Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere
Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma 2014. október 30-án Települési önkormányzatok Önkormányzatok száma Önkormányzatok száma Önkormányzatok lakosságszáma Önkormányzatok lakosságszáma (db) (%) (fő) (%) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 063 33,4% 283 465 2,8% Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 674 21,2% 485 369 4,8% Községi önkormányzatok 1 000 és 2 999 fő lakosságszám között 858 27,0% 1 458 395 14,5% Községi önkormányzatok 3 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 113 3,6% 432 471 4,3% Községek összesen 2 708 85,2% 2 659 700 26,5% Nagyközségek 119 3,7% 472 462 4,7% Városi önkormányzatok 5 000 fő lakosságszám alatt 81 2,5% 279 871 2,8% Városi önkormányzatok 5 000 és 9 999 fő lakosságszám között 102 3,2% 710 839 7,1% Városi önkormányzatok 10 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 121 3,8% 2 225 128 22,1% Városi önkormányzatok összesen 304 9,6% 3 215 838 32,0% Megyei jogú városi önkormányzatok 23 0,7% 2 005 043 19,9% Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 0,8% 1 698 406 16,9% Települési önkormányzatok összesen 3 178 100,0% 10 051 449 100,0% 2
Az önkormányzatok jogállása Az önkormányzatok nem az államhatalom részei, önálló hatalmi tényezők Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az önkormányzatokról sarkalatos törvény szól Kétszintű önkormányzati rendszer: települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros (egyben területi is) területi önkormányzatok (19): megyei Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség Társulások hozhatóak létre A nemzetiségi (országos, területi és települési) önkormányzatok különleges jogállásúak 3
Az önkormányzatok jogállása A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható: Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül) Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás) Önkormányzati autonómiák: Szabályozási autonómia (rendeletalkotás) Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás) Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek) Törvényességi felügyeletüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen felül önként is vállalhatnak feladatokat 4
Az önkormányzatok költségvetése Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása Központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napon belül kell előterjeszteni Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kell az elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben a rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk) Működési hiány nem tervezhető Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthető Kincstár és ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodást 5
Vagyoni típusú adók: Helyi adók rendszere Építményadó (max. 1821 HUF/m 2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a) Telekadó (max. 331 HUF/m 2, vagy a forgalmi érték 3%-a) Magánszemélyek kommunális adója (max. 28 145 HUF/év) Idegenforgalmi adó (max. 496 HUF/fő/nap) Helyi iparűzési adó: Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a) Ideiglenes jellegű tevékenység után (max. 5 000 HUF/nap) A benyújtott adócsomag tartalmazza az új helyi adók, a települési adók szabályozását, melyet az önkormányzatok szabadon vethetnének ki magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra 6
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet főszabályként kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételek 50%-át nem haladhatja meg Nem szükséges a Kormány hozzájárulása az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelek (az önerő 2015-től engedély kötelessé válik), a naptári éven belüli hitel (likvid hitel), a reorganizációs hitelek, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell! Értékhatár alatti, illetve európai uniós támogatást megelőlegező ügylet megkötése engedélyköteles, amennyiben az önkormányzat nem jelezte azt előre az éves adatszolgáltatás során. 7
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az államadósság kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított. 8
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti. A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja. 9
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése 2012-ben és 2013-ban összesen 161 ügylet 76,6 milliárd forint értékben került jóváhagyásra, melyek adósságnövelő hatása 24,5 milliárd forint volt 2014-ben a Kormány számára új ügyletek megkötése engedélyezésére rendelkezésre álló mozgástér 15 milliárd forint. A Kormány 2014-ben eddig 103 ügylet megkötéséhez járult hozzá, melyek megkötése 10,8 milliárd forinttal növelheti az év végi adósságállományt. 10
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni, a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012- ben, a többcélú kistérségi társulások megszűntek, ezért adósságuk teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben, az 5 ezer fő feletti településeknél adóerő-képességükkel arányosan - 40-70%-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság, a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában. 11
Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a konszolidált adósság összege ütemenként millió forintban Ütem Érintett önkormányzatok és társulások száma Konszolidáció összege 2011 - megyei önkormányzatok 20 197 600,7 2012-5 ezer fő alatti önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 1 740 84 763,1 2013-5 ezer fő feletti önkormányzatok 279 614 396,6 2014 - minden önkormányzat és társulás 516 472 317,4 Összesen 2 082* 1 369 077,8 *a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek 12
