A felsoktatás szerepvállalása a felnttképzésben workshop Eötvös Loránd Tudományegyetem 2006. november 24.
Felels kiadó: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearN European University Lifelong Learning Network támogatásával Socrates 109783-CP-2-2004-1-LT-ERASMUS-TN Szerzk: Dr. Kálmán Anikó Kokovay Ágnes Dr. Létray Zoltán Dr. Piros Márta Szabóné Dr. Berki Éva Szabóné Dr. Molnár Anna Szerkesztette: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt: Homonnainé Bajkai Judit Borítóterv: Pálóczi Zsolt Nyomda: REXPO KFT. A Stratégiai Háttérdokumentum anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen, 2006. 2
TARTALOMJEGYZÉK Program...4 Dr. Kálmán Anikó - Dr. Piros Márta - Szabóné Dr. Berki Éva A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben c. kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga...6 Kokovay Ágnes - Dr. Létray Zoltán Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció vitaindítója...18 Szabóné Dr. Molnár Anna A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció vitaindítója...21 3
PROGRAM 10.00 Köszönt Hudecz Ferenc rektor, ELTE Plenáris eladások 10.15 Köpeczi Bócz Tamás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság: A felsoktatás részvétele a tervezett uniós programokban 2007-2013. 10.45 Zachár László figazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet: A Tanártovábbképzés, trénerképzés a felnttokatás számára c. HEFOP projekt tapasztalatai 11.15-11.30 Szünet A felnttképzés helye, szerepe a magyar felsoktatásban kutatási beszámolók 11.30 Kálmán Anikó titkár, MELLearN Egyesület: A Felnttoktatói kompetenciák megjelenése a felsoktatásban c., 2006. évi MELLearN kutatás eredményei 11.50 Bánhidyné Szlovák Éva intézetigazgató, Budapesti Mszaki Fiskola: A felnttképzés infrastrukturális és személyi feltételei a felsoktatási intézményekben Cégek bemutatkozása 12.10 Baracskai Zoltán, Infopark ZRt.: Lesz-e F-learning? 12.20 A B&L Konferenciatechnika Kft. (Hitachi cég) bemutatója: Az interaktív tábla felsoktatási és felnttképzési lehetségei 12.25 Az SDA Stúdió Kft. bemutatója: SDA, új eredmények és termékek a számítógépes tanulmányi rendszerekben 12.30-13.30 Ebédszünet 12.30-12.45 Rendkívüli MELLearN Közgylés F napirendi pont: egyesületi székhelyváltozás 13.30-15.00 Kerekasztal-beszélgetés: A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT 2-ben Meghívott vendégek: Bihall Tamás alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Hudecz Ferenc rektor, ELTE Köpeczi Bócz Tamás igazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Irányító Hatóság Manherz Károly felsoktatási és tudományos szakállamtitkár, OKM Szivi József osztályvezet, SZMM Veres Pál Felsoktatási Fosztály osztályvezetje, OKM Zachár László igazgató, Nemzeti Felnttképzési Intézet 15.00-15.15 Szünet 4
15.15-16.30 Posztereladások Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Balogh Anikó, GDF: Az ILIAS alkalmazása a Gábor Dénes Fiskolán (Tananyagfejleszt és távoktató e-learning keretrendszer intézményi szint mködtetése) Cséfalvay Miklós - Makó Ferenc, BMF: IBM LWCL keretrendszer alkalmazása a multimédia tananyagfejlesztésben és a szakmai pedagógusképzésben Fauszt Zoltán, SDA Stúdió Kft.: A számítógépes tanulmányi rendszerek és az e-learning keretrendszerek várható integrációja Hoffman Orsolya, KJF: Összefoglaló a Kodolányi János Fiskola e-learning alapú távoktatásának tapasztalatairól Kokovay Ágnes, NYF: Oracle e-learning rendszer a Nyíregyházi Fiskolán Létray Zoltán, SZE: Virtuális tanulási környezetek bevezetése a Széchenyi István Egyetemen A Felnttoktatói kompetenciák a felsoktatásban c. szekció bejelentett eladásai Kraiciné Szokoly Mária, ELTE PPK, Hegyi Halmos Nóra, ELTE TÓFK: A lifelong learning szemlélet a pedagógusképzésben Molnár György, Békéscsabai Regionális Képz Központ: A felsoktatás szerepvállalásának lehetsége a Kárpát-medence felnttképzési hálózatépítésében Németh Balázs, PTE FEEFI: A Pécsi TE Socrates Grundtvig Teach projektben fejlesztett Európai felnttoktatási MA szak curriculuma Peth László, ELTE PPK: Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának andragógiai szekciója Szabóné Molnár Anna, ELTE PPK: Felnttoktatói kompetenciák, készségek hallgatói megítélése Turóczyné Veszteg Rozália, SZF: A Good Adult Educator in Europe 16.30-17.00 Beszámoló a szekciókról és workshop zárszó 5
