5.1. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán belül... 29 5.2. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán kívül... 30

Tartalom Tartalom... 1 Bevezetı... 4 Az iskola bemutatása... 4 Az iskola adatai... 6 Az intézmény szerkezeti felépítése... 10 I. fejezet... 11 Az iskola nevelési programja... 11 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 11 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei... 11 1.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai... 14 1.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai... 16 1. 4. A kompetencia alapú oktatás alapvetı céljai, kiemelt fejlesztési feladatok... 17 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok... 20 2.2. Rendellenes személyiségfejlıdéső, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködı, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése... 22 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23 3.1. A család... 23 3.2. Az iskolai közösség... 23 3.3. Az osztályközösség... 23 3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek... 24 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység... 28 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek... 29 5.1. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán belül... 29 5.2. A tehetségfejlesztés lehetıségei tanórán kívül... 30 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 31 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program... 33 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek... 35 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke... 37 9.1. Tankönyvek, taneszközök... 37 9.2. Az iskolai nevelı-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben... 38 9.3. Az iskolai oktató-nevelı munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök... 38 10. A szülı, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei... 39 10.1. A szülık-pedagógusok együttmőködése... 39 10.2. A tanulók-pedagógusok együttmőködése... 41 II. fejezet... 42 Az iskola helyi tanterve... 42 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelményei... 42 1.1 Képzési formáink és a rendelkezésre álló óraszámok... 42 1.2. A fenntartó által kötelezıen finanszírozandó órák száma... 83 1

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét... 83 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 84 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája... 88 4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 88 4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenırzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)... 90 Mérések... 95 4.3. A kulcskompetenciák fejlettségi szintjének mérése, értékelése... 95 4.4. A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei... 96 4.5 A szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei... 99 5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 100 6. A modulok értékelése és minısítése valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe... 102 7. A középszintő érettségi vizsga témakörei, követelményei... 105 A második esély iskolája tanmenetei... 149 A tanulás tanítása tanmenet... 150 Közösségfejlesztés tanmenet... 153 Kommunikáció tanmenet... 154 Szövegértés tanmenet... 155 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 157 II. fejezet... 158 Szakmai program... 158 1. Jogszabályi háttér... 158 2. A szakképzés felépítése... 158 3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai... 159 3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezık:... 159 3.2. A szakmai program általános céljai:... 159 3.3. A szakmai képzés feladatai... 161 4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés fıbb jellemzıi... 163 4.1. A szakmai képzés szakaszai... 163 4.2. A szakmai gyakorlat szervezése... 164 5. A gyakorlati munka értékelése, minısítése... 165 5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma specifikus tantárgyak értékelése... 165 5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképzı évfolyamokon... 166 6. Szintvizsga... 166 7. Szakmai vizsgáztatás... 167 8. Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés... 168 IV. fejezet... 172 Egészségnevelési program... 172 1. Fogalmak, jogszabályi elıírások... 172 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak... 172 1.2. Jogszabályi elıírások... 172 2 Az egészségnevelés célja, feladatai... 173 2.1 Az egészségnevelés célja... 173 2.2. Az egészségfejlesztés feladata... 174 2

3. Az egészségnevelés színterei... 175 4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek... 176 5. A segítı kapcsolatok színterei... 177 V. fejezet... 179 Az iskola környezeti nevelési programja... 179 1. Fogalmak, jogszabályi elıírások... 179 1.1. A környezeti nevelés fogalma... 179 1.2. Jogszabályi elıírások... 180 2. A környezeti nevelés célja... 180 3. Helyzetelemzés... 181 3.1. Az iskola... 181 3.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 181 3.3. Erıforrások számbavétele... 182 4. Jövıkép, alapelvek, célok... 182 4.1 A jövıkép, célok meghatározása... 182 4.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 183 4.3. Kapcsolatrendszer, kommunikáció... 183 VI. fejezet... 184 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 184 1. A pedagógiai program érvényességi ideje... 184 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 184 3. A pedagógiai program módosítása... 184 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 185 5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok... 185 3

