Igazságügyi könyvszakértői vélemény

Ügyszám: 18.B. 703/2007/281. Kirendelő bíróság: Fővárosi Bíróság Igazságügyi könyvszakértői vélemény a Balázs László és 11 társa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette és más bűncselekmények miatt indított bűnügyben Készítette: Bartha Gyula igazságügyi könyvszakértő Készült: 3 példányban + 1 CD-n 1. A megbízás 2 A Fővárosi Bíróság a címben jelzett, 18.B. 703/2007. szám alatt folyó bűnperben 2008. január 28-án kiadott határozatában a Be. 111. (4) bekezdésén alapulóan könyvszakértő kirendeléséről döntött. Szakértőként Bartha Gyula igazságügyi könyvszakértőt (igazolvány száma: 5487) rendelte ki. 2. Előzmények A vádirat szerint a Baumag cégcsoport 1995. március 1-jétől Balázs László irányításával épült ki. A cégcsoport élén a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai (Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) álltak, és az közös vezetéssel működött, A szövetkezet értékpapírokat (szövetkezeti üzletrészeket) hozott létre és bocsátott ki, azokat befektetőknek értékesítette, hozamfizetés, a papírok visszavásárlásának ígéretével. Az így szerzett pénzt a cégcsoport gazdálkodó tevékenységébe fektették be. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet holdingot hozott létre, és végezte a cégcsoport társaságainak tulajdonosi irányítását. Ezt a szerepet 2000. év végéig a Baumag Holding Vagyonkezelő Rt látta el, amely a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és jogutóda, a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt állt. A szövetkezetekről szóló törvény 2001. január 1-jétől megváltozott. Ezért a további vagyonbevonást a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezeten (Jelenleg AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezet) keresztül végezték. Emiatt a holding vezetője a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet lett. Ezzel párhuzamosan, több tranzakción keresztül, a Baumag Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Rt-hez került át a cégcsoport vagyona feletti ellenőrzés. 2002. decemberétől a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet folyamatos tranzakciókkal megszerezte a cégcsoportban szereplő cégek feletti közvetlen irányítást. A Baumag cégcsoport a befektetőktől bevont vagyont több területen hasznosította, így az építőanyagkereskedelemben, az építőiparban és a vendéglátóiparban. A Királybróker Rt. tőkepiaci tevékenységet végzett, a Király Lízing Kft. pedig termelőeszközök lízingbe adásával foglalkozott. A működés első időszakában a cégcsoport az építőanyag-kereskedelemre alapozta működését, ennek irányítását a Kamaraerdei Tüzép Kft látta el, Később egyre inkább az építőipari tevékenységre és az ingatlanforgalmazásra, ingatlanfejlesztésre helyeződött át a hangsúly, ezért a kisebb építőanyag-ipari cégeket beolvasztották az építőipar területén működő cégekbe. A szükséges tőke bevonására szövetkezeti tagsági jogviszonyt létesítettek a befektetőkkel (főként magánszemélyekkel), akik a belépéskor szövetkezeti üzletrészt is jegyeztek. A befektetők kötelesek voltak a szövetkezetbe tagként belépni, csak így vásárolhattak üzletrészt. Ahhoz, hogy a befektetők üzletrészt tudjanak vásárolni, a szövetkezet milliárdos összegű üzletrészt képzett. Az üzletrészek visszavásárlásából származó befektetői árfolyam-nyereség utáni SZJA-t a szövetkezet vonta le és fizette be az állami költségvetésnek. 3

A visszafizetendő befektetéseket a szövetkezet könyvelésében a saját tőke részeként jelenítették meg, majd a visszavásárolt üzletrészek állományát is folyamatosan üzletrésztőkeként mutatták ki. 2000. évtől, a szövetkezeti törvény változása miatt a befektetőktől bevont vagyont a Baumag Holding Rt-n keresztül juttatták el a cégcsoport más társaságaihoz, azok tőkeemelése révén. A vádirat szerint a cégcsoport működéséből fakadó vagyonszükségletet, valamint a hitelezői igények kielégítését a cégcsoport leányvállalatainak értékpapírjaira vagy szövetkezeti üzletrészekre alapozott adásvételi ügyletekkel biztosították. Ezen értékpapírok és szövetkezeti üzletrészek a cégcsoporton belül fizetőeszközként működtek, noha a fiktív tőkeemelések és a fiktív üzletrésztőke-képzés miatt a vagyonelemek mögött nem állt a névértéküknek megfelelő vagyon. 2001. január 1-jétől megváltozott a szövetkezetekről szóló törvény, nem lehetett saját üzletrészt forgalmazni. Emiatt megváltoztatták a vagyon bevonására irányuló konstrukciót, a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet 50,5 Mrd Ft üzletrészt kapott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezettől, ezt a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet tőketartalékba helyezte, abból üzletrésztőkét képzett, amelyet a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezetnek juttatott. Ezután az üzletrészeket a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet forgalmazta, a befolyt pénzt továbbra is a Baumag Holding Rt-n keresztül a cégcsoport működésébe vonták be. A befolyt pénzből néhány beruházást elkezdtek, megpróbáltak befektetési tevékenységgel is foglalkozni, de nem sok sikerrel. Mivel a cégcsoport az időszak folyamán nem működött nyereségesen, az üzletrészek forgalmazásából adódó adósság egyre növekedett. 2003. októberében a kilépők számának növekedésével a tőkeáramlás iránya megfordult, a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet a hitelezők felé vállalt kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. Először elnöki utasítással a hitelezői igények teljesítését 30 %-ra korlátozták, majd 2003. október 9-én a kifizetéseket beszüntették, Hitelezői kérelemre elrendelték a szövetkezet felszámolását, felszámolóként a Mátraholding Rt-t rendekék ki. A vádirat szerint a Baumag cégcsoport működtetését a kisbefektetők finanszírozták, akik a befektetéseik elvesztése révén jelentős vagyoni hátrányt szenvedtek, ezáltal a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet fizetésképtelensége nagyobb társadalmi csoportot érintő, súlyos következményekkel járt. 3. A szakértő feladatai A kirendelő végzés a szakértő feladatául a következőket határozta meg: 1. A korábbi szakvélemény a kirendelő végzés alapján elsőként feltérképezte a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) kapcsolódó gazdasági társaságokat. A szakértő a szakvéleménye elkészítésekor támaszkodhat ezekre a megállapításokra. A szakértőnek ebben a kérdéskörben vizsgálatokat nem kell végezni, figyelemmel arra, hogy az egyes társaságok tulajdonviszonyainak vizsgálatakor nem szükséges különleges szakértelem, ez nem szakkérdés, hanem jogkérdés. A szakértőnek ebben a körben mindössze azt kell jelezni, amennyiben a korábbi véleményben foglaltakkal ellentétes tényeket észlel. 2. A szakértőnek vizsgálnia kell a cégcsoportba tartozó cégek vagyonát. Ezzel kapcsolatban különösen azt kell megállapítani, hogy: 4 - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet - illetve jogutódai - 1995. március 3. napja és 2003. október 9. napja között milyen vagyonnal rendelkezett mérleg szerint, és milyen vagyonnal rendelkezett a valóságban. Amennyiben a két érték eltérő, akkor tisztázni kell az eltérés okát. Fel kell tárni, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyona miből származott. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez kapcsolódó cégek milyen vagyonnal rendelkeztek, ez a vagyon miből származott. A vizsgált cégek mennyiben végeztek önálló tevékenységet, vagyonuk milyen arányban származott ebből a tevékenységből, és milyen arányban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezettől származó forrásokból. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és a cégcsoport tagjai közötti szerződések, illetve vagyonjuttatások közgazdaságilag mennyiben indokolhatóak. Összességében a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a tulajdonszerzések és a tranzakciók mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonából milyen hányad került a cégcsoport tagjaihoz, milyen hányad közvetlenül, vagy közvetetten a cégcsoporton keresztül egyéb cégekhez, és milyen hányad magánszemélyekhez. Utóbbi két esetben milyen szerződések állnak a vagyonjuttatások mögött, a szerződések teljesültek-e, közgazdasági szempontból indokoltak voltak-e, a szerződéseknek a Baumag Általános Befektetési 5

Szövetkezet szempontjából mi a mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél külön, illetve a cégcsoport egészénél történt-e vagyonvesztés. Ha történt, akkor ennek mi az oka, 3. A korábbi szakértői vélemény alapján vizsgálni kell a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet üzletrésztőke-, illetve üzletrészképzési gyakorlatát. A szakértőnek nem kelt kitérnie az üzletrészképzés gyakorlatának helyességére ez jogkérdés. Fel kell tárni, hogy az üzletrésztőke miből származott, ebből hogyan történt az üzletrészképzés, az üzletrésztőkének mi lett a sorsa, hogyan alakult az üzletrészek névértéke, Külön vizsgálni kell a befektetőknek eladott, majd visszavásárolt üzletrészek sorsát, illetve a befizetett pénz sorsát, szintén az üzletrésztőke-képzés szempontjából. 4. A szakértőnek vizsgálnia kell az - akkori nevén Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Vagyonkezelési Szövetkezet 2000. december hónap 22. napjától fennálló szerződéses kapcsolatait. A létrejött szindikátusi szerződés alapján hogyan alakult a két szövetkezet vagyona? A törzsbetét és üzletrészcserék mögött volt-e tényleges vagyonmozgás? A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet fizetési kötelezettségeinek minden esetben eleget tett-e? Amennyiben eleget tett, a kötelezettségeinek milyen eredetű eszközökkel tett eleget? Milyen vagyon volt a törzsbetétek és üzletrészek között, voltak-e a vádirat megfogalmazását alkalmazva fiktív üzletrészek? 5. Az - akkori nevén - Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet fizetésképtelensége miért következett be? Nem jogi, hanem közgazdasági értelemben bekövetkezett-e a fizetésképtelenség? A Baumag Stratégiai Fejlesztési Szövetkezet meglévő vagyona fedezi-e a kötelezettségeit? A kötelezettségek milyen természetűek, milyen arányban irányulnak a kötelezettségek a befektetők (tagok), és milyen arányban egyéb jogosultak felé? Meghatározható-e az az időpont, amikor a fizetésképtelenség bekövetkezte egyértelműen látszott a szövetkezet vezetése számára? 6. Állítsuk fel a következő modellt: a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet befektetőktől (tagoktól) kötvény-, majd üzletrészeladásokból vagyont szerez, azt a cégcsoport cégeihez juttatja, azok befektetéseket eszközölnek, az ebből származó jövedelemből pedig a Szövetkezet visszafizeti a hozammal növelve a befektetők (tagok) által átadott pénzeszközöket. A bíróság a szakértőtől választ vár arra, hogy - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a cégcsoport tagjaival a fenti modell szerint működött-e? - mennyiben volt teljes a modellnek megfelelés, a cégcsoport tagjai az évek során milyen vagyont juttattak vissza a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez? - ameddig a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet a befektetők (tagok) felé kifizetéseket teljesített, a kifizetésekhez szükséges pénzeszközök miből származtak, a cégcsoportból eredő vagyonból, vagy a többi befektető (tag) befektetéseiből? - a modell mennyire volt fenntartható? A Baumag Általános Befektető Szövetkezet (és jogutódai) tartalékképzéssel, vagy egyéb eszközzel mennyire volt felkészülve esetleges tömeges pénzkivételre? Egy önkényesen kiragadott időpontban például 2001. december hónap 31. napján az akkor Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a befektetők hány százalékát volt képes nyomban kifizetni? A szakértőnek hangsúlyozottan nem kell minősítenie a jelölt eszközszerzési gyakorlatot, így abban sem kell állást foglalnia, hogy az betétgyűjtésnek minősül-e vagy sem, A szakértőnek a vádirat V. pontjában szereplő gazdálkodó szervezetek számviteli rendjét kell vizsgálnia. A szakértőnek választ kell adnia arra, hogy fedezhetőek-e fel számviteli hiányosságok, hibák - a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél és jogutódainál, - a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnél, - a Baumag Holding Részvénytársaságnál. A szakértőnek meg kell állapítani, hogy megsértették-e a számvitelröl szóló jogszabályokat akkor, amikor 6 - az AAA+2040 Kft. esetében az Exclusiv Bau Kft-vel szemben fennálló követelést nem írták le, Ha sérültek a szabályok, akkor ezt mennyiben reparálta a 2002. november hónap 28-i átalakulás vagyonértékelésekor történt leírás.

