Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31/790/2013/15. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31/790/2013/15. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/143 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2013.12.04. Iktatószám: 22185/2013 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31.790/2013/15. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Schock László jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XIII. kerületi Közterület-felügyelet (1131 Budapest, Hajdú u. 29.) felperesnek, dr. Kádár Attila jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat (D.91/14/2013.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Orosz János ügyvéd (6722 Szeged, Londoni krt. 10.) által képviselt Mininform Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. (6720 Szeged, Arany János u. 7.) beavatkozott - meghozta a következő ÍTÉLETET A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30 000 (harmincezer) forint kereseti illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20 000 (húszezer) forint, az alperesi beavatkozónak 30 000 (harmincezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes nyílt közbeszerzési eljárást indított Vállalkozási szerződés a Budapest Főváros XIII. kerületi Közterület-felügyelet szakrendszerének bevezetésére és karbantartására tárgyban. Az ajánlati felhívás feladására 2012. november 14. napján került sor, melyről szóló hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben a KÉ-16584/2012. számon jelent meg 2012. november 19. napján. A felhívás II.2.1) pontjában az ajánlatkérő a következők szerint határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: Közterületi szakrendszer 30 fő munkatárs számára, 7 darab mobileszköz használatával. 1

A műszaki leírás 10/30. oldalán a rendszerrel szemben támasztott funkcionális követelményekben előírta: Legyen lehetőség a KEK KH adatnyilvántartó rendszerétől a tömeges vagy kötegelt és az online, azonnali adatlekérdezésre (személy és lakcímnyilvántartás, gépjármű-, előéleti pontrendszeres mozgáskorlátozott igazolvány adatai). A kötegelt lekérdezést lehessen automatizálni, időzítetten elindítani, de legyen lehetőség kézi indításra is. Az ajánlattételi határidőre két ajánlattevő, az alperesi beavatkozó és a Sessionsoft Kft. nyújtottak be ajánlatot. A kérelmező ajánlatának 22-24. oldalán található 11. sz. melléklet 5. pontja tartalmazza az alperesi beavatkozó által ajánlott KÖZREND rendszer fő műszaki paramétereit az alábbiak szerint: - MS SQL szerver adatbázis kezelő üzleti logika tárolt eljárással leképezve - Kliens - szerver működési logika - SmartPhone - Alaprendszer között online adatkapcsolat - MS Office igény a rendszer opciókhoz - KEK KH adatkapcsolat - Moduláris felépítés - Folyamatszál (ügyviteli folyamatokra szabott) kezelés Az ajánlatkérő 2013. január 24-én hiánypótlási felhívást küldött az ajánlattevők részére, melyben az alperesi beavatkozótól a műszaki kritériumokkal kapcsolatban nyilatkozatot kért: Legyen lehetőség a KEK KH adatnyilvántartó rendszerétől a tömeges vagy kötegelt és az online, azonnali adatlekérdezésre (személy és lakcímnyilvántartás, gépjármű-, előéleti pontrendszer és mozgáskorlátozott igazolvány adatai). A kötegelt lekérdezést lehessen automatizálni, időzítetten elindítani, de legyen lehetőség kézi indításra is... A hiánypótlás teljesítését megelőzően az alperesi beavatkozó írásban megkereste a KEK KH-t, és kérte a szakrendszer üzemeltetőjének a tájékoztatását: Kérem hivatalos állásfoglalásuk megküldését (..), mely szerint a KEK KH közterület felügyeletek részére adatszolgáltatást biztosító KTFPROG adatlekérdező programja csak ügyintézői beavatkozással képes működni. Tehát nem létezik olyan verziója, amely paraméter átadással, ügyintézői beavatkozás nélkül, külső program által meghívva képes lenne működni. A KEK KH 2013. január 25-én a kért állásfoglalást megküldte az alperesi beavatkozó részére az alábbi tartalommal: A tömeges lekérdezést végző KTF programnak egyetlenegy verziója