10. záróvizsga tétel Az üzleti terv funkciói, fő részei. A marketingterv és a pénzügyi terv jelentősége, fő tartalmi elemei. A vállalkozások kockázatai. A kockázatbecslés főbb módjai. Az üzleti terv Mi is az üzleti terv? Az üzleti terv a vállalkozás információ-gazdag leírása, írásbeli összefoglaló arról, hogy a vállalkozó mit szeretne elérni a vállalkozásával és ennek eléréséhez hogyan kívánja különböző erőforrásait felhasználni. Az üzleti terv a vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és az elképzelések megvalósítási lehetőségeit elemzi. Tartalmazza mindazon ismereteket, amelyek egy vállalkozás beindításához, működtetéséhez szükségesek. Az üzleti terv tükörkép a külvilág számára a vállalkozóról és vállalkozásáról. Egy jól és világosan elkészített üzleti terv alapvető a leendő hitelező vagy befektető számára ahhoz, hogy megítélhesse a pénzügyi javaslatot és a vállalkozót mint üzleti vezetőt. Ugyanakkor a terv megfelelő időt biztosít magának a vállalkozónak, hogy előre tervezhessen és elkerülhesse a problémákat, mielőtt azok jelentkeznének. Üzleti tervet kisvállalkozások általában 3 évre készítenek. Míg a kisvállalkozások gyakran lemondanak az írásbeli terv és a tervezés nyújtotta előnyökről, addig a nagyvállalatok évről évre készítenek üzleti tervet. A (nagy)vállalati tervezésnek számos sajátossága van a kisvállalkozók üzleti tervezéséhez képest. Például a funkcionálisan elkülönült egységeknek kell saját területükre elkészíteniük az éves terveket, amelyek alapján a tervezéssel foglalkozó osztály állítja össze hosszas egyeztetési folyamat során a végleges tervet, amelyet a vállalat vezetésének és a tulajdonosainak kell majd jóváhagyniuk. Az üzleti terv céljai, funkciói Alapvető cél: a jelenlegi és a jövőbeni feltételezések számbavételével az életképesnek minősített üzleti elképzelést cselekvési programmá fejlessze. További funkciók: a vállalkozás biztos alapokon való beindítása érdemes-e a tervezett vállalkozásba belekezdeni: üzleti terv, mint a döntés eszköze a vállalkozás folyamatos értékelése, életképességének megítélése a terv és tényadatok összehasonlítása, ha túl nagy az eltérés mutatkozik, át kell alakítaniuk vagy meg kell szüntetniük a vállalkozást: üzleti terv., mint az értékelés eszköze a forrásszerzés alapjául szolgálhat külső partnerek, befektetők megítélhetik a vállalkozás életképességét és eldönthetik, hogy érdemes-e számára ideiglenes forrást hitelt biztosítani: üzleti terv, mint a finanszírozás eszköze
Mindezekből következően az üzleti terv részletezettsége és tartalma jelentősen függ a vállalkozás méretétől, tevékenységi körétől, hogy induló vagy már működő vállalkozásról van szó, de legfőképpen attól, hogy milyen céllal készül az üzleti terv. Ez utóbbinak megfelelően kell kihangsúlyoznunk az egyes fejezeteket: Az üzleti tervet általában a vállalkozás vezetői, belső érintettjei készítik a kitűzött feladatok és/vagy célok megvalósítására. De készíthetik az erre szakosodott külső megbízott partnerek is (természetesen szoros együttműködésben az érintettekkel). Ennek előnye, hogy az erre szakosodott fél kiaknázhatja az üzleti tervezésben szerzett tapasztalatai és az esetleges célcsoportra vonatkozó specializált ismereteit (jogszabályok, pályázati kiírások stb.) Összeférhetetlenségi és erkölcsi okokból azonban kerülendő a külső célcsoporttal (például hitelező, pályáztató) jogi, vagy szervezeti függésben álló személyek megbízása.
