A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013
TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai... 7 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei:... 7 2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:... 8 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...11 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...12 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...13 A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás...13 Tanórán kívüli tevékenységek...13 Közösségi szolgálat...14 2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja...15 Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:...15 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése...15 A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek...15 A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek...16 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...16 2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...17 A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere...17 Szülők és pedagógusok együttműködése...17 2.9. A pedagógusok feladatai...18 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben...19 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kap- csolatos tudnivalók...20 Tanulói jogviszony...20 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei...21 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...22 3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA... 23 3.1. Fogalmak...23 3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái...24 2
3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái.24 3.4. A fejlesztés szervezeti keretei...26 3.5. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése...29 3.6. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei...31 3.7. Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt feladatai....36 3.8. Célok és feladatok a szakiskolában...37 3.9. Az intézményben alkalmazandó kerettanterv...37 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 39 4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok...39 Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:...39 Vizsgával kapcsolatos szabályok:...39 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek:...40 4.2. A bizonyítványok kiadásának rendje...42 4.3. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei...42 4.4. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere...43 4.5. A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai:...44 4.7 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei...49 4.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:...50 4.9 Az intézmény környezeti nevelési programja...51 Alapok:...51 Alapelvek, célok...51 Tanulásszervezési és tartalmi keretek...52 A környezeti nevelés módszerei...53 A környezeti nevelés taneszközei...53 Ökoiskola 2010-2013...53 4.10 Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja...55 Helyzetelemzés...55 Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja...55 Az egészségfejlesztés főbb területei...56 Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek...56 Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők...56 A segítő kapcsolatok...56 Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei...57 A mindennapos iskolai testedzés programja...57 4.11 A tanulók fizikai állapotának mérése...58 4.12 Szakközépiskolai és szakiskolai helyi tantervek...59 Szakközépiskolai helyi tanterv (erdészeti és vadgazdálkodási technikus)...59 Szakközépiskolai helyi tanterv (kifutó)...60 3
Felnőttek középiskolája...61 Szakiskolai helyi tanterv...61 Asztalos...63 Ács...64 Dísznövénykertész...65 Erdészeti szakmunkás...66 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus...67 Kőműves és hidegburkoló...68 Mezőgazdasági gépész...69 Bútorasztalos (3 éves előrehozott szakképzés - kifutó)...70 Dísznövénykertész (kifutó)...71 Erdészeti szakmunkás (kifutó)...72 Erdészeti szakmunkás (kifutó 2+2)...73 Erdésztechnikus (kifutó)...74 Kőműves (kifutó)...75 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó 2+2)...76 5 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 77 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI... 78 4.sz. melléklet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programjához 79 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK RÉSZLETES TANTERVE... 79 Műveltségi területek és tantárgyak 9-10. osztály...79 Tantárgyak és óraszámok a szakiskolás SNI tanulók 9-10. évfolyama számára...79 Magyar nyelv és irodalom...81 Élő idegen nyelv...84 Matematika...86 Informatika...90 Történelem és társadalomismeret...93 Természetismeret, Biológia...97 Fizika...101 Kémia...104 Földrajz...107 Testnevelés...110 4
1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8. Telefon: 85/312-051 (központ) 85/310-389 (igazgató) Telefon/fax: 85/314-774 E-mail cím: szechenyiszki@gmail.com OM azonosító: 202705 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 03-0164-03 Felnőttképzési lajstromszám: 0189 Az iskola fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény képviselője: Markhard József igazgató 5
1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Köznevelési Híd programok Szakiskolai képzés 9-11. évfolyamon - mezőgazdaság szakmacsoport - faipar szakmacsoport Felnőttek középiskolája (nappali és levelező tagozat) Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon Ágazatok: - Erdészet és vadgazdálkodás - Mezőgazdasági gépész - Mezőgazdaság - Kertészet és parképítés Középiskolai végzettségre épülő szakmai képzés (nappali és levelező rendszerű) - Erdészeti és vadgazdálkodási technikus - Erdészeti gépésztechnikus - Mezőgazdasági gépésztechnikus - Mezőgazdasági technikus - Parképítő és fenntartó technikus Kollégiumi ellátás 1.3. Az iskola története Iskolánkat Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven 1963. június 1-jén alapították, s csaknem 30 évig (1992-ig) kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott. Az 1980-as évek végén kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, mezőgazdasági- és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek megteremtését. Az intézmény képzési profilja, ezt követően folyamatosan bővült. 1995-ig bognár, kádár, mezőgazdasági- és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövénykertész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés. 1998. szeptember 1-jétől, a 9-10. osztály bevezetésével egy időben indult el a dolgozók középiskolája. 2000-től a szakmakínálat a vadász-vadtenyésztő és az ács-állványozó szakmákkal bővült. 2001. szeptember 1-jétől pedig elkezdődtek a technikus képzések a erdészeti és vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi technikus szakmákban. A szakmakínálat a 2005-ben indított kőműves, a 2009-ben indított növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó valamint a természet és környezetvédelmi technikus képzésekkel lett teljes. Az intézmény képzési kínálata az Országos Képzési Jegyzék módosításai miatt az utóbbi években kis mértékben módosult. 2011. július 1-jén Marcali Város Önkormányzata 61/2011. sz. határozata alapján a Marcali Szakképző Iskola beolvadt a Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájába, s az intézmény telephelyeként működött 2013. július 31-ig. 2013. augusztus 1-től az intézmény fenntartója a Vidékfejlesztési Minisztérium. 6
