Pszichológiai elméleti alapok

Pszichológiai elméleti alapok CSORDÁS GEORGINA CSORDAS.GEORGINA@UNI-ESZTERHAZY.HU 2019.

A tantárgy követelménye Kollokvium (írásbeli teszt formájában)

Irodalmak Estefánné V. M. Hatvani A. Taskó Tünde: A tanári tevékenység pszichológiai alapjai http://p2014-26.palyazat.ektf.hu/public/uploads/12-tanaritevekenyseg_55e9c5e15a508.pdf 19-115.o

Irodalmak Estefánné Dr. V. M., Hatvani A., Taskó T.: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001. Tóth László:Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó, Debrecen 2000. 8-13,60-67, 71-97. Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_ pszichologiaba/index.html 16-37, 297-404.

Miről lesz szó? Pszichológia története Pszichológiai irányzatok Érzékelés és észlelés Figyelem Tanulás Emlékezet Képzelet Kreativitás Intelligencia Gondolkodás Motiváció Érzelem Kommunikáció Szocializáció

A pszichológia fogalma Görög eredetű szó Psziché = lélek, értelem, szellem Logosz = tan, tudomány lélektan, a lélek tudománya A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja.

A pszichológia területei ALAPTUDOMÁNY TERÜLETEK ALKALMAZOTT TERÜLETEK Általánoslélektan Fejlődéslélektan Személyiséglélektan Szociálpszichológia Biológiai pszichológia Kognitív pszichológia Pedagógiai pszichológia Munkapszichológia Klinikai pszichológia Reklámpszichológia Kriminálpszichológia Művészetpszichológia Gazdaságpszichológia Politikai pszichológia Sportpszichológia stb.

A pszichológia módszerei Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása Megfigyelés Introspekció Extrospekció Kísérlet Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).

A pszichológia módszerei Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása Kikérdezés Interjúk Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű) Skálák (2,5,7,9 fokú) Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

Egy kis pszichológiatörténet A PSZICHOLÓGIÁNAK HOSSZÚ ELŐTÖRTÉNETE, S NAGYON RÖVID TÖRTÉNETE VAN. (EBBINGHAUS)

Filozófiai gyökerek Görög filozófusok: Platón (ie. 427-347) idealista felfogása (az ember észlény, veleszületett ideák) a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan természetű; a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy; ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia.

Filozófiai gyökerek Görög filozófusok: Arisztotelész (ie. 384-324) materialista szemlélet (az ember biológiai lény, tudása tapasztalatokból ered) a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszervből származó információt asszimilálja; a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadádásának képességével; képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés; az agy a tudat szerve;

Újkori tudományosság, filozófia 2 fő irány Racionalisták Deduktív (levezetés az általánosból az egyesre) Velünk született eszmék (nativizmus) Gondolkodás, logikai, matematikai Pl. Descartaes - interakcionista dualizmus (a test és a lélek különálló, de van közöttük kapcsolat beszélgetnek ) Empiristák Induktív (gyakori eseményekről tényekre, általánosra következtetni) Asszociáció szerepe a gondolkodásban Pl. Locke Tabula rasa 13

Fordulópont: a XIX.század fontos fejleményei Idegfiziológiai kutatások Pozitivizmus Darwini elmélet Érzékletek tanulmányozása

Pszichofiziológiai előzmények Whytt feltételezte, majd Legallois bizonyította, hogy a reflexműködések központja a gerincvelő Szokolov és Pavlov a fiziológiai reflexfogalmat a viselkedés általános elvévé emeli egy átfogó pszichológiai rendszert épít a reflex jelenségére

Az agyi lokalizáció kérdése Gall: koponyadudorok tana (frenológia): lelki jelenségek a szürkeállományhoz kapcsolódnak Broca: a beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) motoros afázia. Wernicke: beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) szenzoros afázia.

