Pannon Egyetem. Böcskei Elvira

Pannon Egyetem Böcskei Elvira A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében. PhD értekezés tézisei Veszprém 2008

Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Böcskei Elvira A Magyarországon mőködı szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. A Széchenyi Terv támogatáspolitikájának hatásvizsgálata az Uniós támogatások tükrében. PhD értekezés tézisei Témavezetı: Dr. Dimény Erzsébet Veszprém 2008 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁS CÉLJA, ELİZMÉNYEI... 4 2. KUTATÁS MÓDSZERTANA....6 3. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE.....9 4. AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, A KUTATÁS EREDMÉNYEI..10 5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA. 22 6. ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓK ÉS ALKALMAZÁSOK. 23 6.1. Az értekezés témakörével kapcsolatos saját magyar nyelvő publikációk...23 6.2. Az értekezés témakörével kapcsolatos saját idegen nyelvő publikációk...27 6.3. Az értekezés témakörével kapcsolatos alkalmazások...28 3

1. A KUTATÁS CÉLJA, ELİZMÉNYEI Az Európai Unió bıvülése érezhetıen magával hozott bizonyos szerkezeti változásokat. Az uniós tagállamok viszonylag magas jövedelemmel rendelkezı turistái körében egyre népszerőbbek a nagy hozzáadott értéket (magas színvonalon többféle élményt) kínáló szolgáltatások. Az egészségügy felértékelıdésével a természeti adottságainkat figyelembe véve, mindebbıl még helyzeti versenyelınyre is szert tehetünk. Magyarországon az elmúlt idıszakban a turizmus közvetlenül 4,6 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, közvetetten pedig 7,8 százalékkal 1, amely egyben jelzés értékő, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A turizmus jövıbeni dinamikus fejlıdésétıl a foglalkoztatottak számának növekedését várják, hozzájárulva a magyar konvergenciafolyamatok egyik elemének, a foglalkoztatási rátának az EU átlaghoz való felzárkóztatásához. Az Európai Unió finanszírozási politikájában a fenntartható turizmus támogatására külön forrásokat különítettek el. A támogatás egyfajta lehetıséget teremthet azon kevésbé fejlett régiók számára, amelyek esetében az idegenforgalomból származó bevételek teremthetik meg az esélyt a felzárkózásra. Az EU hétéves ciklusra lebontva tervezi meg fejlesztési programjait. Mindebbıl következik, hogy Magyarországnak az uniós csatlakozásakor a 2000-2006-ig terjedı tervezési ciklushoz kellett elkészítenie a hazai fejlesztési tervet. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül a Regionális Operatív Programban önálló prioritásként jelent meg a turizmusfejlesztés. A Turisztikai potenciál erısítése elnevezéső prioritáson belül, a turisztikai vonzerık versenyképességének növelése és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése program keretében támogatták az ágazat közvetlen fejlıdését. 2 A második hétéves ciklusban a 2007-2013 közötti idıszak fejlesztéseit meghatározó Fejlesztési Tervben a turisztikai ágazat 235 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. Ezen összeggel számolva, évente átlagosan 31 milliárd forint felhasználását lehetıvé tevı forrás a hazai társfinanszírozással kiegészítve a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 milliárd forint magántıkét mozgathat meg. Így 2013-ra megvalósulhat a stratégiában 3 tervezett mintegy 1100 milliárd forint összértékő fejlesztés egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve a turisztikai ágazatban. 1 Magyarország turizmus szatellit számlái [2004, pp. 47]. 2 Regionális Operatív Fejlesztési Program dokumentuma és a Regionális Operatív Fejlesztési Program Program-kiegészítı dokumentuma 2004-2006 részletesen tartalmazza a strukturális alapok által finanszírozott célokat és a célok eléréséhez kapcsolódó támogatandó tevékenységeket. 3 A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS) 2005. szeptember 28-án fogadta el a Kormány. Céljait és prioritásait tekintve konzisztensen kapcsolódik a fejlesztéspolitikai elképzelésekhez, ezért az NTS-ben foglaltak jelentik az alapot a 2007-2013 közötti idıszak turizmusfejlesztéseinek. Az NTS megvalósítása a központi költségvetési források biztosítása tekintetében elsısorban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkezı támogatásokra épít. 4

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a támogatás csupán a fejlıdés lehetıségét teremtheti meg, azonban mindehhez biztosítani kell az eredményes támogathatási feltételeket és kiválasztási eljárásokat. A tervezés és végrehajtás összhangja szükségessé teszi a visszacsatolások idıbeni alkalmazását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztések hatásmechanizmusainak feltárására, szükség van a különbözı teljesítménymérések alkalmazására, amelyek segítségével az ún. szőkkeresztmetszetek idıben felismerhetıek és kiküszöbölhetıek. Nem lehet cél a források minden áron való lehívása, azokat hatékonyan kell felhasználni, a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt fejlesztésekre kell fordítani. Az elmúlt években nagy volumenő beruházások valósultak meg, amelyek eredményességét a következı évek igazolhatják vissza. A disszertáció célja, hogy a 2002-2004 közötti idıintervallumban megvalósult kormányzati támogatásból finanszírozott egészségturisztikai beruházások hatékonyságvizsgálatának elemzésén keresztül hozzájáruljon a turizmus szektor fejlesztéséhez, továbbá az Unióból érkezı támogatások hatékony felhasználásához. A versenyképes beruházási és mőködési feltételek elımozdítása érdekében a Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzésével több, mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciái kerültek vizsgálatra. 5

