Pedagógiai Program 2013 Lassanként észrevétlenül kedveltessük meg a tudományokat, s neveljünk a kultúrának, az európai ivilizációnakegy új, életre való,er t l éseredetiségt lduzzadó népethazánk javára ésdics ségére 1-1
2
Tartalomjegyzék 1 Apedagógiaiprogramelkészítésénekjogszabályi és társadalmiháttere...6 2 Az iskola bemutatása...7 2.1 Jogistátus,alapadatok...7 2.1.1 Aziskolael története...7 2.1.2 Az iskola névadója...8 2.1.3 Aziskolaarculata...9 2.2 Aziskola hagyományai...10 2.2.1 Hagyományokajutalmazás terén...10 2.2.2 Aziskolaiközösséget er sít hagyományok...10 3 Az iskola képzésikínálata...12 3.1 Aziskolarendszerenbelüli képzés...12 3.1.1 Szakközépiskola...12 3.1.2 Szakiskola...12 3.2 Feln ttoktatás iskolarendszerben...12 3.2.1 Érettségivagyszakmunkás képesítés utániválasztásilehet ségek...12 3.2.2 Iskolarendszer...13 3.2.3 Tanfolyamirendszer...13 4 Afelvételieljárás...14 4.1 Szakközépiskolábavaló felvételszabályaia 8. évfolyam után...14 4.2 A felvételieljárás szabályai...14 4.3 Aszakiskolábavaló felvétel...14 4.4 Az érettségi utániszakképzésbevaló felvétel...15 4.5 Átvételiskolatípusok és szakmacsoportokközött...15 4.6 Sajátos helyzet...16 5 Nevelésiprogram...17 5.1 A nevel testület pedagógiaialapelvei...17 5.2 A nevel -oktató munkacéljai...17 5.2.1 Aziskolatanulóiközössége...18 5.3 Atanulókszervezetei...18 5.3.1 A diákönkormányzat döntésijoga...18 5.3.2 A diákönkormányzat véleményezési joga...18 5.3.3 A diákközgy lés...19 5.3.4 A diákönkormányzatnak javaslattev joga van...19 5.3.5 Atanulók nagyobbközössége...19 5.3.6 AKollégiumiDÖKszervezete...19 5.3.7 AziskolaiDÖKszervezeteinekleírása...19 5.3.8 A diákönkormányzatokat koordináló szervezet...20 3
5.4 A nevel -oktató munka feladatai...20 5.4.1 A nevel testület feladatai...20 5.5 Azegészségfejlesztésselkapcsolatos pedagógiai feladatok...21 5.5.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...21 5.5.2 Aziskolaiegészségnevelés módszerei...22 5.5.3 Els segély-nyújtásialapismeretekelsajátítása...23 5.6 Aközösségfejlesztésselkapcsolatos feladatok...24 5.7 Aziskolaiközösségeter sít hagyományok...24 5.8 Kiemelt figyelmetigényl tanulókkal összefügg feladatok...24 5.9 Esélyegyenl séggelkapcsolatos feladatok...25 5.9.1 3.12.2. Asegít tevékenység formái és m ködési rendje...25 5.9.2 3.12.3. Küls kapcsolatrendszer...26 5.9.3 3.12.4. Az anyagi háttér feltárása...26 5.10 Világnézeti-vallási nevelés...26 5.11 Aszakiskolai oktatást nevelést segít projektek...26 5.12 Atehetség,képesség kibontakoztatását segít tevékenység...27 5.13 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...28 5.14 Atanulásikudarcnakkitetttanulók felzárkóztatása...29 5.14.1 Aszociális hátrányokenyhítését segít tevékenység...29 5.14.2 A felzárkóztató oktatás sajátosságai...31 5.14.3 Asajátos nevelésiigény (hallássérült) tanulókkalkapcsolatos fejlesztési feladatok...32 5.15 Környezetnevelési program...32 5.15.1 Akörnyezeti nevelés alapelvei...32 5.15.2 Akörnyezeti nevelés célkit zései...32 5.15.3 Akörnyezeti nevelés lehet ségei...33 5.15.4 Környezeti nevelési módszerek...35 5.16 A nevel -oktató munkaeszközei,eljárásai...36 5.17 Csoportbontás,fakultációk,szakkörök, érettségi felkészít k...36 5.17.2 Fakultáció,Katonaialapismeretektantárgy...37 5.17.3 Katonaialapismeretek...37 5.17.4 CAD-CAM,CNC alapismeretek fakultáció...38 5.17.5 Projektoktatás...38 5.17.6 Drámapedagógia...38 6 Az iskola kapcsolatrendszere...40 6.1.1 Kapcsolata fenntartóval, üzemeltet vel...40 6.1.2 Kapcsolataszül kkel...40 6.1.3 Kapcsolat más intézményekkel...41 6.2 Atanulók fizikai állapotánakméréséhezszükségesmódszerek...42 7 Ellen rzési, mérési értékelésirendszer...43 4
7.1.2 Vizsgákszervezése...44 7.1.3 Aziskolamagasabb évfolyamára lépés feltételei...45 7.1.4 El rehozott érettségivizsga...45 7.1.5 Atanulmányimunkaellen rzésének, értékelésénekrendszere,módszerei, visszacsatolásieljárások(az értékelés alapelvei, rendszeressége)...46 7.2 Atanulókmagatartásának és szorgalmának értékelése...49 7.2.1 Alapelvek...49 7.2.2 A magatartás értékelése...49 7.2.3 Aszorgalom értékelése...50 7.2.4 A feln tt tagozat ellen rzési,mérési, értékelési rendszere...50 8 Iskolaszervezés...51 8.1 Aválasztható tantárgyak, foglalkozások pedagógusválasztásánakszabályai...51 8.2 Az érettségivizsgákonválasztható nemkötelez tantárgyak...51 8.3 Aközösségiszolgálat...52 8.4 Azalkalmazható tankönyvek,tanulmányisegédletek és taneszközökkiválasztása..53 9 Apedagógiaiprogram végrehajtásáhozszükségeseszközök...54 9.1 Könyvtár...55 10 Szakmaigyakorlatképzéshelyeinek ésformáinakbemutatása...56 11 1.sz.melléklet -Aközépszint érettségivizsgáktémakörei...58 11.1.1 Magyar nyelv...58 11.1.2 Irodalom...62 11.1.4 TÖRTÉNELEM...63 11.1.5 Angol nyelv...66 11.1.6 Francia nyelv...68 11.1.7 Német nyelv...68 11.1.8 Latin nyelv... Hiba! A könyvjelz nem létezik. 11.1.9 Matematika...71 11.1.11 Biológia...72 11.1.12 Kémia...74 11.1.14 Földrajz témakörök...75 11.1.15 Informatika...78 11.1.16 Testnevelés...79 11.1.17 Gépészetialapismeretek...80 11.1.18 Épületgépészet alapjai...81 11.1.19 Informatikaialapismeretek...82 11.1.20 Elektronikaialapismeretek...83 11.1.21 Nyomdaiparialapismeretek...84 12 2.sz.melléklet Szakközépiskolaihelyi tantervek...85 13 3.sz. melléklet-szakiskolaihelyi tantervek...86 14 4.sz.melléklet A Kollégium pedagógiaiprogramja...87 5
1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere aközalkalmazottakjogállásárólszóló 2008LXI. törvény és módosításai 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir l,valamintatérségiintegrált szakképz központtanácsadó testületér l az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, a pedagógus-továbbképzésr l, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvev kjuttatásairól és kedvezményeir lszóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, az érettségivizsga részletes követelményeir lszóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet azintézmény alapító okiratába foglaltak Azegészségügyr lszóló 1997. évitörvény A feln ttképzésr lszóló 2001. évici. törvény és módosításai aszakképzésr lszóló 2011. éviclxxxvii. törvény és módosításai a nemzeti fels oktatásrólszóló 2011. évicciv. törvény és módosításai aszakképzési hozzájárulásról és aképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 1/2006 (II.17.)OM rendelet Országos KépzésiJegyzék 24/2009 (X.30.)SZMM rendelet OKJ Országos KépzésiJegyzék 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint aziskolaitankönyvellátás rendjér l 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet anevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelésiintézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet asajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és asajátos nevelésiigény tanulókiskolai oktatásánakirányelvekiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet anemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékr l és az Országos Képzési Jegyzékmódosításánakeljárásrendjér l 202/2012. (VII. 27.)Korm. rendelet aklebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról A 2013. évi I. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról 6
