Referencia-intézményi szolgáltatási portfólió

Referencia-intézményi szolgáltatási portfólió Orosháza,

1 A referencia- intézményi szolgáltatás bemutatása 1.1 Az intézmény általános képe Önkormányzati döntés alapján iskolánk fenntartója 2011. augusztus 31-étől a katolikus egyház, a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az iskola neve is változott: nevet kapta. Ezúton kivált egy négy éve működő öt tagintézmény ből álló önkormányzati fenntartású összevont intézményegységből, s önálló iskolává alakult, telephelyén egy óvoda működik. A változás azonban nem érinti a nevelő-oktató munka alapvető céljait, feladatait. Az iskola Orosháza város belterületén található. Az intézményhez tartozik egy nemzetközi sportversenyekre is alkalmas sportcsarnok, ahol egy időben 4 osztály testnevelés órája zajlik, sportudvar műfüves futballpályával, kosárlabdapályával, rekordán futópályával, játszótérrel. 2009. októberében kedvező elbírálást kapott a DAOP-4.2.1/2F-2008-0079 pályázat (Orosháza Város Általános Iskolája Eötvös József Tagintézmény integrált fejlesztése), 500 millió Ft támogatást kaptunk infrastrukturális fejlesztésre, az iskola teljes műszaki felújítására, illetve taneszközök beszerzésére. 2010 szeptemberében egy energiatakarékosan működő, teljes körűen akadálymentesített, felújított iskola nyitotta meg kapuit. Az intézmény tanulói összlétszáma: 355, a számított létszám az SNI és BTM tanulókkal: 447 fő. A nevelőtestület tagjainak száma: 28 A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását is végezzük. Magas a hátrányos helyzetű ( 2 H 141 fő 40%, a halmozottan hátrányos helyzetű ( 3 H 33 fő 9% ). Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű összesen a tanulók 49%. Sajátos nevelési igényű ( SNI ) 34 fő 10%, tanulási nehézséggel küzdő (BTM) 53 fő 15 %

Iskolánk körültekintő munkát végez a tehetségígéretek fejlesztésében is. Testnevelés és matematika-számítástechnika tantárgyban emelt szintű képzést nyújtunk tanulóink számára. A 2010/2011. tanévben iskolánk a testnevelés és sport területén tehetségponttá vált. A nevelőtestület döntése alapján 2000-ben sikeres pályázat útján iskolánk bekapcsolódott a Comenius II. minőségfejlesztési program kidolgozásába, mely során a Teljes körű minőségirányítás megvalósítását tűzte ki célul, mely rendszer átláthatóvá, mérhetővé tette az eredményeket, összehasonlítási lehetőséget biztosított a szülők számára, egyenletes és kiszámítható működési feltételeket teremtett. Az országban elsők között valósítottuk meg ezt a programot. A program megvalósítása során kialakult hitvallásunkat tükrözi je lmondatunk : A tudás olyan kincs, amelyet az ember mindenhová magával vihet. 2007 óta közoktatás típusú sportiskolai oktatás folyik, mely által alapvetően új szemléletet érvényesül. Intézményünk a sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. Legfontosabb célkitűzésként fogalmazzuk meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényén ek kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A sportiskola feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése, a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés megvalósítása. Szakági edzéseket ( birkózás, női és férfi kézilabda, atlétika, labdarúgás, asztalitenisz) végeznek a testnevelő tanárok mel lett sportegyesületi edzők is az egyesületekkel aláírt együttműködési megállapodás alapján. A jelen iskola feladata, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a 21. század világában el tudnak igazodni. E cél megvalósítása érdekében iskolánk elsők között nyújtott be pályázatokat a kompetencia alapú oktatás megvalósítására. Mára ezen a téren pedagógusaink képzettsége szinte 100%-os. A sikeres HEFOP pályázatok segítségével

bevezettük a kompetencia alapú oktatást. Rendelkezünk a legmodernebb digitális taneszközökkel felszerelt tantermekkel, amelyek a kor elvárásainak megfelelő korszerű oktató nevelő munkát hatékonyabbá teszik. 1.2 A referenciaterület specifikumai: Kompetencia alapú nevelési és oktatási programot átfogóan alkalmazó intézmény Az iskola a TÁMOP 3.1.4-es pályázat megvalósítója, a referenciaintézményi szolgáltatásra felkészülést, a jó gyakorlatok publikálását ezen kereteken belül valósítottuk meg. Az intézmény az utóbbi években saját fejlesztéseink eredményeinek köszönhetően elfogadottságra, elismertségre és keresettségre tett szert partnereink körében (fenntartó, szülők, gyerekek, előző iskolafok, azonos iskolafok, felsőoktatás). Jelenleg 6 jó gyakorlat található a szolgáltatói kosárban, de nevelési oktatási folyamatban gyakori az innováció, ezért még 3 jó gyakorlat vár feltöltésre. A belső tudásmegosztó fórumok főként a munkaközösségeken belül működnek. A TÁMOP közoktatás-fejlesztésben érintett iskolaként a pályázat révén teljes körű tartalmi megújulással alapoztuk meg referenciaintézményi munkánkat. 2006-tól kompetencialapú oktatással, azóta is új eljárásokkal, pedagógiai eszközrendszerekkel hangoljuk össze a helyi sajátosságok ra és igényekre épülő oktató-nevelő munkánkat. Tanmeneteinek tartalmi meghatározottsága a kompetencia alapú oktatás technikai alapjaként az IKT eszközök rendszeres, valamennyi kolléga általi használata is. Munkatársaink kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, a diákok szerteágazó tanulmányi versenyen indulnak, évről évre egyre nagyobb számú KGYTK ( Kutató gyerekek tudományos konferenciája) dolgozatot írnak a tanulók. A pedagógusok, iskolánknak lendületet adó nagy hányada minden lehetőséget megragad továbbképzésre, önfejlesztésre. Regionális, egyes területeken országos szinten is elismert teljesítményünk bizonyítja: készek vagyunk a tanító- és tanárképzéshez minta-közvetítő szerep vállalásra, munkatársaink mentorként is hatékonyan dolgoznának.