A felsoktatás felnttképzési lehetségei és feladatai az NFT II-ben cím kerekasztal-beszélgetés háttéranyaga A háttéranyagot készítette: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Lifelong Learning Központ igazgató Dr. Piros Márta egyetemi docens, Károly Róbert Fiskola, Felnttképzési Központ igazgató Szabóné Dr. Berki Éva egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem A felsoktatás jellemzi A demográfiai apály ellenére a 90-es évek eleje óta töretlen a felsoktatás expanziója. Magyarország a képesítések kibocsátása tekintetében az OECD átlagot meghaladja, mindazonáltal a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében alig n. 1 Az aktív korú népességben a diplomások aránya kb. 30%-kal elmarad az EU átlagtól. Ennek oka feltételezheten, hogy a már felsfokú végzettséggel rendelkezk szereznek újabb képesítéseket, miközben a merítési bázis a demográfiai helyzet, valamint az alapfokú és a középfokú képzés gyengesége miatt inkább apad, mint bvül. Problémát jelent a felsoktatás tanulmányi területek szerinti megoszlásának aránytalansága és rugalmatlansága is, ami részben összefügg azzal, hogy a felvételi keretszámok a munkaer-piaci prognózisok helyett a rövid távú hallgatói igényekhez és a kínálati adottságokhoz igazodnak, ami hosszabb távon egyes területen túlképzéshez, más területeken munkaerhiányhoz 1 2002-ben az OECD országokban a tipikus korosztályhoz viszonyítva a felsfokú végzettséget szerzk aránya 32%. Az arány Magyarországon 37%, 15%-kal magasabb, mint 1996-ban volt. A korosztályi létszám demográfiai csökkenésének eredményeként a jelenlegi felsoktatási szint fenntartása esetén hamarosan elérjük az európai átlagot, azaz javulni fog a felsfokú végzettségek aránya a munkaképes korú lakosság körében. 6
vezet. Az OECD és az EU jelzései szerint különösen a matematika, a természettudományok, az élettudományok, a fizikai tudományok és az informatikai és mszaki tudományok területén van már, és várható továbbra is hiány a felsfokú képesítéssel rendelkez szakemberekben. A tudósképzés volumene az ország tudományos és innovációs potenciálja miatt különös jelentséggel bír. A doktori képzésben vezet országok jellemzen ugyanazok, amelyek a legtöbb külföldi hallgatót vonzzák, mivel a felsoktatás nemzetközi kereskedelme elssorban a legmagasabb kvalifikációt nyújtó tudományos képzésben virágzik. A doktori fokozatot szerzk arányát tekintve Magyarország (0,7%) az OECD országok alsó harmadába tartozik (az OECD-átlag: 1,2%). Elodázhatatlan a felsoktatási intézmények tudományos potenciáljának, s az ezzel összefügg finanszírozásnak az újragondolása. A közép- és felsfokú szakképzés és a munkaerpiac közötti összhang megteremtését gátolja, hogy a munkaer-piaci prognózisok csak esetlegesen befolyásolják a tanulók pályaválasztási és továbbtanulási döntéseit. Ennek oka részben a megfelel munkaer-piaci információk hiánya, részint a mindenki számára elérhet tanácsadói hálózat hiánya. Végül nem elhanyagolható a magyar lakosság anyagi viszonyaiban és életmódjában gyökerez röghöz kötöttség, amely miatt a probléma megoldása csak komplex területfejlesztési megközelítéssel lehetséges. SWOT-elemzés Az egész életen át tartó tanulás rendszeréhez kapcsolódó ersségeket, gyengeségeket, valamint a küls környezetbl adódó lehetségeket és veszélyeket, azaz a SWOT-elemzést az alábbi ábra foglalja össze. 7
Az egész életen át tartó tanulás SWOT-elemzése ERSSÉGEK GYENGESÉGEK Politikai döntéshozók, szakmai irányítók egyetértése a stratégia szükségességérl Az EU az egész életen át tartó tanulás stratégiájának széleskör ismerete a szakértk és döntéshozók körében Alágazati részstratégiák és végrehajtásukhoz kapcsolódó jogszabályok, valamint mköd intézményhálózat Képzést támogató jelents nem állami források Egymás felé viszonylag nyitott képzési szintek és utak Formális oktatási, képzési intézmények egyedi innovációs képessége Fejlett munkaer-piaci intézményrendszer, az aktív intézkedések magas színvonala A közép és felsfokú oktatásban résztvevk arányának folyamatos bvülése A lakosság javuló végzettségi szintje Oktatásra, képzésre fordított GDP arányos kiadások növekedése Léteznek az érintett partnerek közötti együttmködés intézményes keretei Kiterjedt felnttképzési kínálati piac Legitim koherens egész életen át tartó tanulás stratégiája és annak végrehajtását nyomon kísérni hívatott intézményrendszer, jogszabályi és pénzügyi háttér stabilitásának