Szakképz pzés s aktuális kérdk rdései
Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerıpiaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetıség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthetı tudás kell Vállalkozásoknál a fı motiváló erı: leendı munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerı Iskola: Mindenkinek kötelezı élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanmőhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra
A szakképz pzés s jelenlegi helyzetének téziseit A szakmunkássá válás társadalmi presztízse leértékelıdött A szakiskolai tanulók száma és aránya drasztikusan lecsökkent Az elmúlt 15 évben szétaprózott és pazarló szerkezet alakult ki, melynek felszámolása megkezdıdött A szakképzés országos irányítása széttagolt (2 irányító és 11 szakképesítést felügyelı minisztérium). A szakiskolai képzés, mint iskolatípus a középfokú oktatáson belül szegregált intézménytípussá vált A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket
A középfokú oktatásból kilépık megoszlása munkapiaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %
A szakképz pzés s jelenlegi helyzetének téziseit A szakképzés egyik leggyengébb láncszemének számít a gyakorlati képzés súlyának térvesztése, az új OKJ és annak vizsgáztatási gyakorlata nem hozta meg a remélt eredményeket Az iskolai szakképzés normatív finanszírozása továbbra is kontraproduktív Az utóbbi idıszakban elıremutató intézkedések is történtek, amelyek a kereslet-vezérelt képzési rendszer, a szakképzés regionális szintő fejlesztésének és irányításának és a szétaprózott szakképzési szerkezet megváltoztatására irányulnak
Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám 3000 2517 2517 2500 2000 1596 1596 OSZJ 1500 OKJ 1000 500 MKIK OKJ 0 kımőves szobafestı Új OKJ
Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 óraszám 4288 4288 4288 1511 1742 1645 géplakatos kımőves ács,állványozó Németország Magyarország
Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nıtt a képzésben eltöltött idı, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje
Megoldási módok Motorikus képességek jelentısége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezık számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz Elırehozott, vagy alternatív szakképzés 2010 szeptembertıl bevezetése
Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Általánossá kell tenni a munkával egybekötött gyakorlati képzést Növelni kell a gyakorlati képzést végzı cégek ösztönzését, képzési hajlandóságát A szakképzés állami irányításán belül meg kell szüntetni a szétaprózott struktúrát A szakképzési alapba befizetıket reprezentáló szervezetek számára olyan hatáskörök biztosítása szükséges, amely garantálja, hogy a rendelkezésre álló források a szakképzés fejlesztését és hatékony felhasználását szolgálják A mesterképzés presztízsének és társadalmi rangjának növelésével lehetıvé kell tenni a szakmai ismeretek magasabb szintő elsajátítását és OKJ-ba történı megfelelı beillesztését
Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Az uniós szakképzés-fejlesztési források felhasználása során meg kell szüntetni az állami háttérintézmények egyedüli kedvezményezettként történı priorizálását, mert ez a társadalmi támogatottság tartalmának kiüresedését eredményezheti A szakképzés irányításának és feladatellátásának regionális szintre történı helyezését tovább kívánatos szélesíteni. Meg kell teremteni az összhangot az államilag finanszírozott iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli szakképzés képzési- és beiskolázási szerkezete között A foglalkoztatottság növelése szempontjából a szakképzésnek kulcsszerepet kell játszani, mivel egy sikeres és vonzó szakképzés segítségével a leszakadó és aluliskolázott társadalmi rétegek is beemelhetık lennének a munka világába.
Foglalkoztatási szint növelése Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fı, ebbıl: 60% érettségit szerez: 75 ezer fı 20% szakiskolát végez 25 ezer fı 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fı ebbıl 15 ezer fı beemelhetı lenne a szakképzésbe 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fı 8 ált isk.
Megszorító csomag végev 1. Ennek megfelelően visszaáll a megszorítások előtti eredeti állapot az alábbiak szerint: - az anyagköltség a minimálbér 20%-ig elszámolható, - a tanuló pénzbeli juttatásának kötelezı minimuma a minimálbér 20%-a elszámolhatóságának mértéke 50% - a tárgyi eszközök karbantartására - oktatók díjazásának elszámolhatóságát az eredeti állapotnak megfelelıen visszaállította 2. Részben kerül visszaállításra - a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására 50%-os elszámolhatóság -az átalány elszámolás lehetısége 3. Új elemként jelenik a kötelezıen járó kedvezményes étkeztetés járulékainak és egyéb közterheinek a szakképzési hozzájárulás terhére történı elszámolási lehetısége.
