Utak nyílnak meg azok előtt, akik tudják, hova mennek, s elhatározták, hogy el is jutnak oda. Leonard Roy Tasi Judit tagintézmény-vezetői pályázata Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakközépiskolája 2016
Tartalom Pályázati nyilatkozat... 3 Motivációs levél... 4 I. Vezetői koncepció... 5 I.1. Vezetői alapelvek... 6 I.2. Az iskolavezetői munka fő területei... 8 II. Helyzetelemzés... 13 II.1. Képzési struktúra... 15 II.2. Tanulói létszámadatok... 16 II.3. Beiskolázási körzet jellemzői... 17 II.4. Személyi feltételek... 18 II.4.1. Tantestület... 18 II.4.2. Technikai dolgozók... 19 II.4.3. Iskolavezetés... 19 II.5. Tárgyi feltételek... 19 II.6. Nevelés és oktatás helyzete... 20 II.6.1. Közismereti tárgyak... 21 II.6.2. Szakmai tantárgyak, szakmai képzés... 21 II.6.3. Felzárkóztatás... 23 II.6.4. Emelt szintű órák... 23 II.6.5. Tehetséggondozás, versenyek... 23 II.7. Közösségfejlesztés, tanórán kívüli tevékenységek... 24 II.7.1. Kulturális rendezvény... 24 II.7.2. Könyvtár... 24 II.8. Az iskola kapcsolatrendszere... 24 III. Fejlesztési terv... 25 III.1. A fejlesztési elképzelés kiindulópontja... 25 III.2. SWOT-analízis... 25 III.3. Fejlesztési elképzelések... 27 III.3.1. Tárgyi feltételek javítása... 27 III.3.2. Beiskolázás javítása... 28 III.3.3. Iskolai-szakmai munka fejlesztése:... 28 III.3.4. Gazdálkodás... 36 IV. Záró gondolat... 38 2
Pályázati nyilatkozat Alulírott Tasi Judit, született Hencsei Judit (lakcím: 6100 Kiskunfélegyháza, Arad utca 14.) a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakközépiskolájának tagintézmény-vezető állásra kiírt pályázatára jelentkezem, amelynek azonosító száma: 216/I/3/2016/00; publikálásának időpontja: 2016. március 7. a kozigallas.hu honlapon. A tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztáshoz szükségesen az alábbi nyilatkozatokat teszem: Hozzájárulok a teljes pályázati anyagomnak az eredetivel mindenben megegyező sokszorosításához, továbbításához, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. Hozzájárulok személyes adataim pályázati összefüggésben való kezeléséhez. A magasabb vezetői állás betöltésére törvényileg előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Pályázatom részeként a következő dokumentumok és igazolások kerülnek csatolásra: Motivációs levél Tagintézmény-vezetésre vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. Fényképes szakmai önéletrajz (1. számú melléklet) Az álláshely betöltéséhez szükséges képzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok, munkáltató által hitelesített másolata (2. számú melléklet) A szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum (munkáltatói igazolás munkakör megnevezéssel, 3. számú melléklet) Hatósági, erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy a közalkalmazott nem áll foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt (4. számú melléklet) Kiskunfélegyháza, 2016. április 8. Tasi Judit pályázó 3
Tisztelt Igazgató Úr! Motivációs levél Mit is szeretnék tenni; hogyan, milyen erőforrásokat kombinálva? Kinek a javára szeretném ezeket a kombinációkat létrehozni? Jót s jól Jót tenni, azaz olyan célokat kitűzni és azokhoz olyan tevékenységeket rendelni, amelyek az érintettek diákok, szülők és az intézmény dolgozói igényeit a legjobban kielégítik; és mindezt jól tenni olyan megközelítési módokkal és módszerekkel, amelyek elősegítik, hogy mindenki magáénak érezhesse mind a célokat, mind pedig az elért eredményeket. Az elmúlt évtized a Közgazdasági Szakközépiskola elismertségét növelte, éppen ezért nem lenne méltó, ha nem ugyanazon irányban keresném a továbbvezető utat, amelyet a korábbi vezetés és nevelőtestület áldozatos munkával kiépített. Ugyanakkor azt gondolom, a folyamatosan átalakuló világ és környezet sok ponton megváltoztatta a közeget, amelyben az iskola létezik, így ezekhez az új szabályokhoz, szabályzókhoz szükségképpen igazodni kell. A társadalmi és oktatáspolitikai környezet módosulásai terveink újragondolását követelik meg, éppen ezért vezetői programom tartalmaz új célokat, de szellemében a múltra, illetve az eddig elért sikerekre, eredményekre támaszkodik. Életem során igyekeztem felismerni, mikor indokolják a körülmények a nagy változtatásokat, és mikor van szükség a fennálló helyzet stabilizálására, az esetleges problémák elsimítására és az erősségek kiemelésére. Már diákéveim alatt tudtam, hogy hivatásom van, képviselnem kell környezetemet; majd jelenlegi munkahelyemre kerülve először mint diákönkormányzatot patronáló tanár, majd mint egyéb vezetői feladatokkal megbízott pedagógus képviseltem a közösség céljait. Az elkészített helyzetelemzésekből levont következtetések alapján reális és határozott célokat fogalmaztam meg, amelyek a rendelkezésre álló gazdag humán, tárgyi és szellemi erőforrások intenzívebb kihasználására irányulnak, illetve az újítások lehetőségét vetítik elő az oktatás tartalmára, a munkaszervezésre és a tárgyi működés feltételeire vonatkozóan. Az eddigi szakmai pályám során felhalmozott tapasztalatom, tudásom, megszerezett kompetenciáim, valamint emberi tulajdonságaim tolerancia, kiszámíthatóság, kreativitás, lelkesedés és elkötelezettség jelenthetik azt a hozzáadott értéket, aminek segítségével az intézmény elérheti céljait. Filozófiám, hogy minden tanulható; és az, hogy amivel foglalkozol, abban rövid időn belül jó vagy akár legjobb lehetsz, ha te is akarod. Úgy gondolom, az adott közösségnek jó, ha a szamárlétrát végigjáró ember válik intézményvezetővé, mivel így elkerülhető, hogy érzéketlen legyen a mindennapi gondok iránt, illetve felületesen kezelje a folyamatokat. Minden feladatban igyekeztem az elmúlt 15 évben részt vállalni, éveken keresztül iskolai rendezvényeket szerveztem, tankönyvfelelősi munkát végeztem, diákokat patronáltam, érettségi és szakmai vizsgák jegyzői feladatait láttam el, munkaközösségeket vezettem, illetve országos versenyekre sikeresen készítettem fel tanulóimat, valamint osztályfőnöki teendőimet is nagy lelkesedéssel végeztem. Mindezek mellett három gyermekünket (14, 8, 4 évesek) neveljük férjemmel, aki növényvédelmi szaktanácsadói-üzletkötői munkakört lát el. Azért pályázom a tagintézmény-vezetői állásra, mert nekem fontos a Közgé jövője, a Centrum, a város, a szakképzés oktatási irányának alakulása. Kinevezésem esetén lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint arra törekszem, hogy az intézmények egymást erősítve szolgálják a középfokú nevelés-oktatás és a szakképzés színvonalas vezetését, fejlesztését. Tasi Judit 4