2. KUTATÁS MÓDSZERTANA A primer kutatás 2005. évben kezdıdött 4, a Széchenyi Terv részeként kidolgozott Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok vizsgálatával. A kutatás kezdeti fázisában azzal a ténnyel kellett szembesülni, hogy az elızı idıszakokban kiküldött adatlapok csak részben szolgáltattak alapot arra, hogy objektíven lehessen mérni a megvalósult beruházások hatásosságát. A támogatottak részérıl visszaküldött adatlapok többnyire hiányosan voltak kitöltve, illetve számos esetben az alapvetı logikai összefüggéseknek ellentmondva kerültek az értékek meghatározásra (pl. a társaság mérleg szerinti eredménye eltérı volt az adott évi eredmény-kimutatásban és a mérlegben stb.). Ezen túlmenıen a támogatottak egy része sajnos az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, amely abból következhet, hogy a pályázó és az üzemeltetı személye eltérı volt (a támogatási szerzıdések minderre lehetıséget teremtettek). Az objektív elemzéshez a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért 2006. márciusában egy új hatásvizsgálati adatlap került kidolgozásra. A Széchenyi Terv keretében meghirdetett jelentıs összegő turisztikai beruházást képviselı projektek teljes körő hatékonyságvizsgálatával a Magyar Turisztikai Hivatal bízott meg, így az adatlapok kidolgozását, elküldését és feldolgozását is saját kutatásom keretében valósítottam meg. Az adatlapok papíralapon és elektronikus formában (e-mail-en) is hozzáférhetıvé váltak a támogatottak részére. A telefonon történı elérhetıség biztosítása pozitívan befolyásolta az újonnan kiküldött adatlapok objektív kitöltését. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap öt területre terjedt ki: a gazdasági mutatók alakulására, a beruházásra vonatkozó adatokra, a szállodára és vendégforgalomra vonatkozó adatokra, az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokra, végül a jövıre vonatkozó kilátásokra. A gazdasági hatások elemzéséhez 5 a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai 2002-2004 közötti idıintervallumban fejezıdtek be, így az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Statisztikai adatok felhasználására az összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése. Ahhoz, hogy a Magyarországon mőködı szállodák gazdálkodásának jellemzıirıl átfogó képet kapjunk, szükségessé vált a szállodák vagyoni, pénzügyi, jövedelmezıségi helyzetének vizsgálata. A vizsgált idıszak meghatározásában szerepet játszott, hogy 1992. 4 A kutatást a Magyar Turisztikai Hivatal megbízása alapján a disszertáció szerzıje végezte. 5 A disszertációban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett, továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata további kutatásokat eredményezhet. 6

január 1-jén lépett hatályba az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl. A piacgazdaságra való átállás egyik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a magyar sajátosságok mellett a nemzetközi számviteli normákat és gyakorlatot is figyelembe vevı törvény szülessen. A törvény elıírásai ugyan összhangban álltak az Európai Közösség számvitelre vonatkozó fontosabb (az EGK 4. és 7.) irányelveivel, azonban a piacgazdaság követelményeihez való folytonos megfelelés eredményeként többször módosították. 6 Az Európai Unió irányelveinek való teljes megfelelés érdekében a többször módosított számviteli törvény újrakodifikálása 7 vált szükségessé. Fontos hangsúlyozni, hogy az újrakodifikált számviteli törvény célja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl kialakított megbízható és valós összkép biztosítása és a törvényben deklarált számviteli alapelvek nem változtak. A fent említett változásokra tekintettel az 1995-ös évet tekintettem az elemzés kiindulópontjának, ugyanis az 1992-tıl hatályos törvény elsı éveiben a számviteli szabályozás egységes értelmezésének nehézségei miatt a nagymértékő változásra való tekintettel az egyedi vállalati adatok megbízhatósága megkérdıjelezhetı volt. A vizsgálathoz szükséges egyedi vállalati statisztikai adatokat az Ecostat kutatóintézet bocsátotta a rendelkezésemre. A kutatásra átadott statisztikai adatok a hazánkban mőködı és idegenforgalommal foglalkozó valamennyi vállalat adatállományát tartalmazta, amelybıl ki kellett szőrni a szállodákra vonatkozó adatokat és egy új adatbázist kellett összeállítani. Sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem találkoztam hasonló jellegő kutatással, így az adatbázis összeállításakor a számviteli gyakorlatban alkalmazott módszerek mellett, a szállodai vezetıkkel folytatott mélyinterjúk során szerzett információkra, illetve a Széchenyi Terv kutatása során szerzett tapasztalatokra támaszkodtam. Az adatok rendszerezése során figyelembe kellett vennem, hogy a nagy mennyiségő egyedi vállalati adatok az átfogó elemzésre is, és ugyanakkor az egyedi sajátosságok megállapítására is alkalmasak legyenek. Így a végsı elemzésre alkalmas adatbázist több mint egy év kutatómunka eredményeként sikerült összeállítanom. Az összeállított adatbázis után került sor az adatok aggregálására, majd az átlagszámításokra, illetve további statisztikai elemzésekre. Ahhoz, hogy az elemzéseket el lehessen végezni a szállodák csillagkategóriák szerinti besorolását 8, és azok évenkénti felülvizsgálatát is el kellett végezni az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetıen egyre több szálloda felelt meg a magasabb csillagfokozat követelményének a változások nyomon követése, aktualizálása miatt. Annak ellenére, hogy a csillagfokozat mellett a szállodák régiónkénti besorolására is sor került, figyelembe véve azt, hogy több esetben a központ és az üzemeltetés helye 6 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrıl módosításai: 1992. évi LXX. törvény, 1993. évi XCII. törvény,1993. évi IC. törvény, 1993. évi CVIII. törvény, 1995. évi XX. törvény, 1996. évi CXV. törvény 7 2000. évi C. törvény a számvitelrıl. 2000. évi C. törvény módosításai: 2006. évi IV. törvény, 2006. évi CIX. törvény, 2006. évi CXXXI. törvény. 8 A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását, valamint a falusi szálláshelyek minısítését a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szabályozza. 7

