A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA VALAMINT TANTÁRGYI TANTERVEI
A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának pedagógiai és képzési programja az 1997. október 30-án elfogadott eredeti HPP módosításával készült. A tantestület 2001. június 1-jén fogadta el a módosított változatot. A HPP felülvizsgálata évente megtörtént, és a kiegészítéseket a mellékletek rögzítik. Az újabb módosítást 2007. december 11-én fogadta el a tantestület. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2008. január 3-ától. A HPP felülvizsgálata megtörtént a 2008/2009-es tanévben, és a kiegészítéseket a módosított HPP rögzíti. A módosított programot 2009. április 23-án fogadta el a tantestület. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2009. szeptember 1-jétől. A tantestület a HPP-t felülvizsgálta, és elfogadta az új képzési programot 2010. április 23-án. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2010. szeptember 1-jétől. igazgató A módosított programot jóváhagyom. Debrecen, 2010. fenntartó 2
Bevezető Bevezető: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában folyó oktató-nevelő munka arra irányul, hogy olyan általános műveltséget adjon, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanárjelöltek munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan érettségi bizonyítvány birtokába jutnak, amely megfelel az európai kívánalmaknak, útlevél a felsőfokú továbbtanuláshoz. Az iskolánkkal kapcsolatba kerülő tanárjelöltek indíttatást kapnak pályájukhoz, hasznosítható tapasztalatokat szereznek feladataik végzéséhez. A szó nemes értelmében vett elit, azaz minőség-elvű gimnáziumként kívánunk működni, ezért nagy gondot fordítunk a tehetségek felkutatására, gondozására, kibontakoztatására. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Kovács István igazgató 3
Tárgymutató Tartalom Egy iskola történetének évtizedei... 8. oldal I. rész: Önmeghatározás... 16. oldal II. rész: Az iskola jogi helyzete és funkciója... 17. oldal Az alapító okirat (melléklet)... 76. oldal A működési engedély (melléklet)... 79. oldal A fenntartó... 17. oldal Székhely... 17. oldal A működés szabályozási kerete... 17. oldal Az iskola funkciójának megjelölése... 17. oldal III. rész: Iskolapolitika: minőség-elv A pedagógiai program stratégiai elképzelései; cél- és feladatrendszer... 18. oldal 1. Az iskolahasználók igényei szerinti stratégiai célok... 18. oldal A tanulók iskolai pozíciója... 18. oldal Szolgáltatások, juttatások... 19. oldal A tanárok iskolai pozíciója... 19. oldal 2. A fenntartó igényei szerinti stratégiai célok... 20. oldal 3. A megrendelői kontroll szerepe... 20. oldal Az iskolahasználók... 20. oldal A fenntartó... 20. oldal Iskolánk a régióban... 21. oldal Iskolánk a magyar közoktatási rendszerben... 21. oldal A tárgyi feltételek és a HPP viszonya... 21. oldal Saját fejlesztési koncepciónk (erősségek, fejlesztés, lehetőségek, veszélyek)... 22. oldal IV. rész: Az iskola működésének tartalmi kifejtése... 24. oldal 1. Szervezeti formák - kapcsolatrendszer... 24. oldal Munkacsoportok... 24. oldal A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése (Iskola - család)..... 25. oldal Diákönkormányzat..... 26. oldal A tanórán kívüli formák... 26. oldal 2. Ifjúságvédelmi feladatok... 27. oldal A beilleszkedés segítése... 27. oldal A magatartási nehézségek leküzdése... 27. oldal Koordinálás... 27. oldal A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése... 27. oldal A tanulási kudarcok kezelése... 28. oldal A tehetségek védelme és gondozása... 28. oldal 3. Főbb képzési, nevelési irányok és a tevékenységek rendszere... 29. oldal Az idegen nyelvi képzés... 29. oldal A humán orientációjú képzés... 29. oldal A reál orientációjú képzés... 30. oldal A nyelvi orientációjú képzés... 30. oldal 5 évfolyamos, idegen nyelvi alapozású, tehetséggondozó tagozat....31. oldal 4 évfolyamos, gazdasági, jogi - kommunikációs tagozat...31. oldal 4 évfolyamos, műszaki-egészségügyi tagozat 31. oldal Az informatikai képzés... 32. oldal 4
Tárgymutató A művészeti képzés... 32. oldal A testi nevelés... 32. oldal A személyiségfejlesztés... 33. oldal Közösségfejlesztés... 33. oldal V. rész: Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere... 35. oldal 1. Az iskola ellenőrzési rendszere... 35. oldal A tanulók munkájának ellenőrzése... 36. oldal A tanári munka ellenőrzése... 36. oldal Az ellenőrzés formái... 37. oldal A tanóra elemzésének szempontrendszere... 37. oldal 2. Az iskola értékelési rendszere... 37. oldal A minőség kritériumai, mérési, minősítési formák... 39. oldal Jogosultságok, kötelezettségek (A mérést, értékelést végzők köre)... 40. oldal A tanulói teljesítmények értékelése... 41. oldal Alapelvek... 41. oldal 1. Külső értékelési és mérési formák... 41. oldal 2. Belső értékelési rendszer... 42. oldal Érdemjegyszerző szituációk... 42. oldal a) A tanórán... 42. oldal b) A tanórán kívül... 43. oldal Az érdemjegyek adminisztrálás... 43. oldal Az osztályzatok bizonyítványok... 44. oldal A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái... 45. oldal o A magatartás értékelésének szempontjai... 45. oldal o A szorgalom értékelésének szempontjai... 45. oldal o A magatartás és szorgalom jegyek minősítése... 46. oldal A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 47. oldal A tanárjelöltek értékelése... 47. oldal Alapelvek... 47. oldal Az értékelés formái és eszközei... 47. oldal 1. Az értékelési szituációk... 47. oldal 2. Az értékelés során alkalmazott eszközök... 48. oldal A tanári munka értékelése... 48. oldal Alapelvek... 48. oldal 1. Az alapfeladatok végzése... 49. oldal 2. Szakmai többletmunka a tehetséggondozásban és a szintrehozásban... 49. oldal 3. A munkaközösségben végzett munka... 49. oldal 4. A munkaközösségen kívül végzett munka... 50. oldal Az intézmény önértékelése... 50. oldal A fenntartói teljes körű intézményértékelés... 51. oldal 3. Az iskola minőségbiztosítási rendszere (mellékletben)... 148. oldal VI. rész: Képzési program... 53. oldal 1. A szerkezet mint a minőség-elvű politika oktatási koncepciója... 54. oldal 2. A képzési program és a HPP viszonya... 54. oldal 3. Az iskola arculatának védelme érdekében fenntartott prioritások... 54. oldal 4. Tankönyvek, oktatási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei eszközrendszer... 55. oldal 5. A tanulók felvétele és átvétele iskolánkba... 56. oldal 5