Az üzleti terv fő részei (egy lehetséges tagolás) Pályázatok ill. hitelkérelem esetén lehetséges, hogy ennél sokkal kötöttebb formában kötelező elkészíteni Címlap Tartalomjegyzék 1. Azonosító adatok és alapinformációk (bevezető oldal) 2. Vezetői összefoglaló 3. Marketingterv 4. Működési terv 5. Szervezeti és menedzsment terv 6. Pénzügyi terv 7. Kockázatok és kockázatkezelés 8. Mellékletek A vázlatból kiemelhetők az üzleti terv fő logikai, szerkezeti elemei: a bemutatkozás ( a vállalkozó és a vállalkozás bemutatása, ld.: 1. pont) az elérni kívánt célok ( a megvalósítandó tevékenység, annak rövid ismertetése:2.pont, részletes kifejtés 4.pont) a központi elem: a megvalósíthatósági tanulmány (a megvalósíthatóság igazolása meghatározott körülmények és feltételezések mellett 3-7.pontok) a hitelesség igazolása (az üzleti tervhez csatolt dokumentumok 8.pont) Címlap: Lehetőség szerint egyedinek kell lennie (kivétel: ha kötött a formátum), feltétlenül tartalmaznia kell a készítők nevét, és amennyiben ez szükséges, a bizalmas kezelésre vonatkozó közlést 1..Azonosító adatok és alapinformációk: A bevezető oldal célja az üzleti terv felhasználói ill. értékelői számára a szükséges azonosító adatok egy helyen való összegyűjtése. Pályázatok esetén fontos feltüntetni az igényelt összeget és annak jellegét (visszatérítendő, nem visszatérítendő). Ilyen adatok pl.: A vállalkozás neve, címe, legfontosabb adatai A tulajdonosok neve,címe A vállalkozás működési köre, formája A finanszírozási igény jelzése, pályázati azonosító Itt is jelezhetjük a bizalmas kezelésre vonatkozó igényt 2.Vezetői összefoglaló: Ezt a fejezetet célszerű legutoljára elkészíteni, sorrendben a második részben való elhelyezését az indokolja, hogy az üzleti terv értékelését és áttekintését nagymértékben segíti, ha ez a rész elöl van.(a legvégén azért nem célszerű elhelyezni, mivel ott a különböző nyilatkozatok ill. mellékletek szerepelnek.) Hossza indokolt esetben 3-4 oldal, de általában ne haladja meg az 1-2 oldalt. Főbb témakörök, amikre érdemes kitérni: Az üzleti terv rövid lényege A tervezett megvalósítás főbb lépései Az erősségek kiemelése Miért érdemes támogatásra az üzleti terv
A vezetői összefoglaló NEM bevezető, NEM előszó, NEM találomra kiemelt részek gyűjteménye. Egy jó vezetői összefoglaló maga az üzleti terv kicsiben. A jó vezetői összefoglaló elmondja: ki vagy, mi a víziód, stratégiád mit csinálsz és/vagy mit tervezel mi (v. kik) a te célpiacod, mik az azzal kapcsolatos előrejelzések ill. várakozások mennyi pénzre van szükséged és mit csinálsz majd vele mi a te (fenntartható) versenyelőnyöd a gazdaságossági és jövedelmezőségi adatokat, előrejelzéseket kik a tulajdonosok, a kulcsemberek, kik a csapattagok Az egyértelmű cél tehát a forrásbiztosítók figyelmének felkeltése: Ha a vezetői összefoglaló felkeltette az olvasó figyelmét, feltehetően a többi rész is elolvasásra kerül. Az üzleti tervek bírálói általában elfoglalt emberek és ebből kifolyólag a könnyű kezelhetőség, átláthatóság, az egyszerű, lényegre törő fogalmazás sokat segíthet a pozitív elbírálásban. 3. Marketingterv: A marketingtervnek 3 fő kérdést kell megválaszolnia: 1) Miként értékelhető a vállalkozás helyzete? (információszerzés, helyzetelemzés) 2) Melyek a vállalkozás piaci céljai és ezek hogyan valósíthatóak meg? (szegmentálás, célpiacok meghatározása, pozicionálás, versenystratégia kiválasztása) 3) Milyen marketing eszközöket alkalmazzon a vállalkozás és miként kombinálja ezeket a marketingstratégiájában a megjelölt célok elérése érdekében? (marketing-mix 7P) (A következő fejezetben részletesen is kifejtve!) 4. Működési terv: Tulajdonképpen a megvalósítandó tevékenység részletes bemutatása. Fejlesztési elemzés ill. gyártási terv. Fejlesztési elemzés a termékek/szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van mikorra várható a fejlesztés befejezése a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak milyen feladatok várnak még elvégzésre kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése Gyártási terv a gyártási/előállítási folyamat rövid bemutatása a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek/szolgáltatások előállítása milyen helyigénnyel jár együtt a termékek/szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem) alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban a vállalkozás fő beszállítói a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság) milyen szervízhálózatot üzemeltet a cég jár-e terméktámogatás a termékhez/szolgáltatáshoz Tulajdonképp ezen fejezet célja, hogy egyeztesse az igényeket (beérkezett megrendeléseket, értékesítési előrejelzéseket) a forrásokkal (emberek, anyag, gépek) úgy, hogy a cég maximális hatékonysággal működjön. A fejezetnek elsősorban termelő jellegű vállalkozások esetében van nagy jelentősége. Ha a vállalkozás kiskereskedelmi v. szolgáltató jellegű, akkor az árukészlet beszerzését, a készletgazdálkodást és a raktározási igényeket kell megtervezni: Kitől fogják megvásárolni az árut? (beszállítók és osztályozásuk) Hogyan fog működni a készletgazdálkodási rendszer?(megrendelések kontra értékesítés) Milyen tárolási szükséglete van a vállalkozásnak, és hogyan fogják ezt biztosítani? (raktározás) 5. Szervezeti és menedzsment terv: Ebben a fejezetben mutatjuk be a vállalkozás szervezeti felépítését, társasági formáját és a résztvevők felelősségét, jogait és kötelezettségeit, szakmai és létszámbeli összetételét, hierarchikus rendjét. Célszerű készíteni egy szervezeti ábrát is, mely megmutatja a vállalkozás különböző egységinek kapcsolatát, a belső és külső kapcsolatokat
biztosító rendszereket (információs-, tervezési-, ellenőrzési-, érdekeltségi rendszerek.). A szervezet kialakításánál és átalakításánál alapvető szempont, hogy a cég stratégiájához igazodjon a szervezet (és nem fordítva). Be kell mutatni a vezető tisztségviselők ill. a kulcsemberek szakmai felkészültségét (szakmai önéletrajz, elért eredmények referencialistája, szabadalmak és vívmányok bemutatása). Rögzíteni kell, hogy milyen időközönként mekkora létszámmal működik a vállalkozás. Mik a kiválasztásnál használt módszerek, milyen a javadalmazási rendszer, létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál. A vállalkozás méretének leírása ebben a fejezetben csak tájékoztató jellegű, nem tartalmaz méretgazdaságossági elemzéseket. A fő cél a szervezet résztvevőinek (vezetők és alkalmazottak) szakmai bemutatása. 6. Pénzügyi terv: Célja az üzleti terv gazdaságosságának vizsgálata. A pénzügyi terv a vállalkozás pénzügyi előrejelzéseit tartalmazza számítások alapján. A pénzügyi terv realitása a korábbi fejezetek megalapozottságától függ. Részei: Előzetes költség és bevétel kalkuláció, jövedelem terv Pénzforgalmi becslések, cash-flow Fedezeti pont elemzés, beruházások értékelése Előzetes mérlegek, eredménykimutatás-terv Szükséges pénzforrás (meglévő és megszerzendő) (A következő fejezetben részletesen is kifejtve!) 7. Kockázatok és kockázatkezelés: Az üzleti terv készítése és megvalósítása során döntő fontosságú, hogy a vállalkozás a lehetséges kockázatokat felismerje, és hatásos stratégiával készüljön fel a kezelésükre. Tehát: 1.lépés: kockázatbecslés ill. kockázatelemzés, majd a 2.lépés a kockázatkezelés. (Később részletesen kifejtve) 8. Mellékletek: Ennek a fejezetnek a célja, hogy ide helyezzük el azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyek nem kaptak helyet a megelőző fejezetekben ill. amelyek bizonyítják az üzleti terv és a benne foglaltak valódiságát. Így idekerülhetnek: - előszerződések, szándéknyilatkozatok, igazolások, adatlapok - piackutatási részletező adatok - részletes műszaki leírások, termékszabványok - alaprajzok, telephely fényképe - szállítói árajánlatok - referenciák, üzleti partnerek ismertetése - kulcsfontosságú vezetők szakmai életrajza - pénzügyi kimutatások stb. Amennyiben valamilyen pályázathoz készült az üzleti terv, akkor természetesen ide kell elhelyezni a pályázati kiírásnak megfelelő összes kötelezően csatolandó dokumentumot is. A marketingterv és a pénzügyi terv jelentősége, fő tartami elemei A marketingterv: Piackutatáson alapuló, piacközpontú termelési és értékesítési koncepció, melynek célja a piachoz való alkalmazkodás, ill. a piac befolyásolása a vállalkozás saját érdekeinek megfelelően. A részletes üzleti tervek tartalmaznak külön marketing terv fejezetet, a kevésbé részletezett terveknél is ki kell térni a piaci helyzet elemzésére és az alkalmazni kívánt marketing eszközökre. Az is előfordulhat, hogy az üzleti terv szerkezeti felépítésére az itt megadottaktól eltérő tagolást alkalmaznak/kell, hogy alkalmazzanak: Az iparági elemzés külön fejezetet képez és a helyzetelemzés ezen belül kap helyet A célokat a vállalkozás bemutatása fejezet már részletesen tartalmazza A termék/szolgáltatás részletes bemutatása a működési tervben már megtörtént Ekkor az üzleti terv fejezeteként megjelenített marketingtervben elegendő a vevők igényeinek
