ENCSENCS KÖZSÉG EGÉSZSÉGTERVE

ENCSENCS KÖZSÉG EGÉSZSÉGTERVE Encsencs Község Önkrmányzat SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! c. prjekt TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 2013. május 13.

I. Bevezető Az egészség alapvető emberi jg, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fgyatéksság hiányát. Az egészséghez való jg tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshz való jg. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fgalmaz: Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szciális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, tvábbá az egészséget támgató társadalmi gyakrlattal és plitikával kiegészülve képes szlgálni. A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszlgáltatásk biztsítása az önkrmányzat feladata. Ennek köréről és mikéntjéről a helyi önkrmányzatkról szóló 1990. évi LXV.törvény 8. - a rendelkezik az alábbiak szerint: A települési önkrmányzat feladata a helyi közszlgáltatásk körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkdás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatrnázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztsítása; gndskdás a helyi tűzvédelemről, a közbiztnság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszlgáltatásban, a fglalkztatás megldásában; az óvdáról, az alapfkú nevelésről, ktatásról, az egészségügyi, a szciális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatkról való gndskdás; a közösségi tér biztsítása, közművelődési, tudmánys, művészeti tevékenység, sprt támgatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jgai érvényesítésének a biztsítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az Önkrmányzat feladata elsősrban tehát az egészséges életfeltételek biztsítása és az egészséget beflyásló tényezők kedvező alakítása. Az egészségügyhöz kapcslódó jgszabályk jól körülhatárlóan szabályzzák a laksság egészségi állapta érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatkat. Az egészségterv célja Encsencs község laksai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állaptának javítása az élet minőségét beflyásló tényezők váltztatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása az encsencsiek testi, lelki és szciális jóllétét kell, hgy szlgálja. A önkrmányzat döntései srán mérlegeli azk egészségügyre gyakrlt hatását, valamint szervező, krdináló, támgató tevékenysége révén a helyi közösségek számára lyan feltételek megteremtésére törekszik, hgy a maguk területén hatéknyan tudjanak fellépni az egészségkársító magatartásk ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudats magatartás kialakításában. Encsencs község települési egészségterve a helyi állaptfelmérés adataira, sajátsságaira építve határzza meg a települési színtéren elérendő célkat, és az azk elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. 2

Mivel az egészségi állaptt meghatárzó tényezők nagy része az egészségügy kmpetenciáján kívül esik, más ágazatk hatáskörébe tartzik, ennek megfelelően a környezetvédelem, közlekedés, ktatás, szciális és ifjúságvédelem, munkaügy, sprttevékenységek együttműködésével határzhatók meg a stratégiai célk, a fejlesztési szükségletek. Célunk valamennyi érintett, tenni akaró hivatals szerv, hivatáss szakember, civil szervezet és magánszemély bevnása a község egészségtervének végrehajtása érdekében. Az egészségterv a Kmplex telep-prgram keretein belül ill. annak frrásaiból születhetett meg az Európai Unió támgatásával ill. az Európai Szciális Alap társfinanszírzásával.(támop-5.3.6-11/1, 2012.10.01.-2015.01.31). A 28 hónaps Kmplex telep-prgram Encsencs község területén lévő, két nagy, elkülönült, főleg a cigányság által laktt szegregátum lakóinak szemléletfrmálására irányul, amely a résztvevő családk szinte minden tagját érintik. A prjekt ezzel a kmplex családi fejlesztéssel éri el leginkább céljait, a szemléletfrmálással a fenntarthatóságt is fkzza. II. A község egészségügyi helyzete Az állaptfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állaptt beflyásló tényezők feltérképezése, a feltárt tényekből prblémalista összeállítása a tvábbi stratégiai célk, illetve cselekvési prgramk meghatárzása érdekében. 1. Az egészségi állaptt beflyásló tényezők Az alábbi 1. ábra bemutatja az egyének egészségi állaptát meghatárzó tényezőket, az egyes hatásk nagyságrendjét is érzékeltetve. 1.ábra az egészséget meghatárzó tényezők Az egészségi állaptt beflyásló tényezők %-s megszlását a 2. ábra szemlélteti. 3

2. ábra. Az egészségi állaptt meghatárzó főbb tényezők aránya Az egészségi állaptt elsősrban tehát az életmód határzza meg (43%-ban), majd csökkenő mértékben beflyáslják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatásk (19%) és az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód alakítása elsősrban az egyén hzzáállásától függ, de természetesen ezt a hzzáállást jelentősen beflyáslja a kulturális környezet, az isklázttság, a gazdasági lehetőségek és krlátk. Az embert körülvevő környezet is jelentősen beflyáslja a laksság egészségi állaptát és életkilátásait. Ugyanakkr az emberi tevékenység is megváltztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre kmly hatással van. 1.1 A település általáns bemutatása Encsencs az rszág 47 leghátránysabb helyzetű kistérségének (nyírbátri) Szablcs- Szatmár-Bereg megye, illetve az Észak alföldi Régió délkelet-nyírségi települése, lakóinak száma 2053 fő, területe 3191 hektár, Nyírbátrtól 15 km-re található. A rendszerváltásig ún. zsákfalu vlt, így ez a visznylags bezártság az átmenő frgalmmal szükségszerűen együtt járó zaj,- pr és levegőszennyezés megkímélte a falut. Vasútja nincs, közvetlen autóbuszjárat köti össze Nyírbátrral és Debrecennel. Gazdaságföldrajzi szempntból fntsnak és hasznsnak tekinthető a rmán és az ukrán határk közelsége. 4