van. Az ügyintézői beavatkozás a következő műveletből áll: Főmenü-Lekérdezések-Lekérdezés kiválasztása a négyféle lekérdezési lehetőség közül =1 kattintás. Első indítás alkalmával az ügyintézőnek be kell gépelni a felhasználónevét és jelszavát (újabb lekérdezés esetén erre már nincs szükség). Ezt követően a felületen változtatható (ha nem az alapértelmezett mappába telepítette a programot, akkor plusz egy könyvtárátírást von maga után a beviteli mezőben) i/o könyvtáron belül a tranzakciónak megfelelő mappából a program automatikusan betölti az adatcsomagot, és automatikusan le is menti ugyanoda a válaszokat. Az alperesi beavatkozó 2013. január 28-án megküldte a hiánypótlását az ajánlatkérő részére, mely az alábbiakat tartalmazta: m) Legyen lehetőség a KEK KH adatnyilvántartó rendszerétől a tömeges vagy kötegelt és az online, azonnali adatlekérdezésre (személy és lakcímnyilvántartás, gépjármű-, előéleti pontrendszer és mozgáskorlátozott igazolvány adatai). A KEK KH adatkikérést a rendszer támogatja, minden olyan módon, amelyet a nyilvántartás kezelője biztosít. A követelményt a KÖZREND teljesíti. 2

n) A KEK KH adatokból a kötegelt lekérdezést lehessen automatizálni, időzítetten elindítani, de legyen lehetőség kézi indításra is. A lekérdezéseket naplózni kell, a napló tartalmazza, hogy ki, melyik gépről, mikor indította a lekérdezést és mit tartalmazott a lekérdezés illetőleg mi volt a tranzakció eredménye (sikeres, sikertelen). Tartalmazzon a KEK KH felé elszámolás ellenőrzésére egy statisztikai kimutatást is a lekérdezések számáról. A kézi indítású adat lekérdezés teljes körűen megoldott a KÖZREND-ben. Az automatikus és időzített lekérdezések végrehajtásához az előkészületeket megtettük. A fenti műszaki követelmény olyan rejtett műszaki és jogi megfelelést feltételez, amely független az ajánlat adótól. Amennyiben a felsorolt külső feltételek teljesülnek, akkor a követelményt teljesítjük. A két külső feltétel az alábbi: - Az ajánlat adó éles üzemű, automatizált és időzített kapcsolatot a KEK KH-val (a központi adatnyilvántartások felelős kezelőjével) akkor tud tesztelni és élesíteni, ha az adat felhasználásra jogosult cég, jelen esetben az ajánlatkérő erre a KEK KH-val szerződést köt. A fenti szerződés keretében KEK KH biztosít olyan interfész használatot az ajánlatadó rendszeréhez, amely biztosítja az adatok feltételek szerinti átvételét és átadását. A 8. sz. mellékletként csatolt, 2013. 01. 25-én kelt levelében a KEK KH kérésünkre előadta, hogy jelenleg nem tudnak biztosítani olyan interfészt, amellyel az n. pontban megfogalmazott követelményt bármely ajánlattevő teljesíthetné. Az ajánlatkérő 2013. február 7-én megküldte az ajánlattevőknek az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 76. (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, mivel az ajánlattevők érvénytelen ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az alperesi beavatkozó ajánlatának érvénytelenségét a következőkkel indokolta: A Bírálóbizottság a Mininform Kft. (6720 szeged, Arany János u. 7.) által adott ajánlatát érvénytelennek minősítette, mivel az ajánlott rendszer nem felel meg az ajánlatkérő által támasztott valamennyi funkcionális követelménynek. Az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban kérte többek között annak tisztázását, hogy az ajánlott szakrendszer miként teljesíti a KEK KH adatnyilvántartó rendszerétől történő kötegelt lekérdezést. Az ajánlattevő hiánypótlásának n) pontjában nyilatkozott, hogy ezt a követelményt a rendszere nem tudja teljesíteni, tekintettel arra, hogy a KEK KH nem tud biztosítani hozzá megfelelő interfészt. Ennek alátámasztására csatolta a KEK KH levelét. A Bírálóbizottság megállapította, hogy a hiánypótlás 8. sz. mellékleteként csatolt levél nem támasztja alá az ajánlattevő nyilatkozatát, illetve tudomása szerint a KEK KH képes olyan interfészt biztosítani, mely lehetővé teszi a funkcionális követelmény teljesítését. (Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi ok). 