2011-től részt vettünk a TÁMOP 3.1.1 21 századi közoktatás-fejlesztés, koordináció projektben, a Határmenti pedagógus-közösségek interkulturális kompetenciáinak erősítésében című módszertani napokon Orosházán és Nagyszalontán. A Comenius projekt keretében témaheteket re ndeztünk. 1.3 A referencia-intézményi működés leírása 2012 augusztusában, a tanév indításakor referenciaintézményi profilunkhoz alakítjuk szervezeti, oktatásszervezési, szolgáltatás-szervezési feltételrendszerünket. Ennek szakszerű megalapozásához 2012 júniusától továbbképzések során készülnek fel a programban tevékenykedő pedagógusaink. Az érintettek közös műhelymunkával dolgoznak szakmai dokumentumainkon, eljárásrendünkön. 2012 októberében állítjuk össze intézményi fejlesztési tervünket, készülve a minősítésre. Az utóbbihoz szükséges referencia-intézményi portfóliót, szakértői dossziét a TÁMOP 3.1.7 A sikeres megmérettetés után nyitott iskolaként hívjuk, várjuk az érdeklődőket referencia-területeink megismerésére, konzultációkra, jó gyakorlataink átvétel 1.3.1 Az intézmény felkészültsége a szolgáltatások nyújtására 1.3.1 Az intézmény felkészültsége a szolgáltatások nyújtására Iskolánk felkészült a referencia intézményi szolgáltatásra, mert : 1. Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. 2. Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. 3. Alkalmazza az IKT eszközöket és módszereket. 4. Vállalja a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, valamint a partnerintézmény fejlesztési folyamatának igény szerinti támogatását. Megvalósított innováció a referencia intézményi szolgáltatások érdekében

szakmai teamek megalakítása, intézményi humán erőforrás feltárása, intézményi önértékelés elkészítése az előminősítés során készített jegyzőkönyvben megjelölt hiánypótlások intézményi munkaterv fejlesztési terv készítése, referenciaintézményi szolgáltatás kiépítésének tervezése, partnerlista elkészítése, a kapcsolattartás rendszerének tervezése, kommunikációs terv készítése a referenciaintézmény szakmai vezető tevékenységét és hatáskörét szabályozó dokumentum elkészítése egymástól való tanulás formáinak tervezése, szabályozás elkészítése (belső képzések, továbbképzések, tudásmegosztás más alkal mai) intézményi szakmai dokumentumok átdolgozása, referenciaintézményi működéshez szükséges eljárásrendek kidolgozása, referenciaintézményi szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, referenciaintézményi portfólió összeállítása Pr terv készítése 1.3.1.1 A hálózati tanulás formái, szakmai műhelyek Tapasztalati közösség- egy gyakorlati közösség, mely iskolánk fennállása óta jól működő közösségeket jelent. jelenleg négy szakmai munkaközösségbe tömörülnek pedagógusaink: alsós, humán, reál és testnevelési. Ez a rendszer megkönnyíti az adatbázisok működtetését, problémák megoldását, gyakorlati tapasztalatok átadását. Különböző szervezetek hálózata A különböző sikeres pályázatok: HEFOP, TÁMOP, sportiskolai, ÖKO iskolai pályázatok, melyeket az elmúlt évek során nyert intézményünk, lehetővé teszi, hogy önállóságunkat megtartva, de azonos célcsoporton belül eredményesebben tudjunk terméke t előállítani, illetve a megrendelő igényeihez jobban igazodó szolgáltatást biztosítsunk.

Virtuális közösség- Az internet kapcsolatainkat felhasználva gyorsabb kapcsolattartást, információ cserét tudunk elérni. Nem szabad elfelejteni a reklám fontosságát: iskolai honlap és facebook, Oroscafé igénybevételével. A referenciaintézményi hálózatban való sikeres részvételnek több feltétele is van. A pályázatban részt vevő pedagógusok és az intézmény vezetője megalakította a referencia intézmény team jét, akik kidolgozták az IFT. Az ő feladatuk volt a szolgáltatásban részt vevő intézmények, illetve egy potencionális célcsoport felkutatása. Felhasználásra került a már meglévő intézményi címlista. Előtérbe helyeztük az egyházmegye területén működő katolikus iskolákat, mert ezek az intézmények kevésbé vettek részt a különböző uniós pályázatokban. A mi iskolánk Jó gyakorl atai a HEFOP és TÁMOP pályázatokban való részvételnek köszönhetik nagyrészt létre jöttüket. 1.3.1.2 A humán erőforrás A tantestület létszáma: 28 fő A szakos ellátottság a törvényi előírásoknak megfelel. A pedagógusok rendelkeznek a tantárgyak oktatásához szükséges szakirányú végzettséggel és a megfelelő szakmai kompetenciákkal. Az utóbbi évek kiemelt intézményi célja és feladata volt a kompetencia alapú oktatás, kooperatív tanulási formák módszertani kultúrájának fejlesztése. A HEFOP 2.1.6., 3.1.3, 3.1.4., az IPR és a TÁMOP 3.1.4., 3.4.3. pályázati programok keretében minden nevelő részesült továbbképzésben, elsajátította és alkalmazza az új módszertani tartalmakat. Munkaközösségi foglalkozásokon, belső képzéseken, iskolai és más intézmények bemutató óráinak keretében a nevelők megismerhették a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeit, a kooperatív csoportmunkát, a digitális tábla, az SDT, a tanulói PC-k tesztkészítő programját, a hatékonyan alkalmazható oktatóprogramokat. Az iskola nyitott szakmai műhellyé vált, több pedagógus tartott bemutató órát más intézmények pedagógusai részére is. Szervezeti kultúránkra jellemző a team munka. Tanítóink, tanáraink befogadóak az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelési tartalmainak és módszereinek alkalmazására. A tantestület elkötelezett a referencia intézménnyé válás folyamatában. Jártasak vagyunk a kooperatív tanítási folyamatokban, jellemző ránk a nyitottság, a bizalom, kommunikációs készség, a stratégiai gondolkodás, és együttműködési készség kompetenciája.

1.3.1.3 Tárgyi feltételek Az intézmény eszközrendszere magas színvonalú, korszerű. A DAOP -2007-4.2.1. pályázati program keretében megvalósult infrastrukturális fejlesztés során harmincmillió forint értékben eszközvásárlás történt. Minden tanterembe csoportmunkára alkalmas tanulói padok és asztalok kerültek. Az iskola teljes területén van internet hozzáférés. Oktatótablókat, oktatóprogramokat, falitérképeket, írásvetítő f óliákat, rehabilitációs eszközöket SNI tanulók részére és sporteszközöket vásároltunk. A NAVA ( Nemzeti Audiovizuális Archívum) használata fokozza a tanulók tantárgyi érdeklődését. Bevezetésre került a szaktantermi oktatás, a tantermek felszereltségének, dekorálásának felelősei a szaktanárok. Előnye: tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés, az eszközök egy helyben maradnak, a nevelő tanórára való felkészülési lehetősége kiegyensúlyozottabb. A HEFOP 2.1.6., 3.1.3, 3.1.4., a TIOP pályázat eredményeként IKT eszközök kerültek a tantermekbe.( laptop, projektor, digit ális tábla, új írásvetítők, CD lejátszók, magnók) Három informatika szaktanterem, 30 db tanulói MiniPC is biztosítja a korszerű és hatékony oktatást. iskolánk közoktatás típusú sportiskola. Nemzetközi versenyekre alkalmas sportcsarnokkal rendelkezik, ahol egy időben 3 osztál y testnevelés órája biztosított.

