B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai célok... 2 III. Bordány jellemzıinek alakulása... 4 3. 1 Település rövid bemutatása... 4 3. 2 Társadalmi-gazdasági környezet bemutatása... 4 3.2.1 Bordány község demográfiai mutatói... 4 3.2.2 Lakosság képzettsége... 7 3.2.3 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség... 7 3.2.4 Jólét, jövedelmi viszonyok... 9 3.2.5 Lakáshelyzet... 11 3.2.6 Egészségügyi helyzet... 12 3.2.7 Szociális támogatási, ellátási rendszer... 14 3.2.8 Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civilszervezetek és for-profit szereplık... 17 IV. Szolgáltatások iránti igény, a szociális szolgáltatások kiépítettsége a településen... 18 4.1 Ellátotti célcsoportok... 18 4.2 Egyes ellátotti célcsoportok és jellemzıik... 19 V. Helyi szociális szolgáltatások változásai... 21 5.1 Szociális ügyek... 21 5.2 Szociális alapszolgáltatások... 21 5.2.1 Faladat ellátási változások... 22 5.2.2 Jogszabályi változások... 22 VI. Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete... 23 6.1 A szociális igazgatás... 23 6.2 Szociális alapszolgáltatások... 23 6.2.1 Tanyagondnoki szolgáltatás... 23 6.2.2 Szociális étkeztetés... 24 6.2.3 Házi segítségnyújtás... 24 6.2.4 Jelzırendszeres házi segítségnyújtás... 25 6.2.5 Családsegítı szolgálat... 25 6.2.6 Támogató szolgálat... 26 6.2.7 Nappali ellátás... 27 6.2.7.1 Idısek klubja... 27 6.2.7.2 Demens személyek nappali ellátása... 27 6.2.7.3 Pszichiátriai betegek nappali ellátása... 28 6.3 Gyermekvédelmi alapellátások... 28 6.3.1 Gyermekjóléti szolgálat... 28 6.3.2 Bölcsıde... 29 VII. 2008-2013 közötti idıszak szociális fejlesztési eredményei... 29 VIII. Általános elvek a szociális ellátórendszer fejlesztési irányvonalának meghatározásához (stratégiai célok)... 30 8.1 Az ellátórendszerben jelentkezı anomáliák... 30 8.2 SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez... 30 8.3 Fejlesztési elképzelések... 32 8.3.1 Fejlesztési célterületek... 32 8.3.1.1 A szociális szolgáltatások fejlesztésének fıbb célterületei... 32 8.3.1.2 További fejlesztési feladatok... 33 IX. A település szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányelvei... 34 X A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában foglalt feladatok végrehajtása nyomán várható eredmények... 34 XI. Finanszírozás helyzete... 34 XII. Összegzés... 35 XIII. Irodalomjegyzék... 36 Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 1

I. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladtok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót szükséges készíteni. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni. A települési tervnek igazodnia kell a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása-, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójához. Az ágazati stratégiai koncepció célja az, hogy bizonyos távra meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, melyeket a település a szociális szolgáltatások fejlesztése során követ, illetve részletezze azokat a konkrét célkitőzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánnak és elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre került új típusú szolgáltatások feladatainak ellátását. A koncepció aktualizálásának célja a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások bemutatása, s a jövıkép ennek megfelelı korrekciója. A fı cél nem változik, vagyis a fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítık és segítettek együttmőködését. II. A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai célok A település szociálpolitikájának, szociális ellátó rendszerének kialakításakor nélkülözhetetlen azoknak az alapvetı társadalom- és településpolitikai céloknak a meghatározása, amelyek figyelembe vételével lehet kitőzni a szociálpolitika céljait, prioritásait és az ezek megvalósulását biztosító eszközrendszert. Az állampolgárok alapvetı szociális jogait Magyarország Alaptörvénye tartalmazza, mely kiemelt fontosságú a koncepció elkészítése során. A szociálpolitikai alapelvek megmutatják, hogy az egyes szociálpolitikai technikák alkalmazásakor melyek azok a következmények, amellyel számolni kell. A legfontosabb szociálpolitikai alapelvek Szociális biztonság Olyan fogyasztási szint biztosítása, amely a társadalom minden tagja számára garantált. Nem feltétlenül korlátozódik a jövedelmi viszonyokra, kiterjedhet más dimenziókra is (lakás, kultúra, munka, egészségügyi ellátás). Lényege, hogy az állampolgárnak ne kelljen olyan társadalmi környezetben élnie, amelyben állandóan ott lebeg feje fölött a kitaszítottság, lecsúszás veszélye. Megelızés és utólagos korrekció A megelızés vagy prevenció azt jelenti, hogy valamilyen módon elejét vesszük a rossz helyzet kialakulásának, megakadályozzuk az olyan szituációkat, amelyeknek késıbb negatív következményei lehetnek. Korrekción azt értjük, hogy valamilyen rossz helyzet már kialakult, s ennek káros következményein próbálunk segíteni, enyhíteni próbáljuk a károkat, megpróbáljuk helyreállítani az eredeti állapotot. Integráció és szegregáció Az integráció beilleszkedést, beillesztést, a szegregáció elkülönülést, elkülönítést jelent. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2

