Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u. 20-26.

Fóti Garay János Általános Iskola Fót, Arany János u. 20-26. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Tartalom Első rész Nevelési Program I. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE, HELYZETELEMZÉS...4 1. AZ ISKOLA ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE NAPJAINKIG...4 2. PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK...6 3. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI...7 4. SPECIALITÁSAINK A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERINT...7 5. AZ ISKOLA TÁRGYI, MŰSZAKI FELTÉTELRENDSZERE...8 6. DEMOGRÁFIAI VISZONYOK, TOVÁBBTANULÁSI, ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK...14 II. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ELVEI...18 III. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI...21 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...21 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI...21 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI...22 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, MÓDSZEREI...24 V. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...26 1. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS...26 2. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKBAN...28 VI. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, FELADATAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...29 VII. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI...32 VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK...34 1. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE...34 2. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK...35 3. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS...36 4. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS...39 5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK...40 6. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ALAPELVEI...41 7. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...42 8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK...44 9. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK...44 IX. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK...45 1. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK...45 2. EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI...47 3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK...48 a) Hagyományos tanórai foglalkozások...48 b) A mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások...51 c) A tanulók számára biztosított tanórán kívüli egyéb foglalkozások...52 4. PREVENCIÓS PROGRAM...53 5. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁS...55 2

Mádodik rész Helyi tanterv I. TANTÁRGYI SZERKEZET...56 1. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK - A KERETTANTERVEKEN ALAPULÓ ÓRATERV A 2013/2014-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN...56 2. EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...62 II. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...64 III. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 65 1. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI...65 2. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA...69 3. AZ OTTHONI ÉS A NAPKÖZIBEN TÖRTÉNŐ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI...71 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...71 IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK...73 V. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...74 A FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE...75 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK...76 A FÓTI GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA...77 3

Első rész NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskola története, helyzetelemzés 1. Az iskola alapítása, rövid története napjainkig Az iskolát 2. Sz. Általános Iskola néven Fót Nagyközségi Tanács alapította 1960-ban. Az "öregfalu" 1. Sz. Általános Iskolája már nem tudta befogadni a vasúttól Kisalag felé eső dinamikusan fejlődő településrész gyermeklétszám növekedését. Az iskola 1962-ben vette fel Garay János költő nevét, és ez alkalomból emléktáblát avattak az épület főbejáratánál. Az első szárny a szülők aktív társadalmi munkájával épült fel, akik magukénak tekintették az iskolát felépülte után is. A 60-as, 70-es évek jellemzője volt a vidékről munkahelyet keresők fővárosi agglomerációba történő tömeges bevándorlása és letelepedése, ami a gyermeklétszám ugrásszerű növekedésével járt együtt. Iskolánkban a tantermek száma kevésnek bizonyult, váltóműszakos tanítást kellett bevezetni. Az iskolát övező településrész újabb generációja fogott össze, és ismét jelentős társadalmi és szülői munkavégzéssel 1979-ben felépült az újabb épületszárny. Az építkezés olyan önkormányzó, önigazgató szülői tanácsot hozott létre, melynek munkája, iskolánk iránti elkötelezettsége példa értékű volt Fót szerte. Funkcióját részben átvette az 1992-ben megalakult Iskolaszék. A szociológiai szakirodalom általános tapasztalata, hogy amelyik társadalom illetve közösség iskolát épít, az bízik a jövőben. Az iskolát övező településrészen levő szülők ezt 30 éven belül másodszor is így gondolták, cselekedték. (Ennek a nagyszerű munkának az eredményéből semmit nem von le, hogy a társadalmi összefogással együtt járó tervezési, kivitelezési hiányosságok az idő előre haladtával egyre jobban kiütköznek, s ez által költségesebbé teszik az intézmény működését a közüzemi kifizetések tekintetében.) A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére a társadalomban, a gazdaságban végbemenő folyamatok: - a vagyonosodással együtt járó egymástól való elidegenedés, - egyes rétegek anyagi ellehetetlenülése, átmenetileg csökkentette azt a nagyfokú segítőkészséget, amely korábban ezt a településrészt jellemezte. A rendszerváltozást követően a szülői támogatások révén ismét gyarapodott az iskola. A szülők által létrehozott Garays Diákokért Alapítvány lehetővé tette 100-150 fős hajókirándulások, 100 fős nyári táborok, külföldi utazások megvalósulását. Az alapítvány segítette a nyelvi laborok felszerelését, és jelentős volt a két számítógépterem kialakításában vállalt szerepük is. Az elmúlt években a digitális oktatás szélesebb körű kiterjesztésében vállaltak segítséget a Fót Fejlődéséért Közalapítvány aktív közreműködése mellett. Jelenleg az iskolai innová ciós folyamatokhoz nyújtanak támogatást. A 90-es évek elején a szülői elvárások is differenciálódtak. Egyre több lett a fővárosból a zöldövezetbe kiköltöző, képzettebb, igényesebb, jó iskolai felszereltséghez szokott család. Új jelenség volt Fóton az olcsóbb lakást vásárló volt "munkás kerületekből" érkezők letelepedése, akik igen jelentős szociális támogatási igényekkel fordultak folyamatosan az iskolához és az önkormányzathoz. A megélhetési gondokkal küzdő szülői réteget az ingyenes étkezési lehetőség, az átmeneti vagy rendszeres nevelési támogatás, valamint az motiválta, hogy naponta minél hosszabb időt 4