Evolúciós elmélet Charles DARWIN (1832-1920) A szaporodás mechanizmusai apró lépésekben változatokat hoznak létre az egyedekben variáció Ezek közül azonban hosszú távon csak a rátermettebbeknek van esélyük, hogy tulajdonságaikat átadják a következő generáció szelekció A tulajdonságok átvitelét, megőrzését az öröklési mechanizmusok biztosítják - öröklés

Érzékletek tanulmányozása Ingerküszöb E. H. Weber (1795 1878) anatómus és fiziológus: nem minden inger kelt érzetet, csak akkor lesz érzet, ha átlép egy bizonyos küszöböt: abszolút küszöb Inger-érzéklet erősség kapcsolata Ez az első pszichofizikai törvény, amelyet Theodor Fechner (1801 1887) matematizált. Az inger növekedésnek arányosnak kell lenni az érzetnövekedéssel. (2 grammos súlyt 1 grammal növelve változást tapasztalunk, 2 kilogrammot 1 grammal növelve ezt nem tapasztaljuk.) Tapasztalat szerepe

A modern tudományos pszichológia megszületése Wilhelm Wundt (1832-1920) Első pszichológiai laboratórium Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879 Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten 1899-ben, alapítója: Ranschburg Pál

Pszichológiai irányzatok

A korai kísérleti lélektan Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel. Szerintük a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv, emlékezet, gondolkodás) nem tanulmányozhatók kísérletileg. Elementarista Tudatlélektan Introspektív

Problémák Az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják. Hogyan lehetne tudomány a pszichológia? módszerek fejlesztése: kísérleti módszer bevezetése, kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása, képzett kísérletvezető személyek.

Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1939) A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne Módszer: szabad asszociáció

Pszichoanalízis Lelki élet topográfiája: Tudatos Tudatelőttes A tudat előszobája Tudattalan

Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958) 1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya) Amerikában jön létre Objektívvé akarja tenni a pszichológiát Elutasítja az introspekció módszerét, az viselkedés vizsgálható, a tudat nem (fekete doboz) Ingerek és a válaszok közötti (S-R pszichológia) függvénykapcsolat vizsgálata Környezetelvűség jellemzi

Alaklélektan (Gestalt pszichológia) Atyja: Max Wertheimer 1910-es évek, Németország Az egész több, mint a részek összessége. Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben >a szervező elveket kell feltárni A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) >a mai kognitív pszichológia gyökerei Jelentős alakjai:kurt Lewin, Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia Carl Rogers (1902-1987) 1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság Harmadik erőirányzat Fenomenológiai (leíró pszichológia) irányzat Emberközpontú pszichológia pozitív emberkép Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia

Kognitív pszichológia Noam Chomsky (nyelvész) 1950-es években indul útjára A mentális folyamatokat kutatja Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja Kulcsszava: a mentális reprezentáció Az ember alapvetően egy tudós megérteni, értelmezni, anticipálni és kontrollálni személyes világot

Érzékelés és észlelés

Az érzékelés (szenzáció) fogalma A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása >magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

Az analizátorok általános felépítése Receptor Érzőidegpálya Megfelelő agykérgi központ Inger Ingerület Érzéklet (pszichikus jelenség)

A receptorok osztályozása (Sherrington) Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján Exteroceptorok Telereceptorok (látás, hallás) Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.) Az ingerforrás jellege szerint Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák) Mechanoreceptorok Thermoreceptorok kemoreceptorok Interoceptorok Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés) Viszceroceptorok (szervi)

Az érzékleti modalitások Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom) Propriocepció

A küszöbök fogalma Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség, amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk. Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

Látás Környezeti ingerek 75-80%-a vizuális eredetű Érzékszerv: szem Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám) 400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre

A színlátás Szín: a fény hullámhosszúsága adja Jellemzői: világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága) Kb. 100-120 hullámhossz különbség - 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük

A retina: csapok és pálcikák A retina receptorsejtjei: csapok és pálcikák, fotopigmenteket tartalmaznak Pálcika: kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás világosság, mozgás kódolás Csapok: nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás Pálcikák Csapok Látóideg

