J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 3-án 17 00 órai kezdettel a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban tartott közmeghallgatáson. Jelen vannak: dr. Tóth László Angyal Mária Eleonóra Angyal László Gordos Andrea dr. Szabó István Tanácskozási joggal: dr. Osváth István Jelen vannak: (A 1. napirendi ponthoz) Ponyi Béla polgármester jegyző kapitányságvezető Napirend: 1. Polgármesteri tájékoztató 2. A lakosság és a helyi szervezetek közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak, előterjesztése dr. Tóth László: Köszönti a jelenlévőket. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés formájában történik, megállapítom, hogy Gőz Gábor és M. Szabó Gyula távolmaradt az ülésről, a képviselő-testület 5 tagja jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitom. A soron következő jegyzőkönyv hitelesítők Angyal László és dr. Szabó István. A képviselő-testület 3 igen szavazattal, a két érintett képviselő tartózkodásával, Angyal László és dr. Szabó István képviselőket jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztja. A képviselő-testület az ülés javasolt napirendjét 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja. 1. Polgármesteri tájékoztató dr. Tóth László: Tájékoztatója a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. Oravecz László (Somosi út 48): Mikor lesz vége Somoskőújfaluban a rallypályának szlovák részről? Többnyire külföldi rendszámú kocsikkal és kamionokkal a településen áthaladó gyorshajtás rendszeres. Ha még lesznek térfigyelő kamerák, javaslom, hogy a vasútállomásnál kerüljön elhelyezésre, mert ott egy hosszabb egyenes szakasz van. Még szerencse, hogy idáig nem történt nagyobb baleset a gyorshajtások miatt. A másik nagy
problémát okozó tényező a közbiztonság terén a betelepülő vagy betelepített lakosok viselkedése. Célszerű lenne a közvilágítást egy félórával hamarabb bekapcsoltatni. Ponyi Béla: Egyik polgármesternek sem érdeke, hogy problémás családokat telepítsenek be, arról viszont senki sem tehet, ha pld. rokonokhoz ideköltöznek. A gyorshajtások tekintetében gyakoribb ellenőrzések lesznek, és olyan helyszíneken, ahol eddig még nem volt vagy balesetveszélyesebb terület. Balázs István (Szikszó u. 24.): A fogorvossal kapcsolatban van észrevételem. A feleségem fogpótlását TB támogatással 120.000 Ft-ért csinálta volna meg. Ugyanezt a fogpótlást Salgótarjánban TB támogatás esetében 35.000 Ft-ért, magánúton pedig 80.000 Ft-ért vállalták. Miből adódik ez a nagy különbség? dr. Tóth László: Sajnos a fogorvosi árakra nincs ráhatásunk, és erre vonatkozóan nincs összehasonlítási alapunk, de a doktornőnek fogom jelezni ezt az észrevételt. Gordos Andrea: Elégnek tartja-e a rendőrfőkapitány úr, hogy a településen egy fő körzeti megbízott van? Régebben két fő volt. A rendőrség dolgozott-e ki valamilyen tervet annak segítésére, hogy Somoskőújfaluban nagyon sok az egyedül élő lakos. Esetleg valamilyen jelzőrendszer kiépítésére van-e lehetőség? Ponyi Béla: Hamarosan a KMB-s kapni fog egy olyan kiképzett rendőrkutyát, mely nagy segítséget jelenthet a betöréses bűncselekmények felderítésében. Sajnos, a rendőrségnek nem áll módjában jelzőrendszeres segítségnyújtást kiépíteni. Viszont a házi segítségnyújtásnál korábban volt ilyen lehetőség, ahol a jelzőrendszert igénylőknél a jelzés a központi diszpécserszolgálat felé jelzett probléma esetén. Holnap lesz egy bűnmegelőzési rendezvény, ahol fel lehetne vetni a javaslatot, mert ez nem csak a bűnmegelőzés, hanem az egészségmegőrzés