Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 7.

Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 7. Pedagógiai munkánk során többször tapasztaltuk, hogy a társadalom marginalizálódó csoportjaihoz tartozó családok gyermekeiben az Európához tartozás tudata nem alakult ki, nem motiváltak az Európában gondolkodásban, egy nyitottabb jövőképben. Projektünkkel arra tettünk kísérletet, hogy tanítványainkban kialakuljon ez a motiváció. Fontosnak tartottuk, hogy megértsék, mi az általános európai, és mi a sajátos nemzeti tartalom, azt, hogy az európai kultúrának része minden nemzet, minden kisebbség kultúrája. Szerettük volna megláttatni, átélni velük, hogy mindenki tud értéket teremteni. Nyilvánvalóvá akartuk számukra tenni, hogy az érték időtálló dolog. Meg akartuk tapasztaltatni velük a multikulturalitás fogalmát, tudatosítani bennük az egyetemes kultúra jelentését is. Ezekhez a célokhoz olyan tartalmi elemeket kerestünk, amelyek illeszkednek a gyerekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz, kellően sokrétűek, és magukban hordozzák a multikulturális értékeket. Az életkori sajátosságoknak megfelelően volt egy másfajta rendje, egymásra épültsége is a projektnek, ami az Ismerd meg!, Mutasd be!, Teremtsd meg! lépcsőin keresztül a kompetenciák fejlesztésére irányult. A projekt leírása az alsó tagozatos korcsoporttól a középiskolásig példát ad a projekt megszervezésére azokkal a gyakorlati útmutatásokkal, problémafelvetésekkel, amelyek a munka során felvetődtek. L. Ritók Nóra L. R RII TÓ K N Ó R RA A Projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában Egy sikeres példa: Európa-projekt Berettyóújfalun

Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 7. L. Ritók Nóra Projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában Egy sikeres példa: Európa-projekt Berettyóújfalun

Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 7. L. Ritók Nóra Projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában Egy sikeres példa: Európa-projekt Berettyóújfalun Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés központi programjának A komponense kere tében. Szakmai vezető Kovács Gábor Munkacsoport-vezető Balogh Gyula A borítón szereplő rajzot az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola (Berettyóújfalu) tanulója, Kovács Rebeka (9 éves) készítette. A fotókat a projektben dolgozó pedagógusok készítették, az illusztrációk a projektben részt vevő gyerekek munkái. Borítóterv és tipográfia Király és Társai Kkt. L. Ritók Nóra, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/4/jgy/eu ISSN 1789-2619 (Padtárs) ISSN 1789-6363 (Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek) ISBN 978-963-9795-21-1 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06-1) 477-3100 Fax: (06-1) 477-3136 E-mail: info@educatio.hu Nyomtatta a Pátria Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató

Tartalom Bevezetés...7 A projekt bemutatása...9 Az I. korcsoport projektje...13 1. rész. Az indítás...14 2. rész. A csoport felállása, témaválasztás...15 3. rész. A munka megtervezése...19 4. rész. Az információszerzés szakasza...26 5. rész. A projekttermék elkészítése...28 6. rész. A bemutatás...34 7. rész. Az értékelés...35 A II. korcsoport projektje...37 1. rész. Az indítás...40 2. rész. A csoport felállása, témaválasztás...41 3. rész. A munka megtervezése...44 4. rész. Az információszerzés szakasza...49 5. rész. A projekttermék elkészítése...52 6. rész. A bemutatás...54 7. rész. Az értékelés...55 A III. korcsoport projektje...57 1. rész. Az indítás...59 2. rész. A csoport felállása, témaválasztás...60 3. rész. A munka megtervezése...62 4. rész. Az információszerzés szakasza...66 5. rész. A projekttermék elkészítése...68 6. rész. A bemutatás...69 7. rész. Az értékelés...70 Összegzés...71 5