kielégítését szolgáló további marketingeszközökre, elsősorban az ár, a forgalmazás és értékesítés, valamint a promóció (a reklám, az eladásösztönzés és a közönségkapcsolatok) eszközeire koncentrálni. A marketingterv jelentősége: Az üzleti terv lényeges része a vállalkozás piaci helyzetének és tervezett piaci (marketing) tevékenységének az elemzése. Az előbbi (a helyzetelemzés) az adott vállalkozás és a piac kapcsolatának megértését, az utóbbi (a piaci tevékenység elemzése) a vállalkozás jövőbeni sikerének megítélését segíti. Alapesetben a marketingtervnek 3 fő kérdést kell megválaszolnia: 1. Miként értékelhető a vállalkozás helyzete? (információszerzés, helyzetelemzés) 2. Melyek a vállalkozás piaci céljai és ezek hogyan valósíthatóak meg?(szegmentálás, célpiacok meghatározása, pozicionálás, versenystratégia kiválasztása) 3. Milyen marketing eszközöket alkalmazzon a vállalkozás és miként kombinálja ezeket a marketingstratégiájában a megjelölt célok elérése érdekében? (marketing-mix 4P(7P) A marketingterv fő tartalmi elemei: Ágazati áttekintés technológiai változások, újítások az iparágat érintő társadalmi változások az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, vagyis a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, ez milyen magas költségekkel járhat (belépési korlátok) Az iparág elemzésének előnye, hogy kiderül, hogy a vállalkozás jövedelmezősége (vagy annak hiánya) mennyire függ a vezetőség hatáskörén kívül álló tényezőktől, mint például az iparág változásaitól. Minél kedvezőbbek az iparág körülményei, annál optimistábban tervezheti egy vállalkozás a stratégiai és befektetési döntéseit. STEP (STEEP) vagy PESTEL elemzés Az üzleti terv készítésének kiindulópontja a helyzetelemzés, először is a külső környezet elemzése. Ezen elemzések azokat a külső tényezőket veszi számba, melyekre a vállalkozásnak nincs közvetlen hatása, de nagymértékben meghatározzák a működését. Társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti, politikai tényezők. Porter-féle öt versenyerő, SWOT analízis A Porter-modell (Helyettesítő termékek, Piacon lévő vállalatok, Új piacra lépők, Beszállítók, Vevők): a mikrokörnyezet, ezen belül a versenykörnyezet elemzésének strukturális módszere. A cél a módszer által a vállalkozás pozicionálása a saját piacán, minél objektívebb helyzetmegítélés alapján. A piac szereplőinek versenyerejét becsüli meg ezáltal világosan rendszerezve azt, miben különbözik a cég a piac többi szereplőjétől, melyek a versenyelőnyei hátrányai az adott időpontban. SWOT analízis (Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek): Statikus elemzési módszer, mely adott időpontra (ez lehet jelenlegi, de jövőbeni időpont is, pl.: jövőkép alkotásnál)vonatkozóan feltérképezi a vállalkozás stratégiai sikertényezőit. A STE(E)P és a SWOT analízis egymáshoz kapcsolódó két módszer, amely az üzleti terv készítése kapcsán a helyzetelemzés elvégzését és a vállalkozás stratégiájának kialakítását egyaránt segíti. A STE(E)P módszerrel felmért külső környezeti hatásokból leszűrhetők a vállalkozás lehetőségei és azok a veszélyek, amelyek fenyegetik a sikeres működését. A szervezet gyenge pontjai és a veszélytényezők rávilágítanak azokra a problémákra, amelyek megoldást igényelnek a vállalkozás menedzsmentjétől. Piaci szegmentáció: piackutatási eredmények alapján tisztázhatóak: a célcsoport demográfiai, pszichológiai jellemzői életkor,anyagi helyzet,nem,családi állapot, eltartottak száma, foglalkozás, lakóhely stb. a fogyasztói szokások: átlagosan milyen értékben vásárol (Ft), vásárlások gyakorisága, a célcsoport által követett életmód stb. Ezen adatok alapján a menedzsment fontos információkhoz juthat, következtetéseket vonhat le:
