JELENTÉS az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak, egyetemi klinikák gazdálkodásának ellenőrzéséről 0301 2003. január
2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-10-132/2002-2003. Témaszám: 598 Vizsgálat-azonosító szám: V0034 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Söveges Erika Katalin osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Zachár Péterné számvevő tanácsos Federics Adrienn számvevő gyakornok Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos Kálmánné Juhász Ilona szakértő Farkas Ildikó számvevő gyakornok Laskai Ede számvevő Puchy Márta számvevő tanácsos Dr. Ardai György szakértő Kriston-Vizi János számvevő Nyikon Zsigmondné számvevő Koronczai Sándorné számvevő tanácsos Bobál István szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Jelentés a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról (v-1017-53/19994-95.) Jelentés a fogászati ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának és a fogászati ellátás helyzetének vizsgálatáról (V-1013/3/1996.) Jelentés a helyi önkormányzatok által fenntartott járóbeteg szakellátás helyzetének és a ráfordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról (V-1013-121/1997-98.) Jelentés az önkormányzati egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságának, valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatáról (V-1016-78-1998-99.) Jelentések a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (1997-98. évi) Jelentés az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzetének gazdálkodásának vizsgálatáról (V-1019-115/1999.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 27 1. A vizsgált egészségügyi intézmények gazdálkodását meghatározó tényezők 27 1.1. Az intézmények helye az egészségügyi ellátórendszerben 27 1.1.1. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gyógyító-megelőző ellátást végző országos intézetei 28 1.1.2. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemi klinikák 28 1.1.3. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt vasútegészségügyi intézmények 29 1.1.4. A Belügyminisztérium egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézetei 30 1.1.5. Az egyházi tulajdonban lévő kórházak 30 1.2. Az egészségügyi intézmények gazdálkodásának szabályozása 30 1.3. A kórházi vezetői információs rendszerek 32 1.4. A kórházak minőségügyi rendszerei 34 2. Az intézmények gazdálkodása 35 2.1. Az intézmények pénzügyi helyzete 35 2.2. Az intézmények bevételei 37 2.3. A gyógyító-megelőző ellátások bevételeit meghatározó tényezők 38 2.3.1. A gyógyító-megelőző ellátások teljesítményarányos finanszírozása 38 2.3.2. A teljesítményarányos finanszírozás szabályainak változása 40 2.3.3. A gyógyító megelőző ellátások bevételeinek alakulása 42 2.3.4. A betegforgalom és a finanszírozott teljesítmények alakulása 45 2.4. Az intézmények kiadásai 49 2.4.1. Humánerőforrás gazdálkodás 50 2.4.1.1. A létszámellátottság alakulása 50 2.4.1.2. Az egészségügyi dolgozók bérezése 53 2.4.1.3. A kórházak munkaerőforgalma, munkaerő-megtartási lehetőségek 55 2.4.2. A kórházak gyógyszergazdálkodása 56 2.4.2.1. A gyógyszerkiadások alakulása 56 2.4.2.2. A gyógyszerfelhasználás szabályozása 58 1
2.4.2.3. A gyógyszerek beszerzése 60 2.4.3. Az intézmények műszergazdálkodása 61 2.4.3.1. Az orvosi berendezések állapota 61 2.4.3.2. Az orvosi berendezések üzemeltetése és szervizelése 65 3. A kórházak beteg-elégedettségi vizsgálatai 66 2