2 A referencia területhez tartozó "Jó gyakorlatok" bemutatása 2.1. A Jó gyakorlat megismertetésének, terjesztésének és átadásának forgatókönyve Tevékenységek Érintettek Módszerek, eszközök kapcsolatfelvétel - a város - e-mail közintézményei - WEB oldal nek nevelői - Facebook - a régió - személyes katolikus találkozás intézményeinek - telefon pedagógusai - partnerlista - városi, területi versenyek - katolikus iskolák újságja promóciós anyag elkészítése az intézményi dokumentációk alapján A Jó gyakorlat átadásának forgatókönyve - érdeklődő intézmények nevelői e-mail postai levél Dokumentum, eredmény - tájékoztató - promóciós anyag - meghívó - visszajelzés - jelentkezés a bemutató órára - videó - iskolatörténeti évkönyv 1 óravázlat tanmenet részlet A 2.3.2 alatti táblázatban részletezve Határi Megjegyzés dő 1 hónap - partnerlista frissítése - kapcsolattartó személy neve: Gombkötő Valéria igazgatóhelyettes 1 hónap Felelős: Fésűné Bálint Gizella

2.2. A Jó gyakorlat átadásának forgatókönyve Tevékenység Módszerek, eszközök Dokumentum Felelős Időpont Megjegyzés előzetes tevékenység: jó gyakorlat team megalakulása Tervezés és szervezés 1. óra Vendégek fogadása iskola bemutatása 2-3. óra Bemutató óra 4. óra A tanóra elemzése 5. óra Konzultáció- közös kiscsoportos napi forgatókönyv team vezetője: Gombkötő Valéria IKT eszköz prezentáció vendéglátás ismerkedés beszélgetés iskolabejárás CD IKT eszköz kooperatív technikák feladatlapok szóró kártya IKT az óra prezentálása a tanórán részt vevő diákok beszámolója véleménycsere elégedettség mérés regisztráció jelenléti ív óravázlat óravázlat tanmenet részlet megbeszélés teszt, kérdőív 2012. augusztus promóciós anyag elkészítése szervezési feladatok team tagok 8-9 óra kávé, tea, szóróanyag Jó gyakorlatot bemutató pedagógus a Jó gyakorlatot ismertető pedagógus team opponens 9-11 óra videó felvétel az óra archiválása 11-12 óra fényképek videó tanóra részlet 12-13 óra Jó gyakorlat átadása

beszélgetés ajándékozás konzultáció elégedettség mérés tapasztalatcse re IKT eszközök kooperátor szándéknyilvánítás a többi jó gyakorlat promóciós anyaga Minőségbiztosítás: Az újabb jó gyakorlatok szakmai minősítését végzi: a referencia intézményi szakmai team. Tagjai: Gombkötő Valéria projektmenedzser, igazgatóhelyettes Fésűné Bálint Gizella Korponai Tünde Jancsurákné Juhász Erika Rózsa Judit Tompáné Mochnánszki Erzsébet Referencia intézményi aktivitás esetén a működés éves rendje bekerül a tanév végi beszámolóba. A referencia intézményi feladatok az éves munkatervben megjelennek.

2.1 Alapadatok 2.1.1 A Jó gyakorlat" címe: Másképp is lehet! Kooperatív tanulásszervezés Arany János: Toldi tananyag feldolgozásához, képességfejlesztéshez 2.1.2 A Jó gyakorlat" céljának bemutatása: szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése 2.1.3 A Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: általános iskola 6. osztályában a Toldi tananyag tanítása kapcsán olyan osztályokban ( tanulókkal), akik ismerik a csoportmunka adta tanulási lehetőségeket, és alaposabban szeretnék megismerni, alkalmazni a kooperatív munkaformát. 2.2 A "Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemzői 2.2.1 A Jó gyakorlat know how-jának leírása: hospitálás 1 alkalom 4 órában 40.000 Ft, utazás, helyettesítés 1 alkalom 40.000 Ft, mentorálás 1 alkalom 80.000 Ft, kiadványok, dokumentumok 40.000 Ft 2.2.2 Az újszerűség rövid bemutatása A Toldi tananyag feldolgozása együttműködő csoportokban. 30 leggyakoribb kooperatív módszer bemutatása a tananyaghoz kapcsolódóan. A csoportok munkájának értékelési lehetőségei. Saját innovációnak minősíthető. Abban újszerű és hiánypótló, hogy a leghatékonyabban alkalmazható kooperatív eljárások a Toldi tananyaghoz, annak tanításához lettek adaptálva. 2.2.3 A célcsoport bemutatása : 12 éves tanulók, általános iskola 6. osztályában a Toldi törzsanyag tanításához kapcsoldva 2.2.4 A "Jó gyakorlat" és a referenciaterület kapcsolata: Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztéséhez kapcsolódik A szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területén Arany János: Toldi című művének kooperatív tanulás módszerével való feldolgozása. Eközben szoci ális készségekre is szert tesz a tanuló: figyelni kell a társaira, elfogadni, hogy egy feladatot másképpen is lehet is értelmezni. Megtanulja az egymásrautaltságot, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. Ötletet ad arra is, hogyan érdemes értékelni a csoportok munkáját. 12

2.2.5 A Jó gyakorlat eredményeinek bemutatása A nevelők megismerték a kooperatív módszereket, azok alkalmazását a Toldi tananyaghoz kapcsolódóan. Az elméletben megismert tudás a mindennapi munkában megvalósíthatóvá válik. A tanulók élményszerű, örömteli tanulásban töltötték a tanórákat, s közben ők tevékenykednek, egymástól tanulnak. A szövegértés-szövegalkotás képességük fejlődött a társas készségekkel együtt. Ennek visszacsatolása az országos kompetencia mérés eredményében is látszik, mert tanulóink jellemzően az országos átlagnak megfelelően vagy magasabban teljesítenek. 2.2.6 A "jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása: 5 további kooperatív módszer került feldolgozásra, kipróbálásra, belső képzés során megismerésre, adaptálásra. 2.3 Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok 2.3.1 A Jó gyakorlat megvalósításának forgatókönyve: a Toldi tananyag tanítása során, belső képzések alkalmával, bemutató órák, nyílt napok széles körű lehetőséget adnak a megismerésre. 2.3.1.1 A tervezési- szervezési folyamat lépései 1: Az óra céljának meghatározása 2: Az óra céljának megfelelő feladatok összeválogatása 3: Szükséges feladatlapok sokszorosítása 4: Digitáliseszközök előkészítése 2.3.1.2 Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, médiaelemek : 6.osztályos tankönyv, munkafüzet, kompetencia alapú tankönyv Hefop 3.1.3. könyvei, a bemutató órák óravázlatai, Toldiról készült rajzfilm 2.3.1.3 A visszacsatolás eszközei (a "jó gyakorlat" ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérés Teljesítménymérő, értékelő lapok 2.3.2 A "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve ( lásd a jó gyakorlatok előtt táblázatban) 13