2013. február 18-án az alperesi beavatkozó a közbeszerzési eljárást lezáró döntéssel szemben - a jogorvoslati kérelmével megegyező tartalommal - előzetes vitarendezést kezdeményezett. 2013, február 11-én a felperes elutasította az előzetes vitarendezési kérelmet. Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a D.91/14/2013. iktatószámú határozatában helyt adott a jogorvoslati kérelemnek, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 74. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését, ezért megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. Az alperesi határozat szerint a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalni, hogy jogszerűen nyilvánította-e a kérelmező ajánlatát érvénytelenné az ajánlatkérő. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő az összegezésben egy okból állapította meg az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján. Az ajánlatkérő az érvénytelenséget arra alapította, hogy az alperesi beavatkozó a hiánypótlás során úgy nyilatkozott, hogy az általa megajánlott informatikai rendszer nem képes teljesíteni a KEK KH adatnyilvántartó 3

rendszeréből történő kötegelt lekérdezést. Az alperes megvizsgálta a hiánypótlás során benyújtott alperesi beavatkozói nyilatkozatot, és megállapította, hogy az nem tartalmaz olyan tényközlést, melyre az ajánlatkérő az érvénytelenséget alapított. Az összegezésben rögzítettekkel ellentétben az alperesi beavatkozó egyértelműen azt állította, hogy a rendszere képes az automatizált, kötegelt lekérdezési funkció teljesítésére, amely közlést az ajánlatkérő gyakorlatilag figyelmen kívül hagyott. Az ajánlatkérő jogsértően értékelte továbbá az alperesi beavatkozó terhére azt az ellentmondást is, amely az általa ismert információk és a hiánypótlás során becsatolt KEK KH - állásfoglalás között felismerni vélt. Az alperesi beavatkozó ugyanis helyesen hivatkozott arra, hogy a KEK KH állítása szerint az automatizált kötegelt lekérdezéshez szükséges funkció a KEK KH részéről nem áll rendelkezésre. A jogorvoslati eljárás során becsatolt további nyilatkozatban ezen állítás megerősítést nyert, kiemelve azt, hogy a szükséges adatkapcsolat kiépítéséhez megfelelő jogosultságok megléte, a KEK KH részéről külön interfész biztosítása és mindezek birtokában a nyertes ajánlattevő, vállalkozó részéről speciális kliens program megírása szükséges. Mindezen jogi és technikai feltételek hiányára azonban - ezzel összefüggő kifejezett feltételek előírása nélkül - jogszerűen nem állapítható meg érvénytelenség. Rámutatott arra, hogy az interfész biztosítása vonatkozásában kötelezettséget az ajánlatkérő nem írt elő az ajánlattevők részére. Rögzítette, hogy a táv-adathálózati rendszer mind az ajánlatkérőtől, mind az ajánlattevőtől független harmadik személy tulajdonát képezi, így e rendszerhez való kapcsolódást lehetővé tevő interfész biztosításához szükséges jogosultságokkal és képességekkel sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő nem rendelkezik. Az alperes az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban előírtak alapján megállapította, hogy a beszerzés tárgya az ajánlatkérő által végzett, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához szükséges informatikai infrastruktúra szállítása és üzemeltetése. Az ajánlatkérő beszerzési igénye arra irányul, hogy ezen alaptevékenységébe tartozó feladatokat a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlatot benyújtó szervezet, mint közreműködő, az informatikai infrastruktúra szállítójának és üzemeltetőjének igénybe vételével lássa el. A beszerzés tárgyával érintett ajánlatkérői közszolgáltatási, szabálysértési hatósági tevékenység ellátásának feltételeit, a szolgáltatás tartalmát szintén jogszabályok határozzák meg. Hivatkozott a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendeletre, amely az adatigénylés és az adatszolgáltatás rendjével kapcsolatosan a következőket tartalmazza: Idézte a 8. -t, a 12. (l)-(5) bekezdésében foglaltakat. Az ismertetett jogszabályi előírások és az ajánlatkérő alapító okiratában