eltérı volt a nagy mennyiségő adatbázisra való tekintettel a mutatószámok országos szinten kerültek kiszámításra. Az adatokkal szemben támasztott mennyiségi és minıségi követelmények mellett került sor azok rendszerezésére. A kiugró értékek 9 (outlier-ek) feltárására a boksz-plot eljárást alkalmaztam. A vizsgálatba bevont szállodák aránya, a három-, négy- és ötcsillagos szállodák esetében átlagosan elérte a 45 százalékos értéket, így az elemzés reprezentatívnak tekinthetı. A Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciáinak vizsgálatára került sor. A mutatószámok kiválasztásakor elsısorban a számviteli gyakorlatban alkalmazott elemzésekre támaszkodtam. Megkülönböztetett figyelem irányult arra, hogy a szállodaipar sajátosságait leginkább jellemzı mutatókkal dolgozzam. Az elemzés három jól elkülöníthetı területre koncentrál: a vagyoni helyzet elemzésére, a gazdasági hatékonyság vizsgálatára, és a jövedelmezıség bemutatására. A leíró statisztika módszerei mellett a variancia-analízis segítségével azt is vizsgáltam, hogy kimutatható-e szignifikáns kapcsolat a különbözı csillagkategóriákba besorolt szállodák között, a szállodák hatékonyságára és jövedelmezıségére vonatkozóan. 9 Kiugró értékeknek (outlier) azokat az extrém értékeket tekintjük, amelyek nagymértékben eltérnek a többi értéktıl, vagyis az eloszlás közepétıl távol helyezkedik el. 8

3. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE Az értekezés elsı részében kerül bemutatásra az Európai Unió finanszírozási politikája. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok támogatási formáinak részletes ismertetésére kerül sor. A strukturális alapok által támogatott célkitőzések áttekintése mellet, a turizmusnak a támogatáspolitikában betöltött szerepe is elıtérbe kerül. A strukturális alapok mőködését kiegészítı segély- vagy cselekvési programok is bemutatásra kerülnek elıtérbe helyezve a turizmusban betöltött szerepüket. A fejezetet az Európai Unió költségvetésének bemutatása zárja. Az értekezés második része Magyarország támogatáspolitikáját ismerteti. A támogatások hatékony felhasználása mellett biztosítani kell, hogy a törvényi feltételeknek minden szempontból megfelelı, áttekinthetı elszámolás keretében kerüljenek felhasználásra a kapott összegek. Az áttekinthetı elszámolás magában foglalja a számviteli szabályok szigorú betartását. Így külön fejezet (5. fejezet) foglalkozik a vissza nem téritendı támogatások számviteli elszámolásával. A hipotézisek felállítása (6. fejezet) után kerül sor a kutatás módszertanának ismertetésre (7. fejezet). Az értekezés harmadik része (8. fejezet) a Széchenyi Terv támogatáspolitikáját ismerteti. A Széchenyi Terv az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhetı támogatások fogadásának elıfutára volt, ugyanis a programok kialakításánál figyelembe vették, hogy operatív programként is elindíthatóak legyenek. A disszertációban az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program részeként a 2002 és 2004 között meghirdetett pályázatok vizsgálatának eredményei kerülnek ismertetésre. Az értekezés negyedik része az Európai Unió tagországainak szálloda és szálláshely szolgáltatásaira vonatkozó legfontosabb adatait mutatja be (9. fejezet), összehasonlítva hazánk hasonló szolgáltatásainak adataival. A következı fejezet a Magyarországon mőködı szállodák gazdasági hatékonyságának vizsgálatával foglalkozik. A Magyarországon mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti mérleg- és eredménykimutatás adatainak elemzésével, több mint 10 év (1995-2006) fejlıdési tendenciái kerültek elemzésre. Az értekezés utolsó részében kerül sor az elvégzett kutatási eredmények alapján a hipotézisek igazolására (verifikálására). 9

4. AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, A KUTATÁS EREDMÉNYEI A disszertációmban részletesen bemutatásra került az Európai Unió finanszírozási politikája. A regionális politika történeti áttekintése után a strukturális alapok által támogatott célkitőzések ismertetésén keresztül tértem ki a turisztikai ágazat szerepére. A kohéziós alap mellett a közösségi kezdeményezések támogatáspolitikájában is szerepet kap turizmus fejlesztése. A különbözı finanszírozási politikák a turisztikai ágazat eltérı területeit támogatják. A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a tagországok eltérı fejlettségi szintjébıl adódóan nincsen egységesen kialakított fejlesztési stratégia. A fejlesztések irányai és arányai nagymértékben meghatározzák az ország gazdasági növekedésének lehetıségeit. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a fejlesztési lehetıségeink is bıvültek. Az uniós csatlakozás piacbıvülést eredményezett a turizmusban érintett vállalkozók számára. Az Unió polgárainak kétharmada Európában tölti el szabadságát és hazánk kedvelt turisztikai célország, kereskedelmi szálláshelyeinknek közel 70 százalékát az Unióból érkezı vendégek teszik ki (Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményérıl, KSH., [2006., pp. 3-46]). A vendégérkezések számának növekedése következtében már a 2000. év küszöbén elıtérbe került a minıségi turizmus irányába való elmozdulás lehetısége. Ennek eredményeként új szállodák építésére, továbbá rekonstrukciójára került sor. Vitathatatlan tény, hogy ahhoz, hogy a fokozott piaci versenyben helyt tudjunk állni, szükségszerő fejlesztéseket végrehajtani. Azonban kérdés, hogy érdemes-e új szállodákat építeni, vagy célszerőbb a meglévı létesítményeket fejleszteni? A magyar gazdaság adottságait szem elıtt tartva, továbbá Európán belül elfoglalt helyünket értékelve állítottam fel hipotéziseimet. Hipotéziseim vizsgálata minden esetben pozitív eredménnyel zárult, így a bizonyított hipotézisek alapján a következı tézisek állíthatók fel. Értekezés tézisei: 1. tézis A turizmus és azon belül a szállodaipar fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a támogatásoknak, a fiskális szempontokat is figyelembe véve. A szállodaépítés és felújítás, a magas beruházási költségekre való tekintettel a szállodaipar jelenlegi alacsony jövedelmezısége miatt kizárólag saját tıke finanszírozásával megvalósíthatatlan. A hipotézisemet a Széchenyi Terv támogatáspolitikájának részeként felépült, továbbá felújított szállodák hatékonyságvizsgálatának eredményeivel támasztom alá. A Széchenyi 10

Terv részeként kidolgozott Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program keretein belül hat új szálloda építésére és két szálloda rekonstrukciójára került sor. Az újonnan épült szállodák közül öt a négycsillagos kategória követelményeinek felelt meg, míg egy szálloda az ötcsillagos kategóriába tartozott. 1. táblázat: Tervezett és tényleges forrásadatok (adatok forintban) Szállodák kódszáma 10 Támogatás (tervezett) Támogatás (tényleges) Banki hitel (tervezett) Banki hitel (tényleges) Saját forrás (tervezett) Saját forrás (tényleges) 01 NY-D 560 000 000 560 000 000 1 060 000 000 1 060 000 000 504 000 000 509 070 000 02 K-D 382 448 000 374 200 000 1 529 793 000 1 484 715 000 637 414 000 637 414 000 03 NY-D 600 000 000 600 000 000 1 657 511 000 2 048 122 000 752 503 000 758 729 000 04 É-A 303 800 000 301 942 000 1 201 533 000 1 191 007 000 520 000 000 520 000 000 05 K-M 504 000 000 504 000 000 1 008 000 000 1 078 400 000 504 000 000 504 000 000 06 NY-D 330 000 000 330 000 000 1 320 000 000 1 884 795 000 550 000 000 910 599 000 Összesen: 2 680 248 000 2 670 142 000 7 776 837 000 8 747 039 000 3 523 927 000 3 895 812 000 Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján. A négycsillagos szállodák beruházási költségei átlagosan 2,46 milliárd, míg az egy darab ötcsillagos szálloda 3,24 milliárd forintba került. A szállodaiparra jellemzı magas beruházási költségekre való tekintettel, a támogatások és a saját források bevonása mellett jelentıs összegő hitelfelvételre kényszerültek. A tervezett bankhitelek értéke 7,77 milliárd forint volt, azonban ténylegesen 8,74 milliárd forint hitelfelvételre került sor. A hitelek összege a beruházás összköltségének 58 százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ezek után nem volt meglepı, hogy a hitelek futamideje 120-191 hónap közötti idıintervallumban helyezkedett el. A banki hitelek átlagosan 12 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban a magas hitelösszegek mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését. Az újonnan épült szállodáknál minden esetben a mérleg szerinti eredmény negatív, vagyis a szállodák a beruházást követı elsı éveikben veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetı a magas adó- és járulékterhek. A foglalkoztatotti létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. Az adófizetési kötelezettségek (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a bérjárulékok alakulását 10 A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott magyarországi régió megnevezését is. É-A = Észak-Alföld, NY-D = Nyugat-Dunántúl, K-D = Közép-Dunavidék, K-M = Közép-Magyarország. 11

