Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Helyi óvodai nevelési programja Pécs, 2010.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETİ 3 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 4 2.1. GYERMEKKÉP 4 2.2. ÓVODAKÉP 4 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 5 3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA 5 3.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLİDÉSÉNEK 6 3.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA 7 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 8 4.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 8 4.2. TÁRGYI FELTÉTELEK 8 4.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERZÉSE 9 4.3.1. NEVELÉS TERVEZÉSE 9 4.3.2. HETIREND 10 4.3.3. NAPIREND 11 4.3.4. FEJLESZTÉS TERVEZÉSE 11 4.3.5. A GONDOZÁS, A SZOKÁSRENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE 12 4.3.6. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 12 4.3.7. A FEJLİDÉS JELLEMZİI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 13 4.4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 13 4.4.1. ÓVODA CSALÁD 13 4.4.2. ÓVODA INTÉZMÉNYEK 14 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 14 5.1. JÁTÉK, TANULÁS, MUNKA 14 5.1.1. JÁTÉK 14 5.1.2. TANULÁS 15 5.1.3. MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉG 16 5.2. BIBLIAI FOGLALKOZÁS 17 5.3. ANYANYELVI NEVELÉS. VERS, MESE, DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS 18 5.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK 19 5.5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 20 5.6. MOZGÁS 20 5.7. KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 21 5.7.1. KÖRNYEZETI NEVELÉS 21 5.7.2. MATEMATIKAI NEVELÉS 22 6. MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER 23 7. GYERMEKVÉDELEM 24 2
AZ ÓVODA JELLEMZİ ADATAI 1. Az intézmény neve: Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2. Székhelye: 7630 Pécs, Közraktár u. 1. 3. Telephelye: 7631 Pécs, Viktória u. 2. 4. Fenntartója: Hit Gyülekezete 1103 Budapest, Gyömrıi út 63. 5. Fenntartó képviselıje: Horváth András 6. Az intézményvezetı neve: Scherer Edit 7. Az óvodavezetı neve: Gulyásné Bene Szilvia 8. Az óvoda befogadóképessége: 66 gyermek 9. Az óvodai csoportok száma: 2 gyermekcsoport 10. Az intézmény alaptevékenysége: óvodai nevelés 3
1. BEVEZETİ A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 17. - a, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 3. - a lehetıvé teszi, hogy az óvodák egyházi fenntartásban is mőködhessenek. 2004 májusában a Hit Gyülekezete egyház megalapította Pécsett a Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt. A Hit Gyülekezete Magyarország negyedik legnagyobb egyháza, a világszerte 650 millió hívet számláló pünkösdi-karizmatikus kereszténység legjelentısebb hazai képviselıje. A Hit Gyülekezete elfogadja a korai kereszténység és a reformáció, valamint más, kereszténységet elıbbre vivı megújulási mozgalmak eredményeit és szellemi-erkölcsi értékeit. A több mint 25 éve mőködı Hit Gyülekezete közösségei Magyarországon és az országhatáron túl 300-nál is több településen vannak jelen. A helyi gyülekezet Pécsen 1987-ben alakult. 2007 szeptemberétıl óvodánk és 2009 januárjától bölcsıdénk, a fent említett iskola tagintézményeként megkezdte mőködését, ezért programunk szorosan kapcsolódik a közös fenntartó által mőködtetett iskola keresztény szellemiségő, értékteremtı nevelési-oktatási programjához. Óvodánk Pécs - Kertvárosában, jól megközelíthetı helyen található. Az épületben évtizedekig óvoda mőködött, melyet 2005-ben az önkormányzat megszüntetett. A megüresedett épületet külsı, belsı felújítás után, új berendezésekkel felszerelve vettük birtokba. Mind az óvoda épülete, mind az udvar nagy alapterülettel rendelkezik. Saját konyha mőködtetése biztosítja a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı étrendet. Óvodánkba a gyermekek harmadik életévüktıl az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig járhatnak. Pécsrıl és vonzáskörzetéhez tartozó településekrıl is várjuk a gyermekeket. Intézményünkben kettı vegyes csoport mőködik, maximális gyermeklétszámunk: 60 fı. Nevelési programunk a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjára (Kormány 255/2009. (XI. 20.