AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1

Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete... 9 2.3. Az iskola tanulói közössége... 10 2.4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 11 3. A NEVELÉSI PROGRAM... 13 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 13 3.1.1. Pedagógiai alapelvek... 13 3.1.2. A nevelő-oktató munka céljai... 14 3.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai... 16 Feladataink a következőkben foglalhatók össze... 19 3.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 22 3.1.5. Egységes alapokra épülő differenciálás:... 24 3.1.6. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei:... 25 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 26 3.2.1. Személyiségfejlesztés... 26 3.3. Egészségneveléssel összefüggő feladatok... 28 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 29 3.4.1. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 31 3.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek a közösségfejlesztésben... 31 3.4.3. A diákönkormányzat szerepe a közösségfejlesztésben... 33 3.5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai... 33 3.5.1. Pedagógusok feladatai... 33 3.5.2. Könyvtáros feladatai... 35 3.5.3. A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata... 36 3.5.4. A munkaközösség-vezető feladata... 36 3.5.5. Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata... 37 2

3.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek... 39 3.6.1. A sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókkal kapcsolatos fejlesztési feladatok... 39 3.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 39 3.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 41 3.6.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 42 3.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogainak gyakorlása... 43 3.7.1. Diákönkormányzat feladata... 43 3.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának és együttműködésének formái... 43 3.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 45 3.9.1. Osztályozó vizsga... 45 3.9.2. Javítóvizsga... 46 3.9.3. Különbözeti vizsga... 46 3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 49 3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve... 50 4. HELYI TANTERV... 51 4.1. Óraterv: az iskola egyes évfolyamain tanított kötelező tantárgyak és óraszámaik... 51 4.1.1. Jelenlegi óratervek... 52 Felnőttek (esti) középiskolájának óraterve... 62 4.1.2. Hallássérült tanulók óraterve... 64 4.1.3. Kötelező óraszám feletti választható tantárgyak... 65 4.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei... 65 4.2.1. Tankönyvek kiválasztása... 65 4.2.2. Taneszközök... 66 4.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok szabályai... 67 4.4. Mindennapos testnevelés... 67 3

4.5. Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya... 67 4.6. Az érettségi vizsga választható tantárgyai... 68 4.7. A középszintű érettségi vizsga követelményei... 69 4.7.1. Azon a tanulók számára, akik 2013/2014. tanévben vagy az azt követőtanévekben kezdik meg a kilencedik évfolyamot... 69 4.8. Tanuló értékelésének módjai... 74 4.8.1. Tanulmányi munka értékelése... 74 Minősítések:... 76 4.8.2. A minősítés és értékelés feltételei munkaközösségenként és tantárgyanként... 76 4.8.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, szerepe a tanulók tudásának értékelésében... 80 4.8.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 81 4.8.5. Javítóvizsgák, különbözeti vizsgák értékelése.... 82 Minősítések:... 82 4.9. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái... 83 Magatartásból adott érdemjegyek feltételei... 83 Szorgalomból adott érdemjegyek feltételei... 84 4.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 84 4.10.1. A csoportbontások szervezésének elvei... 84 4.10.2. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 85 4.11. A tanulók fizikai állapotának mérése... 85 4.12. Környezeti nevelési program... 86 4.12.1. Helyzetkép... 86 4.12.2. Jövőkép... 86 4.12.3. Az iskolai környezeti nevelés hosszútávú céljai:... 86 4.12.4. A szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban... 87 4.12.5. A környezetvédelmi nevelés rövidtávú, konkrét feladatai:... 87 4.12.6. A környezeti nevelés színterei... 88 4.12.7. Kapcsolataink külső szervezetekkel... 89 4.13. Egészségnevelési program... 89 4

4.13.1. Az egészségnevelésben lehetőségeink, feladataink... 90 4.13.2. Az egészségnevelés színterei... 91 4.14. Segítő partnereink... 91 4.15. Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 91 4.15.1. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek... 91 4.15.2. Fogyatékkal élő tanulók esélyegyenlősége... 93 4.16. Tanulók jutalmazása és a tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái... 94 4.16.1. Tanulók jutalmazása... 94 4.16.2. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái... 95 5. SZAKMAI PROGRAM... 95 5.1. Az iskola szakképzési rendszere... 95 5.2. A szakmai gyakorlat képzés helyeinek és formáinak bemutatása... 95 6. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK... 96 6.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei... 96 6.2. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata és módosítása.. 96 6.3. A pedagógiai program mellékletei... 96 5

BEVEZETÉS A derék kora követelményeinek tesz eleget a derekabb a jövőnek is lerakja alapját. (Eötvös Loránd) Iskolánk névadója Eötvös Loránd (1848-1919) világhírű fizikus volt, akinek tudományos munkássága nagyban hozzájárult a XX. századi fizika, a relativitáselmélet megalapozásához. Személyében a magyar tudomány, a közoktatás és a kultúra széles látókörű, világhírű képviselőjét tisztelhetjük. A tőle vett idézetet választjuk pedagógiai tevékenységünk mottójául. Büszkék vagyunk arra, hogy iskolánk az Ő nevét viselheti. Tanulóinkat életútjának ismeretére, példájának követésére neveljük. Minden tanévben ünnepi megemlékezést tartunk tiszteletére az Eötvös-napon. 6

1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját meghatározó jogszabályok: a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai. a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény az 1993. évi LXXVI. szakképzésről szóló törvény életben lévő paragrafusai A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. számú törvény és a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr), Fővárosi Közgyűlés: 2289/2012.(X.31.) számú határozata, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 7

a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 2.1. Az iskola arculata Az Eötvös Loránd Szakközépiskola 1997. augusztus 1-én jött létre a fővárosi szakképzési koncepció végrehajtásaként, két iskola, az Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskola és a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola összevonásával. Az összevonással kialakult helyzet akkor arra kötelezte az iskola nevelőtestületét, hogy őrizze meg mindkét iskola pozitív hagyományait a nevelő-oktató munka területén. A létrejött új intézmény szakközépiskolaként a világbanki program alapján az általánosan művelő szakaszon (9-12.) 2001. szeptember 1-ig a gépészeti, az elektronikai-elektrotechnikai, a környezetvédelmi szakmacsoportos alapozást kínálta tanulóinak. Érettségi után egy év alatt képeztünk technikusokat. A kerettantervi rendelet bevezetésével szakközépiskolai képzésünk a 2001-2002-es tanévtől úgy módosult, hogy a 9-10. évfolyamon az Alapító Okiratban engedélyezett szakmacsoportokban egységes pályaorientáció keretében ismertettük meg tanulóinkkal a pályalehetőségeket. A 11-12. évfolyamon az érettségire való felkészítésben szakmacsoportos előkészítő elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Az érettségi vizsga után az Országos Képzési Jegyzék tartalmi és képzési időre vonatkozó előírásai alapján került sor a technikus szakmák oktatására kifutó jelleggel. Az Uniós csatlakozás gazdasági életre gyakorolt hatása és az ebből adódó gazdasági, társadalmi szükséglet tette indokolttá a szakmunkásképzés megerősítését. 2004. március 31-től iskolánk új, szakiskolai feladattal bővült. Így az iskola neve: Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola. A szakiskola 9-10. évfolyamának képzési programja rokon a szakközépiskola megfelelő évfolyamainak tartalmával, így biztosítható az átjárhatóság az 8

iskolán belül is. A szakmai képzés a 11-12. évfolyamon érettségi vizsgát nem igénylő szakmákban folyt. 2004. szeptemberétől elindult iskolánkban is egy szakközépiskolai nyelvi előkészítő osztály angol és német nyelvű felkészítéssel. Ezt a képzést a műszaki pályák és az idegen nyelvek, informatika iránt érdeklődő tanulók számára indítottuk. A képzés ma már kifutó jelleggel folyik, az utolsó nyelvi előkészítős osztályt a 2011/2012. tanévben indítottuk. Az emelt szintű érettségire történő felkészítést nyelvi nívócsoportokban biztosítjuk. A Fővárosi Közgyűlés 2007. április 6-i Közgyűlése az Intézmények átszervezésének részeként a Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát iskolánkkal összevonta, amely iskola a 2007/2008-as tanévben tagintézményként működött. 2008 szeptemberétől sor kerül a tényleges összeköltözésre. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, mint jogutód megtartja a volt Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola alapfeladatait, sajátos és kiemelt fontossággal a hallássérült fiatalok és felnőttek nevelését, oktatását, képzését. 2007. novemberi döntésével a fenntartó átalakította a szakképzés szerkezetét. Ennek megfelelően iskolánk általános képzést folytató szakközépiskola, szervezetileg a Szily és a Petrik TISZK-kel kötött együttműködési megállapodás alapján szervezi a szakmacsoportos alapozást. Célunk, hogy megtartsuk az ipari, informatikai jellegű kínálatunkat. A műszaki fejlődés következtében törekszünk a korszerűbb, az informatikaiszámítástechnikai alapokat igénylő gépipari, környezetvédelmi, informatikai szakképzést szakmacsoportosan megalapozó kínálat megteremtésére. Az iskola nevelőtestülete bízik abban, hogy olyan programot, képzési kínálatot ajánl, amelyben képességeinek, életkorának és érdeklődésének megfelelően minden tanuló sikeres lehet. 2.2. Az iskola környezete Intézményünk a XX. kerület egyetlen műszaki szakközépiskolája. A kerület egyik legszebb, a központban lévő század elejei védett épületében működik. 1998. augusztus végére készült el az épület felújítása és bővítése. Az új épületrészben korszerű laboratóriumok, műhelyek, tantermek mellett felépült a tornaterem, amelyre olyan régen vártunk. Az oktatás tárgyi feltételei sokat javultak az utóbbi években, ez a fenntartói támogatáson túl a világbanki támogatásnak és a minimális taneszköz fejlesztési pályázatnak köszönhető. A támogatás jelentős része az informatika oktatás és a közismereti oktatás eszközkészletét bővítette. Sokévi tapasztalatunk az, hogy tanulóink többsége XX. kerületi, dél-pesti diák, illetve a tanulóknak kb. 20 %-a Pest megye különböző településeiről jár be naponta. 9