MELLÉKLETEK TÁBLÁZATOK 1. számú táblázat: Adatszolgáltatásra felkért állami és egyházi egészségügyi intézmények 2. számú táblázat: Mátrix az intézmények kijelöléséhez 3. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi bevételei 4. számú táblázat: Gyógyító, megelőző ellátások támogatására OEP által kiutalt összegek 5. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények szerződött ágyszámai 6. számú táblázat: Elbocsátott betegek száma 6/a. számú táblázat: Finanszírozott esetszám 7. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézményekből elbocsátott betegek száma 7/a. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények finanszírozott esetszámai 8. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények szerződött és működő ágyszámai 9. számú táblázat: Egy ágyra jutó elbocsátott esetek száma az adatszolgáltatók körében 10. számú táblázat: Aktív ágykihasználtság változás (intézménycsoportonként) 11. számú táblázat: Az aktív ágykihasználtság alakulása (intézményenként) 12. számú táblázat: Átlagos ápolási idő (aktív) 13. számú táblázat: Krónikus ágykihasználtság változás (intézménycsoportonként) 14. számú táblázat: A krónikus ágykihasználtság alakulása (intézményenként) 15. számú táblázat: HBCS súlyszám összege (intézménycsoportonként) 16. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények teljesített HBCS súlyszámai 17. számú táblázat: Átlagos esetsúlyossági index (intézménycsoportonként) 17/a. számú táblázat: Átlagos esetsúlyossági index (intézményenként) 3
18. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi kiadásai 19. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények személyi és dologi kiadásai 20. számú táblázat: Intézmények átlagos statisztikai állományi létszáma 21. számú táblázat: Egy orvosra jutó szakdolgozói létszámok az elemzett kórházakban 22. számú táblázat: Havi átlagjövedelmek alakulása intézménycsoportonként 23. számú táblázat: A munkaerőforgalom alakulása intézménycsoportonként 24. számú táblázat: Egy ágyra jutó orvosi gépek értéke 25. számú táblázat: Orvosi gépek, berendezések elhasználódottsága DIAGRAMOK 1. számú diagram: Egy finanszírozott esetre jutó OEP bevétel (e Ft/ágy) 2. számú diagram: Egy krónikus napra jutó OEP bevétel (e Ft/ágy) 3. számú diagram: Adatszolgáltató intézmények ágyszámainak aránya az országos ágyszámból 2001-ben 4. számú diagram: Adatszolgáltató intézmények ágyszámainak megoszlása (2001. év) 5. számú diagram: Fekvőbeteg ellátás egy ágyra jutó OEP bevétele 6. számú diagram: Fekvőbeteg ellátás egy ágyra jutó kiadása 7. számú diagram: Gyógyszer-vegyszer aránya a dologi kiadásokban 8. számú diagram: Egy finanszírozott esetre jutó gyógyszer-vegyszer kiadás (e Ft/eset) 9. számú diagram: Vásárolt gyári előállítású gyógyszer arányának változása 10. számú diagram: Gyógyszerbeszerzési egységárak 11. számú diagram: Egy ágyra jutó orvosi berendezések nettó értéke és egy ágyra jutó 0-ra leírt eszközök értéke (2001.) 12. számú diagram: Orvosi berendezések használhatósága (%-ban) 4
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁSZ Állami Számvevőszék Balatonfüredi Szívkórház Állami Szívkórház, Balatonfüred Bethesda Gyermekórház Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza BM Belügyminisztérium BM Kórház Belügyminisztérium Központi Kórház és Intézményei BNO Betegségek Nemzetközi Osztályozása CMI Case-mix index DOTE Debreceni Orvostudományi Egyetem DE OETC Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum E. Alap Egészségbiztosítási Alap ESZCSM EU Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Európai Unió EüM Egészségügyi Minisztérium Eütv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Ftv. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény GKM GOKI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet GYÓGYINFOK Gyógyító Ellátás Információs Központja HBCS Homogén Betegség Csoport Hévízi Kórház Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Intézet HIETE Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Irgalmasrendi Kórház Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. Központi MÁV kórház MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest Kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv. KSH Központi Statisztikai Hivatal MÁGY Mátrai Állami Gyógyintézet MÁK Magyar Államkincstár NM Népjóléti Minisztérium OBSI Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet OENO Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OGY Országgyűlés OGYK Országos Gyógyintézeti Központ OHII Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet OITI Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet OKTPI Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet OM Oktatási Minisztérium 5