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet módosításáról) épít, figyelembe véve a hazai neveléstörténet hagyományait, értékeit, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit. Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, gyermeket megilletı jogok és alapvetı szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia az egyenlı hozzáférés biztosításával. A gyermeki személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak. Óvodánk konszenzuson alapuló célokkal az egyház és a családok megbízása alapján mőködik. Nevelési elveink a fenntartó, az óvodapedagógusok és az óvoda használói közötti megegyezés eredménye. Nevelési alapelveinkben teret kap a bibliai szemléletmód, a biblikus erkölcsi és személyiségi normák, valamint a Közoktatási törvényben megfogalmazott elvárások is. Az óvoda nevelıtestülete elkészítette a saját nevelési programját, ezért a 2010/2011. nevelési évtıl a felülvizsgált, kiegészített, módosított helyi nevelési program szerint kezdjük a nevelımunkát. 4
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép Az ember egyedi, mással nem helyettesíthetı individuum, Isten alkotása. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Minden gyermek azonos fejlıdési stádiumon megy keresztül, de ez eltérı ütemben zajlik. Óvodánk befogadó, az óvónık figyelembe veszik a gyermekek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki és szellemi szükségleteit, és minden gyermeket az egyéni személyiségéhez képest fejlesztenek. Óvónık attitődjét a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a gyermek elfogadása, megbecsülése, szeretete jellemzi, hogy ezáltal érzelmi biztonságban tudjanak fejlıdni a gyermekek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, törekszik a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nem ad helyet az elıítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A bibliai antropológia alapján a gyermekek nem kis felnıttek, nem kész emberek, szükségük van arra, hogy nevelésben részesüljenek. Az óvodai nevelés eredményeként szeretnénk, hogy gyermekeink olyan egészséges identitással rendelkezı egyének legyenek, akiket a szeretet, vidámság, kiegyensúlyozottság jellemez, magatartásukban megjelenik az elfogadás, tolerancia, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, és cselekedeteikben a kreativitás, ötletesség, a kezdeményezı képesség tág teret kap. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a Tízparancsolat értékeit megismerjék hangsúlyt fektetve a szülık és felnıttek tiszteletére és ezeket megéljék a hétköznapjaikban. A gyermek szociális lényként tanulja meg a közösségi szokásokat, sajátítsa el az alapvetı szabályokat, szellemileg, szociálisan váljon éretté az iskolakezdésre. 2.2. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkciókat lát el. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Az óvoda gondoskodik a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő tevékenységekrıl. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek nevelésében az óvoda biztosítja az önazonosság megırzését, ápolását, nyelvi nevelését. Migráns gyermekek nevelésében az óvoda biztosítja az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmét. Célunk, hogy elısegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, gyermeki személyiség kibontakozását, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat és az eltérı fejlıdési ütemet. 5
Az óvodai nevelésben alapelv: - Gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, és bizalom övezi. - A nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Alapvetı feladataink: - A keresztény értékek, normák közvetítésével segítsük elı a gyermekben a bibliai világkép kialakulását! - Biztosítsunk a gyermekeknek érzelmi biztonságot nyújtó, derős szeretetteljes óvodai légkört, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni, életkorspecifikus kialakulását segítsük elı! - Teremtsük meg a szabad játék feltételeit, ami által a napi játékszükségletük kielégül! A játék a legfıbb élményforrás a gyermekek számára, ezen keresztül szerzik ismereteiket, tanulnak, örömökhöz jutnak, ezen felül a játék a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. - A fokozott mozgásigény az óvodás gyermek életkori sajátosságai közé tartozik. Ezt kihasználva alakítsunk ki a gyermekben igényes mozgáskultúrát, melyen keresztül sokoldalúan fejlesztjük mozgásképességüket. - Az óvodából iskolába való átmenethez érjék el a szükséges fejlettségi szinteket. Az óvoda és az általános iskola harmonikus kapcsolata által könnyítsük meg az átmenetet! 6