Fényérzékelő sejtek Csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt) Pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban Számszerűen ~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és ~ 5 millió csap (szín-látás) ~ 125 millió látóideg

A hallás Érzékszerv: fül Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed) 16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni

Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján: Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk. halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van. A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz. A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok. A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

Corti - féle szerv

Szaglás Érzékszerv: orr, szaglóhám (2,5cm 2 ) Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák A szagok száma: kb. 60.000 Megnevezés :konkrét dolgokhoz kötve Nők jobbak! Adaptáció

Ízlelés Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db) Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén) Íz+illat= zamat

Bőrérzékletek Tapintás (mechanoreceptorok)- nyomásváltozás Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)-hőváltozás Fájdalom- intenzív, szenzoros diszkonform érzés

Fájdalomérzékelés Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű. Megkülönböztethetünk még: Akut fájdalom: rendszerint betegségekhez, sérülésekhez vagy műtétekhez kapcsolódik. lehet gyenge és igen erős is. Akut fájdalomnál pontosan tudjuk, hol van a sérülés és a kiváltó ok megszüntetés után általában elmúlik. Krónikus fájdalom: Rendszerint 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról.

Egyensúlyérzékelés

Az észlelés funkciói Lokalizáció Felismerés

Lokalizáció Figura-háttér Perceptuális organizáció elvei Távolság- és mélységészlelés Mozgásészlelés

A perceptuális organizáció elvei Hasonlóság elve Közelség elve Jó folytatás elve Zártság elve

Távolság- és mélységészlelés Monokuláris jelzőmozzanatok Relatív nagyság Relatív magasság Takarás Lineáris perspektíva Levegő perspektíva

Binokulárisjelzőmozzanatok Akkomodáció Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései) Binokuláris parallaxis (2szem eltérő szögben lát)

Mozgásészlelés Látszatmozgás (a retinán álló kép) Film Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép) Relatív mozgás ( mintázott háttér) Abszolút mozgás ( sima háttér)

Észlelési konstanciák Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik. Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

A figyelem

A figyelem fogalma Az ingerek közötti szelektálás Reflektor metafora

Figyelem 1. A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. 2. Erőfeszítési folyamat mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. 3. Éber állapotot fenntartó folyamat hatékony készenlét az információk vételére.

A figyelem fajtái Szándék szerint -Szándékos figyelem -Önkéntelen (spontán) figyelem A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül felválthatják egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága. További formái: -Automatikus figyelem -Kitartó figyelem (éberség)

Szándékos figyelem Tudatosan irányított, szabályozott Mentális erőfeszítést igényel Minden fontosabb tevékenységhez szükséges Fenntartását segíti: a feladattudat a tervszerűség az önkontroll az érdeklődés

Önkéntelen figyelmet vált ki Hirtelen erős inger Szokatlan inger Újszerű inger Mozgó tárgy De befolyásolja az egyén belső állapota is Szükségletek, érdeklődés Korábbi tapasztalatok Általános fizikai állapot

Automatikus figyelem Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem Gyakorlás révén alakul ki Lehetővé teszi a figyelem megosztását

Kitartó figyelem Hosszú ideig fennálló Nagy mentális erőfeszítést igényel Befolyásolja: motiváció, elvárások, érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok Legnagyobb ellensége az idő

A figyelem sajátosságai Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2) Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat) Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani

A figyelem elméletei Kapacitásmodellek Broadbent: szűrőmodell Treismann: jelcsillapító rendszer Deutsch késői szűrő modell

Kapacitásmodell - Kahnemann mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések eltérő mértékű erőfeszítést igényelnek gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

Broadbent korai szűrő modellje A nem figyelt csatornán nincs további feldolgozás Jelentés feldolgozása és emlékezeti rögzítése I N P U T Szenzoros tár szűrő (fizikai jegyek alapján) memória

Treisman (1964) jelszint csillapító modell

A késői szűrés elmélet Deutsch és Deutsch (1963) a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része A feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik. : Az összes ingert földolgozzuk a jelentésüket is Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom

A tanulás

A tanulás meghatározása A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulás elengedhetetlen feltétele. A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.