I. Vezetői koncepció Ne a ma nehézségeire gondoljunk, hanem a holnap eredményeire. (Keller Helén) Az iskola eredményei az elmúlt több mint 50 év folyamán többletfelelősségre köteleznek, különösen, ha tovább szeretnék lépni. A közös cél, a közös munka öröme, a problémák együttes leküzdése, a közös sikerek segítik a kapcsolatok megerősödését. A vezetői megbízatással együtt járó széles körű felelősséget - határozottan szívós és kitartó munkára berendezkedve - nyitottsággal és érzékenységgel kívánom ellátni az egyedi igényeknek és helyzeteknek figyelembevételével. Gyermekközpontú, modern és az iskola érdekeit szem előtt tartó vezetői munkát szeretnék végezni, amely során támaszkodni kívánok a munkatársak, a szülők, a tanulók, a társintézmények iskolánkkal kapcsolatos véleményére, javaslataira és kérdéseire, hiszen az eredményes és minőségi munkavégzés mindannyiunk érdeke. Vallom, hogy az iskolában a nevelőtestület szakmailag egyenrangú emberekből áll. Jó iskolát létrehozni csak az érintettek közös erőfeszítésével, együttműködésével lehet. A vezetőnek ebben a folyamatban az a szerepe, hogy kitűzze a célokat, és nyugodt, elfogadó és elváró, folyamatos kommunikációra épülő légkört teremtsen, amelyben mindenki képes kibontakozni, ehhez megfelelő tárgyi feltételeket teremtve. A vezetői munka komplex folyamat eredménye, a célmeghatározástól a terveken keresztül a megvalósításon át az eredmények értékeléséig valamennyi területre kiterjed. Ez a folyamat nem konfliktusmentes, de úgy gondolom, hogy a konfliktusok új megoldásokat szülnek, amelyek előbbre viszik a közösség életét. A pedagógiai programban meghatározott célok a nevelőtestület közös véleményével születtek, amelyeknek a végrehajtásához szükséges feltételeket meg kell teremtenem, illetve erőforrásokat kell biztosítanom. Hangsúlyt kell fektetnünk a pedagógus kompetenciák fejlesztésére; munkánk minél szélesebb körben való megismertetetésére. Mivel az iskola mára valóban a gyermekek második otthona, hiszen napi 7-8 tanórát, illetve egyéb felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordított időt töltenek itt, ezért fontos a szeretetteljes légkör kialakítása, az odafigyelés biztosítása. Cél az elért eredmények megtartása, illetve javítása. Mindezek megvalósításához az alábbi alapelveket szeretném szem előtt tartani az egyes feladatok elvégzése során. 5
I.1. Vezetői alapelvek 1. Lelkiismeretesség és emberség: határozottan felismerhető legyen döntéseimben. 2. Öröm a munkában és tanulásban: életörömöt, bizakodást, kiegyensúlyozottságot kívánok mutatni a munkatársaimnak. A jövőért érdemes tanulni, tenni és hinni benne. 3. Pozitív hozzáállás: az elismeréseket kinyilvánítom, kellő időt biztosítok a munkához, a munkatársakat bátorítom. 4. Jogszerűség: fontos a vezetők számára a jogszabályok naprakész ismerete, amely segíti a folyamatok tiszta, átlátható végrehajtását. 5. Szakszerűség: jól képzett tanárainktól továbbra is elvárás a magas szintű munka. Akikben már kialakult a saját szakmai presztízsük, azokra az a feladat vár, hogy ezt meg tudják őrizni, és meg tudjanak újulni az új generációkhoz és az új kor kihívásaihoz alkalmazkodva. Akik még most zárkóznak fel, azoknak pedig meg kell találni saját pedagógiai szerepüket. A vezetőre háruló feladat ennek segítése példamutatás által, a minőség következetes alkalmazása, a kiválóságra törekvés tudatosítása és megkövetelése. 6. Kapcsolattartás/kommunikáció: egy szervezet hatékony működéséhez elengedhetetlen a partnerek közötti kommunikáció ( kezdeményező kommunikáció ), így az információs csatornák jobbítását tűzöm ki célomul. 7. Motiváció: az iskolai szereplők differenciált szükséglethierarchiáját figyelembe véve kell kialakítani az ösztönzési rendszert, amely nem mindig anyagi természetű, hiszen úgy gondolom, a pénznél is fontosabb, ha figyelnek az ember munkájára, és meghallgatják véleményét, érzi, hogy törődnek vele. 8. Többet kihozni munkatársaimból, mint amire magukat képesnek tartják: mindenki a számára testhez álló feladatban tud magas színvonalon teljesíteni, fontos, hogy a feladatok kiosztását egyeztetés előzze meg, majd ellenőrzés, visszacsatolás is kövesse. 9. Precíz időgazdálkodás: több feladat, program és projekt futhat egyszerre az intézményben, ez így is van minden nap. Sikerük a feladatmegosztáson, a tudatosságon múlik. Rend és átgondoltság a tanításban, a tanügyi munkában, ügyeletben, délutáni elfoglaltságban, a technikai dolgozók munkájában és a felelősségi hatáskörök tisztázásában. 10. Demokratikus beállítottság: hiszek a kollektív bölcsességben, a több szem többet lát elvében, a többféle gondolkodás és hozzászólás árnyaltabb megoldásokat eredményez. Vallom, hogy a kollégákat korrekten tájékoztatni kell; az őket érintő kérdésekben ki kell kérni, meg kell hallgatni véleményüket. 11. Fegyelmezettség: cselekedeteimben a szavak és tettek egységét követem, függetlenítem a pillanatnyi hangulati befolyásoltságtól. A felállított követelményeket magamra nézve különösen betartandónak tekintem, amelyet munkatársaimtól is elvárok. 12. Kellő rugalmasság: a felmerült problémákat észrevenni, a helyzetekre megfelelően gyorsan reagálni. 6
13. Mindig célirányosan haladni: a közös munkában a munkatársak és önmagam számára vállalható, követhető, teljesíthető és mérhető célokat kell kitűzni. A jól átgondolt feladatot és terveket már könnyebb megszervezni, lebonyolítani. A döntések meghozatalában a tanulók mindenek felett álló érdekeit kell előtérbe helyezni. 14. A feladatok elvégzéséhez csapatot építeni: lelkiismeretes, szorgalmas és elhivatott emberekkel kívánok együtt dolgozni. 15. Stratégiában gondolkodni: a befektetett energiákkal összhangban hosszú távra kell a célokat megfogalmazni keresve az alternatív megoldásokat. Úgy gondolom, az iskola vezetése nem merülhet ki a pillanatnyi akadályok leküzdésében. A naprakészség feltétele a stratégiában gondolkodás. 16. Empátia: egy vezetőnek mély, erős empátiával kell rendelkeznie. Munkájában elsősorban a szervezet hosszú távú érdekeit kell néznie, de mivel emberekkel dolgozik, szükséges a megértés, a beleélés, az odafigyelés és az együttérzés képessége is. A jó helyi légkörhöz hozzátartozik, hogy a kollégák számíthassanak arra, hogy a vezető figyelembe veszi személyes életüket, lelki vagy testi állapotukat, családi vagy közösségi gondjaikat a feladatok kijelölésekor, végrehajtásakor. 7