A szegregáción lehet spontán és tudatos. A spontán szegregáció látszólag természetes folyamat. pl. egy település elınyös helyzető lakói a zajos és szennyezett városközpontot elhagyják, és a legközebbi zöldövezetben kezdenek építkezni. Tudatos a szegregálás, ha bizonyos csoportok lakóhely szerinti elkülönítése jogilag szentesített, tudatos szegregációval akkor találkozunk, amikor zavaró jelenségeket akarnak eltüntetni, pl. elmeotthont a lakott településektıl távol létesítenek. A támogatás odaítélése Normativitás: a szociális támogatáshoz jutás eljárása, a támogatás feltételei és mértékei jogilag szabályozottak. A szociális juttatás jár a polgárnak, ha a jogszabályban elıírt feltételeknek megfelel. Diszkrecionalitás azt jeleni, hogy a szociális támogatás odaítélése a közösség, illetve annak képviselıjének: az államnak, az önkormányzatnak, a szociális ügyintézınek a hatáskörében van. Saját belátásától függ, hogy ad vagy nem ad támogatást. Univerzalitás és szelektivitás Univerzalitás: valamely termék-, szolgáltatás-, pénzjuttatás, mindenki számára, feltétel nélkül jár. Alkalmazásával jelentıs forrásokat lehet megtakarítani az adminisztráción, viszont a szolgáltatás drága, hiszen mindenkinek jár. Univerzális, pl. Az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás, a családi pótlék. Szelektivitás: Az ellátások elosztásakor valamilyen szelekció érvényesül. A szelekció elsıdleges célja az erıforrások koncentrálása azon családokhoz, amelyek a segítségre leginkább rászorulnak, azaz a legszegényebbek. A szelektív megoldásoknál nemcsak a rászorultságot, hanem az érdemességet is vizsgálni kell. Ilyen értelemben beszélhetünk érdemes, és érdemtelem szegényekrıl. A szelektálás mindig tudatos megkülönböztetés, és ha ez nagyon hangsúlyos, akkor beszélünk diszkriminációról. A szubszidiaritás Szubszidiaritás: az egyén ellátása alapvetıen a család felelıssége, s amilyen mértékben ez nehezül vagy lehetetlenné, válik, úgy lépjenek be a gondoskodásba a családot körülvevı segítı körök, a családtól való távolság sorrendjében. A szubszidiaritás az önállóságot hangsúlyozza a szociálpolitikai rendszerektıl való függıség helyett. A külsı segítség csak akkor lép be, ha az illetı mindent megtett saját helyzete javítása érdekében. A kevésbé választhatóság elve Azt fejezi ki, hogy az ellátásokat úgy kell kialakítani, hogy kevésbé legyen érdemes választani az élet vitelének azt a módját, hogy a megélhetés alapja nem saját erıfeszítés, munka, hanem a támogatások igénybevétele legyen. A társadalmi szociálpolitikai alapelvekre építve Bordány társadalom- és településpolitikájának fı célja, hogy az itt lakók otthonuknak érezzék a települést, olyan hátterének, amely sokrétő szolgáltatásával szükség esetén megfelelı segítséget akar és tud nyújtani polgárai számára. Az ezt megjelenítı szociálpolitika és szociális ellátás túl azon, hogy a törvényekben az önkormányzatok kötelezıen elıírt feladatokat teljesíti egyben a település szociális kohézióját, a helyi társadalmat erısítı hatékony eszköz, amely az egyén és a közösség egymásra utaltságát és egymás iránti felelısségét is megjeleníti, érvényre juttatja. Különösen hatékony és támogatandó eszközei ennek a polgárok részvételét elısegítı civil szervezetek, egyéni és társadalmi kezdeményezések, amelyeket a település sajátos eszközeivel eddig is támogatott. Az Önkormányzat fontos céljának tekinti, hogy a település társadalmi viszonyainak alakításában ne csak a polgárok, hanem a településen dolgozó, mőködı intézmények, cégek, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek is aktív részt vállaljanak. Erre számos lehetıség kínálkozott eddig is. Cél: megtartani a meglévı szociális ellátórendszer értékeit, eredményeit, a továbbfejlesztésben ezt kiindulópontnak tekinteni. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 3

A település a szociálpolitikájának alakítása során igazodni kíván Csongrád Megyei Önkormányzat és a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szociálpolitikai elképzeléseihez. A koncepció az általános helyzetelemzési szakaszban a település azon paramétereit kívánja bemutatni, melyeket a szolgáltatástervezésnél figyelembe kell venni. 3. 1 Település rövid bemutatása III. Bordány jellemzıinek alakulása Bordány Csongrád megyében, Szegedtıl 20 kilométerre, a homokhátság szívében terül el. Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család - Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követıen (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dőlıjérıl Bordánynak nevezték el. A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban, több mint 3000 ember él jelenleg. A lakosság megélhetésének fı forrása a mezıgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetıen olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek. 3.2 Társadalmi-gazdasági környezet bemutatása 3.2.1 Bordány község demográfiai mutatói: 3300 3280 3260 3240 3220 3200 3180 3160 3140 3120 3100 3080 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 4

A település lakónépessége 2012.12.31 állapot szerint 3278 fı, mely több mint másfélszerese az országos átlagnak, és meghaladja a Dél-alföldi régió átlagát. A lakosság 1/3-a külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon él. Aktív korú személyek száma 2092 fı, inaktív korú 1186 fı. Ebbıl a 0-17 éves korosztály létszáma 588 fı, nyugdíjas korúak létszáma kb.598 fı. Bordány Község lakónépességének korcsoportos megoszlása Korosztály 2008 2009. 2010. 2011. 2012 0-2 éves 102 93 99 98 93 3-5 éves 81 76 95 103 107 6-13 éves 265 251 250 220 244 14-17 éves 168 155 157 155 144 18-54 éves 1742 1747 1737 1747 1728 55-59 éves 167 176 220 232 264 60-69 éves 338 340 336 333 334 70-79 éves 232 245 244 256 256 80- éves 94 88 128 107 108 Összesen: 3189 3171 3266 3251 3278 Forrás: Népesség nyilvántartási adatok (Bordány Községi Önkormányzata) A statisztikai adatokból megállapítható, hogy az utóbbi években a lakosságszám enyhe emelkedést mutat. A lakosság átlagéletkora 41 év. A 60 év feletti korosztályba tartozók száma évrıl évre növekszik. A szociális ellátás szempontjából e korcsoport létszámának növekedése nagy jelentıséggel bír, hiszen fokozódik az egészségügyi és szociális ellátás igénybevétele. Lakosság nemek szerinti megoszlása (2011.12.31) Életkor Fı % nık férfiak összesen nık férfiak 0-14 éves 220 244 464 47% 53% 15-17 éves 61 51 112 54% 46% 18-59 éves 837 1023 1860 45% 55% 60-64 éves 85 90 175 49% 51% 65 év feletti 316 205 521 61% 39% Összesen: 1638 1613 3251 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból látató, hogy a településen élı nık és férfiak aránya összességében közel megegyezı, bár korcsoportos bontásban a 65 év felettiek esetében szembetőnı a százalékos különbség. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 5

