Család - családterápia Ny-mE RPSZKK Nevelési Tanácsadó Vidonyiné Sólymos Rita 2010
A család támogató funkciója Caplan szerint 1. A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője 2. Visszajelentő-útmutató rendszer 3.A világról kialakuló kép, életfilozófia forrása 4. A megoldandó problémák megoldásában eligazít, közbenjár 5. Gyakorlati és konkrét segítség forrása 6. Pihenés regenerálódás színtere 7.Referencia és kontroll csoportként is hat 8. Identitás forrása 9. Érzelmi teherbírást fokozza
A hatékonyabb funkcionálás néhány elengedhetetlen feltétele: A nyílt kommunikáció, a közös nyelv a családban Egészséges interperszonális kapcsolatok kölcsönösség, az adás, kapás kiegyenlítettsége Generációk közötti élő kapcsolat Felelősségérzet egymásért, a családi kontroll elfogadása Bizonyos egyetértés a család és a tágabb közösség, a társadalmi és kulturális környezet között ennek hiányában az egyén belső biztonsága veszélybe kerülhet.
Jól funkcionáló, egészséges családrendszerben a gyermek: Fejlődőképes Az élet stresszhelyzeteivel szemben védettséget szerez Konstruktív coping mechanizmusokat sajátít el Mentális egészségének védelméhez erőforrásként szolgál Önmegvalósító életvezetésének garanciája
A diszfunkcionális működés gyermekre irányuló hatásai Rigid és ésszerűtlen ítéleti és viselkedésmintákat közvetít Mentális zavarok, adaptációs nehézségek, karakterzavarok léphetnek fel A szülők védelmi és ellenőrző funkciója elégtelen érzelmi bizonytalanságot okoz Identifikációs nehézségek, nemkívánatos családi minták átvétele hibás, kedvezőtlen viselkedési mintákat rögzít A hiányzó családi vonzerő következtében a gyerek sodorhatóvá válik, deviálódhat.
A család rendszer kölcsönhatás szokások szabályok rituálék hiedelmek Interakciós rendszer Kialakult strukturális viszonyok Kommunikációs sémák
homeosztázis A család Önszabályozó rendszer funkciói: adaptáció A homeosztázis zis fenntartása: szabályok által kis szabályok, pl. azonnal el kell mosogatni nagy szabályok: rendnek kell lenni, konfliktuskerülés a szabályokon való vita hátterében egy újabb mozzanat: a felek közötti viszony fedezhető fel
Családi alrendszerek házastársi lányok szülői fiúk gyermeki
JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők erős szülői alrendszer a szülők szociális hatalommal rendelkeznek pozitív feed-back mechanizmus KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: nem működnek az alrendszeri határok gyenge a szülői alrendszer a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. korlátozott lehetőségek
összeolvadás Határok rigid Integrált flexibilis kaotikus elkülönülés
Konfliktusok és a család életciklusai A konfliktusok kihívások amelyek megoldása fejleszti a személyt, családot (Erikson) életszakasz 1.) 0-2 éves 2.) 2-3 éves 3.) 3-5 éves 4.) 6-12 év 5.) 12-18 év 6.) 19-35 év 7.) 35-65 év 8.) 65 felett siker bizalom autonómia kreativitás megbízható önazonos intimitás kompetens generációs felelősség kudarc bizalmatlan szégyen bűntudat kisebbrendű szerepzavar magány stagnálás reménytelen kapcsolat anya szülők nagy család szomszéd, isk kortárs cs. párkapcsolat Munka, önmegv. emberiség
A családi életciklusok: házasság, gyerekek születése gyerekek felnevelése, gyerekek elköltözése családmag: magukra maradt szülők özvegység
A CSALÁD ÉLETCIKLUSAI Életciklus Otthon elhagyása, egyedül élés Házass zasság, házasp zaspár Kisgyermekes család Serdülők a családban Gyerekek kirepülése, üres fészek szek szindróma Késői életszakasz Átmeneti feladat Elkülönülés, függetlens f ggetlenség Új j helyzet érzelmi felvállal llalása Kéttag ttagúból l három rom- vagy négytag gytagúvá alakulás Viselkedési si és vélem leményszabads nyszabadság rugalmasabb (szex is), de még az autoritás is fennáll Új j családtagok jövés- menésének nek elfogadása, új j határok a pár p r körül k A gyerektől l való nagyobb függ ggőség g elfogadása Családi rendszerben szüks kséges feladatok Lehetővé tenni a fiatal leválását t a családr dról Krízis esetén se hívja h vissza a család a fiatalt 1. Új j családtag elfogadása 2. Magánélet tiszteletben tartása, új j egyensúly létrejl trejötte tte 1. Helyet csinálni a jövev j vevénynek 2. Érzelmi elérhet rhetőség új j formái 3. Nagyszülő szerepek elfogadása 1. A család fiatal tagjai elismerik a változ v ltozás ért rtékess kességét 2. Küzdelem, vita és tárgyal t rgyalás ért rtékeinek elfogadása 3. Az egymást stól l való különb nbözés fontosságának nak felismerése se 1. A gyerekkel új, felnőtt viszonyulás s kialakítása 2. Családon kívüli k világ lehetőségeinek újragondol jragondolása: időben, térben, pénz p nzügyileg 1. A pár/egy p r/egyén az öregs regséggel ggel szemben is fenntartja tevékenys kenységét 2. Túlgondoskod lgondoskodás s nélk n lküli li függf ggés elfogadása 3. Veszteség, halál l (saját t is) gondolatának nak elfogadása