A hallássérült osztályokba országos beiskolázás alapján fogadunk tanulókat. Vidéki tanulóinkat a főváros különböző középiskolai kollégiumaiban, a hallássérült tanulók a Nagyothallók Kollégiumában is kaphatnak elhelyezést. 2.3. Az iskola tanulói közössége A többségükben XX. kerületi ill. dél-pesti gyerekek körülményeire általában a peremkerületi szociális helyzet a jellemző. Nagy részük csonka családban él, nehéz anyagi körülmények között. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma még mindig nő (kb. 20 %). A veszélyeztetettség oka leggyakrabban a család rossz szociális (anyagi) körülménye, tanulóink kb. 5 %-a munkanélküli szülők gyermeke. A gazdasági szerkezetváltással megjelenő éles különbségek a családok anyagi helyzetében az iskolában is tapasztalható. Tanulóink egy kis része igen jó anyagi háttérrel rendelkezik. Nehéz pedagógiai feladat ebben a helyzetben az egységes humanista értékközvetítés. A rossz környezeti hatás kompenzálása kiemelt feladat: értelmes, érdekes tevékenységi formákat, foglalkozásokat kell ajánlani tanulóinknak. A tanulók heterogén neveltségi szintje komoly konfliktusforrás. A konfliktuskezelés tanárainktól fokozottan igényel türelmet, empátiát, magas szintű pedagógiai kultúrát. Tanulóink motiválása a munkára, a tanulásra, az értékes emberi tevékenységre, elsődlegesen az iskola feladatává vált megfelelő szülői háttér hiányában. A mi iskolánknak, mint középiskolának fel kell vállalnia olyan nevelési feladatokat, mint a munka világára való felkészítés, vagy a továbbtanulásra való ösztönzés. A szakiskolába jelentkező tanulók gyenge vagy közepes eredménnyel fejezi be az általános iskolát, kevés a jó és jeles tanuló. Az oktató-nevelőmunka terén ezért erősen a felzárkóztató, nevelési hiányosságokat kompenzáló jelleg dominál pedagógiai tevékenységünkben. A felnőtté válás folyamatában jelentős középiskolai években fejlődik a serdülő fiatal öntudatos állampolgárrá. Ehhez formát, lehetőséget az iskola, az osztályközösség, a diákönkormányzat kell, hogy nyújtson. Felnőttoktatás 3 éves iskolarendszerű, esti képzésben részesülnek az iskolánkba jelentkező, érettségizni akaró hallássérült felnőttek. Az iskola alapító okirata alapján lehetőség van a felnőttoktatás megszervezésére a nem hallássérült, tanulni vágyó felnőttek számára is. A felnőttek oktatását fontos feladatnak tekintjük. Ezzel a képzési formával lehetőséget teremtünk azoknak a felnőtteknek, akik valamilyen okból nem tudták nappali tagozaton elvégezni a középiskolát. Számukra az érettségi megszerzése növeli elhelyezkedési esélyeiket a munkaerőpiacon, vagy éppen segít megtartani jelenlegi állásukat. 10

Beiskolázás További nevelő-oktató munkánk alapját a felvett gyereklétszám biztosítja, ezért kell különös gondot fordítani beiskolázási tevékenységünkre. A romló demográfiai adatok ellenére nem csökkent jelentősen az utóbbi években az iskolánkba felvett fiatalok létszáma, de érzékelhetően csökken a szakiskolai iránti érdeklődés. A szülők előnyben részesítik az érettségit adó képzési formát. Beiskolázásunk sikere érdekében, minden évben részt veszünk az iskola vonzáskörzetében rendezett pályaválasztási kiállításokon. Iskolánkat tablókkal, tanműhelyben készített modellekkel, számítógépes programokkal mutatjuk be. Naprakész ismertető kiadványokon nyújtunk pályaválasztási segítséget a továbbtanulási lehetőségekről tájékozódó általános iskolásoknak. Az őszi hónapokban megrendezett Nyílt napokon fogadjuk az általános iskolai tanulókat és szüleiket. Bemutatjuk iskolánkat és válaszolunk felmerülő kérdéseikre. Iskolánkban nincs felvételi vizsga. A hozzánk jelentkező tanulók felvételi rangsorának kialakítása az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján történik. 2.4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A mindennapos munkakapcsolat gazdasági és törvényességi szempontból egyaránt fontos. 2008 február 1. dátummal iskolánk együttműködési megállapodást kötött a Szily TISZK kel: a gépészet és informatika szakmacsoportban, Petrik TISZK-kel: a környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportban a szakképzéssel összefüggő oktatási, nevelési, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési, továbbá szakmai továbbképzési, pályaorientációs és karrierépítő tanácsadási és közösségi feladatok közös ellátására. A tanulók szüleivel a szülői értekezleteken, ill. fogadóórákon találkozunk. Az osztályfőnökök a tanulókkal kapcsolatos rendkívüli eseményekről írásban és az elektronikus napló útján is értesítik a szülőket. Iskolaszék nincsen, de jól működik a Szülői Szervezet Választmánya, amely gyakorolja törvényes jogait. A szülők, mint partnerek elvárásairól és elégedettségéről felmérést végeztünk a COMENIUS I. minőségbiztosítási program keretében. Nevelő-oktató munkánk célkitűzéseit ennek ismeretében fogalmaztuk meg. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet elsősorban a szakmai munkához nyújt segítséget. Az intézet által szervezett továbbképzéseket, akkreditált továbbképzéseket, műhelyfoglalkozásokat a 11

kollegák az ifjúságvédelmi, az osztályfőnöki, a diákönkormányzati, mérés.értékelési és szaktárgyi témákban látogatták. A szakképzés átszervezése után is megmaradt kapcsolatunk a NSZFI az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek szervezése, illetve a szakmai továbbképzések is munkája részét képezik. A záróvizsgák szervezése, a beiskolázási tevékenység, és a kompetencia mérések kapcsán az Oktatási Hivatallal alakult ki munka-kapcsolat. A sajátos nevelési igényű tanulók révén kapcsolatban vagyunk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetségével (FODISZ), Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével (FONESZ), valamint az ország azon általános iskoláival, ahol hallássérültek nevelése, oktatása folyik. Kapcsolatunk a minisztériumokkal: Emberi Erőforrások Minisztériuma -- Oktatásért Felelős Államtitkárság (Biztosítja az iskolai nevelési-oktatási ellátást, valamint érvényesíti a tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jogokat. Emellett meghatározza a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és kötelességeit, valamint irányítja, működteti és fejleszti a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert. Továbbá támogatja az iskolai rendszerű szakképzést) Oktatási Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A szakmai vizsgák szervezésében jelenleg még a Budapesti Kézműves Kamarával, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, a XX.kerületi IPOSZ-szal tartunk kapcsolatot. 2013-ban az iskola együttműködési megállapodást kötött a XX. kerület több óvodájával, iskolájával, a Pesterzsébet Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetével (GAMESZ), a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal,a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság XX. kerületi Tűzoltóparancsnokságával. Iskolánk a megkötött együttműködési megállapodás keretein belül biztosítja, hogy tanulóink teljesíthessék a közösségi szolgálatot, amely 2016-tól az érettségi vizsga feltétele. 12

