Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.
Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán Viktor
Építész- de1iníciók munkámat a pénz segítségével számomra fontos dolgokra cserélhetem el. ZsaneA [a pénz] kézzelfogható energiasűrűség Dávid A pénz önmagában semmi. Csak akkor létezik, ha körforgásban van. Lelle
A pénz funkciói Elszámolási egység Az áruk mértékegységéül szolgál Lehetővé teszi az összehasonlítást Forgalmi eszköz A csere általános eszközeként az áruk mozgását köves Vagyontartási eszköz A forgalomból kilépve vagyonként létezik Fizetési eszköz Árumozgástól függetlenül, ellentételezés nélkül cserél gazdát
Fajták Árupénz Az adoa gazdaságban áruként is jelen van (pl. arany) Hitelpénz Törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitelvisszafizetéssel szűnik meg Készpénz Tárgyi formában megjelenő törvényes fizetőeszköz (pl. érme) Számlapénz Hitelintézeteknél elhelyezea betétek
Alapfogalmak PénzhelyeAesítők Váltó (árucsere során keletkező fizetési ígérvény) Nézzük meg! Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása teszi Kötelezvény A kibocsátó ígéretet tesz a névérték és a kamatok egy későbbi időpontban történő visszafizetésére Leszámítolás Bankjegy A bankjegy a bank által kibocsátoa kötelezvény Nem fizet kamatot, a hitelt maga a bankjegy testesas meg
Alapfogalmak Hitelügylet A szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, a pénzbeni ellenszolgáltatást viszont egy későbbi időpontban nyújtják. [Meyer- Solt, 154. old.] Nominálkamat A pénzkölcsön ára A nominálkamat és a kölcsönzöa összeg aránya a kamatláb M t+1 M t =1+ i
Alapfogalmak Árfolyamérték AdoA névértékű kötelezvény jelenértéke 10%- os kamatláb mellea mekkora összeget ajánlanánk fel egy megbízható adós 100 Ft- os kötelezvényéért? PV = 1+ i A kötelezvények árfolyama és a nominálkamatláb ellentétes irányban változik Reálkamat A hitelezés hozamából megvásárolható árumennyiség J
Fisher- tétel M ( 1+ i) 1+ π M = ρm Reálkamat ρ + π i Infláció jellemzően elhanyagolhatóan kicsi 0 ebből a kamatláb: 1+ ρ = ( ) 1+ π M M 1+ i 1+ ρ = 1+ i 1+ π ρ + π + ρπ = i ( 1+ ρ) ( 1+ π ) =1+ i
Várakozások Infláció Az infláció jövőbeni értékeire várakozásokat alakítunk ki Ennek következtében a reálkamat mértéke sem biztos Az az árumennyiség, amelynek beszerzésére valamely gazdasági szereplő befektetésének hozamából számít [Meyer- Solt, 158. old.] A várt reálkamatláb nagyságát a nominális kamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg Fisher- tétel ρ e i π e
Pénzteremtés Legegyszerűbb eset Egyetlen bank Kizárólag készpénz Nincs infláció és inflációs várakozások Bank 1 1+ i B Készpénz Kötelezvény B Gazdasági szereplő
Pénzteremtés Számlapénz A szereplők ügyleteinek lebonyolításához nincs szükség a pénz tárgyi megjelenésére A fizetés egy könyvelési művelet (jóváírás) A pénzteremtés szintén A számlakönyvben jóváírják az elvileg kifizetendő összeget Bank Jóváírás Kötelezvény Gazdasági szereplő
Problémák A teremtea pénz a bank saját pénze Akiknek nincs fennálló hitelügylete, azok semmilyen módon sem kényszeríthetőek a bank saját pénzének elfogadására Mi gátolja a túlzoa pénzteremtést? Mi történik ha több banki szereplő van jelen? Az egyes bankok nem kötelesek egymás pénzét elfogadni Törvényes fizetőeszköz Minden szereplő köteles elfogadni Szükség van egy elszámolóházra (clearing house)
Központi Bank A bankok bankja Rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával Biztosítja a hitelrendszer működőképességét Biztosítja a pénzérték stabilitását A kormány bankja Lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit Birtokolja és kezeli a moetáris tartalékokat Fenntartja az ország nemzetközi fizetőképességét Nem profitorientált Kereskedelmi bankok
Kétszintű bankrendszer KözponS 2. Megbízás Bank Törvényes 3. Jóváírás fizetőeszköz Kereskedelmi bank Kereskedelmi bank 1. Átutalási megbízás 4. Pénzügyi teljesítés Adós ügyfél Termék vagy szolgáltatás Szállító ügyfél