1.2 Demgráfiai adatk A laksság számának alakulása: Év 1980 1990 2001 2006 2010 2011 2012 Laksságszám 2135 1985 2053 2042 2046 2057 2053 Állandó lakónépesség: Év 0-17 18-59 60- Összesen 2010 615 1157 274 2046 2011 604 1177 276 2057 2012 598 1167 288 2053 A népesség kr szerinti megszlása: Év 0-17 éves krsztály % 60 év feletti krsztály % 2010 615 30,3 274 13,45 2011 604 29,36 276 13,4 2012 598 29,12 288 14,03 Országs átlag: <20,0 Országs átlag: 17,0< A népesség születési és halálzási mutatói: Év Élve születések száma,fő Halálzásk száma, fő Természetes szaprdás, fgyás, fő 2010 19 18 +1 2011 30 10 +18 2012 18 14 +4 Encsencsen a rendszerváltzást követően a laksság száma nem csökkent, sőt kismértékben még nőtt is. A kr szerinti megszlásra jellemző, hgy a gyermek- és fiatalkrúak aránya az rszágs átlagnál magasabb, az időskrúak aránya pedig az rszágs átlagnál alacsnyabb. A demgráfiai tényezőkhöz tartzik a laksság etnikai összetétele, Encsencs laksságának 41%-a cigány származású és ez az arány évről évre flyamatsan nő. A fentiekből következik, hgy a laksság számának kismértékű növekedése, illetve a gyermekek és fiatalkrúak visznylag nagy aránya a cigány laksság gyermekvállalásából adódik. 5

1.3. Gazdasági környezet, fglalkztatttság, munkaerőpiaci helyzet A fejezet fő célja, hgy felvázlja az egyének életmódját, egészségi állaptát közvetve beflyásló tényezők helyzetét a községben. E körbe tartzik a fglalkztatttság és jövedelmi helyzet, amelyek egészségre és mentális állaptra gyakrlt hatása vitathatatlan. Ezen összefüggések kán szükséges áttekinteni a községlakók gazdasági helyzetét tükröző fglalkztatási, munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét. Fglalkztatás,munkaerő-piaci helyzet: 2010 2011 2012 Munkaképes krúak száma 1281 1294 1287 Fglalkztatás, munkaerő-piaci helyzet (2011): Adatk a település fglalkztatási- és jövedelmi visznyairól: Munkanélküliségi ráta 18,93% Aktív keresők száma 275 Közfglalkztatttak száma 8 órás + 6 órás 70+13 Közgyógyellátási igazlvánnyal támgatttak száma 157 Regisztrált álláskeresők száma 245 Tartós munkanélküliek száma 178 Álláskeresési járadékban részesülők száma 23 Pályakezdő munkanélküliek száma 32 Fglalkztatást helyettesítő támgatásban részesülők száma 122 Lakásfenntartási támgatásban részesülők száma 261 6

A községi munkanélküliség alakulása: Év Munkanélküliségi ráta Encsencs Munkanélküliségi ráta rszágs átlag Regisztrált munkanélküliek száma 2010 20,6 11 264 2011 18,93 11 245 2012 25,1 11,1 323 Jövedelmi helyzet: Havi keresetek (bruttó, Ft) 2011 2012 Sz.-Sz.-B. megye 161862 162372 Országs átlag 213094 222990 Encsencs községben a jelenleg bejelentett vállalkzásk száma 21, melynek többsége a szlgáltatási ágazatban (kereskedelem, szállítás, vendéglátás, szerelés ), valamint mezőgazdasági ágazatban (mezőgazdasági termények előállítása, gyümölcs és növénytermesztés, mezőgazdasági és erdészeti szlgáltatásk ) tevékenykedik. A település laksságának egy része mezőgazdasági termeléssel egészíti ki, vagy biztsítja jövedelmét, zöldséget (ubrka, paprika, burgnya), gyümölcsöt (alma, meggy, szilva), valamint szántóföldi növényt termesztenek (dhány, kukrica, naprafrgó). Az érvényesített őstermelői igazlvánnyal rendelkezők száma: 162 fő, ebből iparűzési adót fizető, 600.000.- Ft feletti bevétellel rendelkező őstermelők száma 21. A falugazdász nyilvántartása szerint 2005-ben 508 db, 2008-ban 384 db, 2010-ben 190 db érvényesített őstermelői igazlvánnyal rendelkezett a laksság, ami flyamats csökkenést mutat. A településen a legnagybb fglalkztató az önkrmányzat, mely fő- és részmunkaidős fglalkztatásn túl a közmunka prgramk kihasználásával is igyekszik enyhíteni a munkanélküliséget. Az Önkrmányzat által fglalkztatttak száma 55 fő 1. Plgármesteri Hivatal 9 fő 2. Óvda 16 fő 3. Iskla 26 fő 4. Védőnői Szlgálat 2 fő 7