hiánya A magyar humánerforrás alapkészségeinek, munkaer-piaci készségeinek, szociális kompetenciáinak elégtelen szintje A felnttképzésben résztvevk EUösszehasonlításban alacsony számaránya, az alacsony végzettségek, az idsek és az inaktívak alulreprezentáltsága A formális oktatási, képzési rendszerek nem kell mérték részvétele az egész életen át tartó tanulásban, különös tekintettel a felnttképzésre, a kulcskompetenciák fejlesztésére A felsoktatásban a természettudományi és mszaki képzésben, valamint a PhD és doktori képzésben (ISCED 6) résztvevk alacsony aránya Jelents iskolai (különösen szakiskolai) lemorzsolódás A formális oktatási rendszer és a munkaerpiac közötti intézményes együttmködés gyenge: - a képzés tartalma nem felel meg a gazdasági követelményeknek - a végzettek szakmai összetétele nem felel meg a munkaer-piaci elvárásoknak - a pályaorientáció és pályatanácsadás gyengesége - a felsfokú végzettségek EUátlagnál alacsonyabb aránya az 8
aktív korú népességben Regionális szinten az érintett szereplk együttmködésének elégtelen mivolta A korszer tanulási kultúra széleskör elterjesztéséhez szükséges humán és infrastrukturális feltételek elégtelen színvonala Egységes, korszer országos mérési, értékelési és pályakövetési rendszer hiánya A vállalkozói szféra és az egyének viszonylag alacsony részvétele az egész életen át tartó tanulás költségeinek finanszírozásában LEHETSÉGEK VESZÉLYEK Növekv köz- és magánforrások a humánerforrások fejlesztésére Tudásintenzív ágazatok térhódítása a gazdaságban Intézkedések a munkavállalás rugalmasabb formáinak elterjesztésére A technológiai fejldésnek köszönheten kitáguló tanulási formák (e-learning, IKT) Részben az EU tagság következményeként növekszik a lakosság érdekldése a tanulás, a piacképes ismeretek elsajátítása iránt Az EU tartós szakmapolitikai elkötelezettsége az egész életen át tartó tanulás stratégiája mellett, a nemzeti egész életen át tartó tanulás politikák megvalósítását növekv közösségi források támogatják A demográfiai folyamatok eredményeként a tanuló és aktív népesség számában bekövetkez jelents átrendezdés A nehézségekkel küzd társadalmi csoportok leszakadási és kirekesztdési folyamata Humánerforrások minségének további romlása miatt csökken Magyarország nemzetközi versenyképessége Csökken a társadalom hajlandósága a tanulásba történ befektetések iránt Az EU bels kohéziójának, gazdasági dinamizmusának lanyhulása miatt csökken az egész életen át tartó tanulás politikája annak támogatása iránti elkötelezettsége Növekv digitális szakadék Mélyül nemzetközi együttmködés megkönnyíti az élenjáró gyakorlatok megismerését 9
Kulcs az alkalmazkodáshoz: széles és gazdag kínálat a szakképzésben, a felsoktatásban és a felnttkori tanulásban (1. és 2. prioritás) Jelenleg Magyarországon a munka világa és a képzési rendszerek között nem áll fenn elég szorosan kapcsolat, a szakképzés és a felsoktatás kibocsátása és minsége nincs összhangban a munkaer-piaci kereslettel. Az ezredforduló óta komoly hiányt jeleznek a hazai és a multinacionális vállalatok a jól képzett szakmunkások piacán. Különös problémát okoz, hogy a szakképzésben, valamint a felnttoktatásban és -képzésben hiányoznak a készség- és kompetenciafejleszt módszerek, valamint a gyakorlat-központú és szakmára orientált képzések. A szakiskolákban magas a lemorzsolódási arány, és azok akik elvégzik a szakiskolát nehezen jutnak érettségihez. Azok a munkavállalói csoportok, amelyek nem rendelkeznek zárt szakirányú továbbképzési rendszerrel és a munkanélküliségtl sincsenek fenyegetve, továbbra sem részesülnek kell mérték szakmai képzésben, illetve továbbképzésben. Ahhoz, hogy a képzési rendszer valóban az aktuális munkaer-piaci elvárásokat szolgálja, elengedhetetlen, hogy a felnttképzést és továbbképzést tervez és szervez intézmények szorosabb kapcsolatban álljanak a munkáltatókkal és a gazdaság egyéb szereplivel. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK LLL STRATÉGIA A képzési intézményhálózat modernizációja és racionalizálása A szakképzés sürgsen megoldásra váró problémája, hogy a jelenleg szétaprózott, túlságosan tagolt, a korábbi nagyvállalati képzéshez igazodó, nehezen finanszírozható és mködtethet iskola- és intézményrendszer hogyan tudja a munkaer-piaci igényeket megfelelen szolgálni. Az ifjúsági szakképzést, a felnttképzést és továbbképzést is biztosító, korszer, hatékony, többcélú és -funkciójú, a munkaer-piaci változásokat követni tudó, azokhoz alkalmazkodni képes oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása szükséges a probléma kezeléséhez. A Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK) keretein belül szükség van pályaorientációs tanmhelyek, a drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzhelyek kialakítására. A TISZK-ek nem a jelenlegi szakképz intézményhálózat helyett, hanem annak kiegészítéseként jönnek létre. Az átstrukturálási folyamatba szükséges bevonni a területen mköd oktatási intézményeket. 10
