DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak le rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérést, immár negyedszer került sor erre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet közös kutatási programja keretében. A munkaügyi szervezet kirendeltségi kollégái és a kamara kérdezıbiztosai által felkeresett szervezetek közül országosan több, mint 7428 cégvezetı válaszolt a kérdésekre. A két szervezet munkatársai a régió három megyéjében összesen 897 gazdálkodó szervezetet kerestek fel, 2,5%-kal kevesebbet, mint 2008 ıszén. A megkérdezett vállalkozások 32%-a feldolgozóipari, 22%-a kereskedelmi, 12% építıipari, 9% mezıgazdasági, 25%-a pedig különféle szolgáltatási tevékenységet végez. A válaszadó gazdálkodóknál a teljes alkalmazotti létszám 46 924 fıt tett ki. A minta a versenyszférában mőködı, legalább 5 fıt foglalkoztató cégek alkalmazotti létszámának közel egynegyedét reprezentálja. Az ágazati reprezentáció nem egyenletes, a foglalkoztatásban betöltött súlyánál jóval nagyobb arányban szerepelnek a mintában az ipari nemzetgazdasági ágak, illetve a mezıgazdaság, a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ugyanakkor az építıipart és néhány szolgáltatási ágat az átlagosnál kevésbé sikerült feltérképezni. A munkaügyi központ által felkeresett 535 cég ágazati és létszám-kategória szerinti összetétele nagy hasonlóságot mutat az elızı felmérés mintájához, mert csak akkor került sor váltásra, ha egy munkáltató nem vállalta az interjút. A GVI viszont merıben új vállalati kört, a 10 fı alatti vállalkozásokat célozta meg, így többségében kicserélıdtek az általuk megkérdezett cégek (362 db). Elsısorban ezen változások eredménye, hogy az összevont mintában szereplı munkaadóknál dolgozók száma 2009-ben több, mint 15 ezerrel kevesebb, mint a 2008-ban bonyolított prognózis esetében. Az elızı, 2008. ıszi felmérés pont a gazdasági válság kirobbanásának idıszakában zajlott, és mivel a régió gazdálkodói által kitöltött kérdıívek adataiban még nem vagy csak alig mutatkozott meg a gyökeresen megváltozott helyzet, ezért az adatok nem igazán voltak értékelhetıek. A 2009. ıszi felmérés adatai viszont utólagosan is jól tükrözik a válság hatásait. Az adatlapokon szereplı kérdések fı hangsúlya a munkaadók emberi erıforrással való gazdálkodásának, és az ebbıl adódó munkaerı-mozgásnak a feltérképezése volt, de emellett a gazdasági élet olyan lényeges elemeit is próbálták feltárni, mint a konjunkturális helyzet, a kapacitáskihasználtság, a termelési volumen alakulása, illetve a beruházási tervek.
A mintába került munkáltatók foglalkoztatási jellemzıi a vizsgálat idıpontjában: A prognózisba bevont 897 cégnél 2009. szeptember 1-jén 46 924 fı állt alkalmazásban, ami 2 911 fıvel, vagyis 5,8%-kal kevesebb, mint a 2008. december 31-i létszám. A 2009. évi prognózis mintában 545 olyan cég szerepelt, amelyeket 2008-ban is felkerestünk. Ebben a körben vizsgálva megállapítható, hogy 11 hónap alatt 9,4%-kal (48 832 fırıl 44 266 fıre) esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ez az adat tükrözi leginkább a válság valódi hatását. Az egy évvel korábban is megkérdezett vállalkozások adatai alapján a foglalkoztatás visszaesése Somogy megyében volt a legnagyobb (14,8%), míg Baranyában 6,3%-kal, Tolnában pedig 5,9%-kal csökkent az alkalmazottak száma a 2008. szeptember 30-i állapothoz képest. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar vesztette el legnagyobb arányban (11,5%-ban) a munkavállalóit. Ezen belül a legnagyobb csökkenést az elektronikai termékeket (26,8%), a közúti jármőveket (22,9%), a villamos gépeket (22,3%), a fémalapanyagokat (19,5%), a fémfeldolgozási termékeket (17,7%), illetve a ruhaipari termékeket (17,7%) gyártó cégek szenvedték el. A 2009 ıszén foglalkoztatott létszám 74%-a fizikai 26%-a szellemi munkakört töltött be. Az összes alkalmazott 9,9%-a volt diplomás szellemi foglalkozású. 