Pedagógiai program. Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola. Pécs 2012.

Átírás

1 Pedagógiai program Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécs 2012.

2 ŀ TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETŐ... 3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM... 5 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI... 5 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 7 A képzés rendszere... 8 I. Iskolarendszerű képzések: Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés Szakközépiskolai képzés A felnőttképzés ifjúsági tagozata A szakképzés II. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzések Beszámoltató rendszerű képzések Tanfolyami képzések A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ISKOLÁNK IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szülő kötelessége A TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTJAI ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI FORMÁK: AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTJAI A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Magatartás és szorgalom jegyek Szöveges értékelés AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A TANULÓ MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKÉNEK VÉDELME EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAM A prevencióban résztvevő, segítő kapcsolatok: Az egészséges életre nevelést, valamint a betegségek megelőzését felölelő egészségnevelési témakörök: A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA Iskolánkban folyó környezeti nevelés témakörei MINDENNAPI TESTEDZÉSI PROGRAM A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Ez olyan összefoglaló dokumentum, mely az iskola egészére kiterjedően, az összes képzési típus célját, feladatait, működését igyekszik minden iskolahasználó számára bemutatni a képzési idő egészére és hitelt érdemlően előre jelezni azokat a feladatokat, lépcsőfokokat, melyeket a hozzánk érkező tanulóknak és tanárainknak céljaik sikeres elérése érdekében be kell járniuk. Ezen túlmenően feltárja azokat a lehetőségeket is, melyek segítségével diákjaink tudása a kötelező ismereteken túl gyarapodhat, személyisége és készségei fejlődhetnek, érdeklődését kielégítheti, szabadidejét hasznosan eltöltheti. A teljes anyag több ezer oldalas. Ily módon alkalmatlan a szülők, a diákok, a fenntartó számára célirányosan hasznos információk közvetítésére. Azért, hogy e feladatának mégis eleget tegyen többféle kivonatot készítettünk belőle. A rövidített változatok az iskolával ismerkedők egy-egy csoportját célozzák meg, aszerint, hogy mely területek iránt érdeklődnek. Természetesen a teljes anyag is bárki számára hozzáférhető az iskola könyvtárában illetve a titkárságon. Kedves Olvasóm, mielőtt azonban a programunkat olvasná, engedje meg, hogy iskolánk múltjának néhány állomásával ismertessem meg. A mai iskola elődjében 1953-ben kezdődött a szakmunkásképzés. Először a bányák szakember-utánpótlását biztosítottuk a vájárképzéssel. Ennek megfelelően az intézményt egy mérnökről Péch Antalról nevezték el. A nagyüzemek fejlődése következtében a városban addig egyedül működő ipari szakmunkásképző nem győzte a megnövekedett szakmunkás képzési igényt kielégíteni, ezért 1965-ben az épületgépész szakmákat átadta iskolánknak. Később ban, 1971-ben - a szolgáltatóipari szakmák is átkerültek hozzánk től további szakmákkal bővült iskolánk kínálata, s megkezdődött a középfokú végzettségre épülő képzés is. Végzett szakmunkásaink munka mellett érettségi bizonyítványt is szerezni szerettek volna, mely igény kielégítésére indult a hetvenes évek végén a szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozatán a tanítás. Iskolai kezdeményezés hatására az időközben megkopott név megváltoztatására került sor, mely alkalmával Pécs szülöttéről, a munkásmozgalom egyik harcosáról, a spanyol polgárháború mártírjáról Tarr Imréről nevezték el iskolánkat. 3

4 1981. szeptember 1.-től jelenlegi helyén, a kertváros-málomi városrészben felépült épületben működik iskolánk. Az új létesítményt nem csak új felszereléssel kellett ellátni, hanem új programokkal is. Innovációs tevékenységet kezdtünk, mely jó hatással volt a pedagógiai munka egészére ben a szakközépiskola nappali tagozattal egészült ki. A feladat ellátására tanműhelyek épültek az iskola udvarán ben a megnövekedett tanulólétszám elhelyezésére az épület egy emelettel és magastetővel bővült. A folyamatos fejlesztések (új szakok, szakmák, képzési formák) újabb műhelyek, laborok kialakítását tették szükségessé épületen belül és egy - mára már korszerűen felszerelt - új tanműhelyépületben egyaránt. A rendszerváltás idején az iskola elnevezése a mindennapi használatban 508. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolára egyszerűsödött. A hivatalos névváltoztatásra viszont csak 1996-ban került sor, amikor a diákjaink és szüleik, az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a tantestület és az alkalmazottak közössége együttes akaratából megőriztük az ismertségünket jelző számot és lettünk 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola. A 90-es évek elején megérezve a közoktatás és a szakképzés átalakításának szükségességét újabb kísérleti osztályokat indítottunk, felkaroltuk a hátrányos helyzetű és a középfokú képzésből kiszorult gyerekeket. Fejlesztettük a minőségi szakképzést is a technikusképzés bevezetésével. Dél-Dunántúlon elsőként indítottunk osztályokat, és kezdtük a 10. osztályra épülő szakképzést. Munkaerőpiaci képzéseket szerveztünk, korszerű (OKJ-s) képzések programjának kimunkálásában, véleményezésében vettünk rész. A gazdálkodók, a működő gazdaság igénye alapján megújítottuk szakmakínálatunkat. Bekapcsolódtunk a kamarák felügyeletével létrehozott mestervizsga-rendszerbe. A Pedagógiai Program korábbi módosításával a 2000/2001. tanévtől kezdődően a kerettantervek kerültek bevezetésre. A 2003/04. tanévben ünnepeltük iskolánk fennállásának 50 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból változtattuk meg nevünket Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolára, avattunk új címert és iskolazászlót, átadtuk rendeltetésének az új fodrász-kozmetikus tanműhelyt. A fél évszázada működő iskola története során mindig középpontban állt, és e program is legfőbb céljául tűzte ki a minőségi szakemberképzést. Történetünk rövid ismertetése után bemutatjuk, hogyan oktatjuk, neveljük diákjainkat, milyen feltételek között végezzük munkánkat, és melyek azok a feladatok, melyeken keresztül el akarjuk érni céljainkat. Ehhez kérem további szíves figyelmét. 4