vizsgálva, az újonnan épült szállodák teljes beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján. 2. tézis Támogatás nélkül a beruházás magas költségeire tekintettel a beruházás megvalósítása igen kockázatos, a szálloda eladósodottságához vezethet, amely elsısorban az ötcsillagos szállodákat érinti. A tézis bizonyításához egyrészt a Széchenyi Terv keretében felépült szállodák magas beruházási és fejlesztési hitelei szolgáltatnak alapot, másrészt a hazánkban mőködı szállodák csillagkategóriák szerinti vagyoni helyzetének vizsgálata. A Széchenyi Terv keretében felépített szállodák ahhoz, hogy a beruházást megtudják valósítani, a beruházás több mint 50 százalékát kitevı hitelfelvételre kényszerültek. A legnagyobb összegő hitelfelvétel az 5 csillagos szálloda építéséhez kapcsolódott, ahol az ingatlan építésének költségigénye 26,8 százalékkal haladta meg a tervezett kiadást, míg gépek, berendezések vásárlására közel háromszorosát költötték a tervezettnek. A beruházás forrásigénye összességében több mint 47 százalékkal lépte túl a tervezett kiadásokat. A költségek fedezetére az eredetileg tervezett hitelösszegnél 42 százalékkal több hitel felvételére kényszerültek. 11 Az üzembehelyezést követı éveket tekintve csak a bankhitel kamata meghaladta a beruházás összértékének 2,3 százalékát. A magas kamatteher is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgált idıszak minden egyes évét negatív mérleg szerinti eredménnyel zárják. A költségvetési támogatás ellenére, az üzembehelyezést követı elsı évek nem voltak finanszírozási problémáktól mentesek. Az egyedi esetek vizsgálatán túl, a hazai szállodaipar eszköz és forrásszerkezetének alakulása, több mint 10 év 1995-2006 idıintervallumában került elemzésre. Az eszközök és források összhangjának minısítése érdekében a vizsgálat kiterjedt arra, hogy a saját és hosszú lejáratú idegen tıke mennyiben nyújt fedezetet a befektetett eszközökre vonatkozóan. A négycsillagos szállodák esetében a fedezet biztosított volt az egy éven túl lejáró eszközök finanszírozásához, és csak az utolsó években tapasztalható egy enyhe visszaesés. A tıkeáttétel mutató alapján a három- és négycsillagos szállodák értékei a legkedvezıbbek. Az ötcsillagos szállodák esetében a legkritikusabb idıszak a 90-es évek 11 A hiteltörlesztésre vonatkozó feltételként jelölték meg a 2,5 év moratóriumot, majd a 20 százalékos balloon-nal évenként növelt összeget. 12

közepe és a 2002-es (ekkor épült a Széchenyi Terv által támogatásban részesült szálloda), 2003-as év, amikor a mutató értéke oly magas volt, ami már megkérdıjelezte azt, hogy a vállalkozás képes-e adósságait teljesíteni. Mindezen eredmények tükrében további elemzések elvégzése vált szükségessé. 1. ábra: Nettó eladósodottság aránya 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Nettó eladósodottság aránya 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra A nettó eladósodottság vizsgálata során a kötelezettségek értékét a kintlévıségekkel csökkentve, értéke arra ad választ, hogy mindezt a saját tıke milyen arányban fedezi. Az értékek alakulása megerısítette az elızı vizsgálatok eredményeit, amely szerint az ötcsillagos szállodák eladósodottsága a kritikus érték körül mozog, a kötelezettségekre a saját tıke már nem nyújt fedezetet, veszélyeztetve a szálloda mőködését, piacon való fennmaradását. 3. tézis A fejlesztésekhez nyújtott vissza nem térítendı támogatások rövidtávon belül kiszámítható, megbízható adó- és járulékbevételeket biztosítanak. A vissza nem térítendı támogatások megtérülése mind az újonnan épített, mind pedig a már meglévı, de rekonstrukcióra, fejlesztésre szoruló szállodák vonatkozásában vizsgálatra kerültek. Az újonnan épített szállodák esetében a 17 százalékos költségvetési támogatással aktivizált magántıke több mint 15 milliárd értékő fejlesztést indukált, amely új munkahelyeket teremtett, és így a foglalkoztatottak után befizetett bérjárulékok és adók a költségvetés bevételét gyarapították. Mindezen túlmenıen a helyi önkormányzatok számára is új bevételi forrásokat jelentettek. Az adófizetési kötelezettségek (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek) továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva, az újonnan épült szállodák beruházási költségei 13

több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 17 százalékát kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettségek alapján. 2. táblázat: Megtérülési idı (adatok e Ft-ban) Megnevezés Üzembe helyezést követı év adatai Bérjárulékok 12 424 177 000 Központi adófizetési kötelezettség 13 22 815 000 Helyi adófizetési kötelezettség 14 145 661 000 Adó és járulékbefizetési kötelezettség összesen 592 653 000 Forrás: Saját számítás a 2006. évi hatásvizsgálati adatlap alapján. A Széchenyi Terv támogatásának keretén belül összesen két szálloda felújítására, bıvítésére amelybıl egy háromcsillagos, és egy négycsillagos került sor. A gyógy- és wellness szállodák rekonstrukciója három fı forrásból valósult meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, és saját forrásból. A felújított szállodák esetében a többlet adóbefizetési kötelezettségek (társasági és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a többlet bérjárulékok alakulását vizsgálva a támogatási összeg két év után megtérül, míg a felújítás teljes összköltsége várhatóan több mint 8 év alatt térül meg a fennálló viszonyokat feltételezve (szobakapacitás-kihasználtság, szobaárak). 4. tézis Magyarország idegenforgalmi keresletében kulcsfontosságú tényezıvé lép elı az egészségturizmus felértékelıdése a hıforrásokra épülı szállodaipar hazánk egyik kulcsiparága lehet. A szakirodalom alapján jellemzıen az újonnan épülı, de lassan megtérülı beruházások tudják ezen fı célkitőzést szolgálni. A hazai viszonyok alapján azonban a meglevı létesítmények fejlesztése lehet a hatékonyabb, célravezetıbb megoldás. A Széchenyi Terv támogatáspolitikája felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy szálloda építése több milliós értékő beruházással valósítható meg, ugyanakkor megtérülése évtizedeket vesz igénybe. A turizmust nem lehet csak számokkal értékelni, az adott ország természeti adottságaitól, elhelyezkedésétıl, kulturális értékeitıl nem lehet (szabad) eltekinteni, azonban mindenképpen kell lennie olyan mutatónak, mértékegységnek, amely 12 Bérjárulékok (TBJ, EHO, Munkaadói járulék, Szakképzési hozzájárulás, Egyéb bérjárulékok). 13 Központi adófizetési kötelezettség (Társasági adófizetési kötelezettség, Osztalék adófizetésikötelezettség, ÁFA). 14 Helyi adófizetési kötelezettség (Iparőzési adó, Idegenforgalmi adó, Egyéb kommunális adó). 14

