2004. december 1. Irodalom

Hasonló dokumentumok
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, május 29.) Maróti Miklós

2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia

Lineáris algebra gyakorlat

Analízis elo adások. Vajda István szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Lineáris algebra jegyzet

Egyenletrendszerek. Egyenletrendszerek megoldása

MBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Rel aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

A döntő feladatai. valós számok!

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

5. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 5. előadás Lineáris függetlenség

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

Diszkrét matematika I. gyakorlat

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

Vektortér. A vektortér elemeit vektornak, a test elemeit skalárnak nevezzük. Ezért a függvény neve skalárral való szorzás (nem művelet).

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség

Matematika II. Nagy Ábris. 2015/2016. II. félév. Debreceni Egyetem. Nagy Á. (Debrcenei Egyetem) Matematika II. 1 / 71

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Jelek tanulmányozása

Lineáris algebra (tömör bevezetés)

Elektronikus tananyag MATEMATIKA 10. osztály II. félév

Lineáris Algebra gyakorlatok

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria IV.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A-9.C-9.D OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

GAZDASÁGI MATEMATIKA Gyakorlat

Geometria II. Vázlat Kovács Zoltán el adásaihoz május 27.

1.1. Gyökök és hatványozás Hatványozás Gyökök Azonosságok Egyenlőtlenségek... 3

Feladatok és végeredmények a Bevezető fejezetek a matematikába tárgy II. félévéhez

Egy vektorrendszert lineárisan függ nek nevezünk, ha nem lineárisan független.

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

Operációkutatás. 2. konzultáció: Lineáris programozás (2. rész) Feladattípusok

Lineáris algebrai módszerek a kombinatorikában

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2011/2012-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Matematika III. 1. Kombinatorika Prof. Dr. Závoti, József

1. Lineáris leképezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

Számelmélet I. 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

Sajátérték, sajátvektor, sajátaltér

MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó

MATLAB. 4. gyakorlat. Lineáris egyenletrendszerek, leképezések

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Lineáris algebra I. Kovács Zoltán. Előadásvázlat (2006. február 22.)

Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény. Szeszlér Dávid, Wiener Gábor

Széchenyi István Egyetem, 2005

Szigorlati tételek Lineáris algebra és Diszkrét matematika tárgyakból

MÁTRIXOK SAJÁTÉRTÉKEINEK ÉS SAJÁTVEKTORAINAK KISZÁMÍTÁSA. 1. Definíció alkalmazásával megoldható feladatok

A skatulya-elv alkalmazásai

Kombinatorika. 9. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Kombinatorika p. 1/

1. zárthelyi,

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

1. előadás Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű, test

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.

Lineáris algebra bevezető

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

Párhuzamos programozás

Bevezetés 3. Vizsga tételsor 5. 1 Komplex számok 6. 2 Lineáris algebra Vektorterek 11

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Matematika példatár 6.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

3. KÖRGEOMETRIA Körrel kapcsolatos alapismeretek

Kidolgozott. Dudás Katalin Mária

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

A Hozzárendelési feladat megoldása Magyar-módszerrel

Kiss P eter M aty as Ferenc A SZ AMELM ELET ELEMEI EKF L ICEUM KIAD O, EGER 2005

Véges testek és alkalmazásaik

Nagy András. Számelméleti feladatgyűjtemény 2009.

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

Tartalomjegyzék. I. A lineáris algebra forrásai 7. 1 Vektorok Lineáris egyenletrendszerek és megoldásuk 53

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1

1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: november. I. rész

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest javított kiadás

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert

4. előadás. Vektorok

Nemzeti versenyek évfolyam

BEVEZETÉS AZ ANALÍZISBE

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Átírás:

LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 2004. december 1. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják a jegyzetben: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged, 2003, 10. fejezet (Lineáris leképezések és transzformációk. Vektorterek izomorfizmusa); további ajánlott irodalom: Freud Róbert: Lineáris algebra, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. 5. fejezet (Lineáris leképezések) ajánlott feladatok Linearitás. 1. Feladat. Vizsgálja meg, hogy lineárisak-e az alábbi - valós számtest fölötti vektorterek közötti - leképezések: (a) ϕ: R 2 R 2, (x, y) (2x + y, y 3x); (b) ϕ: R 4 R 3, (x, y, z, u) (x + y, x + z, x + u); (c) ϕ: R R 2, x (2x, x); (d) ϕ: R 2 R 3, (x, y) (x + y, y + 1, x); (e) ϕ: R 2 R 2, (x, y) (x 2, y 2 ); (f) ϕ: R 3 R 2, (x, y, z) (x + y + z, 1); (g) ϕ: R 2 R 2, (x, y) (1, 1); (h) ϕ: R 2 R 3, (x, y) (0, x + y, xy); (i) ϕ: R 2 R 2, (x, y) (x, sin y); (j) ϕ: R 3 R 3, (x, y, z) (x + 2y z, y + z, x + y 2z); (k) ϕ: R 2 R 2, (x, y) ( x, y); (l) ϕ: R n R n, (x 1, x 2,..., x n ) (0, x 1, x 2,..., x n 1 ); (m) ϕ: R n R n 1, (x 1, x 2,..., x n ) (x 1, x 2,..., x n 1 ); (n) ϕ: R n R, (x 1, x 2,..., x n ) x i, (i {1, 2..., n}, ezek az ún. projekciók); 2. Feladat. Igazolja, hogy az alábbi transzformációk minden V vektortérnek lineáris transzformációi (ld. a 10.1 Def. utáni megjegyzést): (a) ϕ: V V, v 0, ez az ún. zérustranszformáció; (b) ϕ: V V, v v, azaz a V identikus transzformációja; (c) ϕ: V V, v αv, tetszőleges rögzített α skalárra, (vegyük észre, hogy az előző két példa ennek speciális esete!). 1 Typeset by AMS-TEX

2 LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 3. Feladat. Mutassa meg, hogy a lineáris leképezések megőrzik a lineáris kombinációkat, azaz ha U, V a T test fölötti vektorterek, és ϕ: U V egy lineáris leképezés, akkor bármely λ 1,..., λ n T és u 1,..., u n U esetén ( n λ i u i )ϕ = i=1 n λ i (u i ϕ). i=1 4. Feladat. Határozza meg az 1. Feladatban szereplő lineáris leképezések illetve transzformációk magterét és képterét, ezek egy-egy bázisát és dimenzióját (azaz a transzformáció defektusát és rangját). 5. Feladat. Bizonyítsa be, hogy a síkbeli (origó kezdőpontú) vektorok terében az alábbi transzformációk lineárisak és írja föl a képletüket, mint R 2 R 2 leképezésnek: (a) origó körüli α szöggel való elforgatás (pozitív illetve negatív irányban); (b) tükrözés az x tengelyre; (c) tükrözés az y tengelyre; (d) tükrözés az y = x egyenesre; (e) tükrözés az y = x egyenesre; (f) (*) tükrözés az v = (v 1, v 2 ) irányvektorú egyenesre; (g) tükrözés az origóra; (h) origón átmenő egyenesre való merőleges vetítés; (i) λ R arányú, origóközéppontú középpontos hasonlóság (centrális nyújtás, homotécia); 6. Feladat. Legyen A R n n tetszőleges nemzérus mátrix. Állapítsa meg, hogy az alábbi leképezések lineáris transzformációi-e a valós számtest fölötti n n-es mátrixok vektorterének (a) τ: X XA; (b) τ: X X + A; (c) τ: X XA + AX; (d) τ: X XA AX; (e) τ: X XA 2 AX 2 ; (f) τ: X XA 2 + AX. 7. Feladat. Állapítsa meg, hogy az alábbi leképezések lineáris transzformációi-e a valós számok teste fölötti, 100-nál kisebb fokú polinomok vektorterének. (Egy általános polinomot p-vel, vagy p(x)-el, az i-edfokú tag együtthatóját a i -vel, a főegyütthatót a n - nel (tehát a n 0, ha p nem a zéruspolinom), a p polinom fokszámát p -gal jelöljük.) (a) χ: p(x) p( x); (b) χ: p(x) p(x + 1); (c) χ: p(x) p(x + 1) p(x); (d) χ: p(x) xp(x); (e) χ: p a 0 x; (f) χ: p a n x 2 ; (g) χ: p p x 3 ; (h) χ: p p maradéka x 7 + 4x + 1-gyel osztva; (i) χ: p a n + a n 1 x + + a 0 x n. Ha igen, határozza meg a transzformáció magterét és képterét, és ezek dimenzióját (azaz a transzformáció defektusát és rangját).

LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 3 8. Feladat. (Freud R. 5.1.6.) Adjon példát olyan leképezésre valamely U és V (ugyanazon T számtest fölötti) vektorterek között, amely (a) megőrzi a skalárral való szorzást, de az összeadást nem; (b) megőrzi az összeadást, de a skalárral való szorzást nem; (c) egyik műveletet sem őrzi meg. 9. Feladat. (Freud R. 5.1.9.) Legyenek U és V ugyanazon T számtest fölötti vektorterek és legyen ψ: U V lineáris leképezés. Melyek igazak az alábbi állítások közül? (u 1,..., u m U): (a) Ha u 1,..., u m lineárisan független, akkor u 1 ψ,..., u m ψ is lineárisan független. (b) Ha u 1 ψ,..., u m ψ lineárisan független, akkor u 1,..., u m is lineárisan független. (c) Ha u 1,..., u m generátorrendszer U-ban, akkor u 1 ψ,..., u m ψ generátorrendszer V -ben. (d) Ha u 1,..., u m generátorrendszer U-ban, akkor u 1 ψ,..., u m ψ generátorrendszer Im ψ-ben. (e) Ha u 1 ψ,..., u m ψ generátorrendszer Im ψ-ben, akkor u 1,..., u m generátorrendszer U-ban. 10. Feladat. Legyenek V és U ugyanazon T számtest fölötti vektorterek. Bizonyítsa be, hogy egy ϕ: V U lineáris leképezés pontosan akkor injektív, ha megőrzi a lineáris függetlenséget, azaz ha valahányszor v 1,..., v k lineárisan független vektorrendszer V - ben, mindannyiszor v 1 ϕ,..., v k ϕ lineárisan független vektorrendszer U-ban. 11. Feladat. (Freud R. 5.1.10.+12.) Legyen ψ: V U lineáris leképezés. (a) Mutassa meg, hogy uψ = vψ u v Ker ψ. (b) Ha v 1,..., v k olyan lineárisan független vektorok V -ben, amelyekre v 1 ψ = = v k ψ, akkor dim Ker ψ k 1. 12. Feladat. Legyen ϕ: V U lineáris leképezés. A V tetszőleges X részhalmazának (direkt) képét Xϕ -gal, az U tetszőleges Y részhalmazának inverz (vagy ős-)képét pedig Y ϕ -gal jelöljük (tehát Xϕ = {xϕ x X} és Y ϕ = {v V vϕ Y }; vegyük észre, hogy ezzel a jelöléssel Im ϕ = V ϕ és Ker ϕ = {0 U }ϕ.) Bizonyítsa be, hogy altér lineáris leképezés melletti (direkt) képe is altér, valamint altér lineáris leképezés melletti inverz képe is altér. 13. Feladat. Az R 4 vektortér {(x, y, 0, 2x): x R} alterét jelölje U. (1) Adjon meg olyan φ: R 4 R 4 lineáris transzformációt, amelynek magja (magtere) U. (2) Adjon meg olyan ϑ: R 4 R 4 lineáris transzformációt, amelynek képtere U. 14. Feladat. Legyen U a V véges dimenziós vektortér egy nemtrivialis altere. Bizonyítsa be, hogy V -nek létezik olyan lineáris transzformációja, amelynek (a) U a magtere; (b) U a képtere. 15. Feladat. Mennyi lehet legalább illetve legfeljebb egy φ: R 9 R 5 lineáris leképezés magjának dimenziója (azaz φ defektusa)? Adjon is meg egy-egy olyan φ 0 : R 9 R 5 illetve φ 1 : R 9 R 5 lineáris leképezést, amelyre ez a dimenzió a lehető legkisebb, illetve a legnagyobb.