Bevezetés Pedagógiai munkánk során többször tapasztaltuk, hogy a társadalom marginalizálódó csoportjaihoz tartozó családok gyermekeiben az Európához tartozás tudata nem fejlődött ki, nem motiváltak az Európa-tudatos gondolkodás, egy nyitottabb jövőkép kialakításában. Az oka ennek főleg abban keresendő, hogy szüleiktől is távol állnak ezek a fogalmak, részben a képzettség hiánya, részben a család szociális, gazdasági helyzete miatt. Ezeknek a családoknak a kapcsolatrendszerében nem szerepelnek azok a követendő példaként megjeleníthető személyek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez, képesek nyelveket tanulni, munkát keresni külföldön, élni, ha átmenetileg is, egy másik országban, alkalmazkodni egy más kultúrához úgy, hogy közben saját identitásukat is megőrizzék. Az európai polgárrá váláshoz elengedhetetlen bizonyos ismeretek elsajátítása, ehhez a tanulási folyamathoz azonban megfelelő motiváció szükséges. Projektünkkel arra tettünk kísérletet, hogy tanítványainkban kialakuljon ez a motiváció, átérezzék az Európához tartozás vágyát, tudatát. Fontosnak tartottuk, hogy megértsék, mi az általános európai, és mi a sajátos nemzeti tartalom, azt, hogy az európai kultúrának része minden nemzet, minden kisebbség kultúrája. Szerettük volna megláttatni, átéreztetni velük, hogy mindenki tud értéket teremteni. Nyilvánvalóvá akartuk számukra tenni, hogy az érték időtálló dolog. Jelen van a múltban, a jelenben és a jövőben is. Meg akartuk tapasztaltatni velük a multikulturalitás fogalmát, tudatosítani bennük az egyetemes kultúra jelentését, jelentőségét is. Ezekhez a célokhoz olyan tartalmi elemeket kerestünk, amelyek illeszkednek a gyerekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz, kellően sokrétűek, és magukban hordozzák a multikulturális értékeket. Így találtunk rá velük közösen a mesék, a népszokások, a művészetek és a globális problémák területére. A projekt középpontjában az ember, az általa létrehozott értékek szerepeltek. Az életkori sajátosságoknak megfelelően volt egy másfajta rendje, hierarchiája is a projektnek, ami az Ismerd meg!, Mutasd be!, Teremtsd meg! lépcsőin keresztül a kompetenciák fejlesztésére irányult. A munka során fejlődtek szociális kompetenciáik, új elemekkel gazdagodtak ismeretszerzési eljárásaik, megtanulták megfelelő módon és sokoldalúan bemutatni a szerzett ismereteket. 7

Sikeres projektünk bemutatásával szeretnénk felkelteni mások érdeklődését a téma és a módszer iránt. A téma iránt azért, mert úgy véljük, ez nemcsak a mi területünkön megjelenő probléma, a módszer iránt pedig azért, mert sokkal fejlesztőbb hatású, mint a hagyományos pedagógiai rendszerekben átadott ismeretek. L. Ritók Nóra 8

A projekt általános bemutatása A projekt komplex ismeretszerzést biztosít. Olyan szerteágazó hatásrendszerben szervezett tevékenység ez, mely több terület összekapcsolásával éri el célját. Mindennél jobban fejleszti a kreativitást, a képességeket, miközben az ismeretek feltárása, bevésése és alkalmazása is megtörténik. Megvalósítása során a korábbi és a projekt alatt megszerzett ismeretek új rendszerekbe illeszkednek; a munka életszerű helyzeteket produkál, újfajta gondolkodás kialakítására alkalmas. Csak akkor sikeres, ha lebonyolítói a tervezéstől az értékelésig átfogják az egész munkát, rugalmasan reagálnak a felmerülő problémákra, képesek módosítani, tudják megfelelő munkamegosztással szétosztani a feladatokat, szervezni a lebonyolítást. Van feladattudatuk, szereptudatuk, érzik a felelősség jelentőségét, a közösségben alkotás módját. Képesek elfogadni egymás véleményét, meggyőzni a másikat, van vitakultúrájuk, megfelelő a kommunikációjuk. Ennek megfelelően egy projekt lebonyolítása mindennél hatékonyabban fejleszti azokat a kompetenciákat, amelyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek. A projekt egyik alapvető jellemzője, hogy a gyerekek kezdeményezéseire épül. Ez a záloga annak, hogy érdeklődésük a téma iránt végig fennmaradjon, kellően motiváltak legyenek a projekt teljes lebonyolításához. A saját élményekre alapozó technika az, ami a projektet kiemeli a többi pedagógiai módszer közül. A csoportban végrehajtott projekt egy összetett hatásrendszerben megvalósuló tevékenység, melynek másik alapvető jellemvonása a kooperativitás. Csak akkor valósulhat meg sikeresen, ha ebben a folyamatban egy egész csoport részt vesz, mindenki megtalálja a képességeinek, egyéniségének legmegfelelőbb feladatot, mindenki hozzáteszi a maga részét az egészhez. Ennek megfelelő értékelési és önértékelési képességgel is kell párosulnia. A kooperatív tanulásszervezés módszere nagy segítséget nyújt a lebonyolításhoz, ugyanis egy működőképes csoportszerkezetet, munkaszervezést biztosít, feladatmegoldásai pedig nagyon hatékonyak a szükséges kompetenciák megszerzésében. Mi ebben a folyamatban a pedagógus szerepe? A projektben tevékenykedést, a megfelelő magatartásmintákat, a szervezés lebonyolításának menetét meg kell tanulnia a közösségnek. Ez a fo- 9