5. Mezőőr 2 fő 6. Gyermekvédelem és családsegítés 1 fő Nyírbátr és Vnzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Idősek Napközi Otthna által fglalkztatttak száma: 2fő Egy fglalkztató cég biztsít állandó munkahelyet a helyi laksság számára: - PRO-TEAM KHT. csmaglóüzem, fglalkztatttjainak száma 56 fő Az encsencsiek egy része a 15 km-re lévő Nyírbátrban vállal munkát. A fentiekből látszik, hgy a munkanélküliségi ráta az rszágs átlagnál jóval magasabb, a jövedelmek még a munkával rendelkezők esetében sem érik el az rszágs átlagt. 1.4 Társadalmi helyzet A cigányság számaránya a településen az összlaksság kb. 41%-a, ami flyamatsan növekvő tendenciájú. Körükben jellemző az alacsny isklai végzettség, néhányuknál írástudatlanság, a nagyn rssz szciális és jövedelmi visznyk. Encsencsen a cigányság legnagybb fglalkztatója az önkrmányzat, hiszen fglalkztatásplitikájában nagy segítséget jelent a közmunka. A munkanélküliek jelentős része aluliskláztt, így munkába helyezésük az esetleges képzés mellett is kevés eséllyel biztsítható. Vannak, akik nem is keresik a munkalehetőséget, inkább a segélyből és a gyermekek után járó juttatáskból tartják fenn magukat. Az öregségi nyugdíjask száma igen alacsny, mely visszavezethető arra, hgy nem sk időt töltöttek munkavisznyban, így a nyugdíjhz szükséges éveket kevesen szerezték meg, valamint egészségi állaptukból eredően nagyn kevesen élik meg a nyugdíjas krt. A családi állaptukra jellemző, hgy nagy többségben nem törvényesítik az együttélés frmáját, hiszen legnagybb számban élettársi kapcslatban élnek. A válásk száma is megnövekedett, mivel a többlet szciális ellátásban részesülnek azk, akik a nyilvántartás szerint egyedül nevelik gyerekeiket. A szegénységben jelentős szerepet játszik, hgy a cigány háztartásk és családk a hárm, vagy több gyermekkel népesebbek, mint a nem cigány családk. A településen belül a cigányság visznya a többségi társadalmmal szemben elfgadható. Néhány családra jellemző a magyarsdás, kilépnek a szegregált környezetből és beköltöznek a falu közpntjába, egyre inkább a magyar családkra jellemző életvitel figyelhető meg ezekben az esetekben. Személygépkcsival rendelkeznek, igyekeznek rendes, tiszta ruhában járatni gyermekeiket és ők maguk is próbálnak megfelelő ruházatt viselni. 8

1.5 A természeti és épített környezet A település levegője megfelelő. Az ivóvíz minősége az elmúlt években történt talajszerkezet alatti hidrgelógiai mzgásk miatt rmltt, ammóniával terhelt, az ivóvízbázis 190 méterig szennyezett. A minőségi vizet 210 méter mélyről kapja a település. Flyamatban van a krszerű szennyvízelvezető rendszer kiépítése a hzzátartzó szennyvíztisztító teleppel. Hat település (Nyírgyulaj, Nyírvasvári, Nyírbéltek, Nyírbátr Encsencs és Piricse) társulásával létrejött a Dél-Nyírségi Csatrnamű Vízgazdálkdási Társulat, amely a Környezet Energetikai Operatív Prgram (KEOP) pályázati támgatásával megvalósítja az érintett településeken a szennyvíz elvezetését és tisztítását. A beruházás várhatóan 2013-ra valósul meg. A települési szilárd hulladék-kezelés szervezett, az önkrmányzat közszlgáltatási szerződés keretében láttatja el. A falusias környezet ellenére a kmpsztálás nem elterjedt, a szelektív hulladékgyűjtés nem megldtt. A település határában lévő szemétlerakó 2010. évi megszüntetésével növekedett az illegális szemétlerakásk száma. A laksság részére 2010. któbertől háztartásnként 1db háztartási hulladéktárló (kuka) használata lehetővé teszi a keletkezett hulladék összegyűjtését. A tárlók ürítése heti rendszerességgel történik. A szemételhelyezés, a hulladékszállítás költsége megnövekedett, ami irreális terheket ró egyrészt a laksságra, másrészt az önkrmányzatra. Az önkrmányzat kiemelten fglalkzik a település bel- és külterületének tisztaságával, mert nemcsak a településen belül, de az erdők, a mezőgazdasági külterületi utak mellet is megnőtt az illegális szemétlerakásk száma. A külterületek védelmében 2 fő főállású mezőőrt alkalmaz, akik flyamatsan ellenőrzik a területeket. A laksság figyelmét flyamatsan felhívja az ingatlank előtti utcarész rendbetételére, ha szükséges, él a bírságk kiszabásával. Encsencs Község Önkrmányzat Képviselőtestületének 1. és 2./2012. (I. 25.) sz. rendeletében szabályzásra került, hgy a fglalkztatást helyettesítő támgatás igényléséhez az igénylő, az általa életvitelszerűen laktt lakáshz, vagy házhz tartzó udvar, és a hzzá tartzó teljes kert területét köteles megművelni, illetve a művelés srán az udvar és a kert gaz-, gym- és szemétmentes állaptáról köteles gndskdni. A településen szálláslehetőség jelenleg nincs, de turisztikai vnzerőt jelent a belterületen lévő Hrgász-Sas Halastó és a külterületen lévő Erdei Szabadidőpark. 1.6 Szciális helyzet, közszlgáltatás Encsencsen az alábbi közigazgatási és humán közszlgáltatási intézmények működnek: 1. Plgármesteri Hivatal 9