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 1. Egészséges életmódra nevelés, a gondozás körültekintı megszervezésével, a mozgás dominanciájának érvényesítésével. 2. Érzelmi, szociális nevelés a játéktér kiszélesítésével, a gyermekek közötti kommunikáció és kooperáció serkentésével. 3. Anyanyelvi, értelmi nevelés, értelmi képességek fejlıdésének elısegítése játékos, kötött és kötetlen foglalkozásokon. 3.1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek szükségleteinek olyan irányú kielégítése, mely elısegíti növekedésüket, fejlıdésüket, hozzájárul egészségük megırzéséhez, jó közérzetük, egészséges életmódjuk kialakításához. Mindezek megvalósításához alapfeltétel a megfelelı, egészséges és biztonságos környezet kialakítása, melynek része a kellemes hangulatú, tiszta csoportszoba. A terem átlátható, funkcionálisan berendezett (alkalmas szabad játékra, étkezésre, alvásra, pihenésre, különbözı tevékenységekre), minden gyermeknek komfortérzetet, elegendı mozgásteret biztosít. Törekszünk arra, hogy a csoport zajszintje ne legyen túl magas. Az óvodapedagógus és a dajka képesek legyenek meghitt, megértı, testközeli viszonyt kialakítani a gyermekekkel, ezzel megalapozva a jó közérzetüket, amely elengedhetetlen a tevékenységek végzéséhez. Ezen felül a gyerekekben elsısorban példaadással igyekszünk kialakítani a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat. A gyermekek egészségének megóvása, és megırzése céljából kiemelt jelentıséggel bír a helyes étkezési, öltözködési, tisztálkodási szokások kialakítása és a megfelelı mennyiségő, és minıségő mozgás. Az óvodások gondozása, testi szükségleteinek kielégítése nevelımunkánk alapvetı feladata. A tisztálkodási, öltözködési fogások, helyes sorrendek megtanítását személyes példamutatással alapozzuk meg. A gondozásban, gondoskodásban az egyéni fejlıdési ütemet, eltérı szükségleteket figyelembe véve türelmes, kiváró, ösztönzı nevelıi attitőd jellemzi az óvónıket. Fontosnak tartjuk a mozgás megszerettetését, mivel a mozgásöröm és a szellemi fejlıdés szoros kapcsolatban van. A mozgásigény kielégítése érdekében sok idıt töltünk a szabadban, lehetıséget biztosítunk a spontán, önálló mozgásra, a természetes mozgáselemek egyéni gyakorlására (pl. udvaron), sétára, kirándulásra, igény szerint a gyerekek szervezett úszásoktatáson vehetnek részt, és egyéb sportfoglalkozásokat is biztosítunk számukra. Az egészséges táplálkozás érdekében törekszünk változatos étrend és megfelelı tápanyag-összetétel kialakítására. Fontos hogy a szülık segítségével megismerjük a gyermekek különbözı táplálkozási szokásait, kényszer nélkül ösztönözzük ıket az ételek elfogyasztására. A kulturált étkezési szokások és illemszabályok megismertetése is fontos célunk. Az óvodai ételek kiegészítéseként hetente egyszer vitamin napot iktatunk be. 7
A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végére: - Önállóan tisztálkodnak (fogmosás, fésülködés, WC-használat, zsebkendı használat). - A gyerekek eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan merítenek levest, töltenek vizet a kancsóból. - Evıeszközöket, játékeszközöket megfelelı módon használják. - Ismerik, és betartják a kultúrált étkezési szokásokat (ügyelnek az asztal rendjére, tisztaságra, csukott szájjal esznek). - Az idıjárásnak, hıérzetüknek megfelelıen, önállóan öltözködnek. - Tudnak cipıt főzni és kötni, zipzárt felhúzni, valamint ruhát ki-, és begombolni. - Tudnak hajtogatni (terítı, ágynemő, ruha, szalvéta). - Igyekeznek környezetükben rendet tartani, és megfelelıen használják az erre szolgáló eszközöket (pl. seprő, lapát, törlıkendı). - Segítenek a kisebbeknek a különbözı önellátásra irányuló tevékenységekben. 