Bevezetı Egy pedagógiai program bevezetıje sokféle lehet. Kezdıdhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerően bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdıdik. Valljuk, hogy az oktatás jelentısége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kimővelt fı ettıl sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetıségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetıség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre 2006. augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsısorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is. 2006-ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis 1987. augusztus 1-jével szőnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely fıleg gimnáziumi felnıttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsısorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelıl a profiltisztítás, másfelıl a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó 4

mindkét intézményt 2006. július 31-ei dátummal, mint jogelıdöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelıd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további mőködéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklıdtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerő változást idézett elı. Az új iskola vonzáskörzete jelentısen megnıtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevébıl, hogy a város közétkeztetésében is jelentıs szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat mőködtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevébıl olvasható ki azonban a feladatok sokszínősége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, a nagymarosi és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, felépíteni a két jogelıd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erıs bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. Folytassa a jogelıdök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, vagy egy több éves elkötelezettséget jelentı HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzető és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendı, mert az egyik jogelıd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melybıl összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bıség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellıképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetıségét, hogy egy év múlva felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelıen. 5

Az iskola adatai Az intézmény neve: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített neve: Mikszáth Kálmán Középiskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. Fenntartója: Balassagyarmat Város Önkormányzata Az intézmény alapításának dátuma: 2006. augusztus 01. Alapító okiratba foglaltak részletezése: többcélú intézmény (Összetett iskola). Az 1993. évi LXXIX. tv. 27-29. -ai alapján gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, továbbá szakképzési feladatok ellátása a hatályos jogszabályok alapján. Az állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Máshová nem sorolható egyéb oktatás Hátrányos helyzető, iskolai kudarcot szenvedı tanulók iskolai sikerességét elısegítı programok, módszerek, modell-értékő elemzések kidolgozása Egyéb vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Kiegészítı tevékenységek: Ruházati kiskereskedelem Lábbeli-, bıráru- kiskereskedelem Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés 6

Szakirányok: Szakközépiskola: 9-12. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Közgazdasági szakmacsoport Informatika szakmacsoport Egyéb szolgáltatás szakmacsoport (rendész) Gimnázium: Érettségire való felkészítés: megfelelı szakmával és elıismeretekkel rendelkezık számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában Érettségire épülı szakképzési évfolyamok (Szakközépiskola szakképzési évfolyammal): 52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintézı 52 341 05 1000 00 00 Kereskedı 52 341 04 0000 00 00 Kereskedelmi ügyintézı 52 7822 02 Vendéglátó technikus 52 811 02 0000 00 00 Vendéglıs 52 3404 04 Ügyintézı titkár 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltetı 54 4641 03 Informatikus-rendszerinformatikus 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítı és üzemeltetı 54 346 01 0010 54 01 Idegen nyelvi titkár 54 346 01 0010 54 02 Iskolatitkár 54 346 01 0010 54 03 Ügyintézı titkár 52 3440 01 Banki ügyintézı/banki befektetési termékértékesítı 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintézı 52 344 02 0000 00 00 Vállalkozási ügyintézı 7

Felsıfokú szakképzés: 55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser 55 812 01 0010 55 02 Vendéglátó szakmenedzser Szakiskola: 9-10. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Szakképzési évfolyamok: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 33 811 02 0000 00 00 Pincér 33 811 03 1000 00 00 Szakács 33 7826 01 Cukrász 33 7822 01 Pincér 33 7826 02 Szakács 33 5212 02 Pék-cukrász Iskolarendszeren kívüli szakképzés: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 52 341 05 0100 52 03 Ruházati kereskedı 52 811 02 0100 31 02 Vendéglátó eladó 33 341 01 0000 00 00 Kereskedı, boltvezetı 33 811 03 1000 00 00 Szakács 52 343 01 0000 00 00 Banki befektetési termékértékesítı 52 341 04 0001 52 01 Külgazdasági ügyintézı 52 341 05 0001 54 01 Kereskedelmi bolthálózat szervezı 8