töltsön el gyermeke az iskolában, lehetőleg reggel 6 30 -tól 17 óráig. Igényt tartottak arra, hogy a téli, tavaszi, nyári szünetben napi háromszori étkezéssel egybekötött pedagógus felügyeletben részesüljön gyermekük. A szülők egy része a nevelést is döntően az iskola feladatának és kötelességének tartotta és tartja jelenleg is. Az anyagilag jobb helyzetben lévő szülői réteg tudott és akart áldozni a kiegészítő foglalkozásokra, magánórákra, idegen nyelvre, zeneiskolára, 4,6,8 osztályos gimnáziumi előkészítőkre stb. A hagyományos beiskolázási körzetben, az elöregedés miatt csökkent a gyermeklétszám, ugyanakkor a 90-es években felépült Fót első lakóparkja. Az itt épülő házakat hamarosan újabbak követték. Az ideköltöző szülő nem ismerte az intézmény lehetőségeit. Az iskolát k e- reső és választó szülők szegényesnek, sivárnak tartották ekkor berendezéseinket, tárgyi ellátottságunkat, de magas színvonalúnak ítélték az intézményünkben folyó oktató- és nevelőmunkát. Tovább csökkentette a tanulói létszámot az alsó tagozat magas színvonalú munkája, amely a kiemelkedő képességű gyermekeket sokoldalúan, egyénre szabott képességfejlesztéssel felkészítette arra, hogy tanulmányaikat a 8 és 6 osztályos gimnáziumokban folytathassák. Sajnáltuk, hogy tanulóink elmentek intézményünkből, de büszkék voltunk az elért eredményekre. Iskolánk tanulóira jellemző a tanulási képességek szélsőséges szóródása: - egyfelől a kiemelkedő képességű, kiváló tanulmányi előmenetelű, - másfelől a tantervi minimumot is csak igen sok korrepetálással alig teljesítő gyermekek csoportja. Az átlagos tanulók középmezőnye erősen csökkent, ennek a közösségi munkában és a személyiség fejlesztésében is megvoltak a nehézségei, szakmailag pedig erős differenciálást igényelt a tanári munkában, amelyet nevelőtestületünk a mai napig személyre szabottan és magas szakmai színvonalon valósít meg, tanulóink harmonikus személyiségfejlesztése érdekében. 1991-ben Fót Nagyközség Képviselő-testülete döntése nyomán megindult a szakiskolai képzés, amelynek keretében Fót és a környező települések a legrászorultabb tanulóinak képzését végezte tantestületünk. Több év kemény munkája után az érdeklődés csökkent, majd 2003- ban ez a képzési forma megszűnt. Tantestületünk több évtizedes erőfeszítése, a felhalmozódó szakmai tapasztalatok, lassan meghozták a kívánt eredményt, általános iskolai tanulólétszámunk folyamatosan növekedésnek indult, amely még napjainkban is tart. A 90-es évekre jellemző 300 fős tanulói létszám az elmúlt 5 évben meghaladta a 400 főt, és napjainkban lassan eléri a 450 főt. Korábban problémát jelenlett két magas létszámú első osztály indítása, az elmúlt öt évben tartósan 50 felett volt az első osztályba beiratkozó gyermekek száma, az utóbbi években megközelítette majd meghaladta több tanévben is a 60 főt. Ez a szülői bizalom növekedését jelzi. A szülők nagy része értéknek tekinti a tudást. Partnernek érzi magát a gyermekeket oktatók, nevelők munkájában, s aktívan kapcsolódnak be az iskola életébe. Oktató- és nevelőmunkánkat, szabadidős tevékenységeinket sokszínűnek, magas színvonalúnak tartják, amelyet alátámasztanak a szóbeli visszajelzések mellett tanulóink továbbtanulási 5

eredményei és az országos kompetenciamérések eredményei is, ahol mutatóink meghaladják az országos átlagot és a kisvárosok átlagát is. A partnerközpontú szemléletmód és intézményi működésmód kiemelt fontosságú intézményünkben és a partnereink igényeinek kielégítésére összpontosít. Ennek érdekében alakítottuk ki azokat a szervezeti eljárásokat, fórumokat, szabályozó mechanizmusokat, amelyek keretében azonosítottuk partnereinket, megismertük, illetve 2012-ig rendszeresen mértük igényeiket és elégedettségüket. Így tudtunk hatékonyan együttműködni tanulóinkkal és szüleikkel, a fenntartóval és minden iskolánk életében résztvevő egyénnel, intézménnyel, szervezettel, és alapítvánnyal. Továbbra is fontosnak tartjuk a partnerközpontú működést, mert többek között ez is segít bennünket abban, hogy a felmerült problémákat konstruktívan kezeljük A köznevelés területén a jelen időszakban nagy változásokat élünk meg, hajtunk végre. De van két dolog, amely ma is cselekvésünk fundamentuma, pedagógiai munkánk, céljaink kiinduló pontja. S ez a két dolog tulajdonképpen egy. Hisz iskolánk ma már több mint 50 éves története az a hagyomány, melynek örökösei vagyunk. De ez az örökség nem csak az egyre komfortosabb épületet és berendezését jelenti, hanem azt a felbecsülhetetlen értékű szellemi örökséget is, melyet a szakmai tapasztalatokkal, a mindig megújulni képes nevelőtestülettel, a nehézségeket az összefogás erejével leküzdeni képes szülői és pedagógusi közösséggel hagyományozott ránk az elmúlt 50 év. Sokféle érték és eredmény, sokféle sikerhez, országos, sőt nemzetközi ismertséghez vezető törekvés jellemezte iskolánkat az évek során. Volt azonban egy közös jellemzője az eltelt ötven évnek. A közös akaraton alapuló cselekvés. Az öszszefogás ereje, melynek segítségével az iskola, a gyerekek érdeke felülírt, háttérbe szorított és jelentéktelenné silányított mindenféle ezzel ellentétes törekvést. Minden a gyerekeinkért történik. Mindent az ő fejlődésük, kibontakoztatásuk érdekében teszünk. Mert örökségünk nem csak az emlékezéshez és nosztalgiázáshoz ad alapot, hanem a sikeres jövőhöz is. S ez már a mi tudatosan felvállalt felelősségünk. 2. Pedagógiai innovációk - Az alapkészségek és képességek kialakítása, és fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eszközrendszer megteremtése a célunk. Rendszeresen pályázunk minden lehetséges helyre, hogy fejleszteni tudjuk eszközrendszerünket. - Jól képzett nevelőtestületünk alkalmas az alapkészségek és képességek kialakítására és fejlesztésére. Pedagógus kollégáink között nagy az igény a pedagógus továbbképzésre, e szerint működtetjük a Beiskolázási Tervet. - A differenciált tanulásszervezésen alapuló korszerű módszertani eljárások alkalmazása alapkövetelmény pedagógusaink számára. Ezt a követelményrendszert a Pedagógus értékelési rendszer jeleníti meg. - A tapasztalaton és a tevékenykedtetés útján szerzett ismeretek körének szélesítésére minden eszközt megragadunk. Lehetőséget biztosítunk pedagógusaink és tanulóink számára az erdei iskolai képzésen való részvételre szülői támogatással. A nyolcadik osztályosok vizsgáját a kulcskompetenciák fejlesztéséhez igazítottuk. A megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására helyeztük át a hangsúlyt. - Számtalan forrást vontunk be a digitális oktatás továbbfejlesztése érdekében. Ez a felszereltségi állapot teszi lehetővé a digitális oktatás eljárásainak alkalmazását a mindennapi tanítási gyakorlatban. Kollégáink rendszeresen tartanak országos és térségi szintű bemutató órákat. - Egészségnevelési és drogmegelőzési programunkat a Pedagógiai Program módosításakor fogalmaztuk újra. Az új szemléletű tartalomhoz új módszerek kapcsolódtak. A megvalósítást 3 éven keresztül az ESZA pályázatai támogatták. 6