2 Aziskolabemutatása 2.1 Jogi státus, alapadatok Az intézmény neve Szily Kálmán M szakiszakközépiskola,szakiskola és Kollégium Az intézmény helyénekadatai Az intézmény székhelye: 1097 Budapest,Timót u. 3. Telefon: 280-6859,5054300 Telefax: 280-6859 E-mail: titkar@szily.hu Az intézmény telephelye: 1084Budapest,TolnaiL. u.4-10. Telefon: 314-1654 Telefax: 314-3024 Az intézmény fenntartója KlebelsbergIntézményfenntartó Központ Az intézmény típusa szakközépiskola szakiskola kollégium feln tt oktatás: o nappalitagozatos szakközépiskola o esti-levelez tagozatos szakközépiskola feln ttképzés o tanfolyamiképzés o távoktatás Az intézmény tevékenységiköre Az érvényes alapító okiratbafoglalttevékenységek és feladatok 2.1.1 Az iskola elÿtörténete 1952-1976 2. Sz. Iparitanuló Intézet 1976-1983 Bordás András Szakmunkásképz Intézet 1983-1993 Bordás András Szakközépiskola és Szakmunkásképz Intézet 1993-1998 Szily Kálmán M szaki Szakközépiskola, Szakmunkásképz,Gimnázium és Diákotthon 1998-2002 Szily Kálmán Kéttannyelv M szaki Középiskola és Informatikai Szakkollégium 2002 2004 Szily KálmánKéttannyelv M szakiközépiskola és Kollégium 2004 - Szily KálmánKéttannyelv M szakiközépiskola,szakiskola és Kollégium 2007- összevonvaaklauzál Gábor M szeripari Szakközépiskolaés Szakiskolával Szily TISZK 2011 AGazdasági Tevékenységekvégz jeaszily TISZKGazdaságiSzervezete 2012 Az iskola neve Szily Kálmán M szaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7
2013 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) a fenntartó és az üzemeltet 2.1.2 Az iskola névadója Szily Kálmán (1838-1924) Szily Ádám földbirtokos és Jeszenszky Sarolta fiaként 1838. június 29-én született a Pest megyei Izsákon. Azelemiiskolát és hatgimnáziumi osztályt otthon végzettel. Valószín leg már családi körben értesült a reformkor eszmeáramlatairól. Az 1848/49-es események hatására nagy kedvvelvégezte apestipiarista gimnáziumot, s1856-bankijelentette apjának, hogy amérnöki pályátválasztja. Felvételt nyert a József Ipartanodába, majd 1857-ben a bécsi politechnikumon folytatta tanulmányait1860-ig. A politechnikummá alakított József Ipartanodában Stoczek József igazgató-tanár segédje lett. 1862. június 22-én igazgatósegéd és ideiglenes tanár, 1869. december 22-én pedig akísérleti fizika természettan nyilvános rendes tanára lett. 1863-ban kétéves ösztöndíjat nyert, melynek során járt Zürichben, Berlinben és Heidelbergben, ahol nemcsak tanult, hanem figyelemmel kísérte a külföldön tanuló magyar ifjakat, hogy az újonnan létrehozott tanszékeket velük töltse meg. 1870. szeptember 7-én áthelyezték amatematikai-fizikai és az analitikaimechanika tanszék élére. Az 1871-72-es tanévben apolitechnikumot M egyetem névvel ruháztákfel. 1873-tól Szily rektorként befolyással bírt az egyetem sorsára. Az érdeme, hogy amagyar ifjak figyelme a mérnöki pálya felé fordult, sakülföldi képzés helyett amagyarországi m egyetemet helyezték el térbe. Az 1867-ben megalakult Magyar Mérnök-egylet (mely 1871-ben Magyar Mérnök- és Építész egyletté b vült) els titkárának t választotta, s egyben az Egylet közlönyének szerkeszt i feladatátis ellátta. Szily els sorban a technikai m nyelv és a technikai irodalom fejlesztését érezte szükségesnek, de mikor 1868 elején megválasztották az 1841-ben alakult Természettudományi Társulat els titkárának, figyelme a természettudományi nyelv fejlesztése felé fordult. Ezért járult hozzá 1876-ban a M egyetemi Lapok kiadásához, ami azonban érdekl dés hiányában 1879-ben megsz nt. Szily szerkesztésében 1869. január 1-jén indult útnak a Természettudományi Közlöny, mely feladatánaktekintetteatermészettudományok népszer sítését. 31 évet töltött atermészettudományi Társaság ügyinekintézésével1900-ig. Több mint 250 közleményejelentmeg atermészettudományokkülönböz ágaiból. Szily tudományos téren szerzett érdemeit azzal jutalmazta az Akadémia, hogy 1865. december 10-énlevelez tagjává választotta. 1873. május 21-énrendes, 1883. május 17-énigazgatósági és 1920. november 6-án tiszteletbeli taggá vált. 1889. október 4-t la f titkári tisztséget is betöltötte. Eközben újmunkaterületen gondolkodott. SígyazMTA 1889. november29-i ülése elfogadta javaslatát: az Akadémia Értesít kiadását, amely 1890-t lkezd d en folyamatosan megjelent. Szily a f titkári tisztségét l 1905-ben vált meg, ugyanazon év március 27-én t jelölték a fkönyvtárnoki állásra, sáprilis 6-án ki is nevezték. Javasolta, hogy ahárom nagy könyvtár 8
(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Tudomány-egyetem, MTA könyvtára) egyesüléséig mindegyikkönyvtárnakel remeghatározotttartalmú m veketkellenegy jtenie. 1905-ben szerkeszt ként megalapította amagyar Nyelv cím folyóiratot. Az Akadémia Szily nyelvészeti munkásságát 1914. május 6-án az Akadémia Nagyjutalma odaítélésével jutalmazta: Amagyar nyelvújítás szótára II. kötetéért. 1894-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara a tiszteletbeli bölcsészdoktori, 1917-ben amagyar Királyi József M egyetem atiszteletbeli m szaki doktori oklevélleljutalmazta. I. Ferenc József érdemeinek elismeréséül 1870-ben a királyi tanácsosi címmel, 1880-ban a Vaskoronarend III. o. lovagkeresztjével, 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel, 1915-ben f rendházitagsággaltüntetteki. 