l. számí1 melléklet Kncepció Budapest köztekedési intézményrendszerének átalakítására 1. Bevezetés A Fővárs új vezetése a Nemzet Fővársa Budapest prgramjában bemutattt intézkedési tervvel összhangban, szakértők bevnásával kidlgzta a budapesti közlekedési ágazat intézményrendszerének kialakítására vnatkzó kncepcióját A javaslat elkészítése srán széles körben megvizsgáltuk az európai nagyvársk kőzlekedésszervezésének intézményi kereteit, gyakrlati tapasztalatait (pl. Transprt fr Lndn frészletesen lásd az 1. számú függelékben], AB Stckhlms Lkaltrafik, Berliner Verkehrsbetriebe, Varsó - ZTM, Prága - ROPID stb.). A budapesti kncepció a nemzetközi legjbb gyakrlat átvételével és a hazai kőzigazgatási, önkrmányzati rendszerhez való illeszthetőség alapján készült Jelen anyagban a budapesti káziekedési intézményrendszer átalakitásának szükségességét. célját, szakmai szem pntjait, valamint szervezeti és működési mdelljét kivánjuk bemutatni. 2. Az eddigi működés prblémái, az intézményfejlesztés igénye Budapest közlekedésének eszközparkja és infrastruktúrája európai és reginális összehasnlításban is sereghajtóvá vált, ellentétben a jegyárakkal Budapest közlekedése megújulást kiván, a működtetés lyan súlys napi prblémákkal terhelt, melyek megldása halaszthatatlan. A jelenlegi helyzet egyik kritikus prblémája a kncepciótlanság, a jövőkép hiánya, amely az alábbi tényezőkben jelenik meg: Nincs hsszú távú stratégia, amely mentén a kőzlekedés épitkezhetne. A stratégiának szánt, eredetileg 2001-ben elfgadtt, majd 2008-ban felülvizsgált Budapest Káziekedési Rendszerének Fejlesztési Terve nem vált a napi döntések támaszává, mivel a döntések ad hc módn, napi érdekek által vezérelve születnek. A közlekedési döntéshzatalra jellemző a rendszerszemlélet hiánya, a különböző ágazatk szigetszerü működése és fejlesztésplitikája, a közösségi, valamint a közúti közlekedés feladatainak széltaglt kezelése. Kevés a megfelelően előkészített közlekedésfejlesztési prjekt, megvalósitásuk, illetve az uniós támgatásk megfelelő igénybevétele, lehívása nem halad ütemterv szarint és egyes esetekben a tervekhez képest jelentős költségtúllépés tapasztalható. A működés az egyik napról a másikra való túlélés jegyében zajlik. Több évtizedes a lemaradás mind a közösségi, mind a közúti közlekedés infrastruktúráiának és irányitásának müszaki színvnalában. Az üzembiztnság fenntartása érdekében aznnali beavatkzás szükséges.