választ ad arra vonatkozóan, hogy érdemes-e újabb nagyobb volumenő beruházásokat megvalósítani. A kérdés megválaszoláshoz a hazai szállodák és szálláshelyek adatbázisát hasonlítottam össze az Európai Unió egyes tagországainak adataival. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a top 11-ben helyet foglaló országok mellett a szomszédos Szlovákia és Szlovénia adatai kerültek elemzésre. A szállodák és szálláshelyek telítettségre vonatkozóan az egy km 2 -re jutó szállodák és szálláshelyek számának vizsgálatára került sor. Magyarország esetében egy km 2 -re 0,022 szálloda és szálláshely jut, így ezen eredménnyel megelızzük szomszédos országainkat. Önmagában ezen eredménybıl még nem lehet messzemenı következtetéseket levonni, így szükségszerő a vendégéjszakák számának összehasonlítása is. A turizmus teljesítményét a leggyakrabban, az igénybe vett vendégéjszakák számával mérik, és ezen a területen Lengyelország, Svédország és Portugália is megelızi hazánkat, holott kevesebb kereskedelmi szálláshellyel rendelkeznek. Szálláshelyeik számát tekintve Spanyolország és Franciaország 15 csak kismértékben rendelkeznek több szálláshely kapacitással, azonban a vendégéjszakák számát tekintve a rangsorban második és negyedik helyen állnak. 15 Franciaország a világ elsı, míg Spanyolország a világ második turisztikai célországa, piaci részesedésük a világ turizmusából 9,8 illetve 6,9 százalék. Magyarország a rangsorban a 18. helyen áll, piaci részesedése 1,6 százalék (Organización Mundial del Tourismo Datos y cifras, Edición [2005] www.world tourism.org). 15

3. táblázat: Szállodák és szálláshelyek száma km 2 - ként Ország 16 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 IT (1) 0,113 0,113 0,112 0,111 0,110 0,110 0,111 0,111 0,111 0,111 0,111 ES (2) 0,021 0,188 0,015 0,015 0,032 0,032 0,032 0,033 0,033 00,34 0,035 DE (3) 0,106 0,108 0,109 0,109 0,108 0,107 0,107 0,106 0,105 0,103 0,102 FR (4) 0,032 0,032 0,031 0,030 0,030 0,030 0,030 0,030 0,028 0,029 0,030 PL(9) 0,003 0,004 0,003 0,005 0,004 0,004 0,004 0,005 0,005 0,006 0,007 SE(10) 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,004 0,003 0,003 0,004 0,004 PT (11) 0,018 0,018 0,019 0,018 0,019 0,019 0,019 0,020 0,020 0,021 0,021 HU (16) 0,016 0,018 0,018 0,019 0,019 0,020 0,021 0,023 0,024 0,020 0,022 SK(19) 0,009 0,010 0,008 0,011 0,011 0,011 0,012 0,015 0,017 0,018 0,018 SI (20) 0,015 0,020 0,020 0,020 0,020 0,022 0,019 0,019 0,019 0,017 0,017 EU 27 0,045 0,045 0,045 0,045 0,045 0,046 0,046 0,046 0,046 0,046 0,044 Forrás: Eurostat Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat Tourism Statistical pocketbook (1995-2005), KSH 1995-2006, továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek (1995-2006) felhasználásával készült. Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó vendégérkezések számát tekintve még inkább igazolódni látszik az a feltevés, amely szerint a meglevı szállodák fejlesztését kell elıtérbe helyezni, ugyanis azon országok, amelyek Magyarországnál alacsonyabb egy km 2 -re jutó szállodák és szálláshelyekkel rendelkeznek Lengyelország, Svédország, Portugália a vendégérkezések száma tekintetében is messze meghaladják hazánk értékeit. Ugyanezen tendencia figyelhetı meg a közel azonos számú szálláshellyel rendelkezı Spanyolország és Franciaország tekintetében is. 4. táblázat: Az egy szállodára és hasonló szálláshelyre jutó külföldi és belföldi vendégérkezések száma (fı) Ország 17 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 ES (2) 3 591 4 085 5 532 6 073 3 610 3 640 3 660 3 578 3 656 3 840 4 011 FR (4) 3 789 3 858 4 126 4 484 4 974 5 249 5 079 5 096 5 317 5 548 5 456 PL(9) 6 270 6 027 5 504 4 879 3 791 5 001 4 909 4 815 4 871 4 515 4 785 SE(10) 6 174 6 140 6 006 6 452 6 667 6 841 6 669 7 457 7 315 7 157 7 449 PT (11) 4 227 4 352 4 553 5 128 5 182 5 328 5 274 5 129 4 974 5 187 5 283 HU (16) 2 189 2 009 1 972 2 392 2 394 2 458 2 416 2 276 2 202 2 768 2 872 Forrás: Eurostat Tourism in the enlarged European Union, Staistics in focus, 13/2005, Eurostat Tourism Statistical pocketbook (Data 1995-2005), KSH 1995-2006, továbbá a felsorolt országok statisztikai évkönyveinek (1995-2006) felhasználásával készült. 16 Az országok neve mellett a zárójelben feltüntetett számok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján felállított rangsort tükrözik. 16