Jelenleg 9 regionális munkaer-fejleszt és -képz központ mködik az országban, amelyek elssorban felnttképzéssel, és többek között rehabilitációs képzéssel, pályaválasztási tanácsadással, gyakorlati képzéssel is foglalkoznak. A képzések piacán megnövekedett és átstrukturálódott kínálat miatt szükségessé vált a regionális munkaerfejleszt és -képz központok szerepének, funkciójának átgondolása. A regionális munkaer-fejleszt és -képz központok, valamint a TISZK-ek akkor mködnek hatékonyan, ha minden szakma esetében elkészül a kompetencialista és az egymásra épül képzési modulok rendszere, hiszen a felnttképzés akkor lesz rugalmas, ha figyelembe veszi a hallgató, potenciális munkavállaló korábbi tanulmányait, képzettségeit, készségeit, és nem képez duplán vagy párhuzamosan. A bemeneti mérések alapján az adott munkaadói igénynek legmegfelelbb munkavállalót a legrövidebb id alatt képesek felkészíteni a munkavállalásra. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, a szakképzés és az akkreditált felnttképzés együttmköd regionális rendszerének kialakítása, a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, a szerkezetváltási folyamatok munkaerpiaci hatásainak kezelése, a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése; Az alkalmazkodóképesség javítása A versenyképesség ersítéséhez és a munkaer-piaci részvételhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági-társadalmi környezet kihívásainak. Ennek fontos feltétele a foglalkoztatás rugalmasságának növelése, amelyre természetesen a munkavállalók biztonságának megrzése mellett kell törekedni. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve a beavatkozás mindazokat a tevékenységeket is magában foglalja, amelyek a különböz szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A változás okhoz való alkalmazkodás elsegítéséhez mindenekeltt az egész életen át tartó tanulás lehetségeinek fejlesztése és hozzáférhetvé tétele szükséges. A képzési lehetségeket mindenki számára elérhetvé kell 11
tenni, beleértve az alacsony iskolai végzettség és az idsebb munkavállalókat is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerkezetváltási folyamatok által érintett munkavállalókra (beleértve a közszolgáltatások reformjának foglalkoztatási hatásai által érintett munkavállalókat is). A szakképzés, a felsoktatás és a felnttképzés rendszerének fejlesztésével, valamint az iskolarendszer oktatás és képzés, illetve a felntt- és a továbbképzés rendszerének erteljesebb összekapcsolásával, továbbá a képzés-kínálat bvítésével el kell segíteni a gazdaságot közvetlenül és rugalmasan szolgáló, rövid ciklusú, újszer képzési formák alkalmazását. A minségbiztosítás rendszerén keresztül ersíteni kell az érdekeltséget, a gazdaság tényleges igényeinek megfelel képzés-kínálat kialakításával pedig el kell érni, hogy a képzés mindenki számára hozzáférhet legyen. A regionális intézményrendszer és intézményhálózat fejlesztésével és a térségi integrált szakképz központok további kiépítésével meg kell teremteni a szak- és felnttképzés egymásra épül, összehangoltan mköd rendszereit. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszer), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. A szociális partnerek fontos szerepet játszanak a változásokra való felkészülésben, ezért az intézkedéseknek a társadalmi párbeszéd intézményeinek megersítésére és a közös kezdeményezések támogatására is ki kell terjedniük. A partnerség jegyében törekedni kívánunk arra, hogy a civil (és egyéb nem kormányzati) szervezetek szerepvállalása ersödjön az államilag finanszírozott szolgáltatások biztosításában. Az erre történ felkészüléshez, vagyis a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodáshoz szükséges e szervezetek szakmai kapacitásainak megersítése. az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése, amelynek elemei: a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése, a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése, a kulturális tke gyarapítása; Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának ersítése A foglalkoztathatóság legfontosabb elemét a megfelel képzettség és a készségek jelentik, amelyek elsajátítását a formális oktatási rendszerben kell megalapozni. Az oktatási rendszer minségének és eredményességének javítása, valamint az iskolarendszerbl kikerülk munkaer-piaci esélyeinek 12
