SZAKÉRTÓIJELENTÉS. Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről

SZAKÉRTÓIJELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola szakmai ellenőrzéséről Megrendelő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Készítette: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatási szakértő igazolás száma: SZ028260

2 SZAKÉRTÖIJELENTÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Szakmai ellenőrzéséről A szakmai ellenőrzés megrendelője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A szakmai ellenőrzést végző: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési Képzési Intézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatási szakértő, tanügy-igazgatási szakterület igazolás száma: SZ028260 és A szakmai ellenőrzés célja: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. (8) bekezdés c) pontja alapján az intézmény szakmai munkájának ellenőrzése a vizsgálati program alapján. A szakmai ellenőrzés időszaka: Vizsgálati program szerint a 2008-2011. időszakra terjed ki A vizsgálat módszere: Helyszíni vizsgálat, dokumentumok elemzése, szabályozások megvalósításának ellenőrzése, személyes egyeztetés az intézmény vezetésével, a munkaközösség vezetők egy körével. A helyszíni vizsgálatban részt vett: Oroszvári István igazgató munkaközösség vezetők

3 A vizsgált dokumentumok: Az ellenőrzés során, a vizsgálati szempontokhoz kapcsolódóan a szakértő az alábbi dokumentumokat kapta meg az eredetivel megegyező elektronikus formájában: Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Munkatervek (intézményi és szakmai munkaközösségi) Beszámolók Az intézményre adatbázis, illtetve dokumentumok Valamennyi alap dokumentum a fenntartó Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott. A vizsgálat jogszabályi háttere: Törvények: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Rendeletek: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1999. (XII.22.) Korm. rendelet138/1992. évi kormányrendelet

4 a 138/1992. évi Korm. Rendelet Egyéb dokumentumok: a vizsgált időszakban hatályos Országos Képzési Jegyzék az intézmény alap dokumentumai a pedagógusok végzettségre,szakképzettségre vonatkozó adatai I. BEVEZETŐ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012.évben szakmai ellenőrzést rendelt el 6 nevelési-oktatási intézményben, így a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola esetében is. A fenntartó i szándéknak megfelelően a szakmai vizsgálat két irányú: > egyrészt átfogó szakmai elemzést ad a vizsgálati program alapján az intézmény elmúlt három éves tevékenységéről, > másrészt elemzi a vizsgált időszakban történt szervezeti és szakmai változásokat, annak hatásait jövőre nézve. A szakmai vizsgálat a fenntartó által meghatározott vizsgálati ellenőrzési program szerint valósult meg, az alábbi területeken: A pedagógiai program végrehajtása. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának elemzése. Humán erőforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének ellenőrzése, értékelése. Munkatervek és beszámolók elemzése. Az intézményben a nevelő-oktató munka eredményességének elemzése az elmúlt 3 tanévben. A munkaközösségek és más formálisan is létrehozott teamek tevékenységének elemzése.

5 II. HELYZETELEMZÉS A) A vizsgált intézmény rövid bemutatása, általános jellemzői: A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 1990-ben kezdte meg működését, 1996-tól vette fel nevét. Nyíregyháza és vonzáskörzet általános iskoláiból kerülnek ki az iskola tanulói. 2011. december 15- kelt Alapító okirata szerint kötelező beiskolázásra kijelölt intézmény. Az intézmény a Nyírvidék TISZK partnerintézménye. Szakiskola feladata hátrányos és halmozottan hátrányos társadalmi rétegek gyermekeinek a képzése, szakmai kompetenciájának fejlesztése. Beiskolázása a 2009/2010. tanévtől kezdődően stabilizálódott, a tanulói létszám folyamatosan emelkedik. A vizsgált időszakban az intézmény tanulólétszámának alakulása: 2008/09 2009/10 2010/11 Tanulók száma 348 fő 292 fő 303 fő Tanulócsoportok száma 17 16 16 A vizsgált időszakban az intézmény képzési szerkezete az alábbi volt: ~ szakmacsoportos alapozó képzés - keres kedelem-marketing, üzletei adminisztráció szakmacsoport - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - építészet szakmacsoport ~ alternatív szakképzés - felzárkóztató oktatás - kőműves - bolti eladó - szociális gondozó

6 Évfolyamok száma: Nappali tagozaton: - szakiskola 2+2; 2+3; 1-3 évfolyam - felzárkóztató oktatás 1 évfolyam - általános iskola (5-8 évfolyam) 4 évfolyam Az iskola feladatai: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók általános iskolai és szakiskolai oktatása Felzárkóztató oktatás szervezése Felzárkóztató bázisiskola Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kötelező iskolázásra kijelölt iskola Képzési profil szerinti szolgáltatás A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók: Tanév SNI HH HHH 2008/2009 4 225 135 2009/2010 9 224 141 2010/2011 12 151 140 Az intézmény rendezett, kulturált környezetben működik, tárgyi feltételrendszere megfelel az intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírtaknak. B) A vizsgálati programban rögzített szakmai ellenőrzési területek elemzése, szakmai vélemény kialakítása, a vizsgálati program szempontsora alapján Az iskola rendelkezik a jogszabályok által előírt valamennyi alapdokumentummal, melyek módosítása az aktualitásoknak megfelelően folyamatosan megtörtént.

7 Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata egyértelmű szabályozást biztosít az intézmény teljes körű tevékenységére. Rögzíti a vezetői szinteket, intézményben működő szervezeteket és közösségeket, azok jogszabály biztosította jogköreit. Előírt formátummal és tartalommal rendelkezik. A Házirend a közoktatási törvény 40. (8-10) foglaltak figyelembe vételével készült. Az Esélyegyenlőségi terv az esélyegyenlőségi törvényre épül. 1. A pedagógiai programnak megfelelő intézményi működés vizsgálata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 48. (1) bekezdés a) és b) pontja rendelkezik arról, hogy a közoktatási intézmény pedagógiai programjának milyen kötelező elemei vannak. A nevelési terv szabályozza a tanulói összetételnek megfelelő nevelési elveket, folyamatokat. Az iskola nevelési programja A helyi tanterv a központi kerettanterv elvárásaira kell épüljön. A szakmai program a közoktatási törvény 48. (1) bek. c) pontja szerint készül a szakképző évfolyamok helyi tanterveként Az intézmény pedagógiai programja 2011. májustól van érvényben. A nevelési terv (program) a közoktatási törvény 48. (1) a) pontjában előírt valamennyi nevelési területet szabályozza. Kiemelt figyelmet kapott a személyiség és közösségfejlesztés feladatain belül a szocializációs folyamat, megfelelő életmódra nevelés segítése. A vizsgált munkaközösségi tervekben, intézményi munkatervben egyaránt megfogalmazódnak a fenti elvek. A helyi tanterv: a közoktatási törvény 48. (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tesz eleget a dokumentum. A kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX.2l.) kormo rendelet által elvártak teljesülnek, mert az intézmény mely akkreditált tanterv családot alkalmazz a közismereti illetve szakmai tárgyak területén. Szakiskolai kerettantervet tekinti a helyi tanterv alapjának. Szakmai program részletesen szabályozza egyes szakmák éves órahálóját, követelményrendszerét, szakmai tartaimát a közoktatási törvény 48. (1) bek. e) pontja alapján.