mik a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált termékek/szolgáltatások mekkora a célpiac mérete a célpiac hány százalékát tudja majd megszerezni a vállalkozás fél éven belül a célpiac hány százalékát tudja majd megszerezni a vállalkozás 5 éven belül léteznek-e másodlagos célpiacok a vállalkozás számára (ha igen, mik a jellemzői) Marketing-mix 4P (7P) Product (Termékpolitika) A termékpolitika fontos kérdéskörei a vállalkozás által kínált termékek/szolgáltatások: fő jellemzői, formatervezés, csomagolás, márkázás, piaci tesztelés egyedi termék, termékvonal, termékmix a termékéletgörbe melyik szakaszában helyezkednek el hová vannak pozicionálva a versenytársakéhoz képest mennyire voltak eddig sikeresek milyen termékfejlesztések vannak folyamatban, ezek ütemezése termékfejlesztési stratégiák: reaktív, proaktív Price (Árpolitika) a vállalkozás által használt árképzési elvek: 3C company,customers,competitors (költségelvű, kereslettől függő, versenytársakhoz igazodó) árdifferenciálás (felárak, engedmények) mekkora a célcsoport árérzékenysége a kínált terméknél/szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat Place (Értékesítési politika) Hogyan jut el a termék a fogyasztókhoz (út és módszer, kereskedelmi partnerek) a csatorna hosszúsága, pull v. push stratégia a vállalkozás területi elhelyezkedése marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak milyen módokon történik még az értékesítés Promotion (Marketing-kommunikációs politika) A fogyasztó tájékoztatása, befolyásolása és meggyőzése a vállalkozás termékeinek megvásárlására. Kommunikációs mix 5 fő csoportja: reklám (célközönség meghatározása, üzenet, médiumok, eredmények mérése) eladásösztönzés/vásárlásösztönzés (akciók, események) PR (publikációk, események, lobbi, szociális felelősség) személyes eladás direkt marketing Szolgáltatások esetén a marketing-mix még további elemekkel bővül: People (Emberi tényezők) a szolgáltatás minőségét alapvetően befolyásolják a szolgáltatást végzők: azok tudása, tapasztalatai, képességei Process (Folyamat) a szolgáltatás folyamata, az ügyfél érkezésétől a kiszolgálás, a szolgáltatás elvégzésének befejezéséig Physical evidence (Környezeti elemek) minden olyan eszköz, amely a vevőnek közvetíteni tudja a szolgáltatás előnyeit
A pénzügyi terv: Célja az üzleti terv gazdaságosságának vizsgálata. A pénzügyi terv a vállalkozás pénzügyi előrejelzéseit tartalmazza számítások alapján. A pénzügyi terv realitása a korábbi fejezetek megalapozottságától függ. A pénzügyi terv jelentősége: az üzleti terv valamennyi elemét érintő, azokat összefoglaló, szintetizáló rész. A pénzügyi terv meghatározza az új vállalkozáshoz, ill. a már működő vállalkozás tervezett működéséhez szükséges befektetés nagyságát és megmutatja azt is, hogy az üzleti tervben foglalt tevékenységek, fejlesztési elképzelések nyereségesen megvalósíthatóak-e. Tehát a potenciális befektetők számára itt derül ki, hogy az adott vállalkozásnál milyen megtérülésre lehet számítani, a hitelezők pedig ezúton tájékozódhatnak a kölcsönfelvevő adósságszolgálati kapacitásáról. A pénzügyi terv fő tartalmi elemei: Előzetes költség és bevétel kalkuláció, jövedelem terv: a vállalkozásnak először meg kell becsülnie és össze kell foglalnia a tervezési időszakban évenként (azon belül akár havi bontásban is) a tervezett értékesítéseket és az ehhez tartozó költségeket. Több éve működő vállalkozásoknál célszerű a korábbi éveknél tervezett és tényadatok összehasonlítása is. A bevételeket a korábbi piackutatási és értékesítési programokra (marketingterv) alapozva kell elkészíteni. A költségek tervezése (működési terv alapján) során az alábbi tételeket célszerű tervezni: Változó költségek a termék v. szolgáltatás előállításának közvetlen költségei Állandó költségek általános költségek értékesítéssel kapcsolatos költségek a termék bevezetésére szolgáltató reklámköltségek licensz- és know-how díjak biztosítási díjak adók hitel kamatok A tételek kalkulációi általában 3-5 évre készülnek. A bevételek és a költségek különbségeként később kimutatható a működés eredményessége: a tervezett nettó eredmény, ill. a nettó jövedelem. (Természetesen a fizetendő nyereségadó figyelembevételével) Pénzforgalmi becslések, cash-flow: A költségekhez és a bevételekhez hasonlóan a vállalkozás meg kell, hogy tervezze pénzbevételeit és pénzkiadásait. A pénzforgalmi (cash-flow) terv a vállalkozás következő időszakban (köv. évben) várható pénzbevételeinek