Iskolánk tagja az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet (OFI) bázisiskolai hálózatának: Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos SZKI és Szakiskola, Kiskunfélegyháza Medgyessy Ferenc Gimnázium, Debrecen Zsigmond Téri Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Bp. Bérczy Károly Középiskola, jogutód: Mikszáth Kálmán GSZSZ, Balassagyarmat Általános Iskola és Gimnázium, Demecser Aba Sámuel Szakiskola, Encs Gandhi Gimnázium, Pécs Külföldi kapcsolataink: Szlovákia: Somorja Léva Rimaszombat Románia: Zilah Németország: Chemnitz Olaszország: Pavia Nagy-Britannia (Észak-Írosrszág): Londonderry (A további adatok a pedagógiai program mellékletében található hatályos alapító okiratban szerepelnek.) 9

Az intézmény szerkezeti felépítése Szülıi szervezet Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Érdekképviselet Nappali tagozatos oktatás Oktatás Felnıttoktatás Egyéb tevékenység szakiskola szakközépiskola gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok tagozatok felnıttképzés, tanfolyamok tanáruház tankonyha 10

I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Jogi háttér: Kt. 6. (6), Kt. 48. (1)a), Kt. 48. (3) bekezdés 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei Helyzetelemzés: Az iskola helyzetébıl eredıen merıben különbözik a csak nappalis képzést folytató intézményektıl. A tanulóink kb. 75%-a nappali tagozatos diák, de a másik kb. 25%-a a felnıttoktatásban vesz részt. Számukra nem kötelezı a továbbtanulás, hacsak a munkahely nem kötelezte ıket. A felnövekvı generáció számára egyre nagyobb problémát jelent a hagyományos értékrend átalakulása, amely maga után vonja, hogy új utakra kényszerülnek a fiatalok. Ezek az utak azonban még nem eléggé ismertek. Az elmúlt másfél évtizedben egyszerre jelentkezett az oktatás liberalizálódása, illetve az egész ország demokratizálódása. Ennek eredményeként felnıtt egy generáció, akik már nem emlékeznek (hiszen nem is emlékezhetnek koruknál fogva) a klasszikus magyar iskolarendszerre. Ugyanakkor a pedagógusok jelentıs része még mindig abban a világban él, és egyszerően nem érti, hogy miért nem mőködnek a korábban oly jól bevált módszerek. A diákok közül egyre kevesebben akarnak tanulni, többnyire kötelezı rossznak tekintik az iskolát. Ugyanakkor siralmas eredményeket produkál a magyar diákság a nemzetközi, és az országos felmérések szerint. Még ha esetleg van is lexikális tudás, általában nem képesek a gyakorlati alkalmazásra. Újból közeledik az analfabétizmus, hiszen sokszor, ha el is tudják olvasni a szöveget, nem értik annak tartalmát. Hasonló a helyzet a szakmák területén is. Minél tisztább és jobban fizetı szakmákat akarnak elsajátítani. Kialakultak divatszakmák, pedig nem biztos, hogy a piacnak szüksége van rájuk olyan mennyiségben. Ebben az esetben tehát túlképzésrıl beszélhetünk. Ugyanakkor a munkaerıpiacra szükséges szakmákra sokszor azért nincs igény az iskolák részérıl, mert nincs rá elég jelentkezı, így nincsen financiálisan támogatva. Ezek a szakmák sokszor a régióra jellemzı hiányszakmák, amelyek ráadásul nemcsak régiónként, hanem évrıl évre változhatnak az éppen aktuális multinacionális vállalat 11