2.1 Alapadatok 2.3.3 A Jó gyakorlat" címe: 1. Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése Petőfi Sándor: János vitéz 2.3.4 A Jó gyakorlat" céljának bemutatása: szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése 2.3.5 A Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: általános iskola 5. osztályában a János vitéz tananyag tanítása kapcsán olyan osztályokban ( tanulókkal), akik ismerik a csoportmunka adta tanulási lehetőségeket, és alaposabban szeretnék megismerni, alkalmazni a kooperatív munkaformát. 2.4 A "Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemzői 2.4.1 A Jó gyakorlat know how-jának leírása: hospitálás 1 alkalom 4 órában 40.000 Ft, utazás, helyettesítés 1 alkalom 40.000 Ft, mentorálás 1 alkalom 80.000 Ft, kiadványok, dokumentumok 40.000 Ft 2.4.2 Az újszerűség rövid bemutatása Szövegértést, szövegalkotást ( fogalmazást) segítő gyakorlatok a János vitéz feldolgozása, gyakorlása, összefoglalása során. A NAT tantervi követelményeire épül. Ajánlott fogalmazáscímeket is tartalmaz az egyes fejezetekhez kapcsolódóan. A gyakorlatok többsége áttekinthető, táblázatos formában készült. Ötletes, játékos, élményszerű. Lehetőséget ad az - értő olvasás és fogalmazás gyakorlására; - az irodalmi alapfogalmak ismétlésére, rögzítésére, könnyebb bevésésére, megtanulására; - a költői képek, stíluseszközök felismerésére ( Totó formájában) ; - a helyesírás gyakorlására ( a János vitéz szöveg alapján) - szómagyarázatok, szólások, közmondások jelentésének magyarázatára Legjobban alkalmazható részösszefoglalás, ismétlés és végső összefoglalás során. A gyakorlatok a témazáró feladataiba is bekerülhetnek. Minden feladat javítható, kiegészíthető, módosítható a szaktanár által az egyes fejezetekhez kapcsolva. 14

2.4.3 A célcsoport bemutatása : Általános iskola 5. osztály János vitéz tanítása során 2.4.4 A "Jó gyakorlat" és a referenciaterület kapcsolata A kompetencia alapú oktatási referenciaterülethez kapcsolódik. Petőfi: János vitéz klasszikus művének újszerű, élményszerű feldolgozása, a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése csoportos formában a differenciálás lehetőségével. A fejezetekhez kapcsolódó kreatív gondolkodásra, szövegalkotásra késztető 24 fogalmazáscímet is tartalmaz. A feladatok egyediek, egyetlen nyomtatott kiadványban vagy digitális formában sem jelentek meg. A nevelő tanítási folyamatban kipróbált jó gyakorlatai. A feladatok módosíthatók, változtathatók, mert digitális formában is elérhető. 2.2.5 A Jó gyakorlat eredményeinek bemutatása - Szövegműfajok sokszínűségének megismerése - Szövegekkel való művelet (alkotás, elemzés, átalakítás, kiegészítés stb). Olvasói, értekezői készségek kialakítása - Kommunikációs helyzetekben gondolkodás - Készségek, képességek egyéni kifejlődését támogató stratégiákkal az egyéni érdeklődés, képességek figyelembe vétele - Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakulása - A kritikai és kreatív gondolkodás fejlődött - A szövegértés helyes használatára való tanítással hatékonyabbá vált szövegértő képességük - A diák és pedagógus demokratikus együttműködése megvalósult - A pedagógus a tanulókkal partneri viszonyban, segítő, tanácsadó státuszban van - A magyartanítás élményközpontúvá vált - A művelődés önálló megszerzési technikáinak kialakítása is fejlődött - A nyelvhasználat tudatosabbá vált - A nem verbális önkifejezés képessége is fejlődött - Az olvasóvá nevelés eredményesebb lett. 15

2.2.6 A "jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása: Témazáró feladatsor készült. Az ajánlott fogalmazáscímek alapján 10 kidolgozott fogalmazás. János vitéz témakör tanmenet a jó gyakorlat feladatai alapján 2.5 Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok 2.5.1 A Jó gyakorlat megvalósításának forgatókönyve HEFOP 3.1.3. továbbképzések ( 4X 30 óra) során elsajátított ismeretek, gyakorlatok alkalmazásaként. A megszerzett tudás bemutatása záródolgozat formájában. Hat éves kompetencia alapú tanítási gyakorlat eredményeként, a tanítási folyamat során készültek a feladatok, kerültek kipróbálásra, szükség esetén módosításra, kiegészítésre. 2.5.1.1 A tervezési- szervezési folyamat lépései: Osztályszinten, csoportos, páros és egyéni feldolgozással is megvalósítható a János vitéz tananyag gyakorlásakor, az óra színesebbé tétele érdekében. A feladatok hasznosítható ötleteket adnak a szaktanároknak a János vitéz feldolgozásához A szövegértés-szövegalkotás képességének fejlődése, a szövegértés helyes használatára tanít A magyartanítás élményszerűbbé válik Ötletes, áttekinthető formában rögzülnek a nehezen elsajátítható irodalmi fogalmak, költői képek, archaikus szavak, szólások, közmondások magyarázata Alakítja az ismeretek önálló megszerzésének technikáját 2.5.1.2 Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, médiaelemek stb 5.osztályos irodalom tankönyv, munkafüzet, kompetencia alapú tankönyv Hefop 3.1.3. könyvei, a bemutató órák óravázlatai, János vitérőll készült rajzfilm. digitális tananyag: Mozaik Kiadó 2.5.1.3 A visszacsatolás eszközei (a "jó gyakorlat" ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérő teszt Teljesítménymérő, értékelő lapok 2.5.2 A "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve( lásd a jó gyakorlatok előtt táblázatban ) 16

2.5.3 A Jó gyakorlat" címe: Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia A modul tanmenet 5.osztály (Szövegértés-szövegalkotás A programtanterv alapján kidolgozott tanmenet 5. 2.5.4 A Jó gyakorlat" céljának bemutatása: Célja : segítségnyújtás az 5. osztályos szövegértés-szövegalkotás A modul tanmenetének pontos, szakszerű elkészítéséhez. A tanmenet módosítható, változtatható, mert digitális formában is elérhető. A tanmenet hozzásegít a minőségi oktatáshoz, a tanulók együttműködő, közös ismeretszerzésére épít. Figyelembe veszi az eltérő képességeket, az újszerű tartalmakat. Célja a szövegértési, szövegalkotási kulcskompetencia fejlesztése, konkrétan a szóbeli és irásbeli kommunikáció. Elsősorban a mindennapi életben hasznosítható tudást helyezi előtérbe a mechanikus ismeretszerzés helyett. Kreativitásra, gondolkodtatásra, egyéni ötletek alkalmazására épít.. A feladatok ötletesek, szemléletesek, gyakran játékosak, a tanulók számára érdekesek. 2.5.5 A Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: Szövegértés-szövegalkotás A programtanterv alapján tanuló osztályok részére 2.6 A "Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemzői 2.6.1 A Jó gyakorlat know how-jának leírása: hospitálás 1 alkalom 4 órában 40.000 Ft, utazás, helyettesítés 1 alkalom 40.000 Ft, mentorálás 1 alkalom 80.000 Ft, kiadványok, dokumentumok 40.000 Ft 2.6.2 Az újszerűség rövid bemutatása A tanmenet hiánypótló dokumentumtár, mert csak a programtanterv jelent meg elérhető formában a Sulinova (Educatio) weblapján. A tanmenet a tanítás folyamatában készült, tehát kipróbált és a gyakolatban megvalósított. Nagy segítséget jelenthet a tanár számára, nem kell egyedül- esetleg tapasztalatok nélkül- elkészítenie. Mivel elektronikus formában jelenik meg, a tanmenetet alkalmazó nevelő javíthatja, módosíthatja; osztályára, és az adott óraszámra formálhatja. 2.6.3 A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport): általános iskola 5. osztály szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia tanítása során 17