Tárgymutató 6. A 2001/2002-es tanévben bevezetett, kerettanterv szerinti és a 2008-ban módosított képzési program... 57. oldal 7. A 2009/2010-es tanévben kidolgozott új 4 és 5 évfolyamos képzési program....60. oldal VII. rész: A kulcskompetenciák fejlesztése... 64. oldal 1. Kulcskompetenciák... 64. oldal Anyanyelvi kommunikáció... 64. oldal Idegen nyelvi kommunikáció... 65. oldal Matematikai kompetencia... 65. oldal Természettudományos kompetencia... 66. oldal Digitális kompetencia... 67. oldal A hatékony, önálló tanulás... 67. oldal Szociális és állampolgári kompetencia... 68. oldal Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia... 69. oldal Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség... 69. oldal 2. Kiemelt fejlesztési feladatok... 70. oldal Énkép és önismeret... 70. oldal Hon- és népismeret... 70. oldal Európai azonosságtudat egyetemes kultúra... 71. oldal Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés... 71. oldal Gazdasági nevelés... 71. oldal Környezettudatosságra nevelés... 72. oldal A tanulás tanítása... 72. oldal Testi és lelki egészség... 73. oldal Fölkészülés a felnőtt lét szerepeire... 74. oldal Utalás az egyes tantárgyak tanterveire... 74. oldal A mellékletek felsorolása... 75. oldal 1. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Alapító okirata (76. oldal) 2. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Működési engedélye (79. oldal) 3. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei (82. oldal): Házirend (100. oldal) Igazgatóhelyettesi munkaköri leírások (123. oldal) Az osztályfőnök munkaköri leírása (132. oldal) Az iskolai könyvtár működési szabályzata és pedagógiai programja (133. oldal) A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (145. oldal) 4. Funkcionális taneszközjegyzék (147. oldal) 5. Intézményi Minőségirányítási Program (2004, 148. oldal) 6. A középszintű érettségi vizsgák tantárgyankénti tematikája (2007, 177. oldal) 7. A HPP módosításai során bekerülő dokumentumok (191. oldal) Munkahelyi kockázatértékelési szabályzat (2003, 192. oldal) Környezeti nevelési program (2004, 211. oldal) Egészségnevelési program (2004, 223. oldal) Mindennapi testedzés program és A tanulók fizikai állapotának mérése (2004, 226. oldal) Mérési és értékelési útmutató a tanulók fizikai állapotának méréshez, minősítéséhez, és szöveges értékeléséhez (2005, 227. oldal) 6
Tárgymutató Gyakornoki szabályzat (2007, 229. oldal) A Esélyegyenlőségi helyzetelemzés (2007, 243. oldal) Esélyegyenlőségi terv (2007, 246. oldal) Teljesítményértékelési szabályzat (2009, 252. oldal) Iskolai drogstratégia (257. oldal) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó program (2004, 260. oldal) 7
Iskolatörténet Egy iskola történetének évtizedei 1. A régmúlt Márton József bécsi professzor kezdeményezésére egy leánynevelő intézet felállításáról a Református egyháztanács 1830 májusában döntött, de a megnyitásra csak 1838-ban került sor, az intézet vezetője: Steinacker Gusztáv pesti evangélikus pedagógus. 2. A Felső Leányiskola, 1859-1880 1859-től az intézmény felső leányiskolaként működött tovább dr. Walkó Károlyné igazgatásával. Az egyháztanács 1872 novemberében hozott határozata alapján megkezdődött az iskola átszervezése nyolcosztályú nőneveldévé, 1874-től 34 évig Dóczy Gedeon állt az intézet élén. 3. Kísérlet a szakirányú képzés megvalósítására, 1880-1900 1880-91 között szakirányú képzés folyt: varróiskola, majd 1891-től a Debreceni Református Egyház Felsőbb Leányiskolája mellett kereskedelmi tanfolyam is működött. 4. A nagy átalakulások kora, 1900-1919 1893-ban nyílt meg az internátus, igazgatója Kalocsa Róza, az első magyar okleveles tanítónő lett. 1896-tól az iskola nyilvánossági jogot kapott a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól: az állam által nyilvánosnak ismertessék el, s.. iskolai bizonyítványa az állami hasonló iskolák bizonyítványával egyenlő érvényűnek mondassék ki. 1901-ben indult az önálló tanítónőképzés, ezzel párhuzamosan gyakorló elemi iskola is nyílt az intézményben, 1908-tól már Nagy Ferenc igazgatásával, majd 1910-ben új internátust építettek. 1909-ben szervezetileg elkülönült a tanítónőképző és a felső leányiskola. 1913-ban engedélyezte a VKM a Debreceni Református Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium működését, majd 1916-ban nyolcosztályos leánygimnázium megszervezésére került sor, két tantestülettel 4 tagozat működött: tanítóképző és gyakorló elemi iskola; elemi iskola; nyolcosztályos leánygimnázium, polgári leányiskola. 1918-22 között kevés adat van az iskoláról, az Értesítők sem jelentek meg. 1919 márciusában a Tanácsköztársaság állami kezelésbe vette az intézményt, de a román bevonulás napján 1919 ápr. 23-án az egyház visszavette az irányítást. 5. A leánygimnázium negyedszázada, 1919-1944 (Elit iskolává fejlesztés) 1922-ben megalakult az iskola ifjúsági szervezete: a 11. sz. Lorántffy Zsuzsanna cserkészcsapat (1948-ban oszlatták fel). Az 1926/27-es tanévben fogadott először tanárjelölteket az intézet. 1926-tól 3 szervezeti forma létezik együtt: leánygimnázium, leánylíceum (ez a kettő egyetemi felvételre jogosító érettségi bizonyítvánnyal) és leánykollégium, majd 1934-ben 8
Iskolatörténet megszűnik a fiú- és leánygimnázium közötti differenciálás, és egységes gimnáziumok szervezésére kerül sor. A Dóczy 1928-tól felveszi az intézmény Dóczy Gedeon nevét (Debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet Leánygimnáziuma). 1929 januárjában kezdődött meg a tanítás az elkészült új épületben (Kossuht u. 35.), ahol a gimnázium és a tanítónőképző kapott elhelyezést, bevezették a gyorsírás és a szépírást. Az 1943/44-es tanév novembertől márciusig tartott, az új épület hadikórház lett, ebben 1946-ig nem folyt tanítás. 6. Az átmeneti évek, 1945-1952 1945 januárjában indult újra az oktatás, de a református Kollégium épületében. 1945-ben - rendelettel - egységes, 8 osztályos általános iskolai rendszer jött létre, és 1946 őszén már általános iskolai osztályokat is indítottak a gimnázium 4 alsó osztálya helyett, (a régi iskola épületét az általános iskola céljaira 1950 januárjában vették állami tulajdonba). Az új épületben 1946 májusában kezdődött meg újra a tanítás. 