A tanulás fajtái Milyen tevékenységben eredményez változást: Mozgástanulás Perceptuális tanulás Verbális tanulás Szándék szerint: Szándékos tanulás Spontán tanulás A külső hatás eredése szempontjából: Nem szociális és Szociális tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái Habituáció: Az ismétlődő inger megszokottá válik Autóduda Szenzitizáció: Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra Autóduda

Az imprinting Korai bevésődés Leírója: Konrad Lorenz Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant Öröklött magatartásforma Elemi, speciális tanulás Megerősítés nélkül Szenzitív periódus Kulcsinger Főként a szárnyasokra jellemző

Klasszikus kondicionálás Pavlov Kutyákkal végzett kísérleteket Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)

Kondicionálás előtt Feltétlen inger (étel) Semleges inger (csengő) Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz (nyáladzás) Nincs válasz Kondicionálás után Feltételes inger (csengő) Tanult kapcsolat Feltételes válasz (nyáladzás)

A klasszikus kondicionálás fő jelenségei Generalizáció (általánosítás: ha hasonló az új inger a feltételes ingerhez) Diszkrimináció (elkülönítés: két hasonló inger megkülönböztetése) Kioltás (megerősítés hiányában) Spontán felújulás (új környezetbe helyezve)

Operáns kondicionálás Próba-szerencse tanulásból indul ki A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e )

Thorndike effektus törvénye (1898) A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe. Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

Az operáns kondicionálás B. F. Skinner Formálás A kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket is jutalmazzuk fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás

A megerősítés fogalma: Minden olyan esemény, amely egy válasz megjelenési valószínűségét növeli

A megerősítés formái Elsődleges megerősítés: alapvető biológiai szükséglet kielégítése (pl. éhség) Másodlagos megerősítés: olyan érzékleti inger, amely az elsődleges megerősítéssel egy időben, vagy azt megelőzően jelent meg és elnyert annak tanulást segítő erejéből (pl. az étel szaga) Folyamatos megerősítés: minden választ megerősítünk Részleges megerősítés: amikor nem minden választ erősítünk meg nagyobb válaszgyakoriság

Látens tanulás Lappangó tanulás A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg Tolman (1948): patkány kísérlet Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást

Komplex tanulás Tanulás kulcsa: mentális reprezentáció Mentális próba-szerencse Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép) Nem asszociációkon alapul

Szociális tanulás: A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás. Fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai.

Bandura: a személyiség szociális tanuláselmélete Hangsúlyozza a társ, mint modell jelentőségét a szocializációs folyamatban Kísérletekkel igazolja a társas tanulás jelentőségét Agresszív magatartás utánzásos tanulását vizsgálta legtöbbet

A szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás (identifikáció) Freud Interiorizáció (belsővé tétel)

Az emlékezet

Tárolás a hosszú távú memóriában Ebbinghaus felejtési görbéje 169 szólista, 13 értelmetlen szótag Különböző mértékű késleltetés után újratanulás Mérés alapja: mennyi időt vett igénybe az újratanulás

Emlékezeti tárak szenzoros tár érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint (vizuális, echoikus) 1-3 sec pillanatfelvételek RTM rövid távú memória korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc ismételgetés kiszorítás, elhalványulás munkamemória HTM hosszú távú memória korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter) Explicit emlékezet Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára) Epizódikus (önéletrajzi emlékezet) Implicit emlékezet Itt tároljuk a készségeinket

Az emlékezet alapfolyamatai Alapfolyamatok Kódolás Tárolás Előhívás

A kódolást elősegítő tényezők Ismétlések száma Szervezetünk és idegrendszerünk állapota Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.) Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

