HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat helyzetelemzése... 2 1. Jogszabályi háttér változásának bemutatása... 3 2. Stratégiai környezet változásának bemutatása... 3 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 4 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 17 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 27 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 33 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 36 9. A HEP nyilvánossága... 37 HEP IT felülvizsgálat... 38 a) 2013. évben elfogadott HEP IT határidős feladatainak áttekintése... 38 b) Uniós források áttekintése... 39 c) Felülvizsgálat következtetései... 40 d) A beavatkozások megvalósítói... 42 e) Jövőképünk... 44 f) Megvalósítás... 44 g) Nyilvánosság... 44 h) Kötelezettségek és felelősség... 45 i) A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői... 45 j) Érvényesülés, módosítás... 45 Az új helyzetelemzésre épülő HEP IT részletes kifejtése... 46 2015. évi felülvizsgálat megállapításainak összegzése... 53 Elfogadás módja és dátuma... 54 Mellékletek 1. számú melléklet: HEP partneri aláírási jegyzék Képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra 2. számú melléklet: 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program aktualizált Intézkedési Terve (HEP IT) 3. számú melléklet: Helyi Esélyegyenlőségi Fórum javaslata 1

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata Bevezetés Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programját 130/2013. (VI. 27.) számú határozatával fogadta el. A HEP Intézkedési Tervében rögzítette a terézvárosi lakosok esélyegyenlősége elősegítése érdekében végzendő feladatokat az elkövetkező 5 évre. A kitűzött célok megvalósulása érdekében az önkormányzat vállalta, hogy az elfogadott programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában/ működtetésében lévő intézményekben törekszik annak megvalósítására. Vállalta továbbá, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében (továbbiakban HEP IT) megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása érdekében bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóit, civil szervezeteteket, nemzetiségi önkormányzatokat stb. Értékeink, küldetésünk A felülvizsgálat során az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve megvizsgáljuk, hogy Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának azon célja, hogy a HEP segítséget, lehetőséget, adjon minden hátrányos helyzetű csoport számára, megvalósulte. Így a mélyszegénységben élők, a romák, a gyermekek, a nők, az idősek, valamint a fogyatékkal élők közé tartozó kerületi lakosok mindennapi életük során segítséget kaptak-e az önkormányzat fenntartásában/ működtetésében lévő intézményektől, valamint a partneri kapcsolat alapján a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóitól, civil szervezetektől, nemzetiségi önkormányzatoktól stb. Célja: A HEP Felülvizsgálat helyzetelemzése Ezen munkarészben elsődleges célunk a 2013. évben elfogadott HEP-ben összegzett 2008-2011. évek közötti időszakra vonatkozó helyzetelemzés fókuszpontjainak áttekintése, azok esetleges átértékelése ahhoz, hogy a kerületben élők valós helyzetéről aktuális képet alkothassunk. Ezért ez az időszak kibővül a 2012-2014. évekkel. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat, megállapítani ezen csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak. A hatékony fejlődés biztosítása érdekében önkormányzatunk fontosnak tartja a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt és az érintettekkel való együttműködést, ezért a felülvizsgálat előkészítése során felkértük a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum tagjait (továbbiakban HEP Fórum), hogy írásban számoljanak be az elmúlt években, ellátási területükön elért eredményekről, tapasztalatokról, a 2013. évben elfogadott HEP IT-ben meghatározott határidős intézkedések megvalósulásáról, illetve adjanak javaslatot a következő évekre szóló HEP IT intézkedési feladataira. A felülvizsgált HEP IT célja: Célunk a 2013. évben elfogadott HEP IT-ben meghatározott határidős intézkedések megvalósulásának nyomon követése, valamint a Képviselő-testület 2014. június 3-án 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 2

elfogadott 170/2014. (VII. 03.) számú határozatával frissített HEP IT-ben elfogadott feladatok nyomon követése. A felülvizsgálat során elkészített új helyzetelemzésre építve, még hatékonyabb beavatkozások tervezése, illetve azon feladatok feltárása, melyek határidőre nem valósultak meg. 1. Jogszabályi háttér változásának bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezetben történt változások rövid bemutatása A HEP továbbra is illeszkedik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedéseihez. Közvetve kapcsolódik az EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz, úgymint az EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás bemutatása. A 2013. évben elfogadott HEP-ben felsorolt jogszabályok a jogszabályi környezetnek és az egyes területek szakmai követelményeinek megfelelően biztosítanak anyagi és egyéb lehetőségeket az érintettek számára. 2. Stratégiai környezet változásának bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP-ben felsorolt jogszabályokat érintő jelentős változások: Hatályát vesztette: a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló módosított 14/1997. (V. 23.) önkormányzati rendelet, a rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról szóló 33/2009. (X. 26.) önkormányzati rendelet, Életbe lépett 2014. január 1. napján: a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 37/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelet, az étkezés kiegészítésről, valamint tanulói tankönyvvásárlási támogatásról szóló 1/2013. (I. 21.) ör. (2014. 03. 01.től hatályos.) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet változása. a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet az önkormányzati működtetésű általános iskolákban és gimnáziumban adható étkezés kiegészítésről valamint a tanulói tankönyvvásárlási támogatásról szóló 1/2013. (I. 21.) önkormányzati rendelet 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kerületünk a 2013.évben elfogadott HEP-ben nevesített szervezetekkel, jól működő együttműködésben, illetve társulásban látta el a szerződött feladatait. 3