2.6.4 A "Jó gyakorlat" és a referenciaterület kapcsolata: szövegértés-szövegalkotás referenciaterület 2.2.5 A Jó gyakorlat eredményeinek bemutatása A szövegértés-szövegalkotás mint tantárgy tanítását segíti, mert az 5.osztály újszerű tananyagtartalma előre megtervezetten témakörökre, modulokra, tanórákra, tananyagokra lebontva látható és alkalmazható. A tanmenet tananyagának tanítása hozzájárul a szóbeli és irásbeli kifejezőkészség, a kommunikatív képesség fejlődéséhez, a társas kapcsolatok építéséhez. A tanulók örömmel és szívesen fogalmaznak, mert a téma érdeklődésüknek, életkoruknak megfelelő, és nem egyedül kell megbirkózniuk ezzel a nehéz feladattal. 2.2.6 A "jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása A tanítási gyakorlat során pontosítások, kiegészítések történtek. 2.7 Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok 2.7.1 A Jó gyakorlat megvalósításának forgatókönyve 2.7.1.1 A tervezési- szervezési folyamat lépései 2.7.1.2 Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, médiaelemek stb: Sulinova szövegértésszövegalkotás tankönyvei 5.osztály, tanterv, tanmenet, SDT( Sulinet Digitális Tudásbázis) 2.7.1.3 A visszacsatolás eszközei (a "jó gyakorlat" ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérő teszt 2.7.2 A "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve ( lásd a jó gyakorlatok előtt táblázatban ) 1.1 Alapadatok 2.7.3 A Jó gyakorlat" címe: A hónap könyve olvasási verseny (szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia terület fejlesztése) 2.7.4 A Jó gyakorlat" céljának bemutatása: A hónap könyve az iskolai könyvtár által meghirdetett olvasási verseny felső tagozatos tanulók számára. A verseny célja az olvasás és a könyvek megszerettetése, a néma értő olvasás fejlesztése. A feladatok hozzájárulnak a fogalmazási, szövegalkotási kompetenciák fejlesztéséhez is, pl. a szereplők jellemzése, önálló véleményalkotás megfogalmazása. A hónap könyve verseny kiemelt célja az olvasás iránti igény felkeltése, az olvasás megszerettetése. Fontos cél a szövegértés- szövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése. A 18

verseny a tanulók olvasóvá nevelését szolgálja. Lényeges, hogy a tanulók minél több alkotást megismerjenek a hazai és külföldi gyermek - és ifjúsági irodalomból, s fejlődjön irodalmi műveltségük. 2.7.5 A Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: A verseny megvalósításához nincs szükség speciális feltételekre és eszközökre. Egyedül az szükséges, hogy a felsorolt regények megfelelő példányszámban megtalálhatóak legyenek az iskolai könyvtárban. (Lehetőleg 8 10 példány legyen mindegyikből) Nem megfelelő példányszám esetén is megrendezhető a verseny. Ebben az esetben szükség van a helyi települési könyvtárral, illetve más iskolák könyvtáraival történő együttműködésre. A hónap könyve versenyben a tanulók részvétele teljesen önkéntes. Mint tanórán kívüli tevékenység illeszkedik a tanulók egyedi időtervéhez, az otthon megoldható feladatok lehetővé teszik az egyéni tempójú haladást. A tanulóknak nem kötelező az összes feladatlapot megoldaniuk, választhatnak belőle tetszés szerint. Attól, hogy egyik hónapban nem oldottak meg egy feladatlapot, még nem esnek ki a versenyből, a következő hónapban ugyanúgy folytathatják tovább, illetve menet közben is bárki bármikor bekapcsolódhat a versenybe. Természetesen év végén az első 3 helyezett kiválasztásakor számít, hogy ki mennyi feladatlapot oldott meg helyesen. A tanulók a menet közben felmerülő kérdéseikkel bátran fordulhatnak a könyvtárostanárhoz, aki mindig szívesen segít nekik. A regények olvasását és a feladatlapok megoldását mindenki otthon, a saját haladási ütemében végezheti a rendelkezésre álló egy hónap alatt. 2.8 A "Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemzői 2.8.1 A Jó gyakorlat know how-jának leírása Know how: 80 000,- Ft (ez tartalmazza a verseny szervezéséhez szükséges dokumentációkat, forgatókönyvet, feladatlapokat, nyomtatási és fénymásolási költségeket) 2.8.2 Az újszerűség rövid bemutatása A hónap könyve verseny környezetünkben újszerű és egyedi, tudomásunk szerint a közelben más iskola nem csinál hasonlót. A rendszeres feladatvégzés jelentősen hozzájárul az olvasóvá neveléshez, míg a teljes tanévet átfogó versengés alkalmas a szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület speciális módszerrel történő fejlesztésére. 19

2.8.3 A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport) A hónap könyve olvasási verseny a felső tagozatos tanulóknak szól (10-14 éves korosztály) 2.8.4 A "Jó gyakorlat" és a referenciaterület kapcsolata Iskolánk a kompetencia alapú oktatás terén szeretne referenciaintézménnyé válni. A hónap könyve verseny jelentős mértékben segíti a szövegértés szövegalkotás kulcskompetenciák fejlesztését. A regények feldolgozásához összeállított feladatlapok nem feleletválasztós tesztek. A kérdések kerek, egész mondatokban történő megválaszolást igényelnek, így segítik a tanulók fogalmazási, szövegalkotási kompetenciáinak fejlesztését. Vannak rövid, egy mondatos választ igénylő kérdések, amelyek nevekre, illetve szereplőkre vonatkoznak; de a feladatok többsége hosszabb választ igényel, és a tanulók egyéni véleményére is kíváncsi. Ilyenek például: egy-egy szereplő jellemzése, a legjobban tetsző rész (jelenet) leírása, a Te mit tettél volna az adott helyzetben?, Tetszett-e neked az adott regény? Miért? jellegű kérdések. A feladatlapok megválaszolásához mindenképpen szükséges az értő olvasás képessége, hiszen általában egy kb. 200 oldalas regény fejezeteinek elolvasása és megértése után lesznek képesek válaszolni a kérdésekre. A hónap könyve verseny egyúttal segíti a tanulók önálló ismeretszerzési és információkeresési képességeinek fejlődését is. Ezek szintén fontos követelmények a kompetencia alapú oktatás megvalósításánál. 2.2.5 A Jó gyakorlat eredményeinek bemutatása A hónap könyve versenynek köszönhetően a tanulók számára örömet jelentett az olvasás, szívesebben vettek kézbe szépirodalmi szövegeket. Többet jártak könyvtárba. Fejlődött az önálló tanulási, információkeresési képességük. Gazdagodott szókincsük. Javult a lényegkiemelési, szövegértési és fogalmazási képességük. Képessé váltak egyéni véleményüket minél színesebben, árnyaltabban megfogalmazni írásban és szóban egyaránt. Társaiknak meséltek olvasmányélményeikről, s így az ő érdeklődésüket is felkeltették az olvasás, illetve az olvasott művek iránt. Ennek köszönhetően folyamatosan nőtt a versenyben résztvevő tanulók száma. 2.2.6 A "jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása 20