1924. július 24-énhunytel. (IlosvayLajosemlékbeszédealapján) 2.1.3 Az iskola arculata Szily Kálmán M szaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium többcélú intézmény. Falain belül szakközépiskolások, szakiskolások tanulnak különböz szakterületeken és szereznek érettségi bizonyítványt,illetveszakmaiképesítést. Négy szakmacsoportban lehet piacképes tudást szerezni nálunk, ezek az elektrotechnikaelektronika, gépészet-épületgépészet, informatika és nyomdaipar. Asikeres képzés lényeges eleme, hogy az egyes szakmacsoportokhoz tartozó szakmák csúcstechnológiai eszközein gyakoroljanak a tanulók, valamint az a tény, hogy a szakmai szervezetekkel és kamarákkal szoros együttm ködésben valósuljon meg a képzés, hiszen így állandó visszajelzést kaphatunk aziparaktuális igényeir l. Az iskola iránti érdekl dés az elmúlt években sajnos csökkent, de a választható szakképesítések száma nem változott. Az iskolához köt dést bizonyítja, hogy több alkalommal a szül k után a gyermekeik is itt tanulnak, testvérek, rokonok, iskolatársak jelentkeznek felvételre. Atanulók létszáma maximálisan1500diáklehet. Azaktuális értékek évr l-évreváltoznak. Az iskola mai arculata több mint 50 év alatt a társadalom változásának, a fejl dés követelményeinekmegfelel enalakultki. A jól képzett nevel testület mindig kész volt a megújulásra, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeinek bevezetésére, alkalmazására az oktatásban és nevelésben, amodern ipar szükségleteinek megismerésére. Küldetésünknek tartjuk, hogy az oktatást végz pedagógusokat és szakoktatókat tovább képezzük, így olyantudás birtokába juthatnak, amelya kor technikai színvonalát követi és így képessé válnak arra, hogy ezeket az ismereteket a tanulóknak átadják. Az iskola azonban az évek során nem akart gyökeresen megváltozni, a kezdetigépész jellegét ma is rzi. Fejlettebb technikát,szélesebb szakirányt kínál, de jellegében m szaki:gépész- épületgépészszakirányraspecializálódott. Újszakokis kapcsolódnaka m szaki jelleghez,pl.a m szakiinformatika,távközlés,elektronika,elektrotechnika, nyomdaipar. El ny a képzések átjárhatósága és egymásra épülése. Így a gyengébb tanulók számára is létezik út atechnikusivégzettségig. A szakiskolai tanulók nappali, vagy esti-levelez szerezhetnek. szakközépiskolában érettségi bizonyítványt 9
A Szily Térségi Integrált Szakképz Központ hét f városi középiskola együttm ködése érdekében jött létre. ASzily TISZK els dleges célja,hogy olyankorszer szaktudássalrendelkez szakembereket képezzen, akik sikeresen boldogulnak a XXI. századi, dinamikusan változó munkaer -piacon, valamint amodulrendszer szakképzésnek köszönhet en olyan készségek, képességek birtokába jutnak, amelyek segítségévelkönnyebben szerezhetnek újabb és újabb szakmákat életük folyamán. 2.2 Az iskola hagyományai Azelmúlt évtizedek alatt kialakultaz iskolai életetszínessé tev,teljessé varázsoló, továbbra is meg rzend eseményeksora: nemzeti ünnepeinkméltó megünneplése; iskolai évfordulókmegünneplése; tanévnyitó,tanévzáró, ballagási rendezvények a diákszínpadközrem ködésével; gólyabálatanév elején; szalagt z bála búcsúzó osztályokkulturális m soraival; beiskolázási hagyományok: nyílt napok, hétvégi interaktív családi nyílt nap, amelynek során a jövend beli diákok megismerhetik, az el készít tanfolyamokon matematikából, idegen nyelvb l, magyarból és alkalmazott informatikából megszerethetik,megkedvelhetika"szilys" diákéletet; pályaorientációs napok, amelyeken az iskola diákjait megismertetjük a másik telephelyen,agyakorlati oktatási helyszíneken végzet tevékenységgel; nemzeti napok rendezése, melyek keretében akiválasztott ország földrajzát, kultúráját, hagyományait, m vészetétismerikmeg atanulók; Szily-napok szakmai, kulturális, sportrendezvények, bemutatók, versenyek, vetélked k formájában; Tótfalusi nap keretében szakmai rendezvények, versenyek, vetélked k és Mikulás ünnepség; Szily kupa hazai és külföldi partneriskolákrészvételével; Timót-tortúra természetjárás országismereti versennyel; országjárás, osztálykirándulások; erdei iskola; a diákönkormányzat klubdélutánjai teaházzal,társasjátékokkal,zenével. 2.2.1 Hagyományok a jutalmazás terén Szily jelvény adományozható atanulmányaik során kiemelked eredményt elért tanulók számára,aközösségi életben,diákmozgalomban tevékenyked gyerekeknek; az iskola követelményeit magas szinten teljesít tanulók év végénkönyv- vagy egyéb jutalomban részesülnek; a Szily-Alapítvány ösztöndíjban részesíti a rossz szociális helyzet, jó tanulmányi eredmény, példás szorgalmú tanulókat; a szakmai versenyeken kiváló eredményt elér ketkülfölditanulmányúton való részvételleltámogatja. Szily plakett adományozásaakiemelked munkát végz pedagógusokszámára. 2.2.2 Az iskolai közösséget erÿsítÿ hagyományok iskolai formaruha,melynekviseléseaz ünnepi rendezvényekenkötelez : o leányoknak fehér blúz és sötétszoknya; o fiúknak fehéring, nyakkend,sötét nadrág; iskolajelvényes Szily sportmez;munkaruha; Szily-címeres iskolazászló az osztályokemlékszalagjával; 10
iskola-fa,emlékszeggel,melyeta búcsúzó diákokkészítenekel; iskolai évkönyv,digitális évkönyv; az iskola elvárásait minden évben a szül i szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetveaz új belép ktudomásárahozzuk. 11
3 Az iskola képzési kínálata Az iskola képzési kínálata az alapító okiratban foglaltak alapján iskolarendszeren belüli és iskolarendszerenkívüli, úgynevezetttanfolyamiképzésre osztódik. 3.1 Az iskolarendszeren belüli képzés 3.1.1 Szakközépiskola Aszakközépiskolaazalábbi szakmacsoportokban végezhetalapozó képzést. Gépészszakmacsoport o gépész ágazat o épületgépész ágazat Informatikai szakmacsoport Elektronika elektrotechnikai szakmacsoport Nyomdaipari szakmacsoport M vészet, közm vel dés, kommunikáció szakmacsoport A mindenkori induló szakközépiskolai osztályok a fenntartó engedélye alapján indulhatnak. A szakközépiskolábavaló beiratkozás feltételea nyolc általános iskolaelvégzése. A 12. évfolyam elvégzése után a tanuló szakmai érettségit tesz a szakmacsoportnak megfelel tantárgyból. 3.1.2 Szakiskola Aszakiskolai képzés az szakképzés. Az iskola az alábbi szakmacsoportokban végezhet alapozó képzést. Gépészszakmacsoport o gépész ágazat o épületgépész ágazat Informatikai szakmacsoport Elektronika elektrotechnikai szakmacsoport Nyomdaipari szakmacsoport M vészet,közm vel dés,kommunikáció szakmacsoport Amindenkoriinduló szakiskolai osztályoka fenntartó engedélyealapjánindulhatnak. Aszakképzéssoránadiákok aharmadik évfolyamelvégzése után szakmai képesít vesznekrészt. 3.2 Felnÿttoktatás iskolarendszerben vizsgán A feln ttoktatásra a jelentkezés feltétele legalább befejezett nyolc általános iskola. A tanulók tanulóijogviszonybakerülnek. Amegfelel képzésiforma kiválasztását atanuló korábbitanulmányai, aközoktatásban töltött évekszáma és eredménye,valamintatudásszint felmérésealapján határozzukmeg. 3.2.1 Érettségi vagy szakmunkás képesítés utáni választási lehetÿségek A szakközépiskola elvégzése és a sikeres szakmai érettségi után a tanulók a szakiránynak megfelel szakmábantanulhatnaktovább. Aszakiránynak megfelel en indított OKJ-s képzésben beszámítással akétéves képzést egy év alatt végezhetielatanuló nappali iskolarendszer képzés keretében,illetveestitagozaton. 12