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló a HEP felülvizsgálatához - releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Rendelkezésre állnak Terézváros Helyi Esélyegyenlőségi Programjának helyzetelemzéséhez a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében megnevezett 2008-2011. évekre szóló adatokon kívül, a 2012-2014. évekre szóló adatok is, azonban adathiány továbbra is a fogyatékkal élők, hajléktalanokra vonatkozók. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat KSH, TEIR, stb. adatforrásokból, valamint az önkormányzat fenntartásában/ működtetésében lévő intézményektől, a partneri kapcsolat alapján a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóitól, civil szervezetektől, nemzetiségi önkormányzatoktól kapott írásos javaslataiból gyűjtöttük ki, melyeket a HEP táblázatai, diagramjai tartalmaznak. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet alakulásának felülvizsgálata A KSH statisztikai jelentései szerint a háztartások jövedelmi helyzete 2014-ben összességében javult. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlaga 1 millió 100 ezer forint volt, ami,8 %-kal haladta meg az előző évit. A vizsgált időszakban az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a Budapesten élők esetében továbbra is meghaladja az országos átlagot (3.1.1.sz. diagram). Terézvárosban élők jövedelmi helyzetét bemutató statisztikai adatokban is megfigyelhető ez a tendencia. 3.1.1 sz. diagram 3.1.2 sz. diagram Forrás: TEIR Forrás: TEIR Budapest kerületei közül Terézváros az egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem alakulását tekintve csak a középső harmadban helyezkedik el, pedig a munkaképes korú népesség arányunk a kerületek közül a második legmagasabb. A KSH által megállapított 2013. évi szegénységi küszöb 805 ezer forint/évről 844 ezer forint/évre emelkedett 2014. évben, e csoportba tartozók az átlagjövedelem 60%- kánál alacsonyabb összegből éltek. A szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett társadalmi csoporthoz a gyermekek és fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak sorolhatók. A 3.1.3 sz. diagram jól szemlélteti a jövedelem különbséget a Budapesti gyermekes és gyermektelen háztartások között. 4

3.1.3 sz. diagram Forrás:www.ksh.hu Terézváros szociális és gyermekvédelmi területén szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt években az önkormányzat, mintegy 3-4000 szociális- jövedelmi helyzete miatt benyújtó kérelmező részére adott anyagi támogatást pénzben, vagy természetbeni formában, ők jellemzően a szegénységi küszöb alatt élők. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A jövedelmi szegénység mellett a munkaerő-piaci kirekesztődés (munkaszegénység) is növelheti a veszélyeztetett háztartások szegénységi küszöb alá kerülését. Terézvárosban a 15-64 év közötti népesség 3,5 %-kát tartották nyilván a regisztrált álláskeresőként 2012 évben, ez az arány 2014 évben 3 %-ra mérséklődött ugyan de nem tudta elérni a 2008. évi 2,2%-os értéket. 3.2.1 számú grafikon Forrás: Munkaügyi Központ 5

Budapesten is hasonló a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Kerületünkben az álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása sem mutat jelentős változást a vizsgált évek alatt. A pályakezdő álláskeresők, regisztráción belüli aránya sem mutat javulást. 3-2-3 számú grafikon 3.2.4 számú diagram Regisztrált álláskeresők korcsorport szerint 2014. december 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 11 60 97 99 107 70 101 89 174 63 Forrás:AFSZ kerületi adatok. Forrás:AFSZ kerületi adatok A munka világába visszatérés nehézségét jelzi a 180 napnál régebb óta munkanélküliek aránya. Terézvárosban 2008-2013. évek közötti időszakban a tartósan munkanélküliek aránya 43%-ról 61,1 %-ra emelkedett. 2014. évben némi csökkenés tapasztalható 52,7%-ra.(Budapesti kerületek átlaga 2014. évben 53,3 %) b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A terézvárosi munkanélküliek között a nők és férfiak aránya, valamint a végzettségük szerinti megoszlása sem változott az elmúlt években. 3.2.5 számú diagram 3.2.6 számú diagram Terézvárosi regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2014. decemberben 17% 9% 3% 10% 2% 16% ált. iskolai végz. nélkül szakiskola gimnázium technikum 25% 3% 15% általános iskola szakmunkásképző szakközépiskola főiskola Forrás:KSH 2014/9 Statisztikai tükör Forrás: AFSZ kerületi adatok 6

c) közfoglalkoztatás Az elmúlt időszakban is a 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak szerint került sor a közfoglalkoztatás lebonyolítására. A közfoglalkoztatottak csupán közterületen, tisztasági feladatot, valamint parkfenntartási és kertészeti feladatokat láttak el. g) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatottak létszáma az országos téli közfoglalkoztatási programnak köszönhetően 2014 évben elérte a 2010-es évek foglalkoztatási létszámát. 3.2.1. számú diagram Budapest VI. kerületében élők a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélye szempontjából továbbra is kedvező helyzetben vannak. Forrás: AFSZ kerületi adatok d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A 18-29 éves korosztályból mindössze 0,3 % volt nyilvántartott álláskereső 2008. évben, ez az arány 0,1%-ra mérséklődött 2014. évre. A fiatalok munkaerőpiacra való átmenetét az önkormányzat rendeletekben foglalt támogatásokkal segítette az elmúlt időszakban is. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak nem változtak. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat saját fenntartású intézményeinkben foglalkoztatottak esetében a származást nem tartja nyilván. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Megállapítható, hogy az önkormányzat fenntartásában/ működtetésében lévő intézmények közül minden ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervezet esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásait követve). Az önkormányzat fenntartásában/ működtetésében lévő intézményekben alkalmazottak foglalkoztatásuk során hátrányos megkülönböztetés miatt a vizsgált időszakban bejelentést nem tettek. 7