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai Az Alapító Okiratban megfogalmazottakhoz igazodva iskolánk legfontosabb alapelvei: Humanizmus, A személyiség mindenirányú fejlesztése, Világnézeti és politikai semlegesség, Általános célunk: - Egy olyan iskola megteremtése, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, praktikus ismeretek elsajátításával készíti fel a fiatalokat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Az alapelvekhez kapcsolódó nevelési cél- és feladatrendszer: Céljaink, hogy az iskola: - érvényesítse a humánus értékeket; - közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit; - testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes embereket neveljen; - demokratikus elveket közvetítő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi-gazdasági, technikai változások közvetítésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre; - általános műveltséget megalapozó biztos tudást adjon, - magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson, - nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani, - alapozza meg a folyamatos önképzés igényét, - biztosítsa az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség, valamint a képesség szerinti differenciálás elvét, - Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. Célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a testület 75 százalékának képzési kultúrájában 30 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. a tanulók váljanak alkalmassá - az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára; - a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére; - a továbbtanulásra, - a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges képességek megszerzésére, - az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztésére. 5

6 Arra kell törekednünk, hogy tanulóink olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre, jártasságokra és készségekre tegyenek szert, amelyek segítségével meg tudnak felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a gyorsan változó és fejlődő gazdasági szféra támaszt velük szemben. Arra törekszünk, hogy tanulóink felkészüljenek az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra. Feladataink: - a Nemzeti Alaptantervnek (NAT-nak) megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás, - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés, - olyan tanulók nevelése, akik képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és a szakmai ismereteket - nyitott, a világban tájékozódni tudó, gondolkodó, kreatív gyermekek képzése, nevelése, akik később képesek önálló ismeretszerzésre, pályaválasztásra és kommunikatív képességeik fejlesztésére, - eredményes továbbtanulásra való felkészítés. - A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása - A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása - A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe o a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges képességek kialakítása, o az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, o kompetencia alapú oktatás elterjesztése. o A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, o a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, o a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése o az esélyegyenlőség érvényesítése o újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése o szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása o egyéni fejlesztési tervek készítése, megvalósítása o digitális írástudás elterjesztése - a 9. osztályokban a felzárkóztatás, melynek keretében: o alapkészségek, képességek fejlesztése, o a tanulók probléma-megoldó gondolkodásának fejlesztése, (konkrét feladatok segítségével) o a különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások kidolgozása o az önismereten, a folyamatos ellenőrzésen alapuló tanulási szokások, módok, eljárások (tanulásmódszertan) kialakítása, tankönyvek, munkalapok, információhordozók, (könyvtár, kézikönyvek, számítógépes hálózat, stb.) segítségével, 6

7 o az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, rendszeresség igénye, kreativitás, kommunikációs képesség, egészséges, megalapozott önbizalom, o közösség alakítás, fejlesztés, o munkára szoktatás, nevelés. Ebben a munkában résztvevő minden tanárnak a következő értékekkel kell rendelkeznie: - magas szintű, korszerű szakmai, módszertani, pedagógiai tudás, - legyen meg benne ezen tudás átadásának képessége, empátiakészsége, - legyen példa személyes életvitelével a gyermekek előtt, - rendelkezzen jó kommunikációs-készséggel, - tartsa fontosnak a folyamatos önképzést, tapasztalatait adja át kollégáinak, legyen nyitott a változásokra, - elsősorban ne előadó tanár legyen, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus, - a kompetencia alapú oktatást alkalmazó pedagógusnak rendelkeznie kell a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges képzésen való részvétellel, melyet a jelenlegi TÁMOP projekten kívül megszerezhetett a HEFOP 3.1.3, HEFOP projektben, vagy szükség esetén belső továbbképzés révén. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A szakképző és szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesztjük. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink személyes példamutatás a meggyőzés, a motiváció, a számonkérés, ellenőrzés, a jutalmazás, a büntetés. A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: személyes beszélgetés, megbeszélés tantárgyak közötti koncentráció, tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények, projekthét. 7