1947-ben reál tagozatot indítottak, a gimnázium mellett ipari leányiskolát szerveztek (szabás-varrás bevezetésével). 1948-ig működött az intézmény gyakorlóiskolaként, e tanév után az egyetemi reform (ideiglenesen) felszámolta az ilyen típusú iskolákat. 1949-ben került előtérbe a középiskolák reformja, miután kiépült az általános iskolai rendszer, így az új épületben már csak egy 4 osztályos gimnázium működött. 1950-től átfogó tanterv és középiskolai rendtartás született, az iskolában a reál tagozat mellé humán tagozatot is szerveztek. 1948-ban a cserkészcsapat feloszlatása után létrejött a Diákszövetség, majd 1950-ben a DISZ. 1948 júniusában ugyan államosították az iskolákat, de a "Dóczy" a kormányzat és az egyház közötti 1948. októberi megállapodásának megfelelően továbbra is egyházi irányítású maradt, ugyanakkor állami tantervek szerint tanított. 1936-tól kis megszakításokkal dr. Papp Ferenc az iskola igazgatója, majd rövid ideig Horváth Károly, az 1951/52-es tanévben László Géza. A Kossuth 7. Az államosított iskola első 5 éve, 1952-1957 1952 júliusában az iskolát államosították új (5 debreceni középiskolából szervezett) tantestülettel, a tanulók jelentős része a Csokonai V.M. Gimnáziumból került át, az igazgató dr. Nábrádi Mihály lett, 1955 februárjáig a megyei, majd 1958-ig a városi tanács hatáskörében működött, az államosított leánygimnázium Kossuth Lajos nevét vette fel. Újra megszervezték az egyetemi tanárképzés 9 hetes gyakorlását 1952 szeptemberétől az új leánygimnáziumban és a Fazekas Mihály Gimnáziumban. Humán és reál tagozat működött, az utóbbi egyre nagyobb hangsúllyal, 1953/54-től kezdve a biológia, kémia és fizika előadói, szertári rendszer kifejlesztésével, az 1956/57-es tanévtől politechnikai képzéssel is bővült a kínálat, a munkára nevelés célkitűzésének jegyében rendszeresen társadalmi munkát is végeztettek a tanulókkal. 9
Iskolatörténet 1957 tavaszán zászlót bontott a KISZ, az 1957/58-as tanévben megkezdődött a koedukáció. 1957-ben az egyetemen a tanulmányi időt 5 évre emelték fel, a 154/1958-as M.M. számú rendelet a tudományegyetemek közvetlen irányítása alá tartozó gyakorlóiskolák megszervezését tűzte ki célul. 8. A kísérleti iskola évei, 1958-1968 A 12 osztályos kísérleti iskola a KLTE Gyakorló iskolája néven működött 1958 szeptemberétől Papp Imre igazgatóval az élén, a 26 osztályból 15 gimnáziumi 11 általános iskolai csoport volt (az új iskola osztályokat vett át a Tóth Árpád Gimnáziumból, a Maróthi György és a Bányai Júlia általános iskolákból). Az 1960/61-es tanév volt az 5. éves hallgatók számára az első új rendszerű gyakorló év (szakonként egy-egy félévet töltöttek hospitálással és 12-18 óra tanítással, megismerkedtek az esti, levelező tagozat munkájával, az osztályfőnöki, szakköri tevékenységgel és az ifjúsági szervezettel). 1961-ben kiépült az ún. 5 + 1-es oktatási forma (5 napos elméleti képzés után 1 napot az iskolai tanműhelyekben vagy üzemekben töltöttek gyakorlati munkával a tanulók: női szabó, kötszövő, lakatos, elektrotechnikai és kertész szakmákban). 1965-ben megszűnt a humán és reál tagozat, az új középiskolai tanterv egységes ismeretanyagot jelölt ki minden tantárgyból, de speciális képzést is lehetővé tett a természettudományos tárgyakból és a nyelvekből. 1963-tól 17 éven át dr. Szász Lajosné állt az intézmény élén. A gyakorlógimnázium úttörő szerepet vállalt 1962-től az orosz, majd 1963-tól az angol és a francia nyelvi tagozatok indításával a színvonalas idegen nyelvi képzésben. Így éveken át megfelelő terepet biztosíthatott a KLTE orosz, angol és francia szakos tanárjelöltjei számára a gyakorláshoz. Ugyancsak 1964-től - az országban elsők között - indult kémiafizika tagozatos képzés helyi program alapján. 1967-ben zártláncú ipari televízió létesült a tanárképzési feladatok korszerűbbé tétele érdekében. A gimnázium országosan is elismert eredményei alapján az 1966/67-es tanévben tagja lett a magyarországi UNESCO asszociált iskolák hálózatának, amely 26 középfokú intézményt foglal magában. 1963-ban az alsó, 1967/68-as tanévben az általános iskolai felső tagozat is megszűnt, a KLTE irányítása alatt igazgatási szervezeti szempontból elkülönülve két iskola alakult: a Gyakorló Általános Iskola és a Gyakorló Gimnázium. 9. Az új gyakorlógimnázium 20 éve, 1969-1989 1971-től a speciális képzés tovább bővült matematika és német tagozattal, majd 1974-től kezdők számára emelt szintű angol és orosz nyelvi képzés indult. Így az iskola kínálatában a következő választék alakult ki: 1 normál tantervű csoport, 1 osztály megosztva normál és kémia tagozattal, 1 osztály nyelvi tagozat emelt szintű angol és orosz nyelvvel, 1 osztály nyelvi tagozat francia és német csoportokkal valamint 1 matematika-fizika tagozatú osztály. 1972-ben a gimnázium tantestülete eredményes tehetséggondozó, képességfejlesztő, nevelő tevékenységéért megkapta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének emlékérmét a megye gimnáziumai közül elsőként. 10
Iskolatörténet Közben 1973 szeptemberétől csökkentették az addig túlméretezett tantervi anyagot, az óraszámokat, megszüntették az átlagosztályzatokat. 1975-től a tanév elején kéthetes termelő munkára mentek a tanulók a debreceni konzervgyárba. Az országban az elsők között 1974-től (azóta megszakítás nélkül 1999-ig) kéthetes UNESCO nyelvi tábort szerveztek az iskola tanárai, az első évben orosz, a másodikban francia, a harmadikban német, a negyedikben angol anyanyelvű tanárok részvételével. 1977-től évente angol intenzív tanfolyam volt, majd 1993-tól mind a 4 nyelv tanárai együttesen vettek részt a szervezésben. Az iskolában osztálykeretek között működött a KISZ 1974-ig, a következő évben vertikális felépítésű alapszervezeteket hoztak létre, és így folyt a szervezett ifjúsági élet a rendszerváltásig, 1989-ig. 1980 szeptemberében kezdődött az iskolában az alapképzést kiegészítő fakultatív oktatás a III-IV. évfolyamon kötelezően választhatóan valamennyi közismereti tárgyból és a gyakorlati tárgyakból (műszaki rajz, számító-gépkezelői alapismeretek). 1980-ban a Művelődési Minisztérium engedélye alapján speciális tanterv szerint kezdte meg egy fél osztály az angol, egy fél osztály az orosz nyelv tanulását. 1982 szeptemberében a fakultáció szabadon választható órakeretét kihasználva megkezdődik a haladó, emelt óraszámú angol nyelvi képzés. 