Aszakmunkás képzés befejezése után iskolánkban lehet sége van adiákoknak az érettségi nyújtó képzésbevaló belépésre afeln ttoktatásban. Az iskola kidolgozta akétévalatti érettségi megszerzésének helyitanterveit nappalitagozaton,iskolarendszerben. 3.2.2 Iskolarendszerü Azesti és levelez,iskolarendszer feln ttképzés kétéves. 3.2.3 Tanfolyami rendszerü A tanfolyami rendszer feln ttképzés során a tanfolyamok óraszámai eltérhetnek az iskolarendszer képzés óraszámaitól. 13
4 Afelvételieljárás 4.1 A felvételi eljárás szabályai szakközépiskolába Amaximális felvételi pontszám 100 pont. A felvételi pontszámkiszámítása Az általános iskola7. évfolyamának évvégi és 8. évfolyamánakfélévi osztályzataiból áll össze. A figyelembe vett tantárgyak o matematika o fizika; o magyar nyelv; o irodalom; o tanult idegen nyelv; o történelemtantárgy. A fentitárgyak osztályzataijelentikamegszerezhet 60 felvételi pontot. o Ha adiák valamilyen tantárgyból felmentett és így nincsen ilyen pontja, akkor a tantárgyhoz hasonló tárgybólszámítjukkia pontszámát. A központi magyar és matematika írásbeli vizsga eredményeib l származó felvételi pontszámokszabályai o Atantárgyak pontszámainak százalékos eredményét be kell szorozni 0,2-del és az egész számra kerekített érték adja a felvételi pontszámot. Ez tantárgyanként maximum 20-20 pont lehet, összesen 40 pont. Az iskola az adott évben jelentkez k felvételi és hozott eredményei alapján számítja a felvételi pontszámot. Amennyiben a pontszámok azonosak,akkor a felvételnél el nyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzet tanulókat; a beiskolázás telephelyén lakó vagy tartózkodó tanulókat; asajátos helyzet tanulókat; 4.2 Szakközépiskolába való felvétel szabályai a 8. évfolyam után Aszakközépiskolábavaló felvételszükséges feltételei Az általános iskola 8. évfolyamánaksikeres lezárása Egészségügyi alkalmasság. Ha nincsen egészségügyi alkalmassági eredménye, addig csak ideiglenesen lehet felvenniaziskolába. Felvételieljárásban való részvétel 4.3 A felvételi eljárás szabályai szakiskolába Amaximális felvételi pontszám 60 pont. A felvételi pontszámkiszámítása Az általános iskola7. évfolyamának évvégi és 8. évfolyamánakfélévi osztályzataiból áll össze. A figyelembe vett tantárgyak o matematika o fizika; o magyar nyelv; o irodalom; o tanult idegen nyelv; o történelemtantárgy. A fentitárgyak osztályzataijelentikamegszerezhet maximális felvételipontot. 14
o Ha adiák valamilyen tantárgyból felmentett és így nincsen ilyen pontja, akkor a tantárgyhoz hasonló tárgybólszámítjukkia pontszámát. Aziskolaazadott évbenjelentkez k hozott eredményeialapján számítjaa felvételi pontszámot. Amennyiben a pontszámok azonosak,akkor a felvételnél el nyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzet tanulókat; a beiskolázás telephelyén lakó vagy tartózkodó tanulókat; asajátos helyzet tanulókat; 4.4 A szakiskolába való felvétel Aszakiskolábavaló feltételszükséges feltételei: Az általános iskola 8. évfolyamánaksikeres lezárása, Egészségügyi alkalmasság. Ha nincsen egészségügyi alkalmassági eredménye, addig csak ideiglenesen lehet felvenniaziskolába. Felvételieljárásban való részvétel 4.5 Az érettségi utáni szakképzésbe való felvétel Akétéves, érettségitigényl OKJ-s szakképzésekbevaló jelentkezés feltételei. A 13. évfolyamra: Sikeres érettségi Egészségügyialkalmasság Az érettségi sikertelensége esetén az érettségit be lehet mutatni legkés bb az els érettségiid szaklezárásáig. A 14. évfolyamra beszámítással: Sikeres érettségi. 2016-os tanévig bezárólag azonos szakmacsoportban lezárt sikeres 12. évfolyam, legalább jórend szakmaialapozó tárgyú eredmény vagy érettségiszakmaialapozó tárgyból. Egészségügyialkalmasság. A2016-os tanévt lkezdve az azonos szakmacsoportban letett kötelez sikeres szakmai érettségi. Az érettségi sikertelensége esetén az érettségit be lehet mutatni legkés bb az els érettségiid szaklezárásáig. Akötelez nyári gyakorlat elvégzése. 4.6 Átvétel iskolatípusok és szakmacsoportok között A Nkt. 5.. alapján az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT és a kerettantervek alapján készült helyitantervek biztosítják. Az átvételtakövetkez képpen biztosítjaaziskola Csak üres fér hely eseténléphet áta diákaszakokon,iskolatípusokon belül. A nevel testület a 9. évfolyamon keretében javasolhatja diákoknak és a diák is kérheti a szakok és iskolatípusok közötti váltást különbözeti vizsga letétele nélkül a tanév október 30-ig. Ez után az id pont után már csak különbözeti vizsgával lehetséges aszak, az iskolatípus vagy aziskolaváltása. Általában csak tanév végénlehet szakot, vagy iskolatípust váltani, amit a befejezett tanévben a tanév zárásáig kell bejelenteni írásban. Ekkor a különbözeti vizsgát az augusztusi pótvizsgaid szakbankellletenni. 15
Tanév közben csak rendkívüli esetben van lehet ség iskolát, iskolatípust, vagy szakot váltani.ekkorakülönbözetivizsgaid pontjátazigazgató határozzameg. Szakközépiskolai tanuló azonos szakmacsoporton belül szakiskolába legkés bb a 10. évfolyamraléphet át aszakmaigyakorlatmagas óraszáma miatt. Szakközépiskolai tanuló más szakmacsoportból csak a 9. évfolyamra léphet át a szakmai tárgyakmiatt. A9. vagy 10. évet sikeresen befejezett szakiskolai tanuló különbözeti vizsga után azonos szakmacsoportbanaszakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. 4.7 Sajátos helyzet Intézményünkbena felvételi, átvételieljárás soránsajátos helyzet azatanuló,akinek szül je,gondvisel jeaziskola dolgozója, testvéreaziskolávaltanulóijogviszonyban áll, szül jevagytestvéreaziskolávalmunka/tanulóijogviszonyban állt. Afelvételi eljárás során asajátos helyzet figyelembe vételét afelvételt kér gyermekszül jének vagygondvisel jének kell írásban kérnie. Akérelmet az iskola igazgatójának kell benyújtani. A kérelemben felkelltüntetniasajátos helyzetet megalapozó körülményt. Agyermek felvételér l az iskola igazgatója dönt. 16