A hipotézis igazolását támasztja alá az a tény, hogy a hazánkban mőködı szállodák száma az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett. Amíg 1995-ben 567 szállodát tartottak nyílván, addig 2006-ra a közel 47 százalékos növekedés eredményeként 837 szálloda szolgált pihenésre. Kedvezı tendenciaként figyelhetı meg a magasabb csillagfokozatú szállodák irányába való elmozdulás. Amíg 1995-ben mindösszesen öt szálloda rendelkezett a legmagasabb csillagkategóriába való besorolással, addig alig több mint 10 évvel késıbb ez a szám már a 3,4-szeresére növekszik. A legmagasabb csillagfokozatú szállodákban a külföldi vendégek aránya dominál, azonban ezen elınyös helyzetet csak részben tudjuk kihasználni, ugyanis a külföldi vendégforgalom erısen koncentrált, a vizsgálatokból az derült ki, hogy két turisztikai központot ismernek, Budapestet és a Balatont. 5. tézis A három- és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb az ötcsillagos szállodákkal szemben. A három- és négycsillagos szállodák vagyonszerkezetét és gazdasági hatékonyságát tekintve a háromcsillagos szállodák magasabb csillagkategóriába való átsorolásának kedvezhet a négycsillagos szállodák dinamikusan növekvı vendégforgalma és a szobakihasználtság kedvezı tendenciájának alakulása. A vállalkozás vagyoni helyzete mellett, annak hatékonyságának vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy döntést lehessen hozni, mely csillagkategóriába tartozó szállodák fejlesztésére érdemes többet áldozni, a kereslet figyelembe vétele mellett. A vagyoni helyzet vizsgálata során mind az eszközszerkezeti, mind a forrásszerkezeti mutatók elemzésére sor került. A hatékonyság szempontjából a legjellemzıbb forrásszerkezeti mutatók vizsgálatával igazolható a tézis, miszerint a három és négycsillagos szállodák fejlesztése lehet a legcélszerőbb, az ötcsillagos szállodákkal szemben. A forrásszerkezeti mutatók vizsgálata során az eszközszerkezeti mutatókhoz hasonlóan az elemzés a tendenciaszerő változásokra terjedt ki. A saját és idegen források arányára vonatkozóan nem lehet egyértelmően állást foglalni, hogy mely érték tekinthetı kizárólag elfogadhatónak, azonban a saját tıke arányának fokozatos növekedése az idegen forrásokkal szemben egyértelmően kedvezınek mondható. A mutatók értékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2000-es évtıl a négycsillagos szállodák körében nagyarányú fejlesztések valósultak meg, a szállodák száma 2006-ra a duplájára emelkedett (országos átlag 16 százalék). 17

2. ábra: Tıkeellátottság aránya 1,00 Tıkeellátottság aránya 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra A szállodák csillagkategóriák szerinti besorolása alapján vizsgálva a vagyon összetételét megállapítható, hogy a forrásokon belül a saját tıke aránya az ötcsillagos szállodák esetében a legalacsonyabb (30 százalék), szemben a három- és négycsillagos szállodák (50 százalék feletti) értékeivel. A saját tıke aránya mindhárom csillagkategória esetében 1999- ig egyenletes ütemő növekedést mutatott, majd 2000-tıl értékük csökkent. Az ötcsillagos szállodák esetében volt a legszembetőnıbb a csökkenés, 2002-ben és 2003-ban a saját tıke aránya több mint a felére esett vissza. Az ötcsillagos szállodák esetében a vizsgált idıintervallum több mint felében (7 év) veszteségesen gazdálkodtak. A legnagyobb mértékő negatív eredményt 2003-ban érték el (641 millió Ft), amely elsısorban az újonnan épült szállodák alacsony vendégforgalmára vezethetı vissza. A saját tıke szerkezetének további elemzése során az eredménytartalék aránya mutató az elızı évek eredményeinek és veszteségeinek a saját tıkéhez viszonyított arányát mutatja vizsgálatára került sor. 3. ábra: Eredménytartalék aránya 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 Eredménytartalék aránya 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos Forrás: Saját ábra 18