A jelenlegi helyzet súlys müködőképességi és finanszírzási prblémákkal terhelt, amely az alábbi tünetekben jelentkezik: A közlekedés működésének és infrastruktúráiának Uárművek, közúthálózat, kötöttpályás hálózat stb.) finanszírzása rövidtávn sem megldtt, valamint nincs rendszerszinten végiggndlva és egymástól elkülönülten szabályztt. Az egész rendszert ad hc plitikai döntések, rövid távú érdekek érvényesitése és a hsszú távú stabil működésre való törekvés hiánya jellemzi, melynek eredménye kncepciótlanság és fejlődésképtelenség. A BKV Zrt., az FKF Zrt., a Parking Kft. és a Fővársi Taxiállmáskat Üzemeltető, Szaigáitató Közhasznú Nnprfit Kft. gazdálkdásának nincs megfelelő tulajdnsi kntrllja. A BKV adósságállmánya flyamatsan növekszik és kritikus szintet ért el, mely már Budapest hitelfelvevő képességél veszélyezteti. A tulajdnsi ellenőrzés hiánya melegágya a krrupciónak. Hiányzik az ügyfélrientált szlgáltatási kultúra, a várs ezért egyre nehezebben tudja beflyáslni az emberek médválasztását és ezáltal nem tudja elősegiteni a Fővárs levegőminőségének javulását, gazdasági versenyképességének növekedését, a közlekedési rendszer fenntarthatóbbá tételét. A jelenlegi helyzet kritikus prblémáinak jelentős részét az intézményrendszerbeli és szabályzási anmáliák kzzák: Nincs összhang a vársfejlesztés és a közlekedés fejlesztése közölt sem intézményi leg, sem a flyamatk tekintetében. Évtizedek óta váltzatlan, elavult az intézményi struktúra, tisztázatlan felelósségi körökkel, összemsódnak a megrendelői, üzemeltetői és tulajdnsi feladatk. A közlekedésplitika eredményessége, a stratégiai célk teljesülése és a napi közlekedési gndk megldása egyaránt számnkérhetetlen, elmsódnak a felelósségi visznyk, az intézményrendszerben a fővársi beflyás alatt álló szervezetek közőtt is jellemzövé vált az egymásra mutgatás A közlekedési rendszer napi működtetése finanszírzását tekintve ésszervezetileg is presztízsberuházásk (különösen a 4-es metró prjekt) áldzatává vált. Hiányzik a valós szakapparátusi felügyelet, sem a BKV, sem az FKF közlekedési részei felett nincs kellő mértékű kntrll, igy a Fővárs a vársplitikai elvek érvényesítésére is képtelen. Hiányzik a saját tervezési kmpeleneia és kapacitás, amely a fővársi közlekedési stratégia készítésének aktiv szereplöje lehetne, vagy akár egy egyszerű burklati jel módsitást képes gyrsan és szakszerüen előkészíteni. Az agglmerációs közlekedés krdinációja esetleges, a felek ellenérdekeltek. Nincs megfelelő kerete a külső partnerekkel történő egységes közlekedésplitikai kapcslattartásnak, legyen szó akár a kerületi önkrmányzatkról, akár a reginális szereplőkről, akár más kiemeit partnerekről (pl. MÁV, Budapest Airprt, stb.) és civil szervezetekről Mindezek alapján az intézményrendszer tvábbfejlesztését lyan irányban és módn szükséges meglenni, amely a bemutattt prblémákra valódi választ képes adni, valamint 2
egységesen és rendszerszinten képes kezelni a stratégiai, fejlesztési, valamint üzemeltetési feladatkat a teljes közlekedési ágazatban. 