1987-ben fél osztályban, egyedi tanterv szerint újra megkezdődött a speciális tantervű fizika oktatása, és ebben a tanévben tudott utoljára indítani az iskola orosz tagozatos osztályt. 1980-tól, a hagyományos tagozatos képzés megszűnte után, az úgynevezett fakultációs időszakban is megőrizte az iskola a vezető szerepét a régió középfokú oktatási intézményei között. Tanulóink nagy számban és sikeresen szerepeltek az OKTV-n, különösen természettudományos tárgyakból. 1981-től 2008-ig 27. évig Titkó István az iskola igazgatója. 10. Újabb átmeneti évek, 1989-2000 Az 1993-as oktatási törvény hosszú távú átrendeződést irányzott elő a magyar közoktatásban, többek között szerkezetváltást is lehetővé tett. Így az 1993-as tanévben - a már jóval korábban előkészített - egyedi tanterv alapján egy osztályban megkezdődött a hat évfolyamú gimnáziumi képzés is a négy évfolyamú fenntartása mellett. Ezzel olyan folyamatot indított el az iskola, melynek célja az iskolaszerkezet fokozatos átalakítása, évfolyamonként 2-2 hat, ill. négy évfolyamú osztály indítása, így a gyakorlás lehetőségeinek bővítése is. Az általános iskolai nyelvi képzés átalakulása miatt a kezdők számára hirdetett angol tagozatos képzés iránt fokozatosan csökkent az igény, szemben az emelt óraszámú haladó formával. Hasonlóan csökkent a népszerűsége - ezúttal a továbbtanulási orientáció változása miatt - a fizika tagozatnak, ezért 1995-től speciális tantervű osztályokat már nem indít az iskola. 1993-tól a tanulói szakismereti érdeklődés még eredményesebb kihasználása céljából humán, illetve reál orientációjú osztályokat szervez az iskola a négy évfolyamú csoportok számára. Az utóbbi években átrendeződés következett be a tanulók továbbtanulási orientációjában: szemben a korábbi egészségügyi, természettudományos felsőoktatási irányokkal, a közgazdasági és jogi pályák nyertek teret. A nyelvi képzés színvonalát az igen nagy számú középfokú nyelvvizsga minősíti. 11
Iskolatörténet Az 1998/99-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben megkezdődik a NAT alapján a helyi pedagógiai program alkalmazása és a helyi tantervek szerinti képzés. A Kossuth az új épületben 1996-ban született kormányhatározat arról, hogy 1998-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület visszakapja hajdani, Dóczy Gedeon nevét viselő iskolaépületét, amelyben 1952 óta a KLTE Gyakorló Gimnáziuma működött, a gyakorlógimnázium pedig a volt Bocskai laktanya felújított részeiben nyer elhelyezést. Az 1994-es árakon tervezett beruházásra meghatározott 680 millió Ft kártalanítási összeg már az indulásra is kevésnek bizonyult, és a közben életbe lépő Közbeszerzési Törvény is megváltoztatta a feltételeket, így Gellér Ferenc építészmérnök (HAJDÚTERV) tervei alapján csak 1998-ban kezdődtek meg a műemlék jellegű épületegyüttes rehabilitációs munkálatai. Az optimális körülményeket kínáló engedélyes tervek elkészülte után kiderült, hogy ennek a programnak a finanszírozása nem lehetséges, ezért többszöri tervmódosításra került sor. Végül olyan csökkentett program kivitelezése kezdődött el, amely ugyanakkor a gimnázium színvonalas működését biztosítja. Viszont le kellett mondani a tehetséggondozó, hat évfolyamos gimnáziumi diákok részére tervezett kollégiumról, az iskolai menzáról (K épület), elhalasztódott az adminisztráció funkcióit és a tanárjelöltek megfelelő elhelyezését ellátó (A épület) rekonstrukciója, egyelőre nem épülhetett meg a sportudvar, és csak ígéret volt arra, hogy az iskolához vezető, balesetveszélyes közutat felújítja a város. Az eredeti kárpótlási összeget az építkezés előrehaladtával az oktatási és a pénzügyi tárca többször is újabb tételekkel bővítette. A beruházás elkészült részeinek értéke mintegy 1,5 milliárd Ft. A bútorzat és a felszerelés értéke az összes költség 25%-a. Az átadás átvétel teljes folyamatában az érintett felek (Debreceni Egyetem és a Tiszántúli Református Egyházkerület) egymás iránti toleranciával, példaértékűen működtek együtt. A kivitelezési munkákat a HUNÉP RT végezte. A beruházás magas színvonalú megvalósításában a tervező és a kivitelező hozzáértése, kiváló szakmai teljesítménye mellett igen jelentős szerepet vállaltak az egyetem Műszaki és Fejlesztési Osztályának dolgozói is. A gimnázium hasznos területe: mintegy 10000 m 2 (a régi épülethez képest 6000m 2 -es gyarapodás). Az épületegyüttesben helyet kapott: 20 tanterem, 4 szaktanterem, 3 természettudományos előadó, 2 természettudományi labor, 2 idegen nyelvi labor, 3 kis csoportra méretezett idegen nyelvi szaktanterem, 2 számítástechnikai szaktanterem, 1 sportcsarnok, 3 edzőterem, 6 öltöző, zuhanyozókkal, 3 terem a könyvtár számára saját öltözővel, tanári dolgozók, szertárak, előkészítők a munkaközösségek szükségletei szerint. 2000. január 1-jén a debreceni felsőoktatási intézmények integrációjaként megalakult a Debreceni Egyetem. Így az iskola neve is megváltozott: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma névre. 2000-ben Titkó István újabb 5 évre megbízást kapott az igazgató feladatok ellátására. 2000/2001-es tanévtől az iskola OM azonosítási számot használ: 031200 A 2000/2001-es tanévben a Kerettantervek alapján a korábbi Helyi Pedagógiai Programot és a Tantárgyi Tanterveket módosította a tantestület, és a 2001/2002-es tanévtől felmenő rendszerben már a módosított tervek szerint kezdődik a képzés. 2001. április 15-én a tantestület elfogadta a Helyi Pedagógiai Program módosítását. Ez a program már tartalmazza az iskola minőségbiztosítási koncepcióját is. A programok érvényesek: a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben 2001. szeptember 1-jétől. 2001-től minden évben részt vesz az iskola az országos kompetencia mérésben. 12