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában lyamat, illetve a kompetenciafejlesztés akkor a legmegfelelőbb, ha tudatos, tervezett pedagógiai tevékenység van mögötte, ezért a pedagógus szerepe óriási. A projekt nem egy önállóan lezajló tanulói tevékenység; a pedagógus a felelős azért, hogy a tevékenység fejlesztő hatása a legnagyobb legyen. A projekt egy tanulási folyamat, saját élményű ismeretszerzéssel és az ismeretek alkalmazásával megvalósuló képességfejlesztés. A pedagógusnak jelen kell lennie teljes tudásával, minden képességével, de nem a hagyományos értelemben vett irányítóként, hanem a háttérben tevékenykedő segítő partnerként, aki figyel, akire számítani lehet, ha a csoport megoldhatatlannak tűnő probléma elé kerül, és aki nem megoldja a problémát, hanem megmutatja a megoldáshoz vezető utat. Ennek érdekében: Tudásával segítenie kell a gyerekek céljainak megvalósulását, ezért a témában jártasnak kell lennie, ismernie kell az információk fellehetőségét. Támogatnia kell a csoportot a szerepek felosztásában, a csoport munkamegosztásának, munkaszervezésének kialakításában, a motiváció fenntartásában. Segítenie kell a konfliktuskezelés fejlődését. Tanácsaival, segítő véleményével jelen kell lennie a projekt minden fázisában, amikor a csoport azt igényli. Ennek kommunikációjában és metakommunikációjában egyaránt érvényesülnie kell. Mit ne tegyen a pedagógus a projekt megvalósítása során? A legnehezebb egy gyakorló pedagógus számára, aki elsősorban frontális módszerekkel tanít, változtatni hagyományos, irányító szerepén. Ám ha belátjuk, hogy az utasítások végrehajtása helyett az utak saját megtalálása mennyivel fejlesztőbb tanítványaink számára, könnyedén ráhangolódhatunk erre a megváltozott tanárszerepre. Nem kell félni a tekintélyvesztéstől az ilyen munka során. A tudás megszerzését segítő, a gyerekeket partnerként kezelő, ötleteiken elgondolkodó, véleményüket elfogadó tevékenységünk éppen olyan értékes tanítványaink körében, mint az egész tevékenységet irányító, információforrásként funkcionáló, mindentudó szerepet játszó pedagógus. Ráadásul ez a partneri szerep sokkal emberibb, életszerűbb, a mai gyerekek számára értékesebb. 10

A projekt általános bemutatása Mit ne tegyen a pedagógus a projekt megvalósítása során? Ne mondja meg, melyik téma lesz a legmegfelelőbb a gyerekek számára, hagyja, hogy maguk találjanak rá. Legyen képes elfogadni azt, tudja alkalmazni ahhoz a tervezett pedagógiai tevékenységét. Ne mondja meg a megoldásokat, csak a hozzájuk vezető utat. Ne irányítson a munka során, de figyeljen, legyen mindig kéznél. Ne oldja meg hatalmi szóval a konfliktusokat, hanem segítse a tisztázó beszélgetést, a kompromisszum kialakulását. Ne kívülről figyelje az eseményeket, metakommunikációja sugallja az érdeklődést, figyelmet, támogatást. Ne utasítgasson, legfeljebb ajánlásokat tegyen, készen a kompromiszszumra, hiszen ő ebben a szerepében is minta a csoportban tevékenykedő gyerekek számára. A csoportok összetételéről: A projektet három korcsoportban szerveztük, alsó tagozatos (2. osztálytól), felsős és középiskolás korú tanítványainkkal. A csoportok összetétele az iskola tanuló-összetételének megfelelően heterogén volt, vagyis roma és nem roma származású, hátrányos helyzetű és jó körülmények között élő, ép és SNI-gyerekek egyaránt voltak a csoportokban. Ez a csoportösszetétel azért is fontos volt számunkra, mert így további lehetőségeket, alkalmazási színtereket kaphattunk a toleranciára nevelés tekintetében, erősíthettük tanítványainkban egymás elfogadásának érzését. Azok a közös élmények, melyek a projekt tervezése, lebonyolítása, a projekttermékek elkészítése közben érték őket, óriási érzelmi többlettel járultak hozzá ehhez a munkához. 11