Természetes szaporodás Év Élve születések száma Halálozások száma Különbség (fı) (fı) (+/-) 2008 25 26 +1 2009 45 28 +17 2010 27 34-7 2011 23 27-4 2012 35 38-3 Forrás: TeIR,KSH-TSTAR A vizsgált idıszakban látható, hogy a születések száma évente átlagosan 31 fı, a halálozások száma pedig 30,6 fı. Az elızı 5 éves ciklushoz képest pozitív változás mutatkozik (28/32). 2008 2009 2010 2011 2012 Házasságkötések száma 18 18 12 16 19 Válások száma 3 8 6 7 6 40 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 30 20 10 0-10 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-20 -30 Az állandó jellegő odavándorlás az elmúlt idıszakban csökkent (2008 évben: 100 fı, 2011 évben: 66 fı), viszont azt is látjuk, hogy az elvándorlás száma is csökkent ugyanebben az idıszakban (2008. évben: 123 fı, 2011. évben: 84 fı). Összességében elmondható, hogy a népmozgalmi mutatók kedvezıen befolyásolják a település lakosságszámának alakulását. A lakónépesség számának enyhe növekedését, a születési és halálozási mutatók együttmozgása mellett a beköltözık arányának növekedése javítja. Ez azzal indokolható, hogy Bordány az utóbbi években kedvelt célpontja lett a városi életformát maguk mögött hagyó betelepülıknek. Elsısorban a 20 km-re lévı Szegedrıl, de a környezı településekrıl is szívesen költöznek a településre. A jó infrastruktúra, a közlekedés lehetıvé teszi a város, illetve a község könnyő megközelítését. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 6

Öregedési index A település népesség korösszetétele hasonlóan az országoshoz, és megyeihez az idısebb korcsoport felé tolódott el. A lakosság 65 év feletti állandó lakosok száma évrıl évre emelkedést mutat, míg a 0-14 éves korú állandó lakosok száma stagnál, illetve csökken. 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 3.2.2 Lakosság képzettsége Az iskolázottság szintje fontos tényezı, hiszen befolyásolja a munkavállalási esélyeket. A mélyszegénységben élı családokban, valamint az idısebb korú lakosság körében nagyobb számban fordul elı iskolai végzettséggel nem rendelkezı, vagy alacsony iskolai végzettségő személy. 15 éves és idısebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık 15-x évesek száma Összesen Nı Férfi Összesen Nı Férfi Összesen Nı Férfi 2579 fı 1304 fı 1275 fı 2273 fı 1112 fı 1161 fı 306 fı 11,9 % 192 fı 14,7% 114 fı 8,9% *A lakosság iskolázottságát tekintve csak a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A 15 év feletti lakosság 12%-a általános iskolai végzettséggel sem-, vagy csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A középiskolai végzettségőek száma magas, ezen belül a szakmai oklevéllel rendelkezık száma az országos átlagot meghaladja. A községben élı egyetemi, fıiskolai végzettségőek aránya a Dél-alföldi régió átlagának megfelelı mutatókkal rendelkezik. Problémaként jelentkezik, hogy a munkaerıpiac szereplıi között hiányzik az összhang / => hiányszakmák/ a fogyatékossággal élı fiatalok oktatási intézményben való részvételi lehetısége nagyon szőkös, a megváltozott munkaképességő emberek képzési/átképzési lehetısége korlátozott 3.2.3 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 7

Statisztikai adatok szerint Csongrád megyében a foglalkoztatási arány az elmúlt években emelkedett. 2009. évben a megyében a munkaképes lakosainak 49,3%-a foglalkoztatott, mely meghaladta a regió és az ország foglalkoztatási arányát is. Foglalkoztatottság A községben a munkaképes korú lakosság körülbelüli létszáma 2070 fı, melybıl Szegedre eljáró dolgozók száma meghaladja a 600 fıt. Szeged, mint a térség központja fontos szerepet tölt be a foglalkoztatottságot illetıen, a foglalkoztatásban elfoglalt helye a megyében is kiemelkedı. A helyi munkalehetıségek közül 142 fı rendelkezik ipari vagy kereskedelmi vállalkozással, nagyrészük csak egy-két fıt foglalkoztat; illetve van olyan vállalkozás, mely idényszerően foglalkoztat embereket. 26 egység végez kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet, a többi vállalkozó jellemzıen a szolgáltatásban, az építıiparban és a mezıgazdaságban van jelen. A helyi szolgáltatásban dolgozók száma kb. 80 fı, az önkormányzat intézményeiben 85 fıt foglalkoztat. A lakosság jelentıs részének a fı megélhetési forrást a mezıgazdasági termelés, csekély mértékben állattenyésztés biztosítja. A mezıgazdasági vállalkozások száma 17 és mintegy hétszázötvenen rendelkeznek ıstermelıi igazolvánnyal. Az elmúlt években kezdıdı mezıgazdasági ágazat válsága, az alacsony jövedelmezıség, megnehezedett piaci lehetıségek miatt a termelık egy részének megélhetési gondokkal kell megküzdenie. A helybeli munkahelyek alacsony száma miatt az aktív korú munkát keresı, de alacsony munkaerı-piaci helyzető munkavállalók elhelyezkedési lehetıségei nagyon bizonytalanok településünkön. Jellemzı, hogy közülük többen mezıgazdasági, építıipari idénymunkák legális végzéséhez alkalmi munkavállalóként gondoskodnak a megélhetésükrıl. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. tv. létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Közfoglalkoztatásra támogatást a Munkaügyi Központon keresztül, pályázati rendszer keretében lehet igényelni. A támogatás összege, a foglalkoztatás igénylésének feltételei jelentısen változtak az elmúlt évekhez képest. 2012. és 2013. évben 6 és 8 órás foglalkoztatásra volt lehetıség. A rövidtávú foglalkoztatás maximum 3 hónapra, a hosszú távú foglalkoztatás maximum 12 hónapra terjed ki. Az önkormányzat a közfoglalkoztatás megszervezésével igyekszik segíteni a tartós munkanélkülieken. Közfoglalkoztatásban 2011. évben összesen 51 fı vett részt, míg 2012. évben mindössze 32 fı ebbıl 14 fı a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása által szervezett közfoglalkoztatásban vett részt. A közfoglalkoztatottak létszámcsökkenésének oka, hogy a korábbi 5%-os önerı helyett 2012. évben 30% önerıt kellett biztosítania az önkormányzatnak. Munkanélküliség 2012. I.félév Megnevezés Bordány Mórahalmi kistérség Dél Alföldi régió Regisztrált munkanélküliek 170 fı 1.255 73.057 száma Munkanélküliségi ráta 7,88 % 11,79 % 12,7% Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 8