93%-a teljes munkaidıben, 7%-a részmunkaidıben dolgozott, a nyugdíjasok aránya 1,3%-ot tett ki. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak 7,3%-a rendelkezett határozott idejő szerzıdéssel. A külföldi állampolgárságú alkalmazottak aránya mindössze 0,3% volt, ami azt jelenti, a régióban minimális jelentısége van ennek a kérdésnek (országosan 2% volt ez az arány). Az alkalmazásban állók 3,5%-a volt megváltozott munkaképességő. A statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkavállalók száma 2009. szeptember 1-jén 2 167 fı volt, amely 2008. decemberihez viszonyítva 28,2%-os csökkenést jelent. A kölcsönzött munkaerı 69,8%-a egyetlen pécsi nagy foglalkoztatónál dolgozott. Alkalmi Munkavállalói könyvvel a cégek 25%-a, összesen 1 417 munkavállalót alkalmazott 2009. szeptember 1-jén. Az ilyen típusú foglalkoztatás átlagos idıtartama 48 nap volt. A vizsgálat idıpontjában a mintába került szervezeteknek mindössze 23%-a alkalmazott pályakezdıt, akik együttes létszáma 578 fıt tett ki. A START kártya kínálta lehetıséggel a cégek 17% élt, a pályakezdık 62%-a esetében vették igénybe a munkáltatók. Tartós munkaerıhiányt 2009 októberében a cégvezetık 4%-a jelzett az elızı évi 7%-kal szemben. Mindösszesen 129 állás állt tartósan üresen, ez csupán negyede a 2008. ıszinek. Döntı többségükben, közel azonos arányban várnának szakképzet és szakképzetlen munkaerıt. 2
A válaszadó cégek munkaerımozgásra vonatkozó elırejelzései: A 2009. évi felmérés során a vállalatok kétféle elırejelzést készítettek. Egyrészt részleteiben próbálták leírni az éves szinten várható munkaerı-mozgásokat, másrészt a 2009. szeptemberi tényadat mellé meg kellett becsülniük az egy év elteltével várható létszámot. Megállapítható, hogy az analitikusabb (létszámcsökkentésre és létszámfelvételre bontott) elırejelzés mind 2009-re, mind 2010-re optimistább képet festett a reálisnál. 2009. év egészét tekintve részben az I-VIII. havi tényadatok, részben elırejelzés alapján a nyilatkozó cégek létszámmérlegében összesen 3 109 fıs elbocsátás, és további 3 089 dolgozó egyéb okból (kilépés, határozott idejő szerzıdés lejárta, nyugdíjazás stb.) történı távozása szerepelt. A 6 198 fıs munkaerı-kiáramlással szemben 3 772 fı felvételét jelezték, ez utóbbi a felmérés cégeinek 42%-ra korlátozódott. Ez összességében a létszám 9,4%-os (2 426 fıs) csökkenését jelentette 2008 és 2009 decembere között, ami egyértelmően jelzi a gazdasági válság hatását. A fenti elırejelzés szépséghibája, hogy a munkaerı-áramlások alapján december végére kikalkulált létszám 1%-kal meghaladta a szeptemberi tényadatot, holott a foglalkoztatás már csak szezonális okokból sem valószínő, hogy bıvült az év utolsó 4 hónapjában. 2010-re vonatkozóan 63 válaszadó 508 fı elbocsátását tervezte, ezen felül 105 cégtıl további 1 214 munkavállaló távozására számítanak. Az összesen 1 722 fıs kilépéssel szemben 217 munkaadó összesen 2 237 fı felvételét jelezte elıre. Ez egyenlegét tekintve 515 fıs, vagyis 1,1%-os foglalkoztatás-bıvülést jelentene. Az elırejelzés pozitív egyenlege optimizmusra ad okot, a már említett gazdasági krízisbıl való kibontakozást vetíti elıre. Árnyalja a képet, hogy az alkalmazottak 2010. szeptember 1-jére becsült számát 3%-kal haladja meg a 2010 végére számítható (de számszerőleg a kérdıíven nem megjelenı) létszám. Ugyanis a cégek összességében a megkérdezést követı egy éves idıszakra 0,9%-os létszámcsökkenést valószínősítettek. Megemlítendı, hogy a kérdıívet kitöltı munkáltatók körében csupán 32%-os azok aránya, akik nyilatkoztak egyáltalán létszámmozgásról 2010-et érintıen. A kérdıívek alapján 2010-ben mérséklıdik a pályakezdık iránti kereslet, egyötöddel kevesebb fiatallal kívánnak együtt dolgozni (459 fı) a munkáltatók, közel kétharmadukat tervezik START kártyával foglalkoztatni. Alkalmi munkavállalók bevonását 2010-ben is a cégek negyede tervezi, és a létszámot közel 25%-kal (1763-ra) kívánják növelni. 3