foglaltak alapján a megállapította, hogy az ajánlatkérő, mint közfeladatot, szabálysértési hatósági feladatokat ellátó szervezet köteles és jogosult valamennyi e tevékenység ellátásával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat elvégezni. Ez utóbbi tevékenysége során köteles a közfeladatok teljesítésével kapcsolatos adatokat kezelni, a szükséges tájékoztatásokat megadni, a szolgáltatás díját, illetőleg a bírságokat beszedni. A beszerzés tárgya a szabálysértési hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos alaptevékenység része. Az adatkezelés célhoz kötöttségére és az adatkezelési jogosítványok jogszabályi korlátaira, valamint a KEK KH és az ajánlatkérő között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltakra figyelemmel megállapítható, hogy a KEK KH informatikai rendszeréhez kapcsolódó felületet biztosító interfész dedikált, az a táv-adathasználati jogosultsághoz kötött, a jogszabályokban előírtakhoz és a KEK KH és az ajánlatkérő, mint adatkezelő közötti megállapodás jogi korlátaihoz igazodik, a megállapodás hatályához kötve van. Az ajánlatkérőnél telepítendő informatikai rendszer szállítója, az adatfeldolgozó az interfész használati jogosultságot a fentiek alapján feltételesen, meghatározott időtartamra, korlátozott terjedelemben és a szerződéses kapcsolatok felépítését követően szerezheti meg. Az ajánlatkérőnek tehát azon alperesi beavatkozói nyilatkozat alapján 4

kell az érvényességről vagy az érvénytelenségről döntést hoznia, amely szerint a rendszer képes a műszaki leírásban foglalt funkciók biztosítására. A megfelelő teljesítés jogi és technikai előfeltételeit, amellyel kapcsolatosan az ajánlattevőket feltétel a felhívásban és a dokumentációban foglaltak szerint nem terhelte, az ajánlatkérőnek kell biztosítania. Az alperesi határozat szerint az ajánlatkérő jogsértően, iratellenes indokolásra alapítottan állapította meg az érvénytelenséget, ezért megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését. Az alperesi határozattal szemben a felperes törvényes határidőben keresetet terjesztett elő. Keresetében a határozat megváltoztatását kérte, annak megállapítását, hogy döntése jogszerű volt. Állaspontja szerint téves az alperes azon megállapítása, mely szerint az alperesi beavatkozói nyilatkozat nem tartalmaz olyan tényközlést, amelyre az ajánlatkérő az érvénytelenséget alapította. Az alperesi beavatkozó az eljárása során hiánypótlásában, valamint az előzetes vitarendezési kérelmében tett több nyilatkozatában is egyértelműen kijelentette, hogy a rendszere jelenleg nem tud megfelelni az előírt ajánlatkérői követelményeknek. Egyrészt a hiánypótlásában a KEK KH-nek tulajdonított hiányosságra hivatkozik, másrészt miszerint egy jelen időben nem létező képességre épített eszköz működtetésének biztosítását várja az ajánlatadótól, illetve jelenleg egyetlen ajánlattevő sem teljesítheti ezt a követelményt. Ezen nyilatkozatok alapján okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi beavatkozó ajánlata nem teljesíti a kiírásban előírt követelményeket, nevezetesen, hogy a kötegelt lekérdezést automatizálni lehet, illetve időzítetten elindítani. Bizonyítékként az alperesi beavatkozó hiánypótlásának n) pontjában adott tájékoztatásra hivatkozott, mely szerint az automatikus és időzített lekérdezések végrehajtásához az előkészületeket megtettük. Mivel az ajánlat nem felelt meg a kiírás feltételeinek, jogszerűen nyilvánította érvénytelennek az ajánlatot. Kifogásolta, hogy az alperes olyan nyilatkozatokra alapozta a döntését, melyek a jogorvoslati eljárás során hangzottak el. Rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó még az előzetes vitarendezési kérelmében is arra hivatkozott, hogy a kérdéses feltétel nem teljesíthető, így ennek alapján egyetlen ajánlat sem lehet érvényes. Rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó több nyilatkozata is utal arra, hogy a rendszere jelenleg nem képes teljesíteni a követelményeket. Rögzítette, hogy közbeszerzési célokat sértene egy olyan ajánlatkérői