3. A Budapesti Közlekedési Közpnt létrehzásának célja, szakmai kncepciója A közlekedés a vársplitika egyik legfntsabb területe, a közlekedés színvnala ugyanis jelentösen beflyáslja Budapest versenyképességét, élhetöségét, müködöképességét. A főbb anmáliák megszüntetéséhez a közlekedési kérdések rendszerszintű kezelése szükséges. A közlekedés integrált rendszert alkt a közösségi közlekedéstől a közúti közlekedésen át a kerékpárzásig, az útfenntartástól a nagyberuházáskig. Az intézményrendszer teljes átalakítása nélkül a rendszer integrációja és a müködés hatéknyságának növelése nem javítható érdemben - letisztult feladat-, hatáskör megsztásra, kmpetendára és számnkérhetőségre van szükség. Szintén fnts sikerkritérium, hgy a közlekedés fejlesztését csak egységes, reginális kitekintéssel bíró szemtéletben szabad kezelni. Környezettudats, fenntarthatósági szemléletet kell meghnsítani Budapesten, új tudáselemeket kell behzni a fővársi gyakrlatba, az ehhez szükséges kapcslatk, infrmációs csatrnák kiépítésével. A célk elérését a köztekedési feladatk integrált kezelése, összevnása és prfesszinális szakmai alapkra helyezése biztsíthatja, amelyet az európai vársk tapasztalatai is alátámasztanak. A nemzetközi gyakrlatban az elmúlt évtizedekben a közlekedés szervezeti keretei fkzatsan átalakultak. Az átalakulás srán az önkrmányzatk és szlgáltatók közölt megjelent egy új közbülső színt, egy szakmal alapkn müködő megrendelő, közlekedésszervező szervezet, amely biztsítja a közlekedés integrált kezelését, egyben a tulajdnsi, megrendelői és szlgáltatói szerepek letisztulását. Elérkezett az idő, amikr Budapest számára is elkerülhetetlen érdek egy hasnló szervezet létrehzása, melyre az alábbiakban teszünk javaslatt A BKK Budapesti Közlekedési Közpnt Zrt. (a tvábbiakban BKK Z rt) egy összefgó, integráló, szakmai alapkn müködő szervezet, amely közvetlenül a Fővársi Önkrmányzatnak alarendelve müködik, Budapest Fővárs Önkrmányzatának 100%-s tulajdnában áll, előkészíti és végrehajtja Budapest közlekedési stratégiáját, érvényesíti a fenntarthatósági és esélyegyenlöségi szempntkat a budapesti közlekedés müködtetésében és fejlesztésében, integráltan irányitja és felügyeli a budapesti közlekedési ágazatkat, különösen a közösségi és közúti közlekedést, megrendeli és finanszírzza a közösségi és közúti közlekedési közszlgáltatáskat, fejleszti a va rs közlekedését, érvényesíti a gyalgs és kerékpárs közlekedés szempntj ait, megteremti az egyensúlyt a közlekedési rendszer müködése és fejlesztése között, egységes finanszírzási rendszert müködtet, ellátja a fővársi tulajdnú közlekedési és közútkezelö szaigáitató cégek tulajdnsi felügyeletét, 3
krdinálja a közúti és a közösségi közlekedést érintő kerületi önkrmányzati, közmü és egyéb beruházáskat, aktív szerepet vállal a reginális káziekedési együttműködés terén. A jelenleg széltagltan működő stratégiai, megrendelői, ellenőrzési, finanszírzási, fejlesztési és részben üzemeltetési feladatkat a BKK megalakulásától kezdődően fkzatsan saját szervezetébe integrálja. A BKK az alábbi intézményeknél jelenlévő feladatkat integrálja működésébe: a Főplgármesteri Hivatal Közlekedési Ügysztályától a hatósági feladatk k'ivételével a közlekedésszervezési és fejlesztési feladatkat, a BKV Zrt-ből a közlekedésszervezéshez, megrendeléshez, frgalmirányításhz, értékesítéshez, ellenőrzéshez és a kiemeit közlekedésfejlesztési prjektek lebnylításáhz kapcslódó feladatkat, az FKF Zrt.