A verseny kezdete óta a gyakorlatban felmerült problémákhoz igazodva a feladatok átdolgozásra, pontosításra kerültek. Több önálló véleményalkotásra épülő, fogalmazási készséget fejlesztő feladat került be. Az eredetileg 16 regény feldolgozását tartalmazó feladatsor kibővült a következő két regény feldolgozásával: - Csukás István: Vakáció a halott utcában - Rónaszegi Miklós: Gézengúzok a Hortobágyon A verseny menete annyiban változott, hogy nem a könyvtáros-tanár jelöli ki a havonta olvasásra kerülő regényt, hanem év elején a tanulók megkapják az összes választható regény listáját, így mindenki szabadon dönthet, hogy milyen sorrendben akarja a könyveket elolvasni. 2.9 Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok 2.9.1 A Jó gyakorlat megvalósításának forgatókönyve 2.9.1.1 A tervezési- szervezési folyamat lépései A hónap könyve versenyt már ötödik éve rendezzük iskolánkban. Az ötletet a Jonatán Könyvmolyképző adta. Sajnos több tanulónknak is problémát okozott a verseny nevezési díjának befizetése, ezért indítottuk el az iskolai könyvtár szervezésében ezt a hasonló, ingyenes helyi versenyt. A versenyben a tanulók egyénileg vesznek részt. Mindenki otthon önállóan dolgozik, nem kell együttműködniük egymással. A verseny során a könyvtáros-tanár, a magyar szakos pedagógusok és a tanulók közötti együttműködésre van szükség. A magyar szakos pedagógusok a verseny propagálásában segítenek. Minden tanév elején felhívják a tanulók figyelmét az általuk tanított osztályokban erre a versenyre. A könyvtáros-tanár pedig kifüggeszti a versenyfelhívást a könyvtárban, illetve az aulában található faliújságra. Ezután az érdeklődő tanulók bemennek az iskolai könyvtárba és a könyvtáros-tanártól tudják meg a verseny részleteit, illetve kapják meg a feladatlapokat. A regények elolvasására és a feladatlapok megoldására mindig egy hónap áll rendelkezésre. A tanulók az iskolai könyvtárban adják le a kitöltött feladatlapokat. Majd a könyvtáros-tanár kijavítja és visszaadja a tanulóknak. A hibátlan munkákért járó ötös osztályzatot a magyar szakos pedagógusok írják be a naplóba, ellenőrzőkbe. 21

2.9.1.2 Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, médiaelemek stb A 18 regény feldolgozását segítő feladatlapok megoldásokkal: Csukás István: Vakáció a halott utcában D. Defoe: Robinson Crusoe Fehér Klára: A földrengések szigete Fehér Klára: Bezzeg az én időmben! Janikovszky Éva: Aranyeső Erich Kastner: Emil és a detektívek Eric Knight: Lassie hazatér Köves József: A közös kutya Móra Ferenc: A rab ember fiai Nagy Katalin: Intőkönyvem története Nógrádi Gábor: Pete Pite Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok Padisák Mihály: Éljen a száműzetés Rónaszegi Miklós: A gézengúzok a Hortobágyon Antoine de Saint Exupéry: A kis herceg Stevenson: A kincses szigete Tatay Sándor: Kinizsi Pál Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai 2.9.1.3 A visszacsatolás eszközei (a "jó gyakorlat" ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérő eszközök Teljesítménymérő, értékelő lapok: Készül egy elégedettségmérő kérdőív, amit tanév végén a versenyben résztvevő tanulók kitöltenek. 2.9.2 A "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve 2.3.2.1 A Jó gyakorlat meghirdetése, piackutatás Először fel kell térképezni a lehetséges piacot. Utána kell nézni, van-e hasonló jellegű jó gyakorlat a megye, illetve a Dél-Alföld iskoláiban. Tájékozódni kell az iskolák honlapjáról, valamint az ott található intézményi dokumentumokból (pl. Pedagógiai Program), hol folyik kompetencia alapú oktatás. Melyik intézménynek lehet szüksége a szövegértés-szövegalkotás 22

kompetenciaterület fejlesztését segítő jó gyakorlatra. Figyelemmel kell kísérni a pályázatokon nyertes iskolákat, emailben felhívni figyelmüket A hónap könyve jó gyakorlatra. 2.3.2.2 Az intézménylátogatás megtervezése - Előzetes tevékenység: Jó gyakorlat team megalakulása- promóciós anyag elkészítése, szervezési feladatok elvégzése - A látogatás időpontjának egyeztetése, forgatókönyv elkészítése - Vendégek fogadása, iskola bemutatása- IKT eszköz, prezentáció, szóróanyag - Megvendégelés- pogácsa, kávé, ásványvíz 2.3.2.3 Intézménylátogatás, hospitálás, visszacsatoló megbeszélés - A hónap könyve verseny rövid bemutatása a vendégeknek az iskolai könyvtárban (célja, feltételei, újszerűsége, eredményei) - Az egyik feldolgozott regény feladatlapjának kivetítése, feladatok bemutatása 2.3.2.4 A Jó gyakorlat szakmai produktumainak átadása, konzultáció Beszélgetés a látottakról, véleménycsere Elégedettségmérés kérdőív segítségével A jó gyakorlat szakmai produktumainak átadása (feladatgyűjtemény, CD) 2.3.2.5 Az adaptációs folyamat lépései A jó gyakorlatot megvásárolt iskolákkal e-mailen keresztül tartjuk a kapcsolatot a vásárlás után egy évig. A felmerülő kérdéseiket, problémáikat közösen megoldjuk. 2.3.2.6 A mentorálás terve 2.3.2.7 Záró értékelés az adaptációs folyamat befejezése után Készül egy elégedettségi kérdőív, melyet a záró értékelésen kitöltenek A hónap könyve jó gyakorlatunkat megvásároló iskolák azon pedagógusai, akik ezt használták a munkájukban. Elmondják a felmerülő problémáikat, javaslatokat tesznek az esetleges hibák kijavítására. A vélemények alapján- ahol szükséges- átdolgozásra, továbbfejlesztésre kerül a jó gyakorlat. 23