8 A hatékony és motiváló nevelési-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá vállnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra. A képzés rendszere Mint minden oktatási intézmény, így iskolánk egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés. Célunk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Iskolánk a Pécs MJV Önkormányzata által elnyert TÁMOP / KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS - INNOVATÍV IN- TÉZMÉNYEKBEN c. pályázat egyik megvalósító intézménye. Ezen pályázat keretében a következők kerültek bevezetésre: - Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel, 3 tanulócsoportban - Matematika-logika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel, 3 tanulócsoportban - Egyéb-választott (Életpálya-építési) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel, 4 tanulócsoportban - 2 db 3 hetet meghaladó projekt megszervezése - 2 db témahét megszervezése - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása - IKT (Infokommunikációs technikák) módszerrel tartott tanórák, melynek aránya: 25%. (IKT tanórának számít, ha a tanóra legalább 30%-ban használnak IKT eszközt.) Ezen területeken 5 éves fenntarthatósággal a 2010/11-es tanévtől folyik az oktatás. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. I. Iskolarendszerű képzések: 1. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzések 1.1. Szakközépiskolai képzés 4 év 1.2. Felnőttképzés ifjúsági tagozat 2 év 2. Szakiskolai képzés o. 2 év (2012/13- tanév végével megszűnő képzés) 3. Szakképző osztályok év 4. Iskolarendszerű, levelező tagozatos felnőtt szakképzés 2 év II. Iskolarendszeren kívüli képzések: 1. Beszámoltató rendszerű felnőttképzés 8

9 2.Tanfolyami képzés. I. Iskolarendszerű képzések: 1. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés 1.1. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal az általános iskolai tanulmányi eredmények figyelembevételével kerülhet szakközépiskolai osztályba. A évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja illetve 2013-tól felmenő rendszerben szakmai alapozó képzés folyik. A évben közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv /angol, német, horvát/ tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatantárgyak: - magyar nyelv és irodalom - történelem, - matematika, - idegen nyelv és évi érettségi vizsgától kezdve a szakmai alapozó tantárgyak. Intézményünk a 2016 előtt érettségi vizsgát kezdő tanulók számára a következő kötelezően választható tantárgyakat ajánlja: - fizika, - kémia, 9

10 - biológia, - testnevelés, - informatika, - földrajz, - szakmai alapozó tantárgyak. A középszintű érettségi vizsga szervezése a továbbiakban is a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan zajlik. Az írásbeli feladatlapok és javítási útmutató központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállítása a 40/2000.(V.24) sz. miniszteri rendeletben foglaltak szerint az iskola tanárainak feladata. Az emelt szintű érettségi vizsgára megfelelő jelentkező létszám esetén iskolánkban, a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: - fizika - kémia - biológia - földrajz - informatika A jelentkező tanulók írásbeli vizsgájukat elkülönített csoportban írják. A dolgozatokat nem iskolánkban, a tanulók szaktanárai javítják, hanem /hasonlóan a központi felvételi vizsgához / ezt két független értékelő végzi. A szóbeli vizsga az egyes tantárgyakból 3 fős bizottság előtt történik a fenntartó által kijelölt intézményben. Mivel iskolánk kötelezően választható vizsgatantárgya az informatika, fontos tudni, hogy 2005-től az a tanuló, aki akár közép-, vagy emelt szinten jelesre érettségizik informatikából, igénye esetén megkapja az ECDL bizonyítványt is. A korábban letett ECDL vizsga nem váltja ki az informatika érettségi vizsgát. Átlépési, továbbhaladási lehetőségek: - A szakközépiskola osztályaiban tanuló diák romló tanulmányi eredményei, vagy szakmaváltás miatt dönthet úgy szeptember hónapban, vagy a következő tanévben, hogy az iskolai munkáját a szakiskolában folytatja. A szülő által megfogalmazott kérést az osztályfőnök véleményezi és az igazgató dönt a továbbhaladás irányát tekintve. - A szakközépiskola elvégzése, az érettségi letétele után a tanuló: - befejezheti, - a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, - szakirányban tanulhat tovább, - választhat minden, iskolánkban tanított (8. osztályra, és középiskolára épülő) szakma közül A felnőttképzés ifjúsági tagozata. A célok és a feladatok megegyeznek a 4 éves képzésnél megfogalmazottakkal, a képzés néhány fontos jellemző vonása: 10

11 - a 4 éves szakközépiskolai érettségi ismeretanyagot intenzív munkával, 2 év alatt kell a tanulóknak elsajátítaniuk, - készség- és szakmai alapozó tárgyakat nem tanulnak, - a beiratkozás korhatárhoz kötött: 19 év Ezekbe az osztályokba jelentkezhet: - bármely szakmával rendelkező, 20. életévét be nem töltött tanuló, aki érettségi vizsgát szeretne tenni. Az érettségi vizsgára való felkészülés, a vizsga megszervezése és lebonyolítása megegyezik a szakközépiskolai képzésnél részletezettekkel. Az elérendő ismeretszintek, és a részletes követelmények az egyes tantárgyak tanterveiben megtalálhatók. 2. A szakképzés A szakképzés a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja, megteremti a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedést, a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenység értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre, szakmaváltásra. Iskolánkban évente változó, de egyre növekvő számú (30-40) szakma oktatása folyik, különböző képzési idővel. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - a 8. osztály elvégzése után, - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A felvétel további feltétele: - egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, - gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló, illetve a szülő közti tanulószerződés, vagy - tanműhelyi férőhely (8. osztályra épülő képzés esetén) A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként, iskolatípusonként eltérő: 2 3 év. Mivel a tanulók szinte kizárólag szakmai elmélet és gyakorlat órákon vesznek részt, (az elmélet és gyakorlat aránya változó 60-40, 70-30%) a szakmai tantárgyak követelményszintjeit, a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges ismereteket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a központi programok alapján. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló hetes összefüggő nyári termelési gyakorlaton köteles részt venni. A szakképzés iskolai célja a szakmai vizsgára való felkészítés. A végső megmérettetés előtt azonban több alkalommal lehetőség van és törvény-adta kötelesség gyakorlati részvizsgák teljesítése. A szakképzés záró évfolyamain végzettek: 11