Iskolatörténet A 2000/2001-es tanévben összegyűjtött dokumentáció alapján egy prágai központú, nemzetközi minőségbiztosítási központ (IES) 2002. január 11-én minősítette az iskolát, és BB, azaz very good fokozattal tanúsította az elért eredményeket. Ez arra jogosítja a tanítványainkat, hogy az érettségi bizonyítvány betétlapjaként igazolást kaphatnak arról, hogy minősített iskolában érettségiztek. Az iskola pedig minden hivatalos dokumentációjában használhatja a tanúsítvány logo-ját. A 2001/02002-es tanévben az új érettségi vizsgaszabályzat alapján az iskola megkezdte a fölkészülést a kétszintű érettségire. 2001-től a gimnázium minden évben a központi felvételi írásbeli feladatlapokat alkalmazza a 6 évfolyamos szerkezet beiskolázásakor. A 2002/2003-as tanévben a 111/1997-es kormányrendeletnek megfelelően az iskolában kidolgozott új rendet és programot vezettük be a tanárjelöltek gyakoroltatásában. 2002 októberében megalakult a Gyakorlóiskolák Szövetsége, és ennek szervezésében 2003 októberében megtartották az I. Módszertani Konferenciát Szegeden, amelyen több mint 30 előadással képviselték a gimnáziumunkat a vezetőtanáraink. 2002 novemberében iskolánk tornacsarnoka adott otthont a Tornász Világbajnokság hivatalos edzéseinek. 2002-ben a gimnázium csatlakozott az Európai Tehetséggondozó Társaság BEGA programjához. Egy román és egy német középiskolával együtt vettek részt a diákjaink projekteken. 2003-ban az igazgatónk nemzetközi konferencián tartott előadást a tehetséggondozásról Mádon, majd iskolánkban workshop-ot tartottunk az együttműködő iskolák diákjainak részvételével. 2002-től dr. Szegedi Ervin az iskola gazdasági ügyeinek irányításával megbízott igazgatóhelyettese lett. A 2002/2003-AS TANÉVBEN ÜNNEPELTE AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁT. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL TÖBB MÁS RENDEZVÉNY MELLETT REPREZENTATÍV ÉVKÖNYVET JELENTETTÜNK MEG, MEGNYÍLT AZ ISKOLAMÚZEUM, ÉS AZ ISKOLAI GÁLÁN DÍSZELŐADÁSON MUTATKOZTAK BE A DIÁKJAINK. A 2002/2003-as tanévben megnyugtató tapasztalatokkal és eredménnyel lezárult az iskola törvényességi vizsgálata. 2003. június 24-én a tanárképzésről tartott országos tanácskozáson vettek részt a vezetőtanárok Debrecenben. A 2002. évi LXII. törvény 103. -a (4) bekezdésének megfelelően 2003 szeptemberétől 10%-os óraszámcsökkentést hajtott végre az iskola. 2002-től napjainkig megélénkültek a gimnázium német kapcsolatai: A Comenius 1 program keretében a BEGA tehetséggondozó program koordinátora pályázatokat ír, segíti az IB nemzetközi diákújságot. Braunschweigbe utazott egy diákcsoportunk a Sonnenberg-alapítvány nemzetközi zenei fesztiváljára, egy másik Bocholtban egy projekthéten a demokrácia témáját tanulmányozták, egy harmadik csoport kéthetes hamburgi projektmunkában vett részt. 2003-tól a 4 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételi vizsga (a 6 évfolyamos szerkezethez hasonlóan) központi feladatlap alkalmazásával történik. A 2003/2004-es tanév II. félévében az iskola megkezdte a helyi szabályozó dokumentumainak felülvizsgálatát, ad hoc bizottságok, teamek dolgoznak a házirend, a HPP előírt fejezeteinek módosításán (környezeti nevelés, egészségügyi nevelés, a helyi értékelés szabályozása). 13
Iskolatörténet A 2003/2004-es tanévben már programjának megfelelően működik a Minőségbiztosítási munkacsoport, folyamatos felmérésekkel (tanárok, diákok, szülők, tanárjelöltek elégedettségi vizsgálata) alapozta meg a helyzetelemzést, ezeket a tantestület megtárgyalta, és elvégezte a SWOT-analízist. A munkacsoport azóta megalkotta az iskola Minőségirányítási programját (IMIP), amit a tantestület el is fogadott. A 2003/2004-es tanévben St. Gallenből fogadunk diákokat egy új kapcsolat jegyében, ettől kezdve a diákcsere rendszeressé vált. A 2003/2004-es tanévben indult el osztályaink számának 20-ról 24-re való növelése. Ebben a döntésben szerepet játszott az iskola iránti állandó és nagy arányú érdeklődés mellett a gazdasági kondíciók erősítésének szándéka is. A 2003/2004-es tanév utolsó harmadában megalakult a TEK (Tudományegyetemi Karok), így az integrált Debreceni Egyetemen az orvos- és az agrárcentrum mellett létrejött a harmadik centrum jellegű szervezeti egység is. Egyúttal a tanárképzési rektorhelyettesség mintegy negyedszázados, országosan egyedülálló funkciója megszűnt. A tanárképzés ügyeinek gondozása a TEK keretében újonnan kialakított szervezeti rend értelmében az oktatási-tanárképzési elnökhelyettes feladatköre lesz. A TEK elnöke dr. Abádi Nagy Zoltán, elnökhelyettese dr. Gaál István. A Tanárképzési Kollégium megalakulásának 10 éves évfordulójára emlékkönyv jelent meg. A 2004/2005-ös tanévben a tantestület elfogadta a megújított házirendet. Ebben a tanévben Debrecen és Szentpétervár együttműködési szerződésének keretében rendezett kulturális héten iskolánkat is meglátogatta az orosz nagykövet. 2005-től diákjaink már a kétszintű érettségi szerint végzik a záróvizsgákat. Az iskola a változó oktatáspolitikai helyzetben azzal is erősíteni kívánja pozícióit, hogy módszertani központként szeretne működni a régióban. Ezért 2004/2005-ös tanévtől kezdve Tanuljunk egymástól címmel módszertani délutánokat szervez a diákok és a tanárok számára. A 2005/2006-os tanévben a tantestület elfogadta az alkalmazottakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet, módosította a szervezeti és működési szabályzatot. Ebben a tanévben dr. Sipiczki Mátyást választották meg a TEK elnökévé. A tanulói közösség erősítésének céljából a 2005/2006-os tanévben újabb évkönyvet adtunk ki, és meghonosítottuk a végzősök bálját. Ebben a tanévben iskolánk tanulóinak és tanárainak egy csoportja részt vett Fonyódon a gyakorlóiskolák iskolaszövetsége tanulóinak országos találkozóján. 2006-tól Titkó István igazgató megbízását újabb két évre meghosszabbította a fenntartó, és az igazgató 60. születésnapja alkalmából a TEK konferenciát és megemlékezést tartott. 2006 januárjában tragikus hirtelenséggel váratlanul elhunyt dr. Szegedi Ervin igazgatóhelyettes. 2006 áprilisában iskolánk rendezte meg a TUDOK országos konferenciáját. A 2006/2007-es tanévtől kezdve be kellett vezetni túlórák kéthavi elszámolását. 2006. szeptember 19-én Foley nagykövet asszony megnyitotta a debreceni Amerikai Kuckót. Ebből az alkalomból a nagykövet asszony meglátogatta az iskolánkat is, és beszélgetett a diákokkal. 2006 októberében újabb módszertani konferencia volt Budapesten, amelyen 23 tanárunk tartott előadást. 2006 októberében iskolánk rendezte meg a Kossuth nevét viselő oktatási intézmények országos konferenciáját. 2007-től Pálinkás József akadémikus áll a TEK élén. 2007 februárjában iskolánkban ülésezett a GOSZ elnöksége. 14