2.1 Alapadatok: Készítette: Rózsa Judit Tünde 2.9.3 A Jó gyakorlat" címe: Tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatok 2.9.4 A Jó gyakorlat" céljának bemutatása: A jó gyakorlat pedagógiai célja, hogy megkönnyítse a tanulók ismeretszerzését. Segítsen áttérni a hagyományos szövegfeldolgozásról és a tananyagközpontú oktatásról a hatékony ismeretszerzéssel járó, gyermekközpontú oktatási-nevelési folyamatokra. 2.9.5 A Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: Modul tantárgyként, vagy osztályfőnöki órába beépítve, vagy akár szakköri órában is megvalósítható. Egy foglalkozást vezető pedagógus szükséges. Eszközigény: Egy számítógép kivetítővel, nyomtató és fénymásoló a feladatlapok másolásához. 2.10 A "Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemzői 2.10.1 A Jó gyakorlat know how-jának leírása: A Jó gyakorlat moduláris szerkezetű, így többféleképpen összeállítható belőle egy-egy foglalkozás. Kifejezetten szaktárgyi tudást nélkülöző, általános ismereteket nyújtó feladattípusok kerültek első körben kidolgozásra, de az elmúlt időszakban az általános feladatok kiegészültek az általános iskola tantárgyinak tananyagait felhasználó feladatokkal is. (pl.földrajzi vaktérkép a vízuáli s gyakorlatnál) A gyakorlatok 8 modult képességterületet - dolgoznak fel, minden képességterület több játékos feladattal, és saját készítésű képgyűjteménnyel került feltöltésre. Órakerettől függően, egyegy óra úgy állítható össze belőle, hogy minden képességterületről, vagyis minden modulból 1-1 feladatot kell kiválasztani. De megtehető úgy is, hogy egy órán csak 2-3 modult, vagyis képességterületet célzunk meg, s azokra több feladatot is betervezünk. Ha csak egy-egy órán néhány percet szánunk rá, akkor minden órán csak egy-egy feladatot tervezzünk be, váltakoztatva a különböző feladattípusokat. Fejlesztendő képesség területek (modulok): 24

1. Vizuális és audiovizuális képesség 2. Asszociációs képesség (dolgok közötti kapcsolatteremtés) 3. Logikus gondolkodás 4. Emlékezőképesség 5. Konvergens (összetartó) gondolkodási képesség 6. Divergens gondolkodási (szerte ágazó) képesség 7. Megfigyelő képesség 8. Beszédkészség Ez a Jó gyakorlat a tanulók tanulási képességeinek a fejlesztését és az önálló ismeretszerzését hivatott szolgálni. Elsősorban nem szaktárgyi, hanem játékos feladatokon keresztül vezeti el a tanulót oda, hogy bármilyen tananyagot képes legyen aktívan és könnyen felidézhetően elsajátítani. Azokat a képességeket segít kialakítani, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy bárhol, bármikor új ismeretekre tegyenek szert, s az önfejlesztés segítségével az élet különböző területein képesek legyenek helyt állni. A foglalkozások elsősorban osztályfőnöki órára, vagy szakkörre, differenciált órára ajánlhatóak, de bármely óra elején, vagy végén is használható egy kis bevezető tréningként, vagy lazító lezárásként. 2.10.2 Az újszerűség rövid bemutatása: Ez a jó gyakorlat a tanítási folyamatban kipróbált, sem nyomtatott, sem digitális formában még nem megjelent, egyedi és újszerű program. Ötvözi a játékos tanulási stratégiákat a kooperatív tanulás szervezés módszereivel. A pedagógiai és pszichológiai irodalom régen foglalkozik a tanulás tanításának lehetőségeivel, de ezekkel a feladatokkal teljes mértékben beépíthetővé vált a kooperatív munkaformák közé, és így még érdekesebbé és hatékonyabbá vált. 2.10.3 A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport): A jó gyakorlat egyaránt alkalmas a 6-14 éves korosztály képességeinek fejlesztésére. A kisebb gyermekeknek az egyszerűbb, általánosabb, a nagyobbaknak a nehezebb, jobban szaktárgyi tudást is nyújtó feladatok közül válasszunk, de alapvetően minden feladat típus használható az általános iskolai korosztály bármely szakaszában. 2.10.4 A "Jó gyakorlat" és a referenciaterület kapcsolata: Iskolánk kiemelten a kompetencia alapú oktatás bevezetésében és alkalmazásában vett részt, referencia területként is ebben kiemelkedő, így a jó gyakorlatban is ez került a figyelem középpontjába. 25

Elsősorban a hatékony tanulás kompetencia területet került előtérbe, de a feladatok nyomatékosan fejlesztik a logikus gondolkodást, a hatékony kommunikációt, de a szövegértéstszövegalkotást is, sőt a matematikai logikát is, így szinte minden kompetencia területbe beépíthető. A hatékony tanuláshoz feltétlen szükség van a megfigyelés és a figyelem, az emlékezet, az ismeretek rendszerezése, a konvergens és divergens gondolkozás, a vizuális és az audiovizuális emlékezet, az asszociációs képesség és a beszédkészség és nem utolsó sorban a képzelőerő fejlesztésére. Ezeknek az elemeknek a fejlesztésében különböző típusú feladatok segítenek. A megfigyelés és a figyelem fejlesztését, koncentráltságát, terjedelmét, megosztottságát, tartósságát és transzferálását szolgáló feladat pl. két, egymástól apró részletekben különböző kép összehasonlítása. Az emlékezetet - a memóriát -, és az asszociációs képességet is több féle módon fejleszthetjük. Erre kiválóan alkalmas az Agykontrollból ismert Fogasok, vagy a MF Stúdió által alkalmazott Kampók mnemotechnika, mely módszerek elméleti háttere é s konkrét leírása a pszichológiai szakirodalomban is megtalálható pl. Buzan és Lorayn műveiben. De célravezető feladat még egy kép tartalmi elemeinek, és akár mondanivalójának emlékezetből való felidézése is. A konvergens (összetartó) gondolkodást fejlesztő feladatoknak az ismeretek rendszerezésénél vesszük nagy hasznát. Ilyen feladat pl. egy elemek halmazainak osztályozása adott logikai kritériumok alapján. A divergens (széttartó) gondolkodást fejlesztő feladatoknak a beszéd, a kifejezőképesség, a fogalomalkotás terén van kiemelkedő szerepe. Ilyen feladat pl. sokoldalú definíció, ahol egy teljesen közönséges, ismert tárgyat, vagy fogalmat kell teljesen új, szokatlan oldalról megközelíteni. 26

Minden feladatmegoldás úgy kezdődik, hogy egy már megoldott példán keresztül bemutatjuk a gyerekeknek a feladat lényegét, majd a következőeket már önállóan, párokban, vagy csoportokban oldhatják meg. 2.2.5 A Jó gyakorlat eredményeinek bemutatása: A hosszú távú alkalmazásnak köszönhetően rövidebbé válik a tanulásra fordított idő, javul a tanulás hatékonysága, az elsajátított ismeretanyag tartós rögzítése. Konkrét kipróbálásra került egy testnevelés tagozatos osztályban, ahol az 5. osztályban heti egy órában, tanulásmódszertan órán ismerkedtek a tanulók a képességeket fejlesztő gyakorlatokkal, majd a következő években is osztályfőnöki órán visszatérően felszínen tartották a módszereket, s ennek következményeként a kontroll csoportokhoz képest lényegesen jobb tanulmányi eredményeket értek el. Míg a kontroll csoportban a másutt is megszokott módon egyre csökkent a tanulmányi átlag, úgy a módszert használó osztályban 4 év alatt alig változott, sőt előfordult, hogy kissé emelkedett is a tanulmányi átlag. A módszer eredményességét mutatja még, hogy láthatóan nő a gyermekek egészséges önbizalma, egymás iránti bizalma, és felelősségérzete. 2.2.6 A "jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása: A jó gyakorlat feladatai az első formában kifejezetten nélkülözte a szaktantárgyak tanítása során szerzett ismeretanyagot. Ennek az az oka, hogy a gyermekek megszeressék a feladat típusokat, hogy egy-egy tantárgy nehézsége ne hátráltasson egyetlen tanulót sem. Ha már szívesen oldják meg a tananyagot nélkülöző feladatokat, akkor érdemes megpróbálni tantárgyi ismeretekre épülő feladatokkal is. A jó gyakorlat továbbfejlesztése ezen a területen történik, különböző feladatok készülnek a szaktantárgyak tananyagai felhasználásával. Pl. vízuális képesség: földrajzi vaktérkép asszociációs képesség: kémiai képletek hétköznapi/vicces történetek 27