növelése érdekében elkerülhetetlen, hogy az oktatás és a képzés tartalma és a képzési szerkezet rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi és gazdasági igényekhez. Az oktatási-képzési tartalomnak és szerkezetnek, a különböz képzési intézmények egymáshoz illeszkedésének, az átjárhatóság lehetségeinek, valamint a pályaorientáció egységes rendszerének segítenie kell a munkaer-kereslet és -kínálat összehangolását, továbbá az alkalmazkodást a munkaer-piaci igényekhez. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaer-piaci kompetenciák (fként az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a matematikai és természettudományos ismeretek és a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek) fejlesztésére. A készségek és kompetenciák fejlesztésében építeni kell a kultúra eszközeire is. az oktatási és képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei: regionális tudás központok kialakítása, kutatóegyetemek támogatása, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, gyakorlatorientált felsoktatási programok, a mszaki és természettudományos képzés bvítése; Az oktatási és- képzési rendszerek szerepének ersítése az innovációs potenciál fejlesztéséhez A felsoktatási intézményeknek, mint regionális tudásközpontoknak elsdleges szerepet kell kapniuk a kutatás-fejlesztés, az innováció és a helyi gazdaság emberierforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú gazdaság megersítésében, a technológia- és a tudástranszfer támogatásában. Éppen ezért kiemelten támogatjuk a helyi vállalkozások igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési, továbbképzési programok kidolgozását és bevezetését. Fontos a természettudományi és mszaki szakokon tanulók számának és arányának növelése, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, hogy a felsoktatási intézmények a fejldést meghatározó tudás és innováció motorjaivá váljanak. Az Európai Felsoktatási Térségbe történ szerves beágyazódás érdekében folytatjuk a felsoktatási reformot, eltérbe helyezve a teljesítményelv érvényesítését, valamint a gyakorlatorientált képzés és az átjárhatóság szempontjait. 13
Újfajta tanítási/tanulási kultúra meghonosítása (5. prioritás) Az egész életen át tartó tanulás másik kulcsszereplje (a tanuló mellett) a pedagógus, a képz. A pedagógusok olyan belül rendkívül differenciált foglalkozási csoportot alkotnak, amelynek ágazaton belüli és ágazatok közötti mobilitása bizonytalan. A szakmára vonatkozó szakmai követelmények elégtelenül megfogalmazottak, a munkaterhelés egyenetlen és nemzetközi összehasonlításban alacsony, a bérezés pedig viszonylag alacsony, és jórészt érzéketlen az elvégzett munka minségére, ezáltal nehezítve a szakma professzionalizálódását. Azzal, hogy az iskolarendszer képzésben a hangsúly a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezdött, a hagyományos ismeretátadó pedagógus szerep megváltozik. Az önálló tanulás és munkavégzés képessége, a különféle kultúrtechnikák önálló és hatékony alkalmazásának képessége, a csoportban és multikulturális környezetben való mködés képessége a modern társadalomban és a munkahelyeken olyan elemi elvárások, amelyekkel mindenekeltt maguknak a pedagógusoknak kell rendelkezniük ahhoz, hogy mentorként tanítványaik ilyen irányú fejldését segíteni tudják. Ehhez az oktatás hagyományos módszerei nem elegendk, st egyes módszerek éppenséggel az ilyen irányú fejldés ellen hatnak. Ezért szélesíteni kell egyrészt a pedagógus továbbképzés módszereinek és tartalmainak skáláját (differenciált foglalkozás technikái a különböz nevelési igény tanulók szükségleteinek kielégítésére, csoportépítés multikulturális környezetben, az IKT-kultúra beépítése a tanításba stb.), másrészt a szakmai önreflexió alkalmainak megteremtésével, fejldésének, fenntartásának támogatásával, a jó gyakorlatok terjesztésének segítésével. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II a humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek elemei: többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttmködésével), további térségi integrált szakképz központok létrehozása és a regionális képzési hálózat kialakítása, informatikai fejlesztések az oktatásban, egyetemi innovációs központok megersítése, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése, akadálymentesítés, a gyermekek napközbeni ellátását segít szolgáltatások fejlesztése, a szociális szolgáltatások 14