3. A NEVELÉSI PROGRAM Nem az a feladat, hogy minden hallgatónak mást, hanem az, hogy mindegyiknek eleget adjunk. (Eötvös Loránd) 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. Pedagógiai alapelvek Az Eötvös Loránd Szakközépiskolában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő-oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánk egész tevékenységében a humanista értékrendszer közvetítése valósul meg. A pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelési-oktatási folyamatban, ugyanakkor a pedagógusnak vezető, irányító szerepe van a pedagógiai tevékenységben. o A tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlettségi fokához mérten kell biztosítani. Az egyéni képességeket az oktatás során figyelembe kell venni. o A tanulók különböző közösségek tagjai, tehát a közösségek biztosítsanak lehetőséget a tanulók önállóságának, önkormányzó képességének a kibontakozásához. Munkánk során tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. o A pedagógiai tevékenység folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését. Az ismeretek közvetítésére a gyakorlat orientáltság legyen a jellemző. A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. Az iskola életében pozitív emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 13

o tanuló és tanuló, o tanuló és pedagógus, o szülő és pedagógus, o pedagógus és pedagógus között. Minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáinak megoldásában. Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos közvetítését, miközben oktató-nevelő tevékenységünk ezekben a kérdésekben semleges marad. Ugyanakkor szülői kérésre lehetőséget biztosítunk a hit- és vallásoktatásra. Az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanuló tájékoztatását és az ismeretek közlését tárgyilagosan és többoldalúan végzi. Ezt elvárni egyaránt joga a tanulónak és a szülőnek. Nevelő-oktató munkánkban alapelvnek tekintjük az egyenlő bánásmódot, amely kizár minden hátrányos különbségtételt, korlátozást, vagy kedvezést tanulóval vagy tanulócsoporttal kapcsolatban. Pedagógiai kultúránk fejlesztésével törekszünk a tanítási-tanulási folyamat motiválására. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket. Határozott, reális pontosan megfogalmazott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt és egész munkánkat végig kísérő tevékenysége a folyamatos fejlesztő ellenőrzés és értékelés. 3.1.2. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk általános célként fogalmazza meg a humánus értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékének közvetítését, a fiatalok testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőttekké, demokratikus elveket valló állampolgárokká nevelését. Alapvető feladatunk a kulcskompetenciák fejlesztése: azoknak a képességeknek a kialakítása, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a tanulót a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt világhoz 14

aktív szerepvállalásra ösztönzés a változások irányának és a tartalmának befolyásolásához a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a változások befolyásolása, saját sorsuk alakítása személyes boldogulás és fejlődés, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához való empátiák sikeres élet egy tudásalapú társadalomban, az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák konkrét fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a tantárgyak helyi tanterveiben fogalmaztuk meg. Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Intézményünk egyenrangúan kezeli a közismereti, és a szakmai előkészítő képzést. Minden irányban fenntartja a továbbhaladást, az átjárhatóságot, felkészít a továbbtanulásra. Az iskola konkrét céljai és funkciói a képzési rendszerünkből adódnak: A középfokú nevelés-oktatás szakasza: 15

o a szakiskola 9-10. évfolyama (kifutó), o a szakiskola 9-11. évfolyama (2013. szeptember 1-től) o a szakközépiskola 9-13. évfolyama amely az általános műveltséget megszilárdító és az általános műveltséget elmélyítő pályaválasztást segítő szakaszból áll. 3.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Célkitűzéseinknek megfelelően alapvető feladatunk a kreatív, szakmai felkészültségét használni tudó, a társadalomba beilleszkedő személyiség nevelése. Oktató-nevelő munkánkban a tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő természettudományos és társadalomtudományos műveltség és értékrendszert kell kialakítani, amely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi saját természeti és társadalmi valóságos viszonyrendszereinek megértésére, az aktív cselekvésformák alternatíváinak felismerésére. Fejleszteni kell tanulóinkban az informatikai szemlélet kialakítását, az információ gyűjtésének-kezelésének készségét, meg kell tanítanunk a digitális tananyagok alkalmazását, a multimédiás eszközök használatát. Az információhalmazban tudniuk kell a lényegest a lényegtelentől elválasztani, az új ismereteket elhelyezni az ismeretek rendszerében, felismerni és megérteni a dolgok mélyebb összefüggéseit. Feladatunk olyan a nemzet hagyományait ismerő és megértő toleráns, modern európai szellemiséggel rendelkező fiatalok nevelése, akik képesek ápolni a népek közötti megértést, előmozdítani a kulturális, a gazdasági és politikai kapcsolatokat. Olyan szabad, független személyiségek nevelése, akik mély önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket és céljaikat, akik tisztában vannak céljaik elérésének alapvető módszereivel, képesek az önmegvalósításra, az élet szeretetére és tiszteletére. Olyan művelt, tájékozott továbbfejlődésre képes fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akiket a magas szintű tudás mellett szilárd erkölcsi értékrend és igényesség jellemez. 16

Elsődleges feladatunk neveltjeink helyes hazafiságtudatának kialakítása. Meg kell ismertetnünk őket nemzeti múltunkkal, túlzás és elfogultság nélküli, valós magyarságtudat kialakulására kell törekednünk. Ennek eszközéül a történelem és irodalom megismerésén túl segítségül hívhatjuk a művészetek széles skáláját. Iskolánk feladata, hogy a tanulóink számára a lehetőségek határain belül biztosítsa az egészséges életmód feltételeit. Ezzel párhuzamosan ösztönöznünk kell őket arra, hogy kialakuljon bennük az egészséges életmód igénye és képessége. El kell érnünk, hogy mindennapi életük részévé váljon a mozgás, a természetjárás, a délutáni sportlehetőségek kihasználása, ezzel együtt a társas sportok közösségformáló erejének tudatosítása. Az életmód kérdéséhez szorosan kapcsolódva fel kell hívni tanulóink figyelmét szűkebb és tágabb környezetünk védelmének jelentőségére. Tudatosítanunk kell azokat a tennivalókat, amelyek ebben a kérdésben külön-külön és együttesen hárulnak ránk. Az anyagi környezet megóvása, lakóhelyünk és iskolánk tisztaságának biztosítása mindannyiunk közös érdeke. Rá kell vezetnünk tanulóinkat annak belátására, hogy a mikrokörnyezetet károsító tényezők hatással vannak az egész ország, szélesebb összefüggésben az egész Föld ökológiai egyensúlyára. A szellemi környezet védelme nem kevésbé fontos feladat, el kell érnünk azt, hogy diákjaink tudatosan küzdjenek a környezetükben érzékelhető agresszív magatartás, nyelvi durvaság ellen. Iskolánk tanulóinak jelentős része él csonka, vagy veszélyeztetett családban. Ennek következménye, hogy az eddigieknél nagyobb részt kell vállalnunk a családi életre nevelésből. A pedagógusnak (osztályfőnöki órákon, osztálykirándulásokon, stb.) a tematikus, gyakorlati segítségnyújtáson és tájékoztatáson kívül személyiségének erejével, erkölcsi alapállásával is példát kell mutatnia, sok esetben pótolnia a családból hiányzó apa-, vagy anya modellt. Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy családalapításuk után képesek legyenek a megfelelő döntések meghozatalára, a felelősségteljes gyermeknevelésre, a minden napi életben felmerülő gyakorlati problémák megoldására is. A szakiskolába járó (2012/2013. tanévben kifutó jelleggel indult az utolsó évfolyam), általános iskolát végzett tanulók a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás mellett olyan pályaorientációs oktatásban (elmélet és gyakorlat) részesüljenek, 17

amelynek birtokában a 10. évfolyam befejezése után határozott szakmaválasztásra képesek, vagy korábbi elképzelésüket módosítva folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolába járó, általános iskolát végzett tanulók a 9-11. olyan szakmai oktatásban részesüljenek, hogy megállják helyüket a munkaerőpiacon, vagy korábbi elképzelésüket módosítva folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai képzés terén legfontosabb alapelvként a korszerűséget és a szakértelmet fogalmazzuk meg. Európa-szerte egyre nagyobb verseny uralkodik a műszaki termékek gyártása és a szolgáltatások terén. A versenyhelyzetben csak azok a tanulók tudnak érvényesülni, akik csúcstechnológiai ismeretekkel rendelkeznek, és mindennél fontosabbnak tartják a legmagasabb színvonalú javítási és szolgáltatási tevékenység nyújtását. Olyan képességeket kell kialakítani tanulóinkban, amelyek hidat képeznek az általános és szakmai ismeretek között, és biztos alapot adnak a speciális szakmai tudás megszerzéséhez. Ennek érdekében: o o o o o jól képzett oktatók segítségével ismertetjük meg tanulóinkkal a velük szemben támasztott szakmai követelményeket és elvárásokat, megvalósítjuk a munkára és a szakma szeretetére való nevelést, fontosnak tartjuk a tanulók felelősségtudatának kialakítását, a szakmai és magánéleti problémák megoldásának képességét, a tolerancia képességét munkahelyi és emberi kapcsolataikban. Speciális cél és feladat a nyelvi előkészítő osztály képzésében (a képzés kifutó jellegű, az utolsó évfolyam a 2011/2012. tanévben kezdte meg a 9. évfolyamot): A tanulmányi idő 1 évvel történő meghosszabbítása az intenzív nyelvi felkészítést szolgálja. A képzés általános célja, hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a középiskolát. Ez azt jelenti, hogy a tanuló képes legyen egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. Feladatunk, hogy a tanítás során a tanulókat 18