7 A hiba mennyire befolyásolta a társaság vagyoni helyzetének az áttekintését? - az AAA+2040 Kft. esetében 2000-2002. évben mérleget nem nyújtottak be, - a Sztupa Kft, esetében, amikor 2002. december hónap 31. napján a tőketartalék szolgáltatására előírt kötelezettséget helyesbítés címén törölték, - a Kastélyhotel Sasvár Kft. esetében nem készítettek főkönyvi kivonatot, illetve amikor a főkönyvi kartonon a jegyzett tőkére vonatkozó adatokat nem szerepeltették. 7. A szakértő tegyen meg továbbá minden, a büntetőeljárás szempontjából releváns, szakkérdést igénylő egyéb észrevételt, Ezzel kapcsolatban meg kell tennie minden olyan észrevételt, amelyben az ügyben készült korábbi szakértői véleményekben foglaltakkal ellentétes megállapításokat tart indokoltnak. A T. Ügyészség a következő kérdések megválaszolását indítványozta: 1. 1995. és 2003. között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és jogutódai, valamint a cégcsoport között ún. cash-flow rendszerben lebonyolított pénzmozgások egyenlege milyen irányban és mekkora összeget mutat? 2. 1995. és 2003. között a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnek és jogutódainak milyen összegű árfolyamnyereségadó fizetési kötelezettsége keletkezett, és a könyv szerinti adatok alapján az adó levonására és befizetésére mennyiben került sor? 3. A Sztupa Kft. átalakulási vagyonmérleg-tervezete alapján az eredmény és a lekötött tartalék forrásaként milyen vagyonelem szerepelt, s ezzel összefüggésben milyen ténybeli alap állapítható meg a vagyonmérleg tervezethez képest az eredményt és a lekötött tartalékot is figyelembe véve a saját tőke 346 642 000 forintos átértékelésének? Az I. rendű vádlott, Balázs László a következő kérdések megválaszolását indítványozta (az első néhány kérdést közgazdasági szakértőnek címezte, azonban ilyen szakértői kompetencia 2007. január 1. óta nincs): 8 1. Általánosságban megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy az általam irányított társaságok által végrehajtott cégalapítások és a későbbiekben ezen cégekben végrehajtott tőkeemelések révén a tőkét emelő cég, a tőkeemelés következtében, azzal okozati összefüggésben különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy tőkeemelés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt vagyonvesztést a tőkét emelő cég azzal, hogy a tőkeemelés során befektetett tökéjéért cserébe részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a tőkeemelés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részesedés értéke? Konkrétan mely ügyletekkel, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 2. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint azzal is különösen jelentős, meg nem térült vagyon hátrányt vagyonvesztést szenvedett a tőkét emelő cég, hogy a tőkeemelés alanya a kapott alap, illetve törzstőkét átmenetileg szövetkezeti üzletrészekbe fektette, majd később azokat értékesítette? Kérem, hogy a szakértő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 3. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt vagyonvesztést okozott az általam irányított szövetkezetnek az, hogy a szövetkezet más gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényeket, illetve állampapírokat vásárolt? Konkrétan mely ügyletekkel történt, mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékű volt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 4. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt vagyonvesztés a szövetkezet vezetőjeként elkövetett kezdési kötelességszegésem következményeként keletkezett, Konkrétan miben valósult meg az a kezdési kötelességszegés, amely a fenti különösen jelentős vagyoni hátrányokat okozhatta? 9

5. Mely gazdálkodói, kezelői magatartásomban ismerhető fel a különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt okozó szándékos kezdési kötelességszegés? Konkrétan mely esetekben, mely kezdési kötelességeimet szegtem meg, hogy azáltal különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett a szövetkezet. Mely tények bizonyítják a kezdési kötelességszegést, és mely tények bizonyítják a szándékosságot. Indítványozom, hogy a fenti kérdések megválaszolása során a szakértő tanulmányozza gondosan a szövetkezet alapszabályát,. illetve közgyűlési határozatait, amelyek pontosan és részletesen tartalmazzák a szövetkezet elnökének kezelési kötelességeit. 6. Indítványozom továbbá annak részletes elemzését, hogy mi módon okozhattam bármilyen vagyon hátrányt a Baumag Szövetkezetnek 1996. december 18. és 1998. május 20. között, amikor semmilyen tisztséget nem viseltem a szövetkezetben? 7. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti részjegy jegyzés és befizetés önmagában vagyonvesztést eredményez? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hagy az általam irányított szövetkezet által más szövetkezetben végrehajtott részjegy jegyzés révén, annak következtében, azzal okozati összefüggésben a részjegyet jegyző cég különösen jelentős, meg nem térült vagyoni hátrányt szenvedett? Megválaszolandó kérdés, hogy részjegy jegyzés által szenvedhet-e egyáltalán vagyoni hátrányt - vagyonvesztést - a részjegyet jegyző cég azzal, hogy a részjegy jegyzés során befizetett pénzéért cserébe szövetkezeti részjegyben megtestesülő részesedéshez jut? A közgazdasági szakértő szakmai véleménye szerint a részjegy jegyzés során eltérhetnek-e egymástól a cseretárgyak értékei: a bevitt vagyon és az ellenértékként kapott részjegy értéke? Konkrétan mi módon, és ügyletenként konkrétan milyen mértékben történt a vélelmezett károkozás és mely előny maradt el? 8. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint az általa technikai műveletnek nevezett pénzügyi művelet önmagában vagyon hátrányt okoz az abban részt Vevő cég számára? 9. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a tőkeemelések révén a tőkét emelő cég amely a művelet eredményeként a tőkeemeléssel azonos értékű részesedéshez jut a vagyont a hitelezők elől elvonja, azaz a tőkeemeléssel vagyoni hátrányt okoz az általa irányított cégnek? 10. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét tőkeemelésekkel a tőkeemelést végrehajtó cégek vagyon hátrányt szenvedtek, illetve vagyon hátrányt okoztak a Baumag Szövetkezetnek? 10 11. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha a vádiratban felhozott konkrét esetekben a tőkeemelés által juttatott pénz felhasználásával, közvetlenül a tőkeemelést követően, a tulajdonos cégtől értékpapírt, vagy más vagyoni eszközt vásárol, azzal a vevő cég a saját vagyonát csökkenti, egyben a tőkeemelés tényét semmissé teszi? 12. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban említett esetekben a számlavezető bank által kiadott bankigazolás tehát vitathatatlanul teljesített pénzátutalások ellenére nem valósult meg tényleges tőkeemelés? 13. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a vádiratban felhozott konkrét esetekben a mindkét szerződő fél által a vevő által bankátutalással teljesített adásvételi szerződés eredményeként történt»eladás alkalmas az eladó cég kiürítésére? Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint ha a vevő a vételárból nyomban, és több részletben értékpapírt vásárol, azzal megsemmisíti a vételár értékét. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a konkrét esetekben vásárolt értékpapírok értéket nem képviseltek? 14. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a fenti ügylettel elvonta a hitelezők igénye fedezetéül szolgáló vagyont, azaz megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezeti üzletrész nem minősül vagyonnak? 15. Indítványozom, hogy a könyvszakértő vizsgálja felül az általam közvetlenül átadott, valamint a Baumag Szövetkezet székhelyén őrzött, ám egy jogellenes hatósági karhatalmi intézkedés miatt Patyi István kezére került, majd Patyi Istvántól a felszámolóhoz került, kb. 60 négyzetméteres irattárat megtöltő mennyiségű bizonylatok és más iratok elégségesek voltak-e a szövetkezet felszámolásának sikeres megvalósításához?