I.2. Az iskolavezetői munka fő területei Az alapelvek figyelembevételével, tisztában kell lennem az előttem álló feladatokkal is, amelyek a vezetői munka fő területeit határozzák meg. 1. Együttműködés a fenntartóval Nemzetgazdasági Minisztérium által létrehozott Szakképzési Centrumban megfogalmazott szervezeti és működési szabályzat, feladatok, elveinek betartása mindannyiunk érdeke, amelynek megvalósításához a kollégáktól is elvárom az együttműködést. Az általunk végzett minőségi munka, az eredményesség és a pontos adatszolgáltatás lehetőséget ad a gördülékeny együttműködésre, arra, hogy a fenntartó elismerje munkánkat. 2. Partnerség és együttműködés Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legfőbb partnerünk maga a tanuló, akit az első feladatunk megnyerni magunknak, majd őt követi a szülő, aki nélkül a tanulás és a nevelés nem lehet eredményes. Mindezek mellett a vezetői munka lényeges elemének tekintem az intézmény külső kapcsolatainak ápolását, illetve annak képviseletét. A partnerek beazonosítására nagy segítség az iskolában működtetett gyakorlati hely adatbázisa, illetve a közösségi szolgálat felelőse által létrehozott adatbázis. A kiépített eljárások következetes működtetése, a partnereink elégedettsége segíti a partnerközpontú iskola működését. Szükség van a tőlük kapott figyelemre, segítségre, együttműködésre. Tanulóink sikeres vizsgáinak meghatározói a szakmai gyakorlat helyszínei, valamint a közösségi szolgálat alatt letöltött 50 óra. 3. Vezetői kompetenciák ápolása A megszerzett elméleti ismereteimet alkalmazom a tagintézmény-vezetői munkában, a jogi és tanügyigazgatási ismereteimet folyamatosan továbbfejlesztem, igyekszem a törvényekben és szabályokban naprakészségre törekedni. Napi szinten átgondolom a történteket: mit lehetett volna jobban elrendezni, elemzem a környezetemből érkező jelzéseket. Utólag is fontos, hogy felismerjem, mit hol rontottam el, hogyan lehetne legközelebb jobban és hatékonyabban csinálni. 4. Tanügyigazgatás Fontos a tanügyi dokumentumok vezetése, naprakész adatfeldolgozása, a tanügyi eljárások megalapozottsága; ily módon biztosíthatom a törvényes működést. A határidők betartását nagyon lényegesnek tartom, az adminisztráció pontossága, következetessége elvárás a munkatársaktól. A tanügyi dokumentációk - elektronikus napló, foglalkozási napló, tanulói nyilvántartás - folyamatos ellenőrzést igényelnek. A személyiségi jogok védelmét, az illetéktelen hozzáférés kizárását biztosítani kell. A beér- 8
kező tanulói és szülői panaszokat rövid határidővel és körültekintően szükséges kivizsgálni, a döntések meghozatala előtt az érintett felek meghallgatásával. 5. Fegyelmezett gazdálkodási tevékenység A nevelő-oktató munka tárgyi és személyi feltételeinek kiegyensúlyozott biztosítására törekszem. Az éves költségvetés során a tanulócsoportok számát, ellátottságát, a tanárok alkalmazását, a szakmai fejlesztéseket, az eszközbeszerzést egyaránt át kell gondolni. A konkrét költségvetést a fenntartói koncepció és utasítások szerint kell megtervezni, ebbe a munkába bevonom közvetlen munkatársaimat, illetve figyelembe veszem a kollégák terveit, kérését. Az elfogadott költségvetésről tájékozatom a nevelőtestületet, amely költségvetés az egész év folyamán kontrollt igényel, amihez szakszerű analitika vezetése, észszerű és hatékony gazdálkodás szükséges. Mindezek mellett az iskola fejlesztését külső források bevonásával is kívánom bővíteni, amit esetlegesen a Nemzetgazdasági Minisztérium nyújt számunkra a költségvetésen felül, illetve aktív és folyamatos pályázatkövetés megvalósítását tervezem. Az intézmény alapítványa régóta támogatást ad a tanulók eredményes szakmai munkájához. 6. Tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenység Pedagógiai munka ellenőrzését, értékelését folyamatos tagintézmény-vezetői feladatnak tekintem. Nem csupán az ellenőrzési tervben foglaltak szerint, hanem az adminisztráció és az előírások betartásában is, értékelésem előtt mindig lehetőséget biztosítok az önértékelésre, fontos, hogy a vezetői ellenőrzésnek világos rendje alakuljon ki. De nemcsak a munkatársaimat, hanem az általunk megfogalmazott munkatervet is ellenőrizni, értékelni kell, amelynek elkészítése közös feladat. A munkaterv megvalósítása nem egyemberes feladat, nagyobb felelősséget kell kapniuk a tagintézményvezető-helyetteseknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek. Az ő ellenőrző és értékelő szerepüket folyamatosan növelném a jövőben, hiszen minden dolgozó joggal várja el munkája iránti figyelmet és annak tisztességes értékelését. 7. Vezetői döntési folyamat Kölcsönös információáramoltatásra törekszem az alkalmazotti kör, nevelőtestület, diákok és köztem; a döntések meghozatala során szükség van az információk átadására, elemzésére, értékelésére. A döntéseknek minden esetben tényeken kell alapulniuk, és a folyamatok elemzésekor minden partner érdekét figyelembe kell venni. Döntéshozatal előtt hacsak nem azonnali intézkedésről van szó az iskola vezetői körének véleményét minden esetben kikérem. Ez a kör a helyettesekből, a munkaközösségek vezetőiből, illetve a diákságot képviselő pedagógusból áll, akik kontrollálják a döntéseket. A hatékony munka elengedhetetlen kellékei a munkamegbeszélések. Az iskola egészét érintő nagyobb döntések előtt a munkaközösségi megbeszéléseken a kollégák értékeljék, elemezzék a problémákat. Változást hozó döntések előtt a szülői szervezet, az alkalmazotti kör, a diákönkormányzat véleményét is ki kell kérni; a legi- 9
