Pedagógiai Program KECSKEMÉTI GYÓGYPEDAGÓGIAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY 2013. 6000 KECSKEMÉT, NYÍRI ÚT 30.
TARTALOMJEGYZÉK 1 A kecskeméti gyógypedagógia története 4 2 A Kecskeméti Gyógypedagógiai Általános Iskola és Szociális Intézmény feladatainak struktúrája 6 2 3 Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi háttere 7 4 A munkafolyamatok megvalósulásának körülményei 7 5 Pedagógiai alapelveink, nevelési céljaink 10 6 Nevelési területek, feladatok 12 7 Kompetenciaterületek, fejlesztési feladatok, követelmények 17 8 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 23 9 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 35 10 Közösségfejlesztéssel, az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 39 11 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 39 12 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 41 13 A szülők, a tanulók és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 43 14 A tanulmányok alatti vizsgák 44 15 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 45 16 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 50 17 A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszer 51 18 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítási terve: 54 19 Helyi tanterv (általános iskola, Nyíri út 30.) 52 20Autizmus spektrumzavarral élők helyi tanterve 53 21 Óvodai nevelési program 108 22 Kollégium nevelési programja191 2
3,,Az oktatásban bekövetkező változások magukban nem fogják megoldani problémáinkat, de e változások nélkül még azzal sem jövünk tisztába, mik a problémák. Lord Charles Percy Snow (1905-1980) Mi, az intézményünkben dolgozó szakemberek, felnőttek nemmegváltani akarjuk a világot, csak hisszük és valljuk, hogy a ránk bízott gyermekek iránti felelősségünk, szakmai felkészültségünkkel társulva, segítik tanulóinkat belső harmóniájuk elérésében, hogy önmagukat ismerő, önmagukban bízó, önmagukat kiteljesíteni tudó, cselekvőképes, saját útjukat megtaláló személyiségekké váljanak. Amegvalósításhoz e falakon belül és azon túl is arra törekszünk, hogy az alkalmazott nevelési-tanítási-tanulási módszerekkel olyan készségeket alakítsunk ki és fejlesszünk tovább, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy tanulóink egyenlő eséllyel létezzenek majd a nem mindig kiszámítható értékrendű felnőtt világban az életbe jobb feltételekkel érkező embertársaik mellett, és velük együttműködve adottságaik legjavát adják. Pedagógiai Programunkat e gondolatok jegyében módosítottuk, hangsúlyt helyezve arra a körülményre, hogy tanulóink túlnyomó többségben hátrányos szociokulturális háttérből érkezik, ahol a családi nevelés nem nyújt identifikációs lehetőségeket. Munkánk során a családoknak is példaértékű nevelési, viselkedési mintát kívánunk közvetíteni. Mindezen túl, szakmai felkészültségünkkel, gyakorlati tapasztalatunkkal szeretnénk segítségünket nyújtani városunk többségi iskoláinak ahhoz, hogy sikeresen valósíthassák meg az integrációs terveiket. 3
1 A kecskeméti gyógypedagógia története 4 A Gyógypedagógiai nevelés történetének Kecskemét városában évszázados hagyománya van. Már 1908-ban is működött kettő gyógypedagógiai intézmény. A Siketnémák Állami Intézete - Németh László igazgató úr vezetésével - a Csányi I. utca 3. szám alatt, a Kisegítő Iskola - Dékány Károly igazgató úr irányításával - a Csongrádi utca 32. számú házban adott helyet a rászorulók nevelésének, oktatásának. Az 1911-es földrengés az utóbbi épületet erősen megrongálta, ezért az iskola átköltözött a szomszédos, 34. szám alatti épületbe. Két év múlva az Ókollégium fogadta be a Kisegítő Iskolát. Az I. világháború idején az Ókollégium katonai kórházzá alakult, újra költözött az iskola a László-Károly utcába, (Majerffy ház emeletére). Itt működött 1918-ig. A háború után újfent az Ókollégium adott helyet az intézménynek. Dékány Károly, Katona Géza,, Sárkány Károly, 1934-től Salamon Anna volt az igazgató. 1941. február 1-én Salamon Anna saját kérelmére nyugállományba vonult, Megáll József középiskolai tanár, aki az Állami Fiúiskola Igazgatója is volt, látta el a vezetési feladatokat. A II. világháború után a Petőfi Sándor utca 3. szám alá került a Szellemileg Fogyatékos Tanulók Kislétszámú Iskolája. 