Bordányban a munkanélküliségi ráta 2008. évhez képest csökkent 2,02 %-ponttal. A regisztrált munkanélküliség számát tekintve a települést jellemzı adatok az elmúlt három év tekintetében stagnálnak, viszont a tényleges munkanélküliek számát tekintve növekedés mutatkozik, a mutatószám az országos átlag fölött van. Ennek okai többek között, hogy nem bıvültek a munkalehetıségek, a nyugdíjkorhatár emelkedett, a rehabilitációs ellátásban részesülı személyek orvosi felülvizsgálata során az egészségkárosodás százalékos mértéke csökkent, mely sok személy esetében pénzbeli ellátás elvonásával járt. Rehabilitációs munkahelyek a térségben alacsony számban vannak, elhelyezkedni szinte lehetetlen. A munka világában veszélyeztetettek az alacsony iskolai végzettségőek, megváltozott munkaképességőek, az idısebb, nyugdíjazás elıtt álló idısödı személyek, a gyermekvállalást követıen a munkaerıpiacra visszatérı nık, kisebb mértékben a pályakezdı fiatalok. A pályakezdı fiatalok elhelyezkedését elsısorban a munkalehetıségek száma, a nem megfelelı szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Tapasztalataink szerint a munkaerı-piacra jutás fı akadályai: a térségben munkahely hiánya, alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létbıl fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi elıítélet jelenléte. A munkaerıpiaci helyzet alakulása nagy hatással van a szociális ellátások iránti igénybevételre. Az elmúlt idıszakban kedvezıtlenül alakultak a mutatók. Nyilvántartott álláskeresık száma a 15-64 év közötti lakónépesség körében Nyilvántartott álláskeresık száma Év nı férfi összesen Forrás: TeIR Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlása tekintetében megállapítható, hogy a 21-25 év közötti (átlagosan 27 fı), valamint az 45-55 év közötti (átlagosan: 24 fı) álláskeresık körében a legmagasabb a munkanélküliség arányszáma. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlása eltérést alig mutat. A statisztikai adatok az álláskeresık valós számát nem tükrözik, hiszen sokan nem regisztráltatják magukat a munkaügyi központban. 3.2.4 Jólét, jövedelmi viszonyok Fı 2008 62 66 128 2009 84 87 171 2010 93 87 180 2011 71 84 155 A munkabérek növekedési üteme az országos tendenciát követi, de színvonala attól jelentısen elmarad. Így a térségben a magyarországi átlagtól tartósan elmaradó jövedelmek jellemzıek. A bérek a térségben is a szellemi foglalkozásúak esetében magasabbak, és gazdasági ágak szerint is különbségek vannak. A mezıgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzıek. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 9

A 90-es években a térségben is megnövekedtek a jövedelmi különbségek, mely a társadalmi rétegek fokozódó elszakadását eredményezte. A lakosság egy része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei mutatkoznak. A háztartások nem elhanyagolható részében a megélhetést részben, vagy teljesen a társadalmi juttatások fedezik. A térségbe költözı családok egy része a hátrányos helyzetőek csoportját gyarapítják, melynek ellátása, az ebbıl keletkezı szociális feszültségek kezelése az önkormányzatnak komoly gondot jelent. Az idıskorúak jövedelme leginkább az öregségi nyugdíjból származik, az egyéb nyugdíjak aránya 15% körüli, míg a további állami támogatások az idıskorúak jövedelmének 1 %-át sem teszik ki. Ebbıl a korosztályból egyre kevesebben tudnak munkát vállalni a nyugdíj mellett. A foglalkoztatottság az idısek körében minimális. A településen fogyatékkal élı, illetve megváltozott munkaképességő személyek és családjaik jövedelmi helyzete aggasztó, hiszen a jövedelmük általában családtámogatási, nyugdíjbiztosítási, önkormányzati támogatásokból tevıdik össze. Segítséget jelenthetne a rehabilitációs munkahelyen való elhelyezkedés lehetısége, de az ilyen munkahelyek száma a térségben nagyon alacsony. Bordány községben folyósítási címmel rendelkezı, nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerő rendszeres ellátásban részesülık megoszlása Ellátási formák 2008 Átlag összeg 2009 Átlag összeg 2010 Átlag összeg 2011 Átlag összeg Fı Ft fı Ft fı Ft fı Ft Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjak 497 62.688 499 66.190 521 69.711 535 72.884 Korhatár alatti rokkantsági nyugdíj 196 54.647 197 58.267 169 60.478 144 64.444 Hozzátartozói nyugdíjak 220 26.152 216 26.628 218 27.819 216 28.648 Árvaellátás 26 34.137 26 35.356 24 36.604 22 36.213 Mg. Szövetkezeti járadék 59 40.502 49 42.553 46 44.380 41 48.225 Baleseti járadék 4 15.879 5 16.539 6 15.783 7 15.221 Megváltozott munkaképességőek 107 27.098 104 27.670 99 27.532 90 27.466 járadékai Rehabilitációs járadék NR NR 4 61.553 14 83.864 24 76.483 Rokkantsági járadék 10 32.610 14 33.330 15 33.330 12 33.330 Házastársi pótlék, jövedelempótlék. 29 18.074 27 18.327 26 18.247 25 18.410 Egyéb nyugdíj, járadék, stb. 50 6.929 50 6.584 44 6.985 41 10.385 Összesen 1198 45.957 1191 48.498 1182 51.466 1157 54.395 Forrás: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Statisztikai és Megtérítési Osztály Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 10

