Helyi Óvodai Nevelési Program

Pásztó Város Önkormányzat Óvodája Helyi Óvodai Nevelési Program 2010.

TARTALOM 1. A Helyi Nevelési Program jogi keretét meghatározó dokumentumok 2. Az Intézmény adatai 2.1. Helyzetelemzés, 2.2. Tagóvodák speciális arculata 2.2.1. Százszorszép Óvoda 2.2.2. Hétpettyes Tagóvoda 2.2.3. Pitypang Tagóvoda 2.2.4. Az óvodák belső kapcsolatrendszere 2.3. A helyi nevelési program módosításának indokai. 2.3.1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása 2.3.2. A Teljeskörű Intézményi Önértékelés eredménye 2.3.3. Az intézmény által elnyert pályázatok 3. Nevelés felfogásunk 3.1. Hitvallásunk 3.2. Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelvei 3.3. Gyermekkép 3.4. Óvodakép 3.4.1 Óvodai nevelésünk célkitűzése 3.4.2 Az óvodai nevelésünkben az alapelvek megvalósítása érdekében 4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1. Általános feladatok 4.1.1. Az egészséges életmód kialakítása 4.1.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 4.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4.1.4. Művészeti, esztétikai nevelés 4.1.5. Etnikai kisebbség óvodai nevelése 4.1.6. Kistérségi logopédiai ellátás 4.1.7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4.2. Speciális feladatok 4.2.1. A hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 4.2.2. A differenciált fejlesztés, foglalkoztatás alkalmazása 4.2.3. Tehetséggondozást segítő pedagógiai tevékenységek 4.2.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek 5.1.1. Pedagóguskép 5.1.2. Humánerő gazdálkodás 2

5.2. Tárgyi feltételek 5.2.1. Tárgyi felszereltség, eszközjegyzék 5.3. Az óvodai nevelés megszervezése 6. Az óvodai élettevékenységi formái 6.1. Játék 6.2. Mese-vers 6.3. Ének-zene, énekes játék 6.4. Vizuális nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka 6.5. Mozgás 6.6. A külső világ tevékeny megismerése 6.7. Munka jellegű tevékenységek 6.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 6.9. Hagyományok, ünnepek, jeles napok 7. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 7.1. Neveltségi szint mérése 7.1.1. Feltáró módszerek 7.2. Tudásszint mérése: 8. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 8.1. Család óvoda nevelőpartneri viszony 9. Kapcsolatrendszerünk 9.1. óvoda-család 9.2. óvoda-iskola 9.3. óvoda-fenntartó 9.4. óvoda - egészségügyi szervek 9.5. óvoda - Pedagógiai Szakszolgálat 9.6. óvoda - Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet 9.7. óvoda Közművelődési intézmények 9.8. óvoda-szakmai és civil szervezetek 10. Érvényességi rendelkezések 11. Legitimációs záradék 3

1. A helyi óvodai nevelés jogi és tartalmi kerete A Helyi Óvodai Nevelési Program jogi keretét meghatározó dokumentumok: Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény többszöri módosításai A 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről A 137/1996.(VIII. 28.) Kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról, 255/2009.(XI.20) Kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról 1993. III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról és módosításai 2/2005.(III1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 32/1997.(XI.5.) MKM r. Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 227/1997.(XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus- továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 1/1998.(VII. 24.) OM Rendelet 8/2000.(V. 24.) OM Rendelet 1997. XXXI. tv a Gyermekek Védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról 15/1998.(IV.30.) NM rendelet Pásztó Város, Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, és Kutasó Közoktatást Érintő Feladatellátási, Intézményhálózat Működtetési, Fejlesztési Terve (Intézkedési Terv) 2007. Pásztó Város Közoktatási Minőségirányítási Programja 2004 Pásztó Város Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2008. Százszorszépet százszor jól Helyi Nevelési Program 1998. Lépésről-lépésre Helyi Nevelési Program 1998. Helyi Nevelési Program Pásztó Város Önkormányzat Óvodája 2004. Intézményi Minőségirányítási Program - módosításokkal egységes szerkezetben 2004 4

2. Az Intézmény adatai Az intézmény elnevezése: Pásztó Város Önkormányzat Óvodája, rövid nevén Pásztó Óvodája Az intézmény székhelye, címe: 3060 Pásztó, Madách út 22. Telefon/fax: 32/460-365 E-mail címe: pasztoovi@pasztonet.hu Az intézmény székhelyének elnevezése: Százszorszép Óvoda A székhelyen kívül működő tagintézmények elnevezése, címe: Hétpettyes Tagóvoda 3060 Pásztó, Cserhát lakónegyed 7. Telefon/fax: 32/460-349 E-mail címe: hetpettyes.paszto@gmail.com Pitypang Tagóvoda 3065 Hasznos, Vár út 61. Telefon: 32/461-596 E-mail címe: hasznosiovi@freemail.hu A fenntartó neve és címe: Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. Az Alapító Okirat száma: 324/2009./IX.29/ Az óvoda jogállása Az óvoda önálló jogi személy, az Alapító Okirat rendelkezése szerint, teljes jogkörrel rendelkező, részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv. A gazdálkodási-pénzügyi feladatait az Intézmények Pénzügyi és Ellátó Szervezete, IPESZ látja el. Egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, akit az alapító szerv nevez ki. Az óvodai csoportok száma: 10 /2010.09.01-jétől/ Az intézmény vezetője: Sárik Jánosné A program benyújtója az intézmény vezetője. Pásztó, 2010. június 23. Sárik Jánosné óvodavezető 5