1947-ben indult el az első tanfolyam Budapesten gyógypedagógus szaktanítók képzésére. A képzés szervezője dr. Bárczi Gusztáv, a Tanárképző Főiskola igazgatója volt. A képzéssel párhuzamosan - 1948. szeptember 1-én - Értelmi Fogyatékosok Intézete elnevezéssel kezdte meg működését Kecskemét város gyógypedagógiai intézménye. Az igazgató Szabó Gyula volt. (A siketnéma növendékeket a váci és a szegedi siketnéma intézetekben helyezték el.) Két év múlva új igazgató, Horváth Kálmán vezette az iskolát. Az ő kezdeményezéséreinternátus működött a Csányi utca 1. szám alatt álló épületben, míg az iskolai nevelés-oktatástovábbra is a Petőfi Sándor utcában történt. A tanulók napirendjének szervezése a két helyszín miatti távolság, a forgalmas útszakasz miatt - sok problémát okozott. Ebben az időszakban az intézet irányítása alatt működött több vidéki, nagykőrösi, ceglédi, homoki iskola is. 1953-ban decentralizálták a gyógypedagógiai intézményeket, átkerültek megyei irányítás alá. A következő évben, csere útján, az Állami Zeneiskola átköltözött a Petőfi Sándor utcába, helyét átadta a gyógypedagógiai iskolának (Csányi utca 3.). Így a fogyatékos tanulók ellátása két szomszédos épületben, a Csányi utca 1. és 3. szám alatt valósult meg. Az 1956-os történelmi eseményekről Vasváry Károlyné, gyógypedagógus, igazgatóhelyettes, (szakmai berkekben nincs aki a nevét ne ismerné) készített feljegyzést:,,1956 súlyos történelmi napjai készületlenül zúdultak a közelítően 100 fős gyermekseregre. Szükségből menedéket adotta szenespince. A kijárási tilalom ellenére, bátor munkatársaink kézikocsival lopták be a tejet, egyéb piaci árut az alig csitítható, rettegő gyermekeknek. Különösen nehéz napokat éltek át azok a növendékek, akiknek szüleik távol a városból, a megyében szétszórtan laktak. A város központjában felállított ágyúk árnyékában a felnőtteknek sem volt könnyű. Többször puskaropogás remegtette meg az épületet, belövés is történt. A politikai zűrzavar kavargása, a bizonytalanság köde nem okozott pánikot sem a 4
5 vezetésben, sem a munkatársak körében. Az igazgató kézben tartotta az intézet kormánykerekét. November közepén már mindenki a megszokott rendben végezte a munkáját. Az ötvenes évek végére több megyei városban is szükségessé vált gyógypedagógiai osztályok indítása. Ezek a szerveződések a kecskeméti intézettől várták és kapták is meg a szakmai segítséget. 1968-ban készült el az új iskolaépület a Nyíri úton. A nyolc tantermes iskola azonban már az átadáskor kicsinynek bizonyult. Az internátus és a,,nevelő tagozat továbbra is a Csányi utcában működött. Közös igazgató Főző Endréné volt. 1969-ben, a normál pedagógia jogos igényét kielégítve, kezdődött meg a városi gyermekek, tanulók logopédiai fejlesztése. Főfoglalkozású logopédus végezte a beszédfejlesztést óvodás kortól középiskolás korig. 1970. év szeptemberétől külön választottan történt az imbecill és a debilis tanulók nevelése-oktatása. A hetvenes években az intézet vezetősége segítséget nyújtott a városi iskoláknak abban, hogy kik járjanak korrekciós osztályokba. Az iskola-érettségi vizsgálatok elvégzésében fővárosi tapasztalatok alapján a gyógypedagógiai intézet munkatársai is részt vállaltak. A tanítók igényelték, elfogadták és hasznosították is a gyógypedagógusok szakértelmét, segítségét. 1983-ban a Gyógypedagógiai Intézmény kettévált. Megyei fenntartású maradt és új épületbe, a Juhar utca 23. szám alá költözött a középsúlyosan értelmi fogyatékosokat nevelőoktató intézet. A Nyíri út 30 szám alatt működő, enyhe fokban értelmi fogyatékosokat ellátó iskola városi fenntartás alá került Nyíri Úti Általános Iskola néven. Az intézmény vezetője Fazekas István lett, aki huszonegy éven át vezette az iskolát. Az ő irányítása alatt fokozatosan alakult ki az intézmény arculata. A Szakiskola és az Autista Tagozat megalapítása, folyamatos fejlődése is az ő nevéhez fűződik. A Juhar utcai intézmény szétválás utáni életében a pályázatok utján történő szakmai fejelsztésekre, szakmai munka megerősítésére, új pedagógiai eljárások kialakítására került a fő hangsúly. 2007. szeptember, jelentős dátum az iskola életében. A fenntartó 364.800.000 Ft. bővítéses rekonstrukciót hajtott végre, hazai pályázati forrásból. A meglévő iskolaépület részleges rekonstrukciója, valamint az új berendezések beszerzése mellett 8 új szaktanterem jött létre, továbbá az épület akadálymentesítése valósult meg. A gyógypedagógiai oktatás mellett az intézmény a korszerű terápiás eljárások alkalmazása irányába nyitott. Elsőként a Só terápiát vezettük be, majd a következő évben a snozelen szobát nyithattuk meg. A TIOP és TÁMOP pályázatoknak köszönhetően elsőként az állami gondoskodásban lévő gyerekek életkötülményein sikerült javítani. A pedagógusok módszertani továbbképzésével erősítettük szakmai munkánkat és kiváló taneszközök beszerzésére nyílt mód. Legutóbbi nagy beruházásunk a kollégium felújítása volt, melynek keretében az autista tanulók ellátása is méltó helyre került. A Juhar utcai intézmény ebben a tekintetben is az úttörők közé tartozik.a kecskeméti ellátás megszervezését követően, az ott dolgozó szakemberek segítségével a megyében 5