Konszolidáció A konszolidáció zavarai, nehézségei Interferencia: újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom) Retroaktív gátlás Proaktív gátlás

Tárolás (megőrzés a memóriában): szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb George Miller vizsgálatai

Az előhívást segítő tényezők A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága Az információk szervezése Ismétlés, újraszervezés Előhívási támpontokhoz való kapcsolás Kontextus hatás

Az előhívás két formája Felidézés Felismerés

A felejtés A felejtés okai Passzív Aktív Nyomelhalványulás Kontextusváltozás Interferencia Gátlás

Emlékezeti torzítások Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz) Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem) Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

Mnemotechnikai eljárások Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások Példák: Helyek Módszere (Szimonidész): memóriapalota Elmetérképek Mozaikszavak alkotása Rímalkotás

A képzelet

Pszichológiai alapja a képzet - a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: - a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja képzeleti kép belső reprezentáció - a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.

A képzeleti működés alapformái Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): produktív, reproduktív. Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ábrándozás, hallucináció, hipnagóg képek, álmodás.

Az álom szempontjából az alvás két szakasza REM (rapid eye movement) szakaszok gyors szemmozgás nonrem szakaszok 90-120 percenként váltják egymást

Lelki jelenség az álommunkát öt pszichés mechanizmus hajtja végre: Sűrítés (az álomban megjelenő személy több ismerős ember tulajdonságait egyesíti magába) Áttolás (a fontos jelentést hordozó elemek más személyre tevődnek át). Reprezentáció (a dramatizálás, képi megjelenítés). Szimbolizáció (jelképpel történő helyettesítés). Másodlagos megmunkálás (kerek egész, értelmes összefüggést mutató történetsorrá formálás).

A kreativitás

A kreativitás fogalma Definíció: a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll.

Kreativitáshoz szükséges képességek (Guilford, Torrance) Szenzitivitás Problémára való érzékenység (amit mások nem látnak meg) Fluencia Asszociációs gazdagság Sok ötlet Eredetiség Rugalmasság Szintetizálás Nagyobb és teljesebb gondolati körök Elaboráció Részletek kitöltése Struktúra

A kreatív ember jellemzői Cropley szerint: -Változatosságra törekvés -Merészség -Impulzivitás -Fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében -Nyitottság az új elképzelések iránt -Nonkonformizmus -A tekintély megkérdőjelezése -Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

Csíkszentmihályi: A kreatív személyiség A kreatív egyéniség arról ismerszik meg, hogy célja elérése érdekében képes szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, és bármivel boldogul, ami kéznél van. Genetikai prediszpozíció Érdeklődés, nyitottság, figyelem Tartományhoz való hozzáférés (szerencse) Szakértői körhöz való hozzáférés

A kreativitás szintjei (Taylor) Kifejező (expresszív) szint a produktum minőségétől független a kifejezés Produktív kreativitás befejezettség, teljesség Feltaláló (inventív) kreativitás ismeretlen összefüggések, régi új köntösben Újító (innovatív) kreativitás módosítás, tökéletesítés Teremtő (emergentív) kreativitás gyökeresen új produktum teremtése

Az alkotó folyamat lépései (Wallas) 1. Az előkészítés szakasza 2. A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz) 3. A megvilágosodási szakasz ( aha élmény) 4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

Kreativitás mérése Önjellemzés Mások által történő jellemzés Divergens gondolkodás mérése Életút vizsgálat Személyiségbeli összefüggések vizsgálata Példa: Szokatlan használat teszt

Az intelligencia

Az intelligencia megközelítései Szingularisták : az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza. Pluralisták : többféle egymástól független intellektuális képességünk van.