11 16. Indítványozom, hogy a könyvszakértő készítsen szakvéleményt az általam átadott, a felszámolási eljárás határidejének kezdetét megelőző fordulónapra készült, tehát a Baumag Szövetkezet fa. tevékenységét lezáró mérlegének tartalmáról, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a mérleg az esetleges formai kifogások mellett megfelel-e a számviteli törvénynek a mérleg tartalmára vonatkozó előírásának, alkalmas-e a Baumag Szövetkezet fa. felszámolásának megakadályozására? 17. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet a piacinál jelentősen magasabb hozamokat hirdetett tagjainak? A kérdés megválaszolása érdekében a szakértő készítsen részletes összehasonlító táblázatot és elemzést az adott időszak állampapír hozamai, a jegybanki alapkamat változásai és a Baumag Szövetkezet hozamkínálata, illetve ezeknek az idő függvényében történt változásai tekintetében. 18. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a Baumag Szövetkezet beszámoló mérlegeiben a Saját tőke kimutatása nem felel meg az 1992. évi I. törvény (azaz a szövetkezei törvény), a hatályos cégtörvény és a mindenkor hatályos számviteli törvény vonatkozó előírásainak? indítványozom, hogy a könyvszakértő a konkrét ügyről való véleményalkotást megelőzően véleményezze a Saját tőke elemeinek kimutatásának szabályozásában releváns három törvény vonatkozó előírásainak összhangját, esetleges kollíziójuk hatását a szövetkezetek saját tőke benne a jegyzett tőke és a tőketartalék kimutatásának szabályozására. Indítványozom. hogy a szakértő a jogszabályok végrehajtatósága elemzésének tükrében mondjon szakvéleményt a saját tőke kimutatás helyességéről. 12 19. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki álláspontját arról, hogy a szövetkezet könyvelői a kezükbe került könyvelési bizonylatok alapján helyesen, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották-e végre könyvvezetési kötelezettségüket. Térjen ki a könyvszakértői vélemény arra, hogy a könyvelők, a nekik átadott bizonylatokat hogyan kellett helyesen lekönyvelniük? Helyesebb lett volna, ha esetleg tagi kölcsönként mutatják ki ezeket a gazdasági eseményeket? Esetleg a könyvelőknek az lett volna a kötelességük, hogy jogilag értékeljék a belépési nyilatkozatokat, illetve az üzletrész szerzési célt igazoló vagyoni hozzájárulása kötött szerződést, és azokat színlelt nyilatkozatoknak, illetve szerződésnek minősítsék, és annak megfelelően mind a részjegy címén befizetett összeget, mind az üzletrész szerzés céljából befizetett összeget betétszerződésként értékeljék, és akként könyveljék le, ahogyan azt a vádiratban olvashatjuk? 20. Indítványozom, hogy a szakértő mondjon véleményt a Baumag Szövetkezet választott könyvvizsgálóinak. a szövetkezet saját tőke kimutatásával kapcsolatos évenkénti vizsgálatára és megállapításaira illetve azok esetleges hiányára vonatkozóan. 21. Indítványozom, hogy a könyvszakértő a fenti vizsgálatok eredményeként is mondjon szakvéleményt arról, hogy a könyvelők a kezükbe került bizonylatok alapján helyesen mutatták-e ki a szövetkezet Saját tőkéjét. 22. Indítványozom, hogy a könyvszakértő értelmezze a vádirat számomra értelmetlen alábbi mondatát: az üzletrész-forgalmazásból adódó bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működést is leplezték 23. Indítványozom, hogy a szakértő fejtse meg a bevételi többlet cégcsoportba történő elvonásán alapuló folyamatos veszteséges működés értelmét. Értelmezze azt, hogyan alapulhat folyamatos veszteséges működés és melyik szereplő részéről történő a bevételi többlet elvonásán? Továbbá a könyvszakértő véleménye szerint mit jelenthet a vádirat következő kijelentése: illetőleg forrásoldalon ennek fedezeteként a tőketartalék soron fiktív vagyonelemet mutattak ki. A könyvszakértő véleménye szerint hogyan kell értelmezni a forrásoldalon kimutatott fedezet fogalmát? 13 A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges azaz lehetséges-e a mérleg forrásoldalán vagyonelemet, különösen fiktív vagyonelemet kimutatni? A könyvszakértő véleménye szerint hogyan lehetséges azaz lehetséges-e a mérleg forrásoldalán fiktív vagyonelem formájában kimutatni valamely folyamatos veszteséges működés fedezetét?

24. Indítványozom, hogy mind a kirendelt közgazdasági szakértő, mind a könyvszakértő fejtse ki véleményét abban a tekintetben, hogy egy szövetkezet esetében a működés stabil vagyoni hátterének tekinthető-e az a vagyon, amelyet a szövetkezet tagjai juttattak a szövetkezetüknek a szövetkezeti törvény 54.. szerint, majd a szövetkezet a törvény 55..-a alapján abból üzletrész tőkét képzett, majd a törvény 56. -a alapján a tagjainak vagyoni hozzájárulásuknak megfelelő mértékben szövetkezeti üzletrészt juttatott? 25. Könyvszakértő véleménye szerint a számviteli és könyvviteli szakmában laikus ügyvezető alapfokon eleget tesz-e a számviteli törvényben előírt könyvvezetési és könyvvizsgálati kötelezettségének azzal, ha az általa irányított cég könyvvezetésével, illetve könyvvizsgálatával megfelelő szakképzettséggel, és jogosultsággal rendelkező szakembert bíz meg, avagy az ügyvezető köteles megfelelő színvonalú számviteli és könyv viteli tudást megszerezni, a szükséges szakvizsgákat letenni a könyvvezetési kötelezettsége teljesítése érdekében? 26. A vádiratban a számvitel rendje tekintetében olvasható az a tényállítás, hogy a Baumag Szövetkezet kizárólagos irányítója voltam. A könyvszakértő véleménye szerint értelmezhető-e ez a kijelentés akként, hogy megfelelő könyvviteli szakképzettség hiányában is a cég első számú vezetője teljes körű és kizárólagos szakmai felelősséggel tartozik a cég könyvvezetési kötelezettségének szakszerű teljesítéséért, avagy a cég vezetője eleget tesz a könyvvezetési kötelezettségének azzal, hogy azt akár kizárólagos irányítóként alkalmas szakemberekre bízza? 27. A könyvszakértő véleménye szerint átmenetileg eltekintve az elévülés garanciális szabályaitól a Baumag Szövetkezet által vezetett nyilvántartások alkalmasak voltak-e a mérlegben kimutatott tételek valódiságának bizonyítására, azoknak leltárként történő alátámasztására? 14 28. Megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, miszerint a szövetkezet a mérlegében szabálytalanul mutatott ki üzletrésztőkét, különös tekintettel a szövetkezet 1995. március 20. napján kelt, jelenleg is hatályos közgyűlési határozatára, amely az üzletrésztőke képzéséről rendelkezik? A kérdés tehát nem az üzletrésztőke képzés szabályosságára, hanem az üzletrésztők kimutatásának szabályosságára vonatkozik, azaz a kérdés abból a feltételből indul ki, hogy jogszerűen képzett, létező üzletrészekről van szó! 29. A könyvszakértő számviteli tekintetben hogyan értelmezi az ügyész alábbi kijelentését: A befektetők a szövetkezet részére kölcsönként, betétgyűjtés keretében teljesítettek vagyoni juttatásokat 30. A könyvszakértő véleménye szerint lehetséges-e vagyoni juttatást kölcsönként, illetve betétként teljesíteni, ha a vagyoni juttatásra vonatkozó szerződés félre nem érthetően a szövetkezeti tag végső céljaként a szövetkezeti üzletrész megszerzését bizonyítja? A könyvszakértő véleménye szerint van-e bármilyen értelme az idézett mondatnak? 31. A vádiratban szereplő egyik vád analógiájaként vizsgálva megállapítható, hogy a pénz és tőkepiacon, különösen a tőzsdén, napi gyakorisággal kötött hasonló olyan kölcsönügyletek, amelyben különböző értékpapírok egyidejű, ám különböző teljesítési határidőkkel kötött adásvételi ügyletei útján állítják elő a kölcsönszerű eredményt, az árfolyamnyereség formát öltött hozamot. A közgazdasági szakértő véleménye szerint a pénz és tőkepiacon kötött ilyen szerződések alapján átadott pénzösszeg valójában nem vételárnak, hanem kölcsönnek tekinthetők csak azért, mert a vevö az ügyletcsomag első lépésének eredményeként a pénzösszeget csak ideiglenesen adja át, vagy az a helyes értelmezés, hogy mindkét esetben vételár teljesítése történt, és a különbözet nem kamat, hanem árfolyamnyereség? Amennyiben a közgazdasági szakértő az általános pénz és tőkepiac ezen szokványos ügyletének eredményét szabályos árfolyamnyereségként értékeli, akkor véleménye szerint a szövetkezeti törvény értelmében a piacon forgalomképes a szövetkezeti üzletrészek felhasználásával előállított hasonló konstrukció közgazdasági tartalmát tekintve miben különbözik az általános gyakorlatban, de más, főként állampapírok felhasználásával alkalmazott konstrukcióktól? Lehetséges-e, hogy a szövetkezeti üzletrészek adásvételével előállított konstrukció csak azért szorul más megítélés alá, mert annak tárgya épp szövetkezeti üzletrész? 15 32. A fenti ügylettel kapcsolatban indítványozom, hogy a könyvszakértő arra nézve fejtse ici véleményét, hogy általában véve, a szövetkezeti törvény 54. alapján teljesített vagyoni hozzájárulás értékét a számviteli törvény szerint saját tőkeként kell-e értékelni és kimutatni? Ha a saját tőke részeként kell, akkor azt a tőketartalék, vagy más saját tőke elemként kell-e kimutatni. A szakértői vélemény kialakításánál kérem figyelembe venni azt a tényt hogy a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulása bár nem minősül tagi kölcsönnek, ám - a részjegy befizetéssel azonos módon -