6 elsők között jöttek létre az autizmussal élők számára megfelelő feltételeket biztosító tanulócsoportok, majd ezt követően elindult az autizmus specifikus óvodai nevelés is. 2010-re minden gyógypedagógiai intézmény kötelező feladatává vált a halmozottan fogyatékos gyermekek ellátásának megszervezése. A Juhar utcai intézmény általános iskolai tanuló és óvodai csoportot is indított. A kecskeméti gyógypedagógia történetének, nyomtatott formában nem jelent meg forrásanyaga. Régi kollégáktól sikerült olyan információkhoz jutni, amelyek alapján összeállítottuk szakmánk nyomon követésének vázlatos kronológiáját. Sokat segített vasdiplomás kolléganőnk, Vasváry Károlyné, Kati néni feljegyzésekből, fotókból álló gyűjteménye. 2 A Kecskeméti Gyógypedagógiai Általános Iskola és Szociális Intézményfeladatainak struktúrája Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményünket a jogelőd intézmények összevonásával aklebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta létre 2013. augusztus 1- jével három tagintézménnyel. A feladatellátás hét intézményegységben: 1. óvodában, 2. általános iskolában, 3. készségfejlesztő speciális szakiskolában, 4. fejlesztő iskolában, 5. kollégiumban, 6. szociális intézményegységben (támogató szolgálat keretében) és 7. gyermekotthonban, összesen hét telephelyen történik. A gyermekek, tanulók a sérülésük típusa és súlyossága szerinti differenciálással kapják meg az eredményes fejlesztésükhöz, ellátásukhoz szükséges különleges gondozást, speciális segítséget. Utazó gyógypedagógusaink Kecskemét város és a Keskeméti járás köznevelési, oktatási intézményeibe járó, sajátos nevelési igényű tanulóinak integrált nevelését segítik.a fejlesztő nevelés feladatát szintén utazó jelleggel látják el kollégáink. A Juhar utcai tagintézmény tanulónakharmada az intézmény kollégiumában lakik. A különleges gondozástigénylő tanulók iskolai fejlesztése mellett személyiségformálásukban meghatározó nevelési szintér akollégium, amely a pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában fontos szerepet tölt be. A különleges gyermekotthon a gyermekvédelem területén nem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alatt, hanem ugyancsak a Klebesberg Intézményfenntartó Központ keretein belül működik. A gyermekotthon pedagógiai céljai azonosak az oktatási intézmény céljaival. A speciális szakmai feladatokat külön szakmai program tartalmazza. Pedagógiai munkánk során folyamatosan arra törekszünk, hogy intézményünk gyermekközpontú, jó hangulatú intézmény legyen, ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt 6
jól érzik magukat. Mindehhez olyan iskolai légkört igyekszünk teremteni,ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékűemberként élheti meg önmagát elfogadva a másságát is. 3 Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi háttere 7 a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a 27/2008 (IX.26.) OKM rendelet kompetencia alapú oktatás bevezetéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31) Korm. rendelet a 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről 4 A munkafolyamatok megvalósulásának körülményei Pedagógus munkakörben dolgozók (gyógypedagógus,logopédus konduktor, tanító, óvónő, stb) Személyi feltételek Nyíri úti székhely Autizmus Centrum tagintézmény Juhar utcai tagintézmény 44 17 62 Pedagógus munkát segítők 12 12 63,5 Technikai dolgozók 3 13,5 7
A nevelők továbbképzéseken, tréningeken fejlesztik pedagógiai, módszertani ismereteiket. Hasznos szakmai beszélgetések, tanácskozások színterei a munkaközösségi összejövetelek, tervezett vagy spontán szerveződő estemegbeszélő team-ek. A nevelőtestület, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók együttműködése folyamatos. 