- A könyvtárterem kiépítésére égető szüksége volt iskolánknak. Megfelelő képzettséggel rendelkező kolléga alkalmazásával, a tárgyi feltételek biztosításával erre a 2008/2009-es tanév során került sor. A könyvtár kialakítását a SZIRÉN elektronikus a kölcsönzési rendszer alkalmazása követte. - A 2007/2008-as tanévtől a Garay Magazin- iskolaújság - évenként 2 alkalommal jelenik meg. Az újság tartalommal való megtöltése a tanulók újszerű foglalkoztatása révén ad lehetőséget a személyiségfejlesztésre. A kiadványt tanulóink természetesen térítésmentesen kapják kézbe. - A 2010/2011-es tanévben ünnepelte iskolánk fennállásának 50 éves jubileumát. Elkészült az Iskolatörténeti képes krónika, melyben feldolgoztuk iskolánk 50 éves történetét. 3. Az iskola hagyományai - Az intézmény hagyományosan megszervezi az iskolához és a településhez kötődő helyi kulturális és ünnepi rendezvényeit, valamint az országos ünnepekhez, megemlék e- zésekhez kapcsolódó intézményi rendezvényeket. -,Színház- és múzeumlátogatások, tematikus rendezvények: pl. KRESZ-verseny, farsang, egészség- és sportnap. - Minden évben részt vesznek a tanulók különböző szintű tanulmányi versenyeken. Ebbe bele tartoznak az iskolai, városi, területi, megyei szintű és az országos versenyek is. Lehetőség szerint megmérettetjük magunkat nemzetközi pályázatokon is. - A DÖK rendezvények elősegítése, megszervezése - Az iskola rendelkezik saját helytörténeti anyaggal, amelyet az Iskolatörténeti állandó kiállítás keretében mutatunk be. - Garay-Ovisulit szervezünk nagycsoportos óvodásoknak minden év első negyedévében több alkalommal (ahol szüleik is megismerkedhetnek az intézményünkkel és a leendő első osztályt tanító osztályfőnökökkel). - Hívogató, majd Első pad címmel közel 10 éve jelentetünk meg tájékoztató jellegű iskolai kiadványt a szülők és gyermekeik számára. - Az országosan elismert Cappuccino és Napraforgó bábcsoportjaink évek óta játékosan tanítják közlekedni tanuló ifjúságunkat és az óvodásokat is. - Nyílt napot tartunk minden évben, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt. - 2005óta megrendezzük a József Attila szavalóversenyt, amely mára Fót Város Kiemelt Kulturális Rendezvényei közé tartozik. - Drámaszakköröseink 1998 óta mutatják be diákjaink és Fót város számára nívós műsoraikat. - Erdei iskolát szervezünk tanulóinknak minden évben önkéntes alapon, szülői finanszírozással, melynek során eljutunk Magyarország legszebb tájaira. - Osztálykirándulásaink a tanévek legnépszerűbb programjai. - Rendszeressé váltak téli sí és nyári táboraink az utóbbi négy évben. - A Romániában lévő Balavásárral 2007-ben kezdeményeztük a Testvérvárosi suli program újraélesztését, melyet azóta is aktívan ápolunk. 4. Specialitásaink a Pedagógiai Program szerint - Kiemelten oktatjuk a számítástechnikát és informatikát valamennyi évfolyamon, melyet a kötelező és választható tárgyak rendszerében jelenítünk meg. 7