5 Nevelési program 5.1 A nevelÿtestület pedagógiai alapelvei A hagyományok és korunk modern elvárásai fogalmazódnak meg a nevel testület állásfoglalásában: aközösség- és önfejleszt magatartás és tevékenység ösztönzése, destruktív megnyilvánulásokleépítése, aszemélyiség ösztönz és reguláló képességénekindividualizált kiépítése, a tanuló racionális gondolkodásának fejlesztése, ambiciózussá, felel sségteljessé nevelése. Iskolánk pedagógusai csatlakoznak a Pedagógus Etikai Kódexhez, amely az iskola írott és íratlan szabályainak betartását, betartatását követeli meg. 5.2 A nevelÿ-oktató munka céljai Akulcskompetenciák fejlesztése o anyanyelvikommunikáció o szövegértésikompetencia o idegen nyelvikommunikáció o matematikaikompetencia o természettudományos kompetencia o digitális kompetencia o hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgárikompetencia o kezdeményez képesség és vállalkozóikompetencia o esztétikai-m vészetitudatosság és kifejez készség a tanulók segítése abban, hogy dinamikus ismereteket szerezzenek önmagukról, másokról és avilágról; megtanítani kettanulni, másokkalegyütt élni és dolgozni; atanulók felkészítésea demokrácia, az önkormányzatiság elvére és gyakorlatára; megtanítani ket arra, hogy tanulni jó,sígy szembe tudnak szállni iskolai kudarcaikkal, problémáikkal; felkészíteni ketazegész életen áttartó tanulásra; megtanítani ket az új technológiákra és módszerekre, valamint azok használatára, melyekkelaz információs társadalomban hasznosaneligazodnak; megtanítani ketarra,hogyanalkalmazkodjanakaváltozó világhoz; atanulók felkészítéseaz információs társadalomkövetelményeire; atanulók megtanítása akultúra itthoniés idegen kultúrák befogadására; atanulókképességeinek fejlesztése más nyelv környezetbenvalóéletre; atanulókmegtanításaakörnyezettudatos életre; 17
5.2.1 Az iskola tanulói közössége Iskolánk Budapest IX. kerületében ipari környezetben fekszik, Dél-Pest legnagyobb m szaki iskolája, egyben TISZK központ. Beiskolázási területe els sorban a VIII, IX., XX., XXI., XXIII. kerület ésakörnyez települések. Az iskolatolnaiutcaitelephelyeabelvárosbantalálható közelablahalujzatérhez.beiskolázásiterületeateljes f város és az el városok. Tanulóink többsége bejáró, akollégiumban lakók száma 150-200 között ingadozik, többsége nem az iskola diákja. Adiákok jelent srésze kulturált viselkedés,vagy arra jólnevelhet diák. Akülönböz iskolatípusban tanuló diákjaink aképességeiknek és el képzettségüknek megfelel iskolatípusban tanulva megfelel szintet érnek el. Miveltanulóinkjórészecsonkacsaládból származik, nincs el ttük követend példa. Nagyszázalékban rosszanyagiháttér áll mögöttük, ezértszámukraels dleges a használható szakképzettség megszerzése. Az intézmény hosszú távú feladata a m szaki szakmacsoportok, a nyomdaipari szakma gondozása a feladatunk. A szakképzés fejlesztésében prioritása van a széles alapozású specialitást aképzés utolsó szakaszára helyez képzésiformáknak. Aszakiskolaiképzésben a hátrányos helyzet fiatalok számára biztosítunk lehet séget a képzésbe történ bekapcsolódásra,majdszakmaiképesítés megszerzésére. A fentiekb l következ en a Szily-be jelentkez k els sorban a középfokú végzettség megszerzéséért, aszakmáért jönnek, kisebb részük tart afels oktatásba. Atovábbtanulók nagy többsége a m szaki területeteket választja. Többen sikeres fels oktatási felvételivel a zsebükben is megszerzik a technikusi oklevelet, sokan viszont az ezért kapható többletpontokkalegyütt kísérlikmega felvételivizsgát. 5.3 A tanulók szervezetei Az iskola diákjai diákképviselettel diákönkormányzatokat alakíthatnak. Adiákönkormányzatok az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését sajátos eszközökkel a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésévelvégzik. Az NKT alapján és az intézmény hagyományai, sajátosságai alapján három független diákönkormányzat vanazintézményben. ATimót utcai iskolai(timót DÖK), atolnaiutcai iskolai (Tolnai DÖK) és a kollégiumi (Koli DÖK). Az önkormányzatok egymástól függetlenül léteznek, sajátszervezeti és m ködésiszabályzattal, programokkal. A DÖK-ök jogszabályok alapján önmaguk hozzák létre a Szervezeti és M ködési Szabályzataikat (DÖK SZMSZ) és az éves Munkaterveiket. Önállóan választják meg vezet iket, és gazdálkodnak saját bevételeikkel. A diákönkormányzatok vezet ibeszámolási kötelezettséggel tartoznak az közösség,aziskolavezet ség és a nevel testület felé. 5.3.1 A diákönkormányzat döntési joga 18 ket megválasztó Kiterjedatanulókközösségi életénektervezésére,szervezésére,ellen rzésére és értékelésére. 5.3.2 A diákönkormányzat véleményezési joga a házirendkialakításában, atanév rendjénekmeghatározásában,azegy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában, atanulók nagyobb közösségét érint kérdésekmeghozatalánál, aszabadid s,tanórán kívüliprogramokszervezésében, lebonyolításában, atanulókkitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében,
atanulók helyzetét elemz, értékel beszámolókelkészítéséhez,elfogadáshoz; a tanulói pályázatok,versenyek meghirdetéséhez,megszervezéséhez; akönyvtár,asportlétesítmények m ködésirendjénekkialakításához; különjogszabálybanmeghatározott ügyekben. Adiákönkormányzatok képvisel jét afenti ügyekben az események határideje el tt meg kell hívnilegalább 15 nappal. 5.3.3 A diákközgyülés Évente egyszer diákközgy lést kell összehívni. A diákközgy lés küldöttgy lésként is megszervezhet. A diákközgy lést a DÖK vezet je kezdeményezi az iskola éves munkatervében megadott id pontban. A közgy lés id pontját és napirendjét a közgy lés el tt legalább 15 nappal nyilvánosságrakellhozni. Rendkívüli közgy lés összehívását adiákönkormányzat elnöke vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. Adiákközgy lésenaziskola és adiákönkormányzatok vezet ibeszámolnak azel z közgy lés óta eltelt id szak munkájáról és eseményeir l, kifejezetten kitérve a gyermeki jogok érvényesülésére,illetvea házirendbenmeghatározottakvégrehajtásánaktapasztalataira. Adiákközgy lésen résztvev kkérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az intézmény vezet ségéhez. 5.3.4 A diákönkormányzatnak javaslattevÿ joga van A diákokjogait és kötelességeit érint kérdésben. 5.3.5 A tanulók nagyobb közössége Avéleményezési jog szempontjábólatanulók nagyobb közösségénaz iskola tanulóinak legalább 25 %-át, illetve egy telephelyenvagy intézményi egységben tanulók csoportját értjük. Ebben az esetbenkellkikérniadiákönkormányzatvéleményétatanulókat érint döntésekel tt. 5.3.6 A Kollégiumi DÖK szervezete AkollégiumiDÖKszervezeténekleírásátaKollégiumi pedagógiai programtartalmazza. 5.3.7 Az iskolai DÖK szervezeteinek leírása A DÖK-nek minden iskolai osztályból két tagja van, akik saját osztályukat képviselik. A szervezetnekegy elnöke és tetsz leges számú egyébtisztségvisel jelehetséges. ADÖKközgy lése dönt a DÖK vezet ségitagjainak megválasztásárólmindentanév október 1-ig; aziskolaitanulókszámárameghirdetett programoktervezésér l,szervezésér l; minden olyan témáról, amelyet a DÖK tagjai felvetnek és a DÖK közgy lése napirendre vesz; aziskola m ködésévelkapcsolatos dokumentumokvéleményezésér l; iskolai fórumok,közgy lések összehívásáról. A DÖK rendszeresen ülésezik. Az értekezletekr l jegyz könyv készül, amelyet a DÖK két tagja hitelesít. Jogosítványaikat és jogosítványaik gyakorlását anemzeti Köznevelési Törvény szabályozza. Az iskola vezet sége a DÖK munkáját segíti, a diákmozgalmat segít tanáron vagy tanárokon keresztül. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott személy segíti, akivel 19