3.2. Az érzelmi nevelés, szociális képességek fejlıdésének elısegítése Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör vegye körül. Törekszünk arra, hogy a gyermek interperszonális kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, melyet úgy tervezünk meg, hogy lehetıséget biztosítunk a gyerekek ötleteinek, elképzeléseinek. Az otthonosság érzetéhez fontos, hogy szabadon mozoghassanak a csoportszobában, és mosdóban. Már a beszoktatás ideje alatt fontos a tervezett szokásoknak megfelelıen végezni a tevékenységeket, amit sok érzelmi megerısítéssel, játékosan gyakoroltatunk, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A szülıkkel való együttmőködés megkönnyíti a beszoktatás idıszakát. Ez teremti meg a feltételeket a gyermek közösségbe történı beilleszkedéséhez, ami késıbb meghatározza a gyermekben kialakuló érzelmi kötıdést a csoportban dolgozókhoz. Fontos hogy a beszoktatás idıszakában mindkét óvónı és a dajka is részt vegyen. A gyermekek érkezésekor az óvónı minél többször fejezze ki örömét, tudatva, hogy minden kisebb elırelépést és fejlıdést is értékel. Az óvodában a felnıttek viselkedése modell értékő a gyermek számára. A viselkedésmódok a külsı minták utánzásával pozitív érzelmi kötıdés hatására válnak belsıvé. Így épülnek be a gyerek személyiségébe. Ösztönözzük ıket arra, hogy tanulják meg vállalni tetteiket, tudjanak bocsánatot kérni egymástól, és a felnıttektıl is. Próbálják meg agresszió nélkül konfliktusaikat kezelni, fogadják el és tiszteljék a különbözıségeket. Fontosnak tartjuk az engedelmesség megtanítását: feltétel nélkül megtenni, amit kérünk 8
tılük. Tanulják meg, hogy az engedelmességnek pozitív következményei vannak, az engedetlenségnek pedig kellemetlenséggel járó következményei lehetnek. A szocializáció szempontjából a társas kapcsolatok alakulásához, fejlıdéséhez különösen fontos a közös élményekre épülı együttes tevékenységek gyakorlása. Ezt a mindennapi tevékenységek mellett külön programok (pl. kirándulások, sportnap) szervezésével is elérhetjük. Hangsúlyt fektetünk az óvodások és iskolások kapcsolatának kialakítására, ápolására (iskolalátogatás, közös gyermeknap, közös évzáró gála). A gyermekkel szemben támasztott két fı követelmény: tanuljon meg másokkal kapcsolatot teremteni és együttmőködni. A óvoda elısegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje a szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja. A nehezen szocializálható, lassan fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közremőködésével. A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végére: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnıttekhez. - Igyekeznek a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartására. - Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. - Felajánlják segítségüket a felnıtteknek, gyermektársaiknak, kisebbeknek, ha ennek szükségét látják. - Képesek együttmőködni a közös cél érdekében és örülni a csoport sikereinek. - Többször alá tudják rendelni egyéni érdekeiket a csoport érdekeinek. - Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnıttek, és a gyermekek közléseit. - A megkezdett feladatokat befejezik. - A felnıttek és társaik felé tisztelettudóan viselkednek. - Önállóak a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás következı területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszadás, megszólítás, bocsánatkérés, udvariasság. - Vállalják tetteiket, és azok következményeit. 3.3. Az anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása - beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek 9
meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az értelmi fejlesztés célja a gyermekek érdeklıdésének felkeltése, kíváncsiságának felébresztése, az ıket körülvevı társadalmi és természeti környezet megismerése érdekében. Az értelmi fejlesztés spontán helyzetekben és szándékos tanulási helyzetek kialakításával kötött és kötetlen formában valósítható meg. A cél elérése érdekében változatos tevékenységeket biztosítunk a gyermekeknek, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek az ıket körülvevı világról, és ezeket a tapasztalatokat közösen rendszerezzük. Fontos feladatunk a gyermekek értelmi képességeinek - érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet - és kreativitásának fejlesztése, emellett a differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végére: - Huzamosabb ideig mőködik a koncentrált és a megosztott figyelem. - A kognitív képességek megfelelı érettséget mutatnak. - Rendelkeznek problémafelismerı és megoldó képességekkel. - Segítséggel, rávezetéssel próbálják saját tévedéseiket javítani, ellenırzik saját tevékenységüket. - Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban is. 10