Így is csak erős fenntartással tekinthető végleges vagyonbevitelnek. A szövetkezeti tag ugyanis bármikor - indokolás és minden korlátozás nélkül - kiléphet a szövetkezetből, ami azt a törvényes következményt vonja maga után, hogy a szövetkezet köteles elszámolni a taggal, azaz köteles kifizetni részén a részjegy és a vagyoni hozzájárulása összegét. Ez a körülmény gyakorlatilag látra szóló jelleget ad mm a részjegy befizetés, mind a vagyoni hozzájárulás értékének. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor a szövetkezet közgyűlése a vagyoni hozzájárulásokból mint tulajdonosi tőkejuttatásokból - keletkező tőketartalékból üzletrésztőkét képez, hiszen ez esetben már forgalomképes értékpapír kerül a tag kezébe, és Így értelmetlenné vált a szigorú elszámolási kötelezettség. Amennyiben a könyvszakértő véleménye szerint a tag vagyoni hozzájárulása nem minősül tőketartaléknak, akkor ismertesse és indokolja szakmai álláspontját abban a tekintetben, hogy mi másnak minősül. Másrészt a könyvszakértő szerint a könyvvitelben miként kell rögzíteni és kimutatni a több szerződésből álló gazdasági eseményt: az ügylet valamennyi lépését, illetve annak konkrét bizonylatát egyenként, tételesen kell rögzíteni és kimutatni a főkönyvben, avagy az ügyész állításának megfelelően a könyvelő köteles előbb tartalmilag értékelni a gazdasági eseményeket, és nem a bizonylatok alapján tételesen, hanem az ügyletcsoport általa vélelmezett eredményét összevontan köteles rögzíteni és kimutatni a könyvvezetés során? Végül e tárgyban indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy miként értékeli szakértőként a Baumag Szövetkezet könyvelője által használt a SALDÓ kiadó gondozásában 1993. évben megjelent számviteli - útmutatónak a szövetkezeti saját tőke elemeinek könyvelésére vonatkozó szaktanácsait, amelyet a PM munkacsoportja - Nagy Gábor irányításával - készített. 33. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy az ügyletek során keletkezett bizonylatok ás a PM útmutatásának ismeretében mi a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: 16 A befektetők befizetéseit az 1996-2002. évekre vonatkozó mérlegben forrásoldalon, a vállalt hozamokkal együtt kölcsönként kellett volna megjeleníteni. Az 1996-1998. évekre a befektetők által bevont vagyont a jegyzett tőke soron, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az 1999-2002. évekre a tőketartalék részeként jelenítették meg. Az utóbbi kijelentés elemzése során indítványozom figyelembe venni a szövetkezeti saját tőke azon belül különösen a jegyzett tőke fogalom cégjogi, illetve számviteli értelmezése, illetve a szövetkezeti törvény e tárgyban észlelhető sajátosságai körül kialakult, előbb már hivatkozott jogi helyzetet. 34. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy a korábban hatályos számviteli törvény 28 (1) bekezdésében, illetve az Új számviteli törvény 42. (1) bekezdésében a kötelezettség! fogalom-definíciójának tükrében a szakmai véleménye az ügyésznek a vádiratba foglalt alábbi kijelentéseiről: A szövetkezet az egyre növekvő mértékű üzletrész-forgalmazásból, gyarapodó adósságállományt halmozott fel a befektetők felé Lényeges tény, hogy a kérdés elméleti jellegű, ezért ez esetben kizárólag a 2003. október 9. napját megelőző időszakra vonatkozik. Lényeges lény, hogy azoknak a határidős adásvételi szerződéseknek, amelyekben a Baumag Szövetkezet a vevő, a kölcsönös és egyidejű teljesítési határideje egybe esett a szerződésben rögzített lejárati határidővel. Tehát a szerződések félre nem érthetően nem fizetési határidőt, hanem kölcsönös teljesítési határidőt rögzítettek. Ebből az következik, hogy mivel a fenti időpont előtt minden szerződés az abban feltüntetett határidőben pontosan teljesült logikailag és vitathatatlanul nem létezett már teljesített, de ki nem fizetett szolgáltatás, hiszen minden fizetési kötelezettséget a vele egybeeső időpontban bekövetkezett szállítói teljesítéssel egyidejűleg teljesített a szövetkezet 35. Indítványozom feltenni a közgazdasági szakértőnek és a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy értelmezze a vádirat alábbi mondatát: Ezt a továbbiakban Szintén úgy leplezték el, hogy a szövetkezet által az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt, vagyonfedezettel nem bíró, fiktív üzletrészek értékét a jegyzett tőke, majd az 1998-as korrigált mérlegadatokban, illetőleg az 1999. évtől a tőketartalék soron mutatták ki. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő és a könyvszakértő értelmezze»az eszközök csökkenése mellett visszavásárolt (...) üzletrészek kijelentést, a közgazdasági szakértő válaszolja meg azt a kérdést, hogy értékpapír vásárlása valóban okozza-e a vevő cég eszközeinek csökkenését A második kérdés az, hogy egy esetleges valós adósság elleplezésére alkalmas mód lehetne-e az, ha az adós az adósságot vagyonfedezettel nem bíró, fiktív értékpapírokat vásárol? 17

36. Indítványozom a könyvszakértőnek azt a szakmai kérdést feltenni, hagy a visszavásárolt, tehát már létező üzletrészek beszerzése és készletre vétele könyvviteli értelemben okoz-e bármilyen változást az adott szövetkezet mérlegnek forrás oldalán? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet 1998. évi és a azt követő évek könyvvezetése során a szövetkezet a visszavásárolt üzletrészek értékét könyvelte-e illetőleg mutatta-e ki a mérleg forrás oldalán könyvszakértői módszerrel kimutathatóan? 37. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: (...) a mérlegekben a fiktív vagyonelemek forrásoldalon történő megjelenítésével (...) A szakértő egyrészt adjon választ arra a kérdésre, hogy egyáltalán technikailag lehetséges-e a mérleg forrás oldalán vagyonelemeket kimutatni? A könyvszakértőhöz e tárgyban intézendő második kérdés az, hogy a Baumag Szövetkezet 1998. évi és az azt követő évek könyvvezetése során igazolható-e az ügyész állításnak megfelelő vagyonelem kimutatása a szövetkezet mérlegeinek forrás oldalán. 38. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy - természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: a saját tőke mellett a mérleg-főösszeg értékére vonatkozóan is valótlan adatokat adtak meg. Azaz, megfelel-e a valóságnak az ügyész azon tényállítása, hogy a szövetkezet mérlegeiben a fentiek alapján vizsgált saját tőkére vonatkozó kérdéseken túl valóban történt-e más, a mérleg-főösszegre vonatkozó valótlan adatközlés, és ha igen, akkor az konkrétan mely időszak mely adatára vonatkozik? 18 39. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek az a kérdést hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben - értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A befektetőktől felvett kölcsönök saját tőkeként, a forrásoldalon, a befektetések fedezeteként történő kimutatása alkalmas volt arra is, hogy ezáltal a befektetők által bevont vagyonból a szövetkezetet terhelő kötelezettségek valós nagyságát leplezzék. 40. Lényeges kérdés, hogy miféle kölcsönökről írhat az ügyész, amikor Baumag szövetkezet 1996. január 1. napját követően senkitől - sem a tagjaitól, sem másasoktól - nem vett fel soha semmilyen kölcsönt? 41. Kérdés hogy a Baumag szövetkezet könyvvezetése során rögzített-e, és a mérlegében mutatott-e ki a forrásoldalon különösen a saját tőke soron bármilyen kölcsönt? 42. Kérdés, hogy az ügyész mit érthet befektetők által bevont vagyon jelzés alattt? 43. Kérdés, hogy a Baumag Szövetkezet mérlegében kimutatott kötelezettségek mértéke megfelel e a számviteli törvényben rögzített alapelvek közül a valódiság elvének, könyvszakértői módszerrel kimutatható-e esetleg valóban elleplezett kötelezettség? 44. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László az 1996-1998. évre, valamint az 1999. évre 2000. május 31- én a Pest Megyei Cégbíróságon, a 2000-2001. évre, valamint a 2002. évre 2003. május 12 -én a Fővárosi Cégbíróságon letétbe helyezett beszámolókban beszámoló-készítési kötelezettségét megszegve, a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával az 1996-2002. közötti üzleti éveket érintően a saját tőke és a mérleg-főösszeg értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Az előzőek alapján kérdés, hogy valóban előfordulnak-e a vádiratban hivatkozott mérlegekben említett dolgok, azaz történt-e kötelezettségszegés a szövetkezeti kötelezettségek és fiktív vagyonelemek saját tőke részeként történő kimutatásával a mérleg forrás oldalán? 19 A fenti idézetben könyvszakértői kompetencia tartalmán elsősorban a tagoktól vagyoni hozzájárulásként kapott szövetkezeti üzletrészek értékőnek tőketartalékként történő könyvviteli kimutatása, inásodlag9san a szövetkezet közgyűlése által képzett üzletrésztőke könyvviteli kimutatása tekinthető.

45. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy a könyvvitel számára rendelkezésre bocsátott okiratok alapján a könyvelők helyesen mutatták-e ki a szövetkezet tőketartalékát, illetve üzletrésztőkéjét? 46. Indítványozom, hogy a könyvszakértő fejtse ki szakvéleményét arról, hogy az ügyvezető által a cég könyvvezetésével megbízott könyvelő szakmai kötelezettségébe tartozik-e a részére átadott bizonylatok tartalmának jogi minősítése, más szavakkal: a könyvelő feladatát képezi-e a bizonylatok tartalmával kapcsolatos jogkérdések eldöntése? 47. Végül indítványozom, hogy a számvitel rendjével kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében a könyvszakértő értékelje a szövetkezet adott időszakban illetékes választott könyvvizsgálóinak szakmai tevékenységét. Alkosson szakmai véleményt arról, hogy mi lehetett az oka annak, hogy az egyébként nyilvánvalóan jól felkészült könyvvizsgálók - köztük igazságügyi közgazdasági, könyv és adószakértővel - vajon hogyan nem fedezhették fel azokat a szakmai hiányosságokat, amelyeket az ügyész - az általa kirendelt könyvszakértő véleményét is felülbírálva oly éles szemmel észrevett? 48. A Baumag Szövetkezet nyilatkozata szerint az általa 2000. december 22. napján a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetbe a szövetkezeti törvény 54.. alapján vagyoni hozzájárulásként juttatott saját üzletrészei minden tekintetben törvényes, és valós piaci értéket képviselő szövetkezeti üzletrészek voltak. Az ügyletről készült valamennyi okirat ezt a tényt igazolja. A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvelője a rendelkezésre álló könyvelési bizonylatok alapján könyvelte le a gazdasági eseményt. A szakértők által megválaszolandó kérdés az, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok tartalmát köteles-e a könyvelő jogi értelemben minősíteni, köteles-e a könyvelési feladatát ezen jogi minősítésének alávetni, és ellenvéleménye esetén a saját jogi véleményének megfelelő gazdasági eseményt lekönyvelni, vagy az-e a helyes magatartása, ha a könyvelési bizonylatokat csupán a formai kellékei tekintetében minősíti, és amennyiben formai hiányosságokat nem észlel, azokat tényleges tartalmuk szerint rögzíti a cég könyvviteli nyilvántartásában? 20 49. Indítványozom a szakértőnek feltenni azt a kérdést, hogy az egyes könyvelési bizonylatok jogi tartalmának esetleges hiányosságai érintik-e a számvitel rendjének kérdését? Például megtagadhatja-e a könyvelő az olyan egyébként elfogadott szállítói számla lekönyvelését, amelyről nem sokkal később kiderül, hogy a szállítóval a szavatossági felelősség tekintetében esetleg súlyos jogvita alakul ki? Konkrétan: amennyiben a Baumag Szövetkezet üzletrészének valós piaci értéke kérdésében esetleg szavatossági jellegű vita merült volna fel a felek között, a könyvelő erre az cl nem döntött vitára tekintettel felülbírálhatja-e az adott gazdasági esemény lekönyvelését? Dönthet-e a könyvelő önállóan úgy, hogy nem a bizonylat látható tartalma, hanem a saját eltérő véleménye alapján rögzíti a gazdasági eseményt a cég könyvviteli nyilvántartásában? 50. Amennyiben a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet közgyűlése azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a Baumag Szövetkezet üzletrészeit vagyoni hozzájárulásként, helyesen járt-e el a szövetkezet könyvelője, amikor a közgyűlés által befogadott üzletrészben teljesített, a Sztv. 54 szerinti vagyoni hozzájárulás értékét a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet könyvvitelében tőketartalékként vette nyilvántartásba, és tőketartalékként mutatta ki a szövetkezet éves mérlegeiben? 51. A számviteli szabályoknak megfelelően járt-e el a szövetkezet könyvelője, amikor a szövetkezet üzletrésztőke képzésről szóló közgyűlési határozatának megfelelően a szövetkezet könyvvitelében kivezette a nyilvántartásból a tőketartalék értékét, és nyilvántartásba vette és az év végi mérlegében jobb híján a mérleg tőketartalék sorában üzletrésztőkeként mutatta ki a közgyűlési határozatnak megfelelő értékű üzletrésztőkét? 52. Végül megfelel-e a hatályos számviteli törvénynek az, ha a Baumag Szövetkezet a közgyűlés határozatának megfelelően később is így a 2004. évi, és azt követő mérlegekben is következetesen üzletrésztőkeként mutatja ki azt a saját tőke elemet, amelyet a szövetkezet hatályos közgyűlési határozata korábban üzletrésztökének minősített? 53. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: Ennek során a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet által 2001. január 1. után visszavásárolt üzletrészeket is a saját tőke részeként jelenítették meg. 21

54. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: (...) így a beszámoló-készítési kötelezettsége megszegésével (...) Er. Balázs László a 2003-2004. évre az AGENDA- H Vagyonkezelő Szövetkezet saját tőkéjének és mérleg-főösszege értékének megállapítása szempontjából a valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő. Kérdés, hogy a számviteli szabályok értelmében mi az a könyvszakértői módszerrel kimutatható lényeges hiba, amely a konkrét esetben a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet valós vagyoni helyzetének megismerését megakadályozza? 55. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentésében a fiktív tőkeemelés jelentését, közgazdasági tartalmát azzal, hogy a fiktív szó sem a polgári törvénykönyv, sem a gazdasági társaságokról Szóló törvény, sem a számviteli törvény, sem a büntető törvénykönyv nem definiálja, sőt egyáltalán nem is használja: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet a 2001. év folyamán, a King Holding Kft. révén, több nagy értékű fiktív tőkeemelést hajtott végre a cégcsoporton belül, mely mellett a korábbi években is sor került más cégeken keresztül (p1.: Baumag Hotels Kft.) nagyobb fiktív tőkeemelésekre. Ismereteim és az értelmező szótárak szerint a fiktív szónak az a jelentése, hogy valami csupán valakinek a fantáziájában létezik. A vitatott fenti tőkeemeléseket azonban számos esemény, és az azokról készült okirati bizonyítékok igazolják, mint a tőkeemelésről hozott alapítói határozat, a tőkeemelés banki átutalás útján történt teljesítése, és az erről kiadott banki igazolás, valamint a tőkeemelésnek a szükséges dokumentumok alapján a cégjegyzékbe történt bejegyzése, illetve az érintett cégek könyveiben történt kimutatása, Ezek mindegyike a valóságban bizonyítottan megtörtént esemény, illetve létező okirat. Ebből következik, hogy a kifogásolt tőkeemelések nem csupán valakinek a képzeletében léteznek, hanem nagyon is valóságosak. Ezek után érdekes lesz a fiktív tőkeemelés fogalmának közgazdasági szakértői elemzését és fogalmi meghatározását megismerni. 56. Indítványozom, hogy a könyvszakértő tárja fel részletesen a fenti tőkeemelés könyvviteli részleteit, és mutassa azt be kellő részletességgel szakvéleményében. 22 57. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: Az eredményes működés látszata érdekében a korábbi években végrehajtott fiktív tőkeemelések miatt, a cégcsoportban jelen lévő, látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek feletti tulajdonosi ellenőrzéshez kimagaslóan nagy jegyzett tőkét felmutató cégre volt szükség, amely felett a Baumag Holding Rt. tulajdonosi jelenléte mellett a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet gyakorol közvetlen irányítást biztosító befolyást. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Lehetséges-e eredményes működés látszatát kelteni (...) kimagaslóan nagy jegyzett tőkét felmutató tulajdonos cég révén? A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit kívánhatott kifejezni az ügyész ezzel a kijelentésével? 58. A közgazdasági szakértő véleménye szerint mit jelent a látszólag nagy tőkeerővel rendelkező cégek kifejezés a vádiratban? 59. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet folyamatos kiürítése folyamán ehhez tőkeerő nem állt már rendelkezésre, így azt csak fiktív tőkejuttatás révén lehetett megvalósítani. A Baumag Rt, színlelt feltőkésítését a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet I.r. Balázs László közreműködésével, a King Holding Kft-n keresztül végezte. Kérem, hogy a könyvszakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet és a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő különös hangsúllyal értelmezze, és magyarázza a fenti szöveg alábbi kijelentéseinek az értelmét: Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a szövetkezet folyamatos kiürítése? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint a fiktív tőkejuttatás? Mi lehet a konkrét gazdasági tartalma az olyan kifejezésnek, mint egy részvénytársaság színlelt feltőkésítése? 23

60. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdét, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet elnökeként, valamint a Baumag Holding Rt, vezérigazgatójaként a számlák közti pénzpörgetéssel, valamint a Baumag Rt. elnökeként közreműködött abban, hogy a Fővárosi Cégbíróság a Baumag Rt-t 2002. június 21. napjával, Cg. 01-10-044808 cégjegyzékszámon, 12.000.000000,- Ft alaptőkével vegye cégnyilvántartásba. A könyvszakértő által megválaszolandó kérdés az, hogy a fenti a valóságban minden kétséget kizáróan megtörtént gazdasági eseménynek a vonatkozó bizonylatok alapján történt rögzítése a könyvvitelben, milyen módon sérti a számvitel rendjét? A fenti típusú gazdasági eseménynek a főkönyvben történő rögzítése a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve a számviteli alapelvek melyikét sérti? 61. Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott egyrészről a Baumag Szövetkezet és a Baumag Holding Rt, másrészről a King Holding Kft. mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. 62. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természeten az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: A Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet 2003. április 24-én 1.000.000.000,-Ft alaptőke emelést hajtott végre a Baumag Rt-ben. A tőkeemelés napján I.r. Balázs László vádlott a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet OTP Rt-nél vezetett 11742173-20128122 számú számlájáról, tőkeemelés címén, ugyanazon 200.000.000,- Ft-os, valamint 100.000.000,- Ft-os tételt utalta át négy, illetve kettő alkalommal a Baumag Rt. 11742173-20148924 számlájára, ahonnan az átutalt összegeket ö maga utalta Vissza a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet számlájára üzletrész vásárlás címén, de ténylegesen 12.480.000,- Ft-tal alacsonyabb összesített értékben, A tőkeemelés így valójában erre az értékre valósult meg azzal, hagy I.r. Balázs László az érintett összeget a fizetésképtelenség esetére a hitelezők elől elvonta. 24 A közgazdasági és a könyvszakértő által egyaránt megválaszolandó kérdés az, hogy a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve melyik számviteli alapelvet sérti az a gyakorlat, ha a tulajdonosok az elhatározott tőkeemelést úgy hajtják Végre több részletben, hogy közbeékelődik egy olyan gazdasági esemény, hogy tulajdonolt társaság az egyes részletfizetések felhasználásával értékpapírt vásárol a tulajdonosától? Kérem, hogy a szakértő tételesen, lépésről lépésre mutassa be, hogy az egyes tranzakciók (tőkeemelés összegének átutalása és az értékpapír vásárlás) következtében milyen módon változott a Baumag Szövetkezet, illetve a BAUMAG Rt mérlegének főösszege, illetve forrás- és eszközoldala. A könyvszakértő által megválaszolandó másik fontos kérdés az, hogy a társaság könyvelője a számviteli törvény mely rendelkezését, illetve mely számviteli alapelvet sérti meg azzal, ha a keletkezett könyvelési bizonylatok alapján rögzíti fenti ügylet valamennyi eseményét? A vizsgált esetben megfelelt-e a bizonylati elv követelményének a társaság könyvviteli tevékenysége. Ha a válasz nem, akkor mi lett volna a szabályos eljárás? 63. Indítványozom feltenni a könyvszakértőnek azt a kérdést, hogy természetesen az adott szövegkörnyezetben értelmezze a vádirat alábbi kijelentését: I.r. Balázs László vádlott a Baumag Rt elnökeként a pénzpörgetés lebonyolításával, valamint a változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásával közreműködött abban, hogy a Fővárosi Bíróság a 2003. április 24. kelt végzésével 13.000.000.000,- Ft összegben jegyezze be a cégnyilvántartásba a Baumag Rt alaptőkéjét. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő fejtse ki részletesen a véleményét abban a kérdésben, hogy a tulajdonosok által elhatározott tőkeemelés részletekben, oly módon történő teljesítése, hogy a tulajdonolt cég a tőkeemelés végrehajtása során már megkapott pénzt felhasználva átmenetileg, azaz nem befektetési, hanem értékesítési céllal a tulajdonos cég által képzett, forgalomképes értékpapírba fekteti, közgazdasági tartalmát tekintve alapot ad-e arra, hogy azzal magának a tőkeemelésnek az értéke legyen megkérdőjelezhető? A közgazdasági szakértő egyetért-e azzal az állásponttal, hogy a kapott tőkeemelés értékét lerontja az a tény, hogy a tőkeemelés értékének egy akár jelentős része egy másik jogügylet forgalomképes értékpapír adásvétel útján visszakerül a tulajdonos céghez? 64. Indítványozom, hogy a közgazdasági szakértő az okirat tételes és alapos elemzését követően készítsen szakvéleményt arról, hogy a vonatkozó könyvelési bizonylatok alapján milyen tőkeemelés történt 2001-ben a King Holding Kft-ben? 25