-től a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti frgalmirányítással kapcslats feladatkat, a Parking Kft teljes feladatkörét, illetve a Fővársi Taxiállmáskat üzemeltető, Szaigáitató Kőzhasznú Nnprfit Kft. teljes feladatkörét. A Főplgármesteri Hivatal szervezetében a hatósági jgkörök gyakrlására, tvabbá a Hivataln belüli krdinációs feladatk ellátására a jövőben is marad szük létszámú káziekedési szervezet, aznban a Hivataln kivül hatéknyabban ellátható közlekedésszervezési és prjektmenedzsment feladatkat a BKK Zrt. veszi at A BKV Zrt. tisztán szaigáitató - üzemeltető céggé válik, kizárólags feladata a BKK altal megrendelt szlgáltatásk szerződés szerinti nyújtása és az infrastruktúra fenntartása lesz. A jelenlegi FKF Zrt-böl szervezetileg kiválik a közútfenntartási terület, amely a BKK tulajdnsi felügyelete alá kerül, míg a köztisztasági és hulladékgazdálkdási feladatkat tvábbra is az FKF Zrt. látja el. A közútkezelő társaság az eddigiektől eltérően kizárólag a közútkezelés üzemeltetői feladatait végzi. A Parking Kft. vegyes, stratégia-előkészítési, parklás-szervezési és -üzemeltetési, prjektlebnylítási funkciói szintén fkzatsan a B KK-ba lvadnak, hasnlóan a ma szintén külön társaságban elláttt taxiállmás üzemeltetési feladatkhz. A BKK Zrt. létrehzása a közlekedésszervezési feladatkn túl hatékny pénzügyi erőfrrás-allkáció! és kntrll-lehetőséget is teremt, azaz biztsítja, hgy a közúti ágazat bevételei a finanszírzási hiánnyal küszködő egyéb káziekedési ágazatkba átcsprtsíthatóak legyenek A közlekedési ágazatban keletkező bevételek egységesen a BKK-nál jelennek meg (lásd 1. sz. ábra). 4
Az egységes köztekedési kassza a bevételeket és támgatáskat a B KK-nál összpntsítja A közszlgáltatast a SKK ellentéte!ez_i BKK TörnÉtgkŐzlekedés, KözLitkezelés 1. számú ábra: A BKK Budapesti Köztekedési Közpnt Zr!. tervezett bevételei A BKK létrehzása az egységes köztekedési kassza létrehzását is célzza, amely többek közölt a parklási bevételeket és az esetleges behajtási díjakat a közösségr közlekedésbe és a közlekedési rendszer fenntartásába visszafrgatja. Mindez azt is jelenti, hgy a BKK viseli a közlekedési szlgáltatáskkal kapcslats bevételi kckázatt, valamint, hgy a B KK-nál jelentkezik a közösségi közlekedés finanszírzásának prblémája, a közszlgáltatásk finanszírzásának ellentételezése és az abból eredő veszteség is. Tehát az eddigiekben a BKV Zrt. finanszírzása kapcsán jelentkező állandó frrásbiztsítási feladatk a Fővársi Önkrmányzat és az Állam számára a jövőben a BKK Zrt-t illetően jelentkeznek, aznban a hatéknyabb működés és a közúti szektrból származó bevételek becsatrnázásának köszönhetően várhatóan az eddigieknél valamivel kisebb mértékben. A BKK felállításával a rendszerszintű létszámk és működési költségek nem növekednek, az erőfrrásk hatékny és integrált felhasználása az elsődleges cél. A fővárs területfejlesztésében szükséges az ingatlanfejlesztések srán a közlekedés szempntjainak érvényesítése, annak érdekében, hgy ne lehessen például egy bevásárlóközpntt vagy lakóparkl felépiteni megfelelő köztekedési kapcslatk nélkül. Az európai uniós fejlesztési prjekteknél különösen fnts a fővárs érdekeit elsődlegesen szlgáló, egységes szakmai szemtélet alkalmazása. A prjekteknél a kózlekedésfejlesztési stratég"rával való összhangt flyamatsan b"rztsitani kell. A fővárs előtt több, jelentős, pl. kötöttpályás közlekedésfejlesztési prjekt áll, részben már a kivitelezés, részben a tervezés, előkészítés szintjén (pl. 1-es és 3-as villams, budai fnódó villams, tvábbi villams prjektek, HÉV- és metrófejlesztések, frgalmírányitási és utastájékztatási rendszer beruházás, buszsávk). A BKK zrt-nek alkalmasnak kell lennie ezen prjektek megfelelő menedzsmentjére. 5