Szingularisták Wechsler: Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást. Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet -G-faktor (általános faktor) -S-faktor (speciális faktor)

Pluralisták I. Gardner: 7-féle értelmet különít el 1. Szóbeli 2. Logikai 3. Térbeli 4. Zenei 5. Kinetikus (mozgásos) 6. Interperszonális 7. Intraperszonális

Pluralisták II. Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete 1. Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása, új összefüggések megértése 2. Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet 3. Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet, probléma megközelítése/megoldási lehetőségei

Pluralisták III. Cattel: kétféle intelligenciát különít el 1. Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé. 2. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.

Az intelligencia mérése Simon és Binet, 1905 első intelligenciateszt IQ: Intelligenciahányados A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz IQ=Mentális kor/életkorx100 Átlagos IQ: 100

IQ Övezet >130 Kiemelkedő 120-129 Nagyon jó Intelligenciakvóciens IQ 110-119 Jó 90-109 Átlagos 80-89 Mentális retardáció 70-79 Határeset <69 Enyhe fokú értelmi fogyatékosság Alfred Binet, 1905

A gondolkodás

A gondolkodás fogalma Az emberi gondolkodás az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

Pszichológiai alapja a képzet Ismétlés (kreativitás) - a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: - a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja képzeleti kép belső reprezentáció - a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.

A fogalom A gondolkodás alapegysége Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

A fogalomalkotás lépései 1. a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele, 2. lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); 3. dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés), 4. főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása.

A fogalom két csoportja Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll Fogalmak elsajátítása: prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák), a mag tanulása (iskolai oktatás).

A gondolkodás és a logikai következtetések A szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész) főpremissza: Minden ember halandó. alpremissza: Szókrátész ember. következtetés: Szókrátész halandó.

Következtetési hibák Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót Példa: Minden madár repül Minden denevér repül Tehát minden denevér madár

Konvergens és divergens gondolkodás Konvergens gondolkodás összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: beállítódás az egyetlen megoldás irányába A konvergens gondolkodás jellemzői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége. mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Madagaszkár?

Divergens gondolkodás széttartó, elágazó gondolkodás: többirányú gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel feladatnak több megoldása lehet. A divergens gondolkodás jellemzői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; újszempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék. mit lehet csinálni egy fél téglával?

A problémamegoldó gondolkodás A probléma fogalma: van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa)

A probléma megoldó gondolkodás szakaszai 1. A probléma megértése 2. Tervkészítés 3. Kivitelezés 4. Ellenőrzés

A problémamegoldást befolyásoló tényezők Megoldási sémák algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Beállítódás Funkcionális rögződés

A gondolkodás műveletei Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés

A motiváció

A motiváció fogalma A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal

A motiváció alapfogalmai Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó mechanizmus a külső változó környezettel szemben Drive: a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje

Elsődleges vagy primer drive-ok Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás Salakanyagok ürítése Védekezésre irányuló Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság) Általános aktivitási drive

Másodlagos drive-ok Tanulás során alakulnak ki > minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.: pénz)

Motivációelméletek Drive-redukciós elmélet Arousalszint elmélet

A drive-redukció folyamata: Szükséglet Drive Aktivitás Cél Drive redukálása Aktivitás redukálása

Kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Arousalszint elmélet Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik egyénenként változó Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Kevés inger az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszint növelésére motivál ingerkeresés az optimális szintig

A motívumok természete szerint elkülönítjük: Biológiai motívumok Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási) Kíváncsiságmotívumok Ingerkeresés Kalandkeresés Manipuláció

Extrinsic és intrinsic motiváció Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.

