában eltérőek Hatékonyságban, biztonságosságban közel azonosak

Lokális kortikoszteroidok II. Leghatékonyabbak allergiás rhinitisben Összes nazális tünetet csökkentik Helyi hatás órák múlva alakul ki Receptorszinten magas koncentrációt érnek el Minimális mellékhatás (szárazság, pörkösödés) Szisztémás mellékhatás maximális dózisban sincs (max. 400ug/nap) (csontanyagcsere, glaucoma, cataracta) Kp.-súlyos nazális tünetek esetében használjuk gyermek és felnőttkorban

Intranazális kromoglikátok Dinatrium-kromoglikát Nedocromil-sodium Helyileg ható gyulladáscsökkentő antiallergikumok Szisztémás mellékhatásuk nincs, biztonságosan adhatók Enyhe rhinitis, rhinoconjunctivitis esetén gyermeknek, felnőttnek és terhesség esetén is adható

Leukotrién receptor antagonisták Montelukast Zafirlukast LT mediátorok a RA minden tünetének a kialakításában részt vesznek 1 molekula LT gátolt orrlégzést okozó hatása 5000x nagyobb, mint a hisztamin Gátolt orrlégzést és orrváladékozást csökkenti Hatékony asthma, AR, ASA-ban Placebo < LTRA < AH < INCS

Szisztémás kortikoszteroidok Szisztémás szteroid rövid ideig tartó (7-21nap) per os formában, max. 1mg/ttkg/nap adható Depot szteroid vagy intramuscularis szteroid injekció nem adható (bizonytalan a felszívódás, súlyos mellékhatások) Ellenjavallt allergiás rhinitisben szenvedő gyermekeknél, ill. várandós nőknél

Dekongesztáns szerek (lokális) Nazális vazokonstriktor tartalmú készítmények, eltérő hatásmechanizmusúak Alfa-1 agonista: efedrin, pseudoefedrin, fenilefrin Alfa-2 agonista: imidazolin származékok: oxi- és xilometazolin Kp.-súlyos tünetek esetén adjuváns szer 7-10 napig alkalmazható

Antihisztamin és orális dekongesztáns szerek kombinációja Orrdugulást javítják Szisztémás szimpatomimetikus hatás miatt körültekintést igényel az alkalmazásuk Orális dekongesztánsok nazális lohasztó hatása kisebb, mint az intranazálisoké, viszont nem okoznak rhinitis medicamentosát

Allergénspecifikus Immunterápia (AIT) Olyan specifikus allergének (növekvő dózisban történő) adagolása, amelyekre a beteg I-es típusú azonnali hiperszenzitivitást mutat. ben, rhinoconjunctivitisben és allergiás asztmában* alkalmazható betegségmódosító kezelés. Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

Allergénspecifikus Immunterápia (AIT) oki kezelés, mely a kiváltott immuntolerancia révén a célszervtől függetlenül csökkenti a gyulladást az atopiás kórkép egészére kedvező hatású tünetmentesség jöhet létre gyógyszerfogyasztás csökkenhet betegek életminősége javulhat Csökkentheti az asztma kialakulásának rizikóját Csökkentheti az allergének kiterjedésének körét

Allergénspecifikus Immunterápia (AIT) nagy tisztaságú specifikus allergén adása, többnyire fokozatosan emelkedő dózisban Már közepes fokú intermittáló tünetek esetén is alkalmazási mód: parenterális: subcutan injekció (SCIT) nem parenterális: intranazális sublingualis formában (SLIT)

Immunterápia indikációi Mérsékelt/súlyos, intermittáló vagy perzisztáló tünetek (ARIA 2010), amelyek a napi aktivitást vagy alvást zavarják a rendszeres és megfelelő farmakoterápia és allergénkerülési stratégiák mellett. Kevésbé súlyos tünetek esetén, ha a beteg hosszútávú tünetmentességet szeretne, ill. amennyiben az IT potenciális betegség módosító hatását szeretnénk kihasználni asztma megelőzése érdekében. EAACI Allergen Immunotherapy Guidelines Part II: Recommendations 71-115, ed. A. Muraro, G. Roberts, Zürich (CH), 2017