timációs eljárást megfelelően lefolyatni. Az intézmény legfontosabb döntéshozó szerve a nevelőtestület, amelynek értekezleteiről és döntéseiről jegyzőkönyv kell, hogy készüljön. 8. Információáramlás A belső információáramlási folyamat szabályozott és tudatos legyen; formái sokrétűek, szóbeliek: a megbeszélések, esetmegbeszélések; írásbeliek: a kifüggesztett programok, előrejelzések, kimutatások, határozatok. A dolgozóknak rendelkezniük kell a munkájuk elvégzéséhez szükséges információkkal, a tanulók és a szülők folyamatos tájékoztatásáról is gondoskodni kell a vezetőtársak, az osztályfőnökök, a kollégák közreműködése révén. Felhasználható az iskolai honlap adta lehetőség, illetve a külső partnerek számára a helyi médiában több információt szükséges közzétenni eredményeinkről, az intézményben zajló eseményekről. 9. Nevelés oktatás eredményességének biztosítása Legfontosabb biztosítéka az iskolában folyó színvonalas nevelői és oktatói munkának a lelkiismeretes hivatástudattal élő és dolgozó pedagógusok csapata. A jó eredmények színvonalának megőrzése és továbbvitele fontos a számomra. 10. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Fontosnak tartom, hogy minden pedagógushoz és csoporthoz évenként minimum egyszer eljussak órát látogatni. A megfigyelési szempontok nyíltak, mindenki számára elérhetőek. Fontos, hogy a pályakezdő munkatársak, belépő dolgozók tevékenységét kiemelt figyelemmel kísérjük, hangsúlyos a modern pedagógiai eljárások követése (kooperatív pedagógiák, differenciálás, páros munka, projektálás), sokoldalú szemléltetés alkalmazása. Ne felejtsük el, hogy a hagyományos módszereknek is megvan a szerepük: a frontális munkának, a csoporttal való beszélgetésnek, tanári előadásnak, magyarázatnak. A nevelői munka kivitelezésében a precizitásra, naprakészségre helyezem a hangsúlyt, a tanóra klímájában pedig a toleranciára az igényes és élményszerű óravezetésre. 11. Humánerőforrás fejlesztése és gazdálkodás A humán erőforrás fejlesztésében a nevelés-oktatás színvonalának javítása az elsődleges szempont. Az iskolai alapdokumentumok, a fenntartói elvárások, a partnerek véleménye határozzák meg döntéseinket. A stabilitásra és a kiszámíthatóságra törekszem, amelynek része az intézményi továbbképzési terv. A pedagógusoknak biztosítani szeretném a hétévenkénti 120 órás továbbképzésen való részvételt. Előnyben részesítem azt a továbbtanuló munkatársat, aki tanári szakot szerez, illetve további szakon kíván tanulni vagy megújító képzésben vesz részt, illetve szakvizsgát kíván tenni. Arra törekszem, hogy minden generáció kellő teret kapjon a munkában, a tapasztaltaknak legyen lehetőségük átadni tudásukat a fiataloknak. 10
12. Szervezetfejlesztés az iskolában A szervezeti kultúra fejlesztésében az információáramlásra, a kommunikációra, a teammunkára helyezem a hangsúlyt. A szervezeten belül a munkaközösségek rendszeres munkamegbeszéléseire és értekezésére tartok igényt. A munkaközösségek, munkacsoportok nyilvánosságot és lehetőséget kapnak arra, hogy eredményeikről folyamatosan beszámoljanak. A minőségi kereset-kiegészítés újbóli elosztásában fontos, hogy a szervezetben végzett munka értékelése az igazságosság elvén történjen. A belső szervezeti egységek (munkaközösségek) szakmai alapon kell, hogy szerveződjenek, működésük legyen rendszeres, tervezett és eredményes. 13. Hatáskörök átadása a szervezet életében Úgy gondolom, érdemes finomítani a munkamegosztáson. A feladatokhoz tartozó hatáskörök és felelősségek pontosításra szorulnak. A Centrum, illetve tagintézményünk felépítésében a vezetői feladat, felelősség és hatáskör megosztása a csapatépítést, a nevelő-oktató munka eredményességét szolgálja. Fontos, hogy lehessen tudni, ki kinek tartozik beszámolással; ebben segítséget nyújt a mindenki számára adott munkaköri leírás, a munkaterv, az SZMSZ. A tagintézményvezető-helyettesek feladatainak, hatásköreinek tisztázása az iskolán belül lényeges. 14. Az iskola eredményességének visszajelzései Az iskola eredményességét több tényezőben tudjuk nyomon követni, ilyenek az országos kompetenciamérések, illetve az intézményben kialakult nyomon követési rendszer. Fontos a jelzés tanulók tanulmányi eredményeinek alakulásáról, amit már az iskolánkba beíratott 9. évfolyamos tanulók általános iskolai eredményeiről is vezetünk. Eredményességi mutatók az iskolai programok látogatottsága, a pályázatok eredményessége, a versenyeredmények. Az iskolai munka önértékelésére kialakított elveket minél előbb mindenkinek magáévá kell tennie. 15. Kapcsolattartás Valamennyi alkalmazottal a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatra törekszem. Nemcsak a munkatársak munkáját kívánom elismerni, hanem személyes problémáikra, törekvéseire is odafigyelek. Az iskolában tanuló diákok elvárásait, elégedettségét tudni szeretném, ezért a diákönkormányzattal folyamatosan kapcsolatot kívánok tartani, véleményüket, javaslataikat figyelembe venni. Bármikor kész vagyok a szülők problémáit meghallgatni, a fogadóórákon, szülőértekezleteken, a szülői közösségi üléseken jelen vagyok. Az írásban beadott szülői kérelmekre határidő lejárta előtt válaszolok, minden problémát meghallgatok. 11
16. A pedagógiai munkát közvetlen segítők irányítása és megbecsülése A tanárokon kívül az iskolai alkalmazottak, az oktatásban dolgozók fontos segítői munkánknak. Semmire nem megyünk, ha nem tudjuk őket meggyőzni céljainkról, hiszen nekik is magukévá kell tenniük a gyermekközpontúságot, az iskola iránti elhivatottságot. A családias és barátságos légkör megteremtésében jelentős szerepük van, hiszen nap mint nap találkoznak tanulóinkkal, megnyilvánulásaikban ők is az iskolát képviselik. Fontos részükről a hivatástudat, de a szakszerű tájékoztatás, a személyes problémák megértése, munkájuk értékelése elengedhetetlen vezetői feladat. Az adminisztrációs munkában a pontosság, gondosság, a határidők betartása, a megoldás jóindulatú szándéka, a technikai segítők munkájában a tiszta és egészséges környezet kialakítása az ifjúsággal megértő együttműködés a közös feladat. 12
II. Helyzetelemzés Mindenki tehetséges valamiben, és azt a valamit nekünk pedagógusoknak kell felfedezni és megerősíteni a tanulókban azért, hogy amiben kevésbé tehetséges, ott is sikerélményben legyen része. (Huszka Jenő) Huszka Jenő, iskolánk egykori igazgatója 2001-ben lehetővé tette számomra, hogy a Közgazdasági Szakközépiskolában taníthassak, adhassam át tudásomat. Szívesen váltam ennek az intézménynek a tanárává, ahol a kollégák egy célért dolgoznak, ahol az egymás közötti kapcsolatot a közös cél, az iskola presztízsének megőrzése és a kölcsönös tisztelet jellemzi. Iskolánk 1961/62-es tanévben kezdte meg működését két osztállyal, összesen 76 tanulóval. Az akkor még négyéves képzés során heti egy nap szakmai gyakorlaton vettek részt a tanulók. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, azonban az óraadók szerepét lassan a kinevezett kollégák vették át, így még jobban el lehetett mélyíteni a szakmai tudást. 