2. Közös Fenntartású Általáns Iskla, Óvda és Könyvtár Encsencs - Penészlek Nyírvasvári 3. Gyermekjóléti és Családsegítői Szlgálat 4. Idősek Napközi Otthna 5. Védőnői Szlgálat 6. Házirvs A pénzbeli, illetve természetbeni szciális és gyermekvédelmi ellátásk: rendszeres szciális segély, időskrúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támgatás, áplási díj, rendkívüli szciális segély, temetési segély, mzgáskrlátzttak közlekedési támgatása, közcélú fglaltatás, lakásfenntartási támgatás, köztemetés, közgyógyellátás Önként vállalt juttatásk: gyógyszertámgatás természetbeli juttatásk Az Önkrmányzat a személyes gndskdást nyújtó szciális és gyermekjóléti ellátáskat az alábbiak szerint nyújtja: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 10

1.7 Biztnság, közbiztnság 2010 2011 2012 Ismertté vált bűncselekmények 163 122 131 Személy elleni bűncselekmények 37 41 59 Közlekedési bűncselekmények 4 0 2 Közrend elleni bűncselekmények 43 19 27 Gazdasági bűncselekmények 0 0 1 Személyek javai elleni bűncselekmények 79 62 42 A falusiak közérzetét és ezzel összefüggésben társadalmi jólétét nagymértékben beflyáslja, hgy mennyire érzik biztnságban saját és családjuk testi épségét, anyagi javait. A nyugdt, biztnságs környezet kedvező hatással van az egészségi állaptra. Encsencsnek saját rendőrőrse nincs, a Nyírlugsi Rendőrőrs látja el a községet, amely a Nyírbátri rendőrséghez tartzik. 1 fő körzeti megbíztt, egy 26 fővel működő plgárőrség biztsít rendszeresen járőrszlgálatt. Havi 4 alkalmmal a Nyírbátri határőrség ill. az encsencsi plgárőrség együttműködve kb. 4 órás járőrözéssel segíti a bűnmegelőzést ill. felderítést. Saját bűnmegelőzési kncepcióval a község nem rendelkezik. A fenti táblázat tartalmazza az elmúlt évek bűnelkövetési statisztikáit. Ebből is látható, hgy főleg kisebb vagyn elleni ill. személy elleni bűncselekményeket követnek el. Súlysabb bűncselekmények az elmúlt években nem frdultak elő. Sajns a Nyírlugsi Rendőrség adatai szerint az utóbbi 6 évben a bűncselekmények száma, a szakszerű rendőrségi ill. plgárőrségi tevékenység ellenére nagymértékben nőtt, bár az elmúlt 3 évben mérsékelt csökkenést mutat. A növekedés kai között lehet az emberek elszegényedése a gazdasági válság miatt ill. száms jgszabály megváltzása, szigrdása. 1.8 A laksság életmódja, mentálhigiénés helyzete Az életmódbeli tényezők szerepe az egészségi állaptt érintően lyan mértékű (43 %), hgy népegészségügyi jelentőségét kmlyan kell venni. A dhányzás, az alkhl, a drg, a stressz, a helytelen táplálkzás, a mzgáshiánys életmód kárs hatásai nagyban hzzájárulnak a betegségek kialakulásáhz, a krai halálzáshz. A laksság egészségi állaptát legnagybb mértékben meghatárzó tényezőnek, az életmódnak a vizsgálatáról, méréséről községi szinten nem rendelkezünk pnts adatkkal. Sajns nagyn elterjedt a dhányzás és az alkhlfgyasztás, szervezett sprtlási lehetőség 11