Iskolatörténet 2007 májusában nálunk került sor az országos filozófiai diák- és tanár-találkozóra. A 2007-es tanév elején a tantestület elfogadta intézményi minőségirányítási programját (IMIP), és a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszerét. Az iskola épületeinek rekonstrukciója még nem fejeződött be. Az igazgatási épületben a vizsgák és a konferenciák céljaira szánt lovagterem helyreállítása érdekében az iskola a fenntartó egyetemmel együtt részt vesz az Észak-Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett ÉAOP-2007-4.1.1/2F kódszámú pályázaton 110 millió Ft-os támogatás megszerzéséért. A pályázat sikertelen volt. A 2007/2008-as tanévben a munkaközösségekkel való tárgyalássorozat eredményeként a tantestület elfogadta a 2009 szeptemberétől érvényes órahálókat (a humán, a reál és a nyelvi orientációra) 2008-tól Fábián István a TEK elnöke. 2008-ban Titkó István nyugdíjba vonult. 2008-tól Kovács István az iskola igazgatója. Az általános helyettes Miklósvölgyi Miklós, a gazdasági ügyek Szabó Gáborhoz, a tanárképzési ügyek továbbra is dr. Görömbei Andrásnéhoz tartoznak. A 2008/2009-es tanévben ünnepelte az iskola azt, hogy 50 éve áll az egyetemi tanárképzés szolgálatában mint gyakorlóiskola. Ebből az alkalomból iskolagálán mutatkoztak be a tanítványaink, a TEK anyagi támogatásával megjelent A tanári emlékezet könyve című kiadvány és saját forrásból egy reprezentatív album, valamint a fenntartóval közösen konferenciát és fogadást rendeztünk az egyetemen a tanárképzés aktuális kérdéseiről és a gyakorlásról. 2009-ben a Goethe intézet partneriskolája lett a gimnázium 2009-ben az iskola elnyerte az ökoiskola címet. A 2008/2009-es tanévben előzetesen kidolgozott és elfogadott szabályzat alapján megkezdődött a tanárok értékelése. A 2009/2010-es tanévben az összes osztály szülőinek képviseletével megkezdte működését az új szülői szervezet. Ebben a tanévben a stratégiai munkacsoport kidolgozta az új 4 és 5 évfolyamos képzési formát. Az új, elfogadott programnak megfelelően a következő tanévre az iskola meghirdetett egy 5 évfolyamos, idegen nyelvi alapozású, tehetséggondozó osztályt és két 4 évfolyamos osztályt. Az egyik, a gazdasági, jogi - kommunikációs tagozat egy gazdasági csoporttal és egy jogi kommunikációs csoporttal indul, a másik, a műszaki-orvosi, gyógyszerészeti tagozat egy műszaki csoporttal és egy orvosi, gyógyszerészeti csoporttal. 2010-ben az iskola tantestülete elnyerte a város önkormányzatának kitüntetését, a Debrecen Város Közoktatásáért díjat. Az iskola a 2009/2010-ben megjelent kimutatás szerint a 2 helyet szerezte meg a gimnáziumok országos rangsorában. 2010-től prof. dr. Gaál István a TEK elnöke. 15
Küldetésnyilatkozat I. rész Önmeghatározás Küldetésnyilatkozat: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú nevelés áll. Tehetséggondozó, értékközvetítő iskola vagyunk, kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni karrier-törekvésekhez. A gimnázium aktívan részt vesz a Debreceni Egyetemen folyó tanárképzésben. Követhető példát mutatva kívánja bevezetni a tanárjelölteket az iskolai oktató és nevelő munka, a mindennapi szerteágazó tevékenységek gyakorlatába. Tanulni tanítunk: A tanár tanít, az atmoszféra nevel (Németh László) 16
Jogi helyzet, funkció II. rész Az iskola jogi helyzete és funkciója 1. Az iskola működésének jogi hátterét a Helyi Pedagógiai Program (a továbbiakban HPP) mellékletében dokumentált Alapító okirat és a Működési engedély alkotja. Fenntartó: Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel: 52-512-900 Székhely: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. Tel./fax: 52-503-950 E-mail: deklgyg@klte-gyakorlo.sulinet.hu 2. A működés szabályozási keretét a következő dokumentumok alkotják: a Közoktatási törvény, a Felsőoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv, az Alapműveltségi vizsga szabályzata, az Érettségi vizsgakövetelmények, az egyetemi SzMSz; a HPP és a helyi tanterv; az iskolai SzMSz és a Házirend. A működési rend iskolai dokumentumai középtávra, 5 évre érvényesek. A dokumentumok a jogszabályoknak megfelelően készültek (óraháló-vitával, önértékelési kérdőívekkel, munkabizottságok szervezésével, a részegységek nevelőtestületi megbeszélésével, a Diákönkormányzat, az Iskolaszék, a Tanárképzési Kollégium, a Megyei Pedagógiai Intézet véleményének, kritikai észrevételeinek felhasználásával), megegyezésen alapulnak (a nevelőtestület megvitatta és elfogadta 1997-es HPP módosításait 2001. június 1-jén, az újabb módosítást 2007. december 11-én, a legújabbat pedig 2009. április 23-án), és az iskolahasználók számára kötelező érvényűek. A pedagógiai és képzési program megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a környezeti feltételekben keletkező és meghatározó változások, a jogszabályok esetleges módosulásai megkövetelik a programok használóitól a működés folyamatában az állandó önellenőrzés érvényesítését, a szükség szerinti módosításokat, korrekciókat. Felül kell vizsgálni és módosítani kell a programo(ka)t abban az esetben is, ha azt a fenntartó; ha a tantestület tagjainak legalább 30%-a; ha az iskolaszék; ha a szülői szervezetek vagy ha a diákönkormányzat azt írásban javasolja. A felülvizsgálatot és a módosítást a következő tanév megkezdése előtt legalább 6 hónappal korábban lehet kezdeményezni. 3. Az iskola funkció szerint egyrészt közoktatási feladatokat ellátó gimnázium, másrészt gyakorlógimnázium. Jelenleg 803 tanuló, 73 tanár (70 főállású és 3 óraadó) és 2 egyéb beosztású dolgozó használja az épületeket, és évente mintegy 250-300 tanárjelölt végzi gyakorlatát a közismereti, pedagógiai és pszichológiai tárgyakból. 17