Az ötcsillagos szállodák esetében mutatatta a legrosszabb értéket, a vizsgált idıintervallumban értéke mindvégig negatív volt. A négycsillagos szállodák esetében volt a legkedvezıbb a mutató értéke, amely jelzi, hogy hosszútávon eredményesen gazdálkodnak. A vagyon szerkezetének elemzése mellett a gazdasági hatékonyság vizsgálata nélkülözhetetlen a vállalkozás eredményességének megítéléséhez. A szállodaiparra jellemzı, hogy összes bevételük több mint 90 százalékát az értékesítés nettó árbevétel adja, így a bevétel alakulásának vizsgálata kiemelten fontos. Az eszközarányos árbevétel megmutatja, hogy milyen mértékben használja ki a vállalkozás az eszközeit, az eszközök átlagosan hányszor fordulnak meg egy adott idıszak alatt a realizált nettó árbevételben. A legjobb értéket a háromcsillagos szállodák realizálták, ugyanis 100 Ft lekötött eszközzel átlagosan 55 Ft eredményt értek el. Az eszközök eredményhozama az ötcsillagos szállodák esetében mutatja a legalacsonyabb értéket. Ennek oka az igen magas értékő eszközállományban keresendı. A vagyonszerkezeti mutatók elemzésekor látható volt, hogy csillagkategóriánként jelentısen eltér az eszközök állománya. A saját tıke fordulatszáma megmutatja, hogy a bevételbıl hányszor térül meg a saját tıke. A vállalkozásba fektetett egységnyi tıke az ötcsillagos szállodák esetében a 2002- es és 2003-as év tekinthetı kiemelkedınek. Az ötcsillagos szállodák tıkeszerkezetének ismeretében ez nem tekinthetı egyértelmően pozitív eredménynek. Amíg a három- és négycsillagos szállodák esetében mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a saját tıke dinamikusan növekszik, addig ezzel ellentétben az ötcsillagos szállodáknál igen erıteljes az ingadozás. A háromcsillagos szállodák viszonylag kedvezı értékei elsısorban abból adódnak, hogy alacsony saját tıkével rendelkeznek, és a vizsgált idıszak elsı két évét leszámítva pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárják az éveket. Tendenciájában vizsgálva a háromcsillagos szállodák teljesítménye igen egyenletes, és ugyanez jellemzi a négycsillagos szállodákat is. Az értékesítés nettó árbevétele a három- és négycsillagos szállodák esetében egyenletesen növekszik, ezzel szemben az ötcsillagos szállodák esetében a bevétel alakulása teljes egészében (arányaiban) illeszkedik az elmúlt 11 év szobakihasználtságának százalékos értékeihez. A költségek alakulását illetıen ugyanezen tendencia figyelhetı meg, annyi különbséggel, hogy a költségek ingadozása jóval kisebb mértékő, mint a bevételeké. A szállodák költségszerkezetére jellemzı, hogy viszonylag magas fix költségekkel rendelkeznek, így a vendégszám és az eltöltött vendégéjszakák alakulása a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentıséggel bír. Az értékesítés bevételének és a költségek arányának vizsgálatához a költségarányos árbevétel mutatató elemezésére került sor. A mutató az összes költséggel 19

elérhetı árbevételt mutatja; azt, hogy a vállalkozás egységnyi költségráfordítással hány egységnyi árbevételt tud elérni. A költségek növekedésének ütemétıl elmarad a bevételek növekedése, így a költségarányos árbevétel mutató értéke romlott. A legnagyobb volumenő romlás az ötcsillagos szállodák esetében következett be, de ugyanakkor pozitív tényként említhetı, hogy 2004-tıl kismértékő javulás figyelhetı meg. Az eredményarányos árbevétel azt mutatja meg, hogy 100 forint eredmény realizálásához hány forint árbevételt kell elérni. A mutató kizárólag csak akkor értelmezhetı, amikor az eredménykategória értéke pozitív. Ezért az elemzéshez az üzemi (üzleti) tevékenység eredménykategória került kiválasztásra. A mutató értéke akkor kedvezı, ha értéke minél kisebb. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke 1999- ig egyenletesen alacsony volt 1995 és 1998, majd 2001 és 2003 közötti idıszakban kedvezıbb értéket mutatott, mint az ötcsillagos szállodáké, vagyis a bevételek értékei nagyobb mértékben növekedtek, mint ahogyan a költségek és ráfordítások. Az ötcsillagos szállodák esetében 1999-ben és 2000-ben, illetve 2004-tıl kedvezıbbek az eredmények a négycsillagos szállodákhoz viszonyítva. Az eredményarányos árbevétel ingadozása a költségarányos árbevétel mutatónál ismertetett okokra vezethetı vissza. 6. tézis A szállodák nyereséges gazdálkodásának meghatározó feltétele a minıségi szolgáltatás irányába való elmozdulás. Magyarország adottságait figyelembe véve ez leginkább a négycsillagos szállodák körében realizálható, az alacsonyabb vagy ennél magasabb szolgáltatást biztosító létesítményekkel szemben. A tézis igazolására a szállodák gazdálkodására vonatkozó legjellemzıbb jövedelmezıségi mutatókat tekintjük át. A jövedelmi helyzet elemzése során a szállodák eredményének alakulása, és az azt befolyásoló tényezık kerültek vizsgálatra. A bevételarányos eredmény során vizsgálatra került, hogy az értékesítés nettó árbevétele és az egyéb bevételek mekkora hányadát képezik az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének. A vagyonszerkezet vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a szállodák eszközértékében igen magas arányt képviselnek az ingatlanok, így szükségessé vált az EBITDA mutató kiszámítása is, amely figyelmen kívül hagyja az eszközök elhasználódásából adódó eredményt csökkentı tételt. A négycsillagos szállodák esetében a mutató értéke ugyan csökkenı, de összességében kiszámíthatóbb, és így kedvezıbb képet mutat, mint az ötcsillagos szállodáké. Az ötcsillagos szállodák esetében a vendégforgalomnak a legkisebb mértékő csökkenése az eredmény nagymértékő csökkenéséhez vezet. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a vizsgált idıszak utolsó éveiben eredményesen gazdálkodnak, így a legjobb eredményt tudták felmutatni. 20