8 4.1 Tárgyi, környezeti feltételek Az EGYMI tagintézmény és az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja ugyanazon a feladat ellátási helyen, Kecskemét, Nyíri út 30. szám alatt működik. A beszédjavító óvodai csoportunk a Mátis Kálmán utca 8. szám alatt kapott helyet. A beszédjavító első osztályainkban tanuló beszédfogyatékos és súlyos nyelvi zavarral küzdő gyermekek további két telephelyen Forradalom utca 1. és Czollner tér 1. szám alatttanulnak. A Szalag utca 9-ben működik Összetett Iskola Tagintézményünk, az Autizmus Centrum. Székhelyünk épületében tornaszoba, ebédlő, konduktori fejlesztőszoba, különböző sérülésspecifikus fejlesztéseknek helyet adó egyéni fejlesztőtermek, illetve a terápiás fejlesztések megvalósítását biztosító helyiségek, könyvtárszoba, kerámia műhely, logopédiai fejlesztő, biztosítja a tanulók nevelését-oktatását. Megközelítőleg 1000 m2 udvar, sportpálya áll rendelkezésre az általános iskolai szabadidős tevékenységek szervezésére. A Juhar utcai tagintézményben egy épületkomplexumban valósul meg minden feladat. Ez természetesen jó, hiszen a tanulók könnyen kiismerik magukat az épületben, de mint mindennek, ennek is vannak árnyoldalai. Az óvodai rész hat csoportszobával, négy öltözővel, egy tornaszobával, az iskolai rész tizenöt tanteremmel rendelkezik. Mind a két egységhez megfelelően felszerelt mellékhelyiségek tartoznak. Az iskolához tartozik még két tankonyha (iskola, autizmus ellátás) és egy tornaterem. A szakiskolának öt tanterme, egy tankonyhája és egy szövő terme van. Négy fejlesztőszoba biztosít helyet a terápiás fejlesztéseknek és a logopédiának. Két szertárban történik a tagozatok eszközeinek tárolása.az intézményegységek eszközellátása jó, nagy előnyt jelentenek az interaktív táblák és fejelsztő eszközök.a kollégium megújult formában tudja a tanulókat fogadni. Nehézséget jelent, hogy csak egy nagy közösségi helyiség áll a kollégium rendelkezésére.a nagy és felújított sportudvar és a tornateren enyhít ezen a nehézségen. A gyermekotthon négy lakóegységgel rendelkezik. Egy lakóegységen belül található egy konyha, hálószobák, mellékhelyiségek és egy nappali. A lakóegységek a családias légkör megteremtését teszik lehetővé a bentlakók számára. Két egységhez kapcsolódik egyegy nevelői szoba. A könyvtár és az informatika terem egy helyiségben található. Az informatika terem felszereltsége megfelelő. Olyan eszközállománnyal rendelkezik, ami korszerű IKT oktatást 8
tesz lehetővé. 10 komplex számítógép található itt, melyből 2 gépre vakok számára készült program is telepítésre került. Az iskolai könyvtárban a pedagógusok önképzését segítik a folyamatosan bővülő szakkönyvek. Mesekönyvek, szépirodalmi művek, lexikonok állnak a gyermekek rendelkezésére.szintén a könyvtárban kerültek elhelyezésre azok a fejlesztő eszközök, amelyeket a pedagógusok kölcsönözhetnek a tanórai, a napközis és a fejlesztő foglalkozásokhoz. 9 4.2 Kialakításra kerültek a terápiás eljárások színterei, amelyek a következők: Sérülés specifikus ellátáshoz szükséges, egyéni és kiscsoportos fejlesztésekhez kialakított fejlesztőtermek. Gyógylovagláshoz lovas karám található az intézmény udvarán. Snoezelen terápiához jól felszerelt terem kialakítása történt alapítványi felajánlásból, gyűjtésből. Vízágy, színes műanyag, törésmentes (színváltós fénycsövek), melyek moshatók, projektor (folyadék effekt), buborékoszlop, fiberoptika, csillagháló-világítás, párologtató, disco-gömb, pinspot, fényelhajlás panel, hangtörés panel, sugárelhajlás panel, cd-lejátszó, hangfalak tartoznak a felszereléshez. Só-terápiához kialakított teremben találhatók a só téglák és az agyag edények, melyekben só folyadék koncentrátum párolog. Ezen kívül hifi torony, fejlesztő eszközök, gyermekjátékok, pihenőpárnák állnak a használók rendelkezésére. Mozgáskotta alkalmazásához a következő eszközök álnak rendelkezésre: babzsák, lábnyomok, dobogó, gerenda, hangszerek, színes karikák. TSMT alkalmazásához szükséges eszközök megtalálhatók a mozgásfejlesztő szobákban. Hidroterápiás helységek ( kád és kiszolgáló helyiség) Gyógytorna 9
NEVELÉSI PROGRAM 5 Pedagógiai alapelveink, nevelési céljaink 10 Az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok, pedagógusok az alább felsorolt alapelveket szeretnék érvényre juttatni nevelő, oktató munkájukban, amelyek a Nemzeti Alaptantervben, helyi tantervünkben, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatárólvalamint a kompetencia alapú oktatás fejlesztési alapelveiben is megfogalmazott elvek. 