Népszokások feldolgozása az alsó tagozatos korcsoportban

Az I. korcsoport projektje Ez az alsó tagozatos tanulók korcsoportja volt. (Nem vettek részt a projektben az első osztályosok, részben, mert az iskolaindítás amúgy is rengeteg új dolgot hozott számukra, részben, mert az információszerzéshez kapcsolódó feladatokhoz valamennyire szükséges volt az értő olvasás.) A projekt címe: Ismerd meg Európát! Pedagógiai célok: A gondolkodási képességek fejlesztése. (A megismerési folyamatok gyakorlása, az információszerzés különféle módjainak kipróbálása.) A kommunikációs képességek fejlesztése. (A megszerzett információk átadása vizuálisan és verbálisan.) Az együttműködési képességek fejlesztése. (A kooperatív tevékenységek során.) Toleranciára nevelés. (A heterogén csoportösszetételből adódó helyzetek kihasználásával.) Ismeretátadás: Európa nemzetei, azok meséi, mondái, mítoszai. Európa nemzetei, azok népszokásai, ünnepkörökhöz kapcsolódó hagyományai. A pedagógus szerepe: Alsó tagozatos tanítványaink először dolgoztak projektben. Ezért itt a pedagógus szerepe nagyobb volt, többször kellett segítenie, hogy a csoportok működése megfelelő legyen. Ez a csoport még járatlan volt a kooperatív tanulásszervezésben, ebből adódóan a pedagógusnak több feladata volt. Segítenie kellett a szerepek felosztásánál, az egyenlő részvétel biztosításánál, a konfliktusok feloldásánál. A kooperativitás, az együttműködés még a kezdeti fázisban volt, de ez nem akadályozta a projekt céljainak teljesülését. 13

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában 1. rész. Az indítás Az indítás fontos eleme a projektnek. Itt a pedagógus feladata felkelteni a gyerekek érdeklődését a téma iránt. A projekt tanórán kívüli tevékenységben folyt, részt vehetett benne az alsó tagozatos gyerekek közül bárki. Egyetlen kikötésünk az volt, hogy az első beszélgetés után egy héttel álljon fel a csoport, és annak összetételében, létszámában később ne történjen változás. Természetesen ez magában hordozta annak a veszélyét, hogy aki később mégis szívesen bekapcsolódott volna a tevékenységbe, azt már nem tudtuk fogadni, de ők majd más projektekben, illetve a projekttermékek bemutató rendezvényein vehetnek részt. (Nem kis motivációs erő egy sikeres projekt a következő lebonyolításához.) Ugyanakkor az is fontos volt, hogy aki jelentkezett, az ezt a döntést kellő felelősséggel hozza meg, később ne szálljon ki a munkából, és vegye is ki a részét belőle. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a jelentkezők kis, rajzos igazolványt kaptak a projekt idejére, ami egyben egy szerződés is volt, a vállalások rögzítésével. Az indító beszélgetést, témafelvetést a pedagógus irányította. A gyerekek életkori sajátosságát figyelembe véve egy nagycsaládhoz hasonlította Európát. Így elkerülte azt, hogy az elvontabb gondolkodást igénylő, a másodikosok számára érthetetlen térképértelmezéssel kelljen foglalkozni, ugyanakkor ott volt a térkép azoknak a harmadik, negyedik osztályos tanulóknak, akik már eligazodtak az elvontabb rendszerekben is. A gyerekek végigvették az Európa-család tagjait, a pedagógus irányító kérdéseire válaszolva elmondták, mit tudnak, hallottak róluk. Párhuzam- 14