1969-ben Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény és viselte a rendszerváltásig. Az 1987/88-as tanévben idegen nyelvi gépíró, gyorsíró osztály is indult, majd a 90-es években ügyviteli és pénzügyi ágazatra tagozódott a képzés, és 94-től a világbanki programhoz való csatlakozás következtében a kereskedelmi ágazat is elindulhatott. Jelenleg 371 fő nappali képzésben részt vevő tanulót oktatunk 9-14. évfolyamon, három ágazaton, illetve esti képzésen, felnőttoktatás keretében 70 fő szeretne szakképesítést szerezni, valamint 10 fő felnőttképzésen mérlegképes könyvelőnek tanul. 2007 nyara változást hozott az intézmény életében, hiszen az Önkormányzat költségcsökkentő határozata következtében önálló működésünket és gazdálkodásunkat elvesztettük, és egy összevont középiskolai integrációba kényszerültünk. Az integrációt a gyermeklétszám apadása váltotta ki, ezért elsősorban pénzügyi-gazdasági okai voltak, de az oktatásszervezés hatékonyságának javítása is megjelent célként. Minden változásnak vannak negatív és pozitív következményei: a negatív volt számunkra, hogy a kezdetektől működő kollégiumunk és lakói az iskola épületétől messze, a másik tagintézmény kollégiumában kaptak helyet, de pozitív volt, hogy cserében a Korona utcai épületben 4 tantermet a rendelkezésünkre bocsátottak. Innentől fogva megtanultunk sokféle fenntartóhoz alkalmazkodni, de folyamatosan kerestük azokat a lehetőségeket, hogy újra önállóan hozhassunk döntéseket. 2015. július 1-jétől, a Szakképzési Centrumok működésének kezdetétől újra önállóak lettünk, és a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tagintézményeként működünk. A jelenlegi képzési rendszerünk rendkívül összetett. Napjaink piacorientált igényeihez és szükségleteihez flexibilisen igazodik, amely az évtizedes tapasztalatok, a jelenlegi szükségletek és a jövőbeni elvárások alapján alakul. A rendszer rugalmasságának köszönhetően olyan új programokat kell megfogalmazni, amelyek a mindenkori társadalmi és gazdasági élet változásaira érzékenyen reagálnak. 13
Az iskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és felsőoktatásra való felkészítést tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jó kedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. A magyar közoktatás változása kerettanterv, helyi tantervek, kétszintű érettségi, szakmai emelt érettségi, központi felvételi, NAT változásai -, társadalmi gazdasági változások, a munkaerőpiac kihívásai kikényszerítik, de egyben ösztönzik is a tantestületet és a vezetést a folyamatos megújulásra, fejlesztésre. A Közgazdasági Szakközépiskola vezetőjeként azt gondolom, hogy egy középfokú oktatási intézmény legfőbb feladata, hogy olyan tudás megszerzését tegye lehetővé a diákok számára, amely alkalmassá teszi őket a jövőben a munkahelyükön való helytállásra, illetve felkészíti a felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra. Mindezek miatt kiemelt területnek tekintem a korszerű szakmai ismeretek, az idegen nyelvek, illetve az informatika magas szintű oktatását. Ezért iskolánk olyan képzési formákat biztosít, amelyek az említett területekre fókuszálnak. Iskolánk feladatának érzem azt is, hogy diákjainkat és kollégáimat megtanítsuk a folyamatos változás kezelésére, a flexibilis szemléletmód kialakítására. Különösen fontosnak tartom a pedagógus kollegák továbbképzését, az intézmény oktatási struktúrájának fejlesztését és a rendelkezésre álló eszközök korszerűsítését. 14
II.1. Képzési struktúra A Közgazdasági Szakközépiskola jelenlegi képzési struktúrája a következőképpen épül fel a 2016/2017-es tanévben. A kormány 25/2016 (II.25) rendelete módosította a 150/2012- es és 297/2015-ös Kormányrendeleteket. A fent említett rendelet kimondja, hogy a szakgimnáziumok 9. évfolyamain induló iskolarendszerű képzések kizárólag a 2016. szeptember 1-jén hatályos OKJ-hoz kiadott kerettantervek szerint indíthatóak. Ágazat Közgazdaság XXIV. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL. Ügyvitel XXV. Informatika XIII. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó képzéseink 9-12-13.évfolyam, illetve 14. évfolyam Érettségi vizsga keretében Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés megszerezhető szakképesítés 5434401 Pénzügyi számviteli ügyintéző 5234506 Pályázati támogatási ügyintéző 5134411 Vállalkozási ügyintéző 5134403 Vámügyintéző 5134404 Pénzügyi ügyintéző 5284102 Ügyfélszolgálati ügyintéző 5248102 Irodai informatikus Felnőttoktatás 5434402 Vállalkozási és bérügyintéző 5434404 Államháztartási ügyintéző 5484111 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 5434603 Irodai titkár 5448102 Gazdasági informatikus 5434401 Pénzügyi számviteli ügyintéző Közgazdaság XXIV. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL. Ügyvitel XXV. Informatika XIII. Turisztika XXVIII. Képző és iparművészet V. 5434402 Vállalkozási és bérügyintéző 5434404 Államháztartási ügyintéző 5484111 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 5484109 Postai üzleti ügyintéző 5434603 Irodai titkár 5448102 Gazdasági informatikus 5481201 Idegenvezető 5481203 Turisztikai szervező, értékesítő 5421101 Dekoratőr 15
A folyamatosan változó képzési szabályozók 2011. évi CXC köznevelési törvény, 2011. évi CCIV. felsőoktatási törvény, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 2012. évi I. törvény a munkatörvénykönyvéről, 20/2012-es EMMI rendelet, 326/2013-as kormányrendelt, 277/1997-es kormányrendelt, az új NAT és kerettantervek változásai, illetve 100/1997-es kormányrendelet és annak változásai és egyéb szabályzatok - naprakész ismerete elengedhetetlen a jövőnk alakulása szempontjából. Minden tudásommal azon vagyok, hogy a megjelent módosításokat nyomon kövessük, azt hasznunkra fordítsuk. II.2. Tanulói létszámadatok Napjainkban sajnos csökkenő tendenciát mutat a középiskolába beiskolázható korúak száma, ez számos közoktatási intézmény számára hatalmas problémát jelent: a kevesebb osztály indítása létszámleépítést vont maga után. Az elmúlt években ezt mi is megtapasztaltuk, hiszen az egyes évfolyamokon - kivétel a 10. - az engedélyezett három osztály helyett kettőt tudtunk csak indítani, ami maga után vonta iskolai szinten az óraszám csökkenését, ennek következménye lett, hogy az elmúlt tanévben két kollégánk másik intézményében kezdte meg a tanévet (szerencsére tanári állásban). Ennek ellenére úgy vélem, folyamatosan igazodó képzési rendszerünknek köszönhetően sikerült a tanulói létszámokat stabilizálni. Ehhez természetesen az is kellett, hogy az érettségi után induló szakképzéseink népszerűek, illetve a felnőttoktatás támogatása, a második szakképzés ingyenessé tétele miatt az esti képzéseink csoportjaiba járók javítottak a tanulói létszámadatunkon. Jelenleg 9-14. évfolyamon 375 fő, felnőttoktatás és felnőttképzésben 82 fő tanul. Az utóbbi két képzési forma az idei tanévtől a nappali oktatás módszereihez szokott kollégáknak kihívást jelent. 72 10 68 9. évfolyam 10. évfolyam 36 78 11. évfolyam 12. évfolyam 85 51 57 13. évfolyam 14. évfolyam Felnőttoktatás Felnőttképzés Tanulói létszámösszetétel 16