kapcsolatban adiákönkormányzatnak egyetértési joga van. ADÖKsegít fenntartó döntésealapján finanszírozható. funkció amindenkori Az iskolavezetés lehet vé teszi, hogy a diákönkormányzat önálló gazdálkodást folytathasson, gyarapíthassa saját bevételeit, pl. rendezvényi bevételekkel, az iskola helyiségeinek felhasználásával. Saját bevételének felhasználásáróladiákönkormányzat önállóan dönt. 5.3.8 A diákönkormányzatokat koordináló szervezet A diákönkormányzatok koordinációs testületet (DÖK KT) hoznak létre, amelynek feladata a diákönkormányzatok munkájának szinkronizálása. A DÖK KT-be minden DÖK egy-egy tagot delegálsajátszabályaiszerint. ADÖKKT üléseilegalább havontazajlanak. Akoordinációs testületbencsakkonszenzusos határozatokjöhetneklétre. A diákönkormányzatok koordináló szervezete is összehívhat intézményi diákközgy lést. Erre az esetre ugyanazokaszabályokvonatkoznak,mint azegyes önkormányzatokeseteire. 5.4 A nevelÿ-oktató munka feladatai 5.4.1 A nevelÿtestület feladatai Kiemelt fejlesztési feladatok o énkép, önismeret o hon- és népismeret o európaiazonosságtudat-egyetemes kultúra o aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o gazdasági nevelés o környezettudatosságra nevelés o atanulás tanítása o testi és lelkiegészség o felkészülés a feln tt létszerepeire aszociális szabályrendszerek,erkölcsi értékrendek kohéziós erejéneknövelése, a versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehet ségek gyarapításával,aszimulatív versengésekbenrejl lehet ségekgazdagításával. 20
5.5 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogszabályiháttér Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáról 96/2000 (XII. 11) országgy lési határozat XLII. 1999. évitörvény a nemdohányzókvédelmér l CLIV 1997. évitörvény azegészségügyr l 26/1997. NM rendeletazegészségügyiellátásról 51/1997.(IX.3) NM rendeletaz iskola egészségügyiellátásról XXXI. 1997. évitörvény agyermekekvédelmér l és agyámügyiigazgatásról A nemzeti köznevelésr lszóló 2011. évi CXC. törvényés módosításai 2013. I.törvény afiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról 5.5.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja atanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. Az egészséges életmód elfogadtatásához, az egészségesebb alternatívák megismertetéséhez és választásához társadalmi, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai módszerek,ismeretekszükségesek. Azegészség fogalma Az egészség az életm ködés zavartalansága, a szervezet illetve a szervek betegség nélküli testi, lelki, szociális jólétállapota. Az egészség nem passzív helyzet, hanem aktív folyamat. Az alábbi feltételekteljesüléseszolgáljakiteljesülését: harmóniában élni önmagunkkal,családdal, környezettel, hétköznapok elnyomása nélkül élni, mozgalmasan, változatosságra törekedve, stresszt kerülve, mozogni, fizikailag aktívan élni, kiegyensúlyozottan, helyesentáplálkozni, nem dohányozni,káros szenvedélyekelkerülésével élni. Az iskolaszerepe és lehet ségei Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthet, de tudományos ismeretek átadása,az egészségvéd lehet ségeksokoldalú bemutatása. Annak megtanítása, hogy alapvet értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására alternatívák ajánlása. Amegfelel egészségvéd magatartás megtanítása gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiváló, ösztönz hatások közvetítése egészségvéd magatartás szabályainak megtartásáraközösvéleményformálással,támogató tanácsadássalis. Segíteni mind az egészségeseket, mind abetegeket az egészségvéd öntevékenységben, azegészséges életmódkialakításában,adöntésialternatívákkidolgozásában, és ahelyes döntésekmegvalósításában. Rávilágítani arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus állapotot fejeziki. Az iskolai környezetnek, mint élettérnek is biztosítani kell az egészséges testi, lelki, szociális fejl dést. 21
Az iskolaiegészségnevelés f bb színterei Atanórák(biológia,testnevelés); Az osztályf nöki órák; Szily - napok, Timót - tortúrák,kirajzások; Kiállításokmegtekintése; Egyéb programok: iskolaorvos, véd n vezette demonstrációk, meghívott el adók tájékoztató el adása, beszélgetések,gyakorlati bemutatók); Délutánisportkörök,szakkörök,tömegsport. F témakörök Egészség betegség; Táplálkozás mozgás; Napirend-szabadid helyes felhasználása alvás; Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés; Családi életjelent sége; Kortárskapcsolatok; Káros szenvedélyek helyes döntések; Szexualitás; Egészséges környezet és védelme; Balesetekmegel zése els segélynyújtás; 5.5.2 Az iskolai egészségnevelés módszerei Els sorbanarészvételenalapuló oktatásitechnikák. Tanév elejénelvégzend feladatok Minden tanuló általános balesetvédelmi, munkavédelmi, t zvédelmi oktatásban részesülegészségük és testi épségükvédelme érdekében. A testnevelési órán, szakmai gyakorlaton vagy egyéb foglalkozásokon résztvev tanulókkal foglalkozást vezet megismerteti egészségük és testi épségük meg rzésére vonatkozó el írásokat. Könnyítettvagy gyógy-testnevelési foglalkozásokrairányítottak felmérése, beosztása. A tanévben folyamatosan végzend feladatok Atanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és az iskolan vér egyeztetett rendben végzi. Az iskolaorvos felkérésre az osztályf nöki órákon preventív egészségmeg rz el adásokattart. Fogorvos tart preventív foglalkozásokatmindenosztályban. 22