A B KK-nak képesnek kelllennie a várs számára a lehető legtöbb uniós frrást lehivni és ebből a pénzből a kőzlekedést hatéknyan és fenntartható módn fejleszteni. A BKV járműállmányának megújitásáhz, az infrastruktúrája megújításáhz is elengedhetetlen, hgy sikerrel tudja lehivni a rendelkezésre álló uniós pénzeket A BKK létrejöttével a beruházásknak végre lesz valódi gazdája és rendelkezésre fg állni az a magas szinvnalú kőzlekedési szakértelemmel is biró szervezet, amelyik képes a beruházáskat határidőre és költségkereten belül végrehajtani. Ugyancsak lényeges eleme a SKK működésének, hgy képes legyen a társadalmi és civil részvétel ösztönzésére, a civil szervezetekkel való eredményes, a fővárs érdekeit szlgáló együttműködésre. A SKK funkcióinak többségél a mai jgszabályk adta keretek közölt is el tudja látni, aznban teljes értékű és dinamikus mükődéséhez a szakágazati törvények módsitása szükséges. A tárgyi törvényjavaslatk elkészültek és a közúti közlekedésröl szóló törvény módsitása, valamint a Krmány szándékai szerint 2011-re kidlgzandó egységes személyszállítási törvény minden hiányzó feltételt megteremt 4. A Budapesti Köz! ekedési Közpnt feladatai A SKK az intézményrendszeri struktúrában az önkrmányzat és a köztekedési szlgáltatók, üzemeltetök közölt helyezkedik el. Alapvetően stratégiai, fejlesztési, irányítási, megrendelői, ellenőrzési feladatk kerülnek integrálásra a szervezetében, mind a közösségi, mind pedig a közúti közlekedés tekintetében: Az integrált vársi köz/ekedésirányításhz, köz/ekedési stratégiáhz tartzó fe/adatk: a közlekedési ágazat vársi szintü, számn kérhető és felelős szakmai irányitása, reginális krdinációval együtt, fővársi közlekedésfejlesztési stratégia és kncepciók készítése, aktualizálása, knzultációja, naprakész végrehajtása, Közlekedésfej/esztési, beruházási fe/adatk: fejlesztési prjektek kidlgzása, tervezése, megtérülési vizsgálata, civil egyeztetése, nagyprjektek és más, EU támgatású prjektek lebnylítása, összehanglása, menedzsmentje, kedvezményezeiti feladatainak ellátása. Közösségi köz/ekedéssei kapcslats fe/adatk: hálózat és menetrend tervezése, szervezése, tarifakncepció kidlgzása, tervezése, megrendelői kmpetenciák, feladatk ellátása, közszlgáltatási szerzödés menedzsmentje, elszámlási rendszerének működtetése, közösségi közlekedéssel kapcslats minőségi elvárásk definiálása, nymn követése, végrehajtás ellenőrzése, ügyfélkapcslati feladatk ellátása, 6
jegyek és bérletek előállítása, értékesítése, ellenőrzése, integrált utastájékztatási feladatk ellátása, a közösségi közlekedés egységes, fővársi szemléletű frgalm irányitása, hajózással kapcslats feladatk ellátása, a reginális szerepiökkel való együttműködés. Közúti köz/ekedéssei kapcslats fe/adatk: közutak frgalmtechnikai, fejlesztési kncepcióinak elkészítése, ptimális frgalmtechnikai rendszerének kialakítása, közlekedési célú közterületek frgalmi rendjének kialakítása, a gyalgs és kerékpárs kőzlekedés szempntjainak érvényesítésével, közúti felújítási, építési munkák, lezárással járó intézkedések krdinációja, szervezése, intelligens közlekedésirányítási rendszerek kncepciójának kialakítása, megvalósitás előmzditása, intelligens közlekedésmenedzsment működtetése, fővársi közutak kezelési feladatainak ellátása, fővársi közutak üzemeltetési feladatainak ellátásáról való gndskdás, egységes közúti frgalmirányítás ellátása, taxiközlekedés felügyelete, száms megldatlan prblémájának egységes kezelése, taxiállmásk üzemeltetése, a budapesti kerékpárs közlekedés fejlesztésének egységes szemléletü irányitása, parklási stratégia és működtetési kncepció kidlgzása, fizető parklási rendszer közszlgáltatási megrendelése, működtetése, üzemeltetési felügyelete, ellenőrzése, teherfrgalmi díjakkal kapcslats feladatk ellátása, esetleges dugódíj kncepció kidlgzása. Kapcslattartás, együttműködési fe/adatk: rendszeres kapcslattartás a Fővárst érintő kérdésekben a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, illetékes uniós támgatási szervezetekkel (pl. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, KIKSZ, Európai Bizttság, Jaspers) való kapcslattartás, uniós fejlesztési prjektekben a fővársi mellett a régiós szempntk megértése, képviselete, reginális közlekedési szerepiökkel (pl. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, BKSZ, agglmerációs önkrmányzatk) való együttműködés, kapcslattartás a MÁV-val, Vlán társaságkkal, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vel a fővársi érdekek képviselete a budapesti pályaudvark rendbetétele és az elővársi vasúti fejlesztesek kapcsán, kapcslattartás a fővársi kőzmű szlgáltatókkal, kapcslattartás a nem fővársi tulajdnú, de a fővárs területén szlgáltatást nyújtó üzemeltetőkkel, magyar és nemzetközi közlekedési szervezetekben, knferenciákn Budapest képviselete. 7
5. A BKK létrehzásának menete, az átalakítás ütemezése A vársvezetés célja. hgy 201 O-ben cégjgi értelemben megalakuljn a közlekedési közpnt. majd a felálló - induló - SKK apparátus és az érintett szervezetek részvételével a prjektmunka aznnal meginduljn, és a BKK egy átmeneti időszakt követően 2011 másdik félévében megkezdje üzemszerű működését, feladatainak teljes körű ellátását A káziekedési közpnt létrehzása, a köztekedési rendszer kmplexitása. az érintett szereplök számassága miatt igen összetett feladat Mindezek következtében a közlekedési közpnt üzemszerű működésének megkezdéséig kmly, részleteiben megtervezett előkészítési munkára van szükség. A káziekedési közpnt létrehzásakr száms tényezőt szükséges figyelembe venni: A szervezet kialakítását úgy kell megvalósitani, hgy közben az átalakításra kerülö szervezetek feladatainak ellátása ne sérüljön, a flyamatsság biztsíttt legyen. A közlekedési közpnt részletes müködésének megtervezésével együtt át kell alakítani az érintett társaságkat Az előkészítési feladatk ellátására egy többszintű dedikált prjektszervezet kerül felállításra, az átalakulásban érintett társaságk bevnásával A prjektszervezet részletes feladat- és ütemterv alapján dlgzik a BKK szervezetének és müködési flyamatainak kialakításán, az érintett szervezetek átalakításán, valamint a BKK működési kereteinek megteremtésén 2011 végéig. Összességében a Budapesti Közlekedési Közpnt kncepciója valódi választ kíván adni Budapest közlekedésében jelenlévő prblémákra, valamint biztsítani kívánja a fővárs közlekedésének rendszerszintű, integrált és fenntartható müködtetését, fejlesztését, a reginális együttműködésben vállalt aktív szerep mellett. Budapest, 2010. któber" 1..\",_---- Tarlés István Főplgármester kc1fgf\ //\) Dr. G,lórgy István~/ f6plgármester-helyettes 8