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Az óvodánkban összesen 10 fı dolgozik: Óvodavezetı 1 fı Óvodapedagógus 4 fı Dajka 3 fı Szakács 1 fı Konyhai kisegítı 1 fı Óvodánkban az óvodapedagógusok fıiskolai végzettséggel rendelkeznek. A pedagógusok heti váltásban dolgoznak, munkájukat közvetlenül segítik a dajkák. Az óvodában a nevelımunka kulcs-szereplıje az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítı, támogató attitődje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógus és a nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodában dolgozó felnıttek mindegyike elfogadja a keresztény normákat, bibliai értékeket, és ezeket példamutatással modellként közvetíti. A migráns gyermekeket nevelı dolgozók lehetıséget biztosítanak, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 4.2. Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, helyiség és eszközellátottságunk megfelel a 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében a nevelési-oktatási intézmények kötelezı eszközeirıl és felszerelésérıl elıírtaknak. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, ugyanakkor megfelelı munkakörnyezetet biztosítson az óvodai munkatársaknak, és a szülık fogadására is alkalmas legyen. Az óvoda épületében két felszerelt, tágas csoportszoba, tornaszoba, öltözık, mosdók állnak a gyermekek rendelkezésére. A csoportszobában az egybefüggı közös téren kívül leválasztott sarkok, kuckók állnak az óvodások rendelkezésére: babaszoba, babakonyha, építısarok, beszélgetısarok. Udvarunk nagy területő, óriási, árnyat adó fák, füves és betonozott terület egyaránt biztosítja a mozgáslehetıséget. Játszóterünkön szabadtéri játékok, babaház, homokozó, mászókák állnak a gyerekek rendelkezésére. A régi, balesetveszélyes játékokat eltávolítottuk, törekszünk a játszótér folyamatos fejlesztésére az EU szabványoknak megfelelıen. Mindkét csoportszobában biztosítunk megfelelı mennyiségő eszközt, játékot, melyek nevelımunkánkat segítik. A szerepjátékok, szabályjátékok, konstruáló játékok eszközei és a dramatizálás, bábozás kellékei a gyerekek rendelkezésére állnak. A zene iránti érdeklıdés felkeltésére különbözı hangszereket szólaltatunk meg, melyeket a gyerekek is kipróbálhatnak, használhatnak. A kommunikációs 11
képességek és az anyanyelv fejlesztéséhez sokféle mesekönyvhöz, képeskönyvhöz, ismeretterjesztı könyvhöz biztosítjuk a gyerekek számára a hozzáférést, a bibliai foglalkozásokhoz pedig képes Bibliát adunk a gyerekek kezébe. Olyan játékokat, eszközöket vásárlunk és készítünk, melyek a gyerekek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejleszti, és ezeket számukra hozzáférhetı módon, biztonságukra figyelemmel helyezzük el. A mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést különbözı tornatermi eszközökkel (bordásfal, tornapad, zsámolyok, többfunkciós mászó készlet, trambulin, egyensúlyfejlesztı teknıs, Mozgáskotta, labdák) segítjük elı. Az ábrázoló tevékenységben való kibontakozáshoz érdekes eszközök, anyagok kézbeadásával serkentjük a gyerekeket kreativitásra. 