Gyakorlati tevékenységek A mindennapi testedzés kett s funkciót lát el. Egyrészt biztosítja az ebben az életkorban bekövetkez testi fejl déshez szükséges fizikai terhelést, másrészt hosszabb távon kialakítja a rendszeres testmozgás iránti igényt, tehát életmód szemléletformáló hatása van. Ezért szükséges:a hetitestnevelés órákmellettatanítási órákon tömegsport foglalkozás,sportkörifoglalkozás; rekreációs tevékenységek(pl.:sítúra,túraversenyek,korcsolyázás, úszás); úszásoktatás megszervezésea 9. osztályokszámára; osztályf nökök, kollégiumi nevel k felmérései a káros szokásokról, szenvedélyekr l, egészségkárosító veszélyeztetettségr l; az ifjúságvédelmi felel s prevenciós tevékenysége, kapcsolata az ifjúságvédelmi tanácsadással, önkormányzatokkal, pszichológiai tanácsadással; tanári továbbképzések az egészségmeg rz programok oktatására. 5.5.3 Elsÿsegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az egészségügyi törvény el írása szerint mindenkinek kötelessége -a t le elvárható módon segítséget nyújtani, amennyiben sürg sszükség, vagyveszélyeztet állapot fennállását észleli. Az ehhez szükséges tudást és motiváltságot adja az iskola az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatásával. Színterei tanórákon (biológia,testnevelés,szakmai, osztályf nöki) Szily napokegészségügyi bemutatóin,gyakorlatain aziskolaorvos tájékoztatóin versenyeken, amunkavédelmiszabályokmegismertetésével ésbetartatásával Célja Olyan pozitív attit d kialakítása, amely képessé tesz hatékony és szakszer segítség adására, Olyansürg sségiszemléletkialakítása, mely lehet vé tesziagyors döntést éscselekvést éles helyzetbenis. Alkalmazottmódszerek,eszközök szituációs játékok, szerepjátékok, el adások,beszélgetések, filmekmegtekintése. Mindentanévbenaz iskolavéd n aktív részvételével újcsoportokat kell szervezni 23
5.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Harmonikus, tartalmas emberi és társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztése (tolerancia, tapintat, empátia, tisztelet, udvariasság, figyelmességek stb.), ezeket m ködtet szabályzók megismertetése (erkölcs, jog, törvények,szabályokstb.) Negatív társadalmijelenségek,azifjúságiszubkultúra hatásainakellentételezése; Konfliktuskezelési,konszenzuskezelésitechnikákmegismertetése és alkalmazása. Beteg,sérült fogyatékos,id sembertársakirántielfogadó,segít magatartás kialakítása; Felel smagyar állampolgárrá nevelés (jogok és kötelességek harmonizálása); Felel suniós állampolgárrá nevelés (Európanépeinek, kultúrájának, hagyományainak megismerése); Felel smunkavállalóvá nevelés (az együttm ködés harmóniája, kooperációs technikák, teammunka). Világpolgári,európaipolgári magatartásformákkiépítése. 5.7 Az iskolai közösséget erÿsítÿ hagyományok iskolai formaruha,melynekviseléseaz ünnepi rendezvényekenkötelez : o leányoknak fehér blúz és sötétszoknya; o fiúknak fehéring, nyakkend,sötét nadrág; iskolajelvényes Szily sportmez;munkaruha; Szily-címeres iskolazászló az osztályokemlékszalagjával; iskola-fa,emlékszeggel,melyeta búcsúzó diákokkészítenekel; iskolai évkönyv; az iskola elvárásait minden évben a szül i szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetveaz új belép ktudomásárahozzuk; osztályközösséget megalapozó kirándulás, színház-, vagy múzeumlátogatás, illetve más közös program, amely közös élményt gerjeszt és alapja, meghatározója lehet a közösségnek. 5.8 Kiemelt figyelmet igénylÿ tanulókkal összefüggÿ feladatok Kiemelt figyelmet igényl gyermek, tanuló különleges bánásmódotigényl gyermek,tanuló o sajátos nevelés igény gyermek,tanuló, o beilleszkedési,tanulási,magatartási nehézséggel küzd gyermek,tanuló, o kiemeltentehetséges gyermek,tanuló, agyermekek védelmér l és agyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermek,tanuló Felmérések alapjánabeiskolázott gyerekek kb. 1/3-a él csonka családban. Atanulóknak kb. afele nem kielégít anyagi helyzetben és rossz lakásviszonyok között lakik. Nagyon sok tanulónál nevelési hiányosságok fedezhet k fel: érzelmi kapcsolatok hiánya, közömbösség, vagy túlzott kényeztetés, illetve szigor. A gondok többnyire iskolakezdéskorjelentkeznek, így akilencedik évfolyamkülönleges figyelmetigényel. A felvett tanulók szüleivel a beiratkozás utáni szül i értekezleten az osztályf nök megbeszéli a középiskolába lépés nehézségeit, tájékozódik a gyerekek eddigi problémáiról. 24
A tanév során jelentkez beilleszkedési és magatartási zavarok okait az osztályf nök, az osztályban tanító tanárok, a gyermek és ifjúságvédelmi felel s, a szociális munkás, az iskolapszichológus,a fejleszt pedagógus és aziskolaorvos együtt derítik fel. Azidegrendszeri, fiziológiai, vagy környezetihatások általokozottproblémák kiküszöbölésére különböz terápiákatalkalmazunk: atanuló pozitív tulajdonságainaker sítése; sikerélményhezjuttatása; atanuló mentesítéseegyes tantárgyakbólaz értékelés és min sítés alól; szül velvaló együttm ködés,közösvélemény kialakítása; pszichológiaiel adásokonvaló részvétel; iskolapszichológus szolgálatánakigénybevétele; anyagi nehézségek esetén segélyek, támogatások lehet ségeir l rendszeres tájékoztatás,illetvekonkrétsegítségnyújtás; küls segít khöz való eljuttatás (nevelési tanácsadó, egészségügyi, vagy alternatív nevelésiintézmények); fejleszt pedagógiaifoglalkozás biztosítása; 5.9 Esélyegyenlÿséggel kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka hatékonyságának biztosítása érdekében a tantestület számára nem közömbös atanulók szociális, családi háttere. Társadalmunkban egyre több acsonka család, a gyermekétvagy gyermekeitegyedül nevel szül.sokcsalád él nehézanyagi helyzetben. A fenti jelenségek összességében a tanulók személyiségére, viselkedésére romboló hatással bír. A tanuló személyisége a meghatározó abban, hogy mennyire tudja feldolgozni a negatív hatásokat, de ebben az iskola segíthet nekik. Atanulók szociális helyzetének megváltoztatására aziskola nemvállalkozik, desokat teheta hátrányokkiegyenlítésére. Helyzetfeltárás Ahelyzetfeltárás az osztályf nök és aszül klegels találkozásánál megkezd dik, sokszor már ekkor körvonalazódik anehezebbszociális helyzetben él kköre. Ahelyzetfeltárás atanulók családi körülményeire,egészségére vonatkozó írásbeli felméréssel folytatódik. A felmér lapon atanuló személyes adatain túlacsaládi körülményekrekérdezünk,az esetleges távol él szül vel való kapcsolatra és az egészségi állapotra. Afelmér lap kitöltésekor aszül k nyilatkoznakaz adatokiskolai felhasználhatóságárólis. 5.9.1 A segítÿ tevékenység formái és müködési rendje A tanárok, osztályf nökök véleményét és a felmérést az iskola ifjúságvédelmi felel se összesíti együttm ködve az szociális munkással, az iskolapszichológussal, az iskolaorvossal és a véd n vel. Ez az összesítés képezi az alapját a további munkának. A munkát éves program alapjánvégezzük. A tanulásban korrepetálások szervezésével, egyéni foglalkozásokkal tudunk segíteni. Ezt kezdeményezheti az iskola, valamint atanuló éscsaládja is. Akorrepetálásokat atanév elején tervezzük, detanév közbenis lehet séget biztosítunkadiák felzárkóztatására. Ha atanuló távol lakik, vagy akedvez tlen családi hátteret akarjuk kompenzálni, intézményünk kollégiumábanbiztosítunkszámáraelhelyezést. 25