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: - Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. - A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek. - Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. - A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük. - Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik. - A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal. - Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk. - Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére. - Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást és a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozás. - A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. - Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak. - Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt. - A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. - Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért. - A rövid életű pedagógiai divatot mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak. 7
2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok Feladatok, eszközök, eljárások 1. A tanulási motiváció felkeltése A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. A tanulás tanítása. Fejlesztő értékelés. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. 2. Képességek fejlesztése, differenciált, Az idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak és a szakmai gyakorlat csoportbontásban való egyénhez igazodó módszerek alkalmazása, oktatása. Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása. a lemaradt tanulók felzárkóztatása Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. A gyengén teljesítő tanulók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. A sajátos nevelési igényű tanulók szűrése, rehabilitációja, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése. Gyógypedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók egyéni fejlesztésére. Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A pedagógusok folyamatos módszertani továbbképzése. 3. A tanulók személyiségfejlesztése Következetes osztályfőnöki és szaktanári és kollégiumi nevelőmunka, személyes példamutatás. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program. Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. 4. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi tudat erősítése Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. Iskolánk névadója Széchenyi Zsigmond életútjának megismertetése, példaképül állítása. Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret-etika). A diákönkormányzat működésének támogatása.
5. A vizsgákra való eredményes felkészítés Az eredményes ismeretszerzés érdekében differenciált kiscsoportos foglalkozások alkalmazása idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében. Az érettségi és szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés érdekében együttműködés az egyéni fejlesztő foglalkozásokat végző kollégákkal. 6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a Diáksport Egyesület foglalkozásain a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények szervezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása (életvitel). Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése. 7. Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása a szaktárgyakban. Természetismereti vetélkedő a 9-10. évfolyamon a környék iskolái között. Környezeti nevelési program. Erdei iskolai program működtetése. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása és ökoiskola 2013 végéig. 8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése 9. A gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása Csoportos feladatok biztosítása az elméleti és a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek szervezése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a tanórákon. A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. 9
10. A munkával kapcsolatos igényesség és felelősségtudat kialakítása 11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra 12. Tanulóink felkészítése a felelős állampolgári szerepvállalásra IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Tanulószerződésekkel a tanulók gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés. Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internethasználat biztosítása. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése. Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diák-közgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. 13. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionálóterem- használat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. 14. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások szervezése, Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. 15. A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása A gyakorlati jellegű foglalkozásokat emelt óraszámban oktatjuk. Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása. 10
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat, iskolai diáksport egyesület rendezvényei - szakkörök - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén). 2. Önismeret kialakítása - osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység 3. Életvitel, életmódformálás - Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. - Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése. 4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki órákon, kollégiumi foglalkozásokon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával. 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban, intézményi tanácsban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során. Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT követelményeivel, azokra alapoz. Intézményünkben a közösségfejlesztés különböző szinteken zajlik: csoport-, osztály-, évfolyam és iskolai szinten. A különböző tevékenységi formákat oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezését két egymással szorosan összefüggő területen végezzük: - a diákönkormányzati feladatok megszervezése - a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezése, melyet további két részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre. Színterek Csoport Osztály Tanulmányi feladatok szervezése Diákönkormányzat tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység Tanulói team-munka Csoportos projektmunka Osztályszintű projektek készítése Osztály ügyeleti rendszer működtetése Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése a tanórákon Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Évfolyam Évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Iskola Csoportos felkészítés és részvétel a tanulmányi versenyeken Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, diáksport egyesületi és kulturális csoportok Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hónapjában) Testvérosztály- kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más iskolák osztályaival) Az osztályok által vállalt iskolai rendezvények megszervezése (pl.: iskola-disco, gólyaavató, stb.) Iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése) Iskolai szakkörök, diáksport egyesület működtetése. Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult Osztály- diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken Szalagavató műsorok készítése, gólyabál Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diák-önkormányzatban. 12
2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például - a differenciált tanulásszervezés, - a kooperatív technikák, - a projektmódszer, - és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: - individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. - kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) - projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Tanórán kívüli tevékenységek - Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek). - Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. - Iskolánkban diáksport egyesületet működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében.