fel- illetve eltőnésének függvényében. A szakképzési idı meghosszabbodása, valamint az elızetes tanulmányok ideje együttesen elérheti akár a hat évet is, de legalább négy év. Ilyen körülmények között meglehetısen nehéz a munkaerıpiaci képzésnek való megfelelés. Végül meg kell említeni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás elınyeirıl és hátrányairól vajmi keveset tudnak a diákok. Leginkább a magasabb fizetésekrıl és árakról hallottak, de a szabad munkaerı-vándorlást már lényegesen kevesebben ismerik. Azt pedig, hogy ez kétoldalú, szinte nem is tudják. Meg sem fordul a fejükben, hogy csak idı kérdése, és hazánk is komoly célországgá fog válni. Itt az északi határ mentén pedig ennek már jelei is vannak. Nagyon fontos feladatunk tehát, hogy komoly és színvonalas munkánkkal segítsük a diákságnak észrevenni a lehetıségeket, megtanítani ıket arra, hogy tudjanak élni, és ne visszaélni velük. A felnıttoktatás terén sem jobb a helyzet. Sajnos a mindennapok során még mindig találkozhatunk elıítéletekkel és kételyekkel. Sokan még mindig megkérdıjelezik a felnıttoktatás létjogosultságát, kétségbe vonják szükségességét. Pedig a fejlett nyugati társadalmak is jelentıs szerepet szánnak a felnıttek folyamatos utóképzésének, oktatásának. Elég csak példaként megemlíteni Dániát, ahol egész Európában a legjelentısebb a népfıiskolai mozgalom. Bár észre sem vesszük, de emberi létünk során is folyamatosan tanulunk, az uniós csatlakozás után pedig még inkább fel kell ismernünk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, hiszen aki nem tanul, nem képezi magát, az könnyen lemarad. A fent említett elıítéletek következményeként sajnos sokan nem fogadják el egyenrangú rendszerként ezt az oktatási formát, pedig a jelenleg már követendınek tartott angolszász hatások is elıbb megjelentek a felnıttképzésben a poroszos módszerekkel szemben. Ennek megvannak a megfelelı andragógiai okai. A felnıttek másfajta bánásmódot igényelnek. Mindezek miatt a felnıttoktatásra egyre inkább szükség lesz még akkor is, ha az arány a szakmai jellegő képzések javára mozdul el. Ezért egyik legfontosabb feladatunk, hogy színvonalas pedagógiai munkánkkal meggyızzük környezetünket a felnıttoktatás fontosságáról, legyen megfelelı presztízse, mint a 60-70-es években volt. Azok a diákok, akik valamilyen oknál fogva nem szocializálódtak kellıképpen az iskolára, nagy valószínősséggel szenvedésnek élik meg a tanulást. Ennek kivédésére, enyhítésére hozta létre és állította össze az egykori Országos Közoktatási Intézet (továbbiakban: OKI) a második esély iskolai programot. Az iskola tanárai közül néhányat az elmúlt években az OKI munkatársai felkészítettek erre a feladatra. 12

Összegezve: A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövıkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai készség) megfelelı fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövıt orientáló erı és érték. A jövı generációt oktató nevelı intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek: A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai mőveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkezı ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövıképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztetı magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerı-piaci igényeknek. A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlı tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerıpiac szolgálatába tudjon állni.. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethetı. (KT 6. ) 13

A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességő tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmaibizonyítványt, amennyiben kellı szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetıséget biztosítunk a szakképzésben résztvevı tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnıttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek. Alapvetı feladatunknak tartjuk, hogy kellıen motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklıdni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyızıdések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözıhöz. Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelıtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttmőködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. Közös jövınk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelısséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttmőködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk. 1.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai Az akadályok azok az ijesztı dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed szemed a célról. Célok, feladatok: 1. Az iskolai nevelımunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövıjére, a családra, a munkahelyre, a 14

társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink mővelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitıl eltérı környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerő kereskedelmi, vendéglátóipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkezı tanulókat képezünk. 7. A korszerő szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedı feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bıvítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minıségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú mőködés iránt. Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi mőveltségtartalmak egymást kiegészítı és megerısítı kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelı ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, elıismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. 15

1.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelı-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellı teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy: Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különbözı információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel. Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedı információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. A korszerő szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitıl eltérı környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével. Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenırzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelısségtudat kialakítása érdekében. Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelıs társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelıs használata, a tudásra épülı önálló vélemény kialakítása. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erıs és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erısítése gyakori pozitív megerısítéssel, a kezdeményezı és vállalkozó készségek, az ítélıképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. 16