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kompenzációja A Belügyminisztérium kezelésében lévő Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás előirányzatból 2013- ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban. A BM EU Önerő Alap -ból ezen települések magasabb, akár 75%-os támogatásra pályázhattak. A Kormány döntése alapján 2014-2017 közt e települések összesen 50 milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseik megvalósítására. A 2014. évi pályázatok alapján 12,1 mrd Ft kifizetése már megtörtént. 2015-től uniós forrásokból lesz biztosított e települések támogatása. 13
Feladatmegosztás az állam és az önkormányzatok között 2010-től kezdődő önkormányzati megújulás, feladatok újrastrukturálása. Megyei önkormányzatoknál csak a területfejlesztési feladatok maradtak 2013-tól az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás és 3000 fő felett az iskola működtetés maradt önkormányzati feladat Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg szakellátás helyi feladat Szociális feladatok közül a segélyezés, alapszolgáltatások, nappali ellátás, hajléktalanok ellátása, gyermekek átmeneti gondozása Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár 14
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint 2002 2006 2010 2011 2012 2013 2014. várható Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1247,5 1196 1067,1 459,6 40 Pénzforgalmi egyenleg -105-156,5-232 143,5 90,3 112,9 120 Adósságkonszolidáció nélküli pénzforgalmi egyenleg -105-156,5-232 1,2 16,6 76,6 51,3 15
1400 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint 1200 1000 800 600 400 Bruttó adósságállomány Pénzforgalmi egyenleg 200 0-200 2002 2006 2010 2011 2012 2013 2014. várható -400 16
Feladatalapú finanszírozási rendszer 2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás. Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás rendszere). 17
A helyi önkormányzatok 2015. évi finanszírozási rendszere A feladatalapú finanszírozási rendszer 2013 a rendszer bevezetése, alapvetéseinek lefektetése 2014 a rendszer kiigazítása, finomhangolása, kiterjesztése 2015 a feladatalapú finanszírozás megszilárdítása, egyedi problémák kezelése A 2015. év finanszírozási struktúrája: a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet (a benyújtott törvénytervezet alapján) 690,5 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok számára. Általános működési támogatások köre bővül, Beszámítás mellett Kiegészítés -t is tartalmaz a rendszer Egyes ágazati alapellátás és szakellátás működésének támogatása növekszik Önkormányzati fejlesztési támogatások keretösszegének emelése Önkormányzati fejezeti tartalék keretösszege csökken, egyedi problémák kezelésére szolgál 18
Feladatalapú finanszírozási rendszer 2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás. Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás rendszere). 19
Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása IX. Helyi önkormányzatok Év támogatásai fejezet teljesítés adatok (mft) 2008. 1 421 716,0 2009. 1 308 451,9 2010. 1 259 386,6 2011. 1 195 626,5 2012.* 1 066 707,2 2013.* 674 808,4 2014.* 715 854,9 2015. tv. javaslat* 690 484,9 *A Kormány önkormányzati rendszermegújító programjának eredményeként, az állam és önkormányzatok közötti feladatok újraelosztása 2012-től a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok csökkenését, és így a helyi önkormányzatoknak juttatandó támogatási források szűkülését is jelentette. 2015-re az azóta meghozott döntések eredményeképpen még érdemben változik a főösszeg. 20
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai 2014. évi előirányzat 715 854,9 Év közben beépülő előirányzatok Szociális ágazati pótlék 11 havi rész beépítése az alaptámogatásokba 5 555,8 Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok 605,8 Az adósságkonszolidációban részt nem vett települések támogatása 2 500,0 A KLIK-nek átadott önkormányzati források -20 000,0 2015. évi bázis 704 516,5 Szociális ágazati pótlék 12. havi rész beépítése az alaptámogatásokba 505,1 Pedagógus életpálya többletigényének óvodapedagógusokra jutó része 3 752,8 Üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye 1 092,3 Az adósságkonszolidációban részt nem vett települések támogatása -12 500,0 Előadó-művészeti szervek minősítése miatt átcsoportosítás a XX. fejezetbe -23,3 E-útdíj kompenzáció megszüntetése -5 000,0 Óvoda kapacitás bővítése 1 934,9 Önkormányzati fejlesztések támogatásának növelése 620,0 Békásmegyeri piac rekonstrukció 150,0 A segélyezés területén várható változások összesített hatása a fejezetben -4 563,4 2015. évi előirányzat 690 484,9 21
Ágazati támogatások 1. - Általános működési támogatások - 1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása 2. Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető (temetővel nem rendelkező önk. támogatása!), közvilágítás, közutak) 3. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat) 4. Üdülőhelyi feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat) 5. Egyéb kötelező feladatok támogatása (a korábbiaknál differenciáltabb) 1 000 fő alatti települések: legalább 4 millió forint alaptámogatás 1 000 fő lakosságszám feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség nem éri el a 20 000 forintot): legalább 5 millió forintos támogatás, az egyik kategóriába sem eső települések: 3 millió forintra számíthatnak ezen a jogcímen. FONTOS! Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladat finanszírozás Megfelelő szakfeladatra történő év közbeni könyvelés elvárása 22