Egy személy többféle ellátást is kaphat. (Pl.: öregségi nyugdíj + özvegyi nyugdíj). A nyugdíj és nyugdíjszerő rendszeres ellátásban részesülı személyek száma átlagosan 949 fı (nem halmozott adat). A nyugdíjellátások összege évente 2.500-3.000 Ft-tal emelkednek. Csongrád megyei átlagnyugdíjakhoz mérten alacsonyabb a településen élı nyugdíjasok ellátási összege (pl.: átlagnyugdíj 2009. évben: Csongrád megye: 73.154 Ft, Dél-alföld: 70.705 Ft, Magyarország: 79.033 Ft) Az adatokból az is kitőnik, hogy a férfiak ellátása magasabb összegő a nıkéhez viszonyítva, valamint hogy az öregségi nyugdíjasok száma emelkedik, viszont a többi nyugdíj-, nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma csökken. A csökkenés hátterében elsısorban a nyugdíjrendszerben történt változtatások állnak. Nyugdíj-, nyugdíjszerő ellátásban részesülı lakosok korcsoportos bontásban 11 5 5 26 19 37-50 50-60 60-70 70-80 80-90 90-34 életko A táblázat a 2008-2011 közötti idıszak átlag létszámát mutatja. Az idısek száma és aránya az elmúlt évtizedek során fokozatosan nıtt. Az élettartam meghosszabbodásával ez az arány további emelkedı tendenciát mutat. 3.2.5 Lakáshelyzet Bordányban kiépült infrastruktúra van, és az elmúlt idıszakban jelentıs fejlıdésen ment keresztül. A beköltözéseknek is tudható, hogy az utóbbi évtizedekben a lakásépítési kedv növekedett, bár az elmúlt években a hitelválság és a növekvı törlesztı részletek miatt ez a tendencia lelassult. A lakott ingatlanok száma nı, az egy lakásban élık száma egyre csökken, mint azt az alábbi adatok is mutatják. 100 lakásra jutó lakosságszám alakulása Év Lakosság száma Lakásszám 100 lakás/lakos 1970 2791 919 304 1980 2781 1069 260 1990 2825 1161 243 2003 3150 1302 242 2007 3169 1339 237 2011 3262 1438 227 2012 3266 1443 226 Forrás: helyi építéshatóság KSH adatai Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 11

Megállapítható, hogy az 1970-es években még átlagosan 3 fı, az 1980-as és 1990-es években már csak 2,5 fı él egy lakásban. Az idı múlásával ennél is kisebb (2,3) az egy lakásra jutó személyek száma. Egyszemélyes háztartások száma az idısebb korosztály esetében Nı Férfi Összesen 2012. 65-70 éves 28 23 51 71-75 éves 42 30 72 76-80 éves 29 28 57 80 év feletti 68 20 88 Bérlakások Az életpályát kezdı, még korlátozott anyagi lehetıséggel rendelkezı helyi fiatal házaspárok részére 2001-ben 10 bérlakás épült a községben, melyeket pályázat útján lehet igénybe venni. Az 53 m2 nagyságú, összkomfortos lakások kényelmes lakhatási feltételeket biztosítanak a családoknak. A külterületen élı idıs, egyedülálló lakosok részérıl nagy igény mutatkozott a község határain belül bentlakásos ellátási forma kialakítására, hiszen nem szívesen hagyják el a települést, de a tanyai életforma további fenntartása nehézségekbe ütközik. Mivel az idısek otthonának építése és fenntartása magas anyagi terhet jelentett volna az Önkormányzatnak, így a fiatal házasok bérlakásának ötletébıl kiindulva 2007. évben 8 lakásos garzonház épült a községben. A településen igen sok az egyedülálló idıs ember. A településen élı idıskorúak 96% -a saját tulajdonú lakásban él. Az itt élı idısek nehezen döntenek amellett, hogy a községet, melyben életük nagy részét töltötték, az otthonukat, ismerıseiket elhagyják. A fogyatékkal élık kb. 20%-a él egyedül, többségük kb. 60 % 2 vagy 3 fıs háztartásban él. Ez az adat nem meglepı, hiszen saját ellátásukhoz segítségre kényszerülnek. A legtöbb mozgáskorlátozott otthonában nem megoldott az akadálymentesített környezet, melyre nagy szükség lenne. A háztartások legnagyobb kiadási tételei az élelmiszer, gyógyszer és lakásfenntartási kiadások. A cél mindenképpen az, hogy az idıs, illetve a fogyatékkal élı emberek minél tovább élhessenek a saját lakásukban, a saját megszokott környezetében, jó életkörülmények között. 3.2.6 Egészségügyi helyzet Az egészségi állapotnak meghatározó szerepe van a szociális rászorultság szempontjából. Az egészségkárosodott személyek, a saját maguk ellátásáról részben vagy egészben nem tudó személyek esetében az egészségügyi ellátórendszer mellett fontos szerepe van a szociális ellátórendszernek. a) Egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi alapellátás fejlesztésében az elmúlt években jelentıs minıségi változás történt. A lakossági szükségeltekhez hatékonyabban igazodó egészségügyi struktúra kialakítására került sor. A betegellátás mellett folyamatos a lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérése és javítása, ezt a célt szolgálja az egyes szakorvosi ellátások helyben történı igénybevételének lehetısége, valamint a rendszeres szőrıprogramok megszervezése. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 12

A képviselıtestület lehetıségeihez mérten pénzügyi támogatást biztosít a háziorvosi praxisok mőködéséhez. A község területén az egészségügyi ellátás két felnıtt háziorvosi körzetben, 1 gyermekorvosi körzetben, valamint 1 fogorvosi körzetben történik. A településen biztosított az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. A háziorvosi rendelıkben igénybe vehetık egyéb szolgáltatások is. A védınıi szolgálatot 1,5 védınıi körzettel mőködteti az önkormányzat. A körzeti védınık tevékenységének középpontjában a gondozott családok egészségvédelme, a betegségek kialakulásának megelızése, valamint az egészségfejlesztés áll. A szolgálat a gyermekorvossal együttmőködve ellátják az óvodai, iskolai egészségügyi feladatokat. b) Prevenciós és szőrıprogramokhoz való hozzáférés Bordány Község Önkormányzata kezdeményezésére a civil szervezetek, a helyi vállalkozók összefogásával minden évben megrendezésre kerül az Egészségvédelmi Hét, amelynek legfıbb célja a prevenció és a szőrés. c) Fejlesztı és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A Móra Ferenc ÁMK Pedagógiai Szolgáltató Intézményegysége biztosítja a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását. Ennek keretében térítésmentesen igénybe vehetı nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, korai fejlesztés, gondozás, valamint gyógypedagógiai tanácsadás. Mórahalmon, a Napsugár Fejlesztı Ház Fogyatékkal Élık Nappali Intézménye sajátos nevelést igénylı és fogyatékkal élı gyermekek, és fiatalok számára nyújt nappali ellátást. A szenvedélybetegek nappali ellátása elsısorban az alkohol problémákkal küzdı emberek részére nyújt segítséget. Móra-Vitál Nonprofit Kft. Kistérségi Egészségügyi Központjában, a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdıben több mint harminc féle egészségügyi szakrendelés és gyógyászati kezelés vehetı igénybe. A lakosság a Szegeden mőködı szakrendelési ellátásokat a szakmai jogszabályok elıírásainak megfelelıen, háziorvosi-, szakorvosi konzultáció alapján vehetik igénybe. Orvosi rendelıintézetek ellátotti létszáma, betegforgalma I. háziorvosi körzet 2008-2012 II. háziorvosi körzet Betegforgalom (fı) Fogorvosi szolgálat 2008 12.337 9.028 1.064 2009 13.540 9.410 1.470 2010 13.348 9.187 1.816 2011 11.994 9.445 1.771 2012 12.382 9.298 2.028 Forrás: Települési háziorvosi statisztika Otthonápolási szolgálat a községben jelenleg nem mőködik. Egyre több igény indokolná a létrehozását, a magasabb szintő otthoni gondozási-ápolási feladatok ellátására képzett szakemberek bevonását. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 13