1. számú függelék: Egy sikeres nemzetközi példa- Transprt fr Lndn A nemzetközi példák tapasztalatai szerint a közlekedés integrációját a legeredményesebben a brit fővársban ldtták meg. Az alábbiakban összefglaljuk Lndn és agglmerációja közlekedésszervezésének intézményrendszerét. Lndn és agglmerációjának közlekedésszervezését a 2000-ben létrehztt Transprt fr Lndn (a tvábbiakban TIL) végzi. A lndni közlekedésirányitás intézményrendszeret a 2. szám ú ábra, főbb intézményeit és felelösségi köreit a 3. szám ú ábra mutatja be. Nagy Lndn ÖnkCI'In~n~l.t '':i: j_~nia~z:a~~{ji~~/- ;;!liy9ft\6j~n~~"~~~d_ke, i'. :~~~~~~?'si'.sftawgt_a_ : N~ L()ndn M~yűlh c' ' '< :'-:' T';~h~~h'~iL~Jd'~~ :'---- '' :, " '. li Eg~6t! ll tó:daak. R!tndtlllég --~~:--~~ ::.:..~.i"""''' Jr~,~A~:ir,di~G:~_l!rií~:: :':.t. TIL f'éíu~~ F~rld';t_rul<liH) ; C11mP~~h, -_Egyé~ '{iml:~um, aut6buucojicmás) M lrúhálóz l uzetneltetese inlr sibtklura 2 PPP SCCfWUb alepjiln mqködő v~lllt- d> lj Ol "' egyk kö7vf!!lennl" htdingn bc!ui Né~Jny vnal llz~m~ltetee Utvnlk C> >Zlg mnte~ megnatárc.ls, rnumlr,ng rnlrawuktur fennl rt>sa Vlll mshi!lózal Ulemltali!s szamiy!lla> '"lra!!uktur\!r Ierisztés Lndn terule!ér1.l!h,l;dóva utk lejle$lle e, Ul~mell\c>i m g!lll"pt1il' meltk~te>e, leiugr:t! '\rkötó~ Ulemeltetfle h 1 u1ár"luk ~~u dely >~;e 2. számú ábrac-a-közlekedésirányí"f.ás intézményrendszere L-ndnban és környékén 9
---- --- --------- Lndn: A közlekedésszervezö erős megrendelői, ellenőrzö és hatósági szerepben Felelős Jntézml;lny F&l$16$ségi terület -Megrendelő Ellenőrző Finanszfrzó Transprt fr Lndn (Tfl) Transprt fr Lndn; Nagy Lndn KöJ:gyülés (TraveiWatch) Állam: Önkrmányzat Közösség! kbzlekedés útvnalainak és s:.:lgáltatásl szintjeinek meghatárzása Közgyülés beszámltathatja a fóplgármestert Eis a menedzsmentet; Tr.weiWatch utasjgk kl!pv selete Támgatás és hit!!lfelvétcli kezesség nyújtása Tarifasubályzó Főplgármester Tarifa-struktúra és -szintek meghat.irzása Tulajdns Great Lndn Authrily lgazgatótanácfil a f6plgármester nevezi ki, aki annak elnöke is Hatósá 9 Transprt fr Lndn; B"hajtási díj kezelése: taxi-szlgáltatók szabályzása: gyalgs!is bicikli kö1.lekedés "h'isegitésc J ' Sz!gáltató Üzemeltetés: Tfl; Magávállalatk Szlgáltatási szerziidésn"k megfelelő teljesilés l Karbantartás: HL; PPP l Beruházás: Tfl; Magánvállalatk '""""'"""'" '-"'"':~~~'. ~::.::: ""'"''"'. - --- ---- 3_ szám ú ábra: A lndni közlekedésirányitás intézményei és főbb felelósségi körei A Nagy-Lndni Közgyűlés hagyja jóvá a főplgármester költségvetését, emellett beszámlásra hivhatja be a föplgármestert és a menedzsmentet, hgy a TfL teljesítményéről knzultáljanak_ A Közgyűlés által létrehztt, és neki beszámló szervezet. a TraveiWatch képviseli az utask érdekeit és jgait a TfL-Iel szemben_ A választókeruletek egyeztetnek a főplgármesterrel a köztekedési stratégiát illetően, és helyi szinten fejlesztik és hajtják végre a siratégiába illeszkedő terveket A TfL igazgatósági tagjait a lndni főplgármester nevezi ki - mely kinevezésben fnts szempnt a köztekedési szektrban való jártasság - és ö az igazgatóság elnöke_ Emellett a főplgármester hagyja jóvá a TfL éves költségvetését is, igy elmndható, hgy széles és direkt jgkörrel rendelkezik a közlekedésszervező felett Ezen túl a főplgármester határzza meg a tarifastruktúrát és -mértékeit, egyeztetési jgkörrel rendelkezik az elővársi vasutak tekintetében, finanszírzási lehetőségeket biztsithat új szlgáltatáskhz vagy beruházáskhz_ A főplgármester feladatai közé tartzik az integrált köztekedési stratégia kidlgzása, mely srán egyeztet a Nagy-Lndni Közgyűlés, a TfL és a különbözö választókerületek szakembereivel. A TfL kiemeit feladata, hgy a Lndn föplgármestere által definiált Köztekedési Stratégiát perativ szinten megvalósitsa, valamint hgy köztekedési szlgáltatáskat biztsítsn Lndn és agglmerációja lakói számára_ Közlekedési hatósági feladataként az előbb említetteken felül hatáskörébe tartznak a következő tevékenységek is: behajtási díj kezelése, föutak és jelzőlámpák karbantartása, taxi-szlgáltatók szabályzása, mzgáskrlátztt laksk mbilitásának elősegítése, gyalgs és kerékpárs közlekedés támgatása, 10