8 Az adott tanévek órakeretei megfelelnek a jogszabályban foglaltaknak. 2. Az intézmény minőségirányítási programjának elemzése: Az intézmény rendelkezik a fenntartó által jóváhagyott Intézményi Minőségirányítási Programmal (továbbiakban: IMIP). A dokumentum tartalma és szerkezete megfelelt a közoktatási törvény 40. (11) bekezdésében megfogalmazott elvárásoknak. Az intézményben betöltött helye, szerepe is a fenti joghelynek megfelelően akkor valósulhatna meg maradéktalanul, ha az intézmény biztosítja az alapdokumentumok közötti összhangot, az egységes követelményrendszert. Az önértékelés folyamata szabályozott, a mérési eredmények visszacsatolása az egyes munkaközösségekhez megvalósult. A mérési csoport munkaterve összhangban volt a munkaközösségekével. Az iskola éves munkatervében megjelenik az aktuális tanév feladatrendszere. Az önértékelés folyamata szabályozott, évenkénti értékelést végeznek. Megállapítható, hogy a mérés-értékelés-ellenörzés folyamata működik az iskolában. 3. Humán erőforrás intézményi felhasználásának és fejlesztésének értékelése: Az intézmény szakos ellátottsága teljes körű volt, a pedagógusok meghatározó része sok éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az adatok alapján megállapítható, hogy a tanárok végzettsége szakképzettsége megfelel a közoktatási törvény l6. -ában meghatározottaknak. Az intézmény rendelkezik pedagógus továbbképzési tervvel. A 2008/2009. tanévben a TÁMOP projektnek köszönhetően a pedagógusok 90%-a vett részt továbbképzéseken, másoddiplomás képzésen 26%. 4. Munkatervek és beszámolók elemzése: A vizsgált időszak elemzéséhez konkrét segítséget nyújtott, hogy az intézményben rendelkezésre állt valamennyi vizsgált tanév munkaterve, félévi és év végi nevelőtestületi beszámolói. A megállapításokat a szakértő e témakör elemzésénél összevontan fogalmazza meg az elmúlt három év és a jelenlegi iskolai tapasztalatok alapján, mivel a dokumentáció rendszere folyamatos és azonos.

9 A fentiek alapján megállapítható, hogy: az aktuális tanév munkaterv e mindig összhangban van az intézmény alapdokumentumaival. meghatározó az aktuális tanév rendje és a törvényi változások figyelembe vétele, az iskolahasználók teljes körének átlátható feladatrendszert, biztosítanak, a munkaközösségek es reszortfelelősök munkaprogramjával együtt, a feladatok időarányos végrehajtásának ellenőrzése biztosított, az év végi beszámolók átfogóak, a két iskolában ugyan eltérő szerkezetű és tartalmú, de mindkettő részletes betekintést nyújt az adott tanév nevelési-oktatási eredményéről. Megállapítható, hogy a munkatervek összhangban vannak az adott tanév aktuális feladatrendszerével. Átfogó tervező munkát mutatnak, konkrét feladat és felelősi rendszerrel. A beszámolók átfogó elemzéseket tartalmaznak, konkrét és célirányos helyzetelemzést biztosítva.. 5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése az elmúlt három tanévben: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése az elmúlt három tanében. A vizsgált időszakban a legfontosabb eredményességi mutatók az alábbiak voltak: országos kompetenciamérés, a tanulók tanulmányi eredményei, a lemorzsolódás mértéke, szakmunkás vizsgák eredményei az IMIP-re épülő, adott tanévre vonatkozó mérések. Kötelező iskolai mérések ( diagnosztikus, formatív, szummatív) Az országos kompetenciamérés mutatószámait elemezve megállapítható, hogy a vizsgált időszak minden évében az iskolai átlageredmények matematikából és szövegértésből nem haladja meg szakiskolai és az országos átlagot. A mérési eredményeket minden évben elemzik, és az alapkompetenciák fejlesztésének további feladatit ez alapján határozzák meg. A fentiek ellenére

10 A tanulók tanulmányi eredményei közepesek, a bukások, valamint a mulasztás miatt évismétlők száma magas, bár folyamatosan csökken, de még így is 50% körüli. Az iskola tanulólétszámához viszonyítva is magas a lemorzsolódó tanulók száma. 6. A munkaközösségek, teamek tevékenységének elemzése: Az intézményben működő munkaközösségek felsorolását és azok munkáját az SZMSZ szabályozza. A szakmai munkaközösségek a vizsgált időszakban jelentős szerepet vállaltak az iskola szakmai munkájának fejlesztésében. Munkájukat éves munkaterv szerint végezték és végzik, Beszámolójuk része volt az éves évértékelésnek. Öt munkaközösség működik az intézményben, melyekben helyet kapnak a tanulás módszertannal, személyiség fejlesztéssel foglalkozó pedagógusok mellett a pszichológus, szociálpedagógus is. C) A szakmai vizsgálat összegzése: A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola tante stül ete mint pedagógiailag, mint emberileg nehéz feladatot vállaló közösség. Tanulóik zöme hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő és szociális hátrány okkal terhelt családokból származik. Ezeknek megfelelően alakította ki az intézmény szakmai feladatait és ennek felelnek meg az intézményi dokumentációkban foglaltak, így a szakiskola pedagógusai komplex programot valósítanak meg a mindennapi oktató-nevelő munkájuk során. Ezzel is esélyt teremtve a felzárkóztatásra a halmozottan hátrányos diákjaik számára. Nyíregyháza, 2012. május 25. \ I ~~~~-C)-- - L~ng Erzsébet közoktatási szakértő

' '10 )<f~/2. 0( 111 ~ ct!.~ t" l ~S:L:f-~ 2012 MÁ J. 29,..., Bencs Lá z16 Szakiskola és ÁJtalános IskoJa 4400 yír gyháza. Tiszavas ári... t 12. Telet: n/fax: 06 (42) 420-154, 06 (42) 420-157 htlp:/iw\...w.bcncsl nyh.sulinet.hu NviREGYHAlA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTER1 HIVATAL IX. Oktatási. Kulturalis és Sport Osztaly. Et1:.:é l~ ""6"" " :J..201Z..1ú.N..nl ~la! ós : " c:: :~.~...:-::-:..... I,'ellékl"I.............db EIi; 'I rr.~ ' J -';"i-"r;.~... \...E "e...,...(f....,.-... = ':1'..«~.~ K,"' js!3'r.a...~-~~ -.. IGAZGATÓI SZAKJJAIÖNÉRTÉKELÉS (2008-2011. időszak) Nyíregyháza, 2012. május 21.