Közösségi szolgálat Azoknak a tanulóknak, akik 2016. január 1-je után kezdik meg az érettségi vizsgát, az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. A közösségi szolgálat célja: közösségi összefogás, nemzeterősítés, segítségnyújtás, emberibbé válás, társadalmi felelősségvállalás, szociális érzékenység, empátia, önbizalom, kitartás, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, elfogadás, érzékenység, kommunikációs készség fejlődése, önismeret, szemléletformálás, aktivitás, kreativitás növelése, pályaorientáció. A közösségi szolgálat területei: - szociális és egészségügyi tevékenységek - oktatási tevékenység - kulturális, közösségi tevékenységek - környezet- és természetvédelmi tevékenységek - katasztrófavédelmi tevékenységek - közös sport- és szabadidős tevékenységek óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, ill. idős emberekkel. Dokumentumok: - jelentkezési lap - szülői hozzájáruló nyilatkozat - napló rendszeres vezetése - igazolás (2 példányban) - együttműködési megállapodás Foglalkozások időtartama Foglalkozások időtartama 16 év alatt 16-18 év Tanítási idő alatt 2 óra/nap 6 óra/hét 4,5 óra/nap 18 óra/hét Hétvégén 3 óra/nap 4,5 óra/nap Tanítási szünet alatt 3 óra/nap 12 óra/hét 4,5 óra/nap 18 óra/hét Időbeosztás, tanévekre bontásban Óraszám/Tanév 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon Előkészítő óra Záró foglalkozás 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra Foglalkozások időtartama 12 óra 13 óra 15 óra A fogadó intézmény köteles biztosítani: biztonságos munkavégzést, tájékoztatást, irányítást, ismeretek megszerzését, szakszerű felügyeletet, utazást, szállást, étkezést (szükség esetén), pihenőidőt. Az iskola elvárásai a tanulóval szemben: pontos megjelenés, precíz, mintaértékű munkavégzés, a szakember utasításainak betartása, munkanapló pontos vezetése, kulturált, példamutató viselkedés, az iskola hírnevének öregbítése. 14
Koordinátorok: intézményi szinten az igazgató által megbízott pedagógus, osztály szinten a mindenkori szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei. 2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - Szoros kapcsolatot tartunk fenn a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, pedagógiai szakszolgálatokkal. - Heti 2 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve havonta egy alkalommal védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. - Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait. - Osztályfőnökök bevonásával igyekszünk minél jobban megismerni a tanulók családi hátterét, s szoros kapcsolatot kialakítani a szülői ház és az iskola között. Ezt segíti elő a szakiskola 9. évfolyamán belépő osztályközösség építés elnevezésű tantárgy is. - Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése - Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján). - Egyéni/mikrocsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása). - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban. - Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra. - Tanulószobai foglalkozások biztosítása. - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása. - A szakmaválasztás, továbbtanulás segítése, egyéni tanácsadás. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek - Tankönyvtámogatás Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tankönyvellátást. - Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány, Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány Az intézményben működő két közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulókat tankönyv, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által szervezett tanfolyamok részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különö- 15
sen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeli segélyt biztosítanak. A kérelmeket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök javaslata alapján a kuratóriumok bírálják el. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek - teamen belüli egyéni problémák megbeszélése, - ösztöndíj pályázatok támogatása, mentorálás, - gyermekpszichológus alkalmazása, - nevelési értekezletek, tréningek, - pedagógus továbbképzések. 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamenynyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése. Ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek. Az osztályfőnök kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel, hivatalokkal (GYIVI, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kormányhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok, lakóhely szerinti önkormányzat, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében időben jelezni kell a problémákat az illetékes szakembereknek, s együttműködni velük a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: - differenciált oktatás, képességfejlesztés - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre történő nevelés - tanulószobai, kollégiumi foglalkozások - kedvezményes étkezési lehetőségek - kedvezményes tankönyv biztosítása - egészségügyi szűrővizsgálatok - tanulók szabadidejének célirányos szervezése - szülőkkel való együttműködés - illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. 16
2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart - az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak - a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK ülésén - az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán - a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel - a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban - a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Intézményi Minőségirányítási Programba és az éves munkatervbe - a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házirend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében - a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik. Szülők és pedagógusok együttműködése - a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel - a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Iskolai Minőségirányítási Programba, Munkatervbe, - a szülői szervezet képviselői véleményezik a Pedagógiai Programot, részt vesznek a Házirend kialakításában, módosításában - a szülők képviselője tagja az intézményi tanácsnak, - a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: - szülői értekezletek (félévente) - fogadóórák (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, kollégiumi nevelők) - iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján 17
- nyílt napok, pályaválasztási fórumok - telefonos kapcsolattartás - írásbeli tájékoztató - írásbeli kérdőív - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására. 2.9. A pedagógusok feladatai Intézményünkben minden pedagógus - tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a jogszabályoknak megfelelően, az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak alapján kell végeznie. - a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el. - az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. - a tanított tantárgyak oktatásához éves tanmenetet készít a helyi tanterv, a választott tankönyvek alapján, illetve az érettségi/ szakmai vizsga követelményeit figyelembe véve. - a helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat. Kijelölése időtartamában a tanári szobában tartózkodik, vagy helyettesítést végez. - az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt az óraközi szünetekben a folyosón vagy a kijelölt helyen ügyeletet ellátni. - az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási rendszerben naponta vezeti. Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti. - aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken, munkaközösségének munkájában, a meghatározott feladatokat a rögzített határidőre elvégzi. - az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el. - részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot megosztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkalmazza. - feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése. 18
- szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére. - segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. - szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. - betartatja és betartatja a Házirendet. - együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal. - kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik. - Közreműködik a tanulók beíratásában. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben - Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását. - Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. - Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. - Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. - Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. - Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, segíti őket feladataik végrehajtásában. - Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti. - Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit. - Szakközépiskolában szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges adminisztrációt. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét. - Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását. - Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában. 19
- Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (DSE, költségtérítés a szakképzésben). - Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel. - Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók Tanulói jogviszony 1. A tanulók felvétele - A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban jelentkezhetnek a tanulók. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez. A tanulók rangsorát az általános iskola 7. év végi és 8. félévi tanulmányi eredményei (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, a választott szakmacsoporthoz kapcsolódó tantárgy: biológia) alapján készítjük el. - A tanulók felvételéről az igazgató dönt. - Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni személyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítványát - Az iskola magasabb évfolyamába történő felvételnél be kell mutatni a személyi igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szakképző évfolyam esetén a szakmai alkalmassági orvosi igazolást. 2. Átvétel másik iskolából - A tanuló a szabad iskolaválasztás jogán más intézményből bármikor átiratkozhat iskolánkba. - A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsgát az intézmény igazgatójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának határideje december 20., illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, évfolyamismétlésre kötelezzük. 3. Magántanulói jogviszony - A magántanulói jogviszony létesítését a nemzeti köznevelési törvény 45. (5), (6) alapján kérvényezheti a szülő. A kérvény alapján a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatója engedélyezheti. - A magántanuló kötelessége: rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével, havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni, 20
félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni. - Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon, magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti. 4. Átjárhatóság A szakközépiskolából a szakiskolába átjárhatóságot biztosítunk (lehetőleg félévkor vagy év végén). A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele után, vagy évismétléssel lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait.? 5. Tanulói jogviszony megszűnése - A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben akkor szűnik meg, ha más iskolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó nyilatkozat révén. - A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha a jogviszony megszüntetését írásban kéri, igazolatlan mulasztásainak száma egy tanévben meghaladja a 30 órát (amenynyiben az iskola az igazolatlan mulasztás tényéről a szülőt értesítette). - A tanulói jogviszony a fegyelmi bizottság határozata alapján is megszűnhet, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. - A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezésekor. 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik: - Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, tanév végén amennyiben a nevelőtestület engedélyezi - osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első 21
félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012. EMMI rendelet) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szakképzési Törvény 39. (3)) Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot ismételni. - Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság előtti vizsga. - Javítóvizsga: a tanév végén legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott tanuló bizottság előtti vizsgája (augusztus15. és augusztus 31. között). - A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabályban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok javítása érdekében alkalmazzuk. - Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg. 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét - a 20/2012. EMMI rendelet. 2. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint - a helyi tantervek tantárgyi programjaiban, szakmai programokban a tantárgy tanításához, modulok oktatásához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza. 22
3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 3.1. Fogalmak Sajátos nevelési igényű gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Tanulásban akadályozott gyermek: A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási zavarral küzdő gyermek: Az a gyermek, aki átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, vagy ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Diszlexia: A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig - empirikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcionális analfabéták élik le életüket. Diszgráfia: A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzésének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit. Diszkalkulia: A matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg. Integráció: Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa. Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell megvalósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Állapotukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik. Lokális integráció: közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy egy iskolában, óvodában) 23
Szociális integráció: a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.) Funkcionális integráció: az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni) Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részében van a SNI gyermek a többiekkel. A fogyatékosok csoportját a többségi intézményben helyezik el, azaz egyidejűleg lokális, de többnyire szociális integrációról is szó van. Inklúzió (befogadás):az intézményben újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Hideg integráció: Az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít. 3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek formái Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését saját gyógypedagógus, valamint a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve biztosítja. Gyógypedagógusok koordinálják a helyi fejlesztő pedagógusok és a többségi tanárok munkáját. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogosultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásához. Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést, a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük. 3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái A tankötelezettség teljesítésének módja A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos iskolába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül válasszon. Egy tanévnél hosszabb idő Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is 24