Mentálhigiénés segítő kapcsolat Dr. Grezsa Ferenc KRE- BTK Pszichológiai Intézet
Segítő hivatás foglalkozás, szakma versus hivatás szolgáltatás versus szolgálat Szakmaetika értékközvetítés" kérdése kapcsolati etika
Segítő hivatások Hivatásos segítők Szociális munkás Orvos, védőnő, nővér, pszicho-terapeuta, pszichiáter, klinikai pszichológus Lelkipásztor, hitoktató, pasztorál-pszichológus Tanító, tanár, pszicho-pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, óvónő, iskolapszichológus Művelődésszervező EÜ / OKT-NEV.ÜGY / SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS / HITÉLET / KÖZMŰVELŐDÉS
Paradigmaváltás (Bagdy) Medicinális Pozitív mentálhigiénés beteg, páciens kliens, problémahozó lineáris kauzalitás betegség, diagnózis stigma, medikalizáció terápia, kezelés, egyoldalú szakértői modell terapeuta, orvos, szakértő dinamikus folyamatelemzés, holisztikus, cirkuláris, rendszerszemlélet probléma, zavar, állapot, stigmatizáció és medikalizáció nincs konzultáció, intervenció, counseling, edukáció, kompetencia modell, kölcsönös szakértés facilitátor, segítő, konzultáns, problémafogadó
Paradigmaváltás, folyt. (Bagdy) Medicinális deficit központú, páciens nem felelős, alárendelődő kapcsolati kontextus, elszenvedő helyzet egészségügyön belüli (szervezeti, intézményi) elkülönítés, szeparáció, kusztodiális modell Pozitív mentálhigiénés meglévő (lehetséges) értékekre épít, kliens felelős és aktív, egyenrangú kapcsolat nem medikális (extramurális), nem szeparatív, helyben segít, közösségi modell
Segítő hivatás: sajátosságok önkontroll önreflexió szupervízió kollegiális konzultáció esetmegbeszélés peer-csoport
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 1 (Bagdy) KÜLSŐ FELTÉTELEK Társas környezet (család, szomszédság, lakosság) pszichológiai kultúrája, hozzáállása Szervezeti keretek: intézmény, team, illeszkedés, segítő közösség Kooperációs modellek: bifokális modell, miliőkultúra modell, stb.
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 2 (Bagdy) BELSŐ FELTÉTELEK Önkéntesség, motiváltság, spontán igény, szocializáltság Ha nincs: szocializálás a lélektani munkára Mentális tényezők: rapport készség, együttműködési készség, "szenvedésnyomás"
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 3 (Bagdy) Kapcsolati feltételek 1 Első találkozás kapcsolatfelvétel szcénikus információk szimpátia és kiváltott érzések kérdése kölcsönösség bizalmi tényezők kapcsolati munkaszövetség
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 4 (Bagdy) Kapcsolati feltételek (2) Lélektani tér Objektív tényezők Keretek és szabályok A segítő vállalásai A szerződéskötés : próbaidő? szakaszolás? elmaradás? Munkaszövetség (Greenson) Terápiás erőtér (Strupp) Segítő kapcsolati alaphangulat (Hermann J.) időhatárok?
A személyiség self elmélete 1 (C. Rogers) Énkép (individuális / szociális) az észlelések, érzések, viszonyulások és értékek szervezett mintázata, melyet az egyén kizárólag sajátjaként tekint (egyediség) Én ideál Organizmus a teljes személy, a külvilágra adott reakciók összessége. Alapvető indítéka, hajtóereje az önmegvalósításra, a fejlődésre való törekvés
A személyiség self elmélete 2 (C. Rogers) Fejlődés egyre nagyobb szabadság az önkifejezésben Kongruencia az énkép és az organizmus összhangja A pozitív elfogadás (szeretve lenni, megértve lenni) szükséglete Elhárító mechanizmus a szeretet megtartására irányuló törekvés
Aszimmetria a kapcsolatokban: lélektani, társadalmi háttértényezők etológia, darwinizmus, szociáldarwinizmus hatalomvágy (Adler) a biztonság átélése: a helyzet fölötti kontroll / másfelől önátadás révén a hatalom elvesztése: tehetetlenség, szégyen, bizonytalanság (szenvedélybetegek) kulturális meghatározók: pl. szerepkötelezettségek (vö: klasszikus betegszerep) a tudás -sal, a tudománnyal kapcsolatos meggyőződések, hiedelmek, a tudás reformációja
A kliens motívumai Szenvedésnyomás Rászorultság Szükséglet A segítő motívumai többlet-tudás Kapcsolati aszimmetria tanácsadási / terápiás helyzetekben szakmai / jogi / kulturális stb. legitimáció segítőkészség + nárcisztikus szükségletek sikeres segítő kapcsolatok szakmai előmenetel, szakmai önkép
Segítő kapcsolati aszimmetria feloldása A segítő maga is személyként van jelen, saját érzelmi szükségleteivel együtt. A segítő egyben kliens is. A segítő nem csak ad, hanem kap is. Intimitás, találkozás encounter (szerephatárok, mechanikus szerepkötelezettségek feloldódnak) Szimmetria az érzelmi szükségletekben szimmetria a segítő kapcsolatban.