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS Tartalomjegyzék Az intézmény helye, szerepe a környezetében, az iskola keresettsége... 3 1.1 Létszámváltozás alakulása... 3 1.2 Iskolaválasztási tendenciák... 3 1.3 A partnerek elégedettsége... 4 1,4 Társadalmi és szakmai elismertség... 4 2 Képzési és tanulói teljesítmények értékelése... 5 2.1 Tanulmányi eredmények... 5 2.2 Tehetséggondozás területei és eredményei..... 5 2.3 A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása... 7 2,4 Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések... 8 2.5 Országos mérések eredményei... 10 3 A nevelőtestület munkájának értékelése... II 3.1 A nevelés és oktatás, mint szolgáltatás egységes arculata és minősége az iskolábanil 3.2 A mérési eredmények visszacsatolása a pedagógiai folyamatba... 12 3.3 A pedagógus át- és továbbképzés megfelelése a pedagógiai programban megfogalmazott tartalmi célkitűzéseknek... 13 4 Az iskola működésének fejlesztése... 14 4.1 A minőségfejlesztő tevékenység érvényesülése (az intézményműködés folyamatában és szabályozottságában, a nevelő-oktató munkában)... 14 4.2 Innovációk, program és tantervfejlesztés a helyi pedagógiai-szakmai alkotómunka területén... 14 5 Intézmény marketing, külső kapcsolatok... 15 5.1 Kapcsolatok a partnerekkel... 15 6 A tárgyi feltételek bemutatása... 16 6.1 Az épület állapota, tanterem ellátottság, eszközellátottság... 16 6.2 A gyakorlóhelyek kihasználtsága... 18 7 Melléklet... 19 2

IGAZGATÓIŰNERTEKELES BENCS LÁSZLÓ SZAKTSKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1 Az intézmény helye, szerepe a környezetében, az iskola keresettsége 1.1 Létszámváltozás alakulása Az intézmény tanulólétszáma a 2008/2009. tanévben 348 fó volt 17 tanulócsoportban. A következő tanévben csökkent az intézményi tanulólétszám, mivel a tanulócsoportok száma 17-ről 16-ra csökkent. A 2009/20 l O-es tanévtől kezdődően már stabilizálódott a tanulólétszám, és folyamatos emelkedés figyelhető meg. Az szakképzési változások és a csökkenő demográfiai létszámadatok erősen befolyásolják az intézményi létszámot. A folyamatos változások ellenére is sikerült az átlaglétszámok tekintetében megőrizni a stabilitást. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az átlaglétszámot negatívan befolyásolják a hagyományos kétéves és az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató osztályok létszámai, ugyanis az osztályalakításnál két főnek számítanak. További problémát jelent ugyanakkor, hogy a magasabb évfolyamokon folyamatos tanulólétszám csökkenés figyelhető meg, melynek okai a tankötelezettség teljesítése utáni kimaradás, a lemorzsolódás, a megélhetési problémák miatti előrehozott munkavállalás, a szorgalom és kitartás hiány, valamint az irreális életcélok meghatározása, a deviáns magatartás. Összességében azonban az elmúlt időszak mutatószámait figyelembe véve nem következett be jelentős változás a tanulócsoportok és tanulólétszámok tanévenkénti összehasonlitásában, az átlaglétszámok stabil állandóságot mutatnak:. (l.sz.-2.sz. táblázat) 1.2 Iskolaválasztási tendenciák Az alapító okiratunk alapján szakiskolánk kötelező beiskolázású intézmény, amely jelentős mértékben meghatározza a beiskolázási feladatainkat az általános felvételi eljárás során. A jegyzői határozattal iskolánkba irányított tanköteles koru tanulók számára tanu1ócsoportonként és szakmánként biztosít juk a felvehető osztálylétszám 15%-át. A kedvezőtlen demográfiai statisztikai adatok a középfokon is éreztetik hatásukat, ezért olyan diákok is felvételt nyernek első körben más környező iskolákban, akiket korábban elutasított a megjelölt intézmény. Így jelentős mértékben lecsökkent a jegyzőis határozattal iskolánkba utasított diákok száma, a korábbi 30-40 főről 1-2 főre. A beiskolázási mutatószámokat vizsgálva megállapítható, hogy az intézmény színes képzési kínálata ellenére sem növekedett az intézménybe jelentkezők száma. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a csökkenő demográfiai mutatószámokat, akkor ez is jelentős eredménynek számít a beiskolázási mutatószámokat elemezve. Megállapítható hogy mind a jelentkezők száma, mind a jelentkezési arányszám rendkívüli állandóságot mutat, szinte hajszálra megegyeznek a jelentkezési mutatószámok a vizsgált évek összehasoniításában. A jelentkezési arányszám 1,9 és 2,1 között oszlik meg. (3.sz. táblázat) A csökkenő demográfiai adatok tükrében ezek a mutatószámok is azt bizonyítják, hogy az iskola képzési kínálata megfelel a partneri igényeknek, szülői és tanulói elvárásoknak. Szak:iskolánk Nyíregyháza városában betöltött szerepének megerősítése és az intézményünk népszerűsítése érdekében intézménynépszerusítő marketing tevékenységet folytatunk. Felkeressük az általános iskolák végzős diákjait és osztályfónökí órák keretében bemutatjuk szak:iskolánkat, képzési program jainkat, továbbá rendszeres résztvevői és 3