12 szakmai vizsgát tehetnek és befejezhetik tanulmányaikat, elhelyezkedhetnek szakmájukban, vállalkozást kezdhetnek, nappali vagy levelező tagozaton érettségi bizonyítványt szerezhetnek, az érettségire épülő szakképzés befejezésekor felvételüket kérhetik felsőoktatási intézménybe. A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. Második, vagy további szakma tanulása esetén a képzés a tanulmányi eredmény függvényében tandíjköteles. Abban az évben, amelyikben a tanuló betölti a 21. életévét, új tanévet csak a felnőtt oktatásban kezdhet. A szakképzésben korábban megkezdett tanulmányokat befejezheti, ha nem ismétel, vagy nem halaszt tanévet. II. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzések 1. Beszámoltató rendszerű képzések A Szakképzési törvény szabályozza a képzés feltételeit. Szervezése kiscsoportos képzés esetén lehetséges, havonta 2 nap elméleti konzultációval. És a többi azonos a fentiekkel. 2. Tanfolyami képzések E képzési forma célja egyrészt a munkanélküliek szakmához juttatásának segítése, illetve szakmai átképzése, másrészt a munkaviszonyban álló felnőttek továbbképzése, átképzése, amely munkáltatói igények alapján szerveződik. A Baranya megyei Munkaügyi Központ, illetve a munkaadók és iskolánk közti megállapodás alapján a Felnőttképzési Tagozat évente megpályázza e tanfolyami képzési formában való részvétel lehetőségét. A képzés fő profilja a gépészet, épületgépészet szakirány, de az igényeknek és iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek megfelelően más szakterületen is szervezünk tanfolyamokat. A képzési idő 6 hónaptól 1 évig terjed, az elméleti oktatás modulrendszerben folyik. A tanfolyamokra felvételi vizsga nélkül, orvosi alkalmassági vizsgálat után kerülnek a hallgatók a Munkaügyi Központ közvetítésével vagy közvetlen jelentkezéssel. A tanfolyamok szakmai vizsgával zárulnak. A hallgatót tandíjfizetési kötelezettség terhel, amelyet a Munkaügyi Központ vagy a munkáltató átvállalhat. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Céljaink megvalósításához, feladataink végrehajtásához a következő gyermekkép kialakítására törekszünk: - nyitott mindenfajta ismeretre, - vegye komolyan a tanulást, törekedjék képességei szerinti maximális teljesítmény elérésére, 12

13 - tudatosan készüljön az életre, legyen kitartó, és - ha szükséges - az újrakezdésre képes, - legyen gondolkodó, kreatív, érdeklődő, - későbbiekben is érezze szükségét az önművelődésnek, - legyen igényes környezetére és önmagára, kulturáltan nyilatkozzék meg minden helyzetben, - tisztelje a felnőtteket és kortársait is. Személyiségfejlesztés 1. TERÜLETEI: tanórai ismeretszerzés ennek személyiségformáló hatása, tanórán kívüli tevékenységi területek Tanórai ismeretszerzés: színvonalas, korszerű alapműveltség, alkalmazható, a kor követelményeinek megfelelő szakmai műveltség, nyitottság a változásokra, tájékozódás az ismeretszerzés különböző lehetőségeiről: számítógép, Internet, könyvtárak, irányított önképzés az órákon kutatómunka beszámolók, csoportmunka, kooperatív technikák 3 hetet meghaladó projekt témahét 1.2. A tanórán kívüli ismeretszerzés: szakköri munka, csoportmunka, az önfejlesztés egyéni területi: sportkör, művészeti szakkör, részvétel tanulói pályázatok, versenyek, vetélkedők munkájában. tanulószoba 2. KÖVETELMÉNYEK: 2.1. A meghatározott tanórai és tanórán kívüli munkában való részvétel során alakuljon ki a tanulóban: a logikus, kreatív gondolkodás, az ismeretek felidézésének képessége, mondandójának világos, szabatos, összefüggő megfogalmazása, a lényeglátás, az ítéletalkotás képessége, használja az információszerzés új formáit (Internet stb.), 13

14 tudatosan készüljön az életre, legyen meg benne az újrakezdés képessége, tudjon csoportmunkában dolgozni, rendelkezzen használható nyelvtudással, legyen képes felismerni és kibontakoztatni személyiségére szabott feladatok megoldásával saját tehetségét egyéni képességeit, 3. FELADATOK: a személyiségformáló munkában résztvevő pedagógusoknak meg kell találniuk a lehetőségeket, formákat, módszereket ahhoz, hogy a tanítás, tanulás folyamatában minél teljesebben adják át tudásukat, személyes példával közvetítsenek követendő értékeket a tanulók számára, az iskola adjon lehetőséget, megfelelő teret a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához, neveljük őket, az önálló véleményalkotásra, saját és mások munkájának értékelésére, Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Közösségfejlesztés 1. TERÜLETEI: osztályközösségek, tanulócsoportok, diákönkormányzat, iskolarádió szabadidős tevékenység, szaktárgyi, műveltségi versenyek, művészei csoportok (énekkar, rajz szakkör, fotó szakkör), színház-, mozi-, múzeum- és hangverseny látogatások, táborozások, külföldi cserekapcsolatok osztálykirándulások, hagyományok, ünnepélyek. 2. KÖVETELMÉNYEK: az egyes területeken a tanulókban kapcsolódva a személyiségfejlesztés követelményeihez alakuljanak ki a kulturált, adekvát, közösségi magatartási forma, ismerjék az emberi érintkezés kialakult társadalmi normáit, 14