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások alakulása a) Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások változása Az Önkormányzat 2014. években 14137 fő részére nyújtott pénzbeli vagy természetbeni formában segélyt, támogatást, ebből átlagban 600-800 fő aktív korúak ellátásához kapcsolódóan részesült segélyben. 2013. évi jogszabály változás miatt az önkormányzat által ellátottak éves létszáma, mintegy 800 fővel csökkent. Aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú diagram Forrás: AFSZ statisztika Keresetpótló juttatás, mértéke alig változott: 2011. évtől 46800-tól 78000 Ft/hó 2014. évre 46380-tól 77300 Ft/hó A terézvárosi ellátatlan munkanélküliek 2012-2014 évek között is önkormányzatunktól kaphattak- támogatást rendszeres szociális segély, ill. foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájában. Az önkormányzat összesen 14137 2 fő terézvárosi lakost támogatott pénzbeli vagy természetbeni formában ebből 546 fő volt az,aki aktív korúak ellátása keretében kapott anyagi támogatást. Az összes támogatottból az aktív korúak 3,8%-ot képviseltek, részükre összesen 81491 eft-ot utaltunk ki, ami a teljes előirányzat 30 %-a volt, (kerület munkaképes korú népességének 2 %-a). 3.3.1 számú táblázat Kimutatás Terézvárosban rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettekről Év Rendszeres szociális segély fő 15-64 évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő Az AFSZ honlap kerületünkre vonatkozó statisztikai adatai szerint a regisztrált munkanélküli lakosaink alig 11,3 %- ának nyújtott pénzbeli támogatást az elmúlt évben. (Budapesti átlagban 12,7 %.) Álláskeresési járadék összege 2011. évi 93600 Ft/hó összegről 101500 Ft/hóra, napi összege pedig 3120 Ft-ról 3383 Ft-ra emelkedett 2014. évre. Az álláskeresési segély összege a minimálbér 40 %-a szintén emelkedést mutat (összege 31200 Ft-ról 40600 Ftra) munkanélküliek %-ában 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni 2012 122 fő 0,4 % 263 fő 27 % 123 fő 2013 96 fő 0,8 % 507 fő 54 % 47 fő 2014. 116 fő 0,4 % 430 fő 53 % 0 400 350 300 250 200 150 100 50 0 233 fő Forrás: Helyi adatgyűjtés Álláskeresési járadékban részesültek Terézvárosban 395 fő 348 fő 273 fő 130 fő 112 fő 106 fő 38,1% 47,6% 36,9% 28,5% 13,1% 12,0% 11,3% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 fő 2 2014. évben mintegy 10000 terézvárosi lakos részesült egyszeri szociális Erzsébet utalványban (5000 Ft ill. 10000 Ft értékben) az Idősek Világnapja alkalmából 8

A vizsgált időszakban is folyamatos tájékoztatást kaptak a munkanélküli személyek a Flt. III. fejezetében rögzített munkaerő-piaci szolgáltatásokról, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Terézvárosban a lakások csupán 5 %-a bérlakás. A lakásbérlemények összes alapterülete alig változik. A lakások 53 %-a komfortos, vagy összkomfortos, 26 % pedig komfort nélküli (289 db). 3.4.1. számú diagram 3.4.2. számú diagram Terézvárosi önkormányzati tulajdonú bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása 2013. év összkomfortos; 39; 4% komfort nélküli; 289; 26% Terézvárosi önkormánylati tulajdonú bérlakások szobaszám szerinti megoszlása 1 szobás; 2013. év 627; 55% 1+1/2 szobás; 124; 11% komfortos; 542; 49% félkomfortos; 229; 21% 3-x szobás; 32; 3% 3 szobás; 48; 4% 2+1/2 szobás; 31; 3% 2 szobás; 269; 24% Forrás: Helyi adatgyűjtés Forrás: Helyi adatgyűjtés A vizsgált időszakban az önkormányzati tulajdonú lakásállományból az egyszobás lakások aránya 62 %-ról 56 %-ra esett vissza, 24 %-a kettőszobás, és csupán 7 %-a 3 vagy több lakószobás. Az összes lakásbérlemény 2 %-a szükséglakás. Életveszélyes állapotú, vagy bontandó lakás nem volt. b) szociális lakhatás A bérlakás-állományunk többségét is a szociális alapon kiadott lakások alkotják, melyek kiadásának feltételeit is önkormányzati rendelet szabályozza. Az önkormányzat ingatlan-gazdálkodási bevételéből a lakásbérleményből származó 2012. évi 116780 eft-os összege, 2013. évre 114857 eft összegre mérséklődött, (a hátralékok emelkedése miatt). A lakásgazdálkodásra költött (a lakóházjavítás, -felújítás, -korszerűsítés, -karbantartás) kiadás pedig 2012. évben 120714 eft-ról, 2013. évben 111627 eft-ra csökkent. d) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nem releváns e) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat rendszeres és eseti támogatásokra fordított éves kiadásainak 12 %-át lakhatást segítő támogatásként nyújtotta az elmúlt években. 9

Új támogatási forma a fűtéstámogatás, mely a szociálisan rászoruló háztartások téli fűtéséhez nyújt támogatást maximum 6 hónapon keresztül havi 3000Ft/hó összegben. 20000 15000 10000 5000 3.4.3. számú diagram Terézvárosban lakásfenntartási kiadások támogatására fordított szociális kiadás alakulása 2014. évben 0 egyéb (adósságcsökkentési tám.) lakbértámogatás Lakásfenntartási támogatás fűtéstámogatás Központi költségvetés hozzájárulása Önkormányzati forrás Forrás: Helyi adatgyűjtés f) A lakhatással nem rendelkezők, a HAJLÉKTALANOK támogatása: Terézváros Önkormányzata a 2013. években elfogadott HEP-ben részletezett szervezeteknek nyújtott támogatások útján segítette a hajléktalanok ellátását. Pl. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 60 fős nappali melegedőjének működtetéséhez évek óta 3.500 eft támogatást nyújtott az Önkormányzat. A melegedőt igénybevevők nagyobb hányada hajléktalan emberek adják, alig 1-2 %-át pedig a Terézvárosban élők. Az elmúlt években a melegedő kihasználtsága 100 %-os volt. Évek óta 23 ezer ellátotti esetet tartanak nyilván, ez átlagosan 90 fő körüli ellátottat jelentett naponta. A betérők 32 %-a az új ügyfél. A Máltai Szeretetszolgálat felmérése szerint a melegedőt igénybevevők átlagos életkora 46 év, többségük férfi. A hajléktalanság problémája sok szempontból értelmezhető: jogi, munkaerő-piaci, lakásügyi, pszichiátriai. A hajléktalanok közül sokaknak még alkalmazkodási, összeférhetetlenségi problémáik is vannak és nem utolsó sorban valamilyen szenvedély betegségük is vélelmezhető. A hajléktalan ellátásban segített még: Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete, melyet az Önkormányzat évi 1.000 efttal támogatott. Említésre méltó továbbra is az Egyházi szervezetek karitatív munkája: Jó Pásztor Nővérek Kongregációja Szerzetesrend által fenntartott Csak Egyet Szociális Segítő Központ, Az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitászközpont által fenntartott Vasúti Szociális Szolgálat utcai szociális munkája a Nyugati téri aluljáróban. 10