4 LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 16. Feladat. Mennyi lehet legalább illetve legfeljebb egy ψ: R 5 R 9 lineáris leképezés magjának dimenziója (azaz ψ defektusa)? Adjon is meg egy-egy olyan ψ 0 : R 5 R 9 illetve ψ 1 : R 5 R 9 lineáris leképezést, amelyre ez a dimenzió a lehető legkisebb, illetve a legnagyobb. 17. Feladat. Van-e olyan ϕ lineáris transzformációt valamely V vektortéren, amelyre (1) Ker ϕ Im ϕ = ; (2) Ker ϕ Im ϕ {0}; (3) Ker ϕ Im ϕ; (4) Ker ϕ Im ϕ; (5) Ker ϕ = Im ϕ. Ha igen, akkor természetesen adjon is meg egy-egy ilyen leképezést. 18. Feladat. Bizonyítsa be, hogy valamely n dimenziós V vektortér ϕ lineáris transzformációjára Ker ϕ = Im ϕ pontosan akkor, ha ϕ 0 de ϕ 2 (= ϕϕ) = 0, továbbá n páros és dim Im ϕ = n 2. Homogén lineáris egyenletrendszerek. 19. Feladat. Tekintsük a következő R fölötti homogén lineáris egyenletrendszert: x 1 + x 3 + x 5 = 0 x 2 + x 4 = 0. Legyen u = (1, 1, 1, 1, 1), v = (1, 0, 2, 0, 1), w = (0, 1, 0, 1, 0), x = (1, 2, 2, 2, 1) és y = (1, 0, 1, 0, 0) R 5. Az alábbi vektorrendszerek közül melyik alaprendszere (ill. fundamentális megoldásrendszere) a fenti egyenletrendszernek: (1) u, v, w; (2) v, w, x; (3) w, x, y. 20. Feladat. Oldja meg újra a Fagyejev-Szominszkij-féle példatárból korábban kijelölt egyenletrendszerek (ld. a LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK c. feladatsort!) közül a homogéneket (403., 408. - 410., 412. - 413.) és adjon meg mindegyikhez KÉT lényegesen (tehát nem csak a vektorok sorrendjében) különböző fundamentális megoldásrendszert. Izomorfizmus. 21. Feladat. Adjunk meg egy izomorfizmust a valós szám n-esek R n vektortere és az n-nél kisebb fokú, valós együtthatós polinomok R n [x] vektortere között. 22. Feladat. Az alábbi R fölötti vektorterek között keressük meg az izomorfakat (a műveletek a szokásosak, a polinomoknál a 0 polinomot mindig beleértjük): (a) azon legfeljebb 25-ödfokú valós polinomok halmaza, melyekben minden tag kitevője prímszám; (b) azon legfeljebb 11-edfokú valós polinomok halmaza, amelyek (mint valós függvények) párosak;

LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 5 (c) azon legfeljebb 9-edfokú valós polinomok halmaza, amelyeknek az 1 gyöke; (d) azon legfeljebb 15-ödfokú valós polinomok halmaza, amelyek x 10 + x 5 + 1-el oszthatók; (e) azon 3 4-es valós mátrixok halmaza, amelyeknek az első és utolsó sora megegyezik; (f) azon 4 4-es valós mátrixok halmaza, amelyekben a főátlóbeli elemek egyenlők, a mellékátlóbeli elemek pedig nullák; (g) azon 7 7-es valós mátrixok halmaza, amelyekben a főátlón kívüli elemek egyenlők; (h) azon végtelen valós számsorozatok halmaza, amelyekben bármely hét szomszédos tag összege 0; (i) R 17 azon elemeinek halmaza, melyekben minden páratlanadik helyen 0 áll.