A válaszadók általános gazdasági helyzetével kapcsolatos információk: Cége aktuális üzleti helyzetét a megkérdezettek 53,4%-a ítélte kielégítınek, jó minısítést 14,5%, rosszat 32% adott. A kedvezıtlen helyzető vállalkozások aránya 10,5%-ponttal haladta meg az egy évvel korábban mért szintet. A 2010. I. félévére vonatkozó várakozások csak árnyalatnyival voltak bizakodóbbak, jó üzletmenetre 2%- ponttal többen (19%), rosszra pedig 4%-ponttal kevesebben (28,4%) számítottak. A termelés (szolgáltatás) volumene 2009. III. negyedévében a válaszadók 14%-nál mutatott emelkedést az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, a cégek 46%-a csökkenést, kétötöde pedig változatlanságot jelzett. 2010. I. félévére vonatkozóan optimistább volt a vélekedés, már 23% várt bıvülést, visszaesésre 27%, változatlan termelési (értékesítési) szintre a megkérdezettek fele számított. A gazdasági ágak közül a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén és a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a jövıbeni növekedésben bizakodók aránya (32,7%-26,4%). Az ellenpólust a mezıgazdaság és a szállítás képviselte, mert az ágazatba tartozó cégek több mint kétharmada forgalmának változatlanságát tartotta reálisnak. A gazdasági válság miatt a kapacitás kihasználtság jelentısen romlott. A régió válaszadó cégei átlagosan 73%-os kihasználtsággal mőködtek, ez 8%-ponttal volt alacsonyabb a 2008. ıszinél. A teljes kapacitással mőködı cégek aránya mindössze 16,6% volt az egy évvel korábbi 35%-kal szemben. A magas 80% feletti kihasználtsággal dolgozó gazdasági szervezetek aránya a 2008. évi 50,8%-ról 46,8%-ra csökkent, míg a 40% alatti mutatóval rendelkezık hányada 5%-ról 10,5%-ra emelkedett. Gyakorlatilag minden gazdasági ágban visszaesett a kapacitás-kihasználtság, az átlagosnál nagyobb csökkenést az építıipari és a feldolgozóipari cégek szenvedték el. A felesleges kapacitások 60%-a a belföldi kereslet visszaesése, 10-10%-a pedig az export megrendelések hiánya, illetve a tıkehiány miatt keletkezett. A munkavégzés szezonális jellegét a válaszolók 8%-a jelölte meg. A belföldi kereslet szőkössége az építıipar, a szállítás és a szálláshely szolgáltatás cégeinél, az export megrendelések visszaesése pedig a feldolgozóiparban, kiemelten a bútor, és bıripari gazdálkodóknál okozta a legnagyobb termeléskiesést. A felmérés idıpontjában a válaszadó gazdálkodók 8%-a nyilatkozta, hogy magas a rendelésállománya, 57%-a közepes szintőnek, 35%-a pedig alacsonynak értékelte a termékeik, szolgáltatásaik iránti keresletet. Figyelemre méltó, hogy a minta átlagait tekintve a kereslet hiányából adódó problémák mértéke szoros összefüggést mutatott a vállalat méretével. A választ adó 1000 fı feletti nagyvállalatoknak fele bírt magas és ugyanilyen arányban közepes rendelésállománnyal, de egyikük sem jelzett alacsony szintet. A 250-999 fı közötti cégek 18,2%-a, az 50-249 fı közöttiek 26,8%-a nézett szembe elégtelen kereslettel, az 50 fı alatti vállalkozások esetében pedig ez az arány már 38%-os volt. A fıbb ágazatok közül a mezıgazdasági vállalkozások jelezték a legkedvezıtlenebb helyzetet, felük alacsony rendelésállománnyal számolt. 4
A vállalatok több mint felének volt határidın túli kintlévısége 2009 ıszén, és a kintlévıségek állománya minden ötödik cégnél növekedett, míg mindössze 6%-uk esetében csökkent 2009-ben az elızı évihez képest. A felkeresett gazdasági szervezetek 43,5%-a jelezte, hogy 2009-ben beruházást helyezett üzembe. 2010-re a vállalkozások 47,2%-a tervez ilyen jellegő fejlesztést. Mindkét évben a beruházások mintegy fele korszerősítı, innovatív jellegő, 22% csak kapacitásbıvítést szolgált, és 27,6% felelt meg mindkét kritériumnak. Megállapítható, hogy a megkérdezett munkáltatók 38%-a sem 2009-ben, sem 2010-ben nem helyezett, illetve helyez üzembe beruházást, és 44%-a mindkét évben érintett ezzel a tevékenységgel. A beruházások volumene a vállalatok 17,5%-ánál növekvı, 12,7%-ánál csökkenı tendenciát mutat 2009. és 2010. I. félév viszonylatában. A beruházások terén nagy aktivitást mutatnak a mezıgazdaság és a villamos energetikai cégek. A felkeresett gazdasági szervezetek 43,5%-a, 390 cég jelezte, hogy náluk a tárgyévben beruházás üzembe helyezésére sor kerül(t). 