A felnıttk ttképzést érintı megszorítások sok A cégek c csökken kkenı befizetései érintik a szakképz pzési hozzájárul rulásból l képzk pzıdı szakképz pzési alapot is, így kevesebbet fordíthatnak saját t dolgozók k képzk pzésére is A megszorító intézked zkedések kiterjednek a saját t dolgozók képzésének korlátoz tozására is ld. az SZMM új j tervezete: Leglényegesebb változtatv ltoztatások: 1. A szakképz pzési hozzájárul rulás s terhére re elszámolhat molható költségek maximális mértm rtéke az eddigi 12% helyett a minimálb lbér r 6%-a lesz 8,5% 6000 Ft/fı/k /képzési óra 2. KötelezK telezı önrész elıírása: maximális támogatt mogatási intenzitás általános képzk pzés s esetén n az elszámolhat molható költségek 60%-a, ill. speciális képzk pzés s esetén n 25%. Visszaáll llítás
Munkával egybekötött tt szakképz pzés Tanulószerzıdések száma 1998-2008 50000 44 000 45000 40000 35000 35 000 37 000 30000 25000 7x 21 306 20000 15000 10000 6 616 7 970 8 312 10 155 12 703 14 829 16 403 5000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A szakmunkásképzık illetve szakiskolák tanulóinak gyakorlati képzési helyszínei 2002/2003 51,6% 22,7% 4,9% 20,8% 2001/2002 48,6% 16,0% 6,5% 28,9% 1999/2000 44,3% 14,9% 7,2% 33,6% 1998/99 41,2% 17,1% 7,4% 34,4% 1997/98 43,9% 17,2% 6,7% 31,6% 1996/97 40,9% 19,2% 6,7% 33,2% 1995/96 37,8% 18,0% 11,0% 33,3% 1994/95 34,2% 20,6% 11,9% 33,2% 1993/94 30,2% 24,1% 11,9% 33,7% 1992/93 24,6% 27,7% 14,9% 32,9% 1991/92 19,6% 34,0% 16,6% 29,9% 1990/91 15,9% 39,8% 19,2% 25,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Iskolai tanmőhely Üzemi munkahely Iskolán kívüli tanmőhely Magánvállalkozás
MKIK-GVI felmérés eredményei Válaszadók száma 302 Fıtevékenységő képzık 43 Meglévı tanulószerzıdések száma 10.897 2009/2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám 6.201 2009/2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám 1.358 Megszőntetett tanulólétszám 5.122 Biztosan megszünteti tanulószerzıdéseit, de nem tudja mennyit 31 gazdálkodó
Megtakarítás 22 ezres tanulószerzıdésszám csökkenés esetén Költség megnevezése Összeg Megtakarítás Megtakarítás mértéke Változatlan tanulószerzıdésszám esetén Megtakarítás Megtakarítás mértéke Tanulószerzıdéses díjazás 4 027 883 2 013 942 50,0% Kiegészítı pénzbeli juttatás (hiányszakma) 28 191 14 096 50,0% Tanulószerzıdés TB 1 141 867 570 934 50,0% Adminisztratív költség 94 517 47 259 50,0% Oktatói díjazás 4 495 697 3 030 100 67,4% 1 564 503 34,8% Utiköltség oktatók 35 871 24 177 67,4% 12 483 34,8% Tanulóknak általány 390 080 195 040 50,0% Egyéb általány 246 949 123 475 50,0% Tárgyi eszközök - tárgyévben elszámolt bekerülési érték 710 786 710 786 100,0% 710 786 100,0% - szoftver beszerzésre fordított összeg 8 039 8 039 100,0% 8 039 100,0% - bérleti díj, karbantartás, felújítás 80 412 66 340 82,5% 66 340 82,5% Mőhely költségek 232 098 116 049 50,0% Anyagköltségek 16 643 12 316 74,0% 8 072 48,5% Fejlesztési támogatás iskola 15 000 000 2 145 000 14,3% 2 145 000 14,3% Fejlesztési támogatás felsıokt. 5 000 000 715 000 14,3% 715 000 14,3% Összesen 9 792 550 5 230 222
Tényleges költségek: a többlet-tanmőhelyi kapacitás kiépítésének költségei tanmőhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): tanmőhely mőködtetési ktg: 13,2 mdft 1,1 mdft oktatók személyi jellegő ktg-ei: [22 ezer fı/(13,33 fı/oktató)] 5,5 mdft --------------------------------------------------------------------------------------- Összesen: 19,8 mdft Ebbıl - a központi költségvetést terhelı költségek: normatív támogatás évente: 2,1 mdft tanmőhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdft ----------------------------------------------------------------------------------------- ---------------- összesen: 15,3 mdft - az önkormányzatokat terhelı költségek összesen:4,5 mdft
3. Egyenleg Szakképz pzési egyenleg 3.1. A tanmőhely-beruházás évében: Megtakarítás: 9,8 mdft Többlek-kiadás: 19,8 mdft ----------------------------------------- összesen: 10 mdft többlet-kiadás! 3.2. A következı években (20%-os amortizáció mellett), évente: Megtakarítás: 9,8 mdft Többlek-kiadás: 9,2 mdft ----------------------------------------- összesen: 0,6 mdft megtakarítás Összességében nem éri meg, mert jelentıs többlet-kiadást jelent
A megtakarítás más forrásból történı finanszírozásának lehetıségei Megnevezés Összeg 2008-ban (mdft) OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6 A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg Határontúli magyarok szakképzése, felsıoktatása és felnıttképzése 1,9 0,8 A felnıttképzési célok támogatása 7,6
A szakképzés haszna Direkt haszon Bevételek Kézzelfogható termelési teljesítmény, amelyet a vevı megfizet: évi 3 hónap (Németországban évi 7 hónap) Indirekt haszon (alkalomszerő) A személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása Egyéb teljesítmények Produktív együttmőködés a szakrészlegben, amelyeket kalkulálva értékelnek A betanítási költségek megspórolása Munkába állás során keletkezı hibás döntések és a velejáró költségek minimalizálása A fluktuációs költségek csökkentése A vállalatról alkotott pozitív kép erısítése
Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú
Szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján
www.mkik.hu