szempontjából is nagyon fontos. Miklós István (Kercsegdűlői lakos): A környéken nagyon gyakorivá váltak a lopások, kerti bútorok egyéb berendezési tárgyak eltulajdonítása, melyek elszállításához gépkocsit használnak. Nem lehetne-e a rendőrségi ellenőrzési pontot a Coca Colástól a Sorompóhoz áthelyezni? Ponyi Béla: Nem lehet lejjebb vinni, mert csak ott tudja a rendőrség a teherautókat megfelelően ellenőrizni. Jogos a felvetés, mert elég gyakoriak a tulajdon elleni bűncselekmények. A bűnmegelőzésben a Polgárőrség megalakítása segítene, ha a környezetük biztonságáért, maguk a lakosok tennének. Az a probléma, hogy sokszor a lakosság hiszékenysége is előidézi a bűncselekményeket, mert idegen személyeket, csalókat engednek be az ingatlanukba, akik azt mondják, hogy például a közszolgáltatóktól jöttek ellenőrizni a villanyórát és adnak vissza pénzt stb. Somoskőújfaluban történt a legnagyobb ilyen káresemény több milliót vittek el. Összefogással, sokkal nagyobb eredmény érhető el ilyen esetekben. Ha pl. ismeretlen személygépkocsira figyelnek fel, akkor a rendszám feljegyezésével, nagyban elősegíthetik a nyomozást. A rendőrségi dolgozók nagyon leterheltek, rengeteget túlóráznak, ezért a közbiztonság fokozása érdekében a lakosság és a polgárőrség összefogására nagyon nagy szükség van. dr. Tóth László: Több településen is lehet olyat hallani, hogy többgyermekes kisebbségi családokat telepít be a polgármester. Aminek egyébként nem igen lenne értelme, mivel egyrészt nagyon sok segély önrészt kellene kifizetnie az önkormányzatnak, másrészt ez nem javítana a falu összképén sem. Az pedig, hogy az önkormányzat beköltöztetne ide bárkit is az
önkormányzati bérlakások valamelyikébe, szintén nem igaz. Az viszont a magánemberek felelőssége, hogy kinek adják el a lakásukat. 2. A lakosság és a helyi szervezetek közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak, előterjesztése Varga Istvánné (Somosi út 84.): A településen nagyon sokan nem fizetik a kommunális adót. Van olyan is, akinek sok háza van Somoson, amelyek más nevén vannak, s azután nem fizetnek adót. Meg kell nézni, hogy ki az ingatlan tulajdonosa és felszólítani a fizetésre, vagy a segélyből kellene levonni az adót úgy, mint Mátraverebélyben is teszik. A közkútról sokan viszik a vizet, például egyik környékbeli kertészet is. dr. Tóth László: A segélyekből nem szabad elvenni a tartozást, mert az jogsértő. Korábban volt egy felvetés a volt Vasutasházak esetében, hogy ott is lakásonként fizessék meg az adót, ez ügyben megtettük a szükséges lépéseket. Az adó mértékének mérséklésére pedig a 40 m2 alatti ingatlanoknál fele összeget kell adózni. Az utak karbantartásánál is voltak lakossági panaszok, hogyha abban az utcában a lakosok fizetik a gépjármű és kommunális adót, akkor miért nincs az út leaszfaltozva. Mivel egy kilométer út leaszfaltozása a Vörösmarty utca felújítása során láttuk, hogy 40 millió Ft, így ha száz évig mindenki befizetné az adót az adott utcában, akkor tudnánk ebből a pénzből leaszfaltozni. Sajnos, erre most nincs pénzügyi keretünk, a gépjármű adó 60 %-át az állam elveszi, a maradék összeg pedig nem fedezi az aszfaltozás költségét Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat a közmunkaprogram keretében csak hidegaszfaltozást tud végezni, az viszont nem olyan tartós. Szemerády Miklós: 2011-ben a kormány elfogadta a vízgazdálkodási rendeletet, ennek megfelelően mindenkinek rá kellene csatlakozni a hálózatra. Sok betelepülő család azért jön ide lakni, mert itt olcsó a