2.1 Helyzetelemezés Intézményünk (három tagóvoda) a város két különböző pontján, három épületben látja el az óvodás kisgyermekek nevelését. Jól szolgálja a városunk és az óvoda feladat ellátási körzete lakóinak igényét- tekintettel arra, hogy az óvodákba Pásztó városon kívül még hat másik településről is fogadnak gyermekeket. Pásztón a lakótelep környezetében, két egymás melletti épületben alakította ki Pásztó Város Önkormányzata az óvoda épületeit. Óvodás gyermekeknek épülő Százszorszép Óvoda 1976. év óta látja el feladatát. A bölcsődés kisgyermekeknek készült épületben, a Hétpettyes Óvoda 2000. év óta fogadja az óvodás kisgyermekeket. A demográfiai hullám és a szigorító gazdasági intézkedések hatására Pásztó óvodáinak és óvodás csoportjainak száma folyamatosan csökken. Hasznoson a több kilométerre lévő városrészben valamennyi óvodáskorú kisgyermek ellátása helyben biztosított. A mátrakeresztesi városrészből iskolabusz szállítja a kisgyermekeket a választott óvodába. Óvodánk kistérségi feladatokat is ellát a hat cserháti településsel kötött Közoktatási Megállapodás alapján. Iskolabusz szállítja a beiratkozó gyermekeket Alsótold, Felsőtold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor falvakból, akiknek biztosítjuk az óvodai nevelést. Az óvoda egyik alapfeladata logopédiai ellátás is, amely szintén Közoktatási Megállapodás alapján kiterjed Pásztó Óvodáin kívül, Szurdokpüspöki, Ecseg, Csécse, Tar kistérségi települések óvodásaira és kisiskolásaira. 2.2 Tagóvodák speciális arculata 2.2.1 Százszorszép Óvoda Helyzetkép Százszorszép Óvodánk lakótelepi környezetben épült, 5 csoportos intézmény. Óvodánkban kerültek kialakításra az összevont óvoda irányítását és koordinálását szolgáló iroda helyiségei. Fogadjuk a mátrakeresztesi városrész óvodás kisgyermekeit, valamint a kistérségi óvodáskorú gyermekek ellátásában is részt veszünk. Székhelyként működünk, amely úgy érezzük, mintaadásra, katalizátor szerepre kötelez bennünket. Nevelőtestületünk jól összeszokott közösség gazdag módszertani tapasztalattal. Önképzéssel, továbbképzéssel keressük az újabb, az elvárásoknak megfelelő módszerek pszichológiai, pedagógiai eljárások megismerését. Óvodánk nevelési gyakorlata a HOP szerves részét képező, a nevelőközösségünk által kidolgozott Százszorszépet százszor jól helyi program nevelésfilozófiájára, gyakorlatára épül. Egyedi arculatunk környezeti nevelésünk, mely egyszerre globális és lokális, analitikus és holisztikus, értelmi és érzelmi, tevékenység és gondolkodásközpontú, játékos és komoly. Környezeti nevelésünk a helyi sajátosságokra épül. Négy fő területe: külső természeti környezet (levegő, víz, talaj, növények, állatok) külső ember alkotta környezet (épület, tárgykultúra, téralkotás, emberi kapcsolatok, városi környezet) belső természeti környezet (egészséges életmód szokásainak alapozása, táplálkozás) belső személyes környezet (lelki élet egészsége, önértékelés, énkép). 6

Olyan óvodai élet megteremtésén munkálkodunk, amelyben a környezet és az egészség harmonikus egysége érvényesül. A nevelési gyakorlatban prioritásként kap helyet a környezeti nevelés, az egészséges életmód, a játék, a mozgás, melyekhez a mindennapi tevékenységek integrációjában jelenik meg a kommunikáció, zenei élmény a vizuális ráhatás. Célunk a természettisztelő személyiségformálás, a környezetre, figyelő magatartásra nevelés. Természetjárásaink, sétáink, kirándulásaink egyszerre nevelési és megismerési lehetőség is, szemléletmód és cselekvési forma, érzelmi és értelmi viszonyulás környezetünkhöz. Tervezésünkben meghatározó szempont az évszak, az aktualitás, a fokozatosság és folyamatosság, a sajátos környezet, valamint a gyermekeink tapasztalati anyagához, fejlettségbeli különbségekhez való alkalmazkodás. Földrajzi adottságunk, természeti kincseink, történelmi városközpontunk, szülőföldünk büszkeségének szellemi öröksége, más- más hatást közvetít felénk, melyet óvónői igényességből fakadó kötelességünk megláttatni, megéreztetni gyermekeinkkel. Óvodánk belső tereinek kialakításánál elsődleges szempontként a gyermekek szükségleteinek, érdekeinek, jogainak érvényesülését tekintjük. Csoporttermeink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, torna, étkezések és a pihenés színtere is. Tornaszobával nem rendelkezünk. A következő években a szervezetváltozást a tornaszoba visszaállításával szeretnénk a nevelési feltételek javítására fordítani. A csoportszobáink berendezési tárgyainak, eszközeinek elhelyezését az aktuális nevelési feladatnak, az évszakfüggőségnek, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően változtatjuk, a gyermekek komfortérzetének szokás rendszer kialakításának tiszteletben tartásával. Az eszközök és tevékenységek összhangjával törekszünk az egyénhez mért személyiségfejlesztésre és tehetséggondozásra. Az udvarunkat olyan nevelési szintérré alakítottuk, amely biztosítja a benti játékos tevékenységek szerves folytatását, a helyi nevelési program gyakorlati megvalósítását, nagyban hozzájárulva a környezetkultúra alakításához. Játszó és mozgástérként használjuk, ahol a gyermekek sok mozgásingernek vannak kitéve, ahol különböző mozgásformák, kipróbálására van lehetőség. Madárbarát, és Zöld óvodaként tudatos, tervezett játékterek, udvarrészek, kertek kialakításával törekszünk arra, hogy a kisgyermeknevelés számára igényes, a mai kornak és a környezeti nevelésünk kritériumainak megfelelő környezetet teremtsünk. Az óvodakert modellként szolgál az emberi beavatkozás hatására bekövetkezett változások megfigyelésére. Valamennyi dolgozónk kiemelt feladata a gyermekvédelem. Az óvoda funkciójából eredően sokat teszünk a gyermekek esélyegyenlőségéért, a felzárkóztatásért, a tehetséggondozásért. Nevelőmunkánk szerves része a felzárkóztatásra szoruló gyermekek egyéni fejlesztése Az utóbbi években egyre jobban megszaporodott a logopédiai, fejlesztő pedagógiai foglalkozást igénylő gyermekeink száma, a foglalkozásra a szomszédos tagóvodába kísérjük át a gyermekeket. A mozgás életszükséglet a mai gyermek számára. Óvodánkban Magyar Gábor Mozgáskotta módszerét is alkalmazzuk a játékos mozgásfejlesztő programunkban. Nagy értéke, hogy a mozgásban fejletlenebb gyermekek számára is sikerélményt jelent a mozgástevékenység. Óvodánkban, csoportszobában biztosítjuk a helyet gyógy-testnevelés számára. Az óvodai életünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Az óvodai élet megszervezése során biztosítjuk a feltételeket a megfelelő időtartamú játékhoz, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. 7