A segítő kérdései önmagához (Rogers, részlet) Tudok-e megbízható = kiszámíthatóan önmagam lenni? (Megbízhatóság = hitelesség) Ki tudom-e fejezni önmagamat pontosan úgy, amilyen valójában vagyok? Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek a másik személy iránt és hogy e pozitív érzéseket ki is mutassam számára? Megengedhetem-e magamnak, hogy teljesen azonosuljak a másik személy érzésvilágával, értelmezéseivel, és a világot úgy lássam, ahogyan ő?
Következtetések (Rogers) Nem képzelhető el végleges igen válasz - de lehet és kell törekedni e felé. Képességem a fejlődést elősegítő kapcsolatok kialakítására annak is jele, hogy személyiségem mennyire fejlett, érett. A segítő teendője: képességei, személyisége folyamatos fejlesztése.
Spiritualitás Szakralitás Segítő kapcsolat SZERETET (híd)
lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda Béla)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 1 (Patterson, Eisenberg, 1983) Intellektuális kompetencia: jó elméleti felkészültség, szüntelen önképzés Energia: testi lelki kapcsolati működések energizáltsága Hajlékonyság, rugalmasság a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő "mihez értése" (módszertani jártassága)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 2 (Patterson, Eisenberg, 1983) A nem módszer specifikus humán segítő tényezők nyújtani tudása: együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, jelenlét", légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb. Jóindulatú alap attitűd Önismeret: az intra - interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / "személyesség" személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya/
A segítő képességei 1 Keret jellegű képességek differenciált beszédkészség az idővel való bánni tudás egyértelmű és érthető kommunikáció a tér és idő keretek tartása Általános személyiség-jellemzők empátia feltétel nélküli elfogadás kongruencia (hitelesség)
A segítő képességei 2 A szakmai szerephez fűződő képességek holding ( konténer ) funkció: szorongás és hiperaktivitás nélkül elbírni a kliens szorongását, sírását, agresszióját, illetve a csendet) az itt és most -ban jelentkező stresszek kezelése a személyes és szakmai kompetencia határok felismerése a kliens által rávetített szerep tudatosítása és elviselése én üzenetek megfogalmazása
A segítő képességei 3 a saját érzelmi ambivalencia, illetve kognitív disszonancia felismerése és elviselése saját előítéletek felismerése és kezelése az itt és most helyzet pontos átélése, kezelése az ellenállással való bánni tudás az indulatáttétel és viszont indulatáttétel felismerése és kezelése a saját nárcisztikus szükségletek felismerése és kezelése
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 1 (Hermann Imre) katarzis (Arisztotelész) inkubáció (várakozás, váratás, előkészület bemosakodás ) imagináció, álom (Aszklepiosz-i orvoslás) szuggesztív hatások (éber és hipnoid) megváltozott tudatállapotok kommunikációs rítusok ut aliquid fieri videtur (lássák, hogy valami történik) néha gyógyítani, gyakran enyhíteni, mindig vigasztalni (XVII. sz. francia mondás)
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 2 (Hermann Imre) Kapcsolati törvényszerűségek: szociál-pszichológiai fundamentum a találkozás, Hallo effektus, promotív tényezők, szerepek, kapcsolat, kontrolljáték, ellenállás, stb. Szimpátia, empátia, érzelmek, érzelmi szintek, kölcsönhatások, cirkularitás Kommunikáció lélektani törvényszerűségek: verbális szint, nem verbális szint, meta-kommunikáció stb. Tanulás-lélektani összetevők
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, csak észre kell venni. Ennek akadályai: érzelmi belehangolódás (empátia) hiánya szubjektivitás, elfogultságok, előítéletek az elmondottak értelmére fókuszálás, a pszichológiai jelentés elhanyagolása. (A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása.) a közvetlen (tudattalan) kifejezési módok elhanyagolása: mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? (2) Fontos az önmegfigyelés: mit vált ki belőlünk a kliens? A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik (pl. közélet, ismerőssel való vita)