Bordány lakosságának egészségi állapota A lakosság egészségi állapota részben adottság, részben társadalmi, gazdasági környezet függvénye. A vezetı betegségek tekintetében Magyarország lakosságához hasonlóan a hajszoltabb életmód következtében fıként a szívet és az érrendszert érintı megbetegedésektıl szenved, mindez mellett a daganatos megbetegedés, az emésztıszervi és az anyagcsere betegségek, mozgásszervi megbetegedés aránya is magas. A gyermekek esetében továbbra is az asztma, az általános immunrendszer elváltozásai, a táplálkozási és anyagcsere megbetegedések a legjellemzőbbek. A felnıtt lakosság körében elıforduló fıbb betegségek 1400 1200 1000 800 600 Adatsor1 400 200 0 szív és érrendszeri megbetegedés daganatos megbetegedés pajzsmirigy megbetegedés cukorbetegség légzıszervi megbetegetés Forrás: I. és II. Háziorvosi szolgálat adatai A felnıtt lakosság körében a keringési betegségek dominálnak. A 65 éves feletti férfiak kb. 50%-a, a nık 52%-a magas vérnyomás betegségben szenved. A cukorbetegség 10-15% körül van. A reumatikus megbetegedés is igen gyakori. A mozgásszervi betegségek között elterjedtek a kopás ízületi megbetegedések. Emellett nem elhanyagolható a daganatos, pajzsmirigy, diabetes, emésztıszervi és az érzékszervi megbetegedések száma sem. A demencia gyakorisága 65 és 75 év között mindössze 2%, viszont a 80 éven felülieké 20% körüli. A településen fogyatékkal élı személyek egészségi állapotának helyzete megegyezik az egész lakosságra jellemezı adatokkal. Nem elhanyagolható a szenvedélybetegséggel, és pszichiátriai betegséggel küzdı lakosok száma. Elsıdleges probléma, hogy ezen személyek nagy részének nincs betegségtudata, így a gyógykezelést sem veszik igénybe. A drogfogyasztás a fiatalabb korosztályt veszélyezteti, megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. 3.2.7 Szociális támogatási, ellátási rendszer A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. Egyes szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Az ellátások alapvetı célja, hogy a jogosult személy, vagy család az egy fıre jutó havi jövedelmének alacsony szintjét ellensúlyozza. Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 14

Bordány Községi Önkormányzat A szociális alapellátások helyi szabályozásáról szóló 10/2011.(IX.15.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati hatáskörben megállapítható szociális rászorultságtól függı támogatási formákat, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat szabályozza. A szociális rászorultságtól függı támogatási formák: Normatív lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Aktív korúak foglalkoztatást helyettesítı támogatása Aktív korúak foglalkozást helyettesítı támogatásban részesülık foglalkoztatása Méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Felsıoktatásban tanulók támogatása (Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati rendszerhez az önkormányzat 2013. évben csatlakozott) Idıskorúak ellátása (2012.12.31-ig jegyzıi hatáskörben) Ápolási díj (2012.12.31-ig jegyzıi hatáskörben) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (2012.12.31-ig jegyzıi hatáskörben) Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye /személygépkocsi szerzési-, és átalakítási támogatás (2011.07.02-tıl CSM-i Kormányhivatal Szociális és gyámhivatal hatáskörébe tartozik). (A szociális rászorultságától függı támogatási formák tekintetében újabb változások lépnek hatályba 2014.01.01.napjától; lsd.: 31.oldal) A helyi rendeletben megállapított szociális rászorultságtól függı támogatások alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: Rászorultak segélyezésének alakulása 2008-2012. években Ellátottak áltaglétszáma (fı) Segély jogcíme 2008 2009. 2010. 2011. 2012. Álláskeresési segélyben részesülık 14 13 15 21 4 Rendszeres szociális segély 40 11 16 27 19 Foglalkoztatást helyettesítı NR 38 40 56 75 támogatás Rendszeres gyermekvédelmi 164 159 174 171 171 támogatás Idıskorúak járadéka 16 18 18 18 18 Ápolási díj 18 21 24 25 28 Lakásfenntartási támogatás 93 122 146 219 210 Pénzbeli átmeneti szociális segély 116 121 125 57 57 Pénzbeli átmeneti gyámügyi segély Természetbeni átmeneti segély 111 56 162 192 168 Temetési segély 10 11 20 21 21 Közgyógyellátás 164 150 155 162 153 Mozgáskorlátozottak támogatása 53 45 35 36 28 Köztemetés 1 0 1 2 2 Összesen: 800 765 931 1007 954 Forrás: Polgármesteri Hivatal statisztikája Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 15

A támogatásban részesülık száma 2008. évrıl 2012. évre 19 %-kal növekedett. A lakásfenntartási támogatást igénylık száma 26 %-kal, az ápolási díjban részesülık száma pedig 55 %-kal emelkedett az elmúlt idıszakban. A természetben nyújtott átmeneti segélyek számának jelentıs növekedése a támogatások utalvány formájában történı biztosítása miatt következett be, mert így érvényesül a támogatás felhasználásának célhoz kötöttsége. Az ellátások iránti igény növekszik, egyre többen fordulnak rendszeres segélyért is az önkormányzathoz. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: Tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Idısek klubja Demens személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Támogató szolgálat Családsegítés Gyermekjóléti szolgálat Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzat fenntartásában mőködı intézmény, az Integrált Nappali Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti Központ nyújtja (továbbiakban ISZEK). Ellátási forma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 III negyedév Tanyagondnoki 3 körzet 3 körzet 3 körzet 3 körzet 3 körzet 3 körzet szolgálat Étkezés 69 52 73 69 62 62 Házi segítségnyújtás 31 26 26 22 24 25 Idısek klubja 21 20 20 25 30 30 Demens személyek 7 7 7 7 7 7 nappali ellátása Közösségi 12 12 12 NR NR NR Pszichiátriai ellátás Támogató szolgálat 24 31 33 31 36 35 Családsegítı szolgálat NR 141 33 195 16 77 20 133 22 180 13 Gyermekjóléti NR 39 43 63 42 38 szolgálat Jelzırendszeres házi 17 17* NR NR 12 34 segítségnyújtás Pszichiátriai betegek NR NR NR 10 10 15 nappali ellátása Forrás: ISZEK statisztikai adatai (átlag létszám) Bordány Község Önkormányzati Képviselıtestületének A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 25/2012.(X.25.) számú önkormányzati rendelete alapján az önkormányzat által nyújtott gyermekvédelmi támogatások: a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény c) óvodáztatási támogatás d) karácsonyi támogatás Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 16