4.3. Az óvodai élet megszervezése 4.3.1. Nevelés tervezése A nevelés tervezésének alapja az éves ütemterv. Ennek idıbeni lebontását az évszakok, ünnepek és a projektjeink határozzák meg, melynek részletes tervezetét az éves ütemtervben rögzítjük. A rugalmasság helyet kap a tervezésben is: külön feltüntetjük a tervezett és az ebbıl megvalósult foglalkozásokat is. Ünnepek: - Október vége: Teremtmények napja (mesterségek, állatok, sportolók, bibliai személyek) beöltözıs mulatság - December: Mikulás ünnepség (óvónık dramatizálása) Karácsony (ajándékkészítés a szülıknek) - Április: Húsvét (a bibliai húsvét értelmezése) - Május: Gyermeknap Évzáró ballagás Projektek: Az év folyamán 2-3 projektet tervezünk, melyek magukban foglalják a külsı világ tevékeny megismerésének valamennyi témakörét. Egy projekt több témakört is magában foglalhat. Ebbe illesztjük bele az óvoda tevékenységi formáinak anyagát a játéktól kezdve, a bibliai történeten, mese-versen, ének zenén keresztül a mozgásig. A projekt értelmezése Hortobágyi Katalin megfogalmazásában: A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásának és összefüggésének a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Azért választottuk a tervezés ezen módját, mert a gyermek a valódi tudást elsősorban a megtapasztaláson és cselekvésen keresztül sajátítja el, és ez csak az elsajátítás után jelenik meg verbális és absztrakt síkon. A projektben való tervezés figyelembe veszi azt a tényt, hogy a gyerekek természetes komplexitással figyelik és tapasztalják meg a körülöttük zajló eseményeket, így elsősorban a gyermekek tevékenységformáit tervezzük meg, amiben a 12
fejlesztés megvalósul. Ezek a tevékenységek biztosítják a problémamegoldó gondolkodás kifejlődését, a kreativitást és a felfedezéses tanulást. 4.3.2. Hetirend A gyermek egészséges fejlıdéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Pontos hetirend szerint dolgozunk, de az óvónı a hét bármely napjára tervezheti a kötött vagy kötetlen foglalkozásokat. Az óvodai élet minden tevékenységi formáját érintjük a hét folyamán: 5.7. Külsı világ tevékeny megismerése 5.1. Játék, tanulás, munka 5.2. Bibliai történet 5.6. Mozgás TÉMA KÖRÖK 5.3. Mese, vers, dramatizálás bábozás 5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5.4. Ének, zene, énekes játék 13
4.3.3. Napirend A gyermekek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelı idıtartamú, párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek szervezésével, megtervezésével. A napirend állandóságot, biztonságot, támpontot jelent az óvodáskorúak számára, a rendszeresség és az ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, ügyelünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására. Legtöbb idıt játékra, a gyerekek legfontosabb tevékenységére fordítjuk. A szabad levegın való tartózkodás, a kisgyerekek gondozásával kapcsolatos teendık rugalmasan illeszkednek be a nap folyamába. Délelıtt kerül sor az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekre. A nevelı kompetenciája eldönteni, hogy ez kötött vagy kötetlen formában valósul-e meg. Az év közben kialakított szabályok, szokások megtartásával kezdıdik a nyári élet. Megtervezésénél lehetıvé tesszük, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezzék, kötetlen formában változatos tevékenységeket biztosítunk. Óvodánk napirendje a következıképpen alakul: Idıtartam Tevékenység 6.30-8. 30 Gyerekek fogadása, szabad játék 8.30-9. 30 Reggeli, kezdeményezések, egyéni képességfejlesztés 9.30 10.45 Kötött és kötetlen tevékenységek 10.45-11.45 Udvari, szabadtéri játék 11.45-12.30 Testápolási teendık, munkajellegő tevékenységek: terítés, ebéd 12.30-14.30 Csendes pihenı mesével 14.30-15.00 Testápolási tevékenységek, uzsonna 15.00-17.00 Szabad játék 4.3.4. Fejlesztés tervezése A gyermekek fejlıdését és a fejlesztés megtervezését a gyermekekrıl vezetett személyiséglapokon követjük nyomon. Ezt segítik a konkrét napi megfigyelések és azok feljegyzése. A fejlesztést féléves ciklusokban gondoljuk át. A személyre szabott fejlıdési dokumentum vizsgálódási területei: - A gyermek testi fejlettsége, mozgása - A gyermek szociális fejlettsége, érettsége - A gyermek játéktevékenysége - Gondozás, egészségügyi szokásai - A gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége, emberábrázolásának fejlettsége - A gyermek nyelvi kifejezıképességének fejlettsége - Értelmi képességei 14