Az I. korcsoport projektje ban a családi példákkal próbálták összegyűjteni az egyéni és a közösségi jellemvonásokat, beszéltek például az egyéniségek megnyilvánulásairól a családon belül, az egyformaságról és a különbözőségről, majd ezt próbálták kivetíteni Európára és országaira. A pedagógus azokról a területekről, országokról mondott el érdekességeket, rövid meséket, verseket, dalokat, amelyekre feltételezésünk szerint ez a korosztály a leginkább kíváncsi. A gyerekeket érdekelte a téma. Célként a pedagógus annyit jelölt meg, hogy akik részt kívánnak venni ebben a munkában, azokkal majd közösen kitalálják, mit tartanak érdekesnek ebben az Európa-családban, hogyan lehetne többet megtudni róluk, és miként lehetne ezt megmutatni másoknak is. A pedagógus ismertette a projekthez kapcsolódás módját, elmondta és megmutatta a szerződés-igazolvány funkcióját, használatát. Kérte, hogy aki dolgozni akar a projektben, az egy héten belül iratkozzon fel a folyosón elhelyezett táblára. 2. rész. A csoport felállása, témaválasztás Egy hét után elkezdődhetett a munka. Egy csoport létszámát húsz főben maximáltuk, e fölött újabb csoport indítását terveztük. Ez alatt az egy hét alatt a pedagógus figyelemmel kísérte a feliratkozásokat, és motiváló utalásokkal, az érdeklődés további felkeltésével vette rá azokat a gyereket a 15

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában jelentkezésre, akik nem szoktak külön tevékenységekre vállalkozni. Ezzel értük el, hogy biztosítva legyen a roma származású, az SNI-, a hátrányos helyzetű és a gyengébb képességű gyerekek részvétele is. Első lépésként a gyerekek megkötötték a szerződéseket, vagyis megkapták és aláírták kis igazolványukat, melyben vállalták a részvételt és a munkát a projekt végéig. Az igazolvány (ami egy A/5-ös méretű rajzlap volt összehajtva) egy része üres volt, ahová egyéniségüknek megfelelő rajzot készíthettek, aláírásukon kívül ezzel téve személyesebbé azt. Az átvételt természetesen ünnepélyes kis rituálékkal tettük emlékezetessé. Az első, tematikus megbeszélést is a pedagógus irányította, de nagy szerepet kaphattak az egyéni vélemények is. A beszélgetésen felelevenítették a családi párhuzamot, és próbálták az egyéniség megjelenésének lehetőségeit az országokra kivetíteni. Több lehetőség is felvetődött. Volt, aki úgy vélte, hogy egy ország tájainak bemutatásával vagy az ott élő állatokkal kellene foglalkozni, mások az emberek foglalkozásaira gondoltak. Minden felvetődő ötletet, még a legviccesebbeket is, felírtunk egy csomagolópapírra (amit eltettünk, hátha később szükség lesz rá), nem sorban, hanem összevissza, hogy a sorrendiség tudat alatt se befolyásoljon senkit. A családi párhuzamban a nagyszülők meséinek felemlítésével a pedagógusnak sikerült a gyerekek figyelmét a népmesékre irányítani. Ezt is 16

Az I. korcsoport projektje felírtuk a táblára. A gyerekek az újabb ötletek között szintén a családhoz kapcsolódva az öltözködésen, a ruhaviseleteken keresztül könnyen eljutottak az ünnepekig, a szokásokig. Amikor a csoport kifogyott az ötletekből, a pedagógus segítségével, szavazással állapították meg, melyek a legnépszerűbb témák. A legtöbb szavazatot a mesék és a népszokások, ünnepek kapták. A nagyobb csoportot aztán két kisebb egységre tagoltuk. Azt, hogy ki melyik csoportba került, azt az érdeklődésük határozta meg, ami nagyjából egy korosztályos tagozódást is tükrözött. A másodikosok és néhány harmadikos a mesékkel kívánt foglalkozni (ebben a csoportban több volt a lány), a harmadikosok másik része és a negyedikesek a szokásokat, ünnepeket választották (itt több volt a fiú). Természetesen a pedagógus szerepe a témaválasztásban is fontos. Metakommunikációjával, kérdésfeltevéseivel pontosan tudja irányítani a csoportot anélkül, hogy a gyerekek észrevennék ezt. A későbbiekben, amikor több projektet lebonyolítottak már, egyre nő a gyerekek önállósága, és egyre nagyobb kreativitás, alkalmazkodás, rugalmasság szükséges a pedagógus munkájában ahhoz, hogy pedagógiai céljait megvalósíthassa, de a kicsiknél még inkább az indirekt irányításon van a hangsúly. Az indirektség nagyon fontos, mert ezzel hangolja rá a pedagógus a gyerekeket az önálló véleménynyilvánításra, a szuverén döntésekre, ezzel éri el, hogy megérezzék: ők is egyéniségek, akik nem utasításokat végrehajtó, 17