és kiadásainak szembeállítása (az eredménytervvel ellentétben nem a bevételek és a kiadások szembeállítása), a vállalkozás pénzeszközeinek változását mutatja (és nem az eredmény változását). Legalább 1 évre előre, havi bontásban a tervezett bevételek és a kiadások összevetése jelzi, hogy a vállalkozás időben képes-e a fizetési kötelezettségek teljesítésére (likviditás). A tervezéshez a vállalkozás vevőinek és szállítóinak illetve a fizetési feltételeiknek megfelelő előzetes ismerete szükséges. Fedezeti pont elemzés, beruházások értékelése: A megvalósíthatóság igazolásának és a megvalósítás szükségességének bizonyítását szolgálják. Fedezeti pont elemzés: ÁKFN struktúra alapján először a fedezeti összeg kiszámítása: Árbevétel - Közvetlen költségek = Fedezet - Közvetett költségeket = Nyereség Amennyiben a fedezeti összeg nagyobb, mint a közvetett költségek összege, az árbevétel nemcsak közvetlen, hanem a közvetett költségeket is fedezi, ezért pozitív lesz a vállalkozás tervezett eredménye. A fedezeti pont pedig az az értékesített mennyiség, ahol a fedezeti összeg éppen egyenlő
a közvetett költségekkel (vagyis amikor az árbevétel éppen fedezi a közvetlen és a közvetett költségeket, és a vállalkozás eredménye nulla.) Kiszámítása: Mennyiség = Közvetett költségek Eladási ár Önköltség Ha a vállalkozás a fedezeti ponthoz tartozó mennyiségnél többet tud majd értékesíteni, akkor várhatóan nyereséges lesz a tevékenysége. Már ekkora mennyiség értékesítése esetében is fedezni fogja az árbevétel a közvetlen és a közvetett költségeket. Beruházások értékelése: az elvégzett gazdaságossági számítások a döntésre hivatottak számára megkönnyítik a megfelelő racionális döntés meghozatalát, üzleti tervben a megvalósíthatóságot igazolják, illetve a potenciális befektetők meggyőzését szolgálhatják. Mutatószámok: NPV: a nettó jelenérték egy különbség jellegű mutató, amely jelzi, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramlások diszkontált összegéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora nettó jövedelem (nettó vagyongyarapodás) keletkezik. (a projekt jó, ha NPV>0) IRR: a belső kamatláb, az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes jelenértéke éppen egyenlő a kezdő tőkebefektetéssel, tehát NPV=0 Számviteli és pénzügyi fedezet: Habár a vállalkozások napi gyakorlatában a legáltalánosabban használt fedezeti pont a számviteli fedezeti pont, a beruházások esetében a pénzügyi fedezeti pontot használjuk. számviteli fedezet: azt a kibocsátási volument jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket, tehát a vállalatnak sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik. pénzügyi fedezet: az az eladási volumen, amelynél a beruházás révén képződő pénzáramlások jelenértéke éppen megegyezik a kezdő tőkebefektetés jelenértékével (azaz NPV=0) A pénzügyi fedezet két okból tér el a számviteli fedezeti ponttól: a beruházások értékelése nem a számviteli nyereségen, hanem a működési pénzáramláson alapul a beruházások pénzügyi életképességének értékelésénél figyelembe vesszük a pénz időértékét, míg a számviteli elszámolás statikus szemléletű. Számviteli értelemben egy beruházás már akkor megtérül, ha a működése során ugyan 0 nyereség keletkezik, azonban a hasznos élettartam alatt a kezdő tőkebefektetés időarányos részét értékcsökkenési leírásként a vállalkozás el tudja számolni. Ahhoz, hogy pénzügyi értelemben a beruházás megtérüljön, a hasznos élettartam alatt legalább akkora évi pénzáramnak kell képződni, hogy a vállalati tőkeköltséggel diszkontált jelenértékük egyenlő legyen a kezdő tőkebefektetés összegével. Előzetes mérlegek, eredménykimutatás-terv: A vállalkozás elkészíti a tervezett nyitómérlegét, melyben számba veszi természetesen a hatályos számviteli tv-nek megfelelően kezdeti (jelenlegi) eszközeit és forrásait. Majd figyelembe véve a tervezett bevételeket, költségeket, pénz be- és kiáramlásokat további mérlege (ke)t készít. Ugyanígy az eddigi adatok alapján elkészíti az eredménykimutatás-tervét (terveit) is. Szükséges pénzforrás (meglévő és megszerzendő): Itt egy végső összegzés történik a vállalkozás elindításához, a tervezett beruházás megvalósításához szükséges pénzforrásokról. Különbontva a rendelkezésre álló pénzt és a befektetőktől, banktól várt pénzforrásokat.