OOI OORI OPNI ORFI ORKI OSAP OSEI Parádfürdői Kórház POTE PE OETC Soproni Kórház SE SOTE SE ÁOK SE ETK Svábhegyi Gyermekkórház SZAOTE SZCSM Szent Ferenc Kórház Szeretetkórház SZMSZ Szolnoki MÁV kórház SZTE ÁOK WHO Országos Onkológiai Intézet Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Országos Orvos- és Kórháztechnikai Intézet Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Országos Sportegészségügyi Intézet Parádfürdői Állami Kórház Pécsi Orvostudományi Egyetem Pécsi Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Állami Szanatórium, Sopron Semmelweis Egyetem Semmelweis Orvostudományi Egyetem Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged Szociális és Családügyi Minisztérium Budapesti Szent Ferenc Kórház Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Szeretetkórháza Szervezeti Működési Szabályzat MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar World Health Organisation 6
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR After loading beavatkozás Aktív fekvőbeteg-ellátás: Akkreditálás: Aktív kórházi ágy: Alapdíj: Alapellátás: Aneszteziológia: Antibiotikum: Ágyforgó: Beavatkozás: Szövetközi, testüregi sugárterápia. A fekvőbeteg-ellátó intézményben történő gyógyító, megelőző, rehabilitáló tevékenység, amelyben az ápolási idő előre tervezhető, többnyire rövid időtartamú. Az ellátásban az orvos-szakmai tevékenység a meghatározó, az ellátás célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása. A besorolásban nem játszik szerepet, hogy az ellátás akut vagy krónikus betegség miatt következik be. Államilag létrehozott köztestület által végzett eljárás annak igazolására, hogy a szervezet kompetens specifikus feladatainak ellátására. Az akkreditálás non profit tevékenység, melyet a szakma elismert képviselői végeznek a szakma által kidolgozott standardok alapján. Az aktív minősítésű osztályon, illetve osztályokon lévő ágy. A teljesítmény elvű finanszírozás bevezetésekor intézményenként megállapított díj (Ft összeg), mely 1,0 HBCS pont teljesítéséért járt az adott intézménynek, s amely az 1992-es év betegforgalma, s annak bizonyos ismérvei alapján került megállapításra. A jelenlegi magyar egészségügyben a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a fogászati, a védőnői, valamint az iskolaegészségügyi ellátások összefoglaló megnevezése. Érzéstelenítés, érzéstelenítő szerek alkalmazása, altatás. Gyógyszer, mely gátolja a baktériumok szaporodását, illetve elpusztítja azokat. Egy kórházi ágyon havonta (évente) átlagosan ellátott finanszírozási esetszám. Azon megelőző, diagnosztikus, terápiás rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai, vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz, vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás, finanszírozási szempontból olyan elvégzett szolgáltatás, amely megfelelő kódok alapján elszámolási tétel a járóbeteg szakellátásban. 7
BNO besorolás (Betegségek Nemzetközi Osztályozása): Bruttó érték: Case-mix index (CMI, átlagos esetsúlyossági index): CT vizsgálat: Diagnosztikai vizsgálat: Diagnózis: Egészségügyi szolgáltató: Extrafinanszírozás: Fekvőbeteg: A betegségek osztályokba sorolására használt kódrendszer. Ezek, az orvosi diagnózisok szerinti besorolások alapozzák meg az egyes esetek homogén betegségcsoportok (HBCS) szerinti finanszírozását. Az eszköz beszerzési, előállítási költsége a számviteli előírásokban részletezett valamennyi ráfordítást figyelembe véve. Eset összetételi index, a HBCS súlyszámok súlyozott (éves) átlaga. Közelítő egyszerűsítéssel: egy aktív fekvőbeteg esetre átlagosan jutó súlyszám. Átlagos szakmai igényességű ellátások esetén értéke 1,0. Az ennél magasabb szám azt jelenti, hogy az intézmény az átlagosnál magasabb színvonalú, vagy nagyobb bonyolultságú eseteket kezel. Computer Tomograph vizsgálat, azaz kiválasztott szelet síkja mentén több irányból mért röntgensugár gyengítésével a jellemző értékekből számítógép segítségével nyert képalkotás. A betegségek