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában hanem ha kell, irányító, ötletadó, szervező szerepet betöltő tagjai a csoportnak. Így tanulnak meg információkat szerezni, tanulni, gondolkodni az életszerű szituációkban, nem passzív befogadóként, hanem aktív részvevőként. Mindezt már alsó tagozatos korban el kell kezdeni. Persze ekkor még nagyobb a pedagógus erőt, biztonságot sugárzó szerepe, ami nagyon fontos a kisiskolásnak, de mindig terelgetnünk kell őket önmaguk megismerésének, kipróbálásának kis útjaira is. A csoportok ezután nevet választottak maguknak, ami fontos a csoport identitás kialakítása szempontjából. A tanár kérésére, már kooperatív formában, a csoporton belül, önállóan próbálták ki az ötletroham módszerét. Közben különböző csoportszerepeket próbáltak ki: az Írnokét (aki a csomagolópapírra felírta az ötleteket); a Csendkapitányét (akinek az volt a dolga, hogy ügyeljen, ne legyen túl nagy a munkazaj); a Mókamesterét (aki a vicces ötletekért felelt); a Vállveregetőét (aki megdicsérte az ötletadókat); a Szóvivőét (aki lebonyolította a szavazást, és ismertette a csoport nevét). A szavazásnál mindenkinek három javaslatot kellett tennie, amit a nevek mellé tett vonalakkal jelöltek, és a végén összesítettek. A legtöbb vonallal rendelkező név lett a csoport neve. Így a mi projektünk esetében a Mesemadarak és a Kalózok neveket adták maguknak a két csoport tagjai. Ezután megkapták a projektnaplójukat, ami egy nagyalakú üres füzet volt. Ezt kellett vezetniük a projekt során, ebbe kellett minden lényeges dolgot feljegyezniük, időrendben kö- 18

Az I. korcsoport projektje vetve a munka menetét. Természetesen első lépésként a naplóra rákerült a csoport és a tagok neve, majd kedvükre díszíthették, hogy egyéni, a csoport identitását kifejező legyen. 3. rész. A munka megtervezése A beszélgetés után a csoport már tudja, mivel szeretne foglalkozni. A kö vetkező fontos lépés a projekttermék kitalálása és a létrehozásához szükséges munka megtervezése. A projekttermék kitalálása egyszerűbb, hiszen ezt az előző találkozón már gyakorolták az ötletroham módszerével. Arra a kérdésre, hogy miként lehetne majd a megszerzett ismereteket bemutatni másoknak, rengeteg javaslat született. Így az élőképektől az illusztrációkig, a könyvkészítéstől a falfestményig, a képeslapkészítéstől a filmrendezésig, a dramatikus feldolgozástól a bábszínházig stb. számtalan ötlet felmerült. Amikor már jó sok lehetőség volt fenn a lapon, egy másik szempont szerint szelektáltunk ki közülük néhányat. Ez pedig a megvalósíthatóság feltétele volt. Így például lekerült a filmrendezés, a falfestmény vagy a könyvkiadás. A már megvalósítható ötletekkel ezután a csoportok dolgoztak tovább. A csoporton belül a gyerekek először megpróbáltak tervet készíteni a kitűzött projekttermék megvalósításához. Itt újra nagyobb szerepet kapott a pedagógus, hiszen a gyerekek életkoruk és tapasztalatuk hiánya miatt nem voltak képesek önállóan megtervezni a munka menetét. Segítségükre szolgált néhány tacepao, ami a tervezés vázlatát mutatta, azokkal a gyerekek számára is érthető szempontokkal, kérdésekkel, amit figyelembe kell venniük a közös gondolkodás során. A tacepaók a következők voltak: 1. A csoport témája:... Válasszátok ki a közösen összegyűjtött dolgokból azt, amit a csoport szeretne! (Először magában mindenki gondolja át, aztán sorban kerekasztalmódszerrel mindenki mondja el, szerinte mi lenne a legjobb, és miért gondolja ezt. Az indoklások alapján megváltozhat a véleményetek, és a be- 19