lakás, mert nincs benne közmű. Volt-e megkeresés azok felé, akik eddig nem csatlakoztak rá a hálózatra? Van-e a településnek köztisztasági rendelete, amely ezt szabályozná? dr. Tóth László: Köztisztasági rendeletünk van, de a társulásnak van arról kimutatása, hogy kik azok, akik nem kötöttek rá a hálózatra. A víz már elég sok ingatlanban be van kötve, viszont a szennyvíz nincs. A problémát az jelenti, hogy a segélyezettek nem tudják kifizetni a csatlakozási díjat, és nincs is miből letiltani. Egyik megoldás lehetne, hogy a megüresedett közmű nélküli ingatlanokat az önkormányzat felvásárolná, de egyelőre nincsen rá fedezetünk. Oravecz László (Somosi út 48):: Még mindig nem látni, hogy a vagyonpernek mikor lesz vége, pedig annak idején, mikor a település levált a városról készült, egy kimutatás, hogy majd ebből a leválásból mennyi pénz lesz. Amíg nincs megállapodás, addig Salgótarján élvezi a visszatartott pénzeket. Nem beszélve arról, hogy akkor lenne alap pályázati önerőhöz is. Ezt a pókerpartit valamikor be kellene már fejezni. Elhangzott, hogy birtokba vettük a Kultúrházat, amely szintén nem a miénk, mert a COGITO ÁMK működteti még 5 évig. Az önkormányzat vezetősége a lakossággal szemben meg tudja fogalmazni az elvárásait az ingatlanok rendbetételével kapcsolatban, akkor a közterületek tisztítását, mint a vasút oldalt, a MÁV területét és a vízelvezető árkokat is rendbe kellene tenni. Szélsőséges időjárás során egy nagyobb esőzéskor bekövetkezhet a baj. Állítólag erre törvény is van, hogy évente legalább kétszer le kellene kaszálni a területet. A természetvédelmi hivatalt írásban tájékoztattam ezekről a problémákról.
dr. Tóth László: A vagyonper 2007. májusában indult. Az elsőfokú ítélet kedvezett a nekünk, de felkerült Ítélőtáblára és ott hatályon kívül helyezték. Annyi változás történt, hogy egy új ügyvédünk van dr. Pesthy Gergely személyében, aki a Tamási városról levált Pári ügyvédje volt, így már van egy sikeresen lezárt pere ilyen területen.2007-ben, amikor a per megindult, inkább a területre, a közigazgatási határ kijelölésére koncentráltunk. A határ kérdése jogerősen lezárult 2011. februárjában. Mostanra a vagyonmegosztás kérdése maradt, a perben minden vagyonelemnek lakosságarányosan az 5,8 %-át kérjük. A földhivatali nyilvántartásban még nincs átvezetve az új határ. A perben szakértő lesz kijelölve, hogy az összes ingatlant fel értékelje, ennek a díja kb. 10 millió Ft lesz. A bíróság eldönti az alapelvet és a jövő évre várható egy első fokú ítélet. Az ilyen perek általában 8-10 évig is eltarthatnak. Az iskolaépület még nem került átadásra, de mindent elkövetünk, hogy ez megtörténjen. Az alapítvány székhelye Salgótarjánban van, de az intézményvezetők mind az óvoda, mind iskola esetében is somosi lakosok. A Kultúrházra az Alapítvány nyújtotta be a pályázatot, amely civil szervezetként önerő nélkül pályázhatott. Ha az önkormányzat nyújtotta volna be, ÁFÁ-t kellett volna fizetnie, ez 10 millió Ft-ba került volna. Az épület felújításához szükséges hitelfelvétel így is 2 millió Ft körüli összegbe került, melynek költségeit meg kellett előlegezni. Lehet, hogy csak 5 év múlva lesz a miénk a Kultúrház, de a felújítására nem volt más mód. A vasútoldal rendbetételével kapcsolatban a MÁV-ot felkerestük, de nem sok sikerrel jártunk, természetesen, amit lehetett, közfoglalkoztatottakkal megoldottunk. Sajnos, ugyanilyen problémát jelentett a sínek feletti átjáró csúszásmentesítése, takarítása is. A vasút környékén van egy csomó szemét, ami szintén