e) eladósodottság Tapasztalható az elmúlt néhány évben, hogy a szegénység jellemzője a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. 3.4.1. számú táblázat Lakbértámogatásban részesülők és felhasznált összeg alakulása Év Lakbértámogatásban Éves felhasznált részesülők száma összeg 2013 28 fő 1754 eft 2014 26 fő 1483 eft Forrás: Helyi adatgyűjtés A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bérlakásban élők lakbértámogatására éves átlagban 62 eft/2013. év, 57 eft/2014.év támogatást fordított az Önkormányzat saját forrásból.) Az Önkormányzat adósságrendezés keretén belül adósságcsökkentési támogatást, lakásfenntartási támogatást is nyújtott. Számuk a szabályozás módosulása miatt 2013 évtől csökkent. (A Szoctv. módosítása folytán adósságcsökkentési támogatásban csak kétévente részesíthető.) A módosítás kizárta annak lehetőségét is a továbbiakban, hogy az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatási összeggel egészítse ki a normatív támogatási összeget. 3.4.1. számú táblázat Adósságcsökkentési- és lakásfenntartási támogatásban részesülők Év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma 2013 898 fő 61 fő 2014 512 fő 66 fő Forrás: helyi adatgyűjtés f) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Terézvárosban továbbra sem releváns. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak nem változtak. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Terézvárosban továbbra sem releváns. b) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Terézvárosban továbbra sem releváns. 11

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kerületi ellátórendszer elemei a 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak szerint működtek a vizsgált időszakban is. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak sem változtak. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés a felülvizsgált időszakban A TESZ beszámolója szerint szakrendelésein továbbra is nagy hangsúlyt kaptak a lakossági szűrések. Az intézet területén kihelyezett tájékoztatók segítették a pácienseket az igénybe vehető szűrési lehetőségekről. Ezen túlmenően a helyi médiában minden adódó lehetőséget megragadva a TESZ Igazgatója nyilatkozott a szűrések fontosságáról, elérhetőségéről. A TESZ megújult honlapja segítséget nyújtott az egyes rendelések tevékenységi körének megismerésében és szakrendelésenként az igénybe vehető szűrési lehetőségekről. Az Urológia szakrendelésen évente prostata szűrésre lehetett jelentkezni. Bőrgyógyászaton anyajegyek ellenőrzését, nyomon követését látták el. Szemészeten háziorvosi beutalóval a cukorbetegek szemvizsgálatát látták el. Az Ifjúsági és Gyermekfogászaton 0-18 éves korú lakosok, illetve a kerületi bölcsődéibe és oktatási intézményeibe járó gyermekek fogászati szűréseit végezték, a prevenciós felvilágosítás, és fogszabályozás mellett. A Nőgyógyászaton a páciensek rákszűrését látták el. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Ezen a területen még van hatékonyságnövelési lehetőség, melyet a kerület házi gyermekorvosai fogalmaztak meg: 1. Sóbarlang minden bölcsődébe! A régieket jó minőségben fel kellene újítani. Nagy igény lenne rá a szülők és a gyerekek részéről. Az állandóan jelenlévő bölcsődei hurutosodás miatt is nagyon hasznos lenne, mert nem minden szülő bírja anyagilag a magán sóbarlangok finanszírozását. 2. Nem ritka a megkésett beszédfejlődés, mely az óvodába került gyermekeknél is előfordul. Ennek segítéséhez nagyon hasznos a zene, ritmus. Népzenei hangszerek, dalok, mondókák megszólaltatása, akár csak havi 1x is külső zenészek közreműködésével. (furulya, dob, triangulum stb.) Sok, hátrányos helyzetű gyermek itt találkozna vele először! 4. Lábtorna, játékos "átmozgatás", amit a gondozónők is megtanulnak és gyakorolhatnak napközben. 5. HPV vakcináció helyére beléphetne valami más ajánlott védőoltás támogatása. Módot kellene találni önkéntes alapon pld. bárányhimlő elleni oltás bevezetésére a 0-3 éves korosztályban, ami csökkentené a munkahelyi távollétet is. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat minden köznevelési, szociális és gyermekvédelmi intézményében, megszervezte a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történt. 12