e) kelengye támogatás f) mezőgazdasági termény (zöldségfélék, gyümölcs) támogatás A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában egyaránt nyújtható azzal, hogy elsősorban ez utóbbi támogatási forma alkalmazására célszerő törekedni. A természetbeni ellátások különösen élelmiszer és gyógyszer utalvány. Személyes gondoskodás keretében az önkormányzat a következı gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgáltatás (óvodai, iskolai gyermekétkeztetés). b) gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsıdei ellátás A gyermekek napközbeni ellátását, az óvodai gyermekétkeztetést a képviselıtestület az Apraja-falva Óvoda és Bölcsıde intézményében, az Ádám Jenı Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak gyermekétkeztetését az ISZEK intézménye által biztosítja. A Magyar Államkincstár által nyújtott családtámogatási és fogyatékossági támogatások igénybevétele: Település 1 Magasabb összegő családi pótlékban részesülık (fı) 2 Fogyatékos támogatásban részesülık száma (fı) 3 Vakok személyi járadékában részesülık száma (fı) Összesen (fı) Bordány 62 61 1 124 Forráskút 56 60 4 120 Pusztamérges 23 25 0 48 Üllés 65 51 0 116 Zsombó 84 42 1 127 Összesen 290 239 6 535 Forrás: Magyar Államkincstár statisztika adatai 2012. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a településen a szociális helyzetet meghatározó tényezık az alábbiak: A település kedvezıtlen demográfiai helyzete a Dél-Alföldi régióhoz hasonlóan alakul. Ebben meghatározó szerepe van az idıskorúak magas, a fiatalkorúak alacsony arányának, az évtizedek óta jellemzı természetes fogyásnak, az alacsony gyermekszámnak, a vándorlási veszteségnek, a népesség kedvezıtlen egészségi állapotának. A problémákat erısíti a településen élı szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok és a társadalom perifériájára szorulók számának emelkedése és a magas munkanélküliségi ráta. 3.2.8 Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık A képviselıtestület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élı vagy dolgozó állampolgárok önszervezıdı közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság mővelıdése, oktatása, szórakozása, sportolása érdekében. A településen 18 civil szervezet mőködik. Esélyegyenlıségi területeket érintı civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszervezıdések a településen Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 17

(A szervezetek társadalmi felelısségvállalása a településen élı mélyszegénységben élık, hátrányos helyzető gyermekek, nık, idıskorúak, fogyatékkal élık tekintetében) Szent István Király Plébánia Magyar Karitász - bordányi csoport Magyar Vöröskereszt helyi tagszervezete Baba-Mama Klub Kulturális és Szabadidıs Egyesület Bordányiak Továbbtanulásáért Közalapítvány Bordányi Óvodáskorú Gyermekekért Alapítvány Bordány Ifjúságáért Alapítvány Bordány Sportkör Bordány Sportjáért Alapítvány Rendırség Bordányi Polgárır Csoport Bordány Község Közbiztonságáért Közalapítvány Berkenye Népdalkör Borostyán Népdalkör Nefelejcs Nyugdíjas Klub Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesület bordányi csoportja IV. Szolgáltatások iránti igény, a szociális szolgáltatások kiépítettsége a településen A társadalomban lezajló gazdasági, demográfiai változások tükrében minden rászorult védelmét és létbiztonságát jelentı szociális háló jelentısége az elmúlt évtizedben felértékelıdött. Magyarországon a lakosság szociális biztonságának fıbb elemeit a foglalkoztatási lehetıségek, a munkanélküliek ellátása, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika képezik. A fentiek alapján elsıdlegesnek tekinti az önkormányzat az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családok, személyek életminıségének javítását biztosító feltételrendszer kialakítását. A támogatásra szoruló családok segítésében rendszeres együttmőködés valósul meg a civil szervezetekkel, valamint a katolikus egyházközséggel. A szociális igazgatásáról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., valamint a Gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv határozza meg a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások iránti egyre bıvülı igények kielégítésére szolgáló ellátások formáit, ehhez kapcsolódóan a helyi önkormányzatok kötelezı szociálpolitikai feladatait is, mely feladatok az elmúlt idıszakban változtak. A szociális ágazatban lehetséges, és szükséges a mikrotérséghez tartozó települések szoros együttmőködése a hatékonyabb feladatellátás biztosítása érdekében. Ezt a lehetıséget kihasználva az intézmény a támogató szolgálatot a szomszédos településekkel közösen együttmőködési megállapodás alapján látja el. A településen mőködı szociális ellátásokat évrıl évre többen veszik igénybe. A szolgáltatások alanyai a kedvezıtlen szociális körülmények között élık közül kerülnek ki, közülük is elsısorban az idısek, külterületen élı gyermekes családok, tartós munkanélküliek, betegek, fogyatékkal élık. 4.1 Ellátotti célcsoportok Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 18