IGAZGATÓIONÉRTÉKELÉS két alkalommal házigazdái voltunk a Megyei Munkaügyi Központ szervezésében meg rendezésre kerülő pályaválasztási kiállításnak. Az intézmény versenyképességének megőrzése érdekében nyíltnapot szervezünk, és fo lyamatosan az iskolahasználók igényeihez igazít juk a képzési kínálatunkat is. 1.3 A partnerek elégedettsége Az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott minőségelvű célok megvalósítása szempontjából meghatározó a partnerek és iskolahasználók elvárásaihoz való alkalmazkodás. A közvetlen és közvetett partnerek elégedettségének mérése a szabályozó dokumentumok és az Intézményi Minőségirányítási Modell útmutatásai alapján került feldolgozásra. 1.4 Társadalmi és szakmai elismertség Szakiskolánk olyan speciális képzési igényeket kielégítő intézmény, amely a város oktatásszerkezetében egyre meghatározóbb szerepet tölt be. Szakiskolánk feladata a hátrányos és a halmozottan hátrányos társadalmi rétegek gyermekeinek a képzése, szakmai kompetenciáinak fejlesztése. Ez a feladat többletterheléssel és elkötelezett oktatónevelő munkával jár, ennek elismeréseként Nyíregyháza város önkormányzata segített megoldani az intézmény évek óta fennálló infrastrukturális problémáit egy Uniós támogatás keretében. Ennek eredményeként iskolánk új telephelyre költözhetett, biztosítva ezzel a 21. századi infrastrukturális feltételeket. Azt gondolom, hogy az intézmény társadalmi és szakmai megítélését is bizonyítja az a tény, hogy a fenntartó önkormányzat partneri együttműködés keretében támogatja és biztosítja az intézmény oktató-nevelő munkájának célkitűzését. Ugyanakkor gyakran tapasztaljuk, hogy az iskola megítélése negatív. Ez a tény gyakran nélkülözi a valóságalapot, mely rosszindulatú beidegződések és negatív sztereotípiák eredménye, ezzel hátrányos helyzetbe hozva szakiskolánkat a beiskolázáskor és a felvételi eljárás során. Ezeket a negatív előítéleteket igyekszik az intézményünk a szakmai munkájával ellensúlyozni, ezzel is öregbítve az intézmény szakmai rumevét. Az iskola 22 éves történetének egyik legjelentősebb változása a Térségi Integrált Szakképző Központhoz való csatlakozás, amely 19 szakképző intézménnyel együtt, közös konzorciumi partneri kapcsolatot tesz lehetővé. Az együttműködés eredménye a csúcstechnológiával felszereit, európai színvonalú szakképzés megvalósításával a gyakorlati képzés megteremtése. Szakiskolánk gyorsan fejlődő, a 21. század változó oktatás tartalmi követelményeihez és az iskolahasználók igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az innovatív fejlesztéseket megvalósító, együttműködésre törekvő intézmény. 4

IGAZGATÓIONÉRTÉKELÉS 2 Képzési és tanulói teljesítmények értékelése 2.1 Tanulmányi eredmények A tanulmányi eredmények értékelése szempontjából figyelembe kell venni szakiskolánk tanulói összetételét, a programban résztvevők előképzettségét, diákjaink szociokulturális hátteret, a tantervi követelményeket, az oktatási forma jellegét és a megvalósítandó célokat. A statisztikai adatok feldolgozásakor megállapítható, hogy az intézmény tanulmányi eredményeinek átlaga egy év kivételével állandó a vizsgált tanéveket összehasonlítva. Ez intézményi szinten jó közepes eredménynek felel meg, mely se nem romlott, se nem javult az előző évekhez képest. Ez azt bizonyítja, hogy a képzésben résztvevő diákok tanulmányi kötelezettségük teljesítésével el tudják sajátítani a tantervi követelményeket. Ajavítóvizsgára utasított tanulók száma nem jelentős, mindössze az intézményi összlétszám 3%-a, ugyanakkor némi emelkedés figyelhető meg, mely a törvényi változással is összefüggésben van (valamennyi tantárgybóllehetjavítóvizsgát tenni). Ugyanakkor a legnagyobb problémát továbbra is a mulasztás miatt évismétlésre kötelezettek magas száma jelenti szakiskolánk számára. Ez három év viszonylatában a tanulók 20 %-t jelenti. A legfőbb problémát a képzési időből történő kimaradás jelenti, ami miatt nem tudják elsajátítani és bepótolni a tantervi követelményeket. Az osztályozó vizsgára utasított tanulók száma is a duplájára emelkedett a 2008/2009. tanévhez viszonyítva. A pedagógusok beszámolói alapján megállapítható, hogy okokozati összefüggés figyelhető meg a magas számú mulasztás, az osztályozó vizsgázók és a bukott tanulók száma között. Fokozott veszélyt jelent a szakképző évfolyamokon a gyakorlati mulasztások száma, mivel szűkebb mozgásteret enged a tanulói hiányzások tekintetében. A mulasztások miatt nem képesek pótolni a tantervi követelményeket, vagy pedig a törvényben meghatározott hiányzáson felül egy vagy több tantárgyból osztályozóvizsgát kötelesek tenni. A tanulói kudarc és sikertelenség okaként megjelenik az alulmotiváltság, a negatív énkép, a tanulási nehézségek és az alapkészségek hiánya. Ha intézményi szinten sikerülne csökkenteni az igazolt és igazolatlan mulasztások számát, akkor ezek a tanulók sikeresebben teljesftenék a tantervi követelményeket. A szakképzési évfolyamokon a legfontosabb mutatószám az adott szakmában a szakképzettséget szerzett diákok száma. A szakmunkásvizsgát megkezdő tanulók száma folyamatosan csökken, melynek oka a lemorzsolódás. A 2+3 éves képzésidejű szakmák esetében még hatványozottabban érvényesül ez a negatív tendencia. Ugyanakkor sikerként könyvelhet jük el, hogya szakmunkásvizsgára jelentkezett öt tanuló kivételével valamennyien sikeresen teljesítették a szakmai kritériumokat három tanév összevetésében. (5. sz. táblázat) 2.2 Tehetséggondozás területei és eredményei Az oktató-nevelő munka és a felzárkóztatásban végzett feladatok folyamatos teljesítése mellett szakiskolánkban lehetőségekhez mérten igen jelentős kulturális és sporttevékenység folyik. A tanulók szabadidejének hasmos eltöltésében kiemelkedő szerepe van a diákönkormányzatnak és a tanórán kívüli szakmai tevékenységnek. E két területen tevékenykedő pedagógusok szervező munkájának eredményeként több sikeres kezdeményezés és rendezvény színhelye volt iskolánk. 5