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet előírásai változnak 2014. szeptember 1-től. Az önkormányzati működtetésű általános iskolákban és gimnáziumban adható étkezés kiegészítésről valamint tanulói tankönyvvásárlási támogatásról szóló 1/2013. (I. 21.) ör. 7. szerint 2014. 03. 01-től hatályos rendelkezései alapján az önkormányzat az általa működtetett általános iskolák zöldség, gyümölcs és legalább 50%-os gyümölcstartalmú gyümölcslé vásárlását - az egészséges táplálkozás elősegítése céljából, az európai uniós társfinanszírozású iskolagyümölcs-program kiegészítéseként - 5,- Ft/fő/tanítási nap összeggel támogatja, az iskola felső tagozatos diákjai, valamint az óvodába járó gyerekek számának alapján, intézményenként ezer forintra kerekítve. Az Önkormányzat étkezés kiegészítési támogatásban részesítheti azokat a kerületi diákokat, akik óvodások vagy az önkormányzati működtetésű általános iskolák 7-8. osztályában, valamint gimnázium nappali tagozatán aktív tanulói jogviszonyt folytatnak. Az étkezés kiegészítés a más jogszabály alapján járó normatív étkezési kedvezménytől függetlenül adható. Az étkezés kiegészítés kizárólag az arról szóló rendeletben meghatározottak körében, óvodások és diákok közétkeztetésére, iskolai és erdei iskolai étkezési térítési díjának támogatására fordítható. Az étkezés kiegészítés minden tanévben kétszer, a szeptember 1 -től december 31-ig és a január 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakra adható, az adott tanév október 1-jén érvényes létszámadatok figyelembe vételével. A Humán Bizottság minden évben kétszer, legkésőbb február 28-ig, illetve október 31-ig dönt az étkezés kiegészítés intézmények közötti felosztásának elveiről. A bizottság döntése az intézményvezetők adatszolgáltatásán alapul. Az étkezés kiegészítés mértéke a 2013/14. tanévben tanulónként 40,-Ft/fő/tanítási nap, intézményenként ezer forintra kerekítve. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetési rendeletének elfogadásakor módosíthatja a következő tanévre vonatkozó támogatási összeget. Terézvárosban a gyermekek közétkeztetését két módon látják el: Saját főzőkonyhában készített étellel: A Terézvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Konyhája látta el a vizsgált időszakban is a bölcsődékben napi négyszeri, TERÉZÉNO részére háromszori, TEGOSZ idősek klubja egyszeri étkeztetési feladatot. A Központi konyha napi engedélyezett adagszáma: 450 adag. Az ételek összeállítása az egészséges táplálkozás szempontjait tükrözték, figyelve a megfelelő tápanyag felhasználásra, ételkészítési eljárásokra. 3.6.2. számú táblázat Terézvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Konyhája által készített étkeztetési adag megoszlása TEGOSZ-ban étkeztetett TERÉZÉNO-ban étkeztetettek száma bölcsődés gyermek száma diétás étkeztetéssel. bölcsődés gyermek száma normál étkezéssel 2013. év 2012. év 2824 db 2824 db 720 db 892 db Forrás: Helyi adatgyűjtés 27951 db 29010 db 29159 db 29276 db 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 közbeszerzési eljárás alapján a szolgáltató által készített étellel: A köznevelési intézmények - iskolák, óvodák - nem rendelkeznek főzőkonyhával. A közbeszerzési kiírás fontos eleme az egészséges és változatos táplálkozás biztosítása. 13

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A kerületünk zöldfelületben és szabad térben, játszótérben, parkban meglehetősen szegény. Így főként a Városliget közelsége ad lehetőséget mozgásra. Az önkormányzat által parkokban szabad területen asztalitenisz, kispályás foci lehetőség biztosítja az ingyenes mozgáslehetőséget a gyermekek számára. A Bajza Utcai Általános Iskolában működő tanuszoda pedig szombatonkénti biztosít ingyenes úszásoktatást. Ekkor az úszómester az egész napos nyitva tartás ideje alatt vállalja az ingyenes oktatást. Kerületünkben minden hétre esik egy vagy kettő sportesemény, az ezeken való részvétel ingyenes. Színterük leginkább az iskola. Az autómentes nap, gyermeknap is megrendezésre került, számtalan sportesemény kíséri. A Budapesti Atlétikai Szövetséggel együttműködve az októberi kegyeleti futás az 1848-as hősök emlékét idézi. A Műjégpályán a lakosság számára ingyenes napot szervez az E 10. A gyerekek számára kedvezményes korcsolya-oktatásra van lehetőség. Civil szervezetek is adnak lehetőséget, mint például a Budo Szövetség, mely rendszeresen kajaktúrákat, vízi sportokat kínál a mellett, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium helyszínt adva, a küzdősportokban való fejlődést is biztosítja. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés alakulása a vizsgált időszakban A kerület személyes gondoskodást nyújtó intézményei a 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak szerint működtek, változás nem volt. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti bejelentés a vizsgált időszakban nem érkezett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A vizsgált időszakban is a pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítettük a célcsoporthoz tartozókat. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az Önkormányzat által támogatott Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér a vizsgált időszakban számos ingyenes programot biztosított különös tekintettel a mélyszegénységben élők és romák, mint célcsoport számára. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nem releváns, nincs adat. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A szociális és gyermekjóléti intézmények adománygyűjtési programokat szerveztek, részt vettek adomány kiosztásában. A Terézvárosi Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: TECSASZO), egyfajta információs bázisként működött azzal, hogy a rászorultak számára mások által szervezett programokat ismertettek. 14

A feladatok ellátásában kerületi civil szervezetek, egyházak részvétele bővítette a segítségnyújtók körét. Az önkormányzati Szolidaritási Központ évente kétszer adományozott élelmiszereket lakosainknak. A 2000-2200 élelmiszercsomag anyagi fedezetétét az önkormányzat biztosította. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A kerületben Terézvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, amely kapcsolatot tart a köznevelési és szociális intézményekkel, illetve közösségi programokat szervez. Önkormányzatunk támogatta a nemzetiségi önkormányzatokat. 3.9 A felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A felülvizsgálathoz érkezett szakmai és egyéb szervezetek javaslatai, észrevételei összegzése: A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata beazonosított problémák javaslatok, összegzés, lehetőségek Ellátatlan munkanélküliek száma stagnál. Közfoglalkoztatás biztosított volt a kerületben. Az önkéntes munkalehetőséget a TECSASZO keretein belül vettek igénybe néhányan. Az ellátások biztosítására a jövőben is szükség van A lakossági adósságállomány növekszik. Szociális segélyeket és támogatásokat az Önkormányzat anyagi terhelhetősége mértékéig biztosította, volumenének fenntartása szükséges az elkövetkezendő időszakban is. Az állandóan jelenlévő hurutosodás miatt nagyon hasznos lenne a sóbarlangok kialakítása a bölcsődékben, mert nem minden szülő bírja anyagilag a magán sóbarlangok finanszírozását. Nem ritka a megkésett beszédfejlődés. Ennek segítéséhez nagyon hasznos a zene, ritmus. A 0-3 évesek között a bárányhimlős megbetegedések száma növekszik, átoltottságuk alacsony. Só barlangot (só szoba) célszerű lenne a Szondi utcai Bölcsődében tervezni. Népzenei hangszerek, dalok, mondókák megszólaltatása, havi 1x külső zeneiskolásokkal, vagy zenélni tudó közfoglalkoztatott közreműködésével. (furulya, dob, triangulum stb.) Ajánlott védőoltás pl. bárányhimlő ellen bevezetése önkéntes alapon A felülvizsgálat során kialakult következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során kerületünkben továbbra is beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Ellátatlan munkanélküliek száma stagnál. Közfoglalkoztatás fenntartása, a helyi foglalkoztatási lehetőség, önkéntes munkalehetőség megszervezése a további időszakban is. A lakossági adósságállomány növekszik. Szociális segélyek és támogatások volumenének fenntartása, ill. 15