Tanulóink között hátrányos helyzetű 8 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 5 fő. A diákjaink közül SNI-s 7 fő, BTMN-s 18 fő van. Ezért olyan nevelési-oktatási módszereket kell alkalmaznunk, amelyek elősegítik a tanulók sikeres iskolai teljesítményét. A siker érdekében a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal külön fejlesztőpedagógus foglalkozik. Tapasztalatait, módszereit igyekszik a kollégákkal megosztani, a tanulók osztályfőnökével folyamatosan konzultál. Mindezek mellett építő, együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki a Családsegítővel és a Pedagógiai Szakszolgálattal. II.3. Beiskolázási körzet jellemzői Minden évben nagy gondot fordítunk a beiskolázásra. A pályaválasztási szülői értekezleteken a vezetők személyesen jelennek meg, ahol beiskolázási ismertetőt adnak minden megjelentnek. Októberben, novemberben nyílt napokat tartunk, ahol személyesen lehet ismerkedni mind az iskolával, mind a tanóra légkörével. Beiskolázási stratégiánk fő jellemzői: - hitelesség; - személyes kapcsolatok kiépítése; - barátságos, segítőkész kapcsolat a város és a környék általános iskoláival. Évek óta alapvető feladatnak tartjuk, hogy a környező települések fiataljainak széles skálájú, színvonalas középfokú oktatást biztosítsunk a lehetőségeknek és az elvárásoknak megfelelően. A diákokról való gondoskodást barátságos, derűs, ösztönző légkörben végezzük. Tanulóink többsége érzelmileg kötődik az iskolához, tanáraikhoz. Sikerült megtartani a családias, bizalommal telített légkört. Iskolánkban 14 kollégista tanuló van. A kollégiumi férőhelyeket közös gondolkodással kell megoldanunk, illetve a kollégisták számát emelnünk kell. Az évtizedekig jól működő kollégiumunk a már említett gazdasági intézkedések miatt összevonásra került a másik kiskunfélegyházi tagintézményével. Úgy gondolom, hogy más irányban is kell keresnünk a megoldást, mint a közös udvarban lévő iskolákkal való együttműködés, helybeépítés. A tanulók fele a térképen jelölt településeken él, és onnan jár intézményünkbe vonattal, illetve busszal: Térkép a bejárósok lakhelyéről 17
II.4. Személyi feltételek Iskolánk alkalmazottainak létszáma: 54 fő, ebből 42 pedagógus és 12 nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott végzi munkáját. Eloszlásukat az alábbi grafikon tartalmazza: 50 40 30 20 10 0 39 3 Pedagógus munkakörben foglalkoztatott 4 8 Technikai munkakörben foglalkoztatott Összesen Férfi Nő Kollégáim több mint ötven kiskorú gyermeket nevelnek otthon. Legfontosabb életfeladatunk a családunk, ha annak gardírozását a megfelelő lelkiállapotban tudjuk végezni, akkor a munkahelyünk kihívásainak is meg tudunk felelni. Nagy felelősség ez, hiszen példát mutatva kell több szerepkörben egyszerre helyt állnunk. II.4.1. Tantestület Tantestületünk jelenleg 43 főből áll, ebből 3 kolléganő gyeden, gyesen tartózkodik, 3 főnek pedig legfeljebb 5 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig. A kor szerinti eloszlás optimális, az átlagéletkor 44,6 év. 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40-44 év 45-49 év 50-54 év 55-59 év 60-64 év 2 fő 1 fő 8 fő 12 fő 4 fő 8 fő 5 fő 2 fő Pedagógusok létszáma életkor alapján Tanáraink egy negyede más városból, településről jött hozzánk dolgozni, települt le a Kiskunfélegyházán, hozott magával sokféle kulturális szokást, hagyományt és vált igazi, félegyházi Közgés tanárrá az elmúlt években,. Kiindulópontok 18
II.4.2. Technikai dolgozók Iskolánkban 12 fő dolgozik nem pedagógus munkakörben 1 fő gyeden van -, ők iskolatitkári, gazdasági ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, rendszergazda, pedagógiai asszisztens, karbantartó, portás, illetve takarítói állást töltenek be. Összehangolt munkájuk elengedhetetlen az iskola hatékony működéséhez, számukra kifejezetten fontos tevékenységük erkölcsi elismerése. Megbízásom alatt megkezdtük munkájuk racionalizálását; a titkársági részlegen mindenkinek meghatároztuk a feladatát, amit a kollégákkal ismertettünk. Fontos, hogy az iskola vezetésével és a tantestülettel való kommunikációjuk folyamatos legyen, az esetleges kéréseket kérdéseket közösen tudjuk megoldani. II.4.3. Iskolavezetés Jelenleg az iskola szűk vezetése 4 főből áll: megbízott tagintézmény-vezető, 2 fő igazgatóhelyettes és 1 fő gyakorlati oktatásvezető (helyettesi státuszban). Mindezek mellett 7 munkaközösség-vezető és a DÖK-segítő tanár veszt részt a közös munkában, alkotja az iskola vezetői körét. II.5. Tárgyi feltételek Iskolánk épülete Kiskunfélegyháza, Oskola utca 1--3. alatt található, amely tantermekből, mosdókból, irodahelyiségekből, tanári szobából, könyvtárból, tornateremből, valamint kazánházból, raktárból és portából áll. Az épületben található 16 tanterem, 5 gépterem, 1 könyvtár, 1 tornaterem. A tanirodánk és 3 másik tanterem a Korona utca 4. szám alatti (önkormányzat tulajdonában lévő) épületben található, amit rendelkezésünkre bocsátottak, és ahol a szakképző évfolyamok óráit tartjuk. Tantermeink kihasználtsága maximális, sőt a könyvtárban gyakran nyelvi órák megtartására is sor kerül. Úgy érezzük, ahhoz, hogy a mindennapos testnevelés óráknak biztosítani tudjuk az előírt feltételeket a következő tanévben, az 1-es tantermünket tornaszobává kell átalakítani. Egyre több pedagógus igényli és kedveli a modern IKT-eszközöket, ezek használatára is lehetőség van, hiszen majdnem az összes tantermünk projektorral felszerelt, illetve digitális táblák segítik munkájukat. Az elmúlt évek pályázatainak köszönhetően sok laptop áll 19