infrastrukturális feltételeinek javítása, a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, az Európa kulturális fvárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. A humán infrastruktúra fejlesztése Az emberi erforrások fejlesztését célzó beavatkozások sikeréhez elkerülhetetlen a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések támogatása. A humán közszolgáltatások fejlesztése során a hozzáférésre, a minségre és a fenntarthatóságra egyidejleg kell összpontosítanunk. A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a mködés hosszú távú fenntarthatóságára is. Az oktatás reformjával összehangolva fejlesztjük az oktatási infrastruktúrát. Az oktatás területén megvalósuló fizikai beruházások célja, hogy megalapozza a tartalmi fejlesztések sikerét, és az ország minden részén elérhetvé tegyék a minségi oktatást. A közoktatási infrastruktúra korszersítése során kiemelt jelentségek az új informatikai eszköz beszerzések, valamint a költséghatékony mködést lehetvé tev szervezeti reformok miatt szükséges infrastrukturális fejlesztések. A helyi közösségek tanulási, mveldési és szociális igényeinek kielégítése érdekében, a régiókkal együttmködve elssorban a vidéki, aprófalvas térségekben támogatjuk a komplex humánszolgáltatások ellátására alkalmas multifunkcionális intézményhálózat kiépítését. A fejlesztések során szem eltt tartjuk azoknak a területeknek a sajátos igényeit, ahol az iskoláskorú népesség nagyságának változása miatt az intézmények kapacitásának változtatására van szükség. Az intelligens tanulási környezet feltételeinek megteremtése a felsoktatás területén is dönt jelentség. Az épületek rekonstrukciója, az intelligens tanulási terek kialakítása, a modem informatikai eszközökkel és hálózatokkal való ellátottság, az IKT-val támogatott modern egyetemi ügyvitel megteremtése egyaránt kiemelt feladatunk. Az innovatív, tudás-alapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük az egyetemi innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferenciaközpontokat, valamint a közösségi célokat szolgálótereket - például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket. 15
BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK Új pedagógus szerepek A diákok eltér szocio-kulturális háttere differenciált pedagógiai eszköztár alkalmazását és új pedagógiai módszertani megközelítést kíván. A pedagógusoknak tudniuk kell heterogén csoportokban is dolgozni, számukra az esélyteremtés, az integrált tanulócsoportokkal való foglalkozás a munka természetes része kell, hogy legyen. A pedagógusok önfejleszt képességének növelése A modern tanuláshoz szükséges pedagógiai forradalom elssorban a pedagógus alap- és továbbképzés, valamint az oktatóképzés továbbfejlesztését igényli. A pedagógusképzésben célszer a szakmai gyakorlat ersítése. A 21. század tanáráról egyre inkább úgy kell gondolkodnunk, mint a saját szakmai fejldését fontosnak tartó öntevékenyen mköd értelmiségire. A pedagógusszakmára való felkészülésnek alapvet fontosságú eleme az egész életen át tartó (ön)fejlesztés folyamatának elsajátítása. Egyre inkább szükség van arra, hogy a pályára készül vagy már ott lév pedagógusok maguk váljanak képessé saját fejldési útjaik megtervezésére, ugyanakkor nagyon komoly felelssége van a pedagógusképzésnek (mint rendszernek) abban, hogy beépítse az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatásához szükséges elemeket a képzési és továbbképzési rendszerbe, és új módszertani kultúrát honosítson meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz intézkedést a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítására (HEFOP 3.1.). BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK NFT II az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, amelynek elemei: komplex pedagógiai fejlesztési programok mérési és értékelési rendszer kiépítése, a pedagógusképzés és -továbbképzés megújítása, költséghatékony szervezeti formák bevezetése, a területi együttmködések elsegítése és a hátrányos helyzet tanulók integrált oktatásának segítése; 16
Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés ersítése Az I. NFT-ben megkezdett tartalmi reformok következetes továbbvitelével az oktatás és a képzés minden szintjén és formájában konkrét intézkedéseket kell hozni a minség és az eredményesség javítására. Ezt szolgálja a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének folytatása, a tanulói és a tanári teljesítmények egységes normákon nyugvó mérési, értékelési és minségirányítási rendszerének bevezetése, a formális, nem formális és informális rendszerek összekapcsolása, továbbá a tanárképzés és a továbbképzés korszersítése, figyelemmel a pedagóguspályát érint állásigények várható alakulására is. Az alap- és középfokú oktatás költséghatékonyságának javítása és a területi különbségek mérséklése érdekében, a demográfiai, társadalmi és gazdasági változás okra tekintettel elkerülhetetlen az oktatási rendszer szervezeti és adminisztrációs reformja is. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk az intézményrendszer racionalizálását és integrációját támogató, újszer szervezeti megoldások bevezetésére, az iskoláskorúak létszámának csökkenése miatt felmerül, speciális igények kielégítésére. A halmozottan hátrányos helyzet tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében a közoktatási rendszer egészét átfogó, komplex pedagógiai fejlesztési programokat dolgozunk ki és vezetünk be - a korábbi programok tapasztalataira is építve - az iskola eltti neveléstl a középfokú oktatásig. Egyidejleg kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. 17
Az E-learning tapasztalatok a hazai felsoktatásban cím szekció vitaindító gondolatai A vitaindítót készítette: Kokovay Ágnes fiskolai docens, Nyíregyházi Fiskola, Virtuális Campus Projekt vezet Dr. Létray Zoltán egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Egyetemi Informatikai Központ igazgató A pedagógia módszertani fejldése és az új információs technológiák megjelenése ill. elterjedése lehetvé teszi, hogy a felsoktatásban is megoldjuk azokat a problémákat, amelyek a megnövekedett hallgatói létszámból, az oktatás megszervezésének, lebonyolításának nehézségeibl, az oktatók túlterhelésébl adódnak. A információs technológiák fokozatos elterjedtsége már lehetvé teszi, hogy a gyakorlatban is új, elektronikus oktatási formákat és módszereket vezessünk be. A lehetségek egyike az e-learning azaz az internetes oktatás vagy Internet alapú oktatás. Ez egy az új korszer kommunikációs technológiát eltérbe helyez tanítási-tanulási folyamat, amely nagyobb részben internetes eszközökön keresztül, web -es technikákkal zajlik, és átviteli közegként az Internetet ill. intranet hálózatokat használ. A tanulási folyamatban a tanár (tutor, instruktor) szerepe megváltozik, csökken a kontakt órák jelentsége, az oktatás folyamatának tanár-hallgató interakcióiban elektronikus kommunikációs elemek jutnak egyre nagyobb szerephez. Ennek a fleg távtanulásnál, távoktatásnál perspektivikus - rendszernek a kialakulását tehát a technika fejldése tette lehetvé. Az e-learning a tradicionális oktatási módszerek, valamint az Internet nyújtotta új lehetségek találkozása, a képzés egy új, hatékony, de még Magyarországon a kezdeteknél tartó módszere. A gazdaságilag és technológiailag fejlett országokban már évek óta alkalmazzák a tanítástanulás e fajtáját, mivel az Internet használat rohamos tempóban növekszik, és a mindennapok részévé válik. 18
Magyarországon már több felsoktatási intézmény is célul tzte ki, hogy versenyben marad az új technológiák alkalmazásában, és hagyományos távoktatását fokozatosan megújítja, e-learning alapokra helyezi. A törvény szerint a távoktatás az alaptevékenység körébe tartozik, viszont az e-learning alapú rendszer bevezetése nagy energia-befektetést igényel, amihez nem állnak rendelkezésre anyagi ösztönzk (a költségtérítéses képzés költségei még átmenetileg sem terhelhetik az állami finanszírozási forrásokat). A piaci elvek és az intézményi sajátosságok közötti feszültség megnehezíti a tervezést és a bevezetési projektek elindítását, finanszírozását, mivel a feladat vállalkozási