Céljaink megvalósításának színterei: Tanítási órák - kötelezı órák, - kötelezıen választható órák, - választható órák Tanórán kívüli egyéb foglalkozások - egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások 1. 4. A kompetencia alapú oktatás alapvetı céljai, kiemelt fejlesztési feladatok Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kompetencia alapú oktatás folyamatában fontos szerepe van az egységes alapokra épülı differenciálásnak és a tanulási esélyegyenlıség segítésének. Vagyis minden tanulónak joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ezeknek az érvényesítéséhez iskolánknak a következı elvek szerint kell biztosítania a nevelı-oktató munka feltételeit: 17

szociális, életvitel, vállalkozói kompetencia fejlesztése idegen nyelvi kompetencia fejlesztése a hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a hatékony önálló tanulás folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével; szövegértési, és matematikai kulcskompetencia folyamatos fejlesztése, méréssel történı folyamatos ellenırzése értékelése, az intézmény típusának megfelelı szinten; az életkornak megfelelı ismeretek képességek, attitődök (figyelem, emlékezet, kommunikáció, gondolkodás stb.), valamint szociális és életviteli kompetenciák (önismeret, kooperáció, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása; a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény nyújtson segítséget a szülıknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított; a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetık, értékelhetık legyenek (jóváhagyott pedagógiai program alapján); a minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmény minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja; minden rászoruló gyermeknek segítséget tudjunk nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz; hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; kompetencia alapú oktatás bevezetése (pályázatban való részvétel), esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése a digitális kompetencia fejlesztése, a meglévı információs-kommunkikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelezı eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetıvé váljon: - a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között; - az intézményi dokumentumok, statisztikák, stb. egységes formátumú, számítógépes elkészítése, továbbíthatósága; - az IKT által támogatott tudásközvetítés, szemléltetés, többcsatornás információátadás minél több tantárgy oktatásában;a tantárgyközi, gyakorlatban is alkalmazott tudás 18

kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése az oktatás teljes rendszerében, új munkaformák (pl. projektmunka, kooperatív tanulás) megismerésével és alkalmazásával A kötelezı oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra oszlik. Ezek közül iskolánk három szakaszban folytat nevelı-oktató munkát: - A gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 9-10. évfolyama az általános mőveltséget megszilárdító szakasz - A gimnázium és szakközépiskola 11-12. évfolyama az általános mőveltséget elmélyítı, pályaválasztási szakasz - A szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasz a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdıdik és az OKJ által meghatározott szakképzési évfolyamon fejezıdik be Az iskolánkba érkezı tanulók gyenge kompetencia-mérési eredményei nem engedik meg számunkra, hogy az általános fejlesztési szakaszt a nyolcadik évfolyam elvégzése után lezártnak tekintsük. A kulcskompetenciák fejlesztésének az oktató-nevelı munkánk napi gyakorlatának minden elemét átható motívumává kell válnia. (Részletesen lásd az Intézményi Minıségirányítási Programban, illetve az annak mellékletét képezı fejlesztési, intézkedési tervben.) 19

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogi háttér: Kt. 48. (1)a), (2) bekezdés, Kt. 8.. 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés önismereten alapuló, az egyéni lehetıségek és korlátok feltárására épülı folyamat, amely lehetıséget ad hiányzó képességek megszerzésére, illetve hibák korrigálására. Az iskola pedagógiai munkájának egyik alapvetı célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erıvel hat. A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés kiemelt területei: Széles tevékenységkínálat, változatos pedagógiai módszerek, személyiségfejlesztı oktatás az élményszerzés örömének nyújtásával. A konstruktív szokások kialakítása (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.). A pedagógus hatékony modellközvetítı szerepe, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze. A tanár pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a folyamatos önképzés szükségletének kialakítására. Törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítı, karitatív, egymást tisztelı, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. Lehetıség biztosítás a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek). Hangsúly az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfınöki órák, iskolán kívüli lehetıség). Az önismeret fejlesztési irányai: 20