Napi és heti rendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez egyaránt. HETI TERV ÉLETKOR 2.5-4 ÉVES 4-5 ÉVES 5-8 ÉVES TERVEZETT SZERKEZETŰ TEVÉKENYSÉGEK, FOLYAMATOK KÖTETLEN KÖTÖTT RENDSZERES ALKALOMSZERŰ RENDSZERES ALKALOMSZERŰ A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MESE-VERS NAPONTA ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA MESE-VERS NAPONTA ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MESE-VERS NAPONTA MOZGÁHOZ KAPCSOLT JÁTÉK MOGÁSHOZ KAPCSOLT JÁTÉK MOZGÁSHOZ KAPCSOLT JÁTÉK SZERVEZETT MOZGÁS MOZGÁSOS NAPONTA SZERVEZETT MOZGÁS MOZGÁSOS NAPONTA SZERVEZETT MOZGÁS JÁTÉK JÁTÉK MOZGÁSOS JÁTÉK NAPONTA A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK MESE-VERS MESE-VERS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK MESE-VERS Óvodánk speciális szolgáltatásai: nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatás: belső szakemberrel: logopédia, erdei óvoda szervezése külső szakemberrel: gyógy-testnevelés, gyógypedagógiai rehabilitációs foglalkozás nevelési időn túl szervezett tevékenységek: szülők igényei alapján lehetővé tesszük heti l alkalommal a gyermekek egyházi személy által szervezett hitoktatásban, vegyenek részt. külső szakemberrel: népi gyermekjátékok, idegen nyelvvel való ismerkedés, úszásoktatás 8

Jövőkép Az óvodai nevelés minden területén pozitív érzelmi hatásokat biztosítunk a gyermekek számára a környezettudatos magatartás kialakításához. Óvodai élet valamennyi területén a környezet és az egészség harmonikus egysége érvényre jut. Segítjük a kisgyermekek harmonikus személyiség fejlődését, a tehetséges gyermekek képességeinek megnyilatkozását. A szabad játék lehetőségeinek bővítésére törekszünk a rugalmas napirend szervezése során. Az óvoda tornaszobával rendelkező intézmény. Az udvar játékeszközeinek fejlesztése, biztonságtechnikai feltételek szinten tartása, mozgásfejlesztő eszközök folyamatos telepítése, zárt udvar lehetőségének hasznosítása. Búvárkodásra, megfigyelésekre, kutatásokra alkalmas udvarrészek alakítása: madárbarát óvodakert, játékos tanösvény. Energiatakarékosság, környezetkímélő anyaghasználat, víztisztítók alkalmazása, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a tudatos takarékosság. Mindezeket igyekszünk pályázati és más forrásokból is biztosítani, fedezni. Az óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel, pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, az egészséges életvitelre. 2.2.2 Hétpettyes Tagóvoda Helyzetkép Óvodánk a Cserhát lakónegyedben található. Óvodánkban 5 óvodai csoport működik, valamennyi csoportban 2 óvodapedagógus és 1 dajka segíti a folyamatos és zökkenőmentes napirend megvalósítását. A csoportokba azonos életkorú gyermekek járnak. Pedagógiai munkánk alapja a Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Programból adaptált Helyi Óvodai programunk. Célja: 1. Konstruktivizmus: a gyermekek maguk konstruálják, alkotják, építik fel a világról alkotott elképzeléseiket. 2. A fejlődési szinteknek megfelelő fejlesztés, amely az egyéni eltérésekre épül. 3. A progresszív nevelés elve, az élethelyzetekben végzett felkészített tevékenységben ötvözi, játék munka - tanulás. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok egyéni szükségletek különbözősége ismeretében közelítünk. A program jellegzetességei: individualizált tapasztalatszerzés minden gyermek számára egyéni, fejlődési szinteket és ütemet követő feladatok, gyakorlatok, választás lehetősége a tevékenységek között, illetve a tevékenységközpontokban, családi bevonás. 9