nagy gondot jelent. A vasúthoz tartozó vízátfolyónál patkányirtást saját költségen végeztünk, mert annyira elszaporodtak. dr. Szabó István: Teljesen jogos igénye a falu lakosságának, hogy minden legyen jobb. Három megye van az országban, ahol a reálkereset a tavalyi évhez képest csökkent. Sajnos, ebbe Nógrád megye is beletartozik. Az összes helyi adó bevétel 92 %-át a 3200 önkormányzatból 223 szedi be. Somoskőújfalu tekintetében ez az összeg a költségvetés 7 %- át teszi ki. Van olyan önkormányzat is ahol a 70 %-át. A szabadon választott és nem kötelezően ellátandó feladatokra egyáltalán nincs pénzügyi fedezet, de sajnos még a kötelező feladatokra sem. Mikor azt halljuk, hogy a Kormány mennyire kisegítette a falut, akkor elmondanám, hogy a hosszú távú hitelekre korábban 1,5 millió Ft kamatkiadásunk volt évente. Olyan mértékben segítettek ki bennünket, hogy ezzel szemben az állam a bevételünket 30 millió Ft-tal csökkentette. A bevételek 2,6 %-át fordítjuk a fejlesztésekre, beruházásokra. Sajnos, nem hogy útfelújításokra nem telik, de még a kötelező feladatellátást sem tudjuk finanszírozni. A szociális kötelező kiadások is jelentős mértékűek. Évente 19-20 fővel csökken a falu lakossága, és csak 7-8 gyerek születik évente. Az 51-55 év közöttiek aránya 16 %, akiket a legjobban sújt a munkanélküliség. Sok pályakezdő fiatal nem tud elhelyezkedni. A községben kb. 185 fő részesül lakásfenntartási támogatásban. Kedvezményes óvodai és iskolai étkeztetésben 23 óvodás és 159 tanuló részesül. Ingyenes tankönyvellátásban 159 tanuló részesül. Ehhez képest fordíthatunk 2,6 %-ot a nem kötelező kérdésekre, ennyi a szabad döntésünk. Sajnos úgy tűnik, hogy a jövő év sem lesz jobb. A helyi járat költsége 13 millió Ft lesz, de mivel ez nem kötelezően ellátandó feladat, ezért a költségvetés nem ad rá pénzt. El kell dönteni, hogy tudjuk-e működtetni. A 65 év felettiek száma 451 fő, a 60-64 év közöttieké 203 fő. Akik ledolgozták az életüket, elvárhatják, hogy részesülhessenek ugyanazokban a lehetőségekben, mint például egy budapesti nyugdíjas. Megfogalmazzuk az igényeket, de miből teljesítsük? Czikora Pál (Földosztás u. 3.): Salgótarján annak idején, mikor Somoskőújfalut hozzácsatolták, mindent elvett, akkor most miért nem adják vissza, ami korábban is a településé volt, a Kultúrházat és a saját iskolát, óvodát? A Tekepályát 10 millió Ft-ért vásárolta vissza a falu. Húzzák a pert, ami nagyon költséges. Amíg a városhoz tartoztunk, itt
nem épült semmi sem. A Kultúrház melletti három fát a felújítás előtt ki kellett volna vágni, mert nagy szél idején rádőlhet az épületre. A Móra Ferenc útról nagy eső lemossa a követ a Vörösmarty útra, mert nem lett alá bitumen téve, hogy ne mossa ki a víz olyan könnyen. A levágott füvet az árkok tisztításánál el kellene szállítani, mert a laktanyánál és a rendelőnél eldugul az áteresz. A Földosztás úton lévő régi kutat meg lehetne javítani, hogy lehessen onnan locsolni, és az emberek ne a közkútról hordják a vizet. A Fecske-villa kútján vastagon folyik ki a forrásvíz, azt mondták, hogy az nem ivóvíz. A vasúti közlekedéssel kapcsolatban fel kellene keresni Salgótarján polgármesterét, hogy a MÁV-val egyeztessen, hogy az iskolánál nem-e lehetne a vasúti megállóhely, mivel az a lakosságnak sokkal jobban megközelíthető helyen van. dr. Tóth László: A Kultúrház tulajdonjoga már a miénk, az iskola és a TSZ-nél lévő két régi szolgálati lakások tulajdonjoga nem került még át hozzánk. A Kultúrház melletti fákat, ha szükséges szakemberrel ki tudjuk