jellege ellentétes az intézményi mködés bejáratott menetével. A megoldás útja azonban már jól körvonalazható: A távoktatási projektbe be kell hozni az üzleti vállalkozások megtervezésénél, irányításánál használt, ma még testidegen menedzsment módszereket, és a rendszer kialakítását hosszú távú befektetésként kell tekinteni. Ezeknek megfelelen kell kidolgozni a finanszírozást és a mködtetés forrásoldalát is. Az oktatási-gazdasági döntések meghozatalát lassítja még az is, hogy tévképzetek és maximalista ideák alakultak ki az e-learninges távoktatásról: egyesek mindenható megoldásnak tartják, a jöv oktatásának kizárólagos formájaként hirdetik. Mások múló divatnak tekintik, úgy, mint a programozott oktatást, az AV eszközök bevezetését, a számítógéppel támogatott és menedzselt oktatási törekvéseket, vagy mint a multimédiás eszközöket. Kétségtelen, hogy nincsenek igazi hagyományaink, az e-learning alapú távoktatás bevezetéséhez paradigmaváltásra, sajátos tanulásirányítási módszertan kimunkálására van szükség. A gyakorlatban ez a folyamat csak sokszor fájdalmas átalakulások útján mehet végbe (személyi, strukturális, szervezetbeli, infrastrukturális változások). Legáltalánosabban, egy korszer, e-learning alapú távoktatási rendszer bevezetése a Life-long-learning modelleknél tapasztalható pedagógiai módszertani, oktatásszervezési és gazdasági problémákat veti fel: meg kell találni azokat a megfelel tanítási-tanulási formákat, amelyek az alapveten modern technológiai feltételrendszer keretei között (internet, multimédia) lehetvé teszik a tudásanyaghoz való folyamatos adaptív hozzáférést, az elsajátításban való elrehaladás nyomon követését, ellenrz-értékel mozzanatok személyre szabott megvalósítását és a megfelel visszacsatolást. Ugyanakkor biztosítani kell a bevezetés és üzemeltetés gazdasági feltételrendszerét is. Az elkövetkez néhány év olyan változásokat fog eredményezni, amely a felsoktatás igazi rendszerváltását jelenti. Ma a második évezred fordulóját követve a harmadik tudományos technikai forradalom, a globalizáció és a nemzetközi verseny ersödésének jellemzivel éljük a változásokat. Ebben 19
az élezd versenyben a tke és a technológia mellett harmadik kritikus tényezként a munkaer jelenik meg. A megfelelést, helyzetünket ismerve, a kritikus tényezk közül nálunk csaknem kizárólagosan a munkaer biztosíthatja, amely felkészültségével, kreativitásával és mobilitásával szolgálhatja versenyképességünket. A magasan képzett munkaer iránti igény következtében szükségessé vált a korábbinál nagyobb tömegeknek összehasonlíthatatlanul változatosabb és nagyobb mveldési anyagra történ megtanítása, méghozzá egyre magasabb szinten. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos egyetemi keretek között ez a feladat megoldhatatlan, hiszen nem emelhet tovább az intézményben töltött évek száma sem az egy napra es tanulás ideje. Szükségessé vált egy olyan oktatási kultúra bevezetése, mely rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez, és lehetséget biztosít az élethosszig tartó tanulásra. Miért fontos az e-learning a hazai felsoktatásban? Amíg jelenleg egy általános magyar munkavállaló életpályáján legföljebb kétszer vált munkakört, kétszer van szüksége jelents átképzésre, ez a szám a késbbiek folyamán, amikor az OECD-országok átlagát megközelítjük, ötre, hatra fog nni. Ami azt jelenti, hogy körülbelül 600 ezer munkában lév munkavállalónak a képzésérl, átképzésérl kell gondoskodni folyamatosan. Ezt vessük össze az egyetemek 150 ezres befogadóképességével. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot a hagyományos oktatási rendszer már csak annak korlátozott befogadóképessége miatt sem képes megoldani. Kapcsolódó problémaként jelentkezik, hogy nem lehet 5-600 ezer munkavállalót kivenni a termelésbl, a munkából az átképzések érdekében. Következésképpen az új helyzethez alkalmazkodó oktatási módszerek, rendszerek alkalmazása vált szükségessé. Az államnak az a korábbi szerepe, hogy gondoskodik továbbképzésünkrl, várhatóan csökkenni fog, és dönten az egyéné lesz a felelsség, hogy a saját boldogulása szempontjából alapvet fontosságú ismereteket megszerezze. Ehhez az egyetemeknek és fiskoláknak a kínálatot és a hozzáférést kell biztosítani. Ez azonban másképpen nem oldható meg, mint a jelenleg rendelkezésre álló új oktatástechnológiák a távoktatás és az e- learning alkalmazásával. 20