15 tudjon alkalmazkodni az adott közösség céljaihoz, alakuljon ki benne az empátia képessége, tudatában legyen egyensúlyban, harmóniában az egyéni és a közösségi érdek, fejlődjenek egyéni képességei, szélesedjen érdeklődési köre, vegyen részt a diákélet átfogó, az iskola hagyományait képező programokban, 3. FELADATOK: az iskola biztosítson olyan változatos szabadidős tevékenységet, kulturális programokat, közös tevékenységet, munkát osztály- és iskolai keretben, amelyek a fent említett követelmények megvalósítását szolgálják, írjon ki pályázatokat tehetséges diákok, munkacsoportok számára, iskolai vagy osztálykeretben ismertesse meg a tanulókkal a Magyar Köztársaság állami ünnepeit, segítse az osztályközösségeket erősítő kirándulásokat (anyagi támogatás) kulturális programokat, értékelje iskolai szinten az egyes közösségek, tanulócsoportok munkáját. Mit vár tőled az iskola? Mit vársz az iskolától? A kérdésekre a választ az első találkozás alkalmával iskolai nyílt nap, beiratkozás, tanévkezdés kell megadnunk. További feladataink: o o o o o o o o o o Ismerkedés a tanulók körében, az osztályfőnökkel, az osztályban tanító tanárokkal, az iskolával, a környékkel, a várossal. A felsőbb éveseknél is fontos, hogy a nyáron történt dolgok, események, változások a tanulók életében feldolgozásra kerüljenek. Évente, az éves programban meghatározottak szerint, a szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban, az osztályban tanító tanárok, az osztályfőnök vezetésével mikro-értekezletet tartanak, ahol elkészítik, illetve módosítják az egyéni fejlesztési terveket is. Osztálytükör elkészítése önismereti beszélgetések alapján. Beilleszkedési nehézségekkel küzdők segítése /szülő, osztályfőnök, ODB tagjai, barátok/. A jó hangulat és az együttműködés megteremtése és fenntartása. A légkör javulása jótékony hatást gyakorol a teljesítményekre. Lehetővé tesszük a közösség és a tanulók számára, hogy az osztály és az iskola életében felmerülő feszültségek és konfliktusok rendezésében aktívan és eredményesen vegyenek részt. A tanulói közösségek részt vállalhatnak az ide tartozók felnőtté válásában. Megtanulják a közös döntéshozatal, az érdekek és érvek ütköztetésének technikáit, a másképpen gondolkodás létjogosultságának elismerését, az autonómia vállalását a többséggel szemben és többségi akaratnak való alárendelődés kultúráját. A közvetlen környezet /osztályterem, iskola és környéke/ állapotának megőrzése, vigyázása, szépítése. 15

16 o o A tanulókat illetve az osztályközösségeket bevonjuk az ügyeleti rendszerbe. Minden közösségben /osztály, DÖK stb./ dicsérettel, jutalmazással erősítjük a pozitív példa hatását. Közösségfejlesztő programjaink: o o o o o A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen az egyének jó ismerete, ezért nagyon fontos az egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, és a lehető leghamarabb a szülőkkel is. A kilencedikes osztályokban félévig egy szülői értekezletet tartunk /gyerekkel együtt/ rögtön a tanév elején, egy fogadóórát pedig november végén, december elején. Kedvelt és elismert időtöltéseknek, szórakozásoknak pozitív a hatása. Iskolai- és osztályrendezvényeket szervezünk (télapó, karácsonyi, névnapi és születésnapi megemlékezés, diáknap, szecskaavató, szalagavató, iskolán kívül rendezett iskolai sportnap). Osztályrendezvények, testvérosztályok közös programja /teadélután, kirándulás stb./ Színvonalas ünnepségek, kulturális programok /közös színház- és mozi látogatás/ Évente legalább egy tanulmányi kirándulást, üzemlátogatást szervezünk, melynek érdekében év közben takarékoskodásra neveljük tanulóinkat. A kiránduláson való részvétel önkéntes. Aki nem tud, nem kíván ezeken részt venni, azok iskolai foglalkoztatásáról gondoskodunk. Rendezvényeink Iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Az intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények, melyek egyúttal a hagyományápolást is szolgálják - a következők: Nemzeti ünnepeinkről (október 23., március 15.) iskolai szinten emlékezünk meg. Az SzM-mel közösen szervezzük a Szalagavató ünnepséget és a Ballagást. Évente egy alkalommal diáknapot szervezünk. Hagyományosan kedvelt rendezvényeink: a 9. osztályosok vidám avatója, a Mikulás-est, a Farsang. Szakmai napok Simonyi nap Öt, illetve a szakközépiskolában hat tanítás nélküli munkanap áll az intézmény rendelkezésére egy tanévben. Ezek közül négyet közös iskolai rendezvények, a vizsgák zavartalan lebonyolítására fordítunk. Az ötödik nap felhasználásáról a DÖK rendelkezik. Ezen a napon diáknapot tartunk. A hatodik napon sportnapot tartunk szeptember-október hónapban. 16