- Fontosnak tartjuk az idegen nyelvek oktatását, iskolánkban német és angol nyelv tanulását választhatják diákjaink már első osztálytól kezdve. A második idegen nyelv 6-8. évfolyamok esetében a választható tárgyak rendszerében szerepel. - Nagy hangsúlyt fektetünk a matematikai képességek fejlesztésére, melyet a tanórai differenciált óravezetés mellett a differenciált foglalkozások keretében valósítunk meg. - Az idegen nyelvet és az informatikát hagyományosan bontott csoportban oktatjuk. - Kiemelkedő szerepet kap a környezetvédelem, amely 5 6. évfolyamban a választható tárgyak rendszerében szerepel. - Lehetőséget nyújtunk tanulóinknak a népi iparművészeti technikák elsajátítására. 5-8. évfolyamban a választható tárgyak keretében. - Kiemelt feladatunk a biztonságos, helyes közlekedés szabályainak megismerése és alkalmazása. Minden év szeptemberében az egészségnap keretében kerékpáros ügyességi versenyen vesznek részt tanulóink. A felső tagozatosok KRESZ tesztet is kitöltenek. - A Cappuccino és Napraforgó bábcsoportok évek óta a Pest Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által meghirdetett bábverseny díjazottjai. Játékosan nemcsak tanulják, de tanítják is az óvodásokat és kisiskolásokat a közlekedés szabályainak betartására előadásaikkal. - Az egyéni foglalkozások, szakkörök mellett a felső tagozaton középiskolai felkészítőt is szervezünk tanulóink eredményes továbbtanulása érdekében. - A 7-8. évfolyamon önköltséges, alapfokú nyelvvizsgára előkészítőt szervezünk szülői igény és megfelelő létszámú jelentkezés alapján. - A pedagógiai szakszolgálat munkatársai (logopédus, fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus) foglalkoznak a tanulási nehézségekkel küzdő SNI, illetve fejlesztésre szoruló tanulókkal. - Iskolánk megteremtette a lehetőségét a gyermekek helyben történő gyógytestnevelési ellátására. 5. Az iskola tárgyi, műszaki feltételrendszere Az iskola alapterülete 3425 m 2 (2 épület), telek: 6714 m 2 Az Arany János utcát 2007 szeptemberétől a parkolási gondok megoldása érdekében átmenetileg egyirányúsította a helyi önkormányzat. 2013-ban az iskola udvarán (Arany János utcai bejárat) és az Ady Endre utca 15. számú önkormányzati telken épült parkoló, amely segíti a gépjárművel történő parkolás megoldását. A sportfoglalkozások 1 tornateremben és 1 játékteremben folynak délelőtt és délután egyaránt. Az udvari sportpálya kosárlabda és labdarúgó-edzések megtartására alkalmas. Futópálya kialakítását tervezzük. Az oktató-és nevelőmunka 10 alsós tanteremben, 2 informatika teremben, 2 nyelvi laborban, 1 kémia-fizika előadóban, 5 szaktanteremben és az iskolakönyvtárban folyik, 2 egyéb oktatási célra használt csoportszobát is működtetünk. A tárgyi feltételek változása a 2007-2013. közötti időszakban Az iskola épületének, területének, udvarának fejlesztése - Az iskola épületének, területének állagmegóvása. - Az elhasználódott eszközök pótlása, a lehetőségekhez igazodó mértékű fejlesztés. 8

- Az iskolaudvar rendezése, mert a sportpályán kívüli terület a tanulók szabadidejének eltöltésére nem alkalmas. Az aljat részben betonos, nagyobb részben földes. - Az iskola épületeinek esővíz levezető csatornáinak felújítása. - Az osztálytermek elhasználódott linóleum burkolatának cseréje. - Az új épületrész vizes helyiségeinek felújítása. év 2007. külső forrás megnevezése Önkormányzat Szülői társadalmi munka fejlesztés megnevezése, helye Fűtésrendszer részbeni korszerűsítés (szivattyúk, szelepek) Angol nyelvi labor kialakítása Sportpálya kerítésének felújítása Előkert rendezés, kerítés csiszolás, festés, iskolaudvar füvesítése Összeg (önkormányzati) EFt 1.100 520 700 Összeg (egyéb) EFt 580 2008. Önkormányzat Társadalmi munka külső vállalkozó Garays Diákokért Alapítvány Új épület földszinti vizesblokk felújítása, régi kazánház csővezetékeinek cseréje, linóleum csere 4 tanteremben, szennyvíz csatorna átépítés Lábazati kövek helyreállítása Az iskolaudvar rekonstrukció I. ütem 7.928 180 1.754 2009. 2010. Önkormányzat Garays Diákokért Alapítvány Gulyás András vállalkozó felajánlása Tallér Krisztina tanítónő felajánlása Önkormányzat Szülői társadalmi munka Szükség tarterem kialakítása technika-rajz tantárgyak számára 3 tanterem, aula, konyha, ebédlő festése Új épületrész alatti szennyvíz elvezető rendszer cseréje Az iskolaudvar rekonstrukció II. ütem udvar távolugró gödör kialakítása,3 db udvari szemetes 20 m 2 - nyi ütéscsillapító területet 805 1.337 290 Játékvár körülötti kerítés 1.000 1.096 Belső telefonhálózat kiépítése 1.385 2 tanterem, tornaterem festése 1.200 6 tanterem festése 600 Virágosítás, kertrendezés 380 20 40 9

2011. Összesen Garays Diákokért Alapítvány Társadalmi munka + DÖK Diákönkormányzat Asztalosné Tóth-Fekete Beatrix felajánlása Önkormányzat TÁMOP KMOP-4-5.3-2007- 0018 Látványfal aula kialakítása 645 Tanári pihenő kialakítása Igazgatói arcképcsarnok kialakítása 170+ 350 300 Igazgatók portréja 200 Teljeskörű akadálymentesítés 16.265 (azaz Tizenhatmilliókettőszázhatvanötezer forint) 6.315 (azaz Hatmillióháromszáztizenötezer forint) 34.000 25.000 pályázati támogatás Összegzés Az intézmény teljes körű akadálymentesítésének és a korábbi fenntartó önkormányzat Fót Város Önkormányzata - egyéb felújítási támogatásai révén az épület korszerűbb és esztétikusabb lett. Az épület belső arculata és udvara megújítását jelentős mértékben a Garays Diákokért Alapítvány támogatta, és nem utolsósorban az iskola munkatársainak kreatív ötletei és személyes közreműködése révén valósult meg. Az eszközállomány fejlesztése - Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke szerinti beszerzéshez fenntartói forrás biztosítására is számítottunk. Mivel a községi önkormányzat ezt teljeskörűen nem tudta biztosítani, ezért iskolánk még mindig nem rendelkezik a megfelelő eszközrendszerrel, bár a pályázatok során igyekeztünk ezeket a beszerzéseket előtérbe helyezni. - Iskolánk profiljához igazodóan kiemelt feladatnak tekintettük a digitális oktatáshoz szükséges eszközök beszerzését. - Az informatika termekben folyamatos a számítógépek korszerűsítése. év 2007. külső forrás megnevezése Önkormányzat Garays Diákokért Alapítvány fejlesztés megnevezése, helye Összeg (önkormányzati) EFt Tantermi bútor, felszerelés 610 Informatika normatíva 1 db projektor, vetítővászon, billentyűzet, egér 1 db számítógép konfiguráció Tanulók angol nyelvvizsga költségeinek fedezése, osztálykirándulások támogatása 340 Összeg (egyéb) EFt 140 114 10