A település számára a szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai: Aktív korúak, nyugdíjasok Munkanélküliek Megváltozott munkaképességőek Idıskorúak, nyugdíjasok Fogyatékkal élı személyek Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Külterületen élık Hátrányos helyzető gyermekek Mélyszegénységben élık Krízishelyzetbe került egyének, családok Válsághelyzetbe került várandós anyák 4.2 Egyes ellátotti csoportok és jellemzıi A szociális szolgáltatások elsıdleges célcsoportjainak helyzete, szolgáltatások iránti igény Aktív korúak A munkaképes generáció problémája a munkanélküliség, mely egyre nagyobb számban sodorja a családokat a társadalom perifériájára. Mindezek hatására nıtt a szociálisan veszélyeztetett családok száma. Idıskorúak/nyugdíjasok 1 Elırejelzések szerint az elkövetkezı évtizedekben Magyarország népességének nagysága, az életkor szerinti összetétele drámai nagyságban változni fog. Ennek a gazdasági fejlıdésre, munkaerıpiacra, generációs transzferekre gyakorolt közgazdasági hatásai várhatók. Emelett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, amelyek a családösszetételben, együttélési formákban, szociális ellátásban, egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg. Az elmúlt években erısödött az egyre kedvezıtlenebb gazdasági, - társadalmi, - demográfiai folyamatok, melynek hatására több olyan kormányzati intézkedés született, amely közvetlenül érintette az idıskorú népességet és a nyugdíjasokat. bevezetésre került a rehabilitációs járadék, szigorodtak a nyugdíj-, nyugdíjszerő ellátások melletti munkavégzés szabályai, emelkedett a nyugdíjkorhatár, évek óta változatlan a nyugdíjminimum összege a bentlakásos idısek otthona igénybevételének feltételei szigorodtak, illetve magas a havi térítési díj Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását a jelenlegi lehetıségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák jelentik. Fogyatékkal élık 2 1 Csongrád megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2 Csongrád megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 19

A problémák halmozódását tekintve különösen veszélyeztetett csoport a testi és értelmi fogyatékosok, mentális betegségben küzdık. Nem csoda, hiszen a fogyatékosság, a pszichés betegség elfogadása, az elıforduló elıítéletességgel, diszkriminációval való találkozás, létfenntartási nehézségek, alacsony önértékelés a mentális problémák kialakulásához, azok fennmaradásához vezethet. Az elmúlt években több, a fogyatékkal élı személyeket érintı új jogszabályok megalkotására és meglévı jogszabályok módosítására is sor került. 2009. évtıl A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjérıl szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján a támogató szolgálat mőködtetésére pályázni szükséges, a pályázat pozitív elbírálása esetén a támogatás 3 évre szól A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet kimondja, hogy a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és felülvizsgálatát, valamint a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot és felülvizsgálatot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet látja el A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet újabb módosítása kimondja, hogy a támogató szolgáltatás intézményi térítési díja: egy feladategységre jutó önköltség és a finanszírozási szerzıdésben meghatározott egy feladatmutatóra jutó állami hozzájárulás különbsége alapján megállapított támogató szolgálati óradíj és szállítási kilométer díj Pszichiátriai betegek 3 A pszichiátriai gondozásban részesültek száma Csongrád megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A mentális betegségekkel kapcsolatban jelenleg nagy az információhiány mind az érintettek és hozzátartozóik, mind a lakosság körében. A tudatlanság legfıbb veszélye, hogy a tünetek, problémák ismeretének hiányában a felismerés, az egyén önbelátása is elmarad, amely éppen ennél a betegségcsoportnál a gyógyulás egyik kritikus feltétele lehet. A pszichiátriai betegek döntı többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülıi, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítı évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevık száma növekszik. Szenvedélybetegek 4 Hazánkban az alkoholfüggık száma a legfrissebb felmérés szerint 600-800 ezer fı között van, amelynek tizede nem kezelteti magát. Sajnálatos módon a nıi nemnél is emelkedıben van az alkoholfüggık száma, amelyet súlyosbít a tény, hogy nagy részük úgynevezett zugivó. Drogfogyasztás szempontjából a magyar vidék lényegesen kevésbé exponált, mint a fıváros. A legexponáltabb megye Csongrád (789 fı). Az alkoholizmus és a kábítószer használat az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztetı és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással és kábítószer fogyasztással összefüggı problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, amelynek számos egészségi és társadalmi következménye ismert. 3 Csongrád megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 4 Csongrád megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 20

További problémát jelent, hogy Csongrád megyében tartós, bentlakást nyújtó szociális intézményi ellátás egyáltalán nem áll a rendelkezésre, emiatt a szenvedély beteg emberek a pszichiátriai betegek otthonaiba és az idısek otthonaiba kerültek elhelyezésre, amely szakmailag nehezen feldolgozható. 5.1 Szociális ügyek V. Helyi szociális szolgáltatások változásai 2013. január 1-jén a közigazgatás nagy átalakításának részeként életbe lépett a járási rendszer. Mórahalmi Járási Hivatal. A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként, az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak segítséget az állampolgároknak. Az eddig a jegyzık által ellátott ügyek közül a gyermekvédelmi és gyámügyek, egyes szociális igazgatási ügyek intézése is elkerült. A járási hivatal feladatai közé tartozik már az idıskorúak járadéka és az ápolási díj folyósítása, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek is. A bordányi lakosok hivatalos ügyeiket a Mórahalmi Járási Hivatalban intézhetik. A szociális törvény 2014.január 1-tıl hatályba lépı módosítása bevezeti az önkormányzati segély elnevezéső támogatási formát. A Sztv.-ben szabályozott átmeneti segély, temetési segély, illetve a Gyvt.-ben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyébe új, egységes segélyezési forma, az önkormányzati segély lép. A méltányosságból megállapítható közgyógyellátás 2014.01.01. napjától képviselıtestületi hatáskörbe kerül. A szociális rászorultságtól függı támogatási formák 2014. január 1. napjától az alábbiak: Normatív lakásfenntartási támogatás Önkormányzati segély o Élelmiszer utalvány o Gyógyszer utalvány o Tőzifa támogatás o Mezıgazdasági termény támogatás o Temetési önkormányzati segély o Gyermekvédelmi önkormányzati segély o Kamatmentes segély o Egyéb önkormányzati segély Köztemetés Aktív korúak foglalkoztatást helyettesítı támogatás Aktív korú foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülık foglalkoztatása Méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás Az akkut helyzetek elbírálása a polgármester, míg a kamatmentes és gyermekvédelmi önkormányzati segély, méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás a bizottság hatáskörébe kerül. Elsıdlegesen a természetbeni, kivételesen pénzbeli önkormányzati segély megállapítására lesz lehetıség. 5.2 Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, hiszen ezzel biztosítható, hogy a szociálisan rászorulók Bordány Községi Önkormányzat - Szociális szolgáltatástervezési koncepció 21