együttműködés a Rendörséggel bünmegelözés, parklási szabályk, taxi közlekedés szabályzása tekintetében. A T fl csprt szintü létszáma 2009/201 O-ben 25.126 fö vlt, melyböl a TfL -ben 3508-an dlgztak. Tehát a csprt összes dlgzójának mintegy 14%-a tartzik a közlekedésirányitási közpnthz. A TfL költségei éves szinten 12 milliárd fnt körül mzgnak. Nagyjából 1 O milliárd fnt működési célkra megy el, pl. busz és metró hálózat müködtetése, és körülbelül 2 milliárd fntt beruházási prjektekre frdítanak, hgy fejlesszék Lndn közlekedési infrastruktúráját Ezeket a kiadáskat a következő frráskból finanszírzzák: Menetdij Nemzeti krmányzati támgatás Behajtási díj Tőkejövedelem Egyéb (pl. hirdetés, bérbeadás) 42% 41% 5% 7% 5% A vállalat kétszintü divizinális alapú hlding-struktúrával rendelkezik az alábbiak szerint: Biztsiló (Lndn Transprt Insurance Guernsey Limited), Nyugdíjalap-kezelő (The TfL Pensin Fund Trustee Cmpany), Transprt Trading Limited (Ez a vállalat fgja össze az üzemeltetéssei fglalkzó többi leányvállalatt, igy alá tartzik a metró, a busz, a villams, a vasút üzemeltetéséért felelős leányvállalatk). A TfL az alábbi közlekedési alágazatkat integráltan kezeli: Me tró A Lndn Undergrund Limited 2003 óta része a hldingnak, amikr is átkerült a Közlekedési Minisztérium irányitása alól. Feladata a metróhálózat, tehát a metrókcsik, állmásk és irányitó-közpntk üzemeltetése, valamint a menetdijak beszedése A metróhálózat infrastrukturális feladatait, vagyis a karbantartást és a felújításkat a kőzelmúltig két magáncég látta el, PPP vegyes üzemeltetési-fejlesztési szerződés alapján, aznban a 2000-es évek végére ezen feladatkat teljes egészében a TfL saját kézbe vette. Busz A Lndn Buses Limited leányvállalat végzi néhány autóbusz-vnal üzemeltetését, ezen túl a Lndn Bus Services Limited leányvállalat felelős a buszszlgáltatás tendereztetéséért, a közszlgáltatási szerződések magánvállalatkkal való megkötéséért, valamint az útvnalak és szlgáltatási teljesítmény meghatárzásáért Tvábbá ez a vállalat felelős az infrastrukturális feltételek, azaz a buszmegál Iók és egyéb támgató funkciók biztsitásáért. Villams A Lndn Tramlink felelős a villamshálózat üzemeltetéséért, a villamskőzlekedés szabályzási feladatainak összefgásáért és az infrastruktúra fejlesztéséért Emellett 11
támgatja a UKTram Limited vállalatt a jövőbeni kérdéseiben. villams-prjektek és fejlesztések Vasút A Lndn területén található, krábban állami kézben lévő elővársi vasútvnalak egy részét átvette a Rail fr Lndn Limited és azkat egységes hálózatba szervezte (Overgrund). A leányvállalat felelős a vasútvnalak fejlesztéséért, az üzemeltetési megállapdásk megkötéséért és felügyeletéért. Emellett együttműködik a krmánnyal és a vasuti szervezetekkel annak érdekében, hgy Lndn jelenlegi és várható vasúti köztekedési igényeire a lehető legjbb megldást nyújtsák. Kelet-Lndn vasúti közlekedése a Dcklands Light Railway Limited keretein belül valósul meg. A leányvállalat franchise-rendszerben tendereztetési eljárás keretein belül ítéli da a szaigáitatás jgát (jelenleg a Serc Dcklands-nek). Vizi közlekedés A Lndn River Services Limited üzemelteti a kikötőket és engedélyezi a hajójáratkat tvábbá elősegíti a vizi és egyéb közösségi köztekedési módk közölti integráció! 12