17 A tanulóközösségek egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Bejelentési kötelezettséggel, tanári felügyelettel a tanulócsoportok iskolai szervezésben, illetve jutalomként az orfűi üdülőt is használhatják. 2 havonta egy alkalommal érdeklődő dolgozók számára az iskolavezetés "tea délután" elnevezéssel olyan fórumot biztosít, ahol az iskolát érintő problémák megbeszélésére kerül sor, kötetlen, oldott hangulatban. 2 havonta egy alkalommal az iskola igazgatója tájékoztatja a diákságot az őket érintő kérdésekről. Itt nyílik lehetőség a tanulók kérdésfeltevéseire. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók adottságaikat, genetikai lehetőségeket szüleiktől öröklik. A fiatalok fejlődésük nagy szakaszában a családi-otthoni hatások alatt állnak, és ezek tartósak és erősek. Az ifjúvá érésig az iskolai hatások legfeljebb erősítik, vagy gyengíthetik ezeket. A hosszan tartó iskoláztatás esetén a környezeti hatás nagyobb része áttevődik az iskolára. Iskolánkba kerülő gyerekek családi háttere nagyon változatos. Nem minden esetben sikerül törekvéseinket maradéktalanul megvalósítani. Maximálisan arra kell törekednünk, hogy közösen a szülőkkel, nevelőkkel tanulóinknak azon képességeit fejlesztjük, amelyek a rejtett adottságaikból, tehetségéből származik. Tisztában kell lenni mindegyik félnek azzal, hogy kitartó és céltudatos munkára van szükség, a folyamatosan változó világ logikus és asszociatív gondolkodást kíván. A lehetőségek minél bővebb skáláját kell felhasználnunk olyan kapcsolat kialakítására, amely az előirt szabályokat nem sérti. A külső környezetből és belső világukból folyamatosan éri tanulóinkat különféle hatás. Fontos feladatunk, hogy segítsünk a tanulóinknak abban, hogy ezeknek a hatásoknak egy jelentős részét felfogja, értelmezze, és önmaga számára feldolgozható formára alakítsa, alkalmat adunk arra, hogy bemutathassák a várost, a falut, ahol élnek, tájékozódjunk arról, milyen a viselkedés kultúrájuk, türelemmel és következetesen alakítsuk tanulóink személyiségét. 17

18 Az intézménybe kerülő tanulók többségének bizonyítványa gyenge érdemjegyekről tanúskodik. Felmerül a kérdés, mi okozza? Akaraterő hiánya, céltalanság, nem megfelelőek a módszerek a képességek kibontakoztatáshoz? Sok-sok tényező befolyásolhatja ezt a korosztályt, hiszen nem rendelkeznek kialakult belső kontrollal, ezért önértékelésük is szélsőséges. Szükséges közösen átgondolni a világban betöltött helyünket, szerepünket, azaz mi a dolgunk, mit akarunk elérni, mi módon, milyen eszközöket tartunk alkalmazhatónak? Tapasztalatból tudjuk, hogy a nehézségekkel küzdő gyermekek legfontosabb jellemzője a tervező magatartás hiánya és a meggondolatlanság. Ezek leküzdése érdekében: fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget; önuralomra neveljük diákjainkat; önbecsülésüket összekötjük az önismerettel, tanulási módszereket mutatunk, amelyek közül kiválaszthatja a számára leghatékonyabbat. Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai igen változatosak. Az okok egy része, abból adódik, hogy a tanuló olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesül, amelyek néha értelmetlenek számára. Minden tanuló rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességgel, hogy a megismerés útjait be tudja járni, sőt új utakat is fel tud fedezni. Ha azt akarjuk, hogy tanulóink megismerjék képességeiket és elkerüljük a kognitív zűrzavart, ehhez gondolkodási és tanulási képességeiket kell fejlesztenünk. Munkánk során figyelmet fordítunk arra is, hogy a tanár- diák interakcióban a valóságos értékelő magatartás valósuljon meg, a diákok intellektuális és interperszonális teljesítményéről reális képet alakítsunk ki, következetesen dolgozunk, ahol a dicséret, az elismerés és kellő pillanatban a mosoly sem hiányozhat. A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből, vagy ezek elutasításából erednek szocializációs zavarok. Deviáns viselkedés kialakulásának több oka is van: szocializációs folyamat sérülése konfliktuskezelés problematikája családi ártó hatások iskolai kudarcok, rossz eredmények erős idegrendszeri ingerlékenység rossz társasági kapcsolatok A deviancia súlyosabb eseteinek tényezői a következők lehetnek: 18