ÉLETSZAKASZOK, ÉLETESEMÉNYEK VÁLTOZÁSAI Szakaszok Az átmenet jelenségei Az átmenet rítusa Váls lságjelek Az ifjúkori átmenetek Gimnáziumi tanulmányok, szakképzés, egyetemi tanulmányok Érettségi vizsga Iskolaiszony, vizsgafóbia, halasztás, munkaiszony A felnőttkor megszilárdulása Új cím, önmeghatározás, a képzettség az identitás része Diploma-osztás Ismételt életpályaválasztások Udvarlás Tapasztalatszerzés Együttélés, próbaházasság Korai v. elhúzódó elköteleződés Átmenet a házasságba Szerződés a társsal Esküvő Unalom vagy háborúskodás Terhesség Élettani változások, új élettér Kismamatanfolyam Hypochondriasis, leválás
ÉLETSZAKASZOK, ÉLETESEMÉNYEK VÁLTOZÁSAI Szakaszok Az átmenet jelenségei Az átmenet rítusa Váls lságjelek Gyermekszülés Áldott állapot, kismamaszerep Szülés Fokozott szorongás a szülés előtt és alatt Szülőszerepek Anyaság, mint meghatározó szerep Keresztelő Házassági zavarok, zavarok a gyermek fejlődésében Középkorúak válsága Gyász 40. születésnap, midlife crisis Visszahúzódás, hirtelen életstílusváltás Átmenet az öregkorba A kulturális értékek helyreállítása Visszavonulás, nyugdíjazás, élettárs, barátok halála Leépülés, Lear király komplexus
új családtípusok együttélés, A családi életformák pluralizálódása: válás után újraházasodás, együttélés az új partner előző kapcsolatából származó gyerekekkel
A stressz generalizálódik A változás-nem változás folyamata Jenkins Következő változás Újfajta szükségletek Harc a régi és az új viselkedés között instabilitás A stressz fokozódik konszolidáció konzerválás Stabilizálódott új szerepek Újjászerveződő struktúra tünet A rendszer diszfunkciója terápia Külső intézmény beavatkozása
A családterápia: Olyan pszichoterápiás módszer, mely a kezelés tárgyának nem a tünethordozó egyént, hanem az egész családot tekinti. (Székely, 2008) A tünet szimbolikus jelentést hordoz, a család metaforájává válik.
A családterápia filozófiája 1. Az emberi természet alapvetően jó. 2. Törekvés a megbízható kapcsolatra. 3. Belső fejlődési potenciálja van. 4. A kapcsolati torzulások kapcsolatban javulnak
A rendszerszemlélet a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, vagy megőrül, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet
A család olyan rendszer, mely állandó stabilitásra törekszik. Meghatározói: A szabályrendszer A kialakult strukturális viszonyok A kommunikációs sémák. Lineáris okság Cirkuláris okság
Kommunikációs sémák a családban a partnerek alapviszonylatának bizonytalansága minden kommunikációs torzulás alapja a kapcsolat bizonytalanságának kinyilvánítása veszélyes, ha ez a kapcsolat megszakadásával fenyeget, ezért az ilyen kommunikáció fő célja a kapcsolat biztosítása. Ez többféle kommunikációs sémát kialakíthat, de mindenütt a lehetségesnek vélt és félt elutasítás elkerülése a cél. (pl. Ha szeretnél, nem mondanál ellent.. Rendes gyerek ilyet nem érez Ne törődj velem, én nem számítok.)
Pszichoszomatikus beteg családi kommunikációja a család retteg attól, hogy róluk kiderüljön bármilyen probléma, a kommunikáció fő célja a konfliktuskerülés. A fő félelmük, hogy ha lenne konfliktus, az veszélyes lenne, azt mindenáron el kell kerülni. konfliktus tabu: a család bizonyos tagjai között a konfliktus lehetőségének még a feltételezése is tilos; ilyenkor az elfojtott feszültség áthelyeződhet a gyerekre, vagy valamelyik fél önmaga ellen fordítja a tiltott agressziót (depressziós lesz, megbetegszik)
Konfliktustabu A gyermek bevonása a konfliktusba: (1) trianguláció - a házastársak közül mindkettő a maga oldalára akarja állítani a gyereket konfliktushelyzetben; (2) szülő-gyermek koalíció - az egyik szülő szövetkezik a gyermekkel a másik szülő ellen; (3) terelőút szerep - a házastársak között látszólagos egyetértés van a gyermek gondja köti össze őket
Cél: Az objektíven létező rendszer összefüggéseinek és működésének felderítése, megváltoztatása. A tünet szimbolikus üzenete mögött rejlő családi patológia megértése. A rendszer kóros szabályainak, struktúrájának és kommunikációs sémáinak megváltoztatása. Az egyén változása a rendszer változásának a következménye!
Destabilizáló módszerek: A rendszer minden tagjának megerősítése A kommunikációs sémákba való beavatkozás Átstrukturálás Átértelmezés Paradox utasítás
Genogram - családfa
Köszönöm a figyelmüket!