Tematikus projektben tervezünk. A témakörök kiválasztásában és a témák több szempontú feldolgozásában a gyermekek aktív partnerek, akik élményeikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a kreatív tervezéshez. A témák tevékenységekhez kapcsolódnak. A tevékenységek jellegét tekintve, a különböző központokban a szabad játékban és a játékban szervezett tanulás helyzeteiben dolgozzuk fel a tartalmat. Gyakorlatunkban nyilvánvalóvá vált, hogy a gyermek játékához a legfontosabb feltétel úgy tudjuk biztosítani, ha rugalmas napirendet alakítunk ki. A napirendi szokások játékban történő integrációjával lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek tanulása, tapasztalatai, ismeretei feldolgozása az egész napot kitöltő játéktevékenységben valósulhasson meg. Csoportszobáink esztétikusak, tágasak, világosak, a gyermekek számára könnyen hozzáférhető bútorokkal vannak berendezve. Az óvodai csoportszobák berendezése a gyermekek igényeinek felel meg, s a szükségleteknek megfelelően alakul. A csoportszoba, a környezet hívogató és nyitott, olyan közeg, amelyik tanít, nevel, folyamatos átalakuláson, változáson megy keresztül. A csoportszoba tevékenységkörökre osztott. A tevékenységközpontok azok a sarkok a csoportszobában, amelyekben folyik: a játék, a spontán tanulás, a munka és szerveződnek azok a tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik az óvodapedagógus irányításával. Tornaszobánk biztosítja kisgyermekeink szervezett mozgásfejlesztését változatos, újonnan vásárolt tornaszerekkel. Az óvónők önképzése folyamatos. Az óvodánkban működő Belső Munkaközösség mindig a nevelési év kitűzött feladatát dolgozza fel. Az óvodák részére kiírt pályázatokon részt veszünk. A beszédhibás gyermekekkel főállású logopédus foglalkozik. Óvodánkban tálalókonyha működik, az ételszállítás a Margit kórházból történik. Óvodánkban található orvosi szoba, iroda, mosókonyha, játékszertárak és a kistérség logopédiai ellátásához szükséges logopédiai szoba. Minden csoportnak van külön öltözője és mosdója. Az óvoda udvara körülkerített, biztonságot nyújt a gyermekek számára. Sok a zöld növény, minden csoportnak van saját területe, ahol homokozó, árnyékos terület biztosítja a tematikus udvar megteremtésének feltételeit. Mászókák, asztalok, padok biztosítják az udvari élet kialakítását. A Zöld óvoda cím elnyerése kötelez bennünket a környezettudatos szemléletmód kialakítására pedagógusokban, gyermekekben és a szülőkben egyaránt. Ennek érdekében további fejlesztéseket kívánunk végrehajtani, játékos tanösvény, veteményes kert stb. Tervezzük a hempergő domb kialakítását, mely télen szánkódombként működik majd. Az udvari tevékenységek folyamatos bővítésével a gyermekeink ismerkednek a növények fejlődésével, gondozásával, és élő labirintust szeretnénk kialakítani. Lehetőségünk van a szelektív hulladékgyűjtésre, és ennek betartására ösztönözzük a gyermekeinket. A madarak téli etetése valamennyi csoport kiemelt feladata. Jövőkép Olyan gyermeki személyiséget kívánunk nevelni, aki derűs, nyitott, érdeklődő, kreatív, jól kommunikál, valamint társakat kereső, toleráns, a szűkebb és tágabb környezetében biztonságosan eligazodó tudásvággyal rendelkező személyiség. Fókuszban a gyermek kíváncsi érdeklődése, valamint a személyre szólóan tervezett pedagógiai munka áll, melynek alapelemei a harmónia, dinamika, tökéletesség, egyensúly. 10

A fentieket lépésről - lépésre, a sajátos fejlődési ütem támogatásával, az egyedi árnyalatok és specialitások figyelembe vételével kívánjuk megvalósítani Törekszünk arra, hogy a hozzánk járó kisgyermekek szociális biztonságban érezzék magukat, s legyen az óvodáskor valóban önfeledt, élményekben gazdag gyermekkor és a kreatív játék időszaka. Ebben a szervezeti keretben a gyermekek egyénenkénti tudatosabb differenciált fejlesztéssel alakuljanak ki a társas kapcsolatok, a szocializáció, és ettől váljanak nyitottá, érdeklődővé, kreatívvá és érzelem gazdaggá. 2.2.2. Pitypang Tagóvoda Hasznos Tagóvodánk Pásztó Hasznos városrészében található, 1 vegyes csoportos óvoda. Hasznos az elmúlt években összeépült Pásztóval és vidéki jellegét már csak az idősebbek őrzik. Nevelési programunkban elsősorban a mikroközösségünk adta előnyeinkre építkezünk. Óvodánk nyitott, szívesen fogadjuk a hozzánk látogató leendő óvodásainkat más városrészekből is. A kisgyermekeknek a vegyes életkorú csoport a természetes közeg, ezért hamarabb és kevesebb zökkenővel illeszkednek be az újonnan érkezők. Az óvodai szokásokat utánzással megtanulják a nagyobbaktól, felgyorsul önállósulásuk és beszédfejlődésük. Elősegíti a gyermekek felelősségvállalását és a kölcsönös alkalmazkodást a különféle igényekhez. Az iskolába készülő gyerekeknek nem kell csoportot váltaniuk, ha még egy évet óvodában maradnak, hanem a régi megszokott csoportjukban fejlődhetnek tovább. A testvér nélküli gyermekek megtapasztalhatják a kisebb, illetve nagyobb gyermekekkel való közös élet egyes helyzeteit, a testvérek egy csoportba járhatnak. Úgy élünk, mint egy "nagy család". Hasznos városrész őrzi a családi kapcsolatokon alapuló falusias jellegét. Adottságai a természettel való szoros együttlét, a természeti értékek megőrzése a tartalmas emberi élet boldogulását teszi lehetővé. Nagyon kevés a válások, a háromnál több gyermeket nevelő családok száma. Nevelési programunkban mikroközösségünk adta előnyeinkre építkezünk. Óvodánk nyitott, szívesen fogadjuk a hozzánk látogató, cseperedő leendő óvodásainkat már babakocsiban is, ezzel is segítve őket az ismerkedés, beszokás idejére. A nevelésünk fő elve a szabadsághoz társuló felelősség, a folyamatos önképzés. Tevékenységeink során hagyjuk a gyermekeket szabadon alkotni, mert hiszünk a gyermekek önkifejező erejében. Nevelő munkánk során fontosnak tartjuk az alkalmazkodás fontosságát és a kapcsolatteremtő készséget. Nevelésünk gazdag eszköztára biztosítja az óvoda nyitását a világ mai gondjai felé. A ma emberének így a felnövekvő nemzedék életében prioritása van környezetvédelemnek. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet környezetvédelmi nevelés ezen belül is a jövő nemzedék környezettudatos magatartásának formálására. Ökológiai tevékenységeink során (gyakran kirándulunk a minket körülvevő hegyekbe, az év minden időszakában kísérletezünk, megfigyeléseket teszünk stb.) tudatosan figyelünk arra, hogy gyermekeink szenzitív módon megtapasztalhassák, hogy az ember milyen helyet foglal el az élővilágban. Természeti, környezeti adottságainkat szeretnénk közelebb hozni a mindennapok során. Az udvarunk kialakításában is fontos szempontként, rendező elvként jelentkezik ez a nézet a kerti tó, nyársaló hely, kreszpark, váras fa mászóka, barkács ház. Tárgyi környezetünk 11