IGAZGATÓIŰNÉRTÉKELÉS A hagyományoknak megfelelően megszervezzük vagy részt veszünk iskolai, városi és régiós versenyeken, rendezvényeken. Diákjaink minden évben összemérik tehetségüket és tudásukat az iskolai Ki? Mit? Tud? versenyein, és a Nyír - Diák tehetséggondozó rendezvénysorozat erőpróbáin. A felkészítő tanárok lelkiismeretes munkájának és a részt vevő tanulók szorgalmának köszönhetően minden évben szép sikereket érnek el diákjaink. Évről-évre ezt bizonyítja a különdíjak és helyezettek száma a szólóének, humor és tánc kategóriában. A 20 ll-es évben az intézményünk nyerte el a vándorserleget, melyben a legtöbb versenyzőt indító és a legjobban szereplő intézményt díjazták. Ez a verseny lehetőséget teremt a fiatalok kulturális hagyományápolására, a művészeti tehetségük kibontakoztatására, valamint az identitásuk bemutatására is. A megyei cigány összművészeti fesztiválon 2010-ben és 201 l-ben is fődijas lett szakiskolánk, melynek eredményeként versmondásban és tánckategóriában első helyezést értek el diákjaink. Iskolánk kiemelten fontosnak tartja a kulturális hagyományápolás mellett a tantárgyi és szakmai tehetséggondozást is. Ennek érdekében a közismereti és szakmai tantárgyakból házi versenyeket szervezünk, melynek győztesei képviselik iskolánkat a városi-, megyei-, regionális vagy országos versenyeken. A 2010/1 l-es tanévben szakiskolánkban került megrendezésre mind a regionális, mind az országos szakiskolai közismereti verseny. A tárgyi feltételrendszer ugrásszerű javulásával egyre több lehetőség nyílik a szakmai versenyeken való eredményes szereplésre. Az elmúlt három évben egyre többször képviseltette magát intézményünk -főleg a vendéglátás terűleténvárosi és regionális szakmai versenyeken, ahol komoly helyezéseket is elértek diákjaink. A rendszeres mozgásra vágyó tanulók igényeinek kielégítésében jelentős szerepe van a sportszakköröknek. Tanítványaink részére folyamatosan biztosított az úszás, a kondicionálás, az asztalitenisz és a labdarúgás lehetősége. Az önkifejlődés színterei szakiskolánkban a szakköri, énekkari és kulturális foglalkozások. Minden évben megrendezésre kerül az iskola névadója tiszteletére szervezett Bencs László emléknap. A rendezvény lehetőséget biztosít a tanulmányi munkában, énekben, táncban, sportban tehetséges tanulók bemutatkozására, versengésére. Összességében elmondható, hogy szakiskolánk fiataljai számára nagyon fontos lehető ség a tehetséggondozás, mivel az életkörűlményeikből adódó hátrányok mellett így tud nak pozitív értelemben kitűnni az átlagból, ezek a sikerek adnak nekik erőt a mindenna pi problémák leküzdéséhez. Ehhez szakiskolánk igyekszik minden feltételt megterem teni, ugyanakkor az intézményi időkeretből egyre kevesebb lehetőség jut a tanórán ki vüli foglalkozások támogatására. Úgy gondolom, hogy lehetőségeinkhez képest minden olyan bemutatkozási és verseny zési lehetőséget megragadunk, amellyel közvetett módon bizonyítani tudjuk, hogy tanu lóink is képesek egyéni képességeik, tudásuk bemutatására. A 9. sz. táblázatban feltüntetett eredmények is bizonyítják, hogy mennyire fontos isko lánkban a szakmai munka mellett a nevelés értékteremtő ereje, melynek segítségével megvalósulhat az esélyegyenlőség, az európai értékrend kialakítása és a diákjaink társa dalomba való beilleszkedésének elősegítése. 6

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS 2.3 A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása Tanulóinknak, akiknek testi fejlődése korának megfelelő, mégis bizonyos területeken két, vagy több éves késésben van, speciális tanulási nehézségekkel kell megküzdenie. Problémáik vannak az olvasással, írással és a beszédfejlődéssel (dyslexia), a számolással (dyscalculia), vagy a koncentrálással. A leggyakoribb problémák egy dyslexiás tanulónál, hogy lassan, vonakodva és nehezen olvas, de érti az olvasottak értelmét. Ezek a tanulók elveszitik az írás képességét, ha a hang és a jel nem egyezik. A beszéd és az Írás szabályait nem alkalmazzák automatikusan. A beszédfejlődés csak fáradságosan halad (pl. rossz szóképzés, körülírások alkalmazása, problémák a hosszabb mondatok összeállításában). A számolási nehézségekkel küzdő diákok számára egyszerűbb, ha a számolást kis történetekbe építve tanulják. A koncentrációs nehézségeknél gyakran hiányzik a munkaképesség, azaz nem tudják hogyan kezdjenek el egy munkát, nem dolgoznak tökéletesen és nem tudják ellenőrizni az eredményt. Ezeket a dekoncentrált szakiskolásokat könnyen el lehet terelni, ki lehet zökkentem, mert igen érzékenyek a külső benyomásokra. Impulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni és sokáig magukkal foglalkozni- ezzel szemben mások a saját álomvilágukba menekülnek. A tanulási problémák felszámolása és segítése érdekében az alábbi fejlesztéseket valósítjuk meg: Oktatási stratégiánk kiemeit fejlesztési területe a felzárkóztatás és a differenciált képességfejlesztés. Ezért a tanév első napjaiban felmérjük a 9. évfolyamon tanulóink alapképességeit és készségeit magyar nyelvből és matematikából, majd az igények és a szükségletek szerint homogén csoportokban megkezdődik az írás - helyesírás, olvasás szövegértés és matematikai felzárkóztatás illetve a szakértői vizsgálatok. A felmérésben segítségünkre van a TISZK, mint közösségi szolgáltató, akik kérdőívekkel és szakember (gyógypedagógus) közreműködésével segíti munkánkat. A szakértői véleménnyel rendelkező SNI-s tanulókkal gyógypedagógus foglalkozik a törvényben meghatározott óraszámban. A programszervező pedagógusok a rendelkezésükre álló időkeretet figyelembe véve személyre szabott fejlesztési programot készítenek. Felzárkóztató foglakozásokat szervezünk magyarból és matematikából. A megvalósítást segítené a tanulók rendszeres felzárkóztató foglalkozáson való megjelenése, amely azonban a kitartó pedagógiai és vezetői ösztönzés ellenére is nehezen valósul meg. A gyengén teljesítő tanulók tanulási kudarca mögött gyakran a mulasztott napok magas száma, a passzív tanulói hozzáállás, az elégtelen tanulási stratégia, valamint a családi, szülői kontroll hiánya húzódik. A sikertelenségnek azonban még számos oka lehet (figyelemzavar, az anyanyelvi fejlettség hiánya, sokszor lelki eredetű okok, beszédfejlődési rendellenesség, esetleges sérülések, betegségek). Pedagógusaink lelkiismeretes oktató munkája, empatikus, elfogadói légkörű hozzáállása segíti a gyenge tanulmányi eredmény megváltoztatását, a kudarcok leküzdését. Örvendetes tény, hogy pedagógusaink az egyenletesebb tanulói teljesítmények elérése érdekében a felzárkóztató osztályban kipróbált és bevált pedagógiai módszereket a normál szakiskolai osztályokban is beépítették a mindennapi oktató munkájukba. Egyre inkább háttérbe szorult a frontális foglalkoztatási forma, melyet felváltott a differenciált képességfejlesztés, a kiscsoportos, egyénre szabott foglalkoztatási forma valamint a kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása. 7