motiváljuk a tanult nyelv és az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére. Tanulóink legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át fejleszteni, munkájukban használni, és új idegen nyelvet hatékonyan és sikeresen tanulni. Az idegen nyelv tanulása mellett az informatika kiemelt szerepe iskolánk profilja szempontjából rendkívül fontos. Feladataink a következőkben foglalhatók össze Erkölcsi nevelés erkölcsi érzék fejlesztése cselekedetekért, azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése közösségi beilleszkedés elősegítése Nemzet-haza iránti elkötelezettség kialakítása nyelvi kultúránk ápolása múltunk megismerése, megértése iránti igény hagyományaink, kultúrkincsünk ismerete, tisztelete szimbólumaink tisztelete azonosságtudatunk, önismeretünk, hazaszeretet a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása Állampolgárságra, demokráciára nevelés főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése önálló kritikai gondolkodás, vitakultúra, elemzőképesség fejlesztése Családi életre nevelés harmonikus családi minták közvetítése felelős párkapcsolatra, családi életre való felkészítés 19

családi életben felmerülő konfliktusok kezelésére való felkészítés Testi és lelki egészségre nevelés helyes táplálkozásra, mozgásra való igény felkeltése stresszkezelés módszereinek alkalmazása, testi, lelki egyensúly megőrzése káros függőségek megelőzése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség szociális érzékenység fejlesztése saját élményű tanuláson keresztül segítő magatartáshoz kapcsolódó képességek (együtt érzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás) fejlesztése Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás, életvitel képességének kialakítása a természeti és emberi értékek felismerése, megőrzése, környezetkímélő magatartás környezeti válságjelenségek megismertetése a közvetlen környezet értékeinek óvása, a természet tisztelete az otthon, az iskola, a munkahely esztétikája, a bennük lévő értékek, tárgyak óvása Gazdasági és pénzügyi nevelés saját felelősség felismerése az értékteremtő munka, a pénz világa és a fogyasztás területén rövid és hosszú távú célok és erőforrások kapcsolatának értése, ismerése egyéni és közösségi érdekek összefüggéseinek ismerete Szociális jártasság kialakítása kommunikatív és interaktív képességek fejlesztése kapcsolatteremtés és kapcsolattartás képességének fejlesztése 20

az emberi érintkezések viselkedési szabályainak megismerése, viselkedéskultúra elsajátítása Önismeret és társas kultúra fejlesztése a jó közérzet, a beilleszkedés fontossága a másik fél tisztelete, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség alkalmazkodás a velük kapcsolatban álló személyekhez előítélet-mentesség, tolerancia készség az együttműködésre másokkal, szolidaritás, nyitottság összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek kialakítása az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Médiatudatosságra nevelés az új és hagyományos médiumok nyelvének ismerete értelmező, kritikai beállítódás kialakítása média működésének és hatásmechanizmusainak ismerete A tanulás tanítása tanulási módszerek megismerése és rögzítése Személyes kapcsolatok fontosságának tudatosítása a valahová tartozás fontossága a család, az anyaság, szülők, nagyszülők tisztelete, a család nyújtotta védettség fontossága meghittség, önzetlenség, összetartozás érzése fogékonyság az intim emberi kapcsolatokra; barátság, szerelem Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz a közös európai értékekhez való pozitív viszony kialakítása 21

az EU megismerése az egyetemes emberi kultúra eredményeinek meg-ismerése nyitottság a különböző életmódok, kultúrák iránt a béke megbecsülése, megóvása a szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elutasítása a globális problémák, veszélyek felismerése, együtt-működési készség 3.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósulását akkor tekintjük eredményesnek, ha: szakközépiskolai végzős diákjaink túlnyomó többsége (minimum 85 %) a 12. évfolyam végén általános műveltséggel rendelkezik, o sikeres érettségi vizsgát tesz, o érettségi vizsgát követően szakképesítést szerezhet valamelyik TISZK-ben (beszámíthatósággal) o OKJ-ban meghatározott szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítést szerez (2013. szeptemberétől 9. évfolyamos tanulók esetében felmenő rendszerben)) rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amely alkalmassá teszik őt arra, hogy felsőfokú képzésben vegyen részt. A 9-10. évfolyamos szakiskolai képzésben szeretnénk, ha minden tanuló sikeresen befejezné a 10. évfolyamot, OKJ-s szakmát tanulhasson egy szakképző központban, vagy folytatná az érettségi megszerzéséért tanulmányait a szakközépiskolában. A 9-11. évfolyamos szakiskolai képzésben szeretnénk, ha tanulóink OKJben meghatározott szakképesítést szereznének. 22

Mindkét iskola típusban a távlati cél az, hogy tanulóink az iskolából kilépve képesek legyenek értelmes munkát találni, és bármikor új ismereteket befogadni. Képzésünk 9-10. évfolyamát minden területen alapozásnak tekintjük, számolva a hozzánk jelentkező tanulók többségének gyenge, közepes tudásszintjével, a magyar nyelvet, az idegen nyelvet, az informatikát és a matematikát csoportbontásban tanítjuk. Nevelési-oktatási célkitűzéseink egy részét nem hagyományos tanórai keretben, hanem tanulmányi kirándulás, színház-, levéltár-, múzeumlátogatás, valamint Eötvös emléknap keretében valósítjuk meg. Az iskola megfogalmazott céljai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas, differenciált eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Eszközeink megválasztásakor figyelembe vesszük: az elérendő célokat, a tanulók személyiségét, a tanulói közösség jellemzőit. 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen (direkt) módszerek tanári követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés Közvetett (indirekt) módszerek a tanulói közösség tevékenységeinek megszervezése (önkormányzati, fizikai, tanulmányi feladatok szervezése) hagyományok kialakítása, követelés ellenőrzés ösztönzés 23

2. Magatartási modellek közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) elbeszélés tények, jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat beszélgetés a tanulók elemző munkája a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben, pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből közvélemény irányítása: közvetett: - követelés - ösztönzés - ellenőrzés - vita, felvilágosítás 3.1.5. Egységes alapokra épülő differenciálás: A fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulásszervezés optimális megoldásához képzett pedagógusokra, a pedagógiai infrastruktúra széles választékára van szükség. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére Együttműködő (kooperatív) tanulás technikáinak, formáinak alkalmazása Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és 24

teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek a tanulás és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók differenciált nevelése, oktatása. A tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazása mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 3.1.6. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez a következő elvek szerint biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit: A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon és más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása 25

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk iskolánk tanulóinak a helyes táplálkozásra, mozgásra való igényének felkeltése, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására való megtanítása, testi, lelki egyensúly megőrzése való igényének felkeltése, erre irányuló módszerek elsajáttítatása, káros függőségek megelőzése. 3.2.1. Személyiségfejlesztés Az iskolában folyó nevelési tevékenység leghangsúlyosabb területe a személyiségfejlesztés. A hozzánk kerülő 14-15 éves serdülők nyitottak, sok bennük a kíváncsiság. Szép és nehéz feladatunk a bennük rejlő értékek felszínre hozása. A mi munkánk általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése. Ehhez meg kell teremtenünk az intézmény mikroközösségében az értékek egyensúlyát. Tudatosítanunk kell tanulóinkban a biológiai lét értékeit, segítenünk kell abban, hogy kialakuljon az én harmóniája, ki kell építenünk dinamikus társas kapcsolatokat, humanizált társadalmi és világképet kell sugároznunk. A személyiségfejlesztés körében a következő konkrét célokat kívánjuk megvalósítani. Esélyegyenlőséget biztosítunk; nevelésünk és oktatásunk minden területén az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit és érdeklődését figyelembe véve folytatjuk munkánkat. Az iskola életét olyképpen szervezzük és működtetjük, hogy a tanuló a nevelési folyamat legfontosabb eleme legyen: ne tárgya, hanem alanya a tevékenységnek. Minden folyamatban egyértelműen határozzuk meg az elvárásokat és feladatokat oly módon, hogy a serdülői személyiség méltósága, önállósága ne sérüljön. 26

A tanulói személyiség minden összetevőjét: testi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeit a legszélesebb körben kívánjuk fejleszteni. Kiemelt célunk az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása és fejlesztése. Törekszünk olyan programok megvalósítására, amelyek a környezetből származó megterhelések és ártalmak csökkentésére irányulnak. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladat: Általános műveltség, szakmai ismeretek közvetítése. Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség (tisztelet, szolidaritás, tolerancia) kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az én-harmóniája, önértékelés, önfejlesztés igényének kialakítása. Az önismeret, a tanuló saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Egészséges életmódra nevelés Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkabírásának fejlesztése, felkészítés, terhelések elviselésére. Káros szenvedélyek 27

kialakulásának megelőzése. (Részletesen az egészségnevelési programban.) A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az egyéni teljesítőképesség fejlesztése. A pályaválasztással kapcsolatos felelősségérzet kialakítása. A konvertálható szaktudás fontosságának felismertettetése. A pályamódosítási lehetőségek bemutatása. A nyitott iskola Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. A személyiségfejlesztés területén felhasználható eszközök és lehetőségek szakmai és közismereti versenyek sportversenyek szakkörök vetélkedők természetjárás stb. 3.3. Egészségneveléssel összefüggő feladatok Iskolánknak nagy hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy iskolánk és az iskolai élet a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Ehhez együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, szülők, tanulók, külső szervezetek között, biztosítani kell az egészséges környezetet, az egészséges étkezés, testedzés, szabadidős tevékenység lehetőségét. 28