a kollégák rendelkezésére - szinte mindenkinek van iskolai -, amelyeket otthon és az iskolában egyaránt használhatnak. Mindezek mellett azonban megoldásra vár a tanulói meleg étkeztetés kérdése, illetve a természettudományos tantárgyak oktatását segítő eszközök rendszerezett tárolása is. II.6. Nevelés és oktatás helyzete Az elmúlt időszak alatt fontosnak tartottuk, hogy az elért, kiemelkedő eredmények, pozitív kezdeményezések továbbvitele mellett iskolánk rugalmas, megújulásra kész hozzáállással érjen el újabb eredményeket. Az említett demográfiai hullám, a gazdasági nehézségek idején is olyan versenyképes szakmákat ajánlunk a 17-20 esztendős diákoknak, amelyek intézményünkbe vonzhatják őket. Az iskola sokszínűségét és egyéniségét figyelembe vevő képzési kínálat fenntartását és bővítését céloztuk meg, mert úgy gondolom, hogy a diákok szívesebben választják azt az oktatási intézményt, ahol érzik, hogy a saját személyiségük kibontakoztatására is van lehetőségük. Jelenleg szakközépiskolai osztályainkban közgazdaság, kereskedelem és ügyvitel ágazatos képzés folyik, szakgimnáziumi osztályainkban pedig közgazdaság; közlekedés, szállítmányozás, logisztika; ügyvitel; informatika ágazatra iskolázzuk be következő 2016/2017-es tanévre a diákokat. Úgy változtatjuk az iskola oktatási kínálatát, hogy minden tanulót sikerüljön hozzásegíteni képességeinek kibontakozásához, céljainak eléréséhez. Tervezzük a nyelvi előkészítő osztály indítását, úgy, hogy az osztály egyik fele német, a másik angol nyelvet tanul. A szakmai tantárgyakat tekintve elmondhatjuk, hogy állandóan módosul a követelmény, ezért ez nagyobb önállóságot követel tőlünk, tudva azt, hogy a tanulók helyesírása, matematikai alapkészsége, olvasni tudása, tanulástechnikai módszere eltérő. Mindezen különbségek megközelítőleg azonos szintre hozása miatt szükség van a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. Az összehasonlítást és az önértékelést nagyban segíti az évek óta működő országos kompetenciamérés, amelynek eredményeit figyeljük, és tantestületi szinten értékeljük. Képzéseink minél magasabb szinten való megvalósulásához és a közösen alkalmazott módszerek kidolgozásához hozzájárulhat az is, hogy az idei tanévben az integráció által csökkentett munkaközösségek számát újra a szükségleteknek megfelelően alakíthattuk, és így 7 munkaközösségben folyhat szakmai konzultáció: humán, matematika, természettudományi, osztályfőnöki, szakmai, informatika-ügyvitel, idegen nyelvi. Valamennyi munkaközösségünk tantárgyanként és évfolyamonként átdolgozta a tanmeneteket, és speciá- 20
lis értékelési rendszert állított össze, aktívan részt vett az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének és házirendjének átdolgozásában. Az átgondolt szakmai döntések alapján, demokratikusan történik a tankönyvek kiválasztása is, azonban gyakran a külső körülmények kényszerítenek bennünket bizonyos tankönyvcsaládok kicserélésére. II.6.1. Közismereti tárgyak A közismereti tárgyakat tanító kollégáink 5 munkaközösségben fejtik ki tevékenységüket, szakmai képzéseink támogatásában szinte valamennyiüknek fontos szerepe van: - humán munkaközösség: kommunikáció, az értő olvasás, szövegértelmezés, -értés terén nyújt támogatást; - matematika munkaközösség: az érettségire való felkészítés mellett fontos feladata, hogy biztos matematikai alapokat nyújtson a szakmai tárgyak zökkenőmentes oktatásához; - természettudományos munkaközösség: mindennapos praktikus tudás átadása (fizika, biológia, kémia), valamint a tájékozódó képesség jobbítása (a földrajz révén); illetve az ép testben ép lélek kialakítása (a mindennapos testnevelés révén); - idegen nyelvi munkaközösség: kiemelten fontos terület a nyelvtanítás, hiszen diákjaink csak úgy lehetnek sikeresek a munkaerőpiacon, ha legalább egy idegen nyelven képesek kommunikálni szakmájukkal kapcsolatban; - az osztályfőnöki munkaközösség: átfogóan és egységesen segíti a szaktanárok, illetve osztályfőnökök munkáját mind az adminisztráció, mind pedig a lelki támogatás terén. II.6.2. Szakmai tantárgyak, szakmai képzés A szakmai, illetve az informatika-ügyviteli munkaközösség egymással napi szinten szoros kapcsolatban állnak, különösen a végzős évfolyamok esetében, mivel az érettségi vizsga, illetve a szakmai vizsga sikeressége iskolánk eredményességének egyik fontos mérője. Minden évben szívesen fogadunk közgazdász tanár szakos hallgatókat hospitálásra és gyakorlótanításra, ezen alkalmakkor bemutathatjuk egy-egy szakmai tananyagunk feldolgozásának lehetőségét és módszertanát. A szakmai tárgyat oktató pedagógusainkat ez a tevékenység motiválja, sikerekhez juttatja, hiszen úgy érezhetik és érzik, hogy ők is példát adhattak egy-egy leendő szakmai tanárnak, segíthetik módszertani kultúrájuk fejlesztését, fejlődését. 21
Az alábbi táblázatban a szakmai képzésekhez tartozó tantárgyakat foglalom össze: TANTÁRGYAK 9-12. o. (13. ÉVFOLYAM) MODULOK 14. ÉVFOLYAM lom+gyakorlat Kereskedelmi Gazdasági kultúra ügyvitel Foglalkoztatás II. Jogi ismeretek Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Váll. fin. és adózási ismeretek feladatai Log. ügyintéző Kisk. és középvállalkozá Gazd. fel. Adóigazgatás ellátása sok gazdi fel. Szállítás fuvarozás szállítmányozás Könyvvezetési fel. Munkaerő gazdálkodás Bérügyi szakfel. TB szakfeladat Könyvelés sz.gépen Államháztartási felad. Könyvvezetés és besz. Ktgvetés gazd. Projektfinanszírozás Projektfolyamat követés Termelés és nagykereskedelmi szállítmányozás ism Gazdasági kultúra Gépírás és jegyzőkönyvvezetés Irodai assz. feladatok INFOR- MATIKA Inform.techn. alapok Inf.techn. gyakorlat KÖZGAZASÁG KERES- KEDELEM ÜGYVITEL Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi ismeretek Marketing Gépírás alapjai iratkez. Ügyviteli gyakorlatok Levelezési Marketing a ism.+ gyakorlat gyakorlatban Általános statisztika; Statisztika gyakorlat Üzleti tev.terv Kommunikáció Pénzügy alapismeretek és gyakorlat Vezetési tevékenység komm Üzleti Adózási alapismeretek és gyakorlat Üzleti tev. Gazdasági+jogi ism. gyak. Számviteli alapismeretek és gyakorlat Áruforga- Vállalkozási Munkaszervezési ism Munkaszerv.gyak Adatbázis és szoftverfejl. Hálózati ismeretek+gyak. Gazdasági kultúra Gazdasági alapok és rendszerszervezés Informatikai alkalmazás Végzettség Pénzügyi számviteli ügyintéző Vállalkozás és bérügyintéző Államháztartási ügyintéző Logisztikai ügyintéző Irodai aszszisztens Gazdasági informatikus Szakmai tárgyak a végzettség megszerzéséhez Az még bizonytalan, hogy a következő tanévre nézve (a 9. és 13. évfolyamon) a 2016. február 25-én kiadott OKJ-elnevezésmódosítási rendelet, illetve az ígért követelményváltozás, mit tartogat számunkra. Azt azonban tudom, hogy egy olyan rugalmas tanári csapat áll az oktatás rendelkezésére, akik mindig minden körülmények között készek az újat befogadni és az alapján a megfelelő tudást átadni a szakmai képzésben résztvevők számára. 22
II.6.3. Felzárkóztatás A közismereti tantárgyakat tanító pedagógusaink kiemelt feladata a 9-10. évfolyamon a diákok felzárkóztatása a sikeres érettségi vizsga érdekében az iskola által elvárt szintre. Ezt a tevékenységet alapos tervezés előzi meg (bemeneti mérések értékelése alapján), jól átgondolt tanmenetek készülnek. Gondosan előkészített, differenciálásra alkalmas feladatok végeztetésével biztosítják a diákok számára a felzárkózást. Szükség esetén tanáraink egyéni foglalkozásokat is tartanak a tanulóknak. II.6.4. Emelt szintű órák Iskolánk tanulói közül nem sokan ugyan, de minden évben jelentkeznek emelt szintű érettségi vizsgára. A fő tantárgy a történelem, azonban nem ritka, hogy a diákok magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, szakmai tantárgyakból is megmérettetik magukat emelt szinten. Hosszú évek óta történelemből, illetve nyelvből biztosítunk a felkészülésre külön óraszámot. Az itt tanulók motiváltabbak, tudatosabban tanulnak, az ezekben a csoportokban oktató pedagógusaink is sikerélményhez jutnak. Mindezek mellett ki kell emelni, hogy vannak olyan nyelvtanáraink, akik egyénileg szabadidejükben foglalkoznak tanulóikkal, és az idei tanévben is sikeres nyelvvizsgához segítették többüket. II.6.5. Tehetséggondozás, versenyek Iskolánk fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást, a versenyek szervezését, illetve a tanulók versenyeken való indítását; így valósulhatott meg a matematika levelezős verseny, a szavalóverseny, kosárlabda-bajnokság. Ezek mellett történelem-, szavaló-, pályázatíró, továbbá szakmai versenyeken mérettetnek meg tanulóink. A felkészítés szintén a kollégákra hárul, de általában a befektetett munka megtérül, így szép eredményeket mondhatunk magunkénak. Tudjuk, hogy a fent említett versenyeken való részvétel elengedhetetlen, hiszen itt van lehetőség megismerni az országosan elvárt tudásszintet. 23
II.7. Közösségfejlesztés, tanórán kívüli tevékenységek Az iskolánk pedagógiai programjában megjelenő partnerközpontúság, innovativitás, rugalmasság, piaci és társadalmi igényeknek való megfelelés megköveteli a színvonalas, tartalmas tanórán kívüli tevékenységek szervezését. II.7.1. Kulturális rendezvény Fontosnak tartjuk iskolánk hagyományos kulturális rendezvényeinek megszervezését, lebonyolítását. Ezen programok erősítik az összetartozást, illetve mentális felfrissülést nyújtanak. Megtervezésükkor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és a mai kor követelményeinek megfelelő irányvonalat. Legfontosabb programjaink: Hagyományos iskolai rendezvények: - Gólyatábor, gólyaavató, gólyadiszkó, nagykönyv, karácsonyi műsor, iskolai bál, szalagavató, szalagozó bál, diáknap, közgazdász vetélkedő, pedagógus nap, ballagás. Történelmi megemlékezések: - október 6-ai, október 23-ai műsor az iskolarádióban, március 15-ei ünnepség, illetve február 25-én a diktatúra áldozataira emlékezés, holokauszt emléknap, június 4-i nemzeti összetartozás napja. II.7.2. Könyvtár Jelenleg 16.677 könyv, illetve 4424 ingyenes vagy tartós tankönyv jelzéssel ellátott tankönyv áll a könyvtár beiratkozott tagjainak rendelkezésére. A nyilvántartás számítógépen történik. Kölcsönzési adatainkat tekintve elmondhatjuk, hogy 2674 beiratkozott tagból jelenleg közel 400-an aktívan igénylik a könyvtár szolgáltatásait. Fontos tudnunk, hogy a kommunikációs technikák fejlődnek, ezért a könyvtárnak a tanulási képesség és készségfejlesztési folyamat szerves részévé és színterévé is kell válnia. Könyvtárosunk nagy szerepet vállal az iskola közösségi életének jobbá tételében, szívesen vállal feladatot adventi, húsvéti időszak idején, segíti a faliújság díszítését, illetve közösségi programok szervezését. II.8. Az iskola kapcsolatrendszere Az iskola cél- és feladatrendszere nem valósulna meg a partnerek támogató, segítő együttműködése nélkül. A pedagógiai programunkban megfogalmazott kapcsolatrendszerrel teljes mértékben azonosulunk, hiszen a kialakult képet egy intézményről nagymértékben befolyásolja a kapcsolatainak minősége. 24
III. Fejlesztési terv III.1. A fejlesztési elképzelés kiindulópontja Az emberek csak olyan célokkal és tevékenységekkel tudnak azonosulni, amelyek kitűzésében, vállalásának eldöntésében tevékenyen részt vettek, és erre irányuló tevékenységük is lelkesedést, kreativitást mutat. A végső döntések meghozatala mellett a vezető feladataihoz tartozik a koordinálás, az esetleges konfliktusok oldása; továbbá kialakítani egy elfogadó, másokra is tekintettel lévő egymás értékeit elismerő közösséget. Ennek érdekében a tanári közösség által összeállított SWOT-analízist egybevetem a saját magamra vetített - minősítési eljárásom során megfogalmazott - SWOT-analízissel, kiegészítve a közoktatás-vezetői képzés záró dolgozatomban megfogalmazottakkal. III.2. SWOT-analízis A SWOT-elemzés magyar megfelelője a GYELV-elemzés. Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de befolyásolni lehet, illetve lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet ráerősíteni, hogy még jobban működjenek. Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyek nem befolyásolhatóak, de kedvezőek; rájuk építve tovább fejleszthetjük erősségeinket. Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit; kockázatot is jelentenek. A SWOT-analízis által feltárt erősségek pozitív hatását tovább kell erősíteni, a jól működő folyamatokat nem kell megváltoztatni, azonban a gyengeségek hatását csökkenteni kell. Különösen nehéz ez az utóbbi időben, hiszen a megoldás csakis társadalmi, fenntartói, szülői és iskolai együttműködéssel valósulhat meg. A lehetőségek függvényében alakulhat ki a megváltoztatás sorrendje, illetve a veszélyek ellen minél előbb cselekedni kell. A közös GYELV-analízis az alábbi ábrán olvasható, és a benne foglaltak sok esetben elgondolkodtatóak. Mivel mindenki véleménye megjelenik, ezért észrevehető, hogy ami egyikünknek pozitív, azaz erősség, az egy másikunk megközelítésében negatív tartalommal bír. 25