döntés, amellyel jövőbeli, dokumentumokkal alá nem támasztott megfelelést fogadna el az ajánlatkérő és ezzel olyan ajánlatot minősítene érvényesnek, amely a döntés pillanatában nem felel meg az előírásoknak. Kiemelte, hogy a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során nem került bizonyításra, hogy a KEK KH részéről az automatizált kötegelt lekérdezéshez szükséges funkció nem áll rendelkezésre. A felperesnek ugyanis egyértelmű információja van arról, hogy a KEK KH képes olyan interfészt biztosítani, amellyel az automatizált kötegelt lekérdezés biztosítható. A felperes jelenleg is ilyen rendszerrel dolgozik és ezt a funkciót biztosítani képes kapcsolatot használ. Nem tartotta megalapozottnak annak megállapítását, hogy az alperesi beavatkozói ajánlat érvénytelensége kizárólag egy külső körülménytől függ. A határozat indokolásában hivatkozott jogszabályok nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy az alperesi beavatkozó a KEK HK-tól beszerezze azt az interfészt, amellyel az ajánlott rendszere képessé válhatott volna a követelmények teljesítésére. Emiatt nem fogadja el azt az állítást, hogy ezt az interfészt a felperesnek kellett volna rendelkezésre bocsátani. Rögzítette, hogy a felperes a műszaki leírásban funkcionális követelményeket írt elő és a bírálat során is ezeknek a teljesítését vizsgálta. A felperes az automatizált kötegelt lekérdezés tekintetében pontosan és egyértelműen meghatározta a követelményeket. A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőktől elvárható, hogy az adott terület műszaki feltételeit pontosan ismerjék 5

és a követelményeknek megfelelő ajánlatot tegyenek. A funkcionális követelményeknek való megfelelést az ajánlattevőknek kell tudni teljesíteni annak valamennyi jogi és technikai feltételével együtt. Amennyiben ezek elé valóban olyan külső körülmény gördít akadályt, amelyre az ajánlattevőnek nincs ráhatása, akkor ezt az eljárás ajánlati szakaszában kell jelezni a kiírónak, aki szükség esetén intézkedhet a funkcionális követelmények módosításáról. A felperes a per tárgyalásán rögzítette, hogy interfész biztosítását nem várta el az ajánlattevőktől. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A határozat indokolásával egyezően vitatta a keresetet. Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Kiemelte, hogy nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a funkcionális követelményt nem tudja teljesíteni és a felperes sem tudott olyan bizonyítékot felmutatni, amelyben azt állította volna, hogy nem tudja az automatizált adatkikérési követelményt teljesíteni. Ezzel szemben a felperes hiánypótlásra adott válaszában közölte, hogy a követelményt tudja teljesíteni, amennyiben az ajánlatkérő biztosítja az ehhez szükséges, tőle független külső feltételeket. Mivel nem tett az alperesi beavatkozó olyan nyilatkozatot a közbeszerzési eljárásban, hogy nem tudja az automatizált adatkikérési követelményt teljesíteni, így ezen ok miatt nem volt jogszerű az ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése. Álláspontja szerint egy független, harmadik személytől függő külső feltétel hiánya miatt nem lehet az ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani. A felperes által meghatározott követelmény teljesítése nem kizárólag az ajánlattevőkön múlt, ahhoz egyrészt az ajánlatkérőnek, másrészt a kizárólagos adatszolgáltató KEK KH adatnyilvántartó rendszerének is biztosítani kell a szükséges feltételeket, melyek az ajánlattevőtől független feltételek, azokra az ajánlattevőnek nincs ráhatása. Interfész biztosítása nem az ajánlattevő feladata, hanem azt az ajánlatkérőnek kell biztosítania a KEK KH-val kötött megállapodás alapján. Megjegyezte, hogy a jogszabályi előírások szerint a személyes adatok lekérésére szolgáló interfész használatának joga az ajánlatkérőt illeti meg, ezért a KEK KH kizárólag neki adhatja az interfész programkódot és a dokumentációt. Az adatigénylőnek szükségszerűen a közterület-felügyelőnek kell lennie, mivel a szabálysértési és szabályszegési