Feladatok: problémafeltárás, helyzetértékelés (tanulók egészségi, fizikális, mentális állapotának megismerése, iskolának, mint színtérnek az állapotfelmérése: osztálytermek, mosdók, öltözők, iskolaudvar, világítás, nyílászárók, padok, ) egészséges táplálkozás biztosítása (büfé, iskolai étkeztetés) egészséges táplálkozásra való igény kialakítása, fejlesztése mindennapos testnevelés, testedzés biztosítása dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás megelőzése iskolán belüli bántalmazás megelőzése szexuális, családi életre való nevelés közösségalapú egészségfejlesztő programok szervezése (sportprogramok, kirándulások, versenyek ) 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakításának, megteremtésének folyamata, a serdülő szocializációja társadalmiasulásának, állampolgárrá válásának elősegítése, közéletben való részvételének előkészítése. Kétféle összefüggésben beszélhetünk közösségfejlesztésről: egyfelől egy némiképp véletlenszerűen egy csoportba kerülő fiatalok (egy osztály) közösségé kovácsolása tekintetében, másrészt pedig az oktató-nevelő intézmény egészét érintő közösségteremtés vonatkozásában. Az osztály tanulóinak valódi közösségé szervezése elsősorban az osztályfőnökön és a tanulóközösségen múlik. Ebben a fejlesztő folyamatban támaszkodnunk kell a gyerekek öntevékenységére, önismeretére. Az iskola alaptevékenységéből fakadó kötöttségek határain belül arra kell törekednünk, hogy olyan célokat tűzzünk az osztály minden tanulója elé, amelyeknek megvalósulását fontosnak tartják, s elérésük érdekében fizikai és szellemi energiájukat mozgósítani tudják. A közösen elért eredmények az egyes ember önbizalmát, segítőkész hozzáállását erősítik. Ugyanakkor teret kell nyitnunk az egyéni elképzelések megvalósulásának is. Fontos, hogy az osztályfőnök tisztában legyen azzal, hogy a közösség összekovácsolásában kikre számíthat. Tudnia kell, hogy mely tanulók képesek pozitív vagy negatív irányban befolyásolni a folyamatot. Ennek megismeréséhez szociometriai felmérés adhat jelentős segítséget. Jó közösség akkor alakul ki, ha az osztálytársak valóban (egymást segítő, az egyéni véleményt tiszteletben tartó) igazi társakká válnak. Az iskola, mint makroközösség fejlesztése ennél sokkal sokrétűbb feladat. A döntő mozzanat azonban itt is a közös célok eléréséhez szükséges tevékenységek összehangolása. Arra kell törekednünk, hogy az iskolai élet minden résztvevője (tanulók, tanárok, alkalmazottak) átérezze a 29

kitűzött célok fontosságát, és mindent megtegyen ezek megvalósításáért. A közösség egészének úgy kell tevékenykednie, hogy minden tagjának lelki egészségét óvja, segítse a társakat a beilleszkedésbe. A közösségfejlesztés területén a NAT közös követelményeire alapozva érhetünk el számottevő eredményt. Szociális jártasság kialakítása kommunikatív és interaktív képességek fejlesztése kapcsolatteremtés és kapcsolattartás képességének fejlesztése az emberi érintkezések viselkedési szabályainak megismerése, viselkedéskultúra elsajátítása Társas hatékonyság fejlesztése a jó közérzet, a beilleszkedés fontossága a másik fél tisztelete, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség alkalmazkodás a velük kapcsolatban álló személyekhez előítélet-mentesség, tolerancia készség az együttműködésre másokkal, szolidaritás, nyitottság összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek kialakítása az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Személyes kapcsolatok fontosságának tudatosítása a valahová tartozás fontossága a család, az anyaság, szülők, nagyszülők tisztelete, a család nyújtotta védettség fontossága meghittség, önzetlenség, összetartozás érzése fogékonyság az intim emberi kapcsolatokra; barátság, szerelem Nemzet-haza iránti elkötelezettség kialakítása nyelvi kultúránk ápolása múltunk megismerése, megértése iránti igény hagyományaink, kultúrkincsünk ismerete, tisztelete szimbólumaink tisztelete azonosságtudatunk, önismeretünk, hazaszeretet a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz a közös európai értékekhez való pozitív viszony kialakítása az EU megismerése az egyetemes emberi kultúra eredményeinek meg-ismerése 30

nyitottság a különböző életmódok, kultúrák iránt a béke megbecsülése, megóvása a szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elutasítása a globális problémák, veszélyek felismerése, együtt-működési készség 3.4.1. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. A nevelőtestület tagjai a tanítás-tanulás folyamat megszervezése, a tanulásirányítás, a tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Az osztályfőnöki órákon a tanulókat érdeklő témák megbeszélése, etikai kérdések megvitatása személyiségfejlesztő, közös programok, feladatok megoldása közösségfejlesztő hatású. 3.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek a közösségfejlesztésben A tanórán kívüli tevékenységekben való tanulói részvétel nem kötelező. Néhány program jellegéből adódóan költségeket ró a tanulóra. Ilyen esetekben a költségek vállalását a tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával igazolja. Azok a tanulók, akik a programban részt kívánnak venni, de szociálisan hátrányos helyzetűek, az iskola alapítványából támogatást kapnak. Hagyományőrző tevékenységek: Eötvös-nap (megemlékezés az iskola névadójáról, koszorúzás, egész napos iskolai rendezvény, vetélkedősorozat) Kerületi Erzsébet napi rendezvény (helytörténeti vetélkedő) Hallássérült Tanulók Országos Szabóky Adolf Informatika és Sportversenyét (Tanévenként egy alkalommal megrendezett országos tanulmányi tehetséggondozó és sport verseny, amelyre az ország bármely, hallássérült tanulók képzésével foglalkozó iskolájából várunk jelentkezőket, s amelyet iskolánk informatika és testnevelés szakos pedagógusai szerveznek és bonyolítanak le.) Hagyományos iskolai ünnepségek (tanévnyitó, október 23., március 15., tanévzáró) 31

Hagyományos iskolai megemlékezések (október 6. megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, megemlékezés a Holocaust áldozatairól, összetartozás napja) Iskolai rendezvények (gólyaavatás, karácsonyi műsor, szalagavató bál, farsang, ballagás) Az iskola tevékenységéről évkönyv kiadása Eötvös-kupa sportversenyek (készségtárgyak munkaközössége által tanévenként megszervezett iskolai futballbajnokság két korcsoportban: 9-10. évfolyamom és 11-12. évfolyamon, továbbá iskolai asztalitenisz bajnokság, farsangi focikupa) Szakkörök (a tanulók egyéni képességeit fejlesztő foglalkozások (elméleti és gyakorlati) szerveződésüket a tanulói igények határozzák meg. Hagyományosan megszervezett szakkörök: hegesztő szakkör, automatizálási szakkör, CNC-szakkör, kézműves szakkör, színjátszó-kör, AutoCad-, Inventor szakkör) Felzárkóztató foglalkozások (a 9. évfolyamon a bemenő mérés és a tanuló tanulmány eredménye alapján a szaktanár kötelezheti a tanulót a foglalkozáson való részvételre. Erről az e-napló útján a szülőt informálja.) Tanulószobai foglalkozás (a 9.-10. évfolyamon minden nap az igényeknek megfelelően - 2-3 órában biztosítjuk a tanulók hasznos szabadidő eltöltését, segítjük a tanórákra való felkészülését.) Múzeum, kiállítás megtekintése, koncertlátogatás (iskolai programként tantárgyhoz kötötten a tanulóközösség csoportos látogatást tesz bizonyos témák feldolgozásának megkönnyítésére, és az általános műveltség elmélyítésére.) Tanulmányi kirándulás (a tanév során egy alkalommal osztályonként kirándulást szervezünk, amelynek célja a közösségfejlesztésen túl hazánk nevezetességeinek, tájainak megismerése, a hazához való kötődés elmélyítése.) 32