2008. Önkormányzat 2009. 2010. 2011. összesen Fót Fejlődésért Közalapítvány Önkormányzat Unilever felajánlás Társadalmi munka Önkormányzat Garay Diákokért Alapítvány Önkormányzat Garays Diákokért Alapítvány Diákönkormányzat Informatika normatíva 5 db számítógépes konfiguráció, digitális fényképezőgép, nyomtató, hangfalak, hordozható hangerősítő rendszer Informatika szaktanteremben munkaállomások kialakítása, 15 számítógépes konfiguráció, 1 db projektor használatba adása, informatikai hálózat kiépítése a felső szinten Informatika normatíva 2 db interaktív tábla, 2 db projektor beszerzése, felszerelése 1 db tanterem felszerelése tanulópaddal, székekkel Használt irodabútorok - íróasztalok, szekrények 700 700 245 1.010 150 Kalocsai László fuvar 30 Informatika normatíva 1 db projektor, 1 db laptop, 6 db monitor Jubileumi rendezvénysorozat támogatása Jubileumi rendezvénysorozat támogatása Informatika normatíva- 1 db projektor, 1 db laptop, 16 db monitor Jubileumi évkönyv kiadásának támogatása Jubileumi évkönyv kiadásának támogatása 700 500 754 4.549 (azaz Négymillióötszáznegyvenkilencezer forint) 175 522 500 2.641 (azaz Kettőmillióhatszáznegyvenegyezer forint) Összegzés: A korábbi fenntartó önkormányzat részéről érkező támogatás jelentős hányada, az informatika normatíva révén a korszerű digitális oktatás feltételeinek kialakításához járult hozzá. Ugyanakkor a számítástechnikai eszközrendszer fejlesztésében hatalmas részt vállalt magára Fót Fejlődéséért Közalapítvány és a Garays Diákokért Alapítvány is. Az eszközfejlesztés terén eltelt 5 évben nem történt számottevő előrelépés, ezért fordítottunk jelentős energiákat pályázatok felkutatására és benyújtására. 11

Pályázatok év 2007/2008 2008/2009 2009/2010 külső forrás megnevezése ESZA KAB-IPP-007 PMKA 249/2E/2007. PMKA 419/3C/2007 PMKA 696/2C/2007 ELMŰ PMKA- Garays Diákokért Alapítvány ESZA KAB-IPP-008-0162 PMKA 445/2D/2008. PMKA 383/4C/2007. PMKA 671/2E/2008. PMKA 626/4B/2008. ESZA KAB-IPP-009-0033 Magyar Kullancs Szövetség- Baxter ELMÜ fejlesztés megnevezése, helye Iskolai egészségfejlesztésidrogmegelőzési tevékenység Eszközfejlesztés művészeti csoportok számára Tehetséggondozás, felzárkóztatás támogatása Eszközfejlesztés testnevelés-gyógytestnevelés Számítógép konfigurációra a könyvtár számára Egészségügyi, ifjúsági és sport, iskolarendszeren kívüli szabadidős tevékenység támogatása Építsd fel önmagad! - egészségfejlesztési és drogmegelőzési program Eszközfejlesztés az iskolai neveléshez - műsoros videokazetta, CD, DVD beszerzése Diákközélet fejlesztésének támogatása Eszközfejlesztés- fejlesztőpedagógia Diákönkormányzat által működtetett iskolaújság Figyelj magadra! - egészségfejlesztési és drogmegelőzési program Védetten szabadon a természetben Fizikaszertár eszközfejlesztés elnyert pályázati öszszeg EFt 342 100 100 150 200 50 385 70 150 60 100 370 50 100 E-On Hungária Sportfelszerelés 15 PMKA 3. D Gyermek, ifjúsági, művészeti rendezvények szervezése 80 PMKA 4. B DÖK által működtetett újság 50 Cora facsemete pályázatán 5 db aranylombú zöldjuhar 50 saját forrás EFt 12

2010/2011 2011/2012 Összesen ELMŰ-ÉMÁSZ Energia suli- Sportmez program Lőrincze Lajos könyvtárfejlesztési pályázat ELMŰ-ÉMÁSZ Energia suli pályázat- Nálatok a labda program Fórum Kiadó Nemzeti Sport Intézet Magyar Vöröskereszt 14 mez garnitúra (trikó és nadrág), 2 db kapus mez garnitúra. Iskolakönyvtár 80 46 értékű könyv 30 db gumilabda 15 Pályázatírás és figyelés mesterkurzus 2 fő továbbképzése az iskolai labdarúgás támogatására - 10 db 5-ös bőrlabda informatikai fejlesztés 12 db számítógép Önkormányzat billentyűzet, egér 50 Tanulást segítő komplex A Cserepesház szabadidős programcsomag 615 TÁMOP- 3.2.11/10/1/KMR A 3 alkalomból álló foglalkozás panelhegyeken túl Várépítő pályázat Fót Város Önkormányzata Ereszcsatorna rendszer részleges felújítása az iskola épületein Várépítő pályázat kivitelezési költségének biztosítása 30 50 240 804 4.302 (azaz Négymillióháromszázkettőezer forint) 372 422 (azaz Négyszázhuszonkétezer forint) Összegzés: Pályázati tevékenységünknek köszönhetően jelentős forrást sikerült bevonnunk mind az iskola épületének fejlesztéséhez, mind pedig az oktatást segítő eszközökhöz. Ezzel jelentős mértékben sikerült bővíteni a korábbi fenntartó önkormányzat költségvetése által biztosított támogatást. Úgy ítéljük, hogy kimagasló eredményeinket részben ennek a munkának is köszönhetjük. 13