bírságolási eljárásoknak használják fel a kapott adatokat, ami indokolja és igazolja az adatfelhasználás célhoz kötöttségét. A kereset nem alapos. A bíróság az alperes határozatát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény [a továbbiakban: Pp.] 324. -ának (2) bekezdés a) pontjában, és a Kbt. 157- -ában foglaltak alapján vizsgálta felül. A tényállást a felek nyilatkozatai, a csatolt közigazgatási iratok, és bizonyítékok alapján állapította meg. A kereset alapján a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy törvényes-e az alperes keresettel támadott döntése, mely megállapítja, hogy a felperes megsértette a közbeszerzési eljárás szabályait, amikor a közbeszerzési eljárást lezáró döntésében érvénytelennek nyilvánította az alperesi beavatkozó ajánlatát. Nem volt vita a felek között abban a kérdésben, hogy az ajánlattevőknek olyan rendszert kellett megajánlaniuk a felperes részére, melyek maradéktalanul megfelelnek a rendszerre előírt funkcionális követelményeknek. Márpedig a felperes a dokumentáció műszaki leírás fejezetében, a 10/30. oldalon a beszerezni kívánt rendszer funkcionális követelményeként azt írta elő, hogy a rendszer képes legyen biztosítani a KEK KH adatnyilvántartó rendszerétől a tömeges vagy kötegelt és az online, azonnali adatlekérdezést (személy és lakcímnyilvántartás, gépjármű-, előéleti pontrendszeres mozgáskorlátozott igazolvány adatai), a kötegelt lekérdezés lehessen automatizálni, időzítetten elindítani, továbbá legyen lehetőség kézi indításra is. Az ismertetett 6

előírás alapján a felek egyezően nyilatkoztak arra, hogy az ajánlattevőknek olyan rendszert kellett megajánlaniuk, mely megfelel a felperes által elvárt/előírt lekérdezési követelménynek. Az, hogy konkrét rendszer megfelel-e a szóban forgó lekérdezési követelménynek, ténykérdés, melyet a rendszer technikai, műszaki jellemzői alapján lehet, illetve kell megítélni. Az alperesi beavatkozó az ajánlatának 22-24. oldalán ismertette az általa megajánlott KÖZREND rendszer fő műszaki paramétereit. Továbbá az alperesi beavatkozó hiánypótlás keretében megerősítette, hogy a KÖZREND rendszer funkcionálisan megfelel a közbeszerzési eljárás során előírt lekérdezési követelményeknek, amennyiben külső feltételek is teljesülnek, nevezetesen, hogy a KEK KH megfelelő interfész használatot biztosít. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek önmagában a megajánlott rendszerek műszaki, technikai paraméterei alapján kellett azt megítélnie, hogy a rendszerek megfelelnek-e az általa előírt lekérdezési követelményeknek. Ez egyrészt abból következik, hogy a közigazgatási per során nem vitatta az alperesnek azt az állítását, hogy a szóban forgó adatok - ténylegesen -lekérdezésének előfeltétele az, hogy az ajánlattevők által megajánlott rendszer és a KEK KH adatnyilvántartó rendszere kommunikálni tudjanak. Azt a bíróság a felek által ismert szakmai ténynek tekintette, hogy az informatikában az interfészek biztosítják két vagy több számítógép, vagy számítógépes rendszer kommunikációját. Másrészt pedig abból, hogy a felperes a perben kifejezetten elismerte, hogy a perbeli közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőknek nem kellett az általa megrendelni kívánt rendszer részeként interfészre ajánlatot adni, illetve a rendszertől független beszerzési tárgyként sem kérte interfész leszállítását. Harmadrészt pedig abból, hogy a KEK KH informatikai rendszeréhez való kapcsolódás feltételeit a felperes és a KEK KH külön megállapodásban rögzítette, mely megállapodás nem képezte részét a közbeszerzési eljárásnak. Mindezek alapján a szóban forgó lekérdezési követelménynek (rendszerrel szemben támasztott funkcionális követelménynek) önmagában kellett megfelelnie az alperesi beavatkozó által megajánlott KÖZREND rendszernek. Az iratok szerint az alperesi beavatkozó megkereste a KEK KH-t, és a KEK KH válasza alapján a felperes hiánypótlási felhívására azt közölte a felperessel, hogy a kézi indítású adat lekérdezésére, valamint az automatikus és időzített lekérdezések