5.1 Alapelveink Pedagógiai munkánk folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai nevelésitanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és a megszerzett tudás és kompetenciák alkalmazhatóságára. Tanulóink felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt szerepe van a kulcskompetenciák fejlesztésének, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésnek. Erre való tekintettelszemélyközpontú, tapasztalati tanulásra építő, korszerű tanulásszervezési eljárásokat, és módszereket alkalmazunk. A tanulókkal való foglalkozások során minden esetben a teljes személyiséget vesszük figyelembe, az alapján határozzuk meg a módszereket, a haladási tempót, továbbá annak függvényében tervezzük a készség- és képességfejlesztő foglalkozásokat, terápiákat. A nevelő, oktató munka gyakorlatában elsődleges szempont a differenciálás, ami azt jelenti, hogy minden gyermek számára a saját állapotának, képességének, komplex személyiségének megfelelő, optimális fejlesztést biztosítunk.törekszünk egyúttal a kiemelkedő teljesítmények feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A szakmai munka hatékonyságának szinten tartása és erősítése céljából a nevelési programunkat folyamatosan karban tartjuk, fejlesztjük. A szülők bevonása a nevelés, oktatás folyamatába szintén elsődleges szempont intézményünkben éppúgy, mint a széles körű szakmai és szakmaközi együttműködések építése, fenntartása. 10
5.2 A nevelő, oktató munka céljai 11 Többcélú gyógypedagógiai intézményünk célja, hogy a különleges gondozásra szorulók ellátása keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű tanulók szükségletéből eredő nevelést, oktatást, fejlesztést, a terápiák alkalmazását.célunk, hogy szakmaifelkészültségünkkel segítsük tanulóinkat belső harmóniájuk elérésében, hogy önmagukat ismerő, önmagukban bízó, önmagukat kiteljesíteni tudó, cselekvőképes, saját útjukat megtaláló személyiségekké váljanak. További célunk, hogy az intézményünkben alkalmazott nevelési-tanítási-tanulási módszerekkel olyan készségeket alakítsunk ki és fejlesszünk tovább, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy tanulóink egyenlő eséllyel létezzenek majd a nem mindig kiszámítható értékrendű felnőtt világban az életbe jobb feltételekkel érkező embertársaik mellett, és velük együttműködve adottságaik legjavát adják. Nevelőmunkánk egészét a kompetencia alapú nevelés, oktatás jellemzi. Célunk, hogy a kompetencia alapú neveléssel, oktatással a képességeket, a készségeket fejlesszük annakérdekében, hogy alkalmazásképes tudás birtokába kerüljenek növendékeink. A Nemzeti Alaptantervben és az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók számára készült kerettantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésével törekszünk arra, hogy tanulóink társadalmi beilleszkedése eredményes legyen. (Sajnos nem készült el központilag az autizmussal élők és a készségfejlesztő szakiskolások számára akreditált kerettanterv, ezért azokkal tervezni mindeddig nem tudtunk.) 5.3. Előminősített referenciaintézményünkről(támop 3.1.7.): A kompetencia alapú oktatást a HEFOP 3.1.3. számú pályázatunk során,2006-ban vezettük be intézményünkben és azóta alkalmazzuk: a szövegértési -szövegalkotási, a matematikai logikai és a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Célunk a SNI tanulók kompetenciájának növelése az adott területeken, annak érdekében, hogy segítsük őket önálló életükre való felkészülésükben. Ennek érdekében az egyes osztálytermekben kialakítottuk az IKT eszközök használatának infrastrukturális hátterét, a tanmenetekbe beépítettük a kompetenciaterületek fejlesztési lehetőségeit, a tanítási órákon korszerű tanulásszervezést lépésről-lépésre programot, kooperatív technikákat, projektmódszert alkalmazunk. Intézményünk a referenciaintézményi szerepkörre felkészült,,,a kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely 11
12 címen előminősített intézmény. Pedagógusaink elkötelezettek a referencia intézményként működés irányában, amely stratégiaként épül be és jelenik meg a mindennapi munkánkban. KettőJó gyakorlattal rendelkezünk, amelyek gyógypedagógiai munkánk, feladataink több területén használhatóak. A Jógyakorlatokat folyamatosan frissítjük, pontosítjuk, hogy igény esetén naprakészen tudjuk bemutatni, átadni. Az átadásához kidolgozott eljárásrendet a Jó gyakorlat átadásának forgatókönyve tartalmazza. Referencia intézményi szerepkörben a több éves tapasztalatra épült, a gyakorlatban is kipróbált és jól működő és hasznosítható szolgáltatásokat kínálunk. intézményi jó gyakorlatainknak bemutatását nyílt napok szervezésével hospitálási lehetőséget a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a habilitációsrehabilitációs fejlesztéseken az IKT eszközök használatát tanítási órákon és egyéb fejlesztéseken felsőoktatási intézmény hallgatói számára gyakorlati helyet és mentori szolgáltatást szakmai műhelymunkákon való részvételt gyógypedagógusk a többségi intézményekben együttnevelést vállaló pedagógusok számára enyhén és középsúlyosan sérült tanulók mérési eszköztárát szervezett intézményközi együttműködést 6 Nevelési területek, feladatok A nevelési/fejlesztési területek, a nevelési célok és feladatok áthatják a tervezett pedagógiai folyamataink egészét. A nevelési célok a tartalmi szabályozás különbözőszintjein valósulnak meg. Beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Minden nevelési területen alkalmazzuk a differenciált eljárásokat, az egyéni képességekhez alkalmazkodó differenciáló fejlesztést, terápiákat a gyermekek, tanulók között lévő eltéréseknek megfelelően. 6.1 Erkölcsi nevelés Feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Az életkori jellemzőkhöz illeszkedő a spontán belátáson alapuló szabálykövetési képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben 12