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS BENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLT ALÁNOS ISKOLA Az eltérő képességű, heterogén csoport-összetétel ű, különböző alapkészségekkel ren delkező tanulók oktatása, képzése e munkafonnák, pedagógiai módszerek segitségével a leghatékonyabb. Az önkonnányzat támogatásának köszönhetően a diákok terápiás fejlesztésébe fél állás ban foglalkoztatott pszichológus szakember is bekapcsolódott, aki a nevelőtestület munkáját segíti a diákok magatartászavarainak kezelésében. Iskolánk a felzárkóztatás területén kiemelkedő szerepet tölt be, és fontos feladatot lát el évek óta. Ennek egyik jelentős területe a felzárkóztató oktatás. Az itt alkalmazott projektoktatás során a diákok 2-4 hetes időtartamra kidolgozott feladatsorokat, projekteket valósítanak meg, alternatív oktatási módszerek segítségével. A differenciált képességfejlesztés is nagy hangsúlyt kap a mindennapi oktatás-nevelés folyamatában. Főként páros és csoportmunkát alkalmaznak a pedagógusok, mert így a tanulási nehézséggel és önbizalomhiánnyal küzdő tanulók is bátrabban, szívesebben fogtak munkához. A tanári segítségben, a feladatok mennyiségében és minőségében jelent meg a differenciálás a személyre szabott kérdések mellett. Mivel eltérő tudásszinttel rendelkeznek tanulóink, így az is sokszor előfordult, hogy egy-egy feladat elvégzésekor egymástól is tanulhattak. 2.4 Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedések Szakiskolánk a Pedagógiai Programjában és az esélyegyenlőségi tervében foglaltak szerint biztosítja diákjai számára intézményi esélyegyenlőséget. Az intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: abeiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a tanulók egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében apályaorientációban a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel. Ez kiemelt feladata szakiskolánknak, mivel diákjaink túlnyomó többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanuló. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az egészségügyi szűrővizsgálatok, 8

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyennekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítrnényeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; az iskolai gyennek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése érdekében megtett intézkedéseink: Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során fel kell ismerni, és fel kell támi a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyennekjóléti szolgálat szakembereinek. Ennek érdekében minden tanév elején felmérjük tanulóink szociokulturális hátterét az objektív-relatív deprivációs lap segítségével, valamint neveltségi szintet mérünk a problémák feltárásához. Az osztályfőnökök minden belépő osztály esetében családlátogatáson vesznek részt a szociálpedagógusokkal közösen, és az így kapott infonnációkat felhasználják munkájuk során. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása. A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyennekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. További intézkedések és külső segítők bevonása a prevenciós feladataink végrehajtásához: Véradás; Talentum Alapítvány heti egy alkalommal jelen volt iskolánkban; Adalante Alapítvány és az Igazságügyi Hivatal prevenciós foglalkozásai; A-HA program keretében szülész-nőgyógyász tartott előadást; "Egy nap" CÍmű drog prevenciós film megtekintése és megbeszélése a Gyennekjóléti Szolgálat munkatársaival; Utcai szociális munkás jelen volt minden szerdán második félévben; Kontraszt kiállításon részt vettek a 9., 10., és a ll. évfolyam osztályai; NYÍRKEF városi drogügyi koordinátori hálózatában részvétel; "Szomszédok" - Zrínyis és Bencses diákok közös programja; "Fuss az egészségedért" NYÍRKEF városi rendezvénye; Együttműködési megállapodást kötöttünk az új CKÖ vezetővel; 9

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS Dr Zacher Gábor előadásán is részt vettünk: több tanulóval(városi rendezvény); "MARADJ AZ ISKOLÁBAN" elnevezésű projektben való részvétel: 20 magyar és román iskolából 40 pedagógus dolgozik azon, hogy elkészüljön egy módszertani kézikönyv, amely a lemorzsolódó fiatalokkal való munkát teszi majd eredményesebbé. Ezen túl pályázati forrásokat is felhasználunk az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. Sikeresen részt vettünk: a drogpályázatbari, az útravaló ösztöndíjprogrambari, az Integrált Képesség-kibontakoztató ProgrambarI, valamint a Leonardo mobilitási pályázatbari. 2.5 Országos mérések eredményei Az országos kompetenciamérés keretében minden tanévben felmérik a 10. évfolyamon tanuló diákjaink matematikai-logikai és olvasási-szövegértés i képességeit, kompetenciáit. Az elkészült szakértői vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét vizsgálati területen az országos és a szakiskolai átlag alatt teljesítettek tanulóink. (6. sz. táblázat) A mélyebb és átfogóbb elemzések után az is megállapítható, hogy az intézményi tanulói teljesítmények folyamatosari javulnak, kisebb visszaesés 201 l-ben következett be. Az intézmény szempontjából nagyon fontos lenne a családi háttérindex mérése és vizsgálata, mivel ez alapján tudnák kimutatni a hozzáadott pedagógusértéket. A kompetenciamérésben való eredményes szereplés érdekében az intézményünk külső szakértői segítséget kapott, melynek eredményeként megfelelő stratégiát és intézkedési tervet alakítottunk: ki, illetve létrehoztunk: egy időszakosari működő mérés-értékelés munkacsoportot is. Az elemzések és következtetések levonása után a gyengébb mérési eredmények okai a következők: elégtelen tanulási stratégia tanulóinknál; alacsony motiváltság; hiányos tantárgyi alapok; sajátos nevelési igényű tanulóknál jelentkező részképesség zavar; gyenge monotonitástfuő képesség, feladattudat; rossz tanulói attitűd. A kapott eredményeket intézményi keretek között feldolgozta és értékelte a nevelőtestület, amelyek alapján a következő megállapítások születtek: A gyengébb eredmények megváltoztatása érdekében az alapkészségek fejlesztése mellett, előtérbe kell helyezni a kompetenciaalapú feladatok gyakoroltatását, a méréshez igazodó típusfeladatok beépítésével a tanórai foglakozások tananyagába; A felzárkóztató foglalkozásokon való tanuló i részvételi arány fokozása; Egyéni fejlesztési terv készítése; Képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer elkészítése. 10

IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELÉS 3 A nevelőtestület munkájának értékelése 3.1 A nevelés és oktatás, mint szolgáltatás egységes arculata és minősége az iskolában Szakiskolánk pedagógusai komplex programot valósítanak meg a mindennapi oktatónevelő munkájuk során. A megvalósítás módszertanát és célkitűzéseit az iskolai dokumentumok határozzák meg (Pedagógiai Program /Helyi tanterv, Szakmai Program!, IMIP, éves munkatervek). A pedagógiai programunk feladata és szellemisége a "második esély" megteremtése, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szentesíti meg. Az iskola hitvallása is ezt tükrözi a "Többet, de alaposabban" elv érvényesülésével. Pedagógiai munkánk során évek óta vizsgáljuk belépő tanulóink tudásszint jét a tanév elején. Gyenge tanulmányi eredményeik jórészt az alapkészségek hiányosságaival magyarázható. Olyan mérőeszközöket fejlesztetrunk ki, amelyek segítségével meg tudjuk határozni a lemaradások területeit. A belépő évfolyam diagnosztikus mérésének területei: anyanyelvi-kommunikációs képességek, matematikai-logikai képességek, idegen nyelvi képességek, szakmai számítás. Kérdőívekkel végezzük a tanulási szokások és attitűdök vizsgálatát, a neveltségi szint mérését. A méréseket, a mérőlapok javítását, a kérdőívek feldolgozását pedagógusaink végzik. A mérési eredmények alapján kiválasztjuk azokat a tanulókat, akiknek szakértői vizsgálatra van szükségük, valószínűsített tanulási nehézségeik és/vagy magatartási és beilleszkedési zavaraik miatt. Továbbá kiválasztjuk azokat a tanulókat, akiket felzárkóztató foglalkozásokra javasolunk. A tanulási nehézséggel és/vagy magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók kiválasztása után a szakértők elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Ez határozza meg a fejlesztő terápiára szoruló tanulók számát. Az ismeretátadás folyamatában pedagógusaink gyakran alkalmazzák a differenciálás módszerét és a kooperatív oktatásszervezési eljárásokat. Szakiskolánkban az igazolatlan mulasztások súlyosan veszélyeztetik tanulóink tanulmányi előrehaladását, az esetek egy részében az iskolakerülés disszociális viselkedési formaként rögzül, amit már nehéz korrigálni. A rendszerben közremüködők feladatmegosztása: Az osztályfonökök feladata a mulasztások adminisztrációja, igazolatlan mulasztás esetén jelzés a szociálpedagógusnak, aki további intézkedéseket tesz. A mulasztások visszaszorítása, a partneri együttműködés és a tanulóink családi környezetének megismerése szempontjából az osztályfonökök és a szociálpedagógusok a belépő kilencedikes tanulóknál családlátogatást végeznek, melyről környezettanulmányt készítenek. Kiemelt nevelési feladatként kezeljük a prevenciót. Célunk a harmonikus életvezetési szokások kialakítása, és a testi-lelki egészség megőrzése. Komplex feladat, amelynek az iskolai élet minden szinterén meg kell valósulnia. Minden tantárgy tanítása közben lehetőség van a célokat megvalósítani, de tantárgyi lehetőségeken kívül a tanórán kívüli tevékenységek is számos lehetőséget adnának. Az iskolai drogstratégia, és az egészségnevelési, környezetnevelési stratégiák megvalósítása is hozzájárul a prevenciós tevékenységünk hatékonyságának az emeléséhez. A pedagógusaink az alapfeladatukon túl megvalósítják a tanulói méréseket és értékeléseket, részt vesznek az innovatív fejlesztő munkában, ellátják a prevenciós feladataikat, bekapcsolódnak az iskolai rendezvények, konferenciák szervezésébe, módszertani bemutatóórákat tartanak, felzárkóztató foglalkozásokat tartanak: és elfogadói, empatikus légkört teremtenek tanulóink számára. 11

IGAZGATÓIŰNÉRTÉKELÉS Az iskolavezetés és a nevelőtestület gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik a gyakran változó feltételekhez. Igyekszünk első körben részt venni a szakképzést megreformáló folyamatokban, annak érdekében, hogy az iskola versenyképességét ezáltal is megőrizzük, valamint, hogy kiszolgáljuk az iskolahasználók igényeit is. Ezt igazolják az elmúlt években meghonosított a programok: egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató foglalkozás; modulrendszeru szakképzés; alternatív szakképzés. 3.2 A mérési eredmények visszacsatolása a pedagógiai folyamatba A Pedagógiai Program meghatározott fejezete rögzíti azokat a mérési értékelési szempontokat, melyet az oktató-nevelő munka során meg kell valósítani. Az oktató munkában három kötelező mérést kell elvégezniük a pedagógusoknak, a diagnosztikus, a formatív és a szummatív méréseket. Az év eleji diagnosztikus mérés során a pedagógusok felmérik a tanulók általános tudásszintjét matematika és magyar nyelv tantárgyakból az olvasási, szövegértési és számolási-logikai képességet. A fejlesztőpedagógus közreműködésével összeállított speciális feladatlapok értékelése után a szakos kollégák meghatározzák azon tanulók körét, akiket felzárkóztató foglalkozásokra, vagy pedig további szakértői vizsgálatra kell elküldeni. A formatív és a szummatív mérések segítségével a tantervi programok megvalósításának hatékonyságát vizsgálják és értékelik szakiskolánk pedagógusai. Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató tanulócsoportokban az osztályzatokat és az érdemjegyeket a szöveges értékelés váltotta fel, amely új mérési rendszer kidolgozását követelte meg a felzárkóztató osztályokban oktató tanároktól. Az új típusú felzárkóztató oktatás alapos tervező munkát és a megszokottól eltérő felkészülést igényel pedagógusainktól, mivel a hagyományos értékelési rendszert a kompetenciák meghatározása és mérése jelentette. A nevelő és a prevenciós munka során is több mérést végeznek el az osztályfőnökök a szociálpedagógusok segítségével A tanuló i életút és a neveltségi szint mérése, valamint az objektív-relatív depriváltsági adatlap eredményei összegző visszajelzést adnak arról, hogy diákjaink személyiségét komplex egészben lássuk. Az összegyűjtött és feldolgozott információk megmutatják tanuló ink szociokulturális hátterét, magatartási és beilleszkedési problémáikat, deviáns magatartásformáikat, pszichés fejlődési rendellenességeiket és általános szokásaikat. A mérési eredmények lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógiai munkánk részeként felismerjük a tanulói jelzéseket és ezáltal megvalósítsuk az egyénre szabott fejlesztést. 12