4. A vizsgálat módszere, a vizsgált időszak A vizsgált időszak 1995. január 1- től 2006. december 31-ig tartott, hiszen az ezt követően keletkezett adatok, információk nem relevánsak a szakvélemény tekintetében. A vizsgálat során áttekintettem és tanulmányoztam az összes, a T. Bíróság által átadott dokumentumokat, különös tekintettel az eredeti iratokra. A rendelkezésre álló dokumentumokból kigyűjtöttem és rendszereztem a szükséges adatokat. Áttanulmányoztam az előzőleg készült szakvéleményeket, és egyeztettem azokat. Ezután válaszoltam a feltett kérdésekre. 5. Szakértői megállapítások Vizsgálatom eredménye alapján válaszolok a kirendelő végzésben feltett kérdésekre. 1. A korábbi szakvélemény a kirendelő végzés alapján elsőként feltérképezte a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) kapcsolódó gazdasági társaságokat. A szakértő a szakvéleménye elkészítésekor támaszkodhat ezekre a megállapításokra. A szakértőnek ebben a kérdéskörben vizsgálatokat nem kell végezni, figyelemmel arra, hogy az egyes társaságok tulajdonviszonyainak vizsgálatakor nem szükséges különleges szakértelem, ez nem szakkérdés, hanem jogkérdés. A szakértőnek ebben a körben mindössze azt kell jelezni, amennyiben a korábbi véleményben foglaltakkal ellentétes tényeket észlel. A szakvélemény készítése során a korábbi szakvéleményben szerepelteket figyelembe vettem. Nem találtam azzal ellentétes tényeket. 2. A szakértőnek vizsgálnia kell a cégcsoportba tartozó cégek vagyonát. Ezzel kapcsolatban különösen azt kell megállapítani, hogy: 26 - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet - illetve jogutódai - 1995. március 3. napja és 2003. október 9. napja között milyen vagyonnal rendelkezett mérleg szerint, és milyen vagyonnal rendelkezett a valóságban. Amennyiben a két érték eltérő, akkor tisztázni kell az eltérés okát. Fel kell tárni, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyona miből származott. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez kapcsolódó cégek milyen vagyonnal rendelkeztek, ez a vagyon miből származott. A vizsgált cégek mennyiben végeztek önálló tevékenységet, vagyonuk milyen arányban származott ebből a tevékenységből, és milyen arányban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezettől származó forrásokból. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, és a cégcsoport tagjai közötti szerződések, illetve vagyonjuttatások közgazdaságilag mennyiben indokolhatóak. Összességében a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a tulajdonszerzések és a tranzakciók mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonából milyen hányad került a cégcsoport tagjaihoz, milyen hányad közvetlenül, vagy közvetetten a cégcsoporton keresztül egyéb cégekhez, és milyen hányad magánszemélyekhez. Utóbbi két esetben milyen szerződések állnak a vagyonjuttatások mögött, a szerződések teljesültek-e, közgazdasági szempontból indokoltak voltak-e, a szerződéseknek a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet szempontjából mi a mérlege. - A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél külön, illetve a cégcsoport egészénél történt-e vagyonvesztés. Ha történt, akkor ennek mi az oka. A vizsgált időszakban a Baumag cégcsoport működését elsősorban a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet által indított és irányított üzletrész eladásokból befolyó pénzekből finanszírozták úgy, hogy a beérkező pénzt szétosztották a cégek között kiadásaik fedezésére, illetve a befektetésekre. Alapvető hiba volt hosszú távon megtérülő befektetéseket rövidtávra rendelkezésre álló eszközökkel finanszírozni, és ez végül a rendszer összeomlásához vezetett. Ugyanakkor a cégek maguk is veszteségesek voltak, ez a tény fel is gyorsította a fizetőképtelenség bekövetkeztét. 27 A vagyonértékelés során megállapítottam az egyes szövetkezetek és cégek hivatalos nyilvántartás szerinti vagyonát. A mérleg főösszegéből levontam a forrásoldalon szereplő kötelezettségeket, az így kapott összeg mutatja a könyv szerinti vagyont ami jelen esetben pontosan a saját tőke értékének felel meg. Azonban ez a kép nem teljesen felel

meg a valóságnak. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet (később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, majd Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet) alapvetően rossz elképzelés alapján a befektetők vagyonából üzletrészt képzett (holott ez valójában kötelezettség volt), ami aztán valamiféle fizetőeszközként működött a cégcsoporton belül, az egyes cégek könyvelésében hol részesedésként, hol az értékpapírok között kimutatva. Mivel ezek már csak a befektetőknek értékesített és visszavásárolt értékpapírok lehettek, tényleges értékük nem volt, így a cégek vagyonából ki kellett emelnem. Az eszközök között szereplő további vagyontárgyakkal kapcsolatban (pl. ingatlanok, műszaki gépek) nem kaptam semmilyen kimutatást, ami arra utalt volna, hogy értékük eltér a mérlegben feltüntetettektől, így az ott szereplő adatokat teljes egészében figyelembe vettem. A munka során rendelkezésemre álltak a korábbi vizsgálatok során összeállított mérlegek és eredmény-kimutatások, illetve a cégek cégbírósági adatai. Analitikák az értékpapírokkal és részesedésekkel kapcsolatban nem voltak, és az előzőekben leírtak alapján a mérlegek adatai sem teljesen megbízhatóak, így a következő feltevéssel éltem. Az értékpapírok és részesedések sorokon kimutatott értékeket 0-nak tekintettem, mivel azok a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet értéktelen üzletrészeit tartalmazták. De természetesen nem csak üzletrészből, hanem az egymás közötti részesedésből is szerepelhetett üzletrész vagy részvény ezeken a sorokon. Ennek kimutatására a cégadatok alapján - a korábbi szakértők által kigyűjtött és rendszerezett cégbírósági adatokat felhasználva - minden céghez kigyűjtöttem, mely években melyik cégekben milyen összegű részesedéssel bírtak, és ezt az összeget a vagyon részének tekintettem. Azoknál a cégeknél pedig, amelyeknek jelentős befektetéseik voltak a cégcsoporton belül, a részesedések értékét még a fenti eljárás alapján bekövetkező módosításokkal átértékeltem, és úgy adtam hozzá a vagyonhoz. Először a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonát vizsgáltam meg. Mérlegadatai 1995-től 2003-ig álltak rendelkezésre (2003-ban a felszámolási gyorsmérleg adatai voltak meg). 28 Értékpapírok, részesedések: A szövetkezet a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel és Értékpapírokkal is (Befektetett és Forgóeszközök között) rendelkezett. Részesedései: 1996-ban: 6 000 eft, 1997-ben: 3 198 000 eft, 1998-ban: 2 223 000 eft, 1999-ben: 8 814 150 eft, 2000-ben: 2 359 631 eft, 2001-ben: 9 302 582 eft, 2002-ben: 36 230 969 eft, 2003-bari: 17 eft, Értékpapírjai a Befektetett eszközök között: 1995-ben: 734 331 eft, 1996-ban: 1 238 965 eft. Értékpapírjai a Forgóeszközök között: 1996-ban: 1 367 eft, 1997-ben: 164 994 eft, 1998-ban: 77 722 eft, 2000-ben: 57 945 075 eft, 2001- ben: 42 897 387 eft, 2002-ben: 32 588 176 eft, 2003-ban: 65 486 526 eft. A cégadatok között találtam információt a részesedéseire vonatkozóan, amelyeket az adott vállalkozás értékelése szerint módosítottam. A fentiek helyett tehát az alábbi összegeket vettem a vagyonértékelésnél figyelembe: 1995-ben: 3 834 eft, 1996-ban: 59 286 eft, 1997-ben: I 893 649 eft, 1998-ban: 601 318 eft, 1999-ben: 265 765 eft, 2000-ben: 300 632 eft, 2001-ben: 1 232 eft, 2002-ben: 2274eFt. Jegyzett tőke, Tőketartalék: A jegyzett tőke értékei: 1995-ben: 309 725 eft, 1996-ban: 1 641 380 eft, 1997-ben: 3 973 800 eft, 1999-tól 2003-ig: 70 eft. A Tőketartalékban rendkívül magas összegek szerepeltek: 1995-ben: 3 000 eft, 1996-ban: 2 159 eft, 1997-ben: 4 428 eft, 1998-ban: 23 545 307 eft, 1999-ben: 43 906 178 eft, 2000-ben: 69 553 079 eft, 2001-ben: 64 879 199 eft, 2002- ben: 64 881 529 eft, 2003-ban: 64 873 389 eft. A Tőketartalék növekedésével párhuzamosan a Részesedések, Értékpapírok nőttek jelentősen. Az említett vagyonrészekhez képest a többi elem elenyésző hányadot képviselt az Eszközökön belül. Mivel a Jegyzett tőkében a 70 eft feletti és a Tőketartalékban szereplő összegeket valójában a kötelezettségek között kellett volna feltüntetni, hiszen nem véglegesen átadott pénzeszközről van szó, így a szövetkezet vagyonának értékét az itt szereplő összegekkel csökkentettem. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A szövetkezet 1998-ig nyereségesen működött, majd l999-től veszteségesen, csak 2002-ben mutatott ki újra jelentős összegű nyereséget. Eredményei: 1995-ben: 4 148 eft, 1996-bari: 5 387 eft, 1997-ben: 6 103 eft, 1998-ban: 12 674 eft, 1999-ben: -30 069 eft, 2000-ben: -103 236 eft, 2001-ben: -853 715 eft, 2002-ben: 911 261 eft, 2003-ban: -39 970 eft. Az Eredménytartalék összegei nem minden évben követték a Mérleg szerinti eredmény módosulásait. 1996- ban 4 148 eft helyett 5 058 eft-ot, 1998- bari: 16 549 eft helyett 13 570 eft, 2003-bari 91 634 eft helyett 145 610 eft lett feltüntetve. Saját tőke: Értékében növekedés és csökkenés egyaránt megfigyelhető volt a Jegyzett tőke és Tőketartalék változásai illetve az Eredménytartalék nem indokolható összegei miatt. Az értékei: 1995-ben: 316 873 eft, 1996-ban: 1 653 984 eft, 1997-ben: 3 994 776 eft, l998-ban: 23 571 621 eft, 1999-ben: 43 860 304 eft, 2000-ben: 29

69 403 969 eft, 2001-ben: 63 876 374 eft, 2002-ben: 64 789 965 eft, 2003- ban: 64 687 879 eft. 1995 316 873-730 131 1996 1 653 984-1 175 164 1997 3 994 776-1 462 387 1998 23 571 621-16 990 574 1999 43 860 304-43 317 463 2000 69 403 969-60 328 273 2001 63 876 374-53 201 562 2002 64 789 965-48 908 435 2003 64 687 879-65 672 053 Látszik, hogy a szövetkezet vagyona minden vizsgált évben negatív volt. Ez annak a következménye, hogy minden évben magasabb volt a kötelezettsége (a visszafizetendő befektetések), mint a rendelkezésére álló eszközök. Mellékelem a részletes levezetésről szóló táblázatot gazdálkodó szervezetenként, a következőkben pedig vállalkozónként összefoglalóan ismertetem az eredményeket. AAA+2040 Faipari Kereskedelmi és Kivitelező Kft. Mérlegadatok 1997-töl 2002-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgáit időszak alatt nem rendelkezett értékpapírokkal, de a könyvelésben 2001-ben 500 eft értékben, 2002-ben pedig 933 eft értékben mutatott ki részesedést. A cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 20 000 eft, mely a vizsgált időszak alatt nem változott. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég az 1997-es év kivételével veszteséges volt: 1997-ben még 28 eft nyereség lett kimutatva, utána azonban romlott a helyzet: 1998-ban a vesztesége -2 325 eft, 1999-ben -55 799 eft, 2000-ben -111 336 eft, 2001-ben -43 167 eft, 2002-ben pedig -6 873 eft volt. 30 Az eredménytartalék, aminek elsősorban a korábbi évek nyereségét vagy veszteségét kellene mutatnia, nem követte a mérleg szerinti eredmény változását: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -928 eft, 1999-ben -6404 eft, 2000- ben 97 eft, 2001-ben -175 520 eft, 2002-ben pedig -220 479 eft. Az utolsó két évben már tőketartalék is fel lett tüntetve 62 300 eft értékben, ami azonban már a saját tőke negatív irányú csökkenésén nem tudott változtatni. Saját tőke: 1997-ben az értéke 20 028 eft volt, kicsit magasabb mint a jegyzett tőke, de az elkövetkező években folyamatosan csökkent és negatív lett. Ez a rossz gazdálkodás eredménye, a befektetett tőke teljes elvesztését mutatja: 1998: 16 747 eft, 1999: -42 203 eft, 2000: -91 239 eft, 2001: -136 387 eft, 2002: -145 052 eft. 1997 20 028 20 028 1998 16 747 16 747 1999-42 203-42 203 2000-91 239-91 239 2001-136 387-136 887 2002-145 052-145 985 ALBA KERÁMIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (előző cégnév: Kamaraerdei Tüzép Szaniter Áruház) Mérlegadatok 1997-töl 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszak alatt rendelkezett értékpapírokkal és részesedéssel is, de a cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1997-ben 3000 eft, 1998-ban nem szerepel jegyzett tőke a források között, ami nyilvánvaló képtelenség, tehát így a beszámoló nem a mutathat valósághű képet. 1999-től 2001-ig újból fel van tüntetve a 3 000 eftos jegyzett tőke, aminek az összege 2002-2003-ban 1 200 000 eft-ra nőtt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban minden évben veszteséges volt: 1997-ben -106 eft, 1998- ban -5 906 eft, 1999-ben -310 eft, 2000-ben -l 450 eft, 2001-ben -160 eft, 2002-ben -l 008 eft, 2003-ban pedig -268 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét

tükrözi, kivéve 2000-ben, mert a veszteségek fedezetére történt 6 400 eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve, a következő évben átkerült a lekötött tartalékba, majd 2002-től már nem szerepel a nyilvántartásban. 31 Az eredménytartalék értékei: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -106 eft, 1999-ben -6 012 eft, 2000-ben 79 eft, 2001-ben -7 772 eft, 2002-ben -7 932 eft, 2003- ban pedig 8 940 eft. Saját tőke: 1997-ben az értéke 2 894 eft volt, majd a következő években folyamatosan csökkent: 1998-ban: -6 012 eft, 1999-ben: -3 322 eft, A következő két évben ismét pozitív lett, de még nem érte a jegyzett tőke összegét, ami még mindig súlyos problémára, vagyonvesztésre utal: 2000: 1 629 eft, 2001: 1 468 eft, A jegyzett tőke megemelése már látszólag javított a helyzeten, a saját tőke értéke 2002-ben 1191 060 eft, 2002-ben 1190 792 eft volt. (még mindig a jegyzett tőke összege alatt) Azonban ez az emelés értékpapír mozgatásból származott, ugyanis egyéb értékpapírként ezekben az években 1 062 950 eft és 1 049 290 eft került kimutatásra, így a szakértői kalkulációban nem is lettek figyelembe véve. 1997 2894 2894 1998-6012 -6012 1999-3 322-3 322 2000 1 629 1 629 2001 1 468 267 2002 1 191 060 125 109 2003 1 190 792 138 501 BAUMAG Építö Mély- és Magasépítési Fővállalkozó Rt Mérlegadatok 2002-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszak alatt rendelkezett értékpapírokkal (3 212 500 eft és 2 941 260 eft értékben) és részesedéssel (3 114 eft értékben mindkét évben) is, de a cégadatok között erre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 2002-ben és 2003-ban is 2 999 000 eft szerepelt a nyilvántartásban. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég 2002-ben még nyereséget termelt, a mérleg szerinti eredmény 3 745 eft pozitívumot mutat, de 2003-ban már komoly veszteség jelentkezett -25 992 eft értékben. Az eredménytartalék pozitív összege a korábbi évek nyereséges gazdálkodására utal: 2002-ben 7 221 eft, 2003-ban 11 966 eft volt. A töketartalékban 2002-ben 1 000 eft került kimutatásra. Saját tőke: 2002-ben 3 010 966 eft, 2003-ban 2 984 974 eft, 2002 3 010 966-204 648 2003 2 984 974 40 600 32 BAUMAG Kamaraerdei Tüzép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1997-től 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 501 eft, előző és követő években 1 illetve 2 eft) illetve értékpapírokkal (2003-ban: 5 950 eft összegben), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1997-től 2000-ig 3 000 eft volt, 2001-ben 250 000 eft, 2002-ben és 2003-ban 320 000 eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1998 kivételével minden évben veszteséges volt: 1997-ben -105 eft, 1998-ban 10 678 eft, 1999-ben -13 187 eft, 2000-ben -4 858 eft, 2001-ben -323 116 eft, 2002-ben -86 320 eft, 2003-ban pedig -9 210 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét tükrözi, kivéve 2000-ben, mert a veszteségek fedezetére történt 2 700 eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve. Az eredménytartalék értékei: 1997-ben 0 eft volt, 1998-ban -105 eft, 1999-ben 10 573 eft, 2000-ben 86 eft, 2001- ben - 7 472 eft, 2002-ben -330 589 eft, 2003-ban pedig -416 909 eft, 2003-ban 80000 eft került kimutatásra a tőketartalékok között. Saját tőke: 1997-ben az értéke 2 895 eft volt, majd 1998-ban a magas mérleg szerinti eredménynek köszönhetően

megnőtt 13 573 eft-ra, majd folyamatosan csökkent a jegyzett tőke alá és negatív értéket vett fel: 1999-ben: 386 eft volt, majd 2000-ben -1 772 eft, 2001-ben -80 588 eft, 2002-ben -96 909 eft, 2003- ban -26 119 eft. 1997 2895 2 895 1998 13 573 13 573 1999 386 386 2000-1 772-1 773 2001-80 588-81 089 2002-96 909-96 910 2003-26 119-26 121 33 BAUMAG RENTAL Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 501 eft) illetve értékpapírokkal (2000-ben: 1 038 eft, 2001-ben 42 900 eft összegben), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Jegyzett tőke: 1998-tól 2000-ig 3 000 eft volt, 2001-ben 113 000 eft-ra nőtt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1998 kivételével (ekkor 878 eft nyeresége keletkezett) minden évben veszteséges volt: 1998-ban -238 eft, 1999-ben -2 071 eft, 2001- ben pedig -4 551 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék értékei: 1998-ban 0 eft, 1999-ben 122 eft (ami nem egyezik az előző év mérleg szerinti eredményével), 2000-ben -1 958 eft, 2001-ben pedig -1 078 eft volt. Saját tőke: 1998-tól 2001-ig a saját tőke pozitív volt, de értéke mindvégig a jegyzett tőke alatt maradt, ami a veszteséges gazdálkodásból eredő vagyonvesztés következménye: 1998-ban 2 762 eft, 1999-ben 1 051 eft, 2000- ben 1 920 eft, 2001-ben pedig 107 371 eft saját tőkével rendelkezett a cég. 1998 2 762 2 762 1999 1 051 1 051 2000 1 920 882 2001 107 371 63 970 BAUMAG Rezsi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlegadatok 1998-tól 2001-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: a cég a vizsgált időszakban rendelkezett csekély összegű részesedéssel (2001-ben 500eFt), de a cégadatok között ezekre nem találtam utalást, így kivettem a vagyonértékelésből. Értékpapírokkal a cég mérlegében nem lettek kimutatva. Jegyzett tőke: mind a négy évben 3 000 eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: a cég a vizsgált időszakban 1999 kivételével (ekkor 643 eft nyeresége keletkezett) minden évben veszteséges volt: 1998-ban -2 863 eft, 2000-ben -6 093 eft, 2001-ben pedig -2 930 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék a korábbi évek veszteségét tükrözi, kivéve 2000- ben, mert a veszteségek fedezetére történt 2 300 eft-os saját tőke növelés az eredménytartalékba lett könyvelve, csak a következő évben került a lekötött tartalékba. 34 Az eredménytartalék értékei: 1998-ban 0 eft, 1999-ben -2 864 eft, 2000-ben 79 eft, 2001-ben -8 314 eft volt. Saját tőke: A vizsgált időszak minden évében a jegyzett tőke alatt maradt, sőt három évben negatív értéket vett fel: 1998-bam -1 363 eft volt, majd 1999-ben emelkedett 779 eft-ra, de 2000-től újra csökkent: -3 014 eft-ra, 2002-ben -5 944 eft-ra. 1998-1 363-1 363 1999 779 779 2000-3 014-3 014 2001-5 944-6 444

BAUTHERM Asztalos Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (korábbi cégnevek: Kamaraerdei Tüzép Brikett Kft, BAUTHERM Ablakgyártó Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 1999-ben: 1 eft, 2000-ben: 1 001 eft, 2001-ben: 246 eft, 2002-ben 256 eft, 2003-ban szintén: 256 eft, Értékpapírja 1999-ben volt 2 500 eft értékben majd 2001-ben 41 800 eft és 2003-ban 10 870 eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: l997-től 2000-ig 3 000 eft volt a jegyzett tőke értéke. ami 2001- ben tőkeemelés folytán 180 000 eft-ra nőtt (2001-ben ebből 120 000 eft a jegyzett de be nem fizetett soron szerepelt), ami aztán 2003-ban 340 000 eft-ra emelkedett. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 1998 és 2000 kivételével (1998-ban 136 eft, 2000-ben 21 eft nyereséget termelt) minden évben veszteséges volt: 1999-ben -1 006 eft, 2001-ben -100 518 eft, 2002-ben -79 738 eft, 2003-ban -64 155 eft volt a veszteség. Az eredménytartalék elsősorban a korábbi évek tevékenységének eredményét tükrözi. 1998-bari 0 eft volt az eredménytartalékban, 1999- ben 134 eft, ami 2 eft-tal kevesebb mint az előző évi eredmény. 2000-ben 28 eft került kimutatásra, ami kb 900 efttal tér el attól az értéktől, aminek itt a korábbi mérleg szerinti eredmények alapján lennie kellene. Ez a 900 eft-os eltérés a 2001-es évben egyértelműen megjelent külön soron mint tőketartalék, azaz kikerült az eredménytartalékból, ami így ismét a korábbi időszak eredményeit: - 850 eft-ot mutatott. 35 2002-ben eredménytartalék -101 369 eft, 2003-bari -181 106 eft értékben szerepelt, és további saját tőke elemként ezekben az években megjelent lekötött tartalék 11 000 eft és 47 000 eft összegben. A tőketartalék azonban már nem tartalmazta a korábbi 900 eft-ot. Saját tőke: Az előző bekezdésben említett, saját tőke erősítését célzó tőketartalék és lekötött tartalék - képzések sem javítottak azon a helyzeten, hogy a saját tőke (1998-as és 2000-es évek kivételével) a jegyzett tőke alatt maradt a kedvezőtlen gazdálkodás következtében. Az értékek: 1998: 3 136 eft, 1999: 2 128 eft, 2000: 3 049 eft, 2001: 79 532 eft, 2002:9 893 eft, 2003: 141 739 eft. 1998 3 136 3 133 1999 2 128-373 2000 3 049 748 2001 79 532 37 486 2002 9 893 9 637 2003 141 739 130 613 BS-BAU Építőipari Szolgáltató Kft. (korábbi cégnév: PALOTABAU 2040 Építési Kft) Mérlegadatok 1998 -tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2002-ben és 2003-ban egyaránt 10 eft. Értékpapírja 1998-ban és 1999-ben volt 2 800 eft értékben, majd 2003-ban 34 740 eft összegben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-tól 1999-ig 3 000 eft volt a jegyzett tőke értéke, ami 2000- ben tőkeemelés folytán 33 000 eft-ra nőtt (2000-töl 2002-ig ebből 10 000 eft a jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt), ami 2003-ban 38 000 eftra emelkedett. A törzstőke emelés 2000-ben az Ingatlanok mérlegsoron 20 160 eft-os emelkedéssel párosult, 2001- ben és 2002-ben az Áruk és a Befejezetlen termelés és félkész termékek növekedtek (2001-ben: Áru: 20 100 eft és Befejezetlen termelés: 9 659 eft, 2002-ben: Befejezetlen termelés: 29 759 eft volt). Ezek arra utalnak, hogy tényleges tőkeemelés következett be. 36 2003-ban, amikor 38 000 eft-ra emelkedett a törzstőke, hasonló nagyságrendű, 34 740 eft-os emelkedés az Egyéb értékpapírok soron történt, aminek a tényleges értéke bizonytalan, ezért az előző bekezdést is figyelembe véve előfordulhatott a fiktív tőkeemelés. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban 2003 kivételével (amikor 2 253 eft nyereséget mutatott ki) minden évben veszteséges volt: 1998-bari -10 eft, 1999-ben -78 eft, 2000-ben -2 077 eft, 2002-ben -l 680 eft volt a veszteség. Saját tőke: A jegyzett tőke emelések ellenére és a veszteséges gazdálkodás következtében a saját tőke az összes