kialakításakor törekedtünk arra, hogy, az épület és udvar már külső megjelenésében is sugározza a közösség fenntarthatósági elveinek érvényesítését. Csoportszobánkban sok a növény, a természetsarok gazdag természeti kincsekben, berendezésünkben a praktikusságra, egyszerűségre törekedtünk, melyben a gyermekek maximálisan kiélhetik a fantáziájuk adta lehetőségeket. Környezeti nevelésünkkel szeretnénk hatni tágabb környezetünkre is. Felvállaljuk a környezeti nevelési tartalmak terén a képességek és a magatartás alakítását a gyermekek életkorhoz igazított tevékenységközpontú módszerek alkalmazásával (sok-sok játékos tevékenység szervezésével, szenzitív módszerek alkalmazásával, terepi tapasztalatokból származó ismeretbővítéssel, ismeretalkalmazással és az alkalmazási területek kialakításával). Évek során természetessé vált, hogy túráinkra nem viszünk csak vizet, gyümölcsöt, nem piknikezni megyünk, s óvjuk a természetet, ahol járunk. A gyermekek érezzék jól magukat a természettel természetesen. A természetben töltött minden nap élmény legyen. Keressük az együttműködési alkalmakat a városrészen található más intézményekkel, hagyományteremtő programokat szervezve. Érezzük a városrész életében is az óvoda meghatározó szerepét, annak felelősségét, aktivitásra sarkalló erejét. Ennek a felelősségnek és lehetőségnek tudatában tervezzük, hajtjuk végre, éljük meg terveinket, programjainkat, mindennapjainkat. Jövőkép Törekszünk arra, hogy a gyermekekben, mint jó földben a mag kicsírázzon a természet és az élet iránti felelősség tudata. Sajátos célkitűzéseink: - a gyermek értse mit jelent az egészség - a gyermek megtapasztalhassa hogy a természeti elemek fontos elengedhetetlen részei életünknek - óvni és védeni kell a természeti és épített környezetet a szennyeződésektől 2006. óta Zöld Óvodaként működünk és célunk, hogy elnyerjük a Madárbarát Óvoda címet is. Törekszünk arra, hogy maximálisan kihasználjuk a vegyes életkorú csoport adta lehetőségeket: megtapasztalják egymást, hogy hogyan hassanak egymásra, hogyan viszonyuljanak egymáshoz, hogy megtalálják helyüket a csoportban. Mindennapjaink során az egyéni képességfejlesztés, egyéni bánásmód, a másság elfogadásának hangsúlyos érvényesítését, érvényesülését valósítjuk meg. A vegyes életkorú csoport sajátosságából eredően olyan életteret és időteret teremtünk meg, ahol 3-7 éves korig minden Pitypang óvodás egy sokrétű közösségben gyakorolhatja, munkálhatja ki mindazt, ami az élethez kell: a kommunikációs, alkalmazkodási, vezetői készséget, a figyelmességet, segítőkészséget, tiszteletet, barátságot, szeretetet, szimpátiát és mindezek ellentétpárjait. A vegyes csoport közösségi nevelő ereje fejlesztő hatású. Mind a szülők, mind a benne élő pedagógusok megtapasztalhatják, hogyan óvja, tanítja a nagy a kicsit, mennyire elnézőek, segítőkészek. Mennyire kritikusak őszinték egymással szemben, hogyan alakulnak ki mély barátságok kis gyermekek, nagy gyermekek, és felnőttek között. A kicsik hogyan tekintik példaképnek a nagyokat, s az utánzási készség segítségével milyen gyorsan fejlődnek fel hozzájuk. Úgy élünk együtt, mint egy nagycsalád. Tág teret, lehetőséget biztosítunk változatos fejlesztőjátékra, tevékenységre, mozgásra, környezettudatos, környezetbarát magatartásformálásra, sokoldalú képességek és készségek fejlődésére. 12