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában szélgetés végére megtalálhatjátok a mindenkinek megfelelő témát. Ha ez nem sikerül, szavazzatok a tanult módon!) Írjátok be a projektnaplóba a választásotokat! 2. Honnan tudjuk meg?... Ha megvan az ötlet, gyűjtsétek össze azt is, honnan szerzitek meg az információkat, ami a munka elkészítéséhez kell (például meséskönyvek, útikönyvek, internet, folyóiratok, tévéműsor stb.)! Írjátok fel ezeket is a naplótokba! 3. Ki mit választ?... Írjátok be a napló egy lapjára a csoport névsorát! Az információgyűjtés után mindenki válasszon, melyiket fogja feldolgozni, és írja a neve mellé! 4. Mi szükséges hozzá?... Gyűjtsétek össze, milyen anyagok szükségesek ahhoz, hogy a munkát mindenki elkészíthesse! Azt is írjátok fel a listára, ami a rendelkezésetekre áll, és jelöljétek meg azokat, ami nincs meg! Ezt a listát adjátok oda tanárotoknak is, hogy beszerezhesse a szükséges dolgokat! 5. Mi kell a bemutatáshoz?... Gondoljátok végig, mi minden kell ahhoz, hogy a kész munkákat a többieknek bemutathassátok! Minden dologhoz, munkafázishoz írjatok felelőst a csoportból! Ügyeljetek az egyenletes munkamegosztásra, és arra, hogy mindenkinek legyen feladata! Például ha egy kiállítást szeretnétek a munkákból: Ki (kik) írja fel a neveket a rajzok alá? Ki kéri el a kiállítóhelyet? Ki rakja fel a munkákat? Ki készíti el a meghívót? Ki juttatja el a meghívókat a címzettekhez? 20

Az I. korcsoport projektje Ki gondoskodik a megnyitóra produkcióról? Ki készít fotókat a kiállításról? Ki gondoskodik a büféről? 6. Időbeosztás Készítsétek el a projekt időbeosztását! (A projekt időtartama 6 hónap. Októberben indul. Melyik hónapban mi fog történni?) Október:... November:... December:... Január:... Február:... Március:... 7. A siker titka:... Gyűjtsétek össze azokat a dolgokat, ami szerintetek a projekt sikerességét mutatja! Például: Akkor lesz sikeres a munkánk, ha a kiállítást legalább ötvenen megnézik. Akkor lesz sikeres a munkánk, ha legalább 20 kiállítási tárgyat elkészítünk. Akkor lesz sikeres a munkánk, ha legalább 10 országgal foglalkozunk az Európa-családból. Akkor lesz sikeres a munkánk, ha mindenki dolgozik a csoportban. Akkor lesz sikeres a munkánk, ha mindenki végigdolgozza a projektet. Akkor lesz sikeres a munkánk, ha jól érezzük magunkat együtt. 8. Váratlan helyzetek:... (Ez most, a munka elején még üresen marad, később, ha valami előre nem látható probléma jelentkezik, ide majd feljegyezzük.) 21

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában Természetesen a pedagógus szerepe itt is nagyon fontos. Mivel, főleg a másodikos gyerekek számára, ennyi szöveg nehezen értelmezhető, ezért célszerű lépésről lépésre haladva, egy-egy szempontot elemezve és megoldva végigvenni azokat. A szempontok különböző tacepaókon vannak, így sorban vehető elő egy újabb, ha az előzővel végeztek. Így a munka rendszere is rögzül bennük, és értelmet nyer a tervezés mint feladat. Minden rész után tudatosítsuk bennük, hogy ezzel elkészültek, értékeljük, motiváljuk őket, és emeljük ki mindig azt is, miért volt fontos ez a rész a későbbi munka szempontjából! A pedagógusnak sok-sok példával kell megvilágítania a szempontok lényegét, hogy a gyerekek először ezek közül választva, majd önállóan is kitalálva egyet-egyet, képesek legyenek önálló tervezésre. Így mindig a konkrét dolgokkal tudjuk megvilágítani nekik az elvontabb fogalmakat, amíg nem lesznek képesek arra, hogy a szempontokhoz tartozó konkrétumokat megkeressék. Az is fontos, hogy a gyerekeknek csak rövid feljegyzéseket kelljen készíteniük, ne menjen el sok idő azzal, hogy az Írnokra várnak! Ezért a tacepaókról csak a vastag betűvel kiemelt részeket írják le a naplójukba, és utána írják a saját válaszukat! Az Írnok szerepét megsokszorozhatjuk, és az időt nagyban lerövidíthetjük, ha öntapadós papírt használunk, például a nevét mindenki erre írja fel, majd beragasztják a naplóba, vagy ha bármi olyan elhangzik, ami később szükséges lesz, valaki már fel is írja, és beragasztják a lapra stb. Ne feledkezzünk meg a szerepekről: a Csendkapitány, az Írnok, a munkát irányító Együttműködés-mester, az eszközellátásra ügyelő Eszközfigyelő stb. Ezeket a szerepeket eleinte a mi irányításunkkal vállalják a gyerekek, később már elég csak kiosztani a szerepkártyákat, és ők döntenek arról, ki 22