Maslow motivációs elmélete Organizmus egységes egész Egyszerre több motiváció is működik Szükségletek hierarchia szerint rendeződnek Emberi szükségletek: Hiány szükségletek Fejlődési szükségletek/növekedési igények

Hiányszükséglet (alacsonyabbrendűek) Kielégítéséhez kell a környezet Kielégületlen: testi és lelki betegséghez vezethet Hiánymotivált viselkedést hoz létre Fejlődési szükséglet (humánspecifikusak) Pozitív irányú fejlődés Akkor, ha a hiányszükségletek kielégítettek

Szükségletek piramisa

Murray motivációs rendszere 27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított: 1. Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció) 2. Hatalom (pl.: dominancia) 3. A státusz védelme (pl.: védekezés) 4. A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás) 5. A társakkal való viszony (pl.: affiliáció) 6. Információcsere (pl.: megismerés)

Az érzelem (emóció)

Az érzelem fogalma A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki. Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)

Az érzelmek osztályozása Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek Tárgyuk szerint: - Intellektuális érzelmek - Erkölcsi vagy morális érzelmek - Esztétikai érzelmek Összetett érzelmek: bűntudat

Egyetemes vagy alapérzelmek Öröm Szomorúság Félelem Harag Undor Érdeklődés Meglepetés

Érzelmi állapotok Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

Érzelemelméletek James-Lang féle érzelem-elmélet Cannon-Bard féle érzelem elmélet Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet

James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán) érzelemelmélete Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz) érzelem inger arousal észlelése A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).

Cannon kritikája A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg) A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén) A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete autonóm arousal inger szubkortikális agyi területek emocionális élmény az agykéregben James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger más információk az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem?

A Schachter-Singer elmélet Ez az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza. Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást. A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt. Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,. De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.

Az érzelmi folyamat összetevői Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzdjünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek beindítása (cselekvéskészség). Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások. Érzelemkifejezés: testi változások. Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók.

Kognitív kiértékelés (Smith & Ellsworth) A helyzet kívánatossága A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége A helyzet bizonyossága A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni A helyzet felett érzett kontroll erőssége A helyzetben jelen lévő nem emberi erőknek tulajdonított beflyás

Fiziológiai válaszok Az érzelmek erős testi változásokkal járnak együtt. Például megy az utcán, és hírtelen elé ugrik egy nagy kutya. Az ember megijed, és közben a-valószínűleg a következő testi változásokat figyelheti meg magán: gyorsabb a szívritmus, fokozódik a légzésszám, izzad a tenyere, remeg a keze stb. Téves kiértékelés?

Kommunikáció

Mi a kommunikáció? Napjainkban: legáltalánosabb értelemben: információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje

Az emberi kommunikáció csoportosítása I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: 1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása 2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása 3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben 4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

Az emberi kommunikáció csoportosítása II. A közlő szándéka szerint: 1. szándékos (tudatos) 2. nem szándékos (ösztönös) III. Az alkalmazott jelrendszer szerint: 1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja 2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

Az emberi kommunikáció csoportosítása IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: 1. kognitív (gondolkodásra ható) 2. affektív-emocionális (érzelmekre ható) V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint: 1. közvetlen (szemtől szembe) 2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

Az emberi kommunikáció csoportosítása VI. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint: 1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás 2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

A METAKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE Minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem akaratlagos (indirekt), de amely a tartalmi kommunikációval szabályszerű összefüggésben áll. KOMMUNIKÁCIÓ NINCS METAKOMMUNIKÁCIÓ NÉLKÜL.

A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI Az emberi kommunikáció VERBÁLIS NONVERBÁLIS csatornákon zajlik

Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata reflexes, az inger jelenlétéhez kötött a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat a beszélő szándékai irányítják nagymértékben rugalmas produktív és kreatív kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Eszköze a nyelv. Hockett szerint (idézi Forgas, 1989) az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől. 1. A leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. 2. A nyitottság: az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni. 3. A hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. 4. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Jellemzői (a verbális kommunikációhoz képest): gyorsabb a küldése és fogadása kevesebb tudatos kontroll irányul rá kevésbé figyeljük hatásosabb

A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: 1. a társas helyzet kezelése, 2. én-megjelenítés, 3. az érzelmi állapotok közlése, 4. az attitűdök kommunikációja, 5. csatorna-ellenőrzés.

A társas helyzet kezelése 1. Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek pozitív vagy negatív reakciónkat növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb. 2. Az érintkezések kezdeményezése és befejezése. Ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul

Az én bemutatása Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk a képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni. Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek nonverbális jelzések.