Az óvodai nevelés a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történik, és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. 4.3.5. A gondozás, a gyermekek szokásrendszerei kialakításának tervezése Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a gondozást végzı többi munkatárssal. A gyermekcsoport mindennapjainak harmonikusságát biztosítja a megfelelı szokásrendszer kialakítása. A jól kialakított szokásokat a gyerekek automatikusan cselekszik. Szokások kialakításának fıbb lépései (Kelemen László) - A szoktatás tökéletes beidegzıdést, begyakorlást jelent. - A megvalósítás sikere a rendszeres napi gyakorláson múlik. - A szokások kialakítását mindjárt az elsı óvodai napon elkezdjük. - A szokásalakítás sikerét a csoportban dolgozók elképzeléseinek teljes összhangjával érhetük el. - A szoktatáshoz teljes határozottság szükséges az óvodapedagógus részérıl. - A szoktatás ideje alatt nem tehetünk kivételt, nem lehet kihagyás a szokás automatikussá válása érdekében. - A szoktatás során célokat tőzünk ki, feladatok elé állítjuk a gyerekeket. A végrehajtást ellenırizni, értékelni szükséges. - A rendszeres odafigyelés a szokás kialakításának folyamatában ne csupán figyelmeztetés legyen, hanem a pozitív példa, a pozitív motiválás és a tényleges cselekvés vezet a leggyorsabb eredményre. Alapvetı szokások: - A gyerekek tanulják meg, hogy érkezésükhöz, távozásukhoz köszönés párosul. - Egymást türelmesen hallgassák meg, tanulják meg, hogy a felnıttek beszédét nem illik megzavarni. - Tanulják meg, hogy illedelmesen kérjenek (játékot, ételt, bármi mást), a kapott dolgot köszönjék meg. - A gyerekek tanulják meg, hogy ne nyúljanak más (felnıtt vagy gyermek) tulajdonához. - Játékot, ruhanemőt használat után tegyék a helyére, vagy adják vissza tulajdonosának. - Vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára, óvják a tárgyak, dolgok épségét. - Ne zavarják társaik nyugodt, elmélyült játékát. - Segítsenek egymásnak az óvónı felszólítása nélkül is. - Vigyázzanak az alvó gyerekek nyugalmára. - Tanulja meg a helyes WC használatot, kézmosást. 15
4.3.6. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlıdı gyermek - érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. 16
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelezı óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése. A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülı gyermekekkel. 4.4. Az óvoda kapcsolatai 4.4.1. Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés. Óvodánk több színtéren is betekintést enged a szülık számára az itt folyó munkába. Partnerközpontú pedagógiánkhoz szükséges egymás korrekt informálása, véleményeinek meghallgatása, megoldások keresése a családok és az intézmény részérıl egyaránt. Az óvoda és a szülı közti napi kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy a szülı folyamatos tájékoztatást kapjon gyermekével történt eseményekrıl, a gyermeke fejlıdésérıl, valamint az óvodapedagógus is értesüljön a családban történt fontosabb eseményekrıl. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Beszoktatásnál különbséget teszünk a családból, illetve bölcsıdébıl érkezı gyermekek között. A beszoktatás a késıbbi közösségi élet meghatározója, ezért a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalására törekszünk. Nyílt napon lehetıséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre, ahol a szülık gyermekük eddig nem látott oldalát ismerhetik meg. Képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyérıl, viselkedésérıl, teljesítıképességérıl. A fogadóórák megtartását személyre szabottan, igény szerint, idıpont-egyeztetés után bonyolítjuk le. Szülıi értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülıket érintı legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg, figyelembe vesszük a szülık véleményét, meghallgatjuk javaslataikat. 17
4.4.2. Óvoda intézmények Az óvodánkkal egy épületben bölcsıde is mőködik, ami megkönnyíti az átmenetet a bölcsıde és az óvoda között. A gyermek fejlıdésével kapcsolatos hasznos információk közvetlenül jutnak el a gondozónıtıl az óvónıhöz. Az óvodai élet alatt a Pedagógiai Szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságok, pszichológus, logopédus), az Egészségügyi Szakszolgálatok (orvos, szakorvosok, védını), a gyermekvédelem intézményei (gyermekjóléti szolgálatok) a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel elısegítik. Szükség esetén igénybe vesszük szolgáltatásaikat, illetve megsegítésüket. Alkalmanként ellátogatunk közmővelıdési intézmények (bábszínház, mozi, mővelıdési ház, múzeumok) rendezvényeire is. Az óvodánk szoros kapcsolatot tart a Sztárai Mihály Általános Iskolával és az iskola Alapfokú Képzımővészetoktatási tagozatával. Rendszeresen szervezünk iskolalátogatást a nagycsoportosoknak, közös munkadélutánokat, tapasztalatcseréket a tanítónık és óvónık között. 18
