Matematika A1a Analízis

Hasonló dokumentumok
Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

Elemi függvények. Matematika 1. előadás. ELTE TTK Földtudomány BSc, Környezettan BSc, Környezettan tanár október 4.

Határozatlan integrál

Elemi függvények. Matematika 1. előadás. ELTE TTK Földtudomány BSc, Környezettan BSc, Környezettan tanár 3. előadás. Csomós Petra

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

1. Határozza meg az alábbi határértéket! A válaszát indokolja!

[f(x) = x] (d) B f(x) = x 2 ; g(x) =?; g(f(x)) = x 1 + x 4 [

ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,

É Á Á Ö Á

Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

É É Ö

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ű ő ő ő

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logaritmus

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ü ú ú ü ú ú ú ú

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

Á ű ó ó

ü ő ú í ő ö ő ő í ü ő ö ó Ü ü É ő ő ö Í ó Í ő ő ő ö ü í ő í ö í ú í ö ü í Ő ő ő ő ő í Ü ő ó ö ó ő ó Ö Ó ö í Ü í ó ú ó Ö Ü ó ő ő ő ő ő ü ó í í í ö ó ö

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó Ó ó ö ó

Kalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü

Határozatlan integrál

Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben

Többváltozós függvények Feladatok

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

Bevezetés az algebrába 2

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

Differenciálegyenletek december 13.

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Matematika 11. osztály

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Differenciál - és integrálszámítás. (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár. Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék

(Independence, dependence, random variables)

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Polinomok maradékos osztása

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia

Trigonometria Megoldások. 1) Oldja meg a következő egyenletet a valós számok halmazán! (12 pont) Megoldás:

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Egyváltozós függvények 1.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Dierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

1. Fuggveny ertekek. a) f (x) = 3x 3 2x 2 + x 15 x = 5, 10, 5 B I. x = arcsin(x) ha 1 x 0 x = 1, arctg(x) ha 0 < x < + a) f (x) = 4 x 2 x+log

Egészrészes feladatok

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Átírás:

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika Aa Analízis BMETE90AX00 Az exp és ln függvények H607, EIC 209-04-24 Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK

Tartalom

A logaritmus mint integrálfüggvény A log függvény tulajdonságai exp(x) = e x A hatványozás műveleti szabályai 2

A logaritmus mint integrálfüggvény

A logaritmus mint integrálfüggvény D Az integrál alkalmazásával és az ln és az exp függvények újradefiniálásával megmutatjuk, hogy a r (r Q) függvénynek létezik folytonos kiterjesztése R-re. A log (ln) függvény log(x) = x dt (x > 0) t - Belátjuk, hogy log(x) diffható, szig. monoton növő fv. (0, )-en; - definiáljuk exp(x)-et mint a log(x) inverz függvényét; - belátjuk, hogy exp(x) ( illetve általánosabban exp(x log(a)) ) az e r (illetve a r ) folytonos kiterjesztése Q-ról R-re, így exp(x) = e x és log(x) = ln x; - bebizonyítjuk a logaritmus és a valós kitevőjű hatványozás műveleti tulajdonságait. 3

A log függvény tulajdonságai

T Tétel log(x) differenciálható, és a deriváltja x. B x > -re az állítás a változó felső határú integrálok tételéből következik. 0 < x < esetén tekinthetjük log(x) helyett az x x valamely 0 < c < x-nél kezdődő integrálfüggvényét: dt. Ez c t csak egy konstans összeadandóban ( dt-ben) különbözik c t log(x)-től, és alkalmazható rá az előbbi tétel (c, )-en, így log(x) is diffható itt, és a deriváltja megegyezik x -szel. 4

Á A log függvény műveleti tulajdonságai. log(ab) = log(a) + log(b). 2. log(a r ) = r log(a) r Q-ra. ab a B. log(ab) log(a) = t dt ab t dt = dt. A t = au, a t dt = a du helyettesítéssel ez tovább b b = au a du = du = log(b). u B2.. miatt n N + -ra log(a n ) = log(a a a) = log(a)+log(a)+ +log(a) = n log(a), log(a 0 ) = log = dt = 0 = 0 log(a), és t 0 = log = log(a n a n ) = log(a n ) + log(a n ) log(a n ) = log(a n ) = n log(a). Végül r = p q-ra (p, q Z, q 0): q log(a p/q ) = log(a p ) = p log(a) log(a p/q ) = p q log(a). 5

Á Állítás log(x) szigorúan monoton függvény, értékkészlete R. B 0 < a < b-re log(b) log(a) = b t dt a t dt = b a t dt (b a) b > 0, ugyanis t az [a, b] intervallumon. Így log(a) < log(b). b Ebből következik, hogy c > -re log(c) > log() = 0, és a műveleti szabályok miatt log(c n ) = n log(c) akármilyen nagy, log(c n ) = n log(c) akármilyen kicsi R(log) = R. lehet, és log(x) folytonos 6

exp(x) = ex

D Az exp függvény Legyen exp(x) a log(x) inverz függvénye. Ez az eddigiek alapján diffható fv. R-en, amelynek deriváltja exp (x) = log (exp(x)) = / exp(x) = exp(x). Korábban a x -et mint az a r (x Q) függvény R-re való folytonos kiterjesztését definiáltuk, és e az a szám volt (egyértelmű?), amelyre d dx ex x=0 =. 7

T Természetes alapú exponenciális és logaritmus függvény exp(x) = e x és log(x) = ln(x) B r Q-ra és a > 0-ra exp(r log(a)) = exp(log(a r )) = a r, így exp(x log(a)) az a r (r Q) fv. folytonos kiterjesztése, azaz exp(x log(a)) = a x d dx ax = d dx exp(x log(a)) = exp(x log(a)) log(a) = ax log(a), d dx ax x=0 = log(a) = a = exp(), vagyis e = exp() exp(x) = exp(x log(e)) = e x, log(x) = ln(x) az e x inverz függvénye. 8

A hatványozás műveleti szabályai

A valós kitevőjű hatványozás műveleti szabályai T a x műveleti tulajdonságai ) a xy = (a x ) y 2) a x+y = a x a y 3) (ab) x = a x b x tetszőleges a, b, x, y R, a, b > 0 számokra. B Az a x = exp(x log(a)) definícióból következik a log(a x ) = x log(a) (a, b R, a > 0) általánosítása a log(x) fv. 2. műveleti szabályának. A hatványazonosságokat beláthatjuk úgy, hogy a két oldal logaritmusát hasonlítjuk össze. Pl. 3) log((ab) x ) = x log(ab) = x(log(a) + log(b)) = x log(a) + x log(b) = log(a x ) + log(b x ) = log(a x b x ). 9