felismerését, megállapítását, az egészségi állapot megismerését célzó vizsgálat. Kórismeret. A tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja. Előre nem tervezhető, rendkívüli, illetve egyedi fekvőbeteg ellátási eset egyedi döntés alapján történő finanszírozása részletes költségkimutatás alapján. Minden kórházban egészségügyi szolgáltatásban részesített beteg, aki az adott intézményben az érvényes intézkedéseknek megfelelően meghatározott időnél (24 óránál) hosszabb ideig folyamatosan tartózkodott, függetlenül attól, hogy ezalatt hány osztályon ápolták. A határidőn belül önkényesen eltávozott betegek jogi szempontból fekvőbetegnek tekintendők, finanszírozási és statisztikai szempontból azonban ambuláns (járóbeteg) esetenként kerülnek elszámolásra, és nem kell kitölteni a fekvőbeteg esetekre előírt Adatlap a kórházi ápolási esetről című nyomtatványt. Meghatározott esetben (pl.: halálozás, 8
újszülött) a jogszabály az előírt ápolási időhatártól függetlenül felvett pácienseket fekvőbetegnek minősíti. Fekvőbeteg-szakellátás: A betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályban foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. (Finanszírozási szempontból 2000. április 1-től a 6-24 órás sürgősségi ellátások, a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett újszülöttek és a 0 alsó határnapú HBCs szerinti ellátások is ide tartoznak.) A finanszírozás módja szerint lehet aktív és krónikus fekvőbetegellátás. Felső határnap: Finanszírozási eset: Funkcionális privatizáció: Gép-műszer kataszter: GYÓGYINFOK: HACCP (Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok): NM rendeletben meghatározott határnap, mely feletti hosszú ellátási esetekre térítés a krónikus ellátásnak megfelelő mértékben, ápolási nap arányosan jár. Egy finanszírozási esetnek kell tekinteni azt az egy vagy több fekvőbeteg-osztályos esetből álló eseménysort, amely az ellátás azonos oka és az elszámolás azonos módja miatt egy elszámolási tételként jelenik meg. Aktívról krónikus osztályra (illetve viszont) áthelyezett beteg ellátását külön-külön finanszírozási esetekként számolják el. Az egészségügyi tevékenység folytatásához szükséges eszközök általában minimális vagy igen méltányos mértékű bérlési rendszerén alapuló, vállalkozási jellegű (piaci elemeket tartalmazó) egészségügyi ellátás. Az egészségügyi intézményekben alkalmazott kórház és orvostechnikai termékek (műszer, gép, eszköz, berendezés, gyógyászati segédeszköz) nyilvántartása. Az Egészségügyi Minisztérium háttérintézménye, mely a fekvőbeteg ellátás kórházak által jelentett teljesítményeinek ellenőrzését, összesítését, kódkarbantartási munkálatokat, továbbá információ gyűjtő tevékenységet végez a finanszírozás megalapozása érdekében. (Az intézmény székhelye Szekszárd.) Az élelmiszerek előállításával, fogyasztásra való elkészítésével, felszolgálásával kapcsolatos tudományos és gyakorlati ismeretekre épülő módszeres megközelítés, amely a veszélyek megelőzésén alapuló hatékony élelmiszerbiztonsági rendszer létrehozását és működtetését segíti elő. 9
Haemodinamikai beavatkozás: Használhatósági fok: Homogén betegségcsoportok (HBCS): Hotelfunkciók: Igény (eü. ellátás): Izotóp diagnosztika: Járóbeteg szakellátás: Járóbeteg-szakellátás kapacitása: Kardiológia: A szív- és érrendszer véráramlási rendellenességeinek diagnosztizálására, gyógyítására alkalmazott orvosi eljárás. A tárgyi eszközök nettó értékének aránya a bruttó érték %-ában. A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer. Közel azonos gyógyítási költségigényű betegségek orvosi szempontból is elfogadható csoportjai. A fekvőbeteg ellátást kiszolgáló háttértevékenységek, mint pl.: élelmezés, mosoda, takarítás, energiaellátás, karbantartás, telefonszolgálat, stb. A biztosítottak részéről az egészségügyi ellátó rendszerrel szemben támasztott elvárás. Az igény tágabb fogalom, mint az egészségügyi ellátási szükséglet. Másrészt nem minden ellátási szükséglet jelenik meg igényként (pl.: ha a beteg nincs tudatában betegségének). A szükségleteket meghaladó igények