6.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 13 Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az abban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével. 6.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése. A demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása. 6.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső jegyeinek megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben. 6.5 A családi életre nevelés Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, élmények, történések, családi események feldolgozása. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság tudatosítása. A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség. 6.6 A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságoknak megfelelő egészségtudatos táplálkozás, a mértéktelenség, mohóság elkerülése, az önkorlátozás gyakorlása. Tisztálkodási szokások napi ritmusának kialakítása. 13
14 A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. A mindennapos testnevelési órák keretében 2014 szeptemberétől bevezetjük a Nemzeti Lovas Program fontos részét képező iskolai lovaglásoktatást. A program a 3-4-5. osztályos tanulókkörében kezdődik meg, majd felmenő rendszerben folytatódik. A tanulók számára a lovaglás választható terület, de aki év elején úgy dönt, hogy megpróbálja, annak egy tanév végéig kötelező részt vennie az oktatásban. Az egyes foglalkozások összevont, kétszer 45 perces órák keterében valósulnak meg, hetente egy alkalommal. 6.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek felismerése, az együttműködésre alapozott segítés és a segítéshatásainak megtapasztalása. A szociális érzékenység fejlesztése, az együtt-érző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség. 6.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban. Mindennapi tevékenységekben környezetkímélő, takarékos magatartás, a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igényének kialakítása 6.9 Pályaorientáció Foglalkozások, foglalkozásokhoz rendelt tevékenységek megismerése, egyeztetése, tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során a tanulók kipróbálhatják képességeiket. A munka szerepének tudatosítása az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások hangsúlyozása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. 6.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság fontosságának a felismertetése. Részvétel a pénz kezelésében, a csoport (évfolyam) ezzel kapcsolatos tevékenységében, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepének alapvető ismerete a mindennapi életben. 14
6.11 Médiatudatosságra nevelés 15 Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatása, nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása. 6.12 A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása. Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése. 6.13 További feladatok általános iskola, készségfejelsztő speciális szakiskola tekintetében: biztosítani azokat a személyi, tárgyi, környezeti feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulóink iskolai neveléséhez-oktatásához szükségesek olyan tanulásszervezési formákat, programokat kell terveznünk, amelyek megfelelőek a differenciáló, egyéniesített tanuláshoz olyan konstruktív pedagógián alapuló tanulási, tanítási módszerek konstruktív tanulási módok, módszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik,hogy az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra élet közeli tanulási környezet kialakítása, amelyben az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközei a követelmények teljesítéséhez adott esetben két évet biztosítani azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott a szemléltető, gyakorlatias nevelés, tanítás, a tantárgyakhoz kötődő készség-és képességfejlesztés fokozott figyelmet kell fordítanunk az alapozó szakaszra (1-4. évfolyamig), ahol tanulóink tanuláshoz szükséges pszichés funkcióinak fejlesztése kiemelt fontosságú 15