19 o o o o o o o alacsony intelligencia agresszivitás hazudozási hajlam negatív énkép negatív családkép súlyos magatartási zavarok kimaradás az iskolából A veszélyeztetett gyerekek száma az utóbbi években egyre növekszik az iskolánkban. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok és tanulási kudarcok jelezhetik. Az iskolai oktató nevelő munka önmagában nem képes a szülői nevelés hátrányait, hiányosságait kompenzálni. Az iskolában alapvető követelmény a rend. Azok a tanulók, akik nem képesek a beilleszkedésre deviánsnak minősülnek. A pedagógustekintély túlzott őrzése agresszív, lázadó megnyilvánulásokat eredményezhet. Devianciát okozhat a túlzott teljesítménykényszer. Ugyanígy devianciát jelenthet, ha valaki rossz tanuló akar lenni. A pedagógus minden megnyilvánulása modell értékű. Kapcsolata, barátságos, segítő, pártatlan magatartása az osztály számára mintául szolgál. Negatív bánásmódja hasonló diák-megnyilvánulást eredményezhet: a kevésbé merev, kevésbé strukturált környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt; fokozódik a magatartási rendellenességek iránti tolerancia is a túl direkt oktatás, a szinte kizárólag a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet egyensúlykeresés a gyerekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között a nevelő próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon a deviáns tanuló felé Az iskola: alkalmaz speciális szakembereket a deviáns tanulók kezelésére (ifjúságvédelmi felelős) változatos nevelési-oktatási feltételeket biztosít a különböző képességek kibontakoztatása érdekében megfelelő kapcsolatot alakít ki a nehezen kezelhető tanulók szüleivel, gondviselőivel idejekorán felismeri a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezeli a beilleszkedési zavarral küzdő tanulókat gyerekvédelmi szűrőként működik, azaz időben felismerve a problémát gondoskodik a szükséges segítségről 19

20 preventív tevékenységet végez, amelynek célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának vagy hatásának megakadályozása, illetve visszaszorítása. Az időben történő felismerés és a célzott segítségnyújtás az alapja az előrelépésnek. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az ember akarva, akaratlanul egész élete során a tehetségre és a képességeire alapozhat. Minden gyermek természettől fogva tehetséges, és még a veszélyeztetett is ígéretnek születik. Mindenkiben meg van a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással kibontakoztassa adottságait. Az akarati tényezők sokrétűek. Az intézményünk tág teret biztosít a hozzánk kerülő tanulóknak, hogy az elképzelt céljaikhoz vezető út kevésbé legyen göröngyös. Odafigyelünk arra, hogy - a motiváció ne legyen manipulálás, - a kudarcok okait segítsük feltárni, - a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a tanulónak az általa elvégzett és megtanult dolgok áttekintésére, értékelésére és a jövőre vonatkozó tanulságok vagy célok megfogalmazására. Minden ember a gondolataival irányítani tudja érzelmeit - és ez fordítva is igaz. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a belső mozgatórugó, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Ugyanígy az érzelmek mutatják meg azt is, hogy a dolgok mit is érnek. Éppen ezért hangsúlyt fektetünk, - az iskolai hagyományok ápolására, - osztályfőnöki órák tematikájára, - tantárgyakon belüli lehetőségekre, - az iskola környezetére, - gyermekközpontú légkör kialakítására. A művészi képességek kibontakoztatásához az egyes tantárgyak megadják az alapot. A szakkörök igény szerint kielégíthetik az ilyen jelegű tevékenységet. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként, maximum 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantárgyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kima- 20

21 gasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Iskolánk biztosítja a sportfoglalkozások minimális időkeretét: tanulócsoportonként heti 1 sportóra, évfolyamonként 2 sportköri foglalkozás. Az ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik az alábbi sportágakban: - fiú, lány labdarúgás, - fiú kosárlabda - aerobic - fiú, leány atlétika - természetjárás, vízi túra. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár házirendje intézkedik. Az ifjúsági stúdió az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió élén diák önkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti, a működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek az intézmény költségvetéséből fedezhetők. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért térítési díj fizetendő. Tanulóink a következő évente megrendezendő tantárgyi és egyéb iskolai, települési és országos meghirdetésű versenyeken vesznek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Versenyek Évente október-novemberben helyi, iskolai Kazinczy szép-kiejtési verseny zajlik szakközépiskolai tanulók közreműködésével. Februárban szervezzük a megyei magyar nyelv és irodalom versenyt a szakközépiskolások részére. Márciusban 1848-as vetélkedő és kiállítás. Április 11. a költészet napja - iskolai rendezvény író-olvasó találkozó keretében. Két fordulós háziverseny a szakközépiskolai tanulók részére matematika és fizika tantárgyból. Minden tanév februárjában zajlanak iskolánkban az angol nyelvi versenyek. Tanulóink részt vesznek a megyei német tanulmányi versenyen. 21

22 Természettudományos vetélkedőket szervezünk a tudatos vásárlás napján, az egészségnapon és a víz világnapján. A szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó tanulmányi versenyek részletezése a szakmai programokban találhatók. Iskolánk ad otthont az Országos Középiskolai Fotó Kiállításnak. A Szakma Kiváló Tanulója versenyek iskolai, területi, országos fordulóiban tanulóink is részt vesznek. A tanév végén szervezzük a Simonyi Károly Elektrotechnika Versenyt. Sportversenyek és rendezvények: leány kézilabda: megyei középiskolás bajnokság o téli teremtorna, o Diákolimpiai mérkőzés sorozat leány torna: középfokú iskolák megyei tornaversenyén leány aerobik: Diákolimpia versenyei gyorskorcsolya Diákolimpia megyei, esetleg országos szinten fiú atlétika: o EK rendszerű csb. o mezei futó Diákolimpia o középiskolás ISK csb. o diákolimpiai pályabajnokság leány labdarúgás: házibajnokság o városi középiskolás bajnokság o megyei középiskolás kupákon való részvétel fiú labdarúgás: házi bajnokság o városi középiskolás bajnokság o diákolimpiai mérkőzések megyei, területi, országos szinten (továbbjutástól függően) o megyei középiskolás kupák fiú kosárlabdázás: házi bajnokság o megyei középiskolás bajnokság o diákolimpiai mérkőzések o megyei középiskolás kupák streetball bajnokságok, kupák megyei, országos szinten Megrendezzük, illetve részt veszünk a pedagógusok országos kosárlabda tornáján. A végzős diákok részére ballagásuk előtt éjszakai sportnapot tartunk. Évente igény szerint sí tábort és vízi tábort szervezünk. 22