A vállalkozások kockázatai. A kockázatbecslés főbb módjai Az üzleti terv készítése és megvalósítása során döntő fontosságú, hogy a vállalkozás a lehetséges kockázatokat felismerje, és hatásos stratégiával készüljön fel a kezelésükre. Tehát: 1.lépés: kockázatbecslés ill. kockázatelemzés, majd a 2.lépés a kockázatkezelés. A vállalkozások kockázatai Kockázat (általánosságban): annak a valószínűsége, hogy egy (v. több)előre nem látható esemény fordul elő A kockázatok szintjei: makroszintű ágazati vállalkozás-specifikus Piaci kockázat: olyan főként makrogazdasági tényezőknek tulajdonítható kockázat, amely a befektetések körültekintő megosztásával sem csökkenthető, diverzifikálható. Egyedi kockázat, vállalkozás-specifikus kockázat, nem szisztematikus kockázat: az a kockázat, amely a befektetések megosztásával, diverzifikálással kiküszöbölhető. A kockázatok főbb fajtái: stratégiai projekt működési pénzügyi, finanszírozási Üzleti kockázat: a vállalkozás működésével van kapcsolatban, a nyereségnek a vállalkozás üzleti jellegéből eredő bizonytalanságát jelenti. A nyereséget alapvetően két tényező alakítja: az árbevétel és a költségek. Az üzleti kockázat külső és belső tényezőktől egyaránt függ. A külső környezet változása befolyásolja az árbevétel alakulását, annak ingadozását az egyik időszakról a másikra. Jelentős részben azon külső környezeti tényezőkből fakad, amelyek meghatározzák az iparág (ágazat)helyzetét, benne az adott vállalkozás működésének feltételrendszerét. Például: a gazdasági környezet rosszabbodása a ciklus-érzékeny ágazatok vállalkozásait sújtja, a termékek eladhatóságának csökkenésével jár (autó-, ruha-, szállodaipar stb.) áringadozások (mezőgazdaság) versenyhelyzet éleződése (FMCG, IT) A vállalkozás belső tevékenységrendszere is üzleti kockázatot hordoz. diverzifikáció hiánya (egy v. néhány termék/szolgáltatás előállítása) új termék bevezetésének kockázata a vállalkozás költségeinek szerkezete az üzleti kockázatainak a legfőbb okozója. A vállalkozás költségei között a fix (állandó) költségek jelentik a veszély forrását. Jellemző fix költségek: amortizáció, reklámköltségek, biztosítási díjak, ügyviteli dolgozók bére. A fix költségek akkor is felmerülnek (változatlan nagyságban) adott kapacitást feltételezve, ha a vállalkozás a piaci helyzet rosszabbodása folytán nem tud annyit értékesíteni, mint korábban és akkor is változatlanok, amikor a vállalkozás a kapacitása felső határán tud termelni és értékesíteni. Minél nagyobb a fix költségek aránya a költség szerkezetben, annál nagyobb az árbevétel változás hatására bekövetkező nyereségingadozás mértéke (működési tőkeáttétel).
Pénzügyi kockázat: alapvetően nem a vállalkozás által végzett tevékenységektől, hanem a választott finanszírozási szerkezettől függ. A pénzügyi kockázat az idegentőke-bevonással jelenik meg, és fix(kamat) fizetési kötelezettséggel jár. A részlet (adósságszolgálat) két részből áll: kamat és tőketörlesztés. A kamatot, mint a hitel árát, fix fizetési kötelezettségként akkor is ki kell fizetni, ha a tőketörlesztésre a vállalkozásnak nyereség hiányában nincs módja. (kezdő vállalkozásoknál türelmi idő). Ha a vállalkozás a kamatot sem képes fizetni, adósságcsapdába esik, a fennálló tartozása folyamatosan nő. A fix fizetési kötelezettségnek hasonlóan a fix költségekhez felnagyító, sokszorozó hatása van. A nyereség csökkenésével nagyobb mértékű csökkenés következik be a vállalkozásnál maradó jövedelemben, vagy más néven a tulajdonosok jövedelmében. Ezt a hatást pénzügyi tőkeáttételnek nevezzük. A kockázatbecslés főbb módjai: A vállalkozás kockázatainak bemutatása, értékelése az üzleti terv fontos része. Gyorsan változó környezeti feltételekből adódó veszélyekre és a vállalkozás sebezhető pontjaira valamint a lehetséges alkalmazkodási stratégiákra az üzleti tervben akkor is ki kell térni, ha nem szánnak rá külön fejezetet. Az ágazat elemzése, a vállalkozás leírása, vagy a marketingterv fejezetekbe egyaránt beilleszthetők a vállalkozás lehetséges kockázatai, melyek számbavétele az adott vállalkozás és a külső partnerek döntéseinek meghozatala, reagálása szempontjából egyaránt fontos. STEEP, PESTEL elemzés: külső tényezők (lásd a marketingtervnél) SWOT elemzés: külső, belső tényezők, (lásd a marketingtervnél) Porteri öt erő: mikrokörnyezet (lásd a marketingtervnél) cash-flow: fizetőképesség (lásd a pénzügyi tervnél likviditási (likviditási ráta, likviditási gyorsráta) és eladósodottsági mutatók (idegentőkearány, saját tőke arány, vagyonmultiplikátor): pénzügyi kockázat mérése fedezet-számítás:(lásd a pénzügyi tervnél) beruházások kockázatainak értékeléséhez: érzékenységi elemzés, forgatókönyv (szenárió) elemzés Érzékenységi elemzés: azt vizsgáljuk, hogy a kulcsfontosságú paraméterek (mint pl.: a piac nagysága, a piaci részesedés, a termelési költségek, eladási ár stb.) értékeiben bekövetkező változások hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére, azaz mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter (pl.: eladási ár) változására. Menete: ki kell választani azokat a kulcsfontosságú változókat, amelyek alapvetően meghatározhatják egy projekt nettó jelenértékét valamennyi kulcsfontosságú változóhoz legalább három (optimista, pesszimista, legvalószínűbb) értéket határozunk meg a legvalószínűbb értékek alapján felállítunk egy alapmodellt, amely a várható pénzáramok alapján megadja a projekt várható nettó jelenértékét a kulcsfontosságú változókhoz rendelt értékek alapján kiszámítjuk a beruházásból származó jövőbeli pénzáramlásokat oly módon, hogy mindig csak egyetlen tényező értékét változtatjuk, a többit változatlannak tekintjük (ezeknél a várható v. legvalószínűbb értéket vesszük figyelembe) az így kapott nettó jelenértékek alapján láthatóvá válik, hogy egy adott kulcsfontosságú tényező változása milyen hatással lenne a beruházás nettó jelenértékére. Pozitívuma: rákényszeríti az elemzőket arra, hogy végiggondolják, melyek azok a tényezők, amelyek nagysága alapvetően befolyásolja a projekt jelenértékét. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a becsült nettó jelenérték különösen érzékeny valamelyik tényező változására, akkor az előrejelzési kockázat igen magas. Ilyen esetekben dönthetünk úgy, hogy a becslés pontosítása érdekében további információkat gyűjtünk, pl.: piackutatást végzünk, végeztetünk.
Negatívuma: az olyan fogalmak, mint optimista v. pesszimista nem definiálhatók egyértelműen, így erősen szubjektívek. További probléma, hogy az egyes változók hatását izoláltan, egymástól függetlenül vizsgálja. A legtöbb változó azonban nagy valószínűséggel nem független egymástól. Ha például valamely termék iránt a vártnál kisebb a kereslet, valószínű, hogy az ára is alacsonyabb lesz a feltételezettnél. Az érzékenységi elemzés a problémákra, kockázatokra felhívja ugyan a figyelmet, de nem jelent olyan kritériumot, amely alapján dönteni lehet a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. Forgatókönyv (szcenárió) elemzés: az érzékenységi- elemzésnek azt a hiányosságát, hogy a különböző változókat egymástól függetlennek tekinti, a forgatókönyv-elemzés kiküszöböli. Lehetővé teszi az elemzők számára, hogy a változók különböző, de konzisztens kombinációit vizsgálják. Menete: a kulcsfontosságú tényezők legvalószínűbb értékei alapján felállítunk egy alapmodellt a projekt pénzáramait alapvetően meghatározó változók értékeire az alapeset értékeinél alacsonyabb és magasabb értékeket határozunk meg. forgatókönyveket alakítunk ki. Az első forgatókönyvben azt feltételezzük, hogy a legrosszabb eset következik be, ezért a pénzáramlásokat meghatározó valamennyi változó esetében az alsó értékek szerepelnek. A második forgatókönyvben minden a legvalószínűbb értéket veszi fel, míg a harmadik a legkedvezőbb eset bekövetkezésére készül, és ezért valamennyi változónál a felső határértékekkel számolunk az egyes forgatókönyveknek megfelelően meghatározzuk a projekt nettó jelenértékeit a forgatókönyvek értékeit kiértékeljük Általánosságban elmondható, hogy ha a különböző forgatókönyvek alapján kiszámított nettó jelenérték legtöbbje pozitív, akkor megerősítést kapunk a beruházással kapcsolatos eljárásunkban, ha viszont a forgatókönyvek többsége rossznak tűnik, akkor az előrejelzési kockázat nagy és további vizsgálatok szükségesek. Sok lehetséges forgatókönyvet lehet összeállítani. Általában minimum öt forgatókönyv elemzését tartják elfogadhatónak, tehát az alapesettő legalább két rosszabb és legalább két jobb változatot. Az elemzést célszerű a legrosszabbal kezdeni, ez ugyanis megmutatja, hogy mennyi a beruházás nettó jelenértékének a minimuma. A forgatókönyv-elemzés hasznos módszer, mert segít feltárni egy beruházás potenciális veszélyeit, abban viszont nem ad útmutatást, hogy megvalósítsuk-e a projektet vagy sem.