végrehajtására képes, és alkalmas a KÖZREND rendszer. Az alperesi beavatkozó nyilatkozatában arra is utalt, hogy a lekérdezések megvalósulása tőle független külső - feltételek teljesülésétől is függ, de a feltételek teljesülése esetén a KÖZREND rendszer ténylegesen képes a közbeszerzés eljárás követelményeinek megfelelően működni. A bíróság rámutat, hogy a perbeli közbeszerzési eljárásban előírt műszaki követelményeknek való megfelelés megítélése kapcsán el kell választani annak kérdését, hogy az alperesi beavatkozó által megajánlott KÖZREND rendszer milyen lekérdezési követelmény teljesítésére képes, attól a kérdéstől, hogy a KÖZREND rendszer ténylegesen le tud-e kérdezni adatokat oly módon, ahogy azt a felperes elvárta. Az előbbi követelmény teljesítése kizárólag az alperesi beavatkozó ajánlatának tartalmától függ, míg az utóbbi, a KÖZREND rendszernek paraméterei mellett attól is függ, hogy a KEK KH hogyan, illetve milyen kapcsolatot biztosít a KÖZREND rendszernek a kommunikációra. A bíróság álláspontja szerint semmilyen bizonyíték nincs az iratokban, mely alátámasztaná, hogy a KÖZREND rendszer nem felelt meg a felperes által elvárt lekérdezési követelményeknek, illetve a felperes ezt az állítását a közigazgatási perben sem bizonyította. A felperes arra is hivatkozott keresetében, hogy az alperesi beavatkozó valótlan nyilatkozatot tett a hiánypótlásában, mivel az általa előadottakat nem támasztja alá a 8. sz. mellékletként csatolt levél 7

tartalma. Ténykérdés, hogy a felperes azon az alapon nyilvánította érvénytelenné az alperesi beavatkozó ajánlatát, hogy a KÖZREND rendszer nem felelt meg az ajánlatkérő által támasztott funkcionális követelményeknek, mely döntését az alperesi beavatkozó hiánypótlás során tett nyilatkozatára, a nyilatkozat n) pontjára, illetve a hiánypótlás 8. sz. mellékleteként csatolt levél tartalmára alapította. Ennélfogva a bíróságnak - a felperes keresetére tekintettel - azt kellett megítélnie, hogy helytálló-e az a megállapítás, hogy KÖZREND rendszer nem felelt meg a rendszer funkcionális követelményeinek. A bíróság szerint az, hogy mit tartalmazott a hiánypótlás 8. számú mellékletként csatolt levél nem releváns, ugyanis az alperesi beavatkozó a hiánypótlás n) pontjában nem tett olyan nyilatkozatot, melyre a felperes az ajánlatok bírálatáról készített összegezésében, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának okaként hivatkozik. Az említettekre tekintettel a bíróság nem osztotta a rendszer funkcionális követelményének teljesítésének képtelenségére vonatkozó felperesi megállapítást, mivel erre a megállapításra felperes okszerűen nem juthatott az alperesi beavatkozó nyilatkozatából. A bíróság szerint az alperesi beavatkozó nyilatkozata csupán azt tartalmazza, hogy a tényleges adatlekérdezéshez ajánlatától független, külső feltételeknek is teljesülniük kell, ezért abból semmilyen módon nem következik, hogy az alperesi beavatkozó elismerte, vagy akár arra utalt volna, hogy a KÖZREND rendszer nem felel meg a funkcionális követelménynek. Ennélfogva a hiánypótlás és annak melléklete nem bizonyítja, hogy az alperesi beavatkozó által megajánlott rendszer műszakilag alkalmatlan, mivel a rendszer nem felel meg a funkcionális követelményeknek. Mindezek alapján a bíróságnak a Pp. 339. (1) bekezdése alapján, megalapozatlanság okán el kellett utasítania a felperes keresetét. A pervesztes felperes a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles a pernyertes alperes perköltségét megfizetni. A bíróság az alperes perköltségét a képviselő munkavégzésére, a tárgyalások számára, valamint a felperes által vitatott összegre figyelemmel állapította meg a rendelkező rész szerinti összegben. Az alperesi beavatkozó perköltséget nem igényelt, ezért e körben rendelkezni nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a pervesztes felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségének a kizárása a Kbt. 160. (5) bekezdésén alapul. Budapest, 2013. évi október hó 16. napján dr. Rák-Fekete Edina s. k. bíró 8