Ágazati támogatások 2. - Köznevelés I. - FONTOS! Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése Kiemelt kormányzati célkitűzés: esélyegyenlőség megteremtése a nevelésben, hátrányos helyzetűek korai oktatásba való terelésének megalapozása Önkormányzatok érintettsége: óvodai férőhelyek növelése, korszerű óvodai nevelés és infrastruktúra biztosítása 2015. évi költségvetési törvénytervezetben ehhez kapcsolódóan: - Emelt összegű működtetési támogatást - Új célzott (2 500,0 M Ft) fejlesztési forrásokat biztosít 23
Ágazati támogatások 3. - Köznevelés II. - Óvodák központi költségvetési támogatása - Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása - A bértámogatás követi a pedagógus életpálya rendszerét - Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére - Emelt összegű óvodaműködtetési támogatás (68.000 forint/fő várhatóan még nőhet) - Továbbra is támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása Óvodai kapacitásbővítést célzó fejlesztések támogatása - Új előirányzat, 2 500,0 millió forint - Pályázati rendszer a meglévő óvodai férőhelyhiány megszüntetése érdekében - NGM pályázati kiírás a támogatási feltételekről Köznevelési feladatok egyéb támogatás - Korm. Rendelet alapján 2 500,0 millió forintos előirányzat a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények működtetői, illetve a hozzájárulást fizetők számára - 2015.: működtetésről szóló újabb döntés éve lesz! 24
Ágazati támogatások 3. - Szociális terület I. - Kisgyermek ellátások (bölcsőde, családi napközi) 2014. évben bevezetett rendszer fennmarad A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe vett osztószám csökken bölcsődéknél 240-es osztószám 235-re, családi napköziknél 251-ről 240-re változik. Gyermekek átmeneti ellátása Bevezetésre kerül a feladat alapú finanszírozás a szakosított ellátások mintájára. Feladatalapú finanszírozás bértámogatásból és üzemeltetési támogatásból áll. Közel 1 milliárd forintos többletfinanszírozást jelent az érintett intézményeknek. Szociális bentlakásos intézmények felújítása (200,0 millió forint) Elsősorban az ideiglenes bejegyzéssel rendelkező intézményekre koncentráló forrás, célja a a jogszabályi feltételek teljesítése NGM hatáskörben kerül elosztásra, az év első felében 25
Ágazati támogatások 4. - Szociális terület II. - Gyermekétkeztetés (58 000,0 millió forint) Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen Több, mint 10%-os, 5,4 milliárd forintos többlettámogatás az idei évhez képest Kisebb módosítások a bértámogatásban, a kategóriák közötti folyamatos növekedés biztosítása Nyári gyermekétkeztetés jogcímen 360 millió forint többletforrást biztosít a központi költségvetés a 2015. évre (összesen 3 000,0 millió forintot) ezzel még több rászoruló gyermek vonható be az étkeztetésbe. Várhatóan kiegészül még a törvény a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatásával (várhatóan 1 milliárd forint). 26
Segélyezés Ágazati támogatások 5. - Szociális terület III. - A Kormány célja, hogy 2018-ig megvalósuljon a munkaképes népesség körében a teljes foglalkoztatottság. Ennek elérése érdekében a segélyezés terén alapvető változások történnek: 2018-ig az FHT-sok fokozatosan a munkaerőpiacra kerülnek, első lépésként 2015. II. félévétől egynegyedük közfoglalkoztatott lesz, Az FHT megállapítása és folyósítása 2015.március 1-jétől a járásokhoz kerül, A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől megszűnik. A munkaképesek FHT-ra, a betegek és gyermeket nevelők egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak, a többiek települési segélyt kaphatnak. A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás 2015. március 1-jétől fokozatosan beolvad a települési támogatásba, Az önkormányzati segély új neve települési támogatás lesz, az önkormányzatok sokkal több élethelyzetben és volumenben adnak e jogcímen segélyt (ehhez adóerőképességtől függő támogatás jár majd). 27
Ágazati támogatások 6. - Kulturális terület - Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok 1 250,0 millió forinttal magasabb támogatás 2015-ben. A többlet elsősorban a kistelepülések közművelődési tevékenységét segíti a fajlagos összeg változatlanul hagyása mellett legalább 1,2 millió forint minimális támogatás A többlettámogatás 1 793 db kistelepülést érint pozitívan. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 2015. évi előirányzat 180,0 millió forinttal nő A támogatás a nyilvános könyvtárak állománygyarapítását, a közművelődési intézmények eszközbeszerzését, valamint a múzeumok állandó kiállításainak megújulását segíti elő. 28
Beszámítás - Kiegészítés Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás a 2014. évinél differenciáltabb módon történik: Az alacsony adóbevételi potenciállal rendelkezőket (8 500 forint alatt) a beszámítás helyett kiegészítést kapnak (az általános támogatások összegére vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatással), e felett sávosan jelentkezik az elvonás. Kibővül a beszámítás alá tartozó támogatások köre a külterületi támogatással, az ifa kiegészítéssel és az egyéb önkormányzati feladatok támogatásának 50 %-ával. A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,5 %-áról 0,55 %-ára nő, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb 0,65 %-ot is elérő mértékkel. A sávokat a következő táblázat mutatja be. 29
Beszámítás - Kiegészítés No. 1. Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) alsó határ felső határ Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában Kiegészítés a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában 1 5000 0 25 2. 5 001 8 500 0 15 3. 8 501 10 000 10 0 4. 10 001 12 000 20 0 5. 12 001 15 000 40 0 6. 15 001 18 000 60 0 7. 18 001 24 000 85 0 8. 24 001 36 000 95 0 9. 36 001 42 000 100 0 10. 42 001 60 000 105 0 11. 60 001 100 000 110 0 12. 100 001 120 0 30
Köszönöm a figyelmüket! 31