szinte egyáltalán nincs. Általáns tapasztalat, hgy legnagybb arányban a munkanélküliek dhányznak. A pénztelenségből adódó stressz miatt halmzódnak a mentális betegségek, az ezekre kaptt pszichiátriai gyógyszerekkel skan visszaélnek, nem ritka ezek alkhllal együtt történő fgyasztása, de keményebb drgkkal ill. marihuánával is élnek néhányan. A sikeres ill. sikertelen öngyilksságk visznylag magas száma is indklja, hgy kmlyan fglalkzzunk a kérdéssel. A magyar és ezen belül az encsencsi laksság táplálkzási szkásaira összességében a túlztt energia, szénhidrát, zsír, hzzáadtt só és cukr fgyasztása, valamint elégtelen rstbevitel, zöldség és gyümölcs fgyasztása jellemző. A napi átlags energiabevitel jóval meghaladja az ptimális értéket, amelyhez alkhls italk fgyasztása is hzzájárul. A túlsúly és az elhízás száms betegség kckázati tényezője. Végül, de nem utlsó srban meg kell említeni megfelelő testmzgás hiányát. A magyar laksság szabadidős fizikai aktivitása átlagsan nem haladja meg a napi tíz percet. Legkevesebben az aktív dlgzók közül mzgnak, a szabadidő hiánya miatt. 2. A laksság egészségi állaptának jellemzői A laksság szűken vett egészségi állaptára leginkább a betegségi (mrbiditási) és a halálzási (mrtalitási) statisztikai mutatók alapján lehet következtetni, amelyek a házirvs, a Reginális Egészségbiztsítási Pénztár, az ÁNTSZ és KSH adatai alapján a következőek: 2.1 Mrbiditási mutatók (eset/év) Leggyakribb betegségek Szív- és érrendszeri betegségek A tüdő krónikus betegségei Csnt- és vázizmrendszer megbetegedései Emésztőrendszeri megbetegedések Daganats megbetegedések 2010 2011 2012 Különbözet 367 388 345-6% 143 89 93-34% 569 584 527-7% 96 104 102 6% 30 27 32 7% 12

2.2 Mrtalitási mutatók Halálkk 2010 2011 2012 Az elmúlt 3év átlaga Országs átlag (2011) Szív- és érrendszeri 39,00% 80,00% 21,00% 46,00% 54,00% Daganats 39,00% 10,00% 57,00% 35,00% 27,00% Emésztőrendszeri 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 8,00% Légzőszervi 0,00% 10,00% 7,00% 6,00% 4,00% Baleset, gyilksság, öngyilksság 22,00% 0,00% 15,00% 12,00% 7,00% Jellemző még a laksság egészségügyi állaptára a krai, 65 év alatti halálzás, melynek rszágs átlaga az összhalálzás kb. 30%-a, valamint a csecsemőhalandóság, melynek rszágs átlaga 1000 élveszületésre 4,9. Krai halálzás: 2010 2011 2012 Országs átlag (2011) Krai halálzás %, az összes halálzáshz képest 50,00% 10,00% 28,00% 30,00% Csecsemőhalandóság: 2010 2011 2012 Országs átlag (2011) Csecsemőhalálzás 0,00 0,00 0,00 4,90 A fentiekből látható, hgy az encsencsiek egészségi állapta az rszágs átlagnak megfelelő, sőt, a csecsemőhalandóság lényegesen alacsnyabb, mint az rszágs átlag. A cardivasculáris halálkk aránya kismértékben alacsnyabb, a daganats ill. légzőrendszeri halálkk aránya kismértékben magasabb az rszágs átlagnál. Az öngyilksságk száma visznt lényegesen magasabb az rszágs átlagnál, a 2010-es magas krai halálzási arány ennek vlt köszönhető. 13

3. Az egészségügyi ellátó rendszerének bemutatása A jó egészség elsősrban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügyi ellátás csupán 11 %-ban beflyáslja az egészségi állaptt. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyaglható a megelőzésben és a rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. Az alábbiakban Encsencs község egészségügyi ellátórendszerének sajátsságait mutatjuk be. 3.1 Az egészségügyi ellátás intézményei, szlgáltatásai Az önkrmányzat által biztsíttt egészségügyi alapellátásk: Házirvsi ellátás Személyi feltételek: a házirvsi ellátás személyi feltételei adttak. Tárgyi feltételek: a jgszabályban előírt minimumfeltételeknek a házirvsi rendelő megfelel, a rendelő akadálymentes. Fgrvsi ellátás: fgrvsi állátás helyben nem biztsíttt. A település lakói a környező településeken praktizáló fgrvsk szlgáltatásait veszik igénybe. Ügyeleti ellátásk: mind az rvsi mind a fgászati ügyeleti ellátás közpnti ügyleti ellátás keretében történik,mely a községtől 15 km-re levő Nyírbátrban található. Iskla-egészségügyi ellátás: az ktatás-nevelés területén működő intézmények isklaegészségügyi ellátását a házirvs ill. az intézmény által megbíztt fgrvs, valamint az önkrmányzat által fglalkztattt védőnő biztsítja. Védőnői szlgálat (anya-, gyermek-, és csecsemővédelem): az önkrmányzat területén kettő főállású védőnő látja el az anya-, a csecsemő-, és a gyermekvédelmi feladatkat, ehhez teljes körűen felszerelt, akadálymentes védőnői rendelő áll a rendelkezésükre. A gyermek-és ifjúságvédelem feladatiban közreműködik 1 fő családsegítő munkatárs. Szakrendelések A községben szakrendelések nem működnek. A 15 km-re lévő Nyírbátrban elérhető szakrendelések listája a következő: Anaethesilógia Belgyógyászat Fizikterápia Fül-rr-gégészet Gyermekgyógyászat Ideggyógyászat Labratórium Nőgyógyászat Onklógia Orthpedia Radilógia Rehabilitáció Rheumatlógia Pszichiátria Szemészet Sebészet Tüdőgyógyászat Urlógia 14