Az I. korcsoport projektje minek lesz a felelőse. Fontos azonban, hogy figyeljük és értékeljük a felelősök munkáját, különben értelmét veszti a szerepjáték. Eleinte arra is nekünk kell figyelmeztetni a gyerekeket, hogy cserélgessék a szerepeket, később ennek is lehet felelőse, aki írásban is rögzíti, mikor, ki, mire ügyelt. Ez a tervező szakasz több órát is igénybe vehet. A munkát színesíthetjük a csoportidentitást fejlesztő, játékos feladatokkal vagy a témához tartozó érdekességek elmesélésével, esetleg az ehhez kapcsolódó rejtvények készítésével, amit egy-egy foglalkozás elejére vagy végére illesztünk be. Ilyen a munkát színesítő elem volt nálunk a Keress valakit! c. játék: ennek során a gyerekek felírták öt kedvenc meséjüket egy lapra, majd körbejárták a csoportot, és akivel azonos volt valamelyik kedvencük, azzal aláíratták a lapjukat. Hasonlóan érdekes a Keresd a párját! : a játék előtt a pedagógus a csoport létszámának megfelelő számú kártyát készített, amire felírta a neveket, dolgokat. Ezeket összekeverte, majd kiosztotta a gyerekeknek, akik megpróbálták megtalálni a kártyák párjait. Kis nyüzsgéssel jár, de nagyon élvezetes játék. Játékos rejtvény lehet a Miben más? c. játék: egy fekete-fehér, vonalas meseillusztrációt keresünk egy meséskönyvből, két példányban lefénymásoljuk, majd irodai hibajavítóval, esetleg vékony fekete filccel megváltoztatunk rajta részeket. (Eltüntetünk vagy odarajzolunk apró vonalakat, pötytyöket, formákat.) Aztán új fénymásolatot készítünk. A gyerekek feladata az, hogy a két lapon találják meg a különbségeket. Négy gyereknek célszerű egy rajzzal foglalkozni, mert többen nem férnek hozzá rendesen. Ám ha több képet készítünk, és a megváltoztatott rajzról új fénymásolatot csiná- 23

projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában lunk, a csoportok cserélgethetik egymás között a lapokat. Akár versenyt is szervezhetünk. Készíthetünk még a gyerekeknek egyszerű keresztrejtvényt, amit szintén nem nehéz megcsinálni, és mindig osztatlan sikert arat. Természetesen nem bonyolult rejtvényhálóra kell gondolni: vízszintesen szerepeljenek a kérdésekre adandó egyszavas válaszok, a függőleges, vastagon kiemelt oszlopba pedig a megfejtendő szó kerüljön. A rejtvény kérdései és a megfejtés mindig a témához kapcsolódjon, és fontos, hogy a gyerekek egyértelmű válaszokat tudjanak adni. Egy ilyen rejtvény egyénileg, párosban vagy négyfős csoportokban oldható meg. Mi előnyben részesítettük a páros és a csoportos megoldásokat, a társas kapcsolatok fejlesztése miatt. Többet is fénymásolhatunk egy rejtvényről, vagy készíthetünk többtípusút, amit a párok vagy kiscsoportok cserélhetnek egymás között. (Később a gyerekek is képesek a rejtvények készítésére, örömmel dolgoznak rajta, akár otthon is, miközben ismereteik elmélyülnek.) Az ilyen típusú játékok erősítik a csoport összetartozását, illetve elmélyítik a motivációt a téma iránt. Persze ügyeljünk arra, hogy ezek csak mint mellékes elemek jelenjenek meg, a hangsúly a projekt megtervezésén legyen! Minél nagyobbak a gyerekek, és minél gyakorlottabbak a projektmunkában, annál kevesebb ilyen hangulatfenntartó játékra lesz szükség, hiszen érteni fogják a tervezés fontosságát az egész munka szempontjából, és ez az érzés megfelelő motivációt ad nekik. A szempontok szerinti tervezés átfogja és tudatosítja bennük az egész önálló folyamatot. Képessé teszi őket arra, hogy át tudjanak fogni egy nagyobb munkát, megértsék a honnan? és miként? fontosságát, átlássák a személyi felelősség lényegét, azt, hogy milyen fontos az időbeosztás a tervezésben. A tervezés szempontjai között egy kis minőségbiztosítási szem- 24