Természetjáró-kör (havonta egy alkalommal túra szervezése, bekapcsolódás a hazai turisztikai mozgalomba) Fakultatív terepgyakorlat (iskola épületén kívüli szakmai foglalkozás) Szakmai kirándulás (szakmai tanárok, szakoktatók által szervezett üzem- vagy gyárlátogatás, szakmai rendezvényen kiállításon való részvétel) 3.4.3. A diákönkormányzat szerepe a közösségfejlesztésben A diákönkormányzatnak a közösségszerveződés folyamatában kulcs-fontosságú szerepe van. Feladatát 2.6.1. fejezet tartalmazza. Mindezek a lehetőségek erősítik a közösséghez való tartozás tudatát, kialakítják a felelősségérzést, és növelik az iskolánkhoz való tartozás élményét. 3.5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai 3.5.1. Pedagógusok feladatai Az iskola pedagógusa eleget tesz a közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárásoknak, feladatoknak: Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. Fogadó órákon kapcsolatot tart a szülőkkel (gondviselőkkel) és tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. Az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó adminisztrációt ellátja. 33

A tanulói hiányzásokat adminisztrálja. A belső vizsgák lebonyolításának résztvevője.(feladat-, tételsor kidolgozás, vizsgáztatás) A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a H -s készenléti feladatokat. Beosztás szerinti folyosóügyeletet ellát. Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-, teremfelügyeletet lát el. Részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. Tudomására jutott balesetről azonnal értesíti az iskola vezetőit. A pedagógus munkaideje heti 40 óra. (Részfoglalkozásúaknál a munkaszerződésben foglaltak az irányadók.) Az adott tanévre szóló munkabeosztását az órarend határozza meg. A megbízáson alapuló feladatokat minden esetben az iskola igazgatója adja ki. A tanítás nélküli munkanapokon ettől eltérő utasítás hiányában - a programtól függően végzi feladatát. Ide tartozik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, szalagavató, ballagás, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap. Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. 34

3.5.2. Könyvtáros feladatai A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait. Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban. Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. Elkészíti a könyvtár éves beszámolóját és a könyvtári állományra vonatkozó statisztikai beszámolót. Részt vesz tankönyvtámogatásra jogosult tanulók tankönyvellátásában. A könyvtári állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. Beszerzi és feldolgozza a dokumentumokatfeldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat. Az állományt rendszeresen gondozza, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi. Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, végzi a kölcsönzést. Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít. Biztosítja, és a vizsgahelyszínekre előkészíti a külső- és belső szervezésű vizsgák, mérések könyvtárból adható segédeszközeit. Aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz. Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe foglalhatja, az iskola életével kapcsolatban bármilyen ügyben bírálatot gyakorolhat, külön jogszabályokban rögzített esetekben szavazhat. 35

3.5.3. A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a diákközösség szándékainak, elképzeléseinek összehangolása A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A DÖK tanár a diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét. A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, értékeléséhez. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság). Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel. 3.5.4. A munkaközösség-vezető feladata A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: Összeállítja az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján, a munkaközösség tagjainak bevonásával a munkaközösség éves programját. A munkaprogram végrehajtása során irányítja a munkaközösség szakmai munkáját, összehangolja tagjainak ezirányú tevékenységét, rendszeresen látogatja óráikat. 36

Ellenőrzi és összehangolja az igazgatónak történő benyújtás előtt a munkaközösség tanmeneteit. Beszámolót, értékelést, adott esetben elemzést készít a nevelőtestület számára munkaközösségének tevékenységéről, a munkaterv végrehajtásáról. Segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését. Az iskolavezetéssel együtt szervezi területe szakmai, tanulmányi versenyeit, segíti a tehetséges tanulók kiválasztását, felkészítését. Részt vesz a munkaközösség tantárgyfelosztásának tervezésében. Irányítja az időszakonkénti eredményességi vizsgálatokat, méréseket, szükség esetén részt vesz elemzésükben, értékelésükben, az ezekből következő feladat meghatározásában. Javaslatot tesz az intézményi működési feladatokhoz, az oktató-nevelő munkához kapcsolódó intézményi szabályzatok változtatására, az intézményben folyó szakmai tevékenység korszerűsítésére, a nevelési értekezletek témáinak megválasztására. Figyelemmel kíséri az éves ütemterv időarányos megvalósulását, segíti az intézményvezetést a feladatok teljesítésében, a szervezési munkák ellenőrzésében, különös tekintettel az iskolai hagyományokból adódó nagyrendezvények, illetve munkaközösségét szakmailag érintő feladatok esetében. Együttműködik az iskola vezetésével a tankönyvrendelésben, koordinálja a munkaközösséget érintő tankönyvek kiválasztását. 3.5.5. Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata Az osztályfőnök osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános feladatokon túl további feladatai a következők: Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. Összehangolja és segíti az osztályban tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az e-napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előremeneteléről. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. 37

Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, szülői választmánnyal, segíti őket feladataik végrehajtásában. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, koordinátorral. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint az ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Tanév elején tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi oktatásban részesíti a tanulókat az iskola munkavédelmi felelőseinek irányításával. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban lehetővé tenni. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában. Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. 38

3.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 3.6.1. A sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókkal kapcsolatos fejlesztési feladatok Iskolánk sajátossága a hallássérült fiatalok képzése. A hallássérült fiatalok tanulhatnak mind a szakközépiskolai mind a szakiskolai osztályokban, valamint a felnőttek szakközépiskolájában. A képzés szervezésének sajátosságai: A hallássérült tanulók kis létszámú osztályokban tanulnak. Egy egy csoportba azonos, vagy hasonló adottságú (hallásállapotú) tanulók járnak (siket-nagyothalló). Pedagógusaink egy része szurdopedagógus, vagy jelnyelvi ismeretekkel rendelkezik, szükség esetén használja a jelkommunikációt, illetve artikulációval, beszédtempóval alkalmazkodik a tanulók speciális sajátosságaihoz. Vizualizálással, technikai eszközök (számítógép, írásvetítő, projektor, aktív tábla, DVD-, VHS-lejátszó) alkalmazásával segítjük a tanári magyarázat megértését, a tanulási folyamatot. A tanulási nehézségek enyhítése érdekében megvalósítjuk az egyéni képességekhez igazodó tanórai és felzárkóztató foglalkozást. A speciális habilitációs és rehabilitációs foglalkozások célja: a tanuló hanganyagának, beszédállapotának, szókincsének, nyelvi kifejező készségének, megtartó emlékezetének felmérése és fejlesztése, az egyéni képességekhez igazodva. 3.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartás-zavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-19. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulat-ingadozások, világfájdalmas, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben 39

és destruktív magatartásformák deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzete szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését, vagy túlzott negatív hangadását. Az említett gyermekek többnyire: A tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók, Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók, A család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok, A tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. A devianciára hajló másság kezelése, a gyermek furcsa viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. Tekintettel arra, hogy sok esetben a beilleszkedési -, magatartási-, viselkedési zavarok hátterében nemcsak szocio-kulturális problémák, életvezetési, családi krízishelyzetek, hanem például felderíthetetlen dyslexia is állhat, a tanulási nehézségek okának felderítése csak részben pedagógiai feladat. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel rendelkezik, vagy fogyatékosságban szenved, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. A rehabilitációs célú foglalkoztatás, a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Mivel a tanulási, viselkedési nehézségek többnyire összefonódnak, illetve esetenként ok-okozati kapcsolatba kerülnek egymással, fontos, hogy a pedagógus az egyes megnyilvánulásokat ne elszigetelten nézze, hanem kísérelje meg a gyerek aktuális helyzetét megérteni, a segítő, korrekciós hálózatokkal felvenni a kapcsolatokat. A probléma megoldása soha nem egyetlen pedagógus (pl. az osztályfőnök) feladata. Szükség van a társak, az osztály, a pedagógus kollegák, a szülők, a megfelelő szakemberek bevonására is. Az iskola az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban. egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat, felzárkóztató, pótló foglalkozások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, 40

szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről, drog-és alkohol prevenciós foglalkozásokat szervezünk segítő szakemberek irányításával, egyéni foglalkozás, fejlesztés biztosítása a dyslexiás, dysgraphias tanulók számára. 3.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk tantestületének fontos feladata a tehetséggondozás. Ennek eszközei a tanórai csoportbontás mellett az érdeklődési kör alapján szerveződő szakkörök és a nem kötelező tanórai foglalkozások. Ezek lehetőséget biztosítanak az egyéni és csoportos önkifejezésre, de a közösen végzett alkotó, kreatív munka, a beilleszkedési nehézségek leküzdésében is fontos szerepet játszik. Ezt a célt segíti a szakköri tevékenység mellett az iskolai ill. fővárosi és országos versenyeken való feltételek megteremtése ill. a tanulók felkészítése. A tehetség adottságra épülő - gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott - képesség, mely egy vagy több területen az átlagosat túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A pedagógusaink feladata ebben a meghatározásban tehetségkutatás a tehetséges tanuló motiválása tanulók akaraterejének mozgósítása önálló ismeretszerzési technikák elsajátíttatása (könyvtár, Internet használat, stb.) tanórai differenciált foglalkoztatás kerületi, területi, országos szintű versenyekre való egyéni felkészítés (OKTV, OSZTV, OMTV, Arany Dániel matematikai verseny, Édes Anyanyelvünk verseny, AutoCad-verseny, Fővárosi Komplex Tanulmányi Verseny) iskolai versenyek szervezése, a tanulók versenyre való felkészítése Hagyományosan, minden tanévben megszervezett iskolai versenyek: helyesíróverseny, szavalóverseny, Föld-napja plakátverseny, matematikai feladatmegoldó és informatikai verseny ( matematikai, informatikai teaház ), idegen nyelvi verseny angol és német nyelvből, hallássérültek jelnyelvi versenye, elsősegélynyújtó verseny) segítségadás: szakkönyvek, folyóiratok, egyéb tanuláshoz, ismeretszerzéshez szükséges eszközök, külön feladatok központi foglalkozásokra (FPI tehetségfejlesztő programjai) irányítás szakkörök szervezése a tanulók érdeklődési körének megfelelően. Hagyományosan megszervezett szakköreink: hegesztő szakkör, automatizálási szakkör, CNC-szakkör, AutoCad-, Inventor szakkör kézműves szakkör, színjátszó-kör. 41