Kórházi ellátás: A községben kórház nem működik. A kórházi ellátást a 43 km-re lévő Nyíregyházi Jósa András Kórház biztsítja. 3.2. Az egészségügyi ellátás statisztikai mutatói Az egészségügyi alapellátás fntsabb statisztikai adatai Házirvsi ellátás 2010 2011 2012 Lakónépesség 2046 2057 2053 Bejelentkezettek (kártyaszám) 1925 1930 1934 Rendelésen megjelentek 11695 11802 11875 Védőnői szlgálat (anya-, gyermek-, csecsemővédelem) 2010 2011 2012 Újnnan nyilvántartásba vett várandós anyák 34 27 30 Újszülöttek 19 30 18 Gndzásn megjelent terhes: csecsemő: Otthni látgatásk terhes: csecsemő: 183 273 291 617 243 329 269 687 181 333 194 670 Házi segítségnyújtás 2010 2011 2012 Áplók száma 2 2 2 Ellátttak száma 24 22 23 A betegek gyógyszerrel való ellátásáról a községben lévő gyógyszertár gndskdik, mely tökéletesen kielégíti a helybeliek igényeit. A gyógyszertárban flyamatsan hzzáférhetők a különböző egészségügyi tájékztató jellegű, a betegséget megelőző, az egészséges életmódt népszerűsítő kiadványk, szórólapk. 4. A helyi segítőhálózat jellemzés Az egészségfejlesztési prgramk megvalósítása hivatáss és civil segítők közreműködésével fg megvalósulni. Ezért fntsnak tartjuk ezen erőfrrásk számbavételét. 4.1 Hivatáss segítők Az egészségügyhöz kapcslódó jgszabályk jól körülhatárlóan szabályzzák azkat az egészségügyi intézményeket, szlgálatkat, amelyeknek kötelezettsége a laksság egészségi 15

állapta érdekében különböző szintű egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési, egészség-megőrzési) tevékenység végzése. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatkat az Állami Népegészségügyi és Tisztirvsi Szlgálatról szóló 1991. évi XI. törvény részletesen szabályzza. Népegészségügyi tevékenysége keretében - vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és - nyilvánsságra hzza a laksság egészségi állaptának alakulását és az azt veszélyeztető, beflyásló települési, lakó-, munkahelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, bilógiai és pszichszciális tényezőinek állaptát, - értékeli és elemzi az egészségkársító hatásk kckázatát, - az egészségkársító hatásk megszüntetése, illetve csökkentése, a kársdás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi prgramkat kezdeményez, illetve végez, - kezdeményezi, intézkedik és intézkedéseivel elősegíti az egészséges élet- és munkakörülmények, életmód kialakítását. Egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehanglja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szlgáló feladatk végrehajtását (az alapellátás tanácsadó tevékenységét; a család- és nővédelmi feladatkat ellátó intézményeket; az anya- és csecsemővédelmi feladatkat ellátó intézményeket; a mentálhigiénés szlgálatkat; a lakssági célztt szűrővizsgálatkat). A Szlgálat részt vesz a laksságt érintő és a megelőzést szlgáló prgramk kidlgzásában és végrehajtásában. Az egészségügyi alapellátás egészségfejlesztési feladatait a házirvsi, házi gyermekrvsi és fgrvsi tevékenységről szóló 4/2000 (II.25.) EüM rendelet az alábbiak szerint határzza meg. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a házirvs feladatkörébe tartzik különösen az egészséges laksság részére nyújttt tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állaptának ellenőrzése, rvsi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakrvsi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálata, gyógykezelésre való utalása. A házirvs feladatkörébe tartzik tvábbá az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágsításban való részvétel, az életkrhz kötött szűrővizsgálatk elvégzése és az egyes népegészségügyi célú, célztt szűrővizsgálatkn való közreműködés. Az iskla-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet rögzíti többek között az isklarvsk, az isklafgászk, illetve az ifjúsági védőnők részvételét a nevelési- ktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében, az egészséges életmódra nevelésben, a környezeti feltételek és étkeztetés ellenőrzésében. A területi védőnői szlgálatról szóló 49/2004 (V.21.) ESZCSM rendeletben rögzítettek szerint a védőnői tevékenység célja a családk egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségrmlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A közktatási intézményekben az előírt szűrővizsgálatk elvégzése mellett, feladata még 16