Immunterápia indikációi (WAO) IgE-mediált betegség (allergén expozíció hatására jelentkező tünetek, pozitív SPT/RAST által igazoltan - domináns allergén! komponens alapú diagnosztika) Az allergén kerülés nem lehetséges Elégtelen farmakoterápia Limitált spektrumú allergiás betegség Együttműködő beteg, aki tisztában van az immunterápia kockázataival is Canonica G. W. Durham S. R. Allergen Immunotherapy for allergic rhinitis and asthma: A Synopsis (World Allergy Organization) 2016. www.worldallergy.org/education-and-programs

SPECIFIKUS IMMUNTERÁPIA HATÁSA Allergén-specifikus blokkoló IgG típusú antitestek száma nő, a Th2 típusú immunválasz Th1 típusúra átkapcsol TH-2 IL-4 IgE + Ag SIT LPR TH-1 IFN-γ IgG -

SCIT feltételezett hatásmechanizmusa

IT mellékhatásai SCIT- Lokális/szisztémás. Biztonságos, DE kötelező anafilaxia ellátás, és újraélesztés szempontjából képzett szakembernek azonnal elérhetőnek lennie Enyhe súlyos (bőr, felső- és alsó légút, gastrointesztinális traktus, kardiovaszkuláris rendszer) USA (2011): 3 év, 20M injekciós vizit, 0,1% szisztémás reakció, fatális 0. Adverz reakciók 80%-a 30 percen belül, csak kis hányad súlyos 30 várakozás SLIT Lokális/szisztémás. Szisztémás mellékhatások ritkábbak, de az össz mellékhatás tekintetében nincs különbség EAACI Allergen Immunotherapy Guidelines Part II: Recommendations 71-115, ed. A. Muraro, G. Roberts, Zürich (CH), 2017

IT kontraindikációi Abszolút Súlyos vagy nem kontrollált asztma Aktív, súlyos autoimmun betegség Aktív malignus betegség Terhesség alatt nem kezdhető IT Relatív Β-blokkoló kezelés Súlyos cardiovascularis betegség, coronaria betegség Remisszióban levő szisztémás vagy szervspecifikus autoimmun betegség Súlyos pszichiátriai kórkép Rossz complience Primer vagy sec. immundeficiencia Anamnézisben súlyos szisztémás reakció IT-ra Az egyes termékek karakterisztikáját, specifikus jellemzőit át kell tekinteni a terápia megkezdése előtt (spec. kontraindikációk)

NEM SPECIFIKUS IMMUNTERÁPIA Monoclonális IgE elleni antitestek Omalizumab Komplexeket képez a szabad IgE-vel Csökkentik a szabad IgE szintet Blokkolják az IgE interakcióját Pollen allergiában valamennyi orrtünetet javítja Asthma terápiás protokollban V. lépcsőben adható

Az allergén keresztkötése

Anti-IgE kezelés hatása

Kötelező szinterató tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

27 EU ország 20 nyelv Felhasználók hely adatai ismertek GDPR-nak megfelel Egyáltalán nem zavaró VAS Nagy mértékben zavaró Leonardo Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

Az mhealth szerepe az AIT precíziós medicinális megközelítésében Elektronikus napló Fennáll-e a mérsékelt/súlyos nem kontrollált betegség? Tünetek összefüggenek-e a pollenszezonnal vagy egyéb allergén expozícióval? Milyen a farmakoterápiához való adherencia? Megtudható a nem kontrollált tünetek időtartama és befolyása a munkára vagy iskolai teljesítményre Az elektronikus klinikai döntéstámogató rendszerek segíthetik a jövőben a betegek kiválasztását AIT-re. Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

A mobiltechnológia alapvető fontosságú lehet a betegválasztásban (mhealth biomarker) Továbblépés biológiai terápia irányába Kötelező szintentartó tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

Kötelező szinterató tanfolyam, ORFI Dr. Kraxner Helga PhD

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!