A tehetséggondozás lényegéhez tartozik, hogy a tantestület minden tagja vigyázzon az igazi tehetségre (ne csak az adott tantárgyat oktató tanár), senki ne nyomhassa el a tehetséges tanulót. 3.6.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Azok a tanulók, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, a középiskolába jutás időszakára jelentős hátránnyal bírnak társaikhoz képest. Ezen hátrányok csökkentése ill. leküzdése közös erőfeszítést igényel. Mindenek előtt fel kell tárni a kudarc okait (pszichikai hatások, nem megfelelő tanulási módszerek, stb.), ezután kezdhetünk hozzá a felzárkóztatáshoz. Egyénre szabottan a tanuló személyiségjegyeinek ismeretében kell megválasztanunk a legoptimálisabb módszert. Vannak olyan esetek, amikor a pedagógus segítsége nem elegendő, ekkor az osztályfőnök feladata, hogy megfelelő szakemberhez irányítsa a tanulót. Az esetleges általános iskolai (írás, olvasás, számolás) hiányosságok pótlására kiscsoportos korrepetálást szervezünk az értő olvasás fejlesztése, az íráskészség javítása és a matematika alapjainak pótlása érdekében. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a tantárgyi csoportbontás matematikából és anyanyelvből. A 9. évfolyamon év elején tantárgyi felméréssel iskolai és FPPTI (bemeneti mérés anyanyelv, matematika, fizika, idegen nyelv) térképezzük fel a helyzetet, és ennek megfelelően szervezzük munkánkat (csoportbontás, felzárkóztató foglalkozás). Általános pedagógiai tapasztalat, hogy a különböző tantárgyak befogadása, megismerése eltérő módszerekkel érhető el. Ezért a 9. évfolyamon minden szaktanár fontos feladata megtanítani a diákokat arra, hogyan kell az adott tantárgyat tanulni ahhoz, hogy a munka hatékony, a megszerzett tudás tartós legyen. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások is segítik. A gyengék, ill. tanórákat mulasztók számára így lehetővé válik a lemaradások csökkentése, megszüntetése. A szakértői vélemény alapján bizonyos tantárgyból teljes vagy részleges felmentéssel rendelkező vagy hosszabb ideig betegség miatt lemaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulóinkat egyéni foglalkozásokon fejlesztjük. A hallássérült tanulók részére a gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készít. Tanáraink szükség esetén ajánlják tanulóinknak a korrepetálásokon, tanulószobai foglalkozásokon való részvételt. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása során az alábbi területek fejlesztését tartjuk fontosnak: az egyénre szabott tanulási módszerek kimunkálását, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását, az alapvető gondolkodási kultúra fejlesztését. Két korcsoport esetén van szükség fokozott tevékenységre: a 9. és a 12. évfolyamon. A 9. évfolyam tanulóinál felmerülő hiányosságok leküzdésében fontos szerepet kap a tanulószobai foglalkozás. Minden munkanapon egy humán és egy reáltantárgyakat tanító kolléga egyénileg foglalkozik a hozzá fordulókkal 42

mindig arra a feladatra koncentrálva, amely a tanulónak a legnagyobb problémát jelenti. A 12. évfolyamon gyakran találkozunk olyanokkal, akik folyamatos tanulás során képesek a pillanatnyi kihívásoknak megfelelni, de vélhetően stresszhelyzetben (ilyen az érettségi vizsga) képtelenek tudásukat mozgósítani. Őket segítik az érettségire felkészítő foglalkozások, korrepetálások. Bár az iskolának nincs pszichológusa, a tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozások megszervezéséhez segítséget kérünk alkalmanként külső szakembertől. Mivel alapelvként fogadtuk el, hogy a tanulók fejlődését önmagukhoz viszonyítjuk, ezért pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap az, hogy a valamilyen okból lemaradó tanulók értékelésénél a reális, ugyanakkor a tanuló további fejlődése szempontjából segítő képet alkossunk. 3.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogainak gyakorlása 3.7.1. Diákönkormányzat feladata A tanulók, a tanuló-közösségek érdekképviselete, iskolai életük szervezése. A diákönkormányzat munkáját iskolánkban egy pedagógus segíti, aki kapcsolatot tart az iskola vezetőivel. A diákönkormányzatba a tanulók osztályonként delegálnak képviselőket. A diákbizottság elnökét szavazás útján választják. Iskolánk diákönkormányzatának döntési joga van saját munkájának megszervezésében, a tisztségviselők megválasztásában. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van az iskolát érintő programok kialakításában. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat támogat minden szabadidős és kulturális eseményt. 3.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának és együttműködésének formái Az iskola elsődleges felhasználója a gyermek és a szülő, ezért együttműködő partnerként kell kezelni őket. 43

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetősé-gének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diák-önkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az elekronikus naplón keresztül, szükség esetén levélben) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnök tájékoztatják: az iskola honlapján keresztül folyamatosan, továbbá az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet (félévente minimum egyszer) Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, 44

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra (félévente minimum egyszer) Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb. Nyílt napok Feladata, hogy a leendő tanulóink és szüleik személyesen tájékozódjanak, és betekintést nyerjenek az iskolánkról. A szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg, amelyet az iskola honlapján közzéteszünk, és rendszeresen frissítünk. Az iskola SZMSZ-e tartalmazza azokat a tájékoztatási formákat és időpontokat, amelyek a pedagógiai-, és minőségirányítási programra vonatkoznak. A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával. 3.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 3.9.1. Osztályozó vizsga A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: mulasztása elérte a rendeletben megszabott határt és emiatt érdemjeggyel nem értékelhető miatt a tanév végén nem osztályozható felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet; engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsga teljesítésének határidejé az iskola házirendje szabályozza: 45

3.9.2. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga a pontos időpontját a házirend tartalmazza Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérelemmel a tanévet megismételheti. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanuló tanulmányait első alkalommal az évfolyam megismétlésével folytathatja. Nem tanköteles tanuló ugyanazt az évfolyamot másodszor igazgatói engedéllyel ismételheti meg. 3.9.3. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott, tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A különbözeti és a javítóvizsgák részeit (írásbeli/szóbeli), időbeosztását és időtartalmát, a vizsgán való megfelelés minimumszintjét százalékos arányban táblázat tartalmazza. 1. Különbözeti vizsgák részei Munkaközösség Humán Idegen nyelvi Informatika közismereti Informatika szakmai A kötelező vizsgarészek írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli A vizsgarésze k pontozási aránya 46 Az írásbeli / gyakorlati vizsga időtartama A vizsgarészek teljesítésének minimuma Írásbe Szóbeli li 2 : 1 60 perc 30 % 30 % 1 : 1 60 perc gyakorlati - 60 perc írásbeli / gyakorlati 1 : 1 60 perc A minősítési tartományo k megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) megfelelt nem felelt meg (30 % alatt)

Készség tárgyak Informatika Idegen nyelvi Humán Munkaközösség Készségtárgyak Műszaki Természettudomá nyos írásbeli / gyakorlati írásbeli (elmélet) + szóbeli (gyakorlat) - 60 perc 60 perc 20 % 10 % írásbeli - 60 perc 10% 10% megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) megfelelt nem felelt meg (30 % alatt) 1. Javító - és osztályozó vizsgák részei Tantárgyak magyar nyelv, történelem, társadalomismer et irodalom angol nyelv német nyelv info. közism. info. szakmai elm. info. szakmai gyak. A kötelező vizsgarészek írásbeli + szóbeli (önálló témakifejtés) írásbeli (teszt, műelemző esszé) + szóbeli (önálló témakifejtés) írásbeli (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, önálló szövegalkotás) + szóbeli (bevezető beszélgetés, önálló témakifejtés) gyakorlati + szóbeli A vizsgarés zek pontozási aránya Az írásbeli / gyakorlat i vizsga időtartam a A vizsgarészek teljesítésének minimuma Írásbe li Szóbe li 2 : 1 60 perc 30 % 30 % 2 : 1 2 x 60 perc 5 : 1 60 perc 30 % 30 % 20 % 25 % 3 : 1 60 perc 20 % 10 % írásbeli + szóbeli 2 : 1 60 perc 20 % 10 % gyakorlati - 90 perc - - ének-zene, rajz írásbeli + szóbeli 1 : 1 60 perc 20 % 10 % testnevelés gyakorlati + szóbeli 1 : 1 60 perc 20 % 10 % A minősítés i tartomán yok (2-3-4-5 osztályza tok) 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 47