Az állandóan jelenlévő hurutosodás miatt nagyon hasznos lenne, a sóbarlangok kialakítása a bölcsődékben, mert nem minden szülő bírja anyagilag a magán sóbarlangok finanszírozását. Nem ritka a megkésett beszédfejlődés. A beszédfejlődés segítéséhez nagyon hasznos a zene, ritmus. A 0-3 évesek között a bárányhimlős megbetegedések száma növekszik, a bölcsődébe beíratottak között az átoltottság alacsony. növelése. Só barlangot (só szoba) célszerű lenne a Szondi utcai Bölcsődében tervezni. Népzenei hangszerek, dalok, mondókák megszólaltatása, havi 1x külső zeneiskolások közreműködésével.(furulya, dob, triangulum stb.) Ajánlott védőoltás pl. bárányhimlő ellen bevezetése önkéntes alapon. 16

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) felülvizsgálata A lakónépesség száma 2013. évtől átlépte a 37 ezer főt (2014. évben 37533 fő). A kerületi gyermekek létszáma 4195 fő volt 2014. december 31-i statisztikai adatok szerint. Ez a terézvárosi népesség emelkedés a bevándorlásból és az élve születések számának kismértékű emelkedéséből adódott, mert a természetes szaporodás mutatónk évek óta negatív tartományban van. 4.1.1. sz. diagram 4.1.2. sz. diagram Terézváros állandó népességének Terézváros állandó népességének megoszlása nemek szerint 2014. év öregedési indexe. Forrás:TeIR, KSH Forrás:TeIR, KSH 17

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzetének felülvizsgálata A kerületben élő gyermekkorúak 11 %-a volt veszélyeztetett vagy védelembe vett gyermek a vizsgált időszakban. 4.1.2. számú táblázat Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszüntetett Év Védelembe vett esetek a 18 év Veszélyeztetett 18 év alattiak alatti védelembe kiskorú gyermekek vettek közül 2012 61 fő 8 fő 481 fő 2013 21 fő 15 fő Nincs adat 2014 34 fő 6 fő 481 fő Forrás: Helyi adatgyűjtés Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételei jogszabályváltozás miatt átalakultak 2013 szeptemberétől. A szabályozás változása okozta a jogosultak számának csökkenését, melyet az alábbi táblázat adatai jól szemléltetnek: 4.1.3. számú táblázat Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszáma Megnevezés 2012.év 2013.év 2014.év 1-3 év 0 2 fő 1 fő 4-6 év 2 fő 5 fő 9 fő 7-14 év 55 fő 5 fő 20 fő 15-18 év 8 fő 6 fő 15 fő 19 év felettiek 0 2 fő 1 fő összes 65 fő 20 fő 46 fő Forrás: Helyi adatgyűjtés b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A vizsgált időszakban a támogatottak létszáma kismértékben csökkent. 4.1.4. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók létszáma Megnevezés 2012.év 2013.év 2014.év 1-3 év 92 fő 52 fő 41 fő 4-6 év 117 fő 105 fő 82 fő 7-14 év 348 fő 373 fő 244 fő 15-18 év 175 fő 161 fő 124 fő 19 év felettiek 62 fő 62 fő 67 fő összes 794 fő 753 fő 558 fő Forrás: Helyi adatgyűjtés 18

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az elmúlt években a támogatottak összlétszáma hullámzó képet mutat. Az önkormányzat anyagi helyzetéhez mérten éves költségvetéséből keretet biztosít a gyermekes családok anyagi helyzetének egy-egy krízishelyzetben való pl. (gyermekszületés, iskoláztatás, gyermekétkeztetés) megsegítésére is A segélyezésre fordított összeg 16%-kát gyermekes családok kapták. 2014. évben 1589 gyermek részesült pénzbeli vagy természetbeni forrásból. 4.1.2. számú diagram Terézvárosban gyermekek jogán pénzbeli és természetbeni támogatásokban részesültek száma 2008-2013. között 1823 fő 1766 fő Gyermekek száma 2225 fő 2221 fő 2105 fő 1994 fő Forrás: Helyi adatgyűjtés d) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Kerületünk központi fekvése, a Belváros és a kerületben működő kulturális intézmények, követségek és cégek jelenléte indokolja, hogy nem magyar állampolgárságú gyermekek viszonylag nagy számban jelennek meg intézményeinkben. Az önkormányzat által fenntartott/működtetett intézményekben 2013-14-es tanévben: óvodákban 25, iskolában 43 gyermek rendelkezik kettős állampolgársággal, de ők magyar állampolgársággal is rendelkeznek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Terézvárosban továbbra sem releváns. 2008. év 2009.év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Terézvárosban a 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtak szerint működik a szolgálat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Terézvárosban nincs betöltetlen gyermekorvosi praxis. Egy gyermekorvosra kb. 700 gyermek jut. Év Házi gyermekorvosok száma 4.3.1 számú táblázat Orvosi ellátás alakulása Terézvárosban Felnőtt Gyermekorvos által házi ellátott esetek orvosok száma száma Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma 2012 8 fő 24783 34 fő 199798 2013 5 fő 12916 33 fő 194108 2014 8 fő 28000 32 fő 196100 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 19