esetén a kötelező biztosítások ill. a nemzeti egészségügyi rendszerek költségmegosztással, sőt a támogatás elutasításával valósítják meg a véges közpénzek hatékony és igazságos felhasználását. Radioaktív izotópok felhasználásával végzett vizsgálat. A beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani. A járóbeteg-szakellátást nyújtó helyeken (rendelésen) lekötött heti szakrendelési óraszám (heti szakorvosi és nem szakorvosi órák száma). A szív működésével és betegségeivel foglalkozó orvostan. Kassza: Az egészségbiztosítás költségvetésében a gyógyítómegelőző ellátások finanszírozására szolgáló előirányzati keret, mely egy-egy szolgáltatás fajtához kapcsolódik. (pl.: járóbeteg szakellátás, aktív fekvőbeteg ellátás, stb. 10
Kasszarendszer (zárt): A kasszák egymás között nem átjárhatók, azaz automatikusan az így elkülönített pénzeszközök semmiféle matematikai modell szerint áramlást nem végeznek. Képalkotó berendezések: Olyan diagnosztikai berendezések, melyek valamilyen alkalmazott- elvre épülő képi formátumban jelenítik meg a vizsgált testtájat, szervet, mely kép alapján az orvostudomány jelenlegi szintjén, megfelelő diagnózis állítható fel, illetve más eljárások alapján feltételezett diagnózis helyessége támasztható alá, vagy zárható ki. Képi diagnosztika: Konszolidációs hitel: Kontrolling: Kórházi ellátási eset: Krónikus ápolási napok száma: Krónikus fekvőbeteg-ellátás: Labordiagnosztika: A betegség felismerését, megállapítását szolgáló azon tevékenység, mely képalkotó eljáráson alapul. (CT, MRI, stb.) Az OEP által több évre szóló megállapodás alapjánnyújtott hitel, a pénzhiány miatt ellehetetlenült kórházak működőképességének fenntartása céljából. A management igényei alapján, ugyanakkor annak kielégítésére szolgáló, üzemgazdasági szemléletű tervezési, ellenőrzési, információ ellátási, koordináló vezetési rendszer. Egy betegnek a kórházba történt felvételétől az elbocsátásáig terjedő folyamatos kezelése. A folyamatos kezelés adaptációs szabadság miatt 3 napot meghaladó megszakítása a kórházi kezelés befejezését jelenti, ismételt kezelése ugyanezen betegnek a kórházi ápolási esetek szempontjából új esetnek minősül. Finanszírozási kategória, a krónikus ellátás díjelszámolásának alapja. Krónikus minősítésű osztályon történt betegellátás napjainak összege. Az OEP az egyes krónikus fekvőbeteg ellátási esetek adott havi ápolási napjai alapján napidíjas térítést fizet a kórháznak. Az a fekvőbeteg ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó, és az ellátás deklarált célja az egészségi állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása. Laboratóriumi módszerekkel végzett elemző, analizáló tevékenység. Lézerterápia: Lézersugár kibocsátó berendezés alkalmazásával végzett 11
eljárás, amely a fénysugár nagy intenzitású energiájára és biológiai hatására építve a mikrosebészetben és a rosszindulatú daganatok kezelésében terjedt el elsősorban. Likviditás menedzselés: Megfelelőség-tanúsítás: Minimumfeltételek: Minőségügyi rendszer: MRI vizsgálat: Nettó érték: Normál ápolási eset: Onkológia: Az intézmény folyamatos fizetőképességének fenntartását biztosító irányító, szervező tevékenység. Megfelelőség-tanúsítás az egészségügyi szolgáltató minőségügyi rendszerének, valamint ezáltal a szolgáltató által nyújtott ellátások minőségének felülvizsgálata és elismerése. Az egészségügyi szolgáltatók a megfelelőségtanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás színvonalát emelő és szakmai tartalmát bővítő szolgáltatás minősége megfelelőségének elismerése érdekében kezdeményezhetik. Azon követelmények összessége, amelyek az egészségügyi szolgáltatás teljesítése során a betegek, az ellátást nyújtó személyzet és a környezet biztonsága szempontjából elengedhetetlenek. (A részletes követelményeket a 21/1998. (VI.8.) NM rendelet tartalmazza.) Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), valamint a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere, továbbá a megfelelőség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségi rendszer) biztosítja. Magnetorezonanciás képalkotás, azaz mágneses tér által előidézett, együttmozgáson alapuló képalkotó eljárás. Eszköz bruttó értékének (beszerzési, előállítási költség) és értékcsökkenésének különbözete. A beteget az alsó-felső határnap közötti időtartamban ápolták. Az alsó és felső határnap közötti ápolásra a kórház megkapja a teljes díjat. Ez a normatív díj biztosít fedezetet a normatív ápolási idővel, az átlagnak megfelelő diagnosztikai, terápiás és ápolási szolgáltatásokkal végzett ellátásokra. Az orvostudománynak a daganatokkal foglalkozó ága. Osztályos ellátási eset: A beteg osztályos felvételétől az osztályról történő elbocsá 12
tásáig terjedő időtartamban végzett folyamatos kezelése. Egy kórházi ellátási eset egy vagy több osztályos ellátási esetből tevődhet össze. Progresszív betegellátás: Protokoll: Rabatt: Radiológia: Rehabilitációs osztály: Standardizált teljesítmény: Sugárterápia: Súlyozott (felszorzott) krónikus ápolási nap: Súlyszám érték: Szakambulancia: Fokozatos (értsd: az egészségügyi ellátás különböző egymásra épülő- szintjein) a beteg legeredményesebb kezelését biztosító intézményben történő ellátás. Meghatározott kezelés vagy beavatkozás elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, amely az egészségügyi ellátás megkívánt vagy minimális standardjának való megfelelést szolgálja. Engedmény, melyet a szállító a vevő részére ad, legtöbbször kedvezőbb fizetési megoldásokban, vagy nagyobb árumennyiségben (pl. gyógyszerek) testesül meg. A sugárzás gyógyítási és diagnosztikai célokra történő felhasználásának tudománya. (Egészségügyi intézményeknél e szakterületet ellátó osztály megnevezése.) Olyan a krónikus fekvőbeteg ellátáson belüli- osztály, melyben történő ápolás célja az elvesztett fizikai képességek minél szélesebb körű visszaállítása. A súlyszám és esetszám szorzatának összege vagy az egyes finanszírozási esetek súlyszámának összege. Radioaktív besugárzás alkalmazása a gyógyításban. Súlyozási szorzószámmal megszorzott krónikus ápolási napok száma. A szorzószám értéke alacsonyabb, ha csak egyszerű ápolás és nagyobb, ha (speciális) rehabilitáció történt. A súlyozott krónikus napra országos napidíjat térít az OEP. Aktív fekvőbeteg finanszírozási fogalom. A különböző HBCS-k, vagyis egy adott HBCS eset költségigényességét fejezi ki egy országos átlag eset költségéhez viszonyítva. Az egyes HBCS esetek súlyszámai összegezhetők (súlyszám összeg). Megszorozva az aktuális, országosan egységes súlyszám díjjal adódik a OEP díjazás összege. (Az egyes, lezajlott HBCS esetek valós, intézményi költségei ettől, természetszerűen, különböző mértékben eltérnek.) A kórház által működtetett járóbeteg ellátás, ahol a kórházi osztály szervezetében működő speciális járóbetegszakellátást végző szolgáltató egység működik, és megha 13
tározott rendelési időben az osztálytól elkülönül. Szakmai protokoll: Szakorvosi rendelőintézeti szakrendelés: Szolgáltatás auditálás: Szükséglet (egészségügyi ellátási): Szűrés: TAJ szám: Traumatológia: UH: Ügyeleti ellátás: Valid adatállomány: WHO pontérték: Szakmai irányelv. Ahol legalább belgyógyászati, sebészeti, szülészetinőgyógyászati szakorvosi egészségügyi szolgáltatás (rendelés) és a rendelési idő alatt szakorvos által vezetett radiológiai, klinikai laboratórium és elektrokardiográfiai (EKG) egészségügyi szolgáltatás (rendelés) működik. Az egészségügyi szolgáltatás szakmai ellenőrzésén alapuló- kiértékelése, mely lehet belső vagy külső audit. A gyógyító-megelőző ellátások azon köre, melyek az adott egyén számára egészség-nyereséggel járnak. Optimális esetben az ellátási szükséglet és a biztosítási alapcsomag egybeesik. Bizonyos betegségek, lehetőleg kezdeti stádiumban történő felismerését lehetővé tevő vizsgálati eljárás. Társadalombiztosítási azonosító jel (szám), mely az állampolgár ingyenes egészségügyi ellátása igénybevételének alapfeltétele. A sebészetnek a sérülésekkel foglalkozó ága. A hallható hangnál nagyobb frekvenciájú, mechanikus rezgéseket érzékelni képes és azt kiértékelhető képi jellé alakító diagnosztikus tevékenység. Az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel. Hiteles, minőség ellenőrzött. World Health Organisation. Az Egészségügyi Világszervezet irányelvei alapján kidolgozott pontrendszer a szakorvosi járóbeteg ellátás teljesítményeinek mérésére. 14