3.3 A pedagógus át- és továbbképzés megfolemse a pedagógiai programban megfogalmazott tartalmi célkitűzéseknek IGAZGATÓi ÖNÉRTÉKELÉS Az oktató-nevelő munka zavartalan biztosítása, a pedagógiai célkitűzések megvalósítása, a szakmai képzésszerkezet és az óratervi órák ellátása határozza meg intézményünk pedagógus-erőforrás igényeit, valamint a pedagógus továbbképzések tervezési szempontjait. Az igényes szakmai és pedagógiai munka, az innováció, valamint az intézményi célok megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a folyamatos önművelés, a továbbképzés, a tapasztalatcsere és az oktatási tapasztalatok publikálása. A törvényi előírásoknak megfelelő pedagógus továbbképzési és beiskolázási terv biztosítja intézményünkben a Pedagógiai Programban rögzített oktató-nevelő munka céljainak megvalósítását. A humánerőforrás-fejlesztés tartalmi elemeinek megvalósítását a nevelőtestület továbbképzéseken való részvételének magas száma jellemzi. A továbbképzéseken való részvétel pénzügyi kiadásait a pedagógus továbbképzési keretéből, az IPR program pályázati támogatásából, a TISZK szervezésében megvalósulandó humánerőforrás-fejlesztés közösségi szolgáltatásának program j ából és a TÁMop projektből, valamint önerőből finanszírozta az intézmény illetve a dolgozó. Az elmúlt három tanév során a nevelőtestület az alábbi módszertani, informatikai, szaktárgyi elméleti és gyakorlati továbbképzésen vett részt (részletesen a 8. sz. táblázat tartalmazza): 2008/2009. tanév: A nevelőtestület 90%-a (31 fóből-28 fó) vett részt szervezett továbbképzésen!!!; A nevelőtestület által teljesített továbbképzési óraszám: 458 óra; 18 különböző témájú és tartalmú volt a teljesített szakmai program; Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 31 főböl 8 fő, a neve lőtestület 26%-a; A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 3 fő bővíti szakmai kompetenciáját. 2009/2010. tanév: A nevelőtestület 35 %-a (31 főből - 11 fő) vett részt akkreditált továbbképzésen; A nevelőtestület által teljesített továbbképzési óraszám: 270 óra; Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 31 főből 6 fő, a neve lőtestület 19 %-a; A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 3 fő bővíti szakmai kompetenciáját. 2010/2011. tanév: A tanévre való felkészülés jegyében a nevelőtestület egy 30 órás továbbképzésen vett részt Budapesten. A továbbképzés célja a szakmai ismeret bővítésén túl a közösségfejlesztés, valamint a nevelőtestület összetartó erejének erősítése. A tanév során a TISZK szervezésében a nevelőtestületből 7 fő vett részt szervezett továbbképzésen; Első vagy másoddiplomás képzésben részt vevők száma: 2 fő; A gyesen, gyeden lévő kolléganők közül 2 fő bővíti szakmai kompetenciáját. 13

4.2 Innovációk, program és tantervfejlesztés a helyi pedagógiai-szakmai alkotómunka területén IGAZGATÓIONÉRTÉKELÉS 4 Az iskola működésének fejlesztése 4.1 A minőségfejlesztő tevékenység érvényesülése (az intézményműködés folyamatában és szabályozottságában, a nevelő-oktató munkában) Az iskola minőségpolitikáját az iskolavezetés határozza meg a partneri igények és stra tégiai célok figyelembevételével A minőségpolitika, valamint a minőségfejlesztési lé pések során végrehajtott helyzetelemzések képezik az alapját a minőségügyi céloknak. Az iskola igazgatója és aminőségbiztosítási teamvezető gondoskodik arról, hogy az in tézményi minőségpolitikát minden alkalmazott ismerje. Az intézmény folyamatosan méri a Szakiskolai Fejlesztési Programban kidolgozott benchmarking indikátorokat, melyeket tanév elején felmér a minőségbiztosítási team, majd meghatározza a fejlesztendő területek számát. A benchmarking adatbázis egy olyan programrendszer, amely a bevitt iskolai adatokat összehasonlítja és elhelyezi az adatbázisban szereplő többi szakiskolához viszonyítva. Ezáltal azonnali helyzetelemzést tudunk készíteni országos szinten. Az adatszolgáltatás után a kulcsindikátorok elemzése és értékelése a minőségbiztosítási team feladata. Ezen túlmenően összehasonlító elemzése készült 2011. szeptemberében a benchmark ing indikátorok négy éves adatáról, melyben az alábbi területek kerültek értékelésre: Intézményvezetést mérő indikátorok Az oktatást, képzést mérő indikátorok Üzemeltetéssel kapcsolatos mutatószámok A humánerőforrás kezelés mutatószámai A PR és Marketing tevékenység mutatószámainak összehasonlítása Partnerkapcsolatok 2010. novemberében a nevelőtestület segítségével önértékelést hajtottunk végre, amelyben meghatároztuk az intézmény működését gátló és akadályozó tényezőket. Ezek közül a legfontosabbak kiválasztása után fejlesztési stratégiát határoztunk meg közösen a problémák megoldása érdekében. A 2008109-es tanévtől kezdődően a minőségbiztosítási csoport feladata a pedagógus teljesítményértékelés adminisztrációs feladatainak elkészítése, a kapott adatok feldolgozása. A folyamatosan átalakuló és megújuló szakképzés rendszer állandó kihívást és szakmai megfelelést kíván szakiskolánktól Ezen elvárásoknak. való megfelelés érdekében szak iskolánk nyitott az innovatív programo k bevezetésére. A szakiskolai reformfolyamatok a szakképző évfolyamok képzési struktúráját és tartal mi összetételét is jelentősen érintették szakiskolánkban. Ennek eredményeként beveze tésre került a modulrendszeru szakképzés, megjelentek az új szakmai és vizsgakövetel mények, amelyek intézményünkben is a helyi tanterv és tantárgyi programok változását és bevezetését eredményezte. Az infrastrukturális feltételek változásával lehetővé vált új szakmák bevezetésének le hetősége szakiskolánkban. 2008/2009-es tanévben indítottunk először szakács és kőmű ves szakképzést az 1/11. szakképző évfolyamon. A 20 l 0/20ll-es tanév előkészületi munkái között kiemelkedő szerepet kapott az alter natív szakképzés (kőműves) bevezetése intézményünkben. Ez alapos tervező és előké 14