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1. Játék, tanulás, munka 5.1.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Ez a tevékenységforma spontán, szabadon választott, minden külsı kényszertıl mentes. A játék örömforrás, mely áthatja a gyermek minden tevékenységét. A gyermek a külvilágból és saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek fı tevékenysége, a munka, a tanulás is megırzi a játékos jelleget. Az óvodában fontosnak tartjuk, hogy a játék minden fajtája megjelenjen: gyakorló játék, konstruáló játék, mozgásos játék, szimbolikusszerepjáték, és a szabályjáték. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetıségnek tekintjük, amelynek tudatos érvényesítése, fejlesztése, a játék formáinak, tartalmának gazdagítása céljainak megfelelıen eredményezi a gyermekek személyiségformálását. A játék kicsiben maga az élet: arról szól, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az ıt körülvevı világból. A társas kapcsolatok alakulásának, a társas szükségletek kielégítésének is legfontosabb formája. A játék folyamatában olyan tulajdonságok fejlıdnek ki a gyermekben, melyek késıbb nagymértékben elısegítik a társadalomba való beilleszkedését. A játék fejleszti a gyermekek mozgását, segíti az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgások reprodukálásával azok tökéletesedését. A játék spontán és irányított formában is megvalósul. Az óvónı teremti meg mindazon feltételeket, amelyek a játék fejlıdéséhez szükségesek: - Nyugodt légkör biztosítása. - A napirenden belül elegendı idı és hely biztosítása a játék számára. - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. - Élményszerzési lehetıség biztosítása. - Új ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése. - Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetıségek kihasználása. - A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Az óvónı utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítıvé, kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végén: - Szükségleteiknek és életkoruknak megfelelıen válasszanak játékot. - Kapcsolódjanak be közös játékokba. - Legyenek képesek elmélyült és kiegyensúlyozott játékra. 19
- Legyenek egyéni ötleteik, javaslataik. - Saját ötleteik alapján készítsenek játékeszközöket. - Alakuljon ki az együttjátszás igénye. - Egészítsék ki és segítsék egymás játékát. - Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. - Le tudjanak mondani egy-egy kedves játékszerrıl társaik javára. - Becsüljék meg a játékaikat. - Legyenek képesek a problémahelyzetek megoldására. - Vegyenek részt aktívan az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban is. - A szabályjátékoknál legyenek képesek követni és betartani a megismert és megtanult szabályokat. - Játékukban dominánsan jelentkezzen a szerepjáték. 5.1.2. Tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Nem szőkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónı által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idıkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. A játékon belül felfedezéseket tesz, észrevétlenül tanul a gyermek. A motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Belsıvé válnak a tapasztalatok, ha több oldalról közvetítjük a gyermekek számára, és velük együtt éljük át. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg. Cél, hogy a gyermek örömmel és önként vegyen részt a tanulási folyamatban, ne csupán külsı motiváció késztesse erre. Az óvodáskor végére azonban jelenjen meg a tanulás iránti igény. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - Az utánzásos, minta-, és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás. - A spontán játékos tapasztalatszerzés. - Cselekvéses tanulás. - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés. - Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. - Gyakorlati problémamegoldás. 20