6. Demográfiai viszonyok, továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségek Demográfiai adatok Fóton (Fót Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala népesség-nyilvántartó adatai alapján) Belterület: 697 ha Külterület: 3.044 ha Születések száma: Tanköteles korú gyermekek száma: Év Összesen 2000. 146 2001. 142 2002. 147 2003. 190 2004. 164 2005. 187 2006. 185 Évszám 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Gyermekek száma 212 224 222 187 188 193 194 263 Évszám 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Gyermekek száma 192 179 182 253 231 250 280 2008-2009. évben becsült várható szám A település demográfiai mutatói az elmúlt öt évre vonatkozólag A lakosság korosztály szerinti megoszlását taglaló kimutatásból (kiemelten a 19-45 éves korosztály számadatai tükrében) a potenciális születések számára lehet következtetni. December 31-én 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 0-2 éves 459 502 545 558 514 3-6 éves 674 664 639 674 707 7-14 éves 1720 1735 1710 1648 1592 15-18 éves 809 833 877 900 931 19-45 éves 6777 6881 7053 7157 7179 46-62 éves 4071 4141 4173 4226 4188 63-100 éves 2130 2216 2339 2455 2553 Állandó népesség 16640 16972 17336 17618 17664 Településünkön az előző években 2 lakótelep is felépült. 14

A Fót Liget Lakópark 2003-tól folyamatosan épül. A lakóparkban kb. 400 lakás fog felépülni, amely 400 család - velük együtt gyermekek - költözését jelentheti, és ezzel remélhetőleg a tanköteles korú népesség létszáma is növekedni fog. A volt zártkerteken és a jelenlegi üdülőterületen található ingatlanokra jellemző a tulajdonosváltás: az idősebb generáció értékesíti ingatlanját, az új beköltöző, fiatalabb családok szintén hatással lesznek a lakosság és a gyermekek számának alakulására. A településen és környékén sorra épülnek a lakónegyedek, lakóparkok. (Kisalagi Rózsadomb, Szent Benedek, Fótliget, Királydomb Csomád irányában). Számolnunk kell a környező települések elszívó hatásával: a 6 és 8 osztályos gimnáziumok működése iskoláinkban is a jó tanulók elvándorlását jelenti az 5. és a 7. évfolyamokon. A gyermekek száma nem tükrözi teljes mértékben a tényleges létszámot, ugya nis a népességnyilvántartó csak a bejelentkezett lakosok adatait tartalmazza. A tanköteles gyermekek éves ellenőrzése során tapasztalható, hogy a nyilvántartáson kívül évente kb. 50-60 tanköteles korú gyermek iratkozik be a különböző oktatási intézményeinkbe. Településünkre jellemző, hogy az újonnan beköltözők egy része megőrzi régi lakóhelyét, lakcímét is, így előfordul, hogy a népesség-nyilvántartásban nem szereplő gyermekek viszonylag nagy számban kérik felvételüket az intézménybe. Ez a szerencsés helyzet azonban az oktatónevelő munka létszám tervezését nehezítheti. Fót város gyermekkorú lakosságának megoszlása 2000-2012 között: 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 0-3 éves 594 590 599 675 696 739 748 767 813 819 827 845 852 4-7 éves 786 793 737 692 677 653 687 698 734 768 779 791 809 8-14 éves 1431 1462 1517 1534 1521 1488 1534 1560 1591 1624 1655 1679 1708 15-19 éves 956 981 1020 1022 1071 1113 1138 1179 1184 1234 1262 1294 1307 Összesen 3767 3826 3873 3923 3965 3993 4107 4204 4322 4445 4523 4609 4676 * 2008-tól becsült adatok 15

A beiskolázási létszámok alakulása (az első évfolyamra beiratkozók száma alapján) a Garay János Általános Iskolára vonatkozóan: Év Garay Iskolát választották 2000 47 2001 48 2002 47 2003 58 2004 56 2005 52 2006 50 2007 59 2008 50 2009 65 2010 52 2011 43 2012 73 Az elmúlt évek számadataiból megfigyelhető, hogy a városban élő tanköteles tanulók körében nőtt az iskolánkat választók aránya. A fentiek alapján vélelmezhető, hogy az elkövetkező években is minimum 2 párhuzamos osztály tud indítani iskolánk. Az informatika és idegen nyelvoktatás kiemelt szerepe, az iskola kiemelkedően széleskörű szabadidő-eltöltésének kínálata, az itt oktató tanárok hivatástudata és felelősségérzete tette lehetővé, hogy a tanulói létszám elérte 2012. október 1-re a 433 főt, amely 20 osztályt jelent. Tanulói létszám 440 430 420 410 400 390 433 437 434 423 408 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Célunk a tanulói létszám 430 fő körüli állandósítása, emberléptékű iskola működtetése, ahol kultúrált környezetben, kiegyensúlyozott diákok tanulhatnak. Nevelőtestület összetétele Stabil összeszokott nevelőtestülettel büszkélkedhetünk. Az elmúlt öt évben 13 pedagógus távozott, 6 fő nyugállományba vonult, a logopédus álláshely átkerült a Nevelései Tanácsadóba, 2 fő családi állapotának megváltozása következtében elköltözött, 1 fő magániskolát alapított, 1 fő pályaelhagyó, 2 fő másik munkahelyet választott. 16

Pedagógus átlagéletkor alakulása év 44,5 44 43,5 43 42,5 42 41,5 Pedagógus átlagéletkor alakulása 42,8 42,6 44,1 44 42,9 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Mint ahogy a grafikonból látható az átlagéletkor mindvégig 42 év felett van, annak ellenére is, hogy a nyugdíjasok helyét fiatalabb kollégák alkalmazásával töltöttük be. Az elmúlt öt évben hét kolléga gyermekvállalás miatt volt távol, helyettesítésüket határozott időre kinevezett pedagógusokkal és tartós helyettesítéssel oldottuk meg. Pedagógus képzettségi szintek tanító több diplomával 24% 2011/2012 tanévben Pedagógusok végzettségeinek %-os megoszlása tanár 25% tanító 22% tanító + tanár 12% tanár több diplomával 17% Pedagógusaink magasan képzettek, 53%-ban 2 3 diplomával rendelkeznek, öt fő pedagógus szakvizsgát tett. Továbbtanulási és munkaerőpiaci előrejelzés (A fővárosi és az agglomerációs lehetőségek): Budapest közelsége számos kedvező továbbtanulási lehetőséget kínál nyolcadik osztályos tanulóink számára. Helyben kínál lehetőséget a gyerekek részére: a Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium,, a Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium és a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium, Dunakeszin a Radnóti Miklós Gimnázium, a fővárosban a 4,6,8 osztályos gimnáziumok, a világbanki finanszírozású szakközépiskolák. Ez a kínálat továbbtanulás terén meghaladja az országos átlagot. A Garay János Általános Iskolában végzők pozícióit erősíti, hogy az angol és német nyelv oktatásával a tanulók kommunikációs lehetőségei bővültek. 17