16 az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportokban, nagyobb közösségben a kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen partnerségi kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel, közös foglakozások, szabadidős programok annak érdekében, hogy a nevelési feladatok megvalósítása szinkronban legyen a különböző élethelyzetekben adekvátan működő praktikus intelligencia kialakítása atervezett korrekciós, kompenzáló jellegű pedagógiai folyamat esetleges módosítása az aktuális igényeknek megfelelően az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával annak érdekében, hogy a tanuló az alapvető kultúr-technikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen a nevelés, oktatás során a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, esetenként egyéni bánásmóddal. Lehetőséget teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztásárafelsőbb évfolyamokon és a szakiksolában az önálló életvitel, önálló munkavégzést szolgáló készségek szinten tartása, lehetőség szerinti fejelsztése életkornak megfelelő önápolás, önellátás kialakítása a cél, struktúrált keretek között végzett egyéni fejelsztésre épülő ellátás keretében 6.14 A fejlesztő iskolai oktatás tekintetében: a köznevelésben való részvétel lehetőségének biztosítása a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára, szülők szakmai segítése, tehermentesítése. a tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelés, oktatás és fejlesztés megvalósítása, olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti, a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, a normalizáció és participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során, 16
a környezet megismerésének elősegítése, az én-kép, önismeret kialakulásának segítése, fogékonyság az emberi kapcsolatokra. Az emberi társas viszonyok pontos felismerése. az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása, testi és lelki egészség biztosítása, jó testi-lelki közérzet megteremtése, modern technikák, segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során, esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása 17 7 Kompetenciaterületek, fejlesztési feladatok, követelmények 7.1 Anyanyelvi kommunikáció 7.1.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok, érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes a kép-, ábra, grafikon- és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására. 7.1.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes kommunikáció elsajátítására. Képes önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket. 7.2 Idegen nyelvi kommunikáció 17
7.2.1 Kizárólag az enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében 18 A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. 7.3 Matematikai kompetencia 7.3.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű, biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre. A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezeket, mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi problémamegoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása. 7.3.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál, mennyiségeket összehasonlít. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben. 7.4 Természettudományos és technikai kompetencia 7.4.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében 18
19 Atanuló érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatásának folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait. A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés, pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt. 7.4.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének fenntartásában. Ügyel környezetének védelmére, képes a természet szépségeinek felismerésére.minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és eszközeit. 7.5 Digitális kompetencia 7.5.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT-eszközök használata iránt. Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. 7.5.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében 19
A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. 20 20
7.6 Szociális és állampolgári kompetencia 7.6.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében 21 Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. 7.6.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja a helyes mértékű személyi segítség elfogadását.személyes adatait képessége szerint ismeri. 7.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 7.7.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. 7.7.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló területén mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni, döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében. 7.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 7.8.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás 21