c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális- oktatási-) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok egészségügyi területen Ezen a területen a 2013. évben elfogadott HEP-ben leírtakban változás nincs. d) gyermekjóléti alapellátás Kerületünkben 2013. évben elfogadott HEP-ben leírt ellátórendszerben változás nincs. A Terézvárosi Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: GYEJOSZ) gyermekjóléti szolgáltatás feladatait gondozási, szolgáltatási és szervezési tevékenységgel biztosította a vizsgált időszakban is. A kerületben élő gyermekkorúak számához viszonyítva gondozási ügyek 11 %-os arányt képviselnek. A GYEJOSZ a veszélyeztetettség megszüntetésére irányulóan családgondozást végez. Terézvárosi Egyesített Bölcsődék összesen 180 férőhelyen látták el a 20 hetes kortól 3. éves, illetve orvosi javaslatra 4 éves korig a gyermekek napközbeni ellátását. A Bölcsődék átlagos kihasználtsága 90 % feletti volt az elmúl 5 évben. Minden bölcsődének van saját gyermekvédelmi felelőse. A hátrányos helyzet megállapítását szabályozó törvény változása miatt 2013. évtől 1 főre csökkent, az 51 fős (2012. évi) hátrányos helyzetű gyermekek létszáma. 2014. évben a bölcsődékben összesen 84 gyermek kapott kedvezményt, ebből 48 gyermek 100 %-os kedvezményt kapott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultsága miatt. 36 gyermek 50 %-os normatív kedvezményben részesült, ebből 26 gyermek 3 vagy több gyermekes családból származott és csupán 10 gyermek tartósan beteg gyermek jogán kapott kedvezmény. e) gyermekvédelem A vizsgált időszakban is biztosítottak voltak a 2013. évben elfogadott HEP-ben részletesen felsorolt gyermekvédelmi szolgáltatások, kerületi ellátások, változás nem történt. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Önkormányzatunk ellátási szerződést kötött a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatával a családban élő 3-18 év közötti, de átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek elhelyezésére. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy nincs olyan mértékű igény e szolgáltatási formára, hogy intézményt tartsunk fenn. Az ellátási szerződés szerint 1 fő 3-18 év közötti kerületi lakóhellyel rendelkező gyermek részére nyújt elhelyezést, évek óta 1-3 fő/év vette igénybe az ellátást. TECSASZO keretében működő Családok Átmeneti Otthonában, gyermekes családok lakják. Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesülettel kötött szolgáltatási szerződés szerint helyettes szülői gondozást, évek óta 1-1 gyermek vette igénybe a szolgáltatásukat. Az éves Gyermekvédelmi Tanácskozáson a gyermekvédelemben tevékenykedő tagok 2014. év tapasztalatait is értékelték a jelzőrendszeri együttműködés hatékonyságát. Elégedettek voltak a kerület személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti 20

alapellátásával, a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban is. A résztvevők, megfelelőnek tartják azok kiépítettségét, biztosítását. A jelzőrendszeri tagok által nyújtott jelzések száma 2013. évben erős csökkenést mutatott (287 db). 2014. évben a jelzések száma emelkedett. A rendszer hatékonyabb működtetését tette lehetővé - fogalmazták meg a résztvevők az, hogy a jelzőrendszeri tagok kapcsolattartásához interneten keresztül is lehetőség volt. A szülők törvényben foglalt kötelezettségeinek nyomon követésére, számon kérésére a gyermek törvényes jogainak hatékonyabb képviseletére lenne szükség. Intézményközi teamekre (pl. TECSASZO-GYEJOSZ), független iskolai szociális munkára lenne szükség stb. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A terézvárosi gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskoláinkban zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A GYEJOSZ kiemelt feladata volt 2014. évben is a szabadidős programok szervezése. A gyermekeknek szóló csoportfoglalkozások; alkalmakhoz (ünnepekhez, évszakokhoz) kapcsolódó programok; nyári fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, felkészítés a javító vizsgára. Ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó programok (- Farsangtól Húsvétig, - Gyermeknap, - Halloween napi tökfaragás, Adventi készülődés, - Mikulás ünnepség) Sor került vendéglátásra, ünnepség szervezésére is. Ezeken a programokon kisebb-nagyobb gyermekek, szülők egyaránt képviseltették magukat. Az évszakokhoz kapcsolódó programok az Élmény teli nyár címet viselő szabadidős program is megszervezésre került. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei, ingyenes tankönyv) Iskolai gyümölcsprogram kiegészítő támogatása Az önkormányzat az általa működtetett általános iskolák zöldség, gyümölcs és legalább 50%-os gyümölcstartalmú gyümölcslé vásárlását - az egészséges táplálkozás elősegítése céljából, az európai uniós társfinanszírozású iskolagyümölcs-program (2 millió forint a 2014. évi költségvetésben) kiegészítéseként - 5,-Ft/fő/tanítási nap összeggel támogatta, az óvodások és iskola 7-8. osztályos diákjai számának alapján, intézményenként ezer forintra kerekítve. Az étkezés kiegészítésre önkormányzati támogatás költségvetési fedezetet biztosított az elmúlt években is. Tanulói tankönyvvásárlási támogatásról A támogatás célja, hogy a kerületi diákok iskolakezdési terheit mérsékelje, ezen belül a tankönyvvásárlási kiadásait csökkentse (2.500 ezer forint a 2014. évi költségvetésben). Az Önkormányzat évente egyszer tanulói tankönyvvásárlási támogatásban részesítheti azokat a kerületi diákokat, akik az Önkormányzat működtetésében lévő általános iskolákban valamint gimnázium nappali tagozatán tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. A tanulói tankönyvvásárlásra nyújtott önkormányzati támogatás mértéke tanulónként 2.650,-Ft/fő/tanév, intézményenként ezer forintra kerekítve. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetési rendeletének elfogadásakor módosíthatja a következő tanévre vonatkozó támogatási összeget. Lásd még a 3. fejezetben leírtak (14-15., 21. oldalak). 21