Iskolapolitika III. rész Iskolapolitika: a minőség elve A nevelési program stratégiai elképzelései; cél- és feladatrendszer 1. Az iskolahasználók igényei szerinti stratégiai célok Az iskolai oktatás természetes, magától értetődő programja az általános emberi értékek továbbadása, az emberiség által évezredek során felhalmozott kulturális tapasztalat elsajátíttatása. Tevékenységünk az értékek tekintetében megegyezésen alapul, szemléletünkben meghatározók az emberi kultúra általános alapértékei: humánum, hazaszeretet, igazság, szeretet, barátság, tisztelet, szépség, ugyanakkor - ezeket tiszteletben tartva - egyéni értékrend is érvényesülhet. Célul tűzzük ki a tolerancia erényének kimunkálását: elfogadni mások másságát, tisztelni az emberi méltóságot, minden más nemzetiségű, vallású, kultúrájú, felfogású embert. Tudatosan törekszünk arra, hogy a modern világban tájékozódni képes, korszerűen művelt, tevékeny és felelősen gondolkodó állampolgár modelljét állíthassuk tanítványaink elé. Az iskola cél- és feladatrendszerét általános vonatkozásban a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv és az Érettségi vizsga követelményei határozzák meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú, egyéni differenciálás elvén alapuló nevelés áll. A személyiség sokoldalú fejlesztésére, a humánum pedagógiai érvényesítésére, a helyes emberi kapcsolatok kialakítására, a művelt, alkotóképes, ismeretekkel rendelkező ember eszményének megvalósítására törekszünk. Célunk annak tudatosítása, hogy eredményt csak tartós, szívós munkával lehet elérni. Az iskolai nevelés - oktatás folyamatában hangsúlyosan kezeljük a nemzeti öntudat kialakítását, formálását, az anyanyelv kommunikációs készségeinek kiművelését, a humán és a biológiai környezet védelmét, a szép iránti fogékonyságot. Nagy gondot fordítunk a testedzésre, a sport egészséget és jellemet formáló lehetőségeinek kihasználására. Nagy kihívás az iskolánk számára a hat évfolyamú osztályokban megjelenő korosztály nevelési problematikája, hiszen más közösségi és társas kapcsolatban élnek, mint az idősebbek. Az iskola hagyományai alapján kiemelten foglalkozunk az intellektuális neveléssel, a tehetséggondozással. Ebben a szellemben vállaljuk a 12-18 éves fiatalok nevelését. A különböző ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük a tanulók értelmi, gondolkodási, ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelési, tanítási, tanulási folyamatban teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, a munkának, a játéknak, ha ez fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzeni képes akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához. A tantárgyak szerint folyó oktatás rendszerében törekszünk az ismeretek integrálására, az összefüggések feltárására, a komplex szemlélet kifejlesztésére. A tanulók iskolai pozíciója A tanulók iskolai pozícióját a tehetséggondozás, az egyéni képességek kibontakoztatásának pedagógiai szándéka határozza meg. Intézményünknek nincsenek beiskolázási gondjai (különösen a hat évfolyamos program váltott ki nagy érdeklődést), ezért 18
Iskolapolitika mindkét típusban felvételi mérést kell tartani. Az iskolába hagyományosan sok vidéki gyerek jelentkezik, az összes tanulói létszámnak mintegy 25-30 %-át a vidékiek teszik ki. A színvonal megtartásának egyik biztosítéka az, hogy az iskola gondolkodása gyermekközpontú, a tanulók érdekeit és igényeit tartja szem előtt, ezért a pedagógiai koncepció alkalmazkodásra képes, nyitott, igazodik a változó körülményekhez. Alapos előkészítés után az 1993-94-es tanévtől 4 és 6 évfolyamos szerkezetben folyik a tanítás. (A hat évfolyamos tantervet más iskolák, köztük a Református Kollégium Gimnáziuma is átvették.) A kerettanterv bevezetése után a saját programot meg kellett változtatni. Az eredményesség megtartásának másik összetevője az, hogy tudatos célképzetű, motiváló családi hátterű, eredmény-orientált diákságunk van. A tanulók 90-95%-a a felsőoktatásban kíván továbbtanulni, és ez - a másod és a további jelentkezéseket is figyelembe véve sikerül is. A tehetséggondozást szolgáló és a felsőoktatásra előkészítő oktatási koncepció eredményességét mutatja az OM évente közzétett dokumentuma, amely a felvettek aránya alapján rangsorolja az ország gimnáziumait. Ezen a listán az iskola a legtöbb alkalommal az első 20, gyakran a legjobb 10 között foglal helyet az ország több mint 300 gimnáziuma közül. A tanulók nagy létszámban vesznek részt különböző országos tanulmányi versenyeken. Köztük a legrangosabb az OKTV, amelyen az elmúlt 10 év adatai szerint összesen 60 tanuló végzett az első 10 hely valamelyikén. Évente növekszik a közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma is, most ez az arány 80 % körül van. Szolgáltatások, juttatások Tanulóink számára ingyenes a részvétel a tanórai foglalkozásokon; az évismétlés a 7-10. évfolyamon; az első évismétlés a 11-12. évfolyamon, illetve akkor a második és további alkalommal is, ha az ismétlésre azért kerül sor, mert a tanuló önhibáján kívül nem teljesítette a tantervi követelményeket; az évenként meghirdetett felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások (szakkör, verseny-előkészítő stb.); a felvételi, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák, valamint a beszámoltatások; az alapműveltségi és érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt; végül az iskola eszközeinek használata is. Térítési díjjal igénybe vehető szolgáltatás az iskolában szükség szerint meghirdetett, tanórán kívül diákjaink számára szervezett foglalkozás (idegen nyelvi kurzus, felvételi előkészítő stb.); a 11. évfolyamtól a tanulók átvételéhez szükséges osztályozó vizsga; az iskolában szervezett étkeztetés; a diákotthoni ellátás, valamint a részvétel az iskolai sportkör tanfolyamain. Tandíjfizetéssel lehet igénybe venni a 11. évfolyamtól a második, a harmadik és a további évismétlést; a tanulói jogviszony megszűnése után a javító-, pótvizsgát, az alapműveltségi és érettségi vizsgát, illetve a második és további javítóvizsgát. A térítési díjak és tandíjak mértékét az 1993. évi LXXIX. törvény 177. paragrafusa határozza meg. A térítési díj összege 4.7-5-ös tanulmányi átlag esetén 40%-kal, 4.2-4.6-os tanulmányi átlag esetén 30 %-kal, 3.7-4.2-es tanulmányi átlag esetén 20 %-kal csökkenthető. A tanulók a következő juttatásokban részesülnek: évente meghatározott összegű tankönyvtámogatást kapnak; az étkezési térítési díjakban kedvezményt adunk; a rászorulóknak szociális segélyt ítélünk meg; és támogatásról dönthet a Gyermekeinkért iskolai alapítvány kuratóriuma is. A tanárok iskolai pozíciója A tanárok részvétele mérvadó a programalkotásban. Megbecsüljük, szívesen látjuk és támogatjuk az alkotóközösségek létrejöttét egy-egy konkrét feladatra, ösztönözzük a szakmai 19