22 fejlesztése.fontos megismernie a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. 7.8.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. Különböző művészeti tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét. 7.9 Hatékony, önálló tanulás 7.9.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség), affektív kompetencia (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség) éskommunikációs készség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése. 7.9.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. Érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre. Elfogadja a változás és a változtatás szükségességét. 7.10 Fejlesztő nevelés-oktatás fejlesztési területei, feladatai: Kommunikáció: verbális és non-verbális kommunikáció tanítása és alkalmazása, kommunikáció iránti igény felkeltése, megerősítése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, Mozgásnevelés: Testséma kialakítása, mozgásöröm átélése, önálló cselekvésre ösztönzés,pozicionálás,sérülés-specifikus komplex mozgásfejlesztés, 22
23 Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése: szenzomotoros funkciók fejlesztése, a külvilág felé való fordulás, téri-időbeli tájékozódás elősegítése, szenzoros és a motoros működések összekapcsolása, utánzás tanítása, a verbális-vagy alternatív és augmentatív eszközökkel segített-önkifejezés Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése: kreativitásra, játéktevékenységre nevelés, tér, idő, tartam, sorozatok halmazok elemei fogalmainak elsajátítása Érzelmi és szociális nevelés: komplex személyiségfejlesztés, én pozitív megélésének segítése, szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása, kapcsolatfelvétel, közös tevékenység,üdvözlés formáinak tanítása,szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak tanulása és gyakorlása, Önkiszolgálás, fejlesztő gondozás és egészséges életmódra nevelés: képességeihez mérten a lehető legnagyobb önállóságra nevelés, a gondozó személyjel való együttműködés kialakítása, tisztálkodási helyzetben testi érzékelés, öltözés-vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása, étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása. 8 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő,oktató munkánkban kiemelt feladata személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. 8.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az 1 2. évfolyamon a fő cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók esetében - a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával olyan fejlettségi szint elérését tervezzük, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt.a 3 4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Felső tagozaton, 5-8. évfolyamon a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az 23
önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve tervezzük. 8.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók 24 5-8. éfolyamig a feladatunk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő nevelés, oktatás megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakítására neveljük diákjainkat. 8.3 Halmozottan sérült tanulók A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók az iskolai oktatás kezdetén alig rendelkeznek kommunikációs eszközökkel, gyakran elszigeteltek saját környezetüktől is, és rendkívül nagy nehézséget jelent számukra önmaguk kifejezése. Ezért a fejlesztés elsődleges célja a gyermekek és környezetük közötti kapcsolat kialakítása, a kommunikációs lehetőségek alapfeltételeinek feltárása és megteremtése, az önálló kommunikációs repertoár fokozatos kiépítése, amely által képesek lesznek kifejezni szükségleteiket és igényeiket, kapcsolatba lépni más emberekkel és hatást gyakorolni környezetükre. Személyiségük fejelsztésének alapja a kommunikáció kialakítása. Igyekszünk olyan iskolai légkört teremteni, amelyben a tanuló jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.feladatunk minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. 8.4 A személyiségfejlesztés szempontjából kiemelten fontos a gyermekek érdeklődésére építkező pedagógiai munka 8.4.1 Tanulásszervezési elvek Tanórai keretben: a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. (Ebben a munkában kiemelt szerepet kapnak a segítő pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. 24