Természettud ományos Műszaki szakmai orientáció gépészeti alapismeretek résztárgyai, környezetvédel mi alapismeretek résztárgyai biológia, fizika, földrajz, kémia matematika írásbeli + szóbeli 1 : 1 60 perc 20 % 10 % írásbeli + szóbeli 2 : 1 60 perc 20 % 10 % írásbeli szóbeli vizsga esetén 2 : 1 90 perc 20 % 10 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 30 50 70 90 % 48

3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola beiskolázási körzete: Budapest és környéke. Hallássérült tanulók beiskolázási körzete: országos. A beiskolázási elveket, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulói rangsor alapja, amennyiben az iskola igazgatója a nevelőtestület véleménye alapján másképp nem rendelkezik, az általános iskolai tanulmányi előmenetel. Szakiskolai osztályba a szakma jellegétől függően feltétel az előírásoknak megfelelő orvosi pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló szakmacsoport választását, illetve idegennyelvválasztását vesszük figyelembe, szem előtt tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A nyelvi nívócsoportok kialakítását felmérés előzi meg. Szakképző évfolyamra a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (II/14. évfolyamok) A pedagógiai programban, illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. A feltétel feltétele: - I/13. évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló középiskolai bizonyítvány, - érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint), - vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga, - orvosi alkalmassági vizsga, - jogszabályban meghatározott életkor. Esti tagozatos felnőttoktatásra A feltétel feltétele: - szakmunkás-bizonyítvány megléte, - hallássérültséget igazoló szakértői vagy szakorvosi vélemény. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról az igazgató dönt a szülő írásbeli kérelme, az osztályfőnök és az osztályban tanítók és kiskorú tanuló esetén a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján. Egy másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a 49

szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Másik iskolából átvett tanulónak azokból a tantárgyakból, amelyeket a másik iskolában nem tanult, s amelyeket bizonyítvánnyal nem tud igazolni, különbözati vizsgát kell tennie. Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el meghallgatva a két osztályfőnök véleményét. A szakiskola 9-10. évfolyamának képzési programja rokon a szakközépiskola megfelelő évfolyamainak tartalmával, így biztosítható az átjárhatóság az iskolán belül is. 3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolai órákon belül(osztályfőnöki óra, biológia óra, testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon szakkör formájában valósítjuk meg. Az iskola célja és feladata, hogy a tanulók ismerjék meg: annak a jelentőségét, hogy saját ténykedésük életmentő lehet sajátítsák el a korszerű elsősegély ismereteket, az újraélesztés fogalmát és az időhatárokon folyó emberi kötelezettségeket funkcionális anatómia áttekintését és az alapvető biológiai lényegét az alapvető életműködés legfőbb zavarát az újraélesztés ABC-jének értelmét az elsősegélynyújtás általános szabályait Az iskola célja és feladata, hogy a tanulók sajátítsák el: a segélyhívás teljes módját alapvető életműködéses zavarainak felismerését az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást az újraélesztés ABC-jével kapcsolatos teendőket a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat. 50

4. HELYI TANTERV 4.1. Óraterv: az iskola egyes évfolyamain tanított kötelező tantárgyak és óraszámaik Intézményünk a miniszter által kiadott kerettanterveket fogja alkalmazni 2012- től. A szakközépiskola 9-13. ill. a szakiskola 9-10. évfolyamán alkalmazott helyi tanterv bevezetésének ütemtervét az alábbi táblázatba foglaltuk össze: Tanév 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013 Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. HK2003E HK2003E HK2003E NYE2004 Hk2003Sz Hk2003Sz Hk2003Sz NYE2004 NYE2004 NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 H2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2003E Hk2003Sz NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2003E Hk2003Sz NYE2004 HK2003E Hk2003Sz NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 NYE2004 NYE2004 NYE2004 NYE2004 2013-2014 H2013 H2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 HK2008KÖZÖS NYE2004 NYE2004 A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik: HK2003 = a 2003. szeptemberétől a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján esetlegesen a kerettantervek felhasználásával elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv; NYE2004 = 2004-ben indított nyelvi előkészítő osztály HK2008KÖZÖS = Intézmény összevonás következtében 2008.év szeptemberétől érvényes a 2/2008. Kerettantervi OKM. rendelet alapján. H2013 = 2013. szeptemberétől érvényes, 51/2012. EMMI rendelet alapján készült helyi tanterv 51

4.1.1. Jelenlegi óratervek Az iskola a Pedagógiai programjába a miniszter által kiadott kerettantervi ajánlások alapján készítette el a helyi tantervét. A szakmai előkészítő ismereteket a TISZK-ekkel történt együttműködési megállapodás szerint, a beszámíthatóság figyelembe vételével, a fenntartó ajánlása alapján készítette el. A fentiek szerinti óratervek szakmacsoportonként: 2008/2009., 2009/2010., 2010/2011. tanévekben 9. évfolyamos nyelvi előkészítős, és 2009/2010. 2010/2011. tanévekben 9. évfolyamos szakközépiskolai osztályok Szakközépiskola KHF 2965-5/4/2008. (gépészeti, környezetvédelmi, informatika) 2-3. sz. táblázat 2011/2012., 2012/2013. tanévekben 9. évfolyamos nyelvi előkészítős és nem nyelvi előkészítős szakközépiskolai és szakiskolai osztályok Közoktatásról szóló 1993/LXXIX. törvény 48. alapján Szakközépiskola a 9. évfolyamon heti 3 óra testnevelést bevezetve a 4-5. sz. táblázat szerint módosulnak az óratervek Szakiskola 6. sz. táblázat 2013/2014. tanévtől 9. évfolyamos szakközépiskolai és szakiskolai osztályok Szakközépiskola 7. sz. táblázat Szakiskola. 8. sz. táblázat A felnőttek (esti) középiskolájának óraterve: Az érettségi vizsgára felkészítő felnőttoktatásban való részvétel feltétele a szakiskolában, vagy szakmunkásképző iskolában megszerzett szakmai végzettség, melyet beszámítunk a 9. évfolyam elvégzésének elismerésével. Ezért a képzést a 10. évfolyamon kezdjük el. 9. sz. táblázat Szakmacsoportos orientáció/alapozás résztantárgyai (2012/2013. tanévben vagy az azt megelőző tanévekben 9. évfolyamos tanulók számára): 52

Informatika szakmacsoport Elmélet Környezetvédelem és vízgazdálkodás szakmacsoport Gyakorlat Elmélet Gépészet szakmacsoport Gyakorlat Elmélet 1. táblázat 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos orientációs elmélet 2 óra Gépészeti szakmacsoportos orientációs elmélet 2 óra Mechanika 2 óra Technológia 2 óra Gépelemek 2 óra Technológia 2 óra Gépészeti szakmacsoportos orientációs gyakorlat 4 óra Gépészeti szakmacsoportos orientációs gyakorlat 4 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat 4 óra CAD ismeretek 2 óra Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat 4 óra CAD ismeretek 2 óra Környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoportos orientációs elmélet 2 óra Környezetvédelmi és vízgazdálkodási orientációs gyakorlat 4 óra Környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoportos 2 óra Környezetvédelem és vízgazdálkodás alapozó gyakorlat 4 óra Műszaki ismeretek 2 óra Vízgazdálkodás 2 óra Környezetvédelem és vízgazdálkodás alapozó gyakorlat 5 óra Földméréstan 1 óra Környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoportos alapozó ismeretek 2 óra Környezettechnika 2 óra Környezetvédelem és vízgazdálkodás alapozó gyakorlat 4 óra Analitika 2 óra Informatika szakmacsoportos orientációs elmélet 2 óra műszaki rajz 1 óra programozás elmélet 1 óra informatika alapozó ismeretek (elektronika alapjai ) 2 óra informatika szakmai elmélet 2 óra programozás elmélet 1 óra szakmai matematika 1 óra programozás elmélet 2 óra 53

Gyakorlat Informatika szakmacsoportos orientációs gyakorlat (4 óra) informatika orientációs gyakorlat (hardver gyak.)2 óra programozás gyakorlat 1óra médiaismeret 1 óra informatika alapozó gyakorlat (szoftver) 2 óra programozás gyakorlat 2 óra CAD ismeretek 2 óra informatika alapozó gyakorlat 2 óra programozás gyakorlat 2 óra szoftver ismeret 2 óra 54

2. táblázat 55

3. táblázat 56

4. táblázat 57

5. táblázat 58

6. táblázat 59