Iskolapolitika továbbfejlesztési igényeket. Program szerint, rendszeresen vesznek részt a tanárok a továbbképzéseken, többen szakvizsgáznak is. Mindez az iskola szerencsés adottságaiból következik is. Az eredményesség az átlagosnál magasabban kvalifikált tanári karnak is köszönhető. A gimnáziumban 43 vezetőtanár látja el a mentori teendőket. A szakmai műhely-jelleg mutatója lehet az is, hogy a tantestületben, 4 Ph.D. fokozatú, 11 egyetemi doktor, 26 szakvizsgázott kolléga dolgozik, 19-en szerepelnek az országos vizsgáztatási, 9-en a szakértői névjegyzéken, 6-en megyei szaktanácsadói feladatot látnak el, 15-en óraadóként közvetlenül is részt vesznek az egyetemi oktatásban. A tantestület több helyi és országos szakmai kísérlethez is csatlakozik, számos tagja országos szakmai elismerésben is részesült, 5-en dolgoznak az OKTV bizottságaiban. A tantestület állandó önképzésének is egyik biztosítéka a tanárképzésben való részvétel. A szaktanszékek tudományos segítsége, a módszertani csoportokkal folytatott rendszeres konzultáció, az egyetemi szaktanácsadói hálózat jelentik azokat a csatornákat, amelyeken keresztül közvetlenül áramlanak hozzánk a tudomány legújabb eredményei 2. A fenntartó igényei szerinti gyakorlóiskolai stratégiai célok: az anyagi, szakmai lehetőségek teljes kihasználásával a tanár-szakok gyakoroltatásának biztosítása; a pedagógiai műhely-jelleg fenntartása; egy fedél alatt sokféle pedagógiai és szakmai gyakorlótér kínálatának fenntartása, a sokszínűség biztosítása korosztály, iskolaszerkezet, programalkotás, foglalkoztatási, tevékenységi formák szempontjából. 3. A megrendelői kontroll szerepe: Az iskolahasználók A tanulók és a szülők értékközvetítést várnak el, és rendszeresen értékelik is az oktatási, nevelési folyamatban a diák individuális és közösségi karrierjének megalapozását; a képességek fejlesztését; a magatartási és tanulási nehézségek leküzdésének technikáit. A fenntartó A Debreceni Egyetem a TEK elnökhelyettese közvetlen felügyeletével biztosítja a törvényi előírások megtartását; finanszírozza a gyakorlógimnáziumi státuszból következő többletfeladatokat, érvényesíti a maga sajátos, tanárképzéssel kapcsolatos igényét, a sokszínűség kívánalmát, értékeli az eredményességet a szaktanácsadói hálózat és a Tanárképzési Kollégium révén. A tudományegyetemeken folyó tanárképzés szerves része az iskolai tanítási gyakorlat, melynek során a tanárjelöltek az egyetemi évek alatt szerzett szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani ismereteiket tudatosan, tervszerűen és önállóan alkalmazhatják. A tanárjelöltek félévente a képesítő vizsga követelményeinek megfelelő óraszámban vesznek részt szaktárgyaikból hospitálásokon, megbeszéléseken, és a gyakorlás szaktárgyankénti három hónapja alatt végzik a tanítási gyakorlatot. A tanítási órák előkészítésén, megtartásán, eredményességének elemzésén túl megismerkedhetnek a szakkörökben végzett munkával, részt vehetnek tanulmányi kirándulásokon, szülői értekezleteken, tájékozódhatnak az oktatásügyi dokumentumokról, az iskolaszervezés, az 20
Iskolapolitika iskolai adminisztráció bonyolult rendszeréről. E célból az 1997/98-as tanévben Bevezetés az iskolába címmel kurzust hirdettünk a gyakorló tanárjelöltek számára. A vezetőtanárok segítségével megmérhették erejüket a klasszikus óratartás területén, és sort keríthettek a legújabb pedagógiai, módszertani elképzelések kipróbálására is. E kurzus programját beillesztettük az 1997/111-es rendelet nyomán és a bolognai folyamat következtében kialakított gyakorlási rendbe. A gimnáziumban folyó szakmai, pedagógiai műhelymunka továbbfejlesztésének iránya a minta iskolá -vá válás. Ez megköveteli a szakmai, módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismeretek bővítését, a mindennapi gyakorlatban történő alkalmazását, különös tekintettel a multimédiára, a könyvtár-használatra, a számítógépes ismeretszerzésre. A közeljövőben a gyakorlóiskoláknak a tanári továbbképzés új rendszerében is feladatokat kell vállalniuk. Iskolánk a régióban Mivel az iskola profil-alakítása elsősorban a fenntartó és az iskolahasználók igényei szerint történik, közvetlen iskolai érdek a HPP és a képzési programunk szuverenitásának fenntartása. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy a jogszabályokban előírtnál jóval szorosabb együttműködésben maradjunk a város és a megye szakigazgatási és szakmai szervezeteivel, hiszen velük együtt képviseljük a régió közoktatásának ügyét. Ezt szolgálja iskolapolitikánkban a nyitottság elve: hozzáférhetővé tenni a programokat, a terveket és a működés gyakorlati tapasztalatait egyaránt. A beiskolázás szempontjából nagy szerepet vállal a gimnáziumunk. Évente a két iskolaszerkezetbe közel 60 általános iskolából jelentkeznek hozzánk tanulók a városból, a megyéből, sőt a tágabb régióból is. Az a tervünk, hogy a vidékiek arányát a hat évfolyamos osztályokban is növeljük. A vidéki tanulók beiskolázásával tehetséggondozó tevékenységünket kívánjuk erősíteni, ezért szorgalmazzuk az iskola területén egy tehetséggondozó kollégium kialakítását. A régióban közismert az intézményünk szakmai követelményrendszere, és ez a jelentkezők kiválasztásában is szerepet játszik. A felvett tanulóink általános iskolai tanulmányi átlaga 4.6-4.8, a középiskolai tanulmányaik befejezésekor 4.4-4.6, és ez - tapasztalataink szerint - megfelelő alap a további életcélok eléréséhez. Iskolánk a magyar középiskolai rendszerben Nagy súlyt helyezünk arra, hogy az iskola jelen legyen országos érdekképviseleti, szakmai, oktatáspolitikai és tanárképzési fórumokon, szorgalmazzuk és támogatjuk az iskolavezetők és a tanárok részvételét és aktív közreműködését minden lehetséges módon és helyen. Az iskola igazgatója vezetőségi tagja a Gimnáziumok Országos Szövetségének. A gyakorlógimnázium asszociált iskolája az UNESCO-nak. Rendszeresen bekapcsolódik a magyar UNESCO - Bizottság programjaiba (környezetvédelem, cserekapcsolatok, kiállítások stb.), és az évek során kiterjedt külföldi partneriskolai hálózatot épített ki. Évente több delegációt fogad és küld szakmai konzultációra vagy tapasztalatcserére. Közel 25 évig minden évben UNESCO - nyelvi tábor működött az iskolában. A tárgyi feltételek és a HPP viszonya Az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése a HPP-t és a tanárképzés igényeit szolgálja. A gimnázium a DE költségvetésében szereplő, részben önálló gazdálkodási egység bázis - szemléletű finanszírozás szerint. A gyakorlóiskolák finanszírozási rendszere a fedezet a fenntartás költségeire, de szükség van arra is, hogy az iskola különféle pályázatokon is részt 21