Továbbtanulási adatok Továbbtanulási adatok az elmúlt négy év átlagában 15% gimnázium 53% 32% szakközépiskola szakiskola Továbbtanulási adatok 35 30 25 20 15 10 5 0 32 25 24 17 16 11 9 6 27 22 7 8 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 gimnázium szakközépiskola szakiskola Végzős diákjaink közül mindenkinek sikeres volt a beiskolázása az általános iskolai tanulmányok befejezése után. Felkészültségüket mutatja, hogy mindössze 15%-ban választották a szakiskolát, 68 %-ban gimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanultak tovább. A középiskolák visszajelzései azt bizonyítják, hogy diákjaink megállták helyüket választott iskolájukban. Minden bizonnyal ezek a statisztikai eredmények megerősítik a nevelőtestületet abban, hogy a pedagógiai alapelvekben megfogalmazottakhoz kialakított cél- és feladatrendszer elősegíti oktató-és nevelőmunkánk hatékonyságát. II. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai elvei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos koordinatív teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. Iskolánk a beiskolázási körzetéből melyet az Nkt. 50. (8) (10) bekezdései szerint a kormányhivatal határoz meg és tesz közzé minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után az intézmény szabad férőhellyel rendelkezik, akkor az EMMI rendelet 24. (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. 18

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolá s lebonyolításának részletes szabályait Iskolánk házirendje határozza meg. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek eleget tegyen az Nkt. tankötelezettségre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint: 45 (2) bekezdés: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást: - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a szakértői bizottság szakvéleményét a tankötelezettségi életkortól való eltérés szerinti felvételről. - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcímét igazoló hatósági igazolványt, Az Nkt. 72. (2) bekezdése szerint a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. (Nkt. 37. (3) bek. b) pont) A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bíró- 19

sághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná, vagy korlátozná a szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló körzetes iskolát. A Nkt. 50. (3) bekezdésnek b) pontja alapján az általános iskolában nem szervezhető felvételi vizsga. A tanuló átvétele, felvétele második-nyolcadik évfolyamon: A második-nyolcadik évfolyamra járó tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az Nkt. 50. (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot; - szükség esetén az (Nkt. hatályba lépése előtti időszakból származó, és még hatályos) nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság szakvéleményt; illetve az Nkt. szerinti szakértői bizottsági szakvéleményt. - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcímét igazoló hatósági igazolványát. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az, az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre megállapított eljárás szerint az intézményvezetői döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, szintfelmérő vizsga alapján kerülhet sor. Az átvételi eljárás rendje A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. A felmérés eredménye alapján az iskola javaslatot tesz a szülőnek, hogy gyermeke, melyik évfolyamon folytassa tanulmányait. Az iskola a beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a fenntartó által kiadott rendelkezés alapján dönt. Amennyiben a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű és a település felvételi körzetébe tartozik (szülő lakik, vagy dolgozik), úgy a felvétel csak akkor tagadható meg, ha az intézmény nincs elegendő férőhely; vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adott évfolyamra eső százalékos aránya eléri a 30 %-ot. 20

III. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Nyolcadik osztályosok intézményen belül szervezett vizsgája A nyolcadikos tanulók felkészítésekor nagy hangsúlyt fektetünk a fokozatosság elvének betartására, terhelhetőségre, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák kialakítására. A belső vizsga szabályai: A végzős évfolyam belső vizsgájára a tanév második félévében május hónapban kerül sor, amikor is valamennyi tantárgyból a törzsanyagot a tanulók elsajátították. A vizsga előtti 1 hónapban a vizsgán számonkérendő tananyag összefoglalására - kerül sor. A vizsgára történő felkészülést segítik elő az iskolánkban megszervezett nyolcadik osztályos előkészítő foglalkozások. A vizsga szervezésének pontos menetét iskolánk házirendje tartalmazza. A 8. évfolyam végén vizsgát szervezünk a következők szerint: írásbeli: matematikából, kémiából, fizikából, idegen nyelvből; szóbeli: magyar irodalomból, történelemből, fizikából, kémiából, idegen nyelvből. A 2013/2014. tanévtől is kompetencia alapú vizsgákat szervezünk, a kulcskompetenciák középpontba állításával. A szóbeli vizsgákon előtérbe kerül az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tanulók kommunikációs készségének felmérése, a kísérletek, az energiatakarékosság, környezetvédelem, egészségvédelem témaköre. A követelmények megegyeznek minden vizsgatárgy esetén a helyi tantervben rögzített követelményekkel. A vizsga eredményei a témazáró felméréseknél meghatározott szempont szerint kerülnek beszámításra. Minden vizsgázó tanuló az adott vizsgatárgyból 2 osztályzatot kap. A tanulókat és a szülőket a vizsga eredményéről a Tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. IV. Az iskolában folyó munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei - Az egész személyiség fejlesztése, fejlődése áll pedagógiai munkánk középpontjában, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet egyéb fóruma is. - A pedagógiai folyamat minden mozzanatában figyelembe vesszük a tanulók életkori jellemzőit. - Arra törekszünk, hogy iskolánk minden tanulója azonos eséllyel vegyen részt az iskolai nevelő-oktató munka minden területén. - Fontosnak tartjuk, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítést az integrált oktatás és nevelés keretein belül is lehetővé tegyük. 21