2.2.4 Belső kapcsolatrendszerünk A három óvoda szakmai autonómiáját, egyéni arculatát értékként kezeljük. A tagóvodák nevelése a Százszorszépet százszor jól / saját készítésű program / és a Lépésről-lépésre /adaptált program/ gyakorlatából eredően valósul meg, ugyanakkor a Zöld Óvoda címet mindhárom elnyerte. Tudatosan irányítjuk a nevelőmunkánkban, hogy azonos célok megvalósításához más út vezet. Gazdag egyedi sajátosságok mentén történik a nevelési értékek megőrzése, ápolása, továbbfejlesztése és köztük az innovatív - pedagógiai törekvések kezdeményezése. Sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodáink működésének koordinálásában, a szakmai élet fejlődési stratégiájában a pályázati lehetőségek előnyeit kutatjuk és az újhoz való alkalmazkodás lendületével szakmai kompetenciánkat, erősítjük. A nevelőmunkánk sokszínűségét gazdagítja, a hatékonyságát növeli a hasonló és eltérő módszerekkel és sajátos eszköztárral munkálkodó óvodák közötti alkotó kapcsolat. A nagy létszámú nevelőtestületünk számára kitekintést, kontrollt és továbbképzést jelent az együttműködések változatos formája. Pedagógus közösségünk heterogén összetételéből adódóan többirányú érdeklődés, nyitottság, beállítódás, egyedi orientáltságot eredményez. Együttműködésünk formái: Szakmai értékeink érvényesítésére nevelőtestületi értekezletek, vezetői értekezletek, szakmai napok team munkák óvodák közötti munkaközösség munkakörök közötti konzultáció felelősök közötti együttműködés Közösségünk kohéziójának erősítésére közös feladatvállalások munkatársi értekezletek közös felnőtt rendezvények kirándulások A három tagóvoda zavartalan működésében koordináló, információt közvetítő szerepet vállal az óvoda székhelyén működő vezetői iroda munkacsapata /vezető, óvodatitkár, gazdasági dolgozó/, amely az intézmény motorja. Nevelési törekvéseinkben nagy hangsúlyt kap a nevelési programok gyakorlati megvalósítása, a sokszínű nevelőmunka érvényre jutása. 2.3 A helyi nevelési program módosításának indokai. Az óvoda nevelőtestülete az összevonás után elkészítette (2004.), majd az elvárásoknak Teljeskörű Intézményi Önértékelés (2009.) és az Alapprogramban foglaltaknak megfelelően módosítja (2010.) saját nevelési programját. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 13

mentén alkotott nevelési programunk szakmailag összehangolt rendszere, két helyi nevelési program koherenciájából építkezve egységet ad a közös célok, feladatok megvalósításához és lehetőséget az eltérő egyediségek, tovább erősítéséhez. A módosítás indokai: 2.3.1 Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása, amely jogszabályi kötelezettséget ír elő, irányt mutat a szakmai fejlődésben, a társadalmi elvárásoknak történő megfelelésben, a stratégiai dokumentumok adekvát újragondolásában. 2.3.2 Az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott Teljeskörű Intézményi Önértékelés eljárásrendje és folyamatszabályozása alapján feltártuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit. A partnerek elégedettségmérése során kapott adatok felhasználásával kimunkáltuk a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározását és az intézmény jelen stratégiai dokumentumának kiegészítését, módosítását. 2.3.3 Az intézmény által elnyert pályázatok: - Zöld Óvoda cím elnyerése és megtartása, - TÁMOP-3.4.4./B-08/1 Országos tehetségsegítő Hálózat kialakítása Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő program, Tehetségsegítő Hálózat kiépítésére EUS támogatás, -TÁMOP-3.1.5-09/A/2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) Pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére elnyert EUS források meghatározzák az óvoda jövőképét, a nevelési program módosítását, és a nevelőtestület elkötelezett a megvalósításban. 3. Nevelés Felfogás 3.1 Hitvallásunk Gyökerek és Szárnyak Gyermekközpontú szemlélettel két nagyon fontos dolgot szeretnénk adni: - gyökereket, a gyökerek persze nem látszanak, de tudjuk, azok tartják a fát. A családból, és magyarságunkból gyökerező értékeket, és mély érzelmeket fejlesztjük erős, szilárd fatörzsé, amelyre majd a felnövő gyermek személyisége teljesedik ki, mint a fa lombkoronája. - szárnyakat, amelyek röpítik a gyermekeket, mint a madarakat, a gyermeki önállóság próbálkozásai, a személyiségközpontúság végtelen lehetőségei útján. A gyermekközpontú szemlélet lényege: hozzásegíteni a felnövő embert ahhoz, hogy azzá legyen, akivé lehet." /Vekerdy Tamás/ 14

3.2 Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelvei Nevelésünk alapelvei határozzák meg, hatják át a helyi nevelési programban megfogalmazott célokat és feladatokat, érvényesülnek az óvodai élettevékenységi formáiban, a gyermekkép és óvodakép kialakításában. Az eltérő nevelési programok, nevelői értékrendek, pedagógiai felfogások különbözőségeit segíti egységbe foglalni, a szülőkkel és más partnerekkel kialakított kapcsolatot világossá tenni. Alapelvek: Óvodánkban a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk a gyermeket megillető jogok, és alapvető szabadságok / gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság / tiszteletben tartásának megerősítésére irányul. Érvényre juttatjuk a kisgyermekek közötti, bármilyen okból történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az egyenlő hozzáférés biztosításával; az egyenlő bánásmód közvetítését A gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Működésünk során a gyermeket érintő döntések meghozatalában a gyermek mindenek felett álló érdekét hangsúlyozzuk. A törvényben meghatározottak szerint egyéni fejlettséghez igazítjuk az óvodai nevelésben részesülő gyermekek tankötelezettségének korhatárát. a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A kisgyermek nevelése a család joga, kötelessége és ebben óvodánk kiegészítő szerepet vállal. Gondoskodunk minden harmadik és lehetőség szerint a két és félévet betöltött gyermeknek óvodai felvételéről, különös tekintettel arra, aki hátrányos helyzetű, akinek a felvételéről a gyámhatóság dönt. A családban történő nevelés létjogosultságát hirdetjük. 3.3 Gyermekkép A gyermeket olyan egyedi, fejlődő személyiségnek tekintjük, akit belső biológiai törvényszerűségek, és szocializációs hatások egyaránt formálnak. A gyermek tevékenységben fejlődik, alapvető tevékenysége a játék. Az öröklött tényezők korlátait ismerve valljuk, hogy minden gyermek csak önmagához viszonyítva fejleszthető. A gyermekeknek nemcsak életkori szakaszonként, hanem egyénenként is eltérő testi, lelki szükségleteik vannak. Közös érdekünk, a szociálisan hasznos és az individuum számára is előnyös cél elérésére törekvés. A gyermeket segítő, támogató, erősítő és vezérlő pedagógiával szeretnénk elérni az önkiteljesedés és közösségi lét harmóniáját. A gyermekközpontú, - odafigyelő, igényeket észrevevő, jelzéseket felfogó - neveléssel igyekszünk megismerni a gyermeket a maga folytonos változásaiban. Befogadó, nevelési gyakorlatra törekszünk, amely biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. 15