logikus gondolkodás: matematikai egyenletek a mérlegen megfigyelőképesség: biológiai ábrák (mi változott) 2.11 Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok 2.11.1 A Jó gyakorlat megvalósításának forgatókönyve: Téma: Hatékony tanulás ÓRAVÁZLAT-TERV Moduláris szerkezetben Cél: Hatékony tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése Módszer: A feladatokat megoldhatjuk egyénileg, párosan, vagy akár csoportokban is. Ha párosan, vagy csoportokban játszunk, akkor az együtt játszók vagy megbeszélhetik a feladat megoldását, vagy ha külön értékeljük őket, akkor a pontjaik összeadódnak. 1. Vízuális és audiovízuális képesség fejlesztése: 1.1 : Képzeletfejlesztő feladat Csukjátok be a szemetek, és képzeljétek el a következőket! Modul: Képzeld el! Kinyithatjátok a szemeteket! 1.2 : Hallásgyakorlat Csukjátok be a szemetek, s figyelmesen hallgassátok a következő szöveget! Próbáld elképzelni, amit hallottál! Modul: Hallásgyakorlat (kisebb gyermekeknél 2-szer is felolvashatjuk) Most a hallott szöveg felidézésével válaszolj a következő kérdésekre! 2. Asszociációs képesség fejlesztése: 2.1. Feladat az asszociációs képesség fejlesztésére: Kapaszkodók A feladat lényege, hogy előre rögzítünk 10 kapaszkodó szót, melyekhez tetszőleges szavakat lehet asszociálni, ezzel segítve a memorizálást. Modul: Kapaszkodók / 1-10 kapaszkodók képei 28

Pl. első megjegyzendő szavunk a takaró, melyet hozzákapcsolunk az 1-es kapaszkodóhoz, a gyertyához, s elképzeljük, ahogyan a gyertyával felmelegítve a takarót, belebújunk a jó meleg takaróba. Majd felidézésnél már csupán a takaró szót jegyezzük le. Modul: Kapaszkodó 2.2. Feladat az asszociációs képesség fejlesztésére: Dominó A feladat lényege, hogy képes dominókat vetítünk a gyerekeknek, melyeket a dominón megjelenő képek közötti kapcsolatteremtéssel kell megjegyezniük. Majd néhány dominó kivetítése után (pl. 3-5 db.) össze-vissza soroljuk a dominó egyik felén található tárgyakat, és a gyerekeknek fel kell idézniük a párjaikat. Modul: Dominó 3. Logikus gondolkodás fejlesztése: Feladat a logikus gondolkodás fejlesztésére: Modul: Mérleg A feladat lényege, hogy ki kell találni, minek kell lenni a harmadik mérleg üres serpenyőjében. Feltétel, hogy a mérleg két serpenyője mindig egyensúlyban van, így ügyes átrendezéssel juthatunk az üres serpenyő tartalmához. 4. Emlékezőképesség fejlesztése: Figyeld a képet! Egy képet fogsz látni, melyet nagyon jól figyelj meg. Terjedjen ki a figyelmed apróbb és nagyobb részletekre is! Figyeld a színeket, a tárgyakat, a formákat és a mennyiségeket is! Majd a kép emlékezetből történő felidézésével kérdésekre kell válaszolnod! Modul: Figyeld a képet! 5. Konvergens (összetartó) gondolkodási képesség fejlesztése: Gyűjtőfogalmak Fogalmakat láthattok egy csoportba gyűjtve, nevezzétek meg, mi lenne a csoport tagjainak gyűjtőfogalma? Ha meg van, gyűjtsetek a csoportba minél több fogalmat! (Megoldható csoportforgóval is: egy-egy asztalnál egy-egy feladat, s körbejárva más-más színnel kiegészítik egymás munkáját, a végén az a csoport kapja a legtöbb pontot, amelyik a legtöbb kiegészítést tette.) Modul: Gyűjtőfogalmak 6. Divergens gondolkodási (szerte ágazó) képesség fejlesztése: Fogalmak másképpen Hétköznapi fogalmakra keressünk minél több, minél elvontabb, érdekesebb megfogalmazást! 29

Megoldható szakértői mozaik segítségével is, az asztalnál a gyerekek különböző fogalmakat kapnak, majd az azonos fogalmakat kapó gyerekek összeülnek, és kiegészítik egymás munkáját. Visszatérve a helyükre, beszámolnak a csoportnak. Modul: Fogalmak másképpen 7. Megfigyelő képesség fejlesztése: Sasszem Két képet fogsz látni, először az elsőt figyeld meg jól! A második szinte ugyanaz a kép, némi átalakításokkal. Keresd meg a különbséget, de vigyázz, mert a két képet külön-külön fogod látni! Modul: Sasszem 8. Beszédkészség fejlesztése: Vita Az osztályt két nagy csoportra osztjuk, vagy ha több időnk maradt, játszhatnak a csoportok párosával: A feladat egy hétköznapi probléma megoldásáról szól, melyet két nézőpontból kell megvilágítani. Egyik nézőpont az igen, a másik a nem oldaláról közelíti meg a problémát. A csoport választ magának 1-1 szószólót, akik a végén felváltva érvelnek. I. Igen csoport ( a vita témáját az igen oldaláról közelíti meg) II. Nem csoport ( a vita témáját a nem oldalról közelíti meg) 2.11.1.1 A tervezési- szervezési folyamat lépései: 1: Az óra céljának meghatározása 2: Az óra céljának megfelelő feladatok összeválogatása 3: Szükséges feladatlapok sokszorosítása 4: Digitáliseszközök előkészítése 2.11.1.2 Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, médiaelemek stb: 1: Meglévő feladatok gyűjteménye a modul könyvtárban 2: Új feladatok a tanagyag segítségével 2.11.1.3 A visszacsatolás eszközei (a "jó gyakorlat" ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérő eszközök: minimum 5 foglalkozás után, és/vagy az utolsó foglalkozás végén a tanulókkal kitöltetünk egy elégedettségi kérdőívet Teljesítménymérő, értékelő lapok: ha minimum egy éven át, legalább átlagosan heti egy órában vezettünk foglalkozást, akkor a gyermekek tanulmányi eredménye összehasonlítható az előző évivel. Kérdőív kitöltése: elégedettség, erősségek, gyengeségek, javaslat módosításra. 30