BEVEZETÉS JELENTÉS az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak, egyetemi klinikák gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az egészségügyi ellátó rendszer az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban E. Alap) legnagyobb felhasználója, a költségvetési újraelosztás meghatározó eleme. Nagyságát jelzi a gyógyító-megelőző ellátásokra 2001-ben kiutalt 410 Mrd Ft, amely az E. Alap teljesített kiadásainak 45 %-a. Az egészségügyi kiadások 2000-ben a GDP 4,2 %-át, az államháztartás kiadásainak 8,9 %-át tették ki. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több vizsgálatot végzett az egészségügy területén, amelyek kiterjedtek a háziorvosi és a fogászati ellátás pénzeszközeinek felhasználására, a járóbeteg szakellátás helyzetére, az önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságára, pénzügyi helyzetük és gazdálkodásuk értékelésére. Az eddig részletesen még nem ellenőrzött állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak, egyetemi klinikák pénzügyi-gazdasági értékelésével a fekvőbeteg ellátás hazai intézményi rendszerének gazdálkodásáról rajzolt kép vált teljesebbé. Az OEP a vizsgálat lezárásának időpontjában 182 fekvőbetegellátó intézményt finanszírozott (ebből 115 önkormányzati, 32 állami, 15 egyházi és 20 egyéb tulajdonban lévő). 1999-ben 39 önkormányzati kórháznál került sor helyszíni ellenőrzésre. Jelen vizsgálatunk további 28 kórházra (az állami kórházak 75 %-ára és az egyházi egészségügyi intézmények 27 %-ára) terjedt ki. Az OEP az egészségügyi szolgáltatók részére a gyógyító-megelőző kasszákból 1999-ben 338,9 Mrd Ft-ot, 2000-ben 376,1 Mrd Ft-ot, 2001-ben 410 Mrd Ft-ot utalt ki. Az E. Alap kasszáiból a vizsgált állami és egyházi intézmények átlagosan 19 %-ban részesültek (1999-ben 64 Mrd Ft, 2000-ben 71 Mrd Ft és 2001-ben 80 Mrd Ft összegben), 2001-ben az országos ágyszám 17 %-át - az aktív ágyak 18 %-át, a krónikus ágyak 16 %-át - tartották fenn OEP támogatásból. Az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak ellátórendszerben betöltött szerepe, súlya és felépítése lényegesen eltér egymástól. A fekvőbeteg ellátásban például funkciójukban alapvetően különböznek a magas progresszivitási szin 15
BEVEZETÉS tet képviselő országos intézetek vagy egyetemi klinikák az egyházi ápolási otthonoktól. A legnagyobb és a legkisebb betegellátási kapacitással, betegforgalmi értékekkel rendelkezők is az állami és egyházi kórházak köréből kerülnek ki. Az egészségügyi, szociális és családügyi tárca által felügyelt 30 országos intézetből 16 végez fekvőbeteg ellátást a szakmai-irányítási és a szervezésimódszertani tevékenysége mellett. Az oktatási tárca által felügyelt 4 egyetem egészségügyi centrumának, illetve orvostudományi karának klinikáin folyik oktatási, gyógyító-megelőző és kutatási tevékenység. Ezen szervezetek az országos intézetekhez hasonlóan, egy-egy adott orvosi szakterületen kiemelkedő helyet töltenek be a hazai progresszív betegellátásban (pl. szívsebészeti klinika, transzplantációs klinika). A Belügyminisztérium kórháza és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt 4 állami fekvőbetegellátó intézmény többsége sokszakmás, jellemzően saját ágazati betegellátásra szakosodott. A szabad orvosválasztással azonban az ágazat-specifikus jelleg már nem kizárólagos. Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörébe tartozó 2 kórházat az OEP nem a gyógyító teljesítménye alapján finanszírozza, hanem bázisfinanszírozásban részesíti. A Honvédelmi Minisztérium által felügyelt 5 honvéd-egészségügyi intézmény - a polgári lakosság gyógyító-megelőző ellátásán túlmenően - speciális honvédegészségügyi feladatokat is ellát. A honvédkórházak tevékenységi körébe tartozik - a rezidensképzés és a csapatorvosok képzése mellett - a NATO követelményeknek megfelelő orvosi szakállomány szakalegységének kiállítása is. Az egyházi intézmények többségére a krónikus ellátás jellemző. Vannak azonban olyan egyházi kórházak, amelyek tevékenységében, klinikai struktúrájában a nem egyháziaktól eltérő, külön sajátosság nem mutatható ki. A társadalombiztosítás 15 egyházi kórházat finanszíroz (2002. decemberi állapot szerint). Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az egészségügyi teljesítmény-finanszírozási rendszerben bekövetkezett változások miként befolyásolták az intézmények gazdálkodását, a felügyeleti szervek milyen szerepet töltöttek be a kórházaik gazdálkodásában, az állami és az egyházi kórházak törekedtek-e a rendelkezésükre álló személyi és anyagi erőforrások minél gazdaságosabb felhasználására, és egyidejűleg a betegellátás körülményeinek javítására. Az állami és az egyházi kórházak, egyetemi klinikák heterogén csoportot alkotnak. Eltérő szakmaprofiljukból adódóan problémáik egy része az adott orvosi szakterületet jellemzi. Emiatt az ellenőrzés három olyan gazdálkodási területre összpontosított, amelyek valamennyi intézménytípusban stratégiai fontosságúak. Ezek: 16
BEVEZETÉS a humánerőforrás menedzsment, mivel a személyi kiadások a legnagyobb tételt képezik a kórházak költségvetésében, a legtöbb nehézség, és feszültség ezt a területet jellemzi; a gyógyszergazdálkodás, mivel a gyógyszerkiadások az egészségügyi intézmények dologi kiadásai között az első helyen szerepelnek; a gazdálkodás az orvosi gépekkel és berendezésekkel, mivel az meghatározó az intézmények tevékenysége, a betegek ellátása szempontjából. Az állami és egyházi kórházak vizsgálata során a teljesítményellenőrzés módszereire támaszkodtunk. Elemzéseinkhez - a vizsgálat programjának megfelelően - tanúsítványokat, adatlapokat, és kérdőíveket is feldolgoztunk. 24 állami és 4 aktív ellátást is végző egyházi kórházat kértünk fel adatszolgáltatásra (1. számú táblázat). Az igazságügyi tárca által felügyelt állami kórházak elkülönülő ellátási feladataik és bázisfinanszírozásuk miatt, a honvéd kórházak pedig a vizsgált időszakban zajló honvéd-egészségügyi átalakulások miatt nem kerültek a teljesítmény szerinti vizsgálatba. Nem vontuk be a monitorozott körbe a MÁV rehabilitációs intézeteit, továbbá azokat a vizsgálat tervezése idején egyházi tulajdonban lévő egészségügyi intézményeket sem, amelyek a hatályos rendeletek értelmében nem minősülnek kórháznak, jellemzően néhány tíz ágyas gyógyító kapacitással kizárólag krónikus, illetve ápolási tevékenységre szerződtek az OEP-vel. Helyszíni ellenőrzést 10 intézményben végeztünk, amelyeket 10 prioritási szempont alapján választottuk ki (2. számú táblázat). A kiválasztott körben felügyeleti szervenként valamennyi intézménytípust reprezentálni kívántuk, ezért egyetemeket, országos intézeteket, egyéb állami kórházakat és egyházi kórházat is kijelöltünk. A prioritási szempontok között az első helyen álló OEP bevételt az egy ágyra jutó OEP bevétel nagysága, majd az aktív ágyak száma követi. A vizsgált körbe a likviditási nehézségekkel küzdő intézmények mellé olyanokat is kijelöltünk, amelyek gazdálkodási egyensúlya az elmúlt években folyamatosan fennállt. A reprezentativitást orvosi szakmai profilokra is kiterjesztettük: szakkórház ezen belül aktív ellátást nyújtó és rehabilitációs szakkórház és többszakmás kórház egyaránt megtalálható a helyszínen ellenőrzött intézmények között. A fenti szempontok alapján 3 egyetem orvostudományi karát (illetve egészségtudományi centrumát), 4 országos intézetet, 2 egyéb állami és 1 egyházi kórházat választottunk ki részletes helyszíni ellenőrzésre. (A többi kórházat bekért tanúsítványok, kérdőívek és mutatók alapján értékeltük.) Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló - többször módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése volt. Az egyházi fenntartású intézményeknél az 1997. évi CXXIV. tv. 11. -a, illetve az 1992. évi XXXVIII. tv. 121. (1) bekezdése szerint a költségvetési támogatások felhasználását ellenő 17