SZONEK Királyegyházai Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye Integrációs pedagógiai rendszer
Mottónk: A nevelő-oktató munkát át kell, hogy hassa az egyetemes emberi értékek közvetítésének szándéka: szeretet, erkölcs, a nemzethez való kötődés, felelősségérzet. Királyegyháza 1060 fő lakosságával a kis falvak kategóriájába tartozik. A település lakossága elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik. Helyben más munkalehetőséget főleg az önkormányzat és annak intézményei biztosítanak. A lakosság jelentős része munkanélküli, vagy alkalmi munkás. A település infrastruktúrája sokat fejlődött az utóbbi években /telefon, gáz, utak, / szennyvízcsatorna még hiányzik. Ugyanakkor az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség feszültségként van jelen. A létminimum szintjén vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra. Intézményünk a 90-es évek elején még körzeti iskolaként működött, 150-180 fős tanuló, és 70-75 fős óvodás létszámmal. A 93/94-es tanévben megszűnt a közös fenntartás. Az 1999/2000. tanévtől Királyegyháza csatlakozott a Gyöngyfa-Sumony Körjegyzőséghez, s így a három község önkormányzata, társulás formájában tartotta fennt az intézményt. 2008. június 30-án intézményünk, mint ÁMK megszünt. 2008. július1-től a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Tagintézményeként működünk. Az iskola teljesen osztott, 8 tanulócsoportos, átlagosan 15 fős osztálylétszámmal. Az óvoda két vegyes csoporttal működik. Az óvoda 1971-ben épült, a falu központjában, az iskola mellett található. Az óvoda épületéhez kapcsolódik az óvodát és iskolát ellátó konyha. Óvodánkba a gyerekek a társult községekből járnak. Az óvodában két csoport működik, 3 éves kortól az iskolaérettségig. Jól megvalósul a párbeszéd és együttműködés az intézmény és az önkormányzat között. Az óvodánk célja a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, felkészítve az iskolai életre. A szülők az óvoda eddigi működésén túl más igényeket nem fogalmaztak meg. Egyre több gyermek viselkedés-és magatartászavarokkal, részképesség-zavarokkal küzd. Ezeknek a gyermekeknek a speciális fejlesztését helyben oldjuk meg. Tagintézményünkön belül az óvoda és az iskola nevelési és pedagógiai programja egymásra épül, egységet képez. Közös értekezleteken egymás pedagógiai elképzeléseit megismerhetjük. Jó kapcsolatban vannak az óvónők és az alsós szakmai munkaközösség. Hagyomány, hogy az óvodások ünnepélyeken, bábelőadásokon vesznek részt az iskolában, az alsósok pedig mozielőadásokon az óvodában. A könyvtárat /ami az iskolában van/ az óvodások is látogatják, mesekönyveket kölcsönöznek. Minden évben az iskolába menő gyerekek meglátogatják az 1. osztályosok olvasás, matematika óráját. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt, a gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttműködés. Közösen kell az átmeneteket megkönnyíteni a számukra, őértük tartozunk felelősséggel. 2
Általában a tanulók 40-45 %-át felveszik gimnáziumokba, a többiek szakképző intézményben tanulnak tovább. A tantestület megértette, hogy nem várhatunk külső segítséget, a saját problémáinkat magunknak és helyben kell megoldani. A mi iskolánk feladata egyfajta hiánypótlás, meg kell próbálnunk megadni a gyermekeknek a törődést, amit a családok egy része nem tud, illetve sokszor nem is igen igyekszik biztosítani. Ahhoz, hogy a gyerek sikereket érhessen el, meg kell teremteni számára azt a miliőt, ahol jól érzi magát, mert szeretik, mert figyelnek rá. Intézményünkben a gyermek a fontos. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének fontos kitételei az együttnevelés, a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Integrációs programunk célja, az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttfejlesztése, együttnevelése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Ezért szükség van a már meglévő programjaink továbbfejlesztésére, új módszerek alkalmazására a tanítás tanulás folyamatában, a pedagógusok tapasztalati tudásának gyarapítására. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó iskolai nevelésének oktatásának megszervezését. Elemei a következők: I. Az alkalmazás feltételei II. A pedagógiai rendszer tartalmi elemei III. Elvárható eredmények 3
I. ALKALMAZÁS FELTÉTELEI 1. Az integrációs stratégia kialakítása Két elemet foglal magába: az integrációhoz szükséges szempontok, adatokkal alátámasztott elemzését és az általános célok megfogalmazását. 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai és elvárt eredményei alapján A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. A HHH tanulók aránya az intézményen belül 2009. október 01. Osztályok Tanulók száma HH Tanulók száma HHH Tanulók száma Iskolaigazgató által javasolt HHH/tanulószám Képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók száma % SNI tanuló 1. 14 11 6 0 6 43% 1 1 2. 15 11 4 1 5 27% 0 0 3. 11 9 5 1 6 45% 2 1 4. 16 14 8 1 9 50% 0 0 5. 11 10 7 1 8 64% 0 0 6. 17 10 6 0 6 35% 0 0 7. 12 10 7 0 7 58% 1 1 8. 10 8 3 1 4 30% 2 1 Összesen: 106 83 46 5 51 43,4% 6 4 Ebből HHH 4
Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése Az iskola épülete állapota, felszereltsége Épület Mely osztályok járnak ide? Mindegyik Mikor épült? 1966 Az itt tanulók használják-e az iskola más épületeit? igen Mikor volt az épület utoljára felújítva/festve Nagy felújítás 1982, 2001 Tornaterem 2003-ben Van-e az épületben - vízöblítéses WC + - étkező/ebédlő + - könyvtár + - tornaszoba + - tanári szoba + - számítógép + - videó és tv + - projektor + - digitális tábla - 5
Oktatási eredményesség mutatói a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkoztatva Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) Tanév Összlétszámon belül HH / HHHgyerekek körében SNI gyerekek összlétszámon belül HH / HHHgyerekek körében SNI gyerekek összlétszámon belül HH