az egészséges életmódra nevelés, a kárs szenvedélyek megelőzése érdekében végzett tevékenység, valamint a környezet és étkeztetés higiénés feltételeinek ellenőrzése. Az egészségfejlesztésben közreműködő egészségügyi szervek, intézmények mellett nagyn fnts számba venni azkat az egyéb intézményeket, szervezeteket, amelyek alaptevékenységükkel hzzájárulhatnak, közreműködésükkel segíthetik, a község egészségtervének megvalósítását. A helyi önkrmányzat lehetőségeihez mérten támgatja az egészségügyet, az alábbi pályázatk frrásaiból részesült ill. részesül a helyi egészségügyi ellátó rendszer: Egészségház felújítása (LEKI), 2008.10.01.-12.31, a támgatás összege: 14.468.267.- Ft Kmplex telep-prgram (TÁMOP-5.3.6-11/1) a prgram teljes költsége: 149.965.635.- Ft A kmplex telep-prgram keretében ill. frrásaiból történt meg a jelenlegi települési egészségterv létrehzása. Egészségügyi, szciális és gyermekjóléti intézmények A Nyírbátri Kistérség Többcélú Társulása Családsegítő- és Gyermekjóléti szlgálat magas szintű szciális szlgáltatásk biztsításával járul hzzá a községi laksság szciális és mentális jóllétéhez. Az általáns iskla és óvda az egészségfejlesztés célcsprtjainak gyűjtőhelyeként, a prgramk megvalósításának színtereként és az egészségfejlesztésben közreműködő szakemberek szempntjából is kiemelt státuszt fglalnak el, a község egészségfejlesztési cselekvési tervének knkretizálása, illetve megvalósítása srán. Számítunk knkrét prgramjavaslataikra, szeretnénk lehetőséget biztsítani arra, hgy megsszák egymással tapasztalataikat, tvábbadják sikeres ötleteiket. A pedagógiai prgramk részeként megvalósítandó egészségnevelési tervek kidlgzásában, tvábbfejlesztésében, illetve a megvalósításában kapcslataink és krdinációs tevékenységünk révén, az igényeik szerint szeretnénk segítséget nyújtani. A szakmai intézmények tvábbképzési prgramk szervezésével, speciális ismeretek nyújtásával, tréningek szervezésével járulhatnak hzzá az egészségfejlesztési prgramk sikeréhez. 4.2 Civil segítők Az egészségügy területén tevékenységet flytató, vagy ahhz kapcslódó civil szervezeteket az alábbiakban ismertetjük. E szervezetek eddig is nagyban hzzájárultak a községlakók prblémáinak megldásáhz, közérzetük javításáhz. Az e területen feladatt vállaló civil szervezetek több jellemző csprtját különböztethetjük meg. Feltétlenül az elsők között kell szólni a Vöröskereszt által végzett tevékenységről. Prgramjaik között egészségfejlesztő előadásk, fórumk, szűrővizsgálatk szerepelnek. Rendszeresen szervezik az önkéntes véradást. Aktív tevékenységet flytatnak az egyházak képviselői. Meg kell említeni még az Idősek Napközi Otthnát, amely szintén nagy szerepet vállal 17

különböző szűrések szervezésével. Az önkrmányzat évek óta különböző frmában támgatja az említett civil szervezeteket. Ingyenesen, illetve kedvező fizetési feltételekkel helyiséget biztsít a működésükhöz. Az egészségfejlesztési cselekvési terv megvalósításában számítunk valamennyiük aktív részvételére. 5. A főbb prblémák, kckázati tényezők összefglalása Az egészségterv önmagában nem képes a helyzetelemzés alapján kirajzlódó valamennyi prbléma megldására, és ez nem is feladata. A felvetődött prblémákat az önkrmányzat különböző fejlesztési terveiben fglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célztt kncepciója keretében lehet és kell kezelni. A cselekvési célk és prgramk meghatárzása srán ezekre a prblémákra, illetve megldási módjukra külön nem térünk ki, csak utalni fgunk rájuk. Az alábbiakban srra vesszük a helyzetelemzés srán felmerült prblémákat, és utalunk azk megldási szintjére. 5.1 A demgráfiai mutatók Az önkrmányzatnak nincs közvetlen eszköze e tényezők alakításában, közvetett eszközként a munkahelyteremtéssel, a fglalkztatható laksság egészségi és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztnság megteremtésével javíthatók a jelenlegi mutatók. 5.2 Az egészségi állaptt jellemző kedvezőtlen tendenciák Az önkrmányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátásk, és szlgáltatásk hatékny működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének krdinálásával, a nevelési-ktatási intézmények prevenciós tevékenységének támgatásával tud beflyást gyakrlni e tényezőkre. A fentiekhez nagyn fnts az anyagi frrásk megteremtése, amelyek a szűkös állami finanszírzás miatt leginkább pályázatk révén növelhetők. Ezen a téren Encsencs önkrmányzata az elmúlt években jelentős sikereket ért el. 5.3 A környezeti prblémák Az önkrmányzat településfejlesztési kncepciójában rögzítettek teljesítésével kezelhető prblémák. A legfntsabb feladat a csatrnahálózat kiépítése, mely a következő néhány évben meg fg valósulni. Környezetvédelmi prgrammal a község jelenleg nem rendelkezik, ennek létrehzása is segíthet a mstani ill. a későbbiekben felmerülő prblémák kezelésében. 5.4 A gazdasági és szciális hiánysságk A fglalkztatási lehetőségek szűkössége. Az alacsny jövedelmek, és nyugellátásk. Ezek a prblémák főleg munkahelyteremtéssel lennének rvslhatóak, amely jelenleg meghaladja az önkrmányzat lehetőségeit. 18