vizsgált évben a jegyzett tőke szintje alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: 2 990 eft, 1999-ben: 2 912 eft, 2000-ben: 11 923 eft, 2001-ben: 9 846 eft, 2002-ben: 8166 eft, 2003-ban: 35 419 eft. Mérlegfőösszeg: A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján 1998-ban a Mérleg két oldalának (Eszközök és Források) összege nem egyezik meg: 126 eft a különbözet, ami. miatt a könyv szerint vagyonérték ebben az évben különbözik a Saját tőke összegétől. 1998 2 864 64 1999 2 912 112 2000 11 923 11 923 2001 9 846 9 846 2002 8 166 8 156 2003 35 419 669 Cserépbau Építési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mérlegadatok l998-tól 2000-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján Részesedéssel csupán 2000-ben 1 eft értékben rendelkezett, és ugyanebben az évben került az Értékpapírok között feltüntetésre 179 500 eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-ben 3 000 eft volt a Jegyzett tőke értéke, ami 1999-ben tőkeemelés folytán 303 000 eft-ra nőtt (1999-ben ebből 143 400 eft a Jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt). A törzstőke emeléssel párhuzamosan 1999-ben a Beruházások és a Beruházásokra adott előlegek mérlegsor értékei növekedtek összesen 120 964 eft-ra, 2000-ben 119 298 eft került kimutatásra ugyanezeken a sorokon. 37 Ezek arra utalnak, hogy tényleges tőkeemelés következett be. Azonban szintén 2000-ben 179 500 eft-os emelkedés az Egyéb értékpapírok soron is történt, aminek a tényleges értéke bizonytalan, ezért az előző bekezdést is figyelembe véve előfordulhatott a fiktív tőkeemelés. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált időszakban minden évben veszteséges volt: 1998-ban -788 eft, 1999- ben -11 429 eft, 2000-ben -630 eft volt a veszteség. Saját tőke: A jegyzett tőke emelés ellenére és a veszteséges gazdálkodás következtében a Saját tőke az összes vizsgált évben a Jegyzett tőke szintje alatt maradt. Az értékek: 1998-ban: 2 212 eft, 1999-ben: 147 383 eft, 2000-ben: 290 152 eft. 1998 2 212 2 212 1999 147 383 147 383 2000 290 152 110 651 Csevicevölgy Regionális Turizmus Ingatlanfejlesztési Kft. (korábbi cénév: BAUMAG Kontír Szolgáltató Kft) Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2000-ben: 1 eft, 2001-ben: 501 eft, 2002-ben 1 001 eft, 2003-ban 1 021 eft. Értékpapírjai: 1998-ban: 62 eft, 2000-ben: 26 000 eft, 2001-ben: 188 400 eft, 2002-ben: 44 276 eft, 2003-ban: 322 538 eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998-tól 1999-ig 3 000 eft volt a Jegyzett tőke értéke (l998-ban ebből 1 500 eft a Jegyzett de be nem fizetett tőke soron szerepelt). A következő években folyamatosan emelkedett a Jegyzett tőke: 2000-ben 200 000 eft, 2001- ben: 1 600 000 eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke: 800 000 eft), 2002-ben: 2 600 000 eft (Jegyzett de be nem fizetett tőke: 400 000 eft), 2003-ban: 3 600 000 eft. A törzstőke emeléssel együtt a Tárgyi eszközök értéke (ami magában foglalja az Ingatlanok, Műszaki és Egyéb gépek, a Beruházások és az azokra adott előlegek értékét) is emelkedett: 2000-ben: 109 000 eft, 2001-ben: 659 875 eft, 2002-ben: 628 101 eft, 2003-ban: 1 039 352 eft került feltüntetésre. Mindebből az következik, hogy ezekben az értékekben tényleges tőkeemelés következett be. 38

Azonban az Egyéb követelés sorokon is emelkedés történt: 2000-ben: 867 eft, 2001-ben: 282 406 eft, 2002-ben: 1 284 564 eft, 2003-ban: 1 266 973 eft szerepelt a mérlegben. Bár a vagyonértékelésben az összeget figyelembe vettem, hangsúlyozni szeretném, hogy nem állt rendelkezésre információ, milyen követelés(ek)et tartalmaz a mérlegsor, és van-e közöttük értékkel nem bíró (azaz behajthatatlan) tétel. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék és egyéb saját tőke elemek: A cég a tőkemelések előtti években minimális nyereséggel működött (1998-ban: 5 eft, 1999-ben: 99 eft), Utána viszont komoly veszteségei keletkeztek: 2000-ben: -3 890 eft, 2001-ben: -6 075 eft, 2002-ben: -99 926 eft, 2003-ban: -94 078 eft, Az Eredménytartalék egészen az utolsó vizsgált évig követte a Mérleg szerinti eredmény változását, 2003-ban azonban -109 787 eft helyett csak -l 098 eftot tartalmazott, ami jelen esetben is a beszámoló valóságtartalmának megkérdőjelezését okozza. 2003-ban tőketartalékként feltüntetésre került 271 336 eft. Saját tőke: Bár a gazdálkodás csak minimálisan volt nyereséges, majd jelentősen veszteséges, a nagymértékű Jegyzett tőke - emelésnek köszönhetően a cég nem szenvedett el olyan mértékű Saját tőke - vesztést, mint az eddig tárgyalt szervezetek. (Sok esetben a Jegyzett tőke alatt volt a szintje, de nem lett negatív a vizsgált évek egyikében sem). Az értékek: l998-ban: 1 505 eft, 1999-ben: 3 104 eft, 2000-ben: 196 214 eft, 2001-ben: 790 140 eft, 2002-ben: 2 090 213 eft, 2003-ban: 3 776 160 eft, 1998 1 505 1 443 1999 3 104 3 104 2000 196 214 196 214 2001 790 140 601 239 2002 2 090 213 2 044 936 2003 3 776 160 3 452 601 Dél-Buda In West Befektetési Szövetkezet (korábbi cénév: BAUMAG In West Befektetési Szövetkezet Mérlegadatok csupán 1995-re álltak rendelkezésre. Értékpapírok, részesedések: A cég a vizsgált évben részesedéssel nem, de értékpapírokkal rendelkezett a 25 615 eft értékben. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegre, így ezt a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. 39 Jegyzett tőke: 1995-ben a Jegyzett tőke értéke 23638 eft volt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ős egyéb saját tőke elemek: A cég a vizsgált évben nyereségesen gazdálkodott 65 eft összegben. Eredménytartaléka nem volt, ellenben a Tőketartalékban feltüntetésre került 179 eft. Saját tőke: Mivel az összes tőkeelem pozitív, így a Saját tőke a 23 882 eft-os értékével a Jegyzett tőke értéke felett van. 1995 23 882-1 733 DH-BAU Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mérlegadatok 1998-tól 2003-ig álltak rendelkezésre. Értékpapírok részesedések: A cég a vizsgált időszakban a mérleg alapján részesedéssel és értékpapírokkal is rendelkezett. Részesedései: 2001-től 2003-ig 500 eft. Értékpapírjai: 1998-ban: 2 800 eft, 2000-ben: 725 eft. A cégadatok között azonban nem találtam utalást a fenti összegekre, Így ezeket a vagyonértékelésnél nem vettem figyelembe. Jegyzett tőke: 1998461 2000-ig 3 000 eft volt a Jegyzett tőke értéke, majd 2001-től 50 000 eft. A törzstőke emeléssel együtt 2000-ben a Beruházások értéke emelkedett 42 000 eft-ra. 2001-ben a Beruházásokon már nem szerepelt összeg, de az Egyéb követelések értéke 38 325 eft volt A 357 276 eft-os jelentős összegének a 357 157 eft-os Rövid lejáratú kötelezettség. 2003-ben az áruk soron jelent meg 28 560 eft. Mindezek hirtelen változások olyan mérlegsorokon, ahol előző és követő évben nem vagy csak jelentősen kisebb érték szerepelt és azt mutatják tényleges tőkeemelés történt. Mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék ér egyéb saját tőke elemek: A cég az 1999-es év kivételével, amikor 262 eft-os nyeresége keletkezett minden évben veszteséges volt: 1998-ban: -120 eft, 2000-ben: -498 eft, 2001-ben: -12 674 eft, 2002-ben: -4 342 eft, 2003-ban -853 ef t vesztesége keletkezett. Az Eredménytartalék a vizsgált években végig a Mérleg szerinti eredmény összegeit tartalmazta. Saját tőke: Bár a gazdálkodás csak minimálisan volt nyereséges, majd jelentősen veszteséges, a nagymértékű Jegyzett tőke - emelésnek köszönhetően a cég nem szenvedett el olyan mértékű Saját tőke - vesztést, mint az eddig tárgyalt