A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak krlátaira és megvalósulásának nehézségeire. Az ök-hatéknyság a környezeti és a gazdasági érdekek összekapcslását jelenti, miszerint a termelés mennyiségének flyamats növekedése megvalósítható a környezet terhelésének csökkentésével, valamint a fgyasztók elégedettségének a növekedésével egyidejűleg. Az ök-hatéknyságt valójában úgy is értelmezhetjük, hgy csináljuk jbban azt, amit csinálunk, tehát úgy maximalizáljuk egy termék vagy szlgáltatás pénzben kifejezhető értékét, hgy közben törekedjünk a kárs környezeti hatásk minimalizálására, a természeti erőfrrásk kiaknázásának és a kibcsáttt szennyezés mértékének csökkentésére. Az ök-hatéknyság értelmezése Az ök-hatéknyság a Business Cuncil fr Sustainable Develpment definiciója szerint: a termékekhez és szlgáltatáskhz flyamatsan kötődő hzzáadtt érték, az energia és anyag felhasználás, a szennyezés és hulladék flyamats csökkentése mellett. Az ökhatéknyság nő, ha: sikerül egységnyi anyagból nagybb értéket létrehzni, gyrsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A környezetszennyezési prblémák az OECD rszágkban a 80-as években egyre inkább kezdtek kicsúcssdni. Ettől kezdve a környezeti plitika elsődleges helyre került a gazdaságt és a plitikát érintő gndk között. A már régóta meglévő környezetszennyezés prblémája égetővé vált. A világméretű prblémák ettől kezdve napirendre kerültek a nemzetközi tárgyaláskn, és napjainkra a fenntartható fejlődés elve nagy általánsságban elfgadttnak tekinthető. Minden emberi tevékenység legyen az gazdasági vagy társadalmi-kulturális, - a társadalm és a természeti környezet kapcslatának minőségén alapul. A fejlődés csak akkr lehet valós, ha az életminőséget javítja. A gazdasági növekedés és a környezet kapcslatának alakítását új alapkra helyező fenntartható (harmnikus) fejlődés a Föld öklógiai adttságaihz illeszkedő, a természeti erőfrráskkal takaréksan gazdálkdó, a környezettel harmnikus gazdasági és társadalmi fejlődést célzza, amely a jelen igények kielégítését biztsítja anélkül, hgy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az ök-hatéknyság előtérbe kerülése elsősrban a fenntartható fejlődés gndlatát elfgadó legfejlettebb ipari rszágkban figyelhető meg. Az ezen rszágkat tömörítő OECD (Organizatin fr Ecnmic C-peratin and Develpment - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) fő céljai közé a következők tartznak: 218
a fenntartható növekedés legmagasabb szintjének elérése a tagállamkban, az életszínvnal emelkedésének elősegítése, pénzügyi stabilitás fenntartása, nemzetközi kereskedelem kiterjesztése. Ökhatéknyság a papírfelhasználásban A tvábbiakban egy knkrét példán keresztül vizsgáljuk meg az ökhatéknysági elv érvényesülését az OECD rszágkra vnatkzó GDP és papírfelhasználási adatk tükrében. Az emberi társadalmi fejlődésben világszerte egyre inkább növekvő jelentőséget kap a papír, tekintettel arra a lehetőségre, hgy kulcsfntsságú szerepet tölthetne be az alapanyaggyártás és -felhasználás glbális stratégiájában a jelenlegi, illetve jövőbeni igények kielégítése céljából. Aznban a felmérésekből látszik, hgy egy ilyen ütemű fgyasztás fenntartása mellett a környezet eltartó képességének határait lassan elérjük. Az értékes erdeinket, mint erőfrrást a végsőkig kimerítjük, a levegőben és a vizekben egyre nagybb mértékben növekszik a szennyezés, és a szemét mennyisége lyan szintre emelkedhet, hgy az elfgadható szintet jóval túllépi. A világgazdaság, az emberi civilizáció expnenciális ütemben növekedve veszi birtkba és teszi tönkre a zárt, mennyiségi növekedésre képtelen ökszféra nagybb részét. K. E. Bulding ábrázlásában az ökszféra szelíd flyamataiban az emberi civilizációt a krkdilus jelképezi: mhóra táttt szájában, a félelmetes fgsrk között tűnnek el a természeti javak, a felhasznált erőfrrásk, míg az emberi prduktum, a humán civilizáció terméke, a GDP-ben mért eredmény az állat klákájánál jelenik meg. 103 A fentiek fényében a vállalatiknak mindenképpen törekedniük kellene a papírfelhasználás csökkentésére, a felhasználás hatéknyságának növelésén keresztül, valamint az átgndlatlan, pazarló felhasználás visszaszrításával. Ezzel ellentétben skan azt a nézetet támgatják, miszerint a flyamats papír felhasználás növekedése a papír újrahasznsíthatóságára és megújítható jellegére fektetve a hangsúlyt elősegítené az erdőgazdálkdás menedzsment rendszerének hatéknyabb működését. A krmányk eközben egy egész sr szabályzóeszközt vezetnek be a mindinkább környezetbarát papír iránti keresletre vnatkzóan, az ök-címkézés egy jó példa erre. A környezetbarát papírtermékek körüli zűrzavar felldása helyett, az ök-címkézés inkább új vitákat ösztökél. Ezek eredményeként, a végső felhasználók egymással ellentétes tények gátjaiba ütköznek a papírfgyasztás negatív hatásaival kapcslatban. Biztsan állíthatjuk tehát, hgy elérkezett annak az ideje, hgy újragndljuk a papír fgyasztás dinamikáját, és megvizsgáljuk azkat a lehetőségeket, amelyek közül a fgyasztók választhatnak, alkalmazva a papír fenntarthatóságát. A fgyasztás nagybbik feléért a fejlett rszágk, valamint a fejlettségi piramisban hzzájuk legközelebb eső fejlődő rszágk tehetők felelősnek. Az OECD rszágk aznban, ahelyett, hgy a felhasználásk visszaszrítását terveznék, rövid és középtávú terveikben a fgyasztás növelését hangsúlyzzák. A fejlődő rszágk- 103 Az OECD környezetplitikájának direkt-és piaci eszközei és azk magyarrszági alkalmazásának lehetőségei 219
ban drámai fgyasztásnövekedésre lehet számítani, mivel ezekben az rszágkban rbbanásszerűen nő a népesség. Egyes feltételezések szerint az elkövetkező negyven évben a Föld népessége a jelenleginek duplájára, körülbelül 10 milliárdra nő, s az évi mintegy öt százaléks gazdasági növekedés miatt az egy főre jutó GDP átlagsan közel ötszörösére. Mit várunk az ökhatéknyságtól? Paul és Ann Ehrlich szerint a Földet érő környezeti hatás hárm tényezőnek, a világ népességének, az egy főre jutó GDP-nek (fgyasztás) és a GDP egységre jutó környezetterhelésnek (ökhatéknyság) a szrzata. Ahhz, hgy a környezetterhelés ne növekedjen, a harmadik tényezőben - az ökhatéknysági mutatóban - legalább 90 százaléks javulásra van szükség. Az ök-hatéknyságtól ezek alapján azt várjuk, hgy növekedésének hatására csökken a környezet terhelése (anyag- és energia-felhsználás), s a prblémák megldódnak. Optimista közgazdász szemszögéből vizsgálva az eseményeket, a növekedés megldja a környezeti prblémákat, megteremti a jbb környezet megvalósulásának a lehetőségét és biztsítja az emberiség alapvető javainak - a tiszta levegőnek, az egészséges vízellátttságnak, stb. - a feltételeit. Ezen ptimista szemléletmódt a Világbank 1992. évi jelentése tükrözi, ugyanis tapasztalati tényekkel biznyíttt, hgy a szennyezés egy biznys fejlettségi szintig növekszik, majd biznys életszínvnal elérése után a szennyezési szint radikális csökkenésnek indulhat. A GDP és a szennyezés egy biznys fejlettségi szintig együtt növekszik, még akkr is, ha a társadalm megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében, majd biznys fejlettségi szint után a szennyezési szint radikálisan csökkenhet (Kuznets elmélet). Az ökhatéknysági elv alkalmazásának gyakrlati tapasztalatai A gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak megítéléséhez, azn belül is elsősrban az ökhatéknysági mutatók előállításáhz szükséges a GDP váltzásának bemutatása. A GDP alakulását nemzetközi összehasnlításban a következő ábra szemlélteti. Az EU-15 tagrszágaira jellemző, hgy a GDP összesített értéke 1980 és 1990 között 20%-kal, majd 1990 és 2000 között újabb 20%-kal növekedett. Tagrszágnként természetesen eltérőek a trendek. A magyar és az EU-15 trendvnala 1996 után válik szét; az ezt követő időszakban az EU-15 lassúbb ütemű GDP-növekedést prdukált, mint Magyarrszág. A tanulmány készítése srán azzal a feltételezéssel éltem, hgy azkban az rszágkban, amelyekben magas a GDP (gazdasági teljesítmény), tt fejlett a technlógia, valamint van pénzfrrás környezetvédelmi intézkedésekre. 220
1995=100 140 130 120 110 100 90 80 70 Magyarrszág 1980 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 EU-15 1. ábra: A bruttó hazai termék alakulása 1980 és 2003 között Frrás: OECD Környezeti adattár 2002, KöM 2002 alapján 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Előfrdulhat aznban, hgy az ök-hatéknyság növekedése következtében a vállalatk lcsón és versenyképesen tudnak termelni, termékeik több fgyasztó számára vállnak elérhetővé, s ennek következtében növekszik fgyasztásuk. Ez az úgynevezett visszapattanó hatás, amely ökhatékny módn ugyan, de összességében nagybb környezetterhelést eredményez. Ezt a jelenséget igazlja a másdik ábra, amely azt mutatja, hgy hgyan váltztt egyes rszágk papírfelhasználása és gazdasági teljesítmény mutatószáma (GDP/fő) 1995 és 2002 között. Az ábrán jól látható, hgy az ök-hatéknyság gndlata csak részben ldja meg a felmerülő környezeti prblémákat, hisz a jelenlegi fejlettségi szinten a GDP növekedése a legtöbb esetben növekvő anyagfelhasználással jár. Ez még abban az esetben is igaz, ha az anyagfelhasználás kisebb mértékben nő, mint a gazdasági teljesítmény. Ennek megfelelően igazi váltzást nem várhatunk csupán az életszínvnal emelkedése, s a technlógia fejlődésének köszönhetően, szükséges a fgyasztási szkásk megváltztatása is. A trendek nagyn különbözőek. Magasabb GDP/fő szinten nincs lyan tendencia, hgy a papír-fgyasztás lassabban növekedne, stagnálna, vagy akár csökkenne az rszágk többségében. Ezért a Kuznets-görbét például nem lehet rá illeszteni. Igazán örömre kt adó javulás Dániában figyelhtő meg, ahl nemcsak a relatív, de az abszlút papírfelhasználás is csökkent. Aznban észre kell vegyük, hgy a csökkenő tendencia ellenére Dánia egy főre jutó papírfelhasználása jelentősen meghaladja a többi rszág papírfelhasználását (kivéve Finnrszágét). Ezért elmndható, hgy Dánia példája ellentmndáss. Ha csak az ökhatéknyságt nézzük, akkr pzitív váltzást tapasztalunk, mert a fgyasztás enyhén csökkenő tendenciát mutat. Az egy főre jutó fgyasztás szintje visznt igen magas abszlút értékben, vagyis a papírfelhasználás miatti környezetterhelés skkal nagybb, mint pl. Írrszágban, vagy a kisebb GDP/fővel rendelkező rszágkban. Finnrszágban (a papír egész más környezetterhelést kz, a papír megújuló erőfrrás, mert a fanövekmény óriási) nő a papírfelhasználás, miközben a fgyasztási szint már önmagában is magas. Írrszágban ugyanekkra GDP/fő szinten a papírfelhasználás a finnekének az egyharmada és szinte stagnál. 221
2. ábra: A papírfelhasználás és a gazdasági növekedés alakulása 1995 2002 között Frrás: OECD internetes adatbázis alapján Ausztria is visznylag alacsny fgyasztásról indult, de papírfelhasználásuk a vizsgált 7 év alatt megkétszereződött, s Franciarszág is Ausztriáhz hasnló tendenciát mutat. Alacsnyabb GDP/fő szinten az a különbség, hgy az alacsny életszínvnal miatt eleve jóval alacsnyabb a fgyasztás, ugyanakkr Magyarrszágn és Lengyelrszágban is nőtt a papírfelhasználás a vizsgált időszak alatt. A kérdés ezek alapján, hgy a hatéknyság növelése vagy az alacsny fgyasztási szint a fntsabb, hgyan vegyük figyelembe mindkét szempntt, hgyan súlyzzunk, ha össze akarjuk hasnlítani az rszágkat környezetterhelésük szempntjából. A leginkább ígéretes Írrszág példája, hiszen arra kellene törekedni, hgy a fgyasztás tvábbra se növekedjen. A papírfelhasználás ökhatéknyságának növekedését avagy csökkenését az előző ábránál még szemléletesebben mutatja a papírfehasználás intenzitásának mutatója, melynek nevezőjében az egy főre jutó GDP, számlálójában pedig az egy főre jutó anyagfelhasználás áll. Ez valójában az ökhatéknysági mutató reciprka. Az arányszám csökkenése azt mutatja, hgy hgyan váltztt a papírfelhasználás a GDP növekedéséhez képest. Rmánia és Olaszrszág esetében a papírfelhasználás kevésbé nőtt, mint a GDP, tehát teljesül az ök-hatéknyság javulás. Azkban az esetekben visznt, amikr a hányads értéke nőtt 1995 és 2002 között, akkr meg kell állapítani, hgy pazarló vlt a gazdasági fejlődés, mivel a relatív anyagfelhasználás jbban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. 222
Természetesen az adatkat érdemes összességében figyelni, ugyanis, ha a műanyag-felhasználás miatt, annak kiváltására nőtt a papírfelhasználás, az nem feltétlenül negatív környezeti szempntból. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, mennyi az újrahasznsíttt papír aránya a felhasználásn belül. 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Németrszág Franciarszág Olaszrszág Spanylrszág Rmánia Görögrszág Magyarrszág Svédrszág Ausztria Svájc Finnrszág 0,0 1995 2002 3. ábra: A papírfelhasználás intenzitása a GDP függvényében Frrás: OECD internetes adatbázis alapján Összegzés Az ök-hatéknyság témaköre láthatóan bnylultabb annál, minthgy egyértelmű kijelentéseket lehetne tenni a hasznsságával kapcslatban. Skan azt hitték, hgy az ök-hatéknyság minden esetben megldást nyújt a környezeti prblémákra, de ma már több példa alapján is szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hgy miközben a környezetterhelés igen magas szintet ér el, ez a szint még növekvő ökhatéknyság mellett is flyamatsan nőhet (visszapattanó hatás), így óvatsan kell bánni a fgalmmal. Az ökhatékny megldásk vizsgálatakr, a kedvező hatásk mellett mindig célszerű megfigyelnia környezetterhelés váltzását is. 223
Felhasznált irdalm Csutra Mária Kerekes Sándr [2004]: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK, Budapest Kerekes Sándr Szlávik Jáns [2003]: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. KJK, Budapest Tóth Gergely [2003]: Vállalatk környezeti érdemrendje A vállalati fenntarthatóság minősítéséről és ennek nehézségeiről. Kvász, VII. évflyam, 1-2. szám 2003. Tavasz.Nyár 5-26. BCSD [1993]: Getting Ec-efficient, Business Cuncil fr Sustainable Develpment, Geneva, Switzerland OECD [2003]: Energy and Resurces Resurce Cnsumptin: Paper and paperbard. Wrld Resurces Institute [2002]: Wrld Resurces 2000-2001 The Wrld Factbk [2003]: GDP- per capita KSH adatk http://ecn.wrldbank.rg/wdr/ http://www.frestethics.rg/pdf/reduce.pdf http://www.sfu.ca/~gpeters/essays/paper.htm 224