vágatni. Sajnos, az aszfaltozást nem tudtuk megoldani. A Földosztás úton lévő kút állapotát megnézzük. A vízmű vagyon üzemeltetése átadásra került az ÉRV-nek, a gerincvezeték átkerül közös tulajdonba és csak a 40 % maradt a somosi önkormányzat tulajdona. A vasútnál van egy olyan távlati terv, hogy Kisterenye és Somoskőújfalu között sokkal több megállóhely kerüljön kialakításra, például a Kórháznál, az Ipari Parknál, stb. Molnár Pálné (Móra Ferenc út 14.): Az elmúlt évekhez hasonlóan a szüreti felvonulás rendezvényt nagyon jó lenne megszervezni, valakinek ezt fel kellene vállalni. Erre a programra nagyon sokan készülnek. Az Idősek Napja rendezvény mikor lesz? A Kultúrház fenntartási költsége az önkormányzatot terheli. Ha lehetséges, télen a néptánc próbákat szeretnénk hetente kétszer a Kultúrházban tartani, mert a tornateremből már kiszorultunk. A másik dolog, hogy a középiskolások érettségije 50 óra közösségi munka ledolgozásához kötött. Fel kellene venni az oktatási intézményekkel e témában a kapcsolatot, hogy a kötelező közösségi munkát a fiatalok itt a településen is teljesíteni tudják. A TSZ-nél a lépcsőn nem lehet lejönni, ezt is megcsinálhatnák a közösségi munka keretében. dr. Tóth László: Az Idősek Napja szervezése folyamatban van, előreláthatólag 2013. október 26-án lesz itt a Kultúrházban. Az iskolások műsorral készülnek, az étkeztetés szervezése is folyamatban van. A szüreti felvonulás rendezvény már tavalyi évben is nehezen volt kivitelezhető. A rendezvénnyel kapcsolatban senki sem kereste meg az önkormányzatot, hogy meg szeretné szervezni, pedig a költségvetésben be lett rá tervezve 50.000 Ft. A Kultúrház téli üzemeltetését takarékosan kell végezni, mert a rezsi költségét az önkormányzat fizeti. A néptáncpróbákat meg tudjuk természetesen oldani. Arra nincs rálátásunk, hogy melyik diák melyik középiskolába jár, a diákok eddig még csak a nyári diákmunkával kapcsolatban érdeklődtek, de természetesen a közösségi munka felé is nyitottak vagyunk. Angyal Mária Eleonóra: Az önkormányzat dolgozói már így is leterheltek, a képviselők sem tudnak már több mindent felvállalni. Az iskolások miért ne tudnák egyéb közösségnek felajánlani ezt a munkát? Innen most úgy tűnik, hogy mi a képviselők kiültünk ide a pellengérre és mindenki csak követel meg követel. Arról pedig senki sem szólt egy szót sem, és érkezett hozzászólás, hogy a lakosság köréből mit szeretnének megoldani, megcsinálni, amihez esetleg kérnék az önkormányzat segítségét támogatását.
Molnár Pálné (Móra Ferenc út 14.): Csak azt mondom, hogy a középiskolásoknak van 50 óra önkéntes munka. Ehhez az önkormányzatnak szerződést kellene kötni az adott iskolával, ebben kellene valakinek eljárni. A társadalmi munkáról annyit szeretnék szólni, hogy mikor a mi utcánkat felújították senki sem nézte meg, hogy a lépcső milyen állapotban van. Akkor az ott lakók felajánlották a segítségüket, de az önkormányzat ehhez nem nyújtott támogatást. dr. Tóth László: A szóbanforgó lépcső magánterületen van. Természetesen meg tudjuk csinálni, csak probléma szokott lenni, ha magántulajdonon kezdünk el beruházni. Miklós István (Kercsegdűlő):: A Kercseg-dűlői telektulajdonosok tavaly elkezdték az útjavítást, a fő közlekedési útvonalakat rendbehozták, amihez az önkormányzat a törmelékanyagot biztosította. Ezt az is indokolta, hogy közel 280 helyrajzi számmal ellátott telek található ezen a területen, ahol idősek és fiatalok dolgoznak, mezőgazdasági munkát végeznek. Balesetveszélyes a terület és tűzveszély esetén