5.5 Közbiztnság A község saját bűnmegelőzési kncepcióval jelenleg nem rendelkezik. Ennek létrehzása ill. megvalósítása segíthetne a prblémák megldásában. 5.6 Életmód A községben az életmód prgramk esetlegesek, a tömegsprt rendezvények nem terjedtek el. A verseny-, diák- és a szabadidős sprtlási lehetőségek tvábbi bővítése, az infrastruktúra fejlesztése, és a rendszeres testmzgás népszerűsítése érdekében szükséges a község sprtkncepciójának elkészítése. 5.7 Egészségügyi ellátórendszer A község egészségfejlesztési cselekvési tervében az egészségkársító magatartásk visszaszrítása, a betegségek megelőzése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében javaslt prgramk hzzájárulhatnak az egészségfejlesztési tevékenység hatéknyabb működéséhez. Ebben nagy szerepet fg játszani a 2012.10.01.-2015.01.31.-ig tartó Kmplextelep prgram, mely keretein beül ill. frrásaiból születhetett meg e mstani egészségterv. III. A község egészségfejlesztési prgramja 1. Az egészségfejlesztés célkitűzései Az egészségfejlesztési célk meghatárzásánál az önkrmányzatnak is át kell gndlnia, hgy mit tud tenni, mivel tud hzzájárulni települési szinten mindazkhz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a laksság egészségesebb életmódjának megvalósítását célzzák. A község önkrmányzata a hátránys körülmények ellenére nagyn aktív, prgramkban, pályázatkban vesz részt. Az egészségi állaptt meghatárzó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés srán a különböző területeken feltárt hiánysságkra figyelemmel kerültek meghatárzásra a fő célkitűzések. A célkitűzések meghatárzása előtt tekintsük át az egészségi állaptt beflyásló tényezőket annak érdekében, hgy az önkrmányzat kmpetenciáján kívül eső tényezők, illetve az e területet érintő beavatkzási krlátk meghatárzhatók legyenek. Az egészségi állaptt meghatárzó tényezők: Kr, nem, genetika Egyéni életmód 19

Környezet, öklógia Isklázttság Munkahelyi környezet Biztnság Általáns higiénia Az egészségügyi szlgáltató rendszer fejlettsége Az egészségügyi szlgáltatáskhz való hzzáférés A közegészségügy fejlettsége Élelmiszer-biztnság A felsrlt tényezők településű szintű beflyáslására az önkrmányzat néhány esetben közvetlenül képes, más feltételekre való ráhatása csak közvetett lehet, illetve vannak lyan tényezők, amelyek csak magasabb szintű, társadalmplitikai síkn kezelhetők. Fnts aznban hangsúlyzni, hgy semmi sem javítja úgy az emberek egészségi állaptát, mint a megfelelő életfeltételek, egészséges lakás, biztnságs munka, tiszta környezet, ktatási és kulturális lehetőségek, megfelelő egészségügyi és közegészségügyi szlgáltatásk. Mindezek tükrében lyan célk meghatárzása a célszerű, amelyek az önkrmányzat kmpetenciájába tartznak és reálisan megvalósíthatók. 1.1 Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma A cél elérésének eszközei: - Az egyének és közösségek képességének fejlesztése ktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hgy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghzhassák, akarjanak egészségesek lenni. - A szűrővizsgálatk, a krai diagnózis szükségességének népszerűsítése. - A hátránys helyzetű rétegek, veszélyeztetett csprtk támgatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátáskhz való hzzájutásuk támgatásával. 1.2 Javuljanak a laksság életkörülményei, életminősége A cél elérésének eszközei: - A környezeti feltételek fejlesztése (gazdasági, szciális, természeti és épített környezet) - Az egészséges életmód feltételeinek biztsítása (táplálkzás, sprt, kultúrált szórakzás) 1.3 Bővüljenek az egészség megtartásáhz és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetőka különböző betegséget megelőző, egészséget szlgáló szlgáltatásk A cél elérésének eszközei: - A sprtlási, és különböző szabadidős tevékenységek körének, illetve feltételeinek 20