23 Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. A tantestület három tagja kiemelten foglalkozik az őket érintő problémákkal. Tartják a kapcsolatot az önkormányzat gyámügyi szerveivel, a szülőkkel és a hatóságokkal, iskolai szinten az osztályfőnökökkel. Évente egy alkalommal segélyben részesítjük a rászorulókat. Az osztályfőnök felmérés alapján javasol osztályából tanulókat. A beadott kérvényeket bizottság bírálja el és ítéli oda a segélyeket. A szociális hátrányokkal küzdő családok iskolánkban tanuló gyermekei a következő költségtérítéseket, kedvezményeket kérhetik: - tankönyvtámogatás, - tandíjkedvezmény, tandíj mentesség a másodszakmát elsajátító tanulóknál. Az állami gondozott tanulók iskolánkban is teljes tandíjmentességet élveznek. Iskolánk rendelkezik egy alapítvánnyal, melyet egy nyugdíjban lévő kollégánk, Kardhordó Kálmán hozott létre. Az alapítvány elnevezése: "Jobb Sorsért". Célja: Iskolánk nehéz anyagi körülmények közötti élő tanulóinak támogatása (tankönyv, tanszer, ösztöndíj, segély, tanulmányút stb.). A támogatás feltételei: - rászorultság, - legalább jó tanulmányi eredmény, - a támogatásra pályázatot kell benyújtani. Az ifjúságvédelmi feladattal megbízott pedagógusok teendőiket kötött munkaidejükben látják el. Tanév elején a tanulók körében önkéntes alapon felmérést készít szociális helyzetükről. Ennek alapján osztályok, szakmacsoportok a tankönyvek árától függően tankönyvtámogatásban részesülnek. Egyéni elbírálás alapján étkezési hozzájárulást, úgynevezett tartós tankönyvet és szociális segélyt kapnak. Fogadóórájukon kereshetik fel a szülők, tanulók egyéni problémáikkal. Rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, osztályfőnöki munkaközösség vezetőkkel. A Gyerekjóléti Szolgálattal, a területi szociális központokkal, Nevelési Tanácsadóval, Gyámhivatallal, a védelem alatt álló tanulók utógondozóival, Polgármesteri Hivatallal, Rendőrséggel, Kollégiummal alkalmanként tartanak fenn munkakapcsolatot. Részt vesznek az ifjúságvédelmi felelősök számára rendezett értekezleteken. Előkészítik és részt vesznek a Jobb Sorsért Alapítványhoz beadott kérelmek elbírálásában. Nyilvántartási feladataikat a tanuló-nyilvántartással megbízott adminisztrátor látja el. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az osztályfőnöki és szaktanári tevékenység, mint a nevelési folyamat része kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Számol a tervezett, céltudatos nevelő hatásokkal, a fiatalok önfejlesztő, önirányító képességével, a különféle környezeti, társadalmi, kulturális, gazdasági, közéleti tapasztalatok feldolgozásával. 23

24 Általános és speciális nevelési feladatok megoldásával az iskolai nevelés átfogó célját szolgálja. Ma a hátrányos helyzetűek, - munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei, romaszülők gyermekei, - képzésével kapcsolatos nehézségek leggyakoribb oka, az önálló tanulási készség, a megfelelő családi háttér, az alapvető írási, olvasási készség hiánya. Képzésük, csak akkor lehet eredményes, ha az önértékelés, az önbizalmat erősítő tanulási formákat, szociális és mentálhigiénés gondozást, az ehhez szükséges pedagógiai módszereket helyezzük előtérbe egyénre szabott, teljesítményorientált képzési programokon keresztül. A hátrányos helyzetűek képzésénél a következőknek kell érvényesülnie: - hiányzó alapismeretek pótlása, - pályaorientáció, - tanulási és munkamotiváció fejlesztése, - a személyiség stabilizálása, - tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése, - önálló életre nevelés, - szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése, - munkavégző képesség fejlesztése. E célkitűzések megvalósítását szem előtt tartani a felzárkóztatási program keretén belül, melynek lehetőségei: - tanév elején felmérés készítése, - a tanulás tanítása - a hozott hiányosságok pótlása (az általános iskolai anyag átismétlése, rendszerezése), - alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás) - kommunikáció fejlesztése, - korrepetálások beindítása, - tanulószobán való tanulás, ahol, felkészült pedagógus segíti a tanuló munkáját - tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások - tanulópárok szervezése, - tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások során szerzett tapasztalatok felhasználása az ismeretszerzésben, - a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, max. 20 fős csoportok részére szervezzük. A nappali tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. 24