A pedagógiai paradigmaváltás hatására a változó nevelési felfogás és pedagógiai légkör mentén új értékeket fogalmaztunk meg és a régi pozitívumokkal, ötvöztük: a gyermek autonómiája, az önállóság prioritása, a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét, az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele, tolerancia és szolidaritás, a kooperáció, s benne az egyén önmegvalósítása, integratív pedagógiai stílus. Programunk a személyiségdimenziók harmonikus fejlesztését, az erősségek, hátrányok, feltárását az elvárásokhoz és a helyi sajátosságokhoz igazodó hangsúlyeltolódással kezeli: Egészséges testi, lelki fejlődés alapjául szolgál az óvodai nevelésnek, Szocializáció fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása, érzelmi műveltség - Az anyanyelvi és értelmi fejlődésben a gyermek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire építünk, melynek prioritásai: természeti, társadalmi környezetük iránti érzékenység. a tehetségek azonosítása, gondozása. Olyan gyermeki tulajdonságok kimunkálását is fontosnak tartjuk, mint a kíváncsiság, érdeklődés, nyitottság, kreativitás, problémaérzékenység, alkalmazkodó és együttműködő készség, befogadó készség, kapcsolatteremtő képesség, környezetbarát magatartás és környezetében tájékozódni tudás, szülőföld iránti vonzalom. Kötődik a szűkebb tágabb környezetéhez (család, város, táj) annak hagyományaihoz. Hagyományok iránt fogékony, az identitástudat elemi szintjén áll.(családi kötődés, elemi hazaszeretet.) 3.4 Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője. A gyermek-szülő részére élettér. Azt jelenti, hogy sokféle tevékenységgel, gazdag szabadidős programokkal és szülőket is formáló rendezvényekkel szolgáltat mintát. Funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkciók. 3.4.1 Óvodai nevelésünk célkitűzése: A különböző családi környezetben élő 2,5-8 éves óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus, a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődését segítjük elő, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 3.4.2 Az óvodai nevelésünkben az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk arról, hogy: - szeretetteljes, családias, elfogadó, befogadó légkörben szorgalmazzuk az önmegvalósulásukat, a kompetencia alapú nevelést. 16

- nyugodt, élménygazdag óvodás környezetben segítjük a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeik kibontakoztatását, - a gyermekek számára elérhető közelségbe hozzuk az őket körülvevő világot, - sokszínű és változatos tevékenységeket végezzünk, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra, - a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez teremtsük meg a szükséges személyi és tárgyi környezetet, - biztosítsuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. - a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodón közvetítjük az életkornak megfelelő műveltség tartalmakat, érdeklődve forduljanak a természet és környezet felé, - megalapozzuk az iskolai élethez szükséges érettséget, közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. - a pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás,) erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. A helyi sajátosságaink nagy kihívása: - a fenntarthatóság pedagógiájának értelmezésével a mindennapi zöld óvodai szokások folyamatának újra gondolása, kongruens viselkedéskultúra formálása. - a tehetséges gyermekek felkutatására, felkarolására képes tehetségsegítő kezdeményezések és programok fejlesztése, közreműködés a helyi és kistérségi hatókörű tehetségpont kialakításában. - A különleges gondozást igénylő gyermekek ellátása: halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása, beilleszkedési és tanulási nehézségekkel, magatartási zavarral, és organikus hátrányokkal küzdő gyermekek korrekciója szakmai kompetenciák megszerzésével és külső szakemberek munkájával épül be, és rendeződik az óvodai nevelésünkbe. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében szükség esetén biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1. Általános feladatok Az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészség védelmére és az egészséges életmód alakítására nevelő egészségmegőrző szokások megalapozása. Érzelmi kötődésen alapuló derűs, családias légkör megteremtése. A gyermekre jellemző játék és tevékenységi vágy, önállósulási törekvés és szocializációs fejlődési folyamat elősegítése. 17

A gyermeki személyiség megismerése, a személyiség fejlődésének és a közösségi életre történő felkészítésének biztosítása. Szociális hátrányokkal küzdő gyermekek esélyegyenlőségét javító feltételrendszer megteremtése. A családi nevelést kiegészítő interaktív óvoda - család partneri kapcsolat kiépítése. A közösségi élet tevékenységével fejleszthető erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlődésének elősegítése. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés, a kommunikáció különböző formáinak hangsúlyozott alakítása, megvalósítása nevelő tevékenység során. Az egyéni képességek / testi. szociális, értelmi / integrált fejlesztése, a tehetségek bontakoztatásának szorgalmazása, az egyéni fejlődés nyomon követése. Egyéni eltéréseket toleráló, a másság elfogadására nagy hangsúlyt fektető egyéni bánásmód érvényesítése. Természeti és környezeti világunk tevékeny megismerésére és védelmére irányuló megtapasztalások felkínálása. A gyermeki érdeklődés felkeltése az iskola iránt, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek kimunkálása. Humán erőforrásaink tudatos fejlesztése, a folyamatos önfejlődő és önképző szemléletmód kialakítása. Környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakításának alapelvei. 4.1.1 Egészséges életmód kialakítása Célunk: Elérni az egészséges életvitel igényének a pozitív egészségnek megalapozását, és egészséges és biztonságos környezetben a helyes életviteli szokások kialakulását. Feladataink: az egészséges életviteli szokások alapozása, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása tevékenységek folyamatában Az egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése; A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, mozgástapasztalatok lehetőségének biztosítása, gyakorlás (szervezett foglalkozás, szabadidő) a gyermek belső érésének, fejlődésének, a kori sajátosságokat figyelembevevő fejlesztése, mozgásviselkedés (begyakorlása) megfogalmazása. A környezetvédelem integrációja az egészséges életmód kialakításában. környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi fejlesztés, tekintettel a differenciált fejlesztés, fejlődés elősegítésére Az egészségnevelés az óvoda minden nevelési mozzanatában jelen van. Az óvodai nevelésnek minden rendelkezésre álló eszközével, minden tevékenységével a pozitív egészség megalapozását kell elérni, melynek tartalmi jegyei: az életöröm, jó 18