a tűzoltó és mentő sem tudott eddig kijutni erre a területre. Az ott lakók telkenként 10.000 Ft-al járultak hozzá az út felújításához. Az önkormányzat gépekkel nem tudta segíteni a felújítást, de három hétig 4-5 fő közmunkás dolgozott a területen. Az ott lakók nevében megköszönöm az önkormányzat és az ott dolgozó közmunkások segítségét, amelyet az útfelújításhoz nyújtottak. Közel 1 km-es úthálózatot építettünk már ki saját erőből. Ahhoz kérnénk még segítséget, hogy az elkészült út karbantartási munkáihoz a közmunkások segítségét igénybe vehessük. dr. Tóth László: A terület Somoskőújfaluhoz tartozik, megpróbáljuk a problémákat megoldani. Angyal László: Mikor régebben az önkormányzatnál dolgoztam, tudom, hogy a Kercsegdűlői lakosok kommunális adó fizetésével el voltak maradva. 2011. évtől ez a terület már Somoskőújfaluhoz tartozik. Nem tudom, ennek megfelelően most fizetnek-e már? El kell mondanom, hogy én, mint képviselő nem tudhatom, hogy ki az, aki nem fizeti a kommunális adót, mert személyiségi jogot sértene az adatok kiszolgáltatása. A kommunális adót törvény szabályozza, és ha ott 280 bejegyzett ingatlana van és annak a 80%-át veszem, már akkor is 1.800.000 Ft befizetésnek kellett volna történnie. Az önkormányzat segítsége, fuvarköltség és közmunkások egy hónapi segítsége nem elhanyagolható. De nekünk az volt a célunk, hogy segítsünk, és ne az legyen, hogy azért nem fizetik az adót, mert az önkormányzat nem segít. Másik dolog, a közkutak tekintetében tudni kell, hogy 48 közkútból 5 van már csak jelenleg. A gondot ott látom, hogy a törvény előírja, hogy vezetékes hálózattal rendelkező településnek 150 méteren belül ivóvizet kell biztosítani az ott lakók részére. Korábban harcoltam azért, hogy a vízmű üzemeltetése kerüljön vissza a település tulajdonába. De hiába harcoltunk, mert még a Salgótarjáni Vízmű Kft. sem üzemeltethette volna az új jogszabályi rendelkezések szerint ezeket a vízbázisokat. Miklós István (Kercsegdűlő): A területen van magántulajdon, zártkert, osztott tulajdon és a Salgó Vagyon kezelésében lévő területek. Magánszemély minimális létszámban él a területen, a földhivatali nyilvántartásban pedig még nem került átvezetésre a tulajdonjog, ezért tulajdonjogilag még nem tartoznak Somoskőújfaluhoz. Tudomásom szerint, mivel a lakókat hivatalosan senki sem értesítette őket arról, hogy kihez tartoznak, ezért nem fizetik az adót. dr. Tóth László: Annak idején az ott lakóknak kimentek a bejelentkezési nyomtatványok az adóhoz, és arra az volt a reagálás, hogy aláírást gyűjtöttek, hogy ők le akarnak válni Somoskőújfalutól és csatolják őket Salgótarjánhoz.
Molnár Pálné (Móra Ferenc út 14.): A Kultúrház rendelkezik-e hangtechnikai eszközökkel? Egy magnóra lenne szükséges a néptánc oktatónak az órák megtartásához. dr. Tóth László: A pályázatban le volt fektetve, hogy milyen kötelező eszközöket kell beszerezni, de a hangtechnika eszközök és függöny nem szerepeltek bele. Nyilván egy magnó nem olyan nagy összeg, hogy ne tudnánk beszerezni, de a hangosítás megvalósítására a közeljövőben nem látok még lehetőséget. Varga Istvánné (Somosi út 84.): Az idősek klubja kinek a tulajdona? dr. Tóth László: Az épület az önkormányzat tulajdona, de a benne működő idősek klubját a Salgótarján és Környéke Önkormányzatainak Többcélú Társulása üzemelteti. Megköszönöm a részvételt és amennyiben nincs további hozzászólás, a közmeghallgatást bezárom. K.m.f. dr. Tóth László polgármester dr. Osváth István jegyző Angyal László képviselő dr. Szabó István képviselő