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt nem volt a vizsgált időszakban. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A 2013. évben elfogadott HEP-ben leírt preventív, illetve gondozást nem igénylő szolgáltatások, az információnyújtás, jogokról-, ellátásokról-, szolgáltatásokról való tájékoztatás, ügyintézésben való segítségnyújtás, tanácsadás, egyszeri segítő beszélgetés az elmúlt időszakban is biztosított volt. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos helyzetű (továbbiakban HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekek ellátása biztosított, a hátránykompenzáló intézkedések igen jelentősek a kerület intézményeiben. Az óvodákban gyermekvédelmi felelősök dolgoznak, rendszeresek a családi napok, melynek keretében szociális jellegű programok is vannak: adománygyűjtés, és osztás. A kerületben ugyan szegregációval nem találkozunk, bizonyos területeken, utcákban lakók között vannak különbségek, így a Vörösmarty Mihály Általános Iskola az az intézmény, amelyikben a legtöbb HH-s gyermek található. Korábban integrációs felkészítést jelentő programban vettek részt, amelyet kiemelten támogatott az állam, valamint olyan képességfejlesztő programok kapcsolódnak hozzá, amelyek a lemaradást csökkentik. Két éve a H2O programban vesznek részt, melynek céljai hasonlóak az előzőkhöz. A pedagógusok továbbképzéseken, a H2O rendszer más intézményeivel való eszmecseréken szerzik meg azt a módszertani, szakmai tudást, amivel garantált a program sikere. Az iskolában szociálpedagógus és két gyermekvédelmi felelős dolgozik. A többi köznevelési intézményben is gyermekvédelmi felelősök gondoskodnak a pedagógusok családok más ellátó szervezetek összehangolt munkájáról. (gyermek család iskola - gyermekjóléti szolgálat - családsegítő). A sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók (továbbiakban BTM) óvodai, iskolai ellátása a kerületben biztosított. Alapvetően integráló nevelésre törekszenek a szakemberek és az intézmények, de kerületünk felvállalta a beszédfogyatékos gyermekek óvodai ellátását szegregáltan is. Mesevilág Óvoda 12 fős csoportban látja el a feladatot, és további 4 gyermeket integrálva nevel. Az önkormányzattal köznevelési szerződést kötött Boldogasszony Iskolanővérek által fenntartott Patrona Óvodával mely a mozgássérült, magatartászavarral küzdő, stb. gyermekek ellátását biztosítja. A szakember ellátottság nagyon jó az adott intézményeken belül és a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézménynél is. A BTM ellátás is teljes körű, mind intézményi, mind szakszolgálati szinten. 22

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A köznevelés része a gyógypedagógusok, az iskola- és óvodapszichológusok munkája. A logopédusok, pszichológusok, és a gyógytestnevelők meghatározott óraszámban dolgoznak, a számukra kijelölt intézményben. Általában minden intézményre jut egy szakember (logopédus, pszichológus). A gyógytestnevelők fejlesztik a csoportjaikba járó alsós gyerekeket, akik az összlétszám kb. 30 %-át teszik ki orvosi vizsgálat alapján szűrik ki és javasolják/előírják a gyógytestnevelést a gyermekek részére. Az igényeknek megfelelően, a feladatellátás mértékében töltik a munkaidejüket egy-egy intézményben az utazó gyógypedagógusok és gyógytestnevelők az ellátás folyamán. A logopédiai ellátás érdekében ambulancia is működik. Az ellátást a korábban Terézvárosi Pedagógia Szakszolgálat néven, ma pedig a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye néven működő intézmény munkatársai biztosítják, az intézmény pedig a KLIK fenntartásában működik. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet változása során az intézmény tevékenysége kibővült az alábbi szolgáltatásokkal: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás, fejlesztő nevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Az eddig hagyományosnak tekinthető feladatok ellátása is megtörténik: nevelési tanácsadás (szakértői tevékenység, pszichológiai ellátás, fejlesztőpedagógiai ellátás), logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. Nagy hangsúlyt fektetnek a kerület nevelési oktatási intézményeiben dolgozó szakemberek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátására. A nevelési-oktatási intézményekben dolgozók folyamatos kapcsolatot tartanak az adott intézmény gyermekjóléti felelőseivel, szociálpedagógusaival. Veszélyeztetés, bántalmazás, elhanyagolás észlelése esetén azonnal jelzéssel él az intézmény a gyermekvédelemnek és nyomon követi az intézkedéseket. Különös figyelmet kap az eltérő kulturális hátterű gyermek, tanuló fejlesztése, az integráció meggyorsítása, a hátrányok leküzdése érdekében. Nem magyar anyanyelvű tanulók számára külön magyar nyelvi fejlesztő csoport működik. BTM-es tanulók iskolai beilleszkedése és tanulmányainak egyenlő esélyek között történő folytatása érdekében folyamatos szakmai megújulásról gondoskodik az intézmény. Az SNI-s tanulók ellátása az idei tanévtől kikerült a pedagógiai szakszolgálat feladatai közül. A kiemelten tehetséges tanulók esetében fontos, hogy a hátrányos helyzet, a rossz szociokultúrális környezet ne lehessen akadálya a tehetség kibontakozásának. Szűréseket végeznek a kerület óvodáiban, az 5. életévét betöltött populációban: gyógytestnevelés (gerinc és láb deformitás felmérése), logopédiai alapvizsgálat, fejlesztőpedagógiai szűrés a tanulási képességek terén. Ezek a szűrések nagyban hozzájárulnak a prevenció megvalósulásához, a problémák megelőzéséhez. A munka során együttműködnek a problémák leküzdésében: iskolaorvosokkal, védőnőkkel, Gyermekjóléti Szolgálattal. Éves szinten a kerület gyermekei, tanulói nagy létszámban veszik igénybe a különböző terápiákat. Ezek segítséget nyújtanak a hátrányok leküzdésében, a problémák súlyosbodásának megelőzésében, a kerület gyermekeinek és tanulóinak mentális és érzelmi egészségének megőrzésében. 23