Tartalékolás A fizetőképesség fenntartása érdekében a bankok jegybankpénzt tartanak (Kötelező és fölös) tartalék A tartalék jegybankpénzben áll rendelkezésre A modern hitelpénz mögöa NINCS reálfedezet Aranystandard majd BreAon Woods rendszer 1973- ig A korlátlan pénzteremtést a kötelező tartalékráta korlátozza (t ) A fedezetet betétgyűjtésből kell biztosítani Ennek azonban többszázszorosa helyezhető ki hitelként
Pénzaggregátumok Likviditás szerint A likviditás azt fejezi ki, hogy az adoo eszköz milyen mértékben használható fel forgalmi eszközként vagy milyen mértékben és gyorsan cserélhető forgalmi eszközre. [Meyer- Solt, 163. old.] M 0 jegybankpénz- állomány (JBP) Készpénz + jegybanki betétek M 1 közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök M 0 + látra szóló betétek M 2 kvázipénz (tágabb értelmezés) Likviditás
További fogalmak Készpénzhányad A teljes pénzkínálat készpénz formájában létező hányada m r = Tartalékráta KP KP + KBP ebből: Megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi banki pénznek A tartalékolás csökkens a megszerezhető kamatokat t = JBB KBP KP = m r 1 m r KBP
A pénzkínálat elemei A jegybank pénzkínálata (M 0 ) készpénzből és jegybanki számlapénzből áll (csak banki ügyfelek) M 0 = KP + JBB = m r KBP + t KBP = m + t 1 m r r 1 m r 1 m r Ebből a kereskedelmi banki pénzmennyiség: ( ) KBP KBP = 1 m r m r + t (1 m r ) M 0 Számlapénz Monetáris bázis (JBP)
A pénzkínálat A teljes pénzmennyiség jészpénzből és kereskedelmi banki számlapénzből áll: M 1 = KP + KBP Az előzőeket behelyeaesítve: Átrendezve: M 1 = m r M 1 + ( 1 m r )M 1 = 1 m r ( ) JBP m r + t 1 m r 1 m r ( ) JBP m r + t 1 m r
A pénzmultiplikátor Egyszerűsítés után (figyelembe véve, hogy M 0 =JBP) M 1 = Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé Értéke szükségszerűen nagyobb, mint egy 1 ( ) M 0 m r + t 1 m r PénzmulLplikátor Ha a készpénzhányad nulla, akkor a mulsplikátor maximális
A pénzkínálati függvény A tervezea nominális jegybankbénz- mennyiség és a forgalomnak felkínált nominális pénzmennyiség közöz összefüggés A tartalékolás költségei miaa a pénzkínálat áaétesen függ a nominális kamatlábtól M 1 = 1 m r + ( 1 m r )t + ( 1 m r )t f i ( ) M 0 Kötelező tartalék Fölöstartalék
A pénzkínálati függvény i 0 i A nominálkamatláb emelkedése növeli a tartalékolás költségeit, ezért a fölös tartalékok csökkennek, a pénzkínálat pedig nő. A kötelező tartalékrátát elérve a tartalékok nem csökkenhetnek tovább, a pénzkínálat konstans. M S
A pénzkereslet A leglikvidebb vagyontárgy meghatározoo összegének tartására irányuló szándék [Meyer- Solt, 172. old.] A pénz forgalmi eszköz funkcióját csak akkor töls be, ha a forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségben rendelkezésre áll A pénzkereslet reálpénzösszegre irányul A pénztartás a vagyontartás egy formája Költsége a feláldozoa hozam vagy kamat (alternamv költség) A vagyon átmenes formája
Pénzkeresleti motívumok Tranzakciós Vásárlások lebonyolítása és tartozások kiegyenlítése A tranzakciók átlagos pénzigénye és a pénztartás költségei határozzák meg Óvatossági Az előre nem látható események kivédésére Spekulációs Célja a vagyon értékének megőrzése és növelése Eszközvásárlás és eladás Keynes
Pénzkeresleti függvény A gazdasági szereplők összessége által tartani kívánt pénzmennyiséget a jövedelem, a nominálkamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg L L( Y,i,i e,π e ) L Y > 0, L i < 0, L i e > 0, L π e < 0 Tranzakciós moavum Bizonytalanság Keynes
Pénzpiaci egyensúly Reálpénzmennyiség A forgalomban lévő pénzmennyiség reálértéke az az árumennyiség, amelyet a pénztulajdonosok ebből adoo árak melleo vásárolhatnak [Meyer- Solt, 184. old.] Pénzpiaci egyensúlyban a reálkereslet és a reálkínálat megyegyezik L( Y,i,π e ) = M S P A reálkínálat a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosa