ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Feete Károly. alezredes A Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszere továbbfejlesztéséne techniai lehetőségei Dotori (PhD) érteezés Tudoányos vezető: Dr. Soos András nyá. ezredes a hadtudoány andidátusa Budapest, 2003.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. FEJEZET... 10 TECHNOLÓGIAI ÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET... 10 1.1 Alapvető fogala... 10 1.2 A atonai távözlés és inforatia fejlődése... 16 1.3 Konvergencia... 19 1.4 Jogszabályi örnyezet... 25 1.5 A Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszerét özvetlenül érintő szabályzó... 28 KÖVETKEZTETÉSEK... 32 2. FEJEZET... 35 A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLLANDÓ TELEPÍTÉSŰ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK... 35 2.1 A Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszeréne techniai jellezői... 36 2.2 A Magyar Honvédség inforatiai rendszere... 44 2.3 A NATO ouniációs infrastrutúrája... 48 2.4 Közcélú távözlőhálózato... 54 KÖVETKEZTETÉSEK... 63 3. FEJEZET... 67 A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLLANDÓ TELEPÍTÉSŰ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE TECHNIKAI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES ELVI IRÁNYAI... 67 3.1 Elváráso a ouniációs rendszerrel szeben... 67 3.2 Sziuláció és gyaorlati tapasztalato... 73 3.3 Kouniációs odelle, szabványo... 80 3.4 Hálózati technológiá... 84 KÖVETKEZTETÉSEK... 108 AJÁNLÁSOK, JAVASLATOK, MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK... 111 A KUTATÓMUNKA EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE... 121 MELLÉKLETEK... 125 AZ ÉRTEKEZÉS ÁBRÁINAK JEGYZÉKE... 154 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 157 A HIVATKOZOTT IRODALOM... 163 FELHASZNÁLT ÉS TANULMÁNYOZOTT IRODALOM... 171 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK... 176
BEVEZETÉS Mottó: Az ebere dolgána árja van, Mely habdagállyal boldogságra visz.. Ily duzzadt tenger visz ost inet is, Használni ell, íg áradatja tart, Vagy vesztjü a sors edvezéseit. /W. Shaespeare: Julius Caesar/ A civilizáció előrehaladása együtt jár a ouniáció fejlődésével, aely úgy tűni egyre inább átszövi a társadalo legülönbözőbb rétegeit. Ma ár az egyén, vagy a özösség funcionálása gyaorlatilag elépzelhetetlen a ouniáció rohaosan orszerűsödő hírözlési vagy inforatiai segédeszözei nélül. A hadsereg, int a társadali strutúrá szervezett része, tevéenységéne jellegéből eredően ég inább igényli ezene az eszözöne a használatát. A fejlett országoban a ouniációs eszözö és ódszere orszerűsítéséne fő ozgatója egy sor területen a hadsereg, a atonai felhasználás volt. A Magyar Honvédségnél a híradó eszözö és rendszere fejlődése agán viselte a agyar társadalo politiai-, techniai fejlődéséne ellentondásait, pozitív és negatív tendenciáit. A háború utáni fél évszázad atonai hírözléséne felidézésénél eg ell ülönböztetnün a tábori (obil) eszözö és az állandó jellegű híradás jellezését, ivel e területeen ne azonos gazdasági, űszai, társadali hatáso érvényesülte. A tábori híradó eszözö és rendszere alaulását a Varsói Szerződés-i tagságból faadó vitathatatlan egységesítési, opatibilitási pozitívuo, illetve az anyagi lehetőségeből, a szovjet atonai vezetés sajátos (nyugatellenes) űszai fejlesztési felfogásából, a hadsereg egyre gyaoribbá váló szervezeti változásaiból eredő hátrányo befolyásoltá. Az állandó jellegű híradás az 1970-es éveig ugyanolyan ezdetleges és a vezetés iniális feltételeit is alig biztosító volt, int az állai Magyar Posta által üzeeltetett alacsony fejlettségi szintű távözlés (anuális telefon és telex hálózat). A orszerűség csúcsát az autoatizált özigazgatási K telefon jelentette. A Magyar Honvédség ugyanaor a 70-es, 80-as éve ieeledő fejlesztései eredényeént az ország legorszerűbb területi hírrendszerével rendelezett, aelyben ár országos iterjedésű digitális irohulláú hálózat is űödött. A területi elven szervezett és oplex hírözpontora épülő állandó jellegű híradás bizonyos ideig jelentősebb átépítés nélül épes volt ezelni a hadsereg egújuló szervezési és diszloációs változásait. 3
Az érteezés téájána időszerűsége: A rendszerváltás egyi aráns jelensége volt az 1992. évi távözlési törvény iadása, illetve az enne nyoán beövetezett ún. részleges privatizáció a hírözlés egészében. A oncessziós társaságo jelentős összegeet fetette a hálózato átépítésébe. Néhány év alatt gyöeresen átalaítottá a vezetées- és rádiótávözlést, a ouniációs szolgáltatáso terén egteretetté a ínálati piacot. A hadsereg ezen idő alatt stagnálást, illetve érséelt üteű fejlődést utatott inden területen, így a híradásban is. Enne öveteztében a piaci alapoon űödő, gyorsan fejlődő civil távözlés és inforatia nagyságrendnyi előnyre tett szert a atonai híradással szeben. A helyzeten érdei változást csa az 1999. árciusában beövetezett NATO tagság, a strutúra váltás alapvető elveine idolgozása, jóváhagyása, a atonai öltségvetés növeedése hozott, de a csatlaozás óta eltelt idővel és az országgal szeben egnyilvánuló elvárásoal ne arányos értében. Eze eredényeént az ezredfordulóra ialaulta az állandó jellegű híradás (távözlés és inforatia) orszerűsítéséne feltételei, lehetőségei és ténylegesen egezdődött az eszözö váltása. Mára azonban új érdése érlelődte eg: a civil távözlés és inforatia elvei és gyaorlata által utatott ülönböző fejlődési irányzato, a szolgáltatáso szinte átteinthetetlen gazdagságából elyiet ell választani, int olyat, aely leginább egfelel a hadsereg sajátos vezetési, szervezeti, űödési igényeine és a polgári ouniációval ellentétben ne piacos lehetőségeine, ráadásul összhangban van a tábori híradó eszözö és híradás szervezési ódo NATO szabványohoz (ajánlásohoz) ötődő várható fejlődésével is. A Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszerét 1 (MH ÁTKR) ezen ívül so egyéb tényező is befolyásolja (befolyásolhatja), elyeet seatiusan az 1. ábra szeléltet. Mindeze iatt szüségesne, időszerűne és lehetségesne tartotta az MH állandó jellegű híradása fejlesztési lehetőségeine tanulányozását, a ülönböző egoldáso tudoányos igényű elezését, függetlenül attól, hogy a gyaorlat a jövőben ezeből it fog ajd hasznosítani. Anna érzéeltetésére, hogy a atonai híradásban is összetett távözlési és inforatiai rendszereel illetve szolgáltatásoal ell száolni, az érteezés cíében és tárgyában a indét fogaloört lefedő állandó telepítésű ouniációs rendszer ifejezést használo. Az érteezés téájaént a Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszere (MH ÁTKR) továbbfejlesztéséne techniai lehetőségeit választotta, ivel a Magyar Honvédség átalaításával összefüggésben szüségessé vált a gyorsuló távözlési és inforatiai fejlődést 1 A Bevezetésben fogalaat ne definiálo. Az érteezésben használt alapvető fogala agyarázata az 1.1 alfejezetben, további fogala definíciója a szövegörnyezetben és a lábjegyzeteben található. 4
jobban figyelebe vevő, szolgáltatásait teintve sorétűbb, integrált, jövőálló, s ezért a további fejlesztés lehetőségét is agában hordozó nagysebességű, állandó telepítésű ouniációs rendszer eléleti oncepciójána ialaítása. Magyar Köztársaság özcélú ouniációs infrastrutúrája HM utasításo, parancso NATO interoperabilitási elváráso Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszere Korány határozato, jogszabályo Törvénye, országgyűlési határozato Az ország gazdasági teherbírása Korányzati és HM fejlesztési elépzelése Társadali tudoányostechniai fejlődés 1. ábra Az MH állandó telepítésű ouniációs rendszerére ható tényező A választott téa utatását a Kouniáció elélet, Katonai ouniációs rendszere tervezése, a Hálózato és rendszere, a Katonai ouniációs hálózato enedzsentje valaint a Magyar Köztársaság ouniációs infrastrutúrája tantárgya tananyagána idolgozása és otatása során szerzett eléleti, gyaorlati tapasztalatora alapozva, 1999. szepteber 1-től ezdte el. Alapvető utatási célitűzésne teintette a orszerű ÁTKR lehetséges techniai felépítéséne, egvalósításána feltárását, alapul véve az eletronia, az inforációtechnológia elúlt időszaána eredényeit és jövőbeli fejlődési tendenciáit, a atonai vezetés reális igényeit, a jogszabályi-, polgári- és atonai ouniációs örnyezet hatását. Az alapvető utatási cél elérése érdeében a övetező részterülete vizsgálatát tartotta szüségesne: 1. Az elúlt idősza társadali és űszai haladásána türében a polgári és atonai ouniációs technológiá egyáshoz viszonyított fejlődési üteéne elezését, az alapvető fejlődési trende várható alaulásána értéelését; 2. A hatályos jogszabályo örnyezetében űödő, özcélú hálózatohoz apcsolódó, zártcélú hálózat részeént funcionáló állandó telepítésű atonai ouniációs rendszer űödtetési jellegzetességeine feltárását; 3. A orszerű hálózatos hadviselés örülényei özött várható atonai vezetési igénye és az állandó telepítésű ouniációs rendszerrel szeben táasztott övetelénye egfogalazását; 4. A jelenlegi MH ÁTKR legfontosabb tulajdonságaina ieelését és anna vizsgálatát, hogy ennyire épes a prognosztizálható orszerű inforációtovábbítási igénye agas inőségű ielégítésére; 5
5. A jelenlegi állandó telepítésű ouniációs rendszerhez illeszthető, a globális fejlődési trendet övető, nagytávolságú távözlő és inforatiai hálózato elezését övetően, egy nagysebességű, integrált szolgáltatási lehetőségeel rendelező atonai ouniációs rendszer eléleti oncepciójána, lehetséges típusána, javasolt felépítéséne eghatározását. A téa idolgozása során utatási területei volta: az alapvető távözlési és inforatiai technológiá valaint a polgári és atonai ouniációs rendszere általános és egyáshoz viszonyított fejlődése; az állandó telepítésű ouniációs rendszere létesítését és űödését eghatározó legfontosabb jogszabályo; az MH ÁTKR apcsolódása ás rendszerehez, az átviteli uta és a apcsoló özponto jellezői, hálózatfelügyeleti rendszere; a NATO és polgári özcélú ouniációs rendszere felépítése, várható fejlődésü irányai; a jelenlegi és perspetivius nagytávolságú ouniációs hálózato felépítése, jellezői, csatlaoztathatóságu az állandó telepítésű ouniációs rendszerhez. Ne teintette a utatás tárgyána: a zártcélú távözlőhálózato integrálásána ágazati felelősségi szféráját; a javasolt techniai elépzelésene a Magyar Honvédség szervezeteihez történő özvetlen hozzárendelését; a lehetséges techniai egoldáso onrét gazdasági feltételeit, anyagi vonzatát, a egvalósítás finanszírozási és idő igényét; a javasolt egoldáso huán erőforrás igényét. A téa feldolgozása során a övetező utatási ódszereet alalazta: tanulányozta és feldolgozta a téához apcsolódó szairodalat, tudoányos dolgozatoat, andidátusi, PhD és egyetei dotori érteezéseet; eleezte és rendszerezte a Magyar Honvédség zártcélú ouniációs rendszeréne jogszabályi hátterét; tanulányozta a jelenleg űödő állandó telepítésű ouniációs rendszer techniai felépítését, jellezőit, üzeeltetési sajátosságait; ateatiai sziulációval vizsgálta a jelenlegi állandó telepítésű ouniációs rendszer forgali viszonyait asszív forgali leterheltség esetén, elyet összevetette a gyaorlati tapasztalatoal; 6
részöveteztetéseet vonta le a jelenlegi állandó telepítésű ouniációs rendszer jellezőiről; eleezte a orszerű és perspetivius ouniációs eljáráso legfontosabb jellezőit; a rendszerezett isereteből, illetve a részöveteztetéseből iindulva elvi ajánlást fogalazta eg az állandó telepítésű ouniációs rendszer techniai továbbfejlesztésére vonatozóan. Kutatáso fő bázisait épezté: a Zrínyi Milós Nezetvédeli Egyete Tudoányos, Tájéoztató és Douentációs önyvtárában, a Katonai Kouniációs Rendszerszervező Tanszé letéti önyvtárában valaint az Országos Műszai Inforációs Központ és Könyvtárban fellelhető szaönyve, szabályzato, andidátusi, PhD és egytei dotori érteezése, tudoányos időszai iadványo, tudoányos cie, urrens periodiuo; a Honvéd Vezérar Vezetési Csoportfőnöség Híradó és Inforatiai Osztályotól, valaint a Híradó Parancsnoságtól apott feljegyzése, leíráso, a MATÁV Rt. Otatási Igazgatóságána és a PKI-FI Adat és Integrált Kouniációs Osztály otatási és továbbépzési anyagai; nezetözi és országos szaai tudoányos onferencia előadáso, ülföldi tanulányuta során a holland Híradó Kiépző Központban, a lengyel Nezetvédeli Egyeteen, a francia Vezérarnál, a francia Szárazföldi Csapatonál és az olaszországi NATO híradó és inforatiai rendszere isolában elvégzett tanfolyao, előadáso, beutató anyagai; a Budapesti Műszai és Gazdaságtudoányi Egyete Mérnötovábbépző Intézeténe jegyzetei, továbbépzési anyagai, tanfolyaai ("Loális hálózato: Ethernet, ToenRing, Arcnet, FDDI", "Nagytávolságú vezetées adatátvitel: odee, ultiplexere, X.25", "Hálózatanageent, hibaeresés, TCP/IP és IPX protoollo", "Nagysebességű digitális átviteli rendszere" és az "Az ISDN hálózat üzeeltetése"); a nezetözi, illetve hazai polgári és atonai szabványosító intézete szabványai és ajánlásai, eletronius adatbáziso, archívuo tartala, és az interneten található tudoányos publiáció. Érteezéseet négy fő részre tagolta: A bevezetést övető első fejezetben röviden jelleezte az érteezésben használt legfontosabb fogalaat. Történeli átteintést adta a atonai- és polgári távözlés valaint inforatia fejlődéséről. Összegezte a onvergencia, a globalizáció és az integráció hatását az MH ÁTKR-re. Részletesen vizsgálta a polgári távözlésre és inforációtechnológiára, a honvédelere, honvédeli felészülésre vonatozó, az MH ÁTKR-re 7
eghatározó jogi szabályzóat. A fejezet végén öveteztetésben fogalazta eg az MH ÁTKR techniai továbbfejlesztéséne jogszabályo szepontjából lehetséges és indoolt technológiai lehetőségét. A ásodi fejezetben eleezte az MH ÁTKR és a hozzá apcsolódó legfontosabb ouniációs rendszere techniai jellezőit. Vizsgálta a várható fejlődés irányait. Összegezte az MH Országos Inforatiai Gerinchálózata, a NATO ouniációs rendszere és a özcélú távözlő rendszere azon tulajdonságait, elye hatással vanna az MH ÁTKR űödésére. Követeztetése levonásával fogalazta eg a fejezet végén az MH ÁTKR techniai továbbfejlesztéséne lehetőségét, a hozzá apcsolódó ouniációs rendszere jelenlegi jellezőine és prognosztizálható továbbfejlődéséne figyelebevételével. A haradi fejezetben feltárta a atonai vezetés újszerű, inőségét teintve agasabb igényeit a ouniációs rendszerrel szeben. Sziulációval vizsgálta, hogyan változi a jelenlegi ouniációs rendszer csatorna-foglaltsági valószínűsége foozatosan növevő, oplex ultiédiás inforációterhelés során. Eleezte azona a ouniációs odellene és orszerű technológiána a legfontosabb tulajdonságait, elye alalasa lehetne az MH ÁTKR techniai továbbfejlesztésére. Követeztetéseben állapította eg az MH ÁTKR techniai szeponto alapján lehetséges és célszerű továbbfejlesztéséne irányait. Az érteezés befejező részében a gyaorlati továbbfejlesztés alternatív lehetőségeit és a gazdasági ocázati tényezőet érlegelte, illetve az eltérő egvalósítási lehetősége özötti ülönbségere utatta rá. Általános érvényű téziseet és öveteztetéseet fogalazta eg, összegezte az érteezés új tudoányos eredényeit és ajánlást tette az érteezésben foglalta hasznosítására. Alai és forai egfontoláso: A szairodaloból felhasznált részeet az érteezés törzsrészében előfordulásu sorrendjében [szögletes] zárójelben levő száal jelölte és az érteezés végén A hivatozott irodalo cí alatt sorolta fel, szintén előfordulásu sorrendjében. Külön jegyzéet állította össze az érteezés elészítése során Felhasznált és tanulányozott irodalo száára. Az érteezésben szereplő ábráat, grafionoat és táblázatoat MS OfficeXP, CorelDraw 10., MathCAD v7.0 valaint SigaPlot 8.0 szoftvereel és a egjelölt Forrás -o felhasználásával észítette. A forrásegjelölés nélüli ábrá, grafiono teljes egészében saját unána teinthető. Az érteezésben fontosna ítélt gondolatoat, citációat dőlt betűel eelte i. A rendszerezéshez és a legfontosabb gondolato ieeléséhez a vastagítást alalazta. A iegészítő- és az érteezésben szereplő ifejezéseet agyarázó, értelező iseretanyagot Lábjegyzet forájában tüntette fel. 8
Az érteezésben ás forrásból felhasznált ábrá, rajzo esetében ragaszodta az eredeti forrásban szereplő adatohoz, azo időszerűsége azonban az irodaloforráso feldolgozási időablaána növeedése iatt esetenént csöenhet. Mivel a forrásadato bizonyos foú elévülése terészetes folyaat, valaint egy részü ne publius inforációt is tartalazott, ezért az ábrá, táblázato adataina egjelenítésénél elsősorban az egy-egy részterület inőségét eghatározó legfontosabb viszonylato alapvető jellegére fordította figyelet. Az érteezés téájához techniai-űszai sajátosságánál fogva so idegen, elsősorban angol ifejezés, szóösszetétel, betűszó vagy rövidítés apcsolódi, ezért azoat lehetőleg első előfordulásu alalával KISKAPITÁLIS betűforátual ifejtette és az érteezés végén táblázatban összefoglalta. Ahol lehetett tudoányos-szaai szepontból elfogadott agyar ifejezést használta (pl. útválasztó router, valós idejű real tie), de a ár eghonosodott és elfogadott angol rövidítéseet is alalazta (pl. PCM, ATM, ISDN). A sorétű és tartalas táogatás, segítő una ellenére ijelente, hogy az érteezésben egfogalazottaért, az azoból levont öveteztetéseért, ajánlásoért a felelősség izárólag enge terhel. 9
1. FEJEZET TECHNOLÓGIAI ÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A atonai ouniációs rendszer továbbfejlesztéséne vizsgálata szepontjából szüséges leszögezni, hogy a továbbfejlesztés alapját utatási és fejlesztési tevéenység ell, hogy jelentse, azaz olyan alotó tevéenység, elyne célja a eglevő iseretanyag bővítése és a egszerzett új iserete felhasználása új alalazáso idolgozására. A utatás típusait teintve, az alaputatást 2 fogaloöréből övetezően elélete, törvénye egalotására hasznosíthatjá, és eredényeit általában ne értéesíti. A hadtudoányi utatáso döntő többsége az alalazott utatás ategóriájába tartozi, ely gyaorlati cél érdeében új iserete egszerzése céljából folyó vizsgálat és az új eredény valailyen eljárásra, ódszerre vagy rendszerre érvényes. A fejlesztés fogala a utatásból, gyaorlati tapasztalatoból nyert iseretere épülő olyan tevéenységet jelöl, elyne célja új eljáráso, rendszere, szolgáltatáso bevezetése, vagy a ár bevezetette lényeges javítása 3. A utatás-fejlesztés (K+F) itt leírt egfogalazásából itűni, hogy a MH ÁTKR techniai továbbfejlesztése tehát a ár eglevő, űödő, adott techniai szinten levő és egyben időben folyaatosan változó MH ÁTKR - valailyen techniai jellezőjét teintve inőségileg új átalaítását, iegészítését jelenti. A továbbfejlesztés lehetséges irányaina vizsgálata során szebe találozun necsa orun, hane a prognosztizált társadali tudoányostechniai fejlődés ihívásaival is. Elépzeléseinet és döntéseinet ezért reális talajon és a leginább valószínűsíthető fejlődési irányoat figyelebe véve ell eghoznun. Minden átalaításna orlátozott anyagi háttere van, övetezéséppen necsa jól hasznosítható tervere van szüség, hane a jelenlegi rendszereet figyelebe vevő, azt axiálisan felhasználó éppen ezért oproisszuos egoldásora. Mindezeet figyelebe véve ebben a fejezetben fogalotisztázást övetően átteinte a polgári és atonai ouniációs rendszere fejlődését és a fejlődés folyaatát féjelző tudoányos-techniai érföldöveet. Eleze továbbá az MH ÁTKR-re ható jogszabályi örnyezetet. 1.1 Alapvető fogala A fejezetben egjelölt technológiai és jogszabályi örnyezet érdéseine elezése előtt célszerű tisztázni néhány fogalat. 2 Alaputatás: olyan ísérleti és eléleti una, aelyne elsődleges célja új iserete szerzése a jelensége alapvető lényegéről és a egfigyelhető tényeről, báriféle onrét alalazási vagy felhasználási célitűzés nélül. 3 Lásd a 2000. évi C. törvény 3. (4) beezdésben szereplő ísérleti fejlesztés fogalát. 10
Az eberiség és a ouniáció fejlődése a történele során indig szorosan összefüggött egyással. Enne egfelelően a ouniáció történeténe négy nagy lépcsőfoát ülönböztethejtü eg. Eze a inőséget teintve egyre agasabb szinte a beszéd, az írás, ajd a önyvnyotatás egjelenésével határozható eg. A negyedi szint az eletroos távözlő eszözö egjelenésétől száítható, ely elválaszthatatlanul egybefonódi az eletronius száítógépes inforáció-feldolgozás forradalával. G. Gerbner egfogalazásában: A ouniáció üzenete segítségével történő interació. Az üzenete forálisan ódolt szibolius vagy reprezentatív eseénye, aelye jelentését többen osztjá egy ultúrában. W. Weaver 4 a ouniáció vizsgálata során anna háro szintjét ülönbözteti eg. Az első a ouniáció techniai szintje, ely a jele hibaentes továbbítását vizsgálja zajos örnyezetben. A ásodi a szeantiai szint, ely a ouniációs rendszer be- és ienetén egjelenő jele jelentéséne egyezőségével foglalozi. A pragatiai szint az üzenettovábbítás hatéonyságát jelöli. A atonai ouniációs rendszert vizsgálva egállapítható, hogy fogalát és eleeit teintve jelenleg több, egyástól eltérő szepont alapján definiálható. A ouniációs rendszer legrégibb és a is egyi legfontosabb forája az interperszonális, szeélyözi ouniáción alapuló, ouniáló partnere által alotott rendszer [1]. Különböző vizsgálati szeponto alapján egy interperszonális ouniációs rendszerben a ouniáció lehet szeélyes- vagy töegouniáció, egyoldalú- vagy ölcsönös, agán vagy nyilvános, verbális vagy ne verbális ouniáció. Abban az esetben, ha a vizsgálat a ouniáló fele térbeli távolsága alapján történi, aor özvetlen (szetől-szebe) és özvetett (térben és/vagy időben távol levő) ouniációt ülönböztethetün eg. A özvetett ouniáció történhet interperszonális ouniáció felhasználásával (például futár igénybevételével), vagy pragatiai szeponto iatt általában ülönböző fejlettségi szintű techniai eszözöet tartalazó ouniációs rendszer alalazásával. A techniai eszözöön alapuló ouniációs rendszer jellegét teintve lehet polgári felhasználású és speciálisan atonai felhasználású. A lasszius definíció szerint a híradó rendszer: a csapatvezetési és fegyverirányítási rendszer alotó része, aely egységes terv szerint telepített, feladat, hely és idő szerint összehangolt, ölcsönösen összeapcsolt 5 és illesztett ülönböző rendeltetésű hírözponto és híradóvonala összessége, a telepítő, iszolgáló és irányító szeélyzettel együtt [2]. 4 W. Weaver: Recent Contributions to the Matheatical Theory of Counication. 5 Összeapcsolás: egyással együttűödni épes távözlőhálózato összeötése. 11
Az inforatiai rendszer definíciója: egy szervezet inforációs tevéenységei végrehajtását segítő adatfeldolgozási és adatátviteli eszözö, űödtető prograjai, az ezeet üzeeltető szeélyzet, az üzeeltetést előíró szabályo és a ezelt adato összessége. - tágabb érteleben agában hordozza a ouniációs rendszerént jelzett ategóriát is [3]. Az ADatP-2-01.NN.39- ben 6 ugyanaor az inforatiai rendszer: berendezése, elve, eljáráso és szüséges szeélye összessége, elyeet inforáció feldolgozási funció egvalósításána céljából szervezne. Más véleénye a ouniáció elsődlegesen inforáció továbbító szerepét hangsúlyozzá arra alapozva, hogy a ouniáció techniai eszözöel történő táogatása időben egelőzte a többi inforációs tevéenység hatéony egvalósulását. Ez a egállapítás azzal igazolható, hogy a hagyoányos távbeszélő, géptávíró, stb. ouniációs szolgáltatásoat biztosító techniai rendszereet ezdetben analóg eszözö alottá, ellettü a XX. század ásodi felében egjelente és tért hódította a digitális alapú átvitelt 7 egvalósító hálózato 8, foozatosan összeolvadva egy egységes, integrált szolgáltatásoat nyújtó rendszerbe. Mindezzel összefüggésben a polgári értelezésben, jogszabályoban egtalálható a hírözlés 9, távözlési tevéenység 10 és inforatia 11 valaint a távözlő- és inforatiai rendszere (COMMUNICATIONS, INFORMATICS, INFORMATION SYSTEMS) fogala is. Népszerű és egyre inább eghonosodó ifejezés a latin eredetű, angolszász nyelvű szairodaloból átvett infoouniáció-, infoouniációs rendszer (INFOCOMMUNICATIONS-, INFOCOMMUNICATIONS SYSTEM) is. Sion Nora és Alain Minc 1978-ban bevezetté a teleatia fogalát [4], elyne alapján a utató az inforatia, a távözlés és a teleatia viszonyát teintve étféle odellt dolgozta i. Az 1985-ös Tetsch-Ewers féle odell szerint az inforációs technológia (INFORMATION TECHNOLOGY - IT) része a teleatia. A teleatia tartalazza a teleouniácós techniáat (az inforáció távolsági átviteléne lehetőségeit). 6 NATO Glossary of Autoatic Data Processing (ADP) Ters and Definitions English & French 7 Átvitel: inforáció továbbítása jele segítségével egy pontról egy vagy több ási pontra. 8 Hálózat: csoóponto és átviteli uta olyan rendszere, aelyen összeöttetése létesíthető inforációátvitel céljára, ét vagy több eghatározott pont özött. Magában foglalja indazon passzív (févezető, fényvezető, rádióhulláoat átvivő szabad tér) és atív (apcsoló és átviteltechniai) eszözöet, aelyeel összeöttetése létesíthető. 9 Hírözlés: Küldeény, adat, jel, ép, hang továbbá bárilyen inforáció hírözlő infrastrutúra rendeltetésszerű felhasználásával történő továbbítása, vétele. 10 Távözlési tevéenység: olyan tevéenység, aelyne során bárely értelezhető forában előállított jel, jelzés, írás, ép, hang vagy bárely terészetű egyéb özleény ülönféle hálózatoban eljut egy vagy több felhasználóhoz (2001. évi XL. Tv. a hírözlésről). Az angol nyelvben a counications jelöli a távözlést, íg a counication a hagyoányos édiaouniációt (újság, rádió, tv hírtovábbítás). 11 Elsősorban történeli előzénye iatt, ivel a távözlésne az inforatiához viszonyított ialaulása haarabb történt, gyaran használjá a távözlés és inforatia onvergenciája ifejezést. 12
Későbbi és általánosabban elfogadott nézetet türöz a Lajtha György- féle odell 12, ely szerint a ülön-ülön létező távözlés és inforatia egyást átfedő, integrálódó része a teleatia. Az 1998-as hírözléspolitia a hírözlés és inforatia onvergenciáját elíti (hírözlés = távözlés + posta, távözlés = inden techniai jellegű ouniáció). Az IKB (INFORMATIKAI KORMÁNYBIZTOSSÁG) egalaításáról szóló 100/2000 (VI. 23) Korányrendelet (4. ) gyaorlatilag ugyanezt tartalazza: hírözlés (frevenciagazdálodás + távözlés + posta) és inforatia. Megjegyzendő, hogy az új hírözlési törvény az inforatia definícióját ár ne, a távözlést pedig csa szóösszetételeben tartalazza. Követezéséppen a hírözlés inforatia szóapcsolatot tágabb érteleben lehet használni (pl. a futár és posta is benne van) és a távözlés inforatia szóhasználat szűebb tartalú. A NATO-ban elfogadott értelezés szerint, a ouniációs rendszer a szervezési és tervezési szepontból egységes C3 (COMMAND, CONTROL AND CONSULTATIONS - VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS, KONZULTÁCIÓ) 13 rendszer része. A gyaorlatban a C3 a híradó és inforatiai rendszere összességét valaint a szintén ide tartozó érzéelő, riasztási, navigációs és azonosító rendszereet jelöli. Egységesen szervezi és tervezi a atonai ouniációs és inforatiai rendszereet. Techniai szepontból vizsgáljá a hálózatoat és a ülönböző típusú híranyago továbbítására létesített apcsolatoat. A szövetségen belül az inforációrendszereet ülön felhasználói-örnyezet orientáltan ezeli, azaz egülönbözteti a vezetési, irányítási, üzenetezelő, irodaautoatizálási rendszereet [5]. További szepont szerint a ouniáció egy szeélytől vagy helyről egy ási szeélyhez vagy helyhez irányuló bárilyen inforáció továbbításána a tudoánya és gyaorlata (ivéve a özvetlen, özbülső segítséget nélülöző beszélgetést vagy levelezést) 14. A NATO AcoP-1-701.NN.54 alapján a ouniációs rendszer (COMMUNICATIONS SYSTEM): berendezése, elve, eljáráso és szüséges szeélye összessége, elyeet inforáció továbbítási funció egvalósításána céljából szervezne 15. A ouniációs és inforatiai rendszere (COMMUNICATIONS AND INFORMATION SYSTEMS - CIS) alatt ouniációs rendszere és 12 A távözlés és az inforatia integrációján alapuló eghatározáson ívül isert az olasz G. Longhi háro oponensű teleatia fogala is, ely a távözlés, az inforatia és a szóraoztató eletronia techniaifuncionális összefonódását jelöli (Perspetiven der Teleouniation in Italien, Dortunder Beiträge zur Rauplanung, 1987. 46. 134-144. o.). 13 Politiai, atonai és polgári szerve tevéenysége és felelőssége a politiai onzultáció során, a atonai parancsnoo felelőssége és tevéenysége a atonai erő irányításában, oordinálásában és a parancso érvényrejuttatásában a űvelete végrehajtása során (AAP-6). 14 ADatP-2-01.NN.106. 15 A ouniációs rendszer a felhasználó özötti ouniációt biztosítja és agában foglalja a felhasználói, apcsoló és átviteli rendszereet is. Az AcoP-1-701.NN.54 alapján a ouniációs rendszer az inforáció továbbítás táogatása céljából tartalazhat feldolgozó és tároló funcióat is. 13
inforatiai rendszere gyűjtő fogalát érti. Látható tehát, hogy a NATO értelezés szerint a ouniációs rendszer és az inforatiai rendszer özti fő ülönbség az inforáció továbbítási- és feldolgozási funcióban rejli 16. Anna ellenére, hogy a NATO tagállaoban a ouniációs rendszer értelezése alapvetően egegyezi a NATO értelezéssel, a szervezeti alapú értelezés terén egyástól eltérő egoldáso található. A leggyaoribb a vezetési szintenént differenciált és egytől hatig száozott bloo (J 1-6, G 1-6, A 1-6, S 1-6) egülönböztetése, elyeből a 6-os száal jelölt a vezetési. Ez tartalazza többe özt a híradó és inforatiai eleeet (pl. J-6-ban híradó és inforatiai osztályo). A J-6-hoz tartozó végrehajtó szervet illetően a Magyar Honvédség átszervezését övetően a Híradó Parancsnoság álloányában egtalálható ind a hagyoányos atonai híradással (pl. Főhírözpont, Távözlési özpont) ind a atonai inforatiával (pl. Inforatiai özpont) foglalozó elee. A híradó és inforatiai elee szervezeti integrációja hasonlóéppen egfigyelhető a MH SZFP (MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI PARANCSNOKSÁG) és a MH LEP (MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ PARANCSNOKSÁG) alárendeltségébe tartozó híradó zászlóaljaiban is. Az Országgyűlés 61/2000. (VI. 21.) Országgyűlési határozata alapján egezdődött haderő átalaítás eredényeént létrejött a HM Inforatiai és Hírözlési Főosztály. Az elúlt éve tudoányos igényű atonai szairodalána egy része behatóan foglalozi a atonai ouniációs és inforatiai rendszere özötti apcsolat- és viszonyrendszereel. A polgári és atonai ouniációs rendszere apcsolatát teintve egállapítható, hogy a atonai ouniációs rendszer ind az állandóan űödő, ind a tábori eszözeit (alrendszereit) teintve so szállal (űszai, jogi, gazdasági szálaal) apcsolódi az ország hírözlését biztosító eleehez a hagyoányos és inforatiai szolgáltatáso teintetében. [6]. KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER FELADÓ ADÓ CSATORNA VEVŐ CÍMZETT ÜZENET JEL VETT JEL ÜZENET ZAJ FORRÁS 1.1. ábra A Shannon-Weawer féle ouniációs odell (Forrás: [7]) 16 Ugyanaor az AAP-31 douentuban a ouniációs rendszer és az inforatiai rendszer inforáció továbbítási- és feldolgozási funciója ölcsönösen egjeleníthető egyásban. 14
A atonai ouniációs rendszer a Shannon-Weawer féle ouniációs odell alapján (1.1. ábra) felépítését teintve agában foglalja az inforációt adó eleet, anna ienetén a továbbítandó jelet, az átviteli csatornát és a zavaró jelforrásoat, a vevőt valaint a vett jelet. A atonai ouniációs rendszeren ívül a atonai ouniáció része a feladó és a cízett (atonai felhasználó) is [7]. A atonai ouniációs rendszernél további vizsgálati szepont, hogy a onvergencia folyaatána érzéelhető egjelenése előtt a hagyoányos távözlő és inforatiai rendszere funcionálisan és hálózati egvalósításuat teintve is jól elülöníthető volta egyástól. Az analóg jeltovábbítást iváltó bináris szárendszeren alapuló digitális jelfeldolgozás egülönböztethetetlenné teszi egyástól a fiziai réteg és a hozzá apcsolódó fiziai özeg szintjén (ISO-OSI 7 szintű {INTERNATIONAL STANDARDIZATION ORGANISATION - NEMZETKÖZI SZABVÁNYÜGYI SZERVEZET} vagy TCP/IP 4 szintű {TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL/ INTERNET PROTOCOL - ÁTVITELI VEZÉRLŐ PROTOKOLL/ INTERNET PROTOKOLL}odelle) a távözlő vagy inforatiai rendszeren továbbított jelsorozatot. Mivel az új típusú, digitális jelfeldolgozás ellett bizonyos foú szolgáltatás és szolgálatintegrálás is egtörténi (pl. ISDN 17 ), egyre evésbé határozható eg a hírrendszer és az inforatiai rendszer fiziai és szervezési határa. A távözlésfejlesztéssel apcsolatos elgondolás szerint: A gondo egoldása egy egreforált átviteli út rendszer, egy olyan szövevényes hálózat, ely a csoóponto (rácsponto) özött 2,048 Mbit/s sebességű inforációtovábbítást biztosít. Az alapelgondolás, hogy az ország területét átfogó hálózat jöjjön létre, a rácspontoon digitális 18 apcsoló berendezése erülnéne üzebehelyezésre. [8]. A eglevő tábori alaphírhálózat orszerűsítésével összefüggésben az új digitális rendszert a NATO tagországoban alalazott és széles örben elterjedt rácsrendszerű, területlefedő hálózatént ell ialaítani, ahol a ouniációs eszözö, végberendezése és a hálózat agában foglalja a hírözlő- és inforatiai hálózatoat is, és egységes rendszert épezve biztosítja az inforáció széles sálájána továbbítását a felhasználó részére. [9]. A Magyar Honvédség állandó jellegű inforációátvivő szegensében 2003-ra az átviteli hálózaton ívül a apcsolóözponto jelentős része digitalizált, a digitális végberendezése egy része ultiédiás épességű valaint az általu biztosított távözlési és inforatiai szolgáltatáso együttesen jelenhetne eg a atonai felhasználó száára. Az 1.1 alfejezetben található eghatározáso forai és tartali eleeit érlegelve és figyelebe véve utatáso tárgyát, az érteezésben a Magyar 17 Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat: a ülönféle távözlési szolgáltatáso inforációina digitális forában való átvitelére szolgáló egyetlen (özös) hálózat. 18 A vastag betűs ieelés a jelen érteezés szerzőjétől szárazi. 15
Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszer MH ÁTKR terinológiát használo. Megnevezésben ettől eltérést (pl. hírrendszer, állandó telepítésű hírrendszer) a történeti hűség edvéért tesze. Összegezve, a továbbiaban a Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszer fogala alatt a övetezőt érte: a Magyar Köztársaság területén a Magyar Honvédség érdeében állandó jelleggel üzeelő, a végberendezéseet, az átviteli utaat, a apcsoló özpontoat, a hálózatfelépítést és a hálózatvezérlést teintve integrált, a szolgálatoat és szolgáltatásoat teintve rugalas, oplex inforációtovábbító rendszer, ely béében, veszélyhelyzetben vagy fegyveres üzdele során a atonai szervezete özötti vezetési és együttűödési folyaatban biztosítja az igényne egfelelő inforációcsere feltételeit ét vagy több vezetési szint részére. 1.2 A atonai távözlés és inforatia fejlődése A továbbfejlesztésre vonatozó javaslat ialaítása során fontos a jelenlegi állandó telepítésű ouniációs rendszert vizsgálni. E vizsgálathoz első egözelítésben elegendő lenne a polgári távözlés és inforatia pillanatnyi technológiai fejlettségi szintjéne vizsgálata, elyhez viszonyítva egállapítható lenne az MH ÁTKR jelenlegi állapota, helyzete. Ebből az ún. fejlettségi ülönbségből öveteztetést lehetne levonni a továbbfejlesztés ennyiségi és bizonyos érteleben inőségi érdéseit illetően. Megállapítható azonban, hogy a atonai híradó, inforatiai és ouniációs rendszere egyrészt ne a hasonló polgári rendszeretől függetlenül jönne létre, hane az eberi társadaloban ár eglévő iseretere alapozva, a civil (és atonai) szférában végzett alap- és alalazott utatáso eredényeit hasznosítva, egyással ölcsönhatásban fejlődne. Másrészt az MH ÁTKR technológiai fejlettsége szepontjából statius szintülönbség egállapítása helyett lényegesen pontosabb és a jövőt illetően időtállóbb továbbfejlesztési egoldásoat lehet feliserni, ha a atonai ouniáció időbeni fejlődését is vizsgálju. Ez lehetőséget ínál a atonai ouniációs rendszer fejlődését eghatározó, az alaputatáso eredényeént egfogalazott elélete, törvényszerűsége és a tudoányostechniai felfedezése hatásána elezéséhez. Az időben változó technológiai örnyezet vizsgálata azért is fontos, ert a techniai változáso egy része csa hosszabb távon fejti i hatását, ugyanaor a változáso növevő dinaiája, a technológiai fejlődés erede íve általában rövid időn belül forradali átalauláshoz, inőségi ugráshoz vezet. A világ fejlett régióiban a polgári távözlés és inforatia anna ülönösen gyors üteű fejlődése iatt jelentős átalauláson ent eresztül. Enne öveteztében a ouniációs szolgáltatáso civil előfizetőine és a atonai felhasználóina igényrendszerében, szoásaiban olyan változáso 16
történne, elye a távözlés és az inforatia paradigaváltásában is egutatozna 19. Ebben az alfejezetben a polgári és atonai távözlési, inforatiai fejlődés eghatározó lépcsőfoain eresztül íváno eleezni és röviden beutatni a Magyar Honvédség állandó híradásána történelileg ialault helyzetét, a távözlés és inforatia fejlődéséne eghatározó tendenciáit. 1947-ben az aeriai Bell laboratóriuban ifejlesztetté a XX. század távözlési szepontból eghatározó atív félvezető eleét, a tranzisztort. Ebben az időben a honvédség ég a Magyar Királyi Honvédségtől öröölt eszözparot használta, elyne reprezentánsai a II. Világháborúban használt R-3, R-7 rádióálloáso volta. Magyarországon 1951-től a tábori hírrendszer részeént ozgó hírözpont eleeet hozta létre, íg az állandó hírrendszerhez csatlaoztatva, a nagytávolságú hírtengely ialaítására 6 és 10 csatornás hazai fejlesztésű irohulláú álloásoat (MH-6, MH-10) rendszeresítette. Az 1954-es USA Légierőnél történt első rendszeresítést övetően a NATO-ban, ajd röviddel utána a Varsói Szerződés tagállaaiban is elterjedte a hadászati- hadűveleti céloat szolgáló troposzféra és irohulláú álloáso. 1962-ben felbocsátottá a Telstar-t, az első teleouniációs űholdat (12 távbeszélő csatorna). Hazánban a 60-as éve elején jelente eg az első rádiórelé álloáso (R-401, R-403, ésőbb az R-405), ajd a socsatornás hírtengely ialaításána céljából a 12 csatornás R-400. A Magyar atonai híradás állandó jellegű részét teintve 1970 és 1980 özött létrejötte az integrált területi hírözponto és az állandó telepítésű (stacioner) irohulláú hírrendszer [10]. Az 1983-as aeriai invázió Grenadában azt igazolta, hogy a hadűvelete során az Egyesült Állao Védeli Minisztériua (DEPARTMENT OF DEFENSE - DOD) ouniációs rendszeréne összes eleét használni ellett. Az 1991-es első öbölháború idején bebizonyosodott, hogy a hadűvelete végrehajtásaor a atonai ouniációs lehetősége összes válfajána alalazására igény utatozott [11]. A távoli száítógépe özötti ouniációs apcsolat létesítésére az Egyesült Állao Védeli Minisztériuában és a NATO-ban ind áraör-apcsolt ind csoag-apcsolt hálózatoat alalazta, int a távözlés és inforatia onvergenciájána egy további technológiai egvalósítását. Az 1980-as évere a fejlett országo atonai ouniációs rendszereiben a távbeszélő hálózatoat és a apcsoló özpontoat foozatosan icserélté digitális változatra. Az egységes digitális átvitel 20 -, és 19 Lásd a ésőbbieben elezett onvergencia jelenséget vagy olyan új ouniációs szolgáltatáso egjelenését, elyhez a felhasználói szoáso változása is társul. 20 Digitális átvitel: digitális jele átvitele. 17
apcsolástechnia öveteztében a ouniációs rendszere integrált digitális hálózatot (INTEGRATED DIGITAL NETWORK - IDN) épezte 21. Enne a oncepcióna a egtestesítője az integrált szolgáltatású digitális hálózat (INTEGRATED SERVICES DIGITAL NETWORK - ISDN). 1998-ban a Magyar Honvédség állandó telepítésű ouniációs rendszerében üzebe helyezté az első ISDN szolgáltatásora alalas HICOM-300E (300H) terécsaládhoz tartozó digitális apcsolóözpontot. 2001. július 9-én az aeriai Global Crossing cég 22 apott egbízást az Egyesült Állao DoD-tól, hogy üvegszálas technológián alapuló virtuális száítógépes hálózat segítségével össe össze a DoD szervezeteit, valaint több int 6000 tudósát, érnöét és atonai felhasználóját. 16 nappal ésőbb a NATO Konzultációval, Vezetéssel és Irányítással foglalozó Hivatala (NATO CONSULTATIONS, COMMAND, AND CONTROL AGENCY - NATO C3A) egbízta a NATO ouniációs rendszerével összefüggő agas inőségű szolgáltatáso ialaítására a Global Crossing céget [12]. Az internet felhasználhatóságát teintve a Gartner Dataquest (http://www3.gartner.co) aeriai piacutató intézet arra a öveteztetésre jut, hogy: A World Wide Web a vállalato és a hadsereg száára a válságot leginább iálló édiu. Stabil ouniációs édiuna bizonyult az internet az Aeriai Egyesült Állaoat ért terrorista táadás óráiban [13]. Katonai szaíró a legutóbbi afganisztáni eseénye apcsán ijelentetté, hogy a növevő adatátviteli igénye ielégítése érdeében az internetet int COTS 23 (COMMERCIAL OFF THE SHELF) technológiát szüséges alalazni [14]. Összegzéséppen egállapítható: a polgári távözlési fejlesztéseet történeli értéel rövid időn belül (3-10 év) övetté a atonai hírözlés fejlesztései; az alapvetően eltérő elven űödő, új fejlesztésű távözlő és inforatiai rendszere egjelenése özött egyre rövidebb idő teli el; az állandó telepítésű ouniációs rendszereben az eltérő (pl. áraörapcsolt, csoagapcsolt) elven űödő hálózato teljes örű alalazása ellett a növevő átviteli apacitás ialaítása és a digitális elv elterjedése figyelhető eg. 21 Integrált Digitális Hálózat: digitális csoóponto és digitális átviteli uta olyan rendszere, aely integrált átvitelt és apcsolást alalaz digitális összeöttetése létesítésére, azoon inforáció átvitelt tesz lehetővé ét, vagy több eghatározott pont özött. 22 A Global Crossing cég 1997-ben alault. A globalizálódó atonai ouniációs piac egyi eghatározó szereplőjeént beszéd és adatátvitel céljából ezidáig több, int száznyolcvanezer hosszon épített i optiaiszálas összeöttetést, ely 28 országot és több, int 200 nagyvárost érint. 23 COTS: a polgári örnyezetben rendszeresített technológia, berendezés, eszözpar alalazása. Egyetértve a robusztus adatátvitel lehetőségéne ialaításával, eg ell jegyezni, hogy a szerző láthatóan elfelejtezi arról a tényről, hogy az internet első alalazásai jellezően atonai specifiusa volta. 18
1.3 Konvergencia Az 1.2 fejezetben leírtaból övetezi, hogy a távözlés és az inforatia onvergenciája elsősorban az alalazott technológia szintjén történi [15]. A technológiai onvergencia a digitális technológiá általános alalazásán alapul és az adott szolgáltatás nyújtásához társuló rendszerere és hálózatora vonatozi. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy a tradicionális és az új ouniációs szolgáltatásoat legyene aár hang, adat, álló vagy ozgóép szolgáltatáso több ülönböző hálózaton eresztül nyújtsá. A napjainban rendelezésre álló polgári és atonai ouniációs hálózato száa és típusa foozatosan bővül, illetve egy adott onrét hálózat által felínált ouniációs szolgáltatáso öre is növeszi. Az alapvetően beszéd típusú ouniációra ialaított hálózato adat típusú, illetve az adatátvitel céljára ifejlesztett hálózato beszéd (hang) típusú ouniációt is lehetővé teszne. A vegyes és gyaran egyást átfedő ouniációs szolgáltatáso ülönböző hálózatoon történő biztosítása új ouniációs és inforatiai infrastrutúrahálózat oncepció egjelenéséhez vezet. A világon jelenleg űödő távözlő és inforatiai hálózato és az azoat összeötő tranzithálózati 24 átviteltechnia és apcsolástechnia heterogén és hálózatspecifius. A hálózato és az általu biztosított szolgáltatáso ülönbözőe, ezért azo átvitel-, jelzés- és apcsolástechniáját is eltérő ódon valósítottá eg. Az alternatív távözlési technológiá soszínűségével, elterjedtségével arányosan nő az igény a nagyobb adatsebességet spetrálisan hatéonyabb ihasználással obináló hálózati egoldásora. A cél az, hogy felépítését és űödési elvét illetően egyástól eltérő ouniációs hálózati infrastrutúrán agas inőségű audio-, és videojele továbbítása elérhetővé váljon. A hagyoányos forátuú jele egyre nagyobb sávszélesség igényét a jelenleg üzeelő ouniációs rendszere egy része ne épes ielégíteni. Ezt a technológiai orlátot az utóbbi éve új ateatiai algoritusora épülő eljárásaival 25 és az ahhoz szüséges nagy száítási teljesítény olcsóbbá válásával sierült agasabbra eelni. A távözlés és inforatia eghatározó területein jelenleg folyó tudoányos-űszai fejlesztése ágazatonént lineáris léptéűe, pozitív ölcsönhatásu iatt viszont, összességében exponenciálisan gyorsuló fejlődést eredényezne. A távözlési, a édia- és az inforáció-technológiai ágazato ölcsönös teré és platfor-fejlesztésre és ölcsönös szetorbeli résztulajdonra töreedne [16]. 24 Tranzithálózat: autoata üzeű özponto összeapcsolására szolgáló áraörö összessége. 25 Például az eredeti analóg videojel digitálissá történő átalaításával, töörítésével (MPEG2), digitális jelprocesszoro alalazásával, ódosztással a rendelezésre álló átviteli apacitást ég hatéonyabban ianázzá. 19
Ez a gyorsuló globalizációs folyaat abba az irányba hat, hogy a technológiai onvergencia által érintett szetoro és a ülönböző távözlési- és inforációs technológiá özött állandósult versenyben és egyfajta evolúciós folyaatban dől el, hogy elye leszne a holnap túlélő architectúrái. A ouniációs hálózatoat napjainra jellező helyzet egítélését tovább bonyolítja az a jelenség, hogy gyaran hibrid távözlési és inforatiai egoldáso születne 26, feliserve azt a tényt, hogy a felhasználó inforációval apcsolatos interaciója gyaran aszietrius. A atonai ouniációban az új szolgáltatáso egjelenése a távözlés és inforatia ind szorosabb összefonódásával jár együtt. Az infoouniációs szolgáltatáso jellező területei a ultiédia és a száítógéppel táogatott unavégzés. A atonai ouniációs rendszereben a onvergencia érvényesülését és iteljesedését a övetező tényező befolyásoljá: a atonai ouniációs infrastrutúra használatával összefüggő jogszabályo egléte (hiánya), orszerűsége, és a szabályozási orlátozáso hatóöre; a ouniációs szolgáltatáso ára, ai nagy hatást gyaorol a szolgáltatáso iránti reális igényre; a atonai ouniációs rendszer által potenciálisan biztosított szolgáltatásohoz való reális hozzáférés 27 lehetősége; a atonai ouniációs rendszer által özvetített inforáció rendelezésre állása 28. Az 1.2 alfejezetben leírtana egfelelően a polgári technológiai fejlődést rövid időn belül öveti a atonai alalazás. Ebből az aspetusból célszerű egvizsgálni, ilyen iroeletroniai, félvezető technológiai, adatsebesség igénybeli változáso történte az elúlt éveben, ilyen azo várható fejlődési trendeje. 26 Például TV progra sugárzása vagy adatletöltés az internetről egy űsorszóró űholdas szegens segítségével történi, íg a űsor egrendeléséhez, a szolgáltatás árána bani átutaláshoz vagy az internetre való adatfeltöltésre a földi távözlési hálózatot használjá. 27 Meg ell ülönböztetni a ouniációs rendszer által elvileg felínált szolgáltatásoat, és a vertiális inhoogenitásból, int szű eresztetszetből faadó ténylegesen elérhető szolgáltatásoat (pl. a atonai felső vezetés- és dandár szintű szervezet özött egvalósított jó inőségű ultiédia szolgáltatás a jelenleg rendelezésre álló ouniációs útvonalat szinte teljes egészében igénybe veszi, így az egyéb hang-, adat- típusú ouniáció hozzáférhetősége jelentősen orlátozottá váli). 28 A atonai felhasználó szeszögéből vizsgálva a technológiai onvergencia eleeiben (távözlés, inforatia) a szű eresztetszetet ne csa egy eghatározott inforáció továbbításához szüséges átviteli út is apacitása jelentheti, hane egy adott ouniációs szolgáltatás - tartalo szepontjából - elégtelen ihasználása. Pl. egy adott vezetési, együttűödési apcsolatban a parancsona, intézedésene ne a leghatéonyabb forában és optiális tartaloal történő egjelenítése, vagy egy adatbázis hiányos, ne időszerű, alacsony egbízhatósági valószínűségű adatoal történő feltöltése. 20