- Kiemelten kívánjuk fejleszteni a kulcskompetenciákat, amelyekre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. - Nevelő-oktató- munkánk során minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a gyermekek, tanulók mindenekfelett álló érdekeit érvényesítjük. - Pedagógiai munkánk a tanulók sokrétű, differenciált, egyénre szabott tevékenységére épül. - A helyi tantervben meghatározott tartalmak egységes és arányos érvényesülésével biztosítjuk az átjárhatóságot az egyes iskolatípusok között. - A demokratikus jogállam elvárásainak megfelelően törekszünk arra, hogy tanulóinkkal megismertessük a demokrácia értékeit és azok alkalmazását. - Pedagógiai munkánk során nagy hangsúlyt helyezünk közös nemzeti tudatunk, történelmünk és értékeink megismertetésére és megbecsülésére. - Nagyobb figyelmet kapnak munkánk során azok a nevelési értékek, amelyek a modern európai társadalomhoz való tartozásunk tudatát erősítik tanulóinkban. - Az egészségkultúra fejlesztésével alakítjuk ki az igényt a természetes, egészséges életmód iránt. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai CÉLOK FELADATOK Alapvető cél: a kulcskompetenciák fejlesztése Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlődéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését, amelyekkel segítünk eljuttatni tanulóinkat képességeik maximumáig. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda - iskola, alsó tagozat felső tagozat közötti átmenet megvalósulását. A kulcskompetenciák fejlesztése során a maximális tudatosság kialakítása. Élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, információs, digitális technikák megismertetése, segítjük a gyermeket az ismertszerzés, szórako- Megismertetjük a tanulási technikák sokaságát, elsajátíttatása zás során a legmegfelelőbb módszer kiválasztá- Kommunikációs készség fejlesztése, a tanulók olvasáskultúrájának méltó helyre emelése, az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Konfliktuskezelés technikájának elsajátítatása sában, alkalmazásában. Az értő olvasást és a beszédkészséget minden tanítási órán folyamatosan fejlesztjük. Kiaknázunk ennek érdekében minden lehetőséget az iskolai élethelyzetekben. Választékos stílust várunk el minden szóbeli, írásbeli megnyilatkozáskor. Szituációs esetmegbeszélések, szerepjátékok az 22

Kritikai gondolkodás fejlesztése Tanulóink érdekeltté tétele az ismeretszerzés folyamatában. Saját képességeiknek megfelelő feladatok biztosításával tanulási kedvük megőrzése A munkához való pozitív hozzáállás, a kitartás és a szorgalom kialakítása, illetve fejlesztése Képességnek megfelelő legjobb eredmények elérése, s ezáltal lehetőség teremtése a megfelelő középiskolába való továbbhaladásra Hagyományaink megőrzése mellett a modern európai társadalomba tartozásunk erősítése Igény felkeltése a tanulókban az esztétikai élményszerzésre, a természetben meglévő és az ember által alkotott környezeti értékeink megbecsülésére. Olyan tevékenységformák bevezetése, amelyek képesek pozitív módon alakítani a tanulók saját egészségéhez és a természeti környezethez való viszonyát Az egészséget értéknek tekintő egészséges életmódra törekvő magatartás kialakítása. Ismerjék fel a tanulók, hogy csak egészséges környezetben lehet egészségesen élni Erkölcsi értékek tudatosítása, a gyermekek pozitív jellemének formálása Azonos esély biztosítása minden tanuló részére az iskolai oktató-nevelő munka minden területén Demokratikus légkör megvalósítása, a jogok biztosítása és kötelességek betartásának elérése A másság elfogadása, együttműködési képesség kialakítása a sajátos nevelési igényű vagy másként gondolkodó társakkal Pedagógusok, szülők és diákok közötti harmonikus kapcsolat kialakítása és fenntartása iskolai élet valamennyi területén. Magatartás, szorgalom önértékelésnél irányított önkritikát gyakoroltatunk. Az objektív véleményalkotás fejlesztése minden óra feladata. Folyamatos differenciálás, motiválás, ösztönzés. Változatos tevékenységi formákkal fejlesztjük a tanulók önismeretét, eddzük akaratukat, elismerjük kitartásukat. Az értékteremtés és a minőség középpontba állítása, tájékoztatás adása a középiskolákról, a diákok lehetőségeiről. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy hazánk Európa része, de önálló történelemmel, kultúrával rendelkezik, erősítjük a hazaszeretetet. Olyan világszemlélet kialakítására és formálására törekszünk, amely segíti a gyermekeket a szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, amelyben a környezetvédelem és az egészséges életmód hangsúlyos szerepet kap. Ki kell alakítanunk a tanulókban minden tantárgyi órán alkalmazva olyan gondolkodást és szemléletet, ahol felismerik, hogy az egészség érték. A tanulók pozitív tulajdonságainak fejlesztése, s ezek kihasználása folyamatosan a mindennapi élethelyzetekben. Hozzájárulunk a pozitív értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához és megalapozásához. A hátrányos helyzetekből adódó hiányok kompenzálása. Munkánk során elsajátíttatjuk az öntevékenység, az önszerveződés, a saját problémájuk megoldásának készségét. Arra neveljük a tanulókat, hogy figyelemmel kísérjék az őket érintő döntéseket és intézkedéseket. Fejlesztjük a tanulók együttműködési- és segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját a tanulási és a közösségi tevékenységek során. A nevelő-oktató munkánk hatékonyabbá tétele érdekében arra törekszünk, hogy partnereink igényeinek minél jobban megfeleljünk. 23

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai, módszerei Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Kiemelt célnak tekintjük - kulcskompetenciák fejlesztését, - az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, - a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását. A nevelési folyamatokban, a nevelési hatásrendszer alapjának a tanulók tevékenységét tekintjük. Az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányul. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva növekszik. A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyiket egyformán fontosnak tartjuk, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Fontosnak tartjuk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztését, mint az egész életen át tartó tanulás alapját. A műveltségterületek fejlesztési feladataiban a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítjük meg. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Mindegyik kompetencia részét képzi: - képesség a kritikai gondolkodásra, - a kreativitás, - a kezdeményezőképesség, 24