2008-ban ez az arány még 54,5%-os volt. A következı évre (2010-re) a megkeresettek 39,1%-a tervezett beruházást, ez 9,6%-kal kisebb arány, mint amit egy évvel korábban ebben a tárgykörben tapasztaltunk. Mind a korszerősítı, innovatív, mind a kapacitásbıvítı beruházási szándékkal bíró cégek aránya jelentısen visszaesett. Munkaerı-piaci elırejelzés a prognózis felmérés és egyéb információk birtokában A felmérés idıszakában a versenyszféra munkáltatói a gazdasági válság kedvezıtlen hatásaitól szenvedtek, csökkenı termelési volumenrıl, alacsony kapacitás-kihasználtságról és rossz keresleti viszonyokról számoltak be. Ennek következményeként a foglalkoztatás is jelentısen visszaesett az elızı év azonos idıszakához képest. Ugyanakkor a cégek 2010. évi létszámmozgásokra vonatkozó terveinek összesítése már minimális növekedésre utalt. Sajnos ennek a várakozásnak a megbízhatósága megkérdıjelezhetı. Egyrészt a teljes minta csupán fele, harmada válaszolta meg érdemben a következı év létszám-gazdálkodási terveire vonatkozó kérdést. Másrészt a kérdıív a szokásostól eltérıen kétféle típusú elırejelzést kért, és a 2010. szeptember 1-jén várhatóan foglalkoztatott létszám közel 1%-os csökkenést jelzett elıre, szemben a ki- és belépések eredményeként kalkulált hasonló mértékő növekedéssel. Harmadrészt az utóbbi négy év adatainak összehasonlítása alapján megfigyelhetı, hogy a munkáltatók a felmérés során a felvételeket nagyobb hajlandósággal közlik, mint a leépítési elképzeléseket és így az eredmény torzul. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a létszámkiáramlás esetében az elıre jelzettek 2,5-szerese, háromszorosa valósult meg a következı évi felmérés adatai szerint, felvételeknél viszont még kétszeres sem volt a különbség. 5
A fentiek alapján a versenyszféra foglalkoztatásában 2010 folyamán további reményeink szerint csak kismértékő visszaesés várható. Meglátásunk szerint a 2008 ıszén kirobbant válság hatásai 2010 második felében enyhülhetnek olyan mértékben feltéve, hogy nem alakul ki újabb globális krízishelyzet amely már kedvezı folyamatokat indíthat el a munkaerıpiacon. Azonban ez a javulás még nem fogja tudni teljesen kompenzálni a foglalkoztatás 2010 elsı hónapjaiban is folytatódó csökkenését. A költségvetési szektor foglalkoztatását tekintve 2010 elején rendelkezésre álló információk alapján stagnálás jelezhetı elıre. Az év második felében a választások eredményeként létrejövı új kormányzat intézkedései rövidtávon is befolyásolhatják a munkaerı-piaci helyzetet mindkét elıjellel, ez hatás jelenleg nem prognosztizálható. A nyilvántartott álláskeresık számának alakulását a foglalkoztatáson kívül számos egyéb tényezı is befolyásolja, úgy mint az ellátások rendszere, a regisztráció szabályai, a támogatások elérhetısége. Az nagyon valószínő, hogy a szezonalítás a korábbi évekhez hasonlóan alakul. A legmagasabb létszám az év elsı két hónapjában várható, majd júniusig mérséklıdésre számíthatunk. Július, augusztusban átmeneti emelkedésre lehet számítani a frissen végzett pályakezdık tömeges bejelentkezése miatt. Remélhetıleg nem marad el a szeptember, októberben általában bekövetkezı csökkenés sem, de arra minden bizonnyal sor kerül, hogy a szezonálisan foglalkoztatott több ezres létszám egy része az év végére újból az ügyfelünkké válik. Összességében valószínő, hogy a 2010. januári 79 ezres regisztrált létszám a szezonális munkák, a közmunkaprogramok és a közcélú foglalkoztatás beindulásával erıteljesen csökkeni fog az év közepéig, de az év végén megkezdıdı visszaáramlás eredményeként 2010 decemberében az egy évvel korábbi 73 ezernél is több, 74-75 ezer álláskeresı lehet a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában. Pécs, 2010. február 6