közérzet, kiegyensúlyozottság, megelégedettség, kreativitás, fizikai, pszichikai, szociális alkalmazkodó képesség. Az óvodáink épületei, helyiségeinek berendezései, a gyermekek játékai segítik a környezetbarát szemléletmód, és az egészséges életmód megalapozását. Az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatják, a helyi sajátosságok tükrében, a természetes anyagok felhasználásával. A növényápolási, állatgondozási tevékenységeket az egészségügyi előírásoknak megfelelően és a megengedett mértékben látják el a gyermekek. Az óvodáink udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől. A szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre minden nap a gyermekek számára. Az óvodai élet megszervezésében a gyermekek napirendje, mozgási lehetőségei és szokásai koherens egységet alkotnak. A tevékenységformákat úgy tervezzük, hogy minden egyes részterület megfelelő hangsúlyt kapjon a napi tevékenységben. Egészséget védő, megőrző beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat alakítunk ki, amelyek beépülnek a gyermekek jövőbeli életrendjébe, és hozzájárulnak az egészségükkel kapcsolatos helyes döntésekhez. Együttműködő szakembereink: gyógy-testnevelő, gyermekorvos, védőnő, fogorvos. Fejlődés várható eredményei: Szokásrendszerükben megjelenik, interiorizálódik az egészséges életvitel igénye, életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, takarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, okos és mértéktartó fölhasználás - ezeken keresztül a teljes személyiség fejlődik. Rendelkeznek megfelelő szokásokkal, tapasztalatokkal az egészségvédelem és környezetvédelem területén. Egészséges, jó közérzetű gyermekek lesznek. A gyermekek testi képessége, az egyéni érésüknek és fejlődésünknek megfelelően fejlődik. Belső igényükké válik a mindennapos mozgás, séta, kirándulás, túra. megfelelő szakemberek bevonásával, az óvodapedagógussal együttműködve prevenciós, terápiás és korrekciós testi fejlesztés eredményeként önmagához képest minden érintett kisgyermek fejlődése pozitív és folyamatos 4.1.2 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk: Az óvodás gyermekek magatartásának érzelmi vezéreltségét kibontakoztató óvodai nevelés. Átélik a szocializáció újabb minőségét, a szociális tér kitágulásával szociális magatartásuk fejlesztését. Feladataink: A gyermek érzelmeinek kiművelése, már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék Közös élményekre épülő közös tevékenységek biztosításával sikerélmény, meglepetés, örömérzés, tolerancia, konfliktusmegoldás átélésének biztosítása Az erkölcsi tulajdonságok - együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) - fejlesztése, szokás- és normarendszer megalapozása. 19

Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; Természeti és társadalmi környezetben érzelmi skálájuk gazdagodása során jelenjenek meg a szociális esztétikai erkölcsi intellektuális érzelmeik. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése, környezettudatos magatartása. Hagyományok, más népek kultúrájának ápolása, szülők, idősebb generációk bevonásával. Óvodásaink mindennapi életüket pozitív attitűdben éljék környezetükkel. Az ember erkölcsi viszonyulásai érzelmi képességeiben gyökereznek. Az érzelmi nevelés a környezeti nevelés sajátos területe: alapozza, formálja a gyermekek pozitív környezeti attitűdjét. Az óvodáskor az érzelmek időszaka, az érzelmek hatalmuk alatt tartják az egész személyiséget, és az érzelmek határozzák meg kapcsolatát a környezettel, a környezetben élőkkel. Természetbarát gyermek, csak természetbarát környezetben nevelődhet. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. A családi nevelést kiegészítve a szeretet hiányának pótlását is magába kell foglalnia nevelésünknek, illetve ennek hiányából fakadó fejlődésbeli lemaradások kompenzálását és korrekcióját. A szociálisan hátrányos családból érkező, illetve jó egzisztenciális családi háttérrel rendelkező gyermekek egymást elfogadni tudó és toleráló érzelmi fejlesztését tartjuk szükségesnek. A szociális érzékenységük és érésük fejlődésében, a közösségük formálásában nagy figyelmet fordítunk az egyén, az individuum tiszteletben tartására az egyéni képességek szabad kibontakoztatásában, a reális világkép közvetítésében. Érvényre jut az eltérő szociális háttérből érkező gyermekek individualizáló szocializálása a szülők bevonásával, és olyan óvodai élet szervezését vállaljuk fel ahol az óvoda a béke és nyugalom szigete. Fejlődés várható eredménye: Örömmel, szívesen járnak óvodába. Kötődnek a felnőttekhez és társaikhoz. Cselekedeteikben, megnyilvánulásaikban megjelenik a pozitív énkép. Érzelmeik differenciálódnak /erkölcsi, esztétikai, intellektuális/. Természetessé válik számukra a természetszerető és féltő gondoskodás. Feladattudatuk alakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban egyre eredményesebb elvégzésben nyilvánul meg. Erkölcsi tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, Akarati tulajdonságok: önállóság, önfegyelem kitartás, feladattudat, szabálytudat kialakul. 20