Érzelmi állapotok kommunikációja Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak. + Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket.

Az attitűdök kommunikációja A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni. A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat. Más, ideiglenes attitűdöket, kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon közlünk. Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában különböző erőssége van.

Csatornavezérlés A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciója. Annak irányítása, hogy egy csoportban hogyan zajlik a verbális kommunikáció. A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen koordináltnak kell lennie.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI Mimika Tekintet Paralingvisztika, vokális jelzések Mozgásos csatornák: Gesztusok Testtartás Proxemika (térközszabályozás) Kulturális szignálok

MIMIKAI KOMMUNIKÁCIÓ (Ekman) Öröm Szomorúság Meglepetés Félelem Harag Undor Érdeklődés

KOMMUNIKÁCIÓ A TEKINTET RÉVÉN A tekintet hiánya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmünkről A tekintet fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában Pupillák: észleljük a pupillaméret változásait, következtetünk belőle! (pl. vonzóbb a tág pupilla) Vizuális egyensúly: különféle szabályok irányítják Agresszió és dominancia kifejezése a tekintetben

PARALINGVISZTIKA,VOKÁLIS JELZÉSEK Minden vokális jelzés, ami nem beszéd, paralingvisztikai jelzésnek tekinthető. Hangerő Hangszín Hangsúly Intonáció Beszédtempó Szünetek szabályozó funkciót tölt be A hangból megállapítható: a beszélő nemét, életkorát, természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes

MOZGÁSOS (AKCIÓS) KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK Gesztusok a kezek, karok; a fej mozgása A beszéd közben használt gesztust GESZTIKULÁCIÓNAK nevezzük NORMÁK ISMERETE Jellemzőek a nemi különbségek! A gesztusok erősen kultúrához kötöttek. Embléma: független, világos jelentéssel bíró gesztus. Személyes különbségek is jelentősek.

ÉRINTÉS Érintés kapcsolattartó funkciója elsődleges (szerelmi kapcsolat, csecsemő, súlyos beteg, haldokló) Világos társas szabályok irányítják, hogy ki, mikor, hol és kit érinthet meg. Intimitást fejez ki legtöbbször Jelenthet dominanciát Férfiak és nők különbözően reagálnak rá Leggyakrabban rituálisan jelenik meg

Testtartás A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi) A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: egyenes, álló: összhang, határozottság, kihúzom magam: elégedettség, önteltség összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog

PROXEMIKA-térközszabályozás Hall szerint a társas környezetük régiókra ( buborékokra ) osztható, különböző szabályok jellemzik: Intim zóna (0 0.6 m) Személyes zóna (0.6-1.2 m) Társas konzultációs zóna (1.2-3.3 m) Nyilvános zóna (3.3 m -től) Egyik zónából a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozása jellemzi. Felségterületek: Az emberek ideiglenesen v. tartósan ellenőrizni szeretnének bizonyos területeket, ezt ki is fejezik.

Szocializáció

A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom jól funkcionáló tagjává válhat Nem azonos fogalom a fejlődéssel

A szocializáció szinterei (ezekről későbbiekben) Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) másodlagos szintér Munkahely harmadlagos szintér

Szocializáció színterei: egyéb csoportosítás Totális intézmények, pl.: börtön, elmegyógyintézet, bentlakásos intézmény. Kevésbé merev szabályozású intézmények, pl.: nyári tábor, iskola. Nevelési célzatú szocializációs rendszer. Ilyen például a család vagy az iskola. Reszocializáló rendszer: célja a korábbi szocializációs rendszerek hibáinak a kijavítása, pl.: javítóintézet.

Szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás, identifikáció Belsővé tétel, interiorizáció

A család szocializációs funkciói Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az éntudat és énidentitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetitése

Az iskola szocializációs funkciói Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

Szakmai szocializáció Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét. Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.