5.9.2 Külsÿ kapcsolatrendszer Küls kapcsolatokat csak akkor veszünk igénybe, ha az iskola nem tudja a problémákat megoldani. Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot pedagógiai szakszolgálatokkal, humán szolgáltató irodákkal, családvédelmi szolgáltató irodákkal, gyermekorvossal és véd n i tanácsadó szolgálattal. 5.9.3 Az anyagi háttér feltárása Az iskolánkba beiratkozó diákjaink anyagi helyzetét biztos módszerekkel nem lehet megállapítani, de egyes küls körülmények vizsgálatával, beszélgetésekkel, megfigyelésekkel viszonylag jóbecslést lehet adni helyzetükr l. Az érintettek érzékenyek, arossz körülmények között él kinkább titkolják helyzetüket. Apedagógiai munka során derülnek ki leginkább a kirívóan negatív (éspozitív) esetek. Ez els sorban az osztályf nökök feladata, de aszaktanárok és általában az iskolában dolgozók anapi érintkezések következtében információhoz juthatnak hozzá. Az anyagi veszélyeztetettség csökkentésére intézményünk nem rendelkezik pénzösszegekkel, tehát közvetlen anyagi segítséget nem tudunk nyújtani, de javasolni tudjuk az szociális ellátórendszer lehet ségeit, aszily alapítvány kuratóriumához fel tudunk terjeszteni kérelmet, részt tudunk venni segélyek lehet ségének felkutatásában, alapítványoknak beküldöttpályázatokkal, az érintett önkormányzatokfigyelmének felhívásával. Az ilyenmódon szerzett pénzösszegekkelközvetettentudjuksegítenidiákjainkat. 5.10 Világnézeti-vallási nevelés Iskolánkcéljaaz,hogy tanulóinknak legyen biztos, alapos ismereteken nyugvó rendszerezett képük avilágról, s ezlegyengondolkodásuk, cselekedeteikmeghatározója; ha történeti alapokon nyugvó vallási közösség tagjai, ismerjék annak tanait, éljenek e közösségükegyetemes értékeken nyugvó elveiszerint, svállalják is ezt; biztosítjuka nevel kvallási és világnézetisemlegességéta nevel -oktató munkában; o a világnézeti-vallási nevelés biztosítása érdekében az egyházi jogi személy által szervezett hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az igazodjék a tanórai foglalkozások,kollégiumban pedig akollégiumi foglalkozásokrendjéhez. o az intézmény ahitoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttm ködik az o egyházijogiszeméllyel; az intézmény arendelkezésre álló eszközökb lbiztosítja ahitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket; iskolánk politikamentes, nemtámogatjukpolitikai szervezetek m ködését intézményünk falain belül, munkatársaink nem végeznek politikai propagandát egyik irányzat érdekébensem. 5.11 A szakiskolai oktatást nevelést segítÿ projektek. Aprojektek célja: atanulók alapvet m veltséggel, elfogadható értékrenddel, sikeres szakmai vizsgával kezdjék feln tt életüket. Aprojektekben használatos eszközök: tanári team kialakítása, mely az osztályf nök irányításával vállalja tanórai, tanórán kívüli elfoglaltságokvezetését az iskolában töltött id tartam meghosszabbítása testedzésre, tanulásra, m vel désre, egyéb személyiségfejleszt id töltésre (origami, disputa, drámajátékok, könyvtári foglalkozások,stb.) 26
5.12 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítÿ tevékenység A tehetség kibontakoztatásához az átlagosnál er sebb motiváltság, fejlettebb kognitív és szociális kompetencia szükséges. Iskolánk nemcsak a speciális tehetség fejlesztését tartja fontosnak, hanem az általános alapok, az érdekl dés fejlesztését, atovábbtanulási irány, a pályaorientáció segítését is. Iskolánk els sorban apozitív motiváción keresztül teremti meg atanulókban asiker eléréshez szükséges vágyat. Hiszünk atanító éstanuló közötti személyes köt dés erejében, amelyen keresztül az átlagos képesség tanuló megfelel motivációval átlagosnál nagyobbteljesítményresarkallható. A lassabban ér k, a fejl d k között is vannak tehetségesek, akiknek a felfedezése és kibontakoztatásaid igényesebb pedagógiai feladat. Akörnyezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Fontosnak tartjuk a tantárgyi integrációt. Minden lehet séget meg kell ragadnunk, hogy megfelel módon diákjainkbanegységes képetalakítsunkkiavilágról. 27
Az iskolaazalábbi lehet ségeketnyújtja a tehetségekfejlesztéséhez Részben térítéssel tantárgyiszakkörök, érdekl désikörök, önképz körök; manuális gyakorlatiképességeketkibontakoztató szakmai foglalkozások; közismeretitárgyakból, szakmai elméletitárgyakból és gyakorlatból verseny el készít foglalkozások; érettségi és felvételiel készít foglalkozásokközépésemeltszintenis; nyelvvizsgára felkészítés német és angol nyelvb l; látogatások: múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, üzemlátogatások filmklub, újságszerkesztés, diákszínpad,stb. foglalkozásai; kiállítások, akciók, pályázatokszervezése; kulturális versenyekaszily-napokon; o kulturális pályázatokiskolai ünnepségekhez köt d en; o sportbajnokságokiskolán belül,aszily-kupán belül és országos rendezvényeken. Térítésmellett külföldi nyelvi és szakmaitanulmányutak; tanúsítványokmegszerzésekiegészít OKJ képzésben; 5.13 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata, kiemelten munkaköri kötelességként a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s végzi. Legközvetlenebb segít iaz osztályf nökök, anevelésicsoport és az iskolaorvos. Agyermek és ifjúságvédelmi felel s tanévenként a szül k és a tanulók számára jól látható helyen közzéteszi agyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelésitanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély, gyermekek átmenetiotthona, stb..) címét, illetve telefonszámát. Személyes kapcsolatot is kialakít a különböz intézményekkel, felkészít,továbbképz el adásaikat,tanfolyamaikatlátogatja. Apedagógusokfeladatai Segíteni az igazolatlanul, nem betegség miatt hiányzók esetében a hiányzás valódi okainak felderítését,atankötelezettség teljesítéseérdekében. Ismerniaveszélyeztetett tanulókkörülményeit. Személyesen felkeresni minden osztályt, és tájékoztatást adni arról, milyen problémával fordulhatnakhozzá tanulók. Tájékoztatni atanulókat az iskolán kívülfelkereshet gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekr l. Szoros, napikapcsolatot fenntartani az osztályf nökkela problémás tanulók érdekében. Atankönyvtámogatás odaítélésévelkapcsolatos feladatokteljesítése. Atanuló anyagiveszélyeztetettségeeseténtámogatás kezdeményezése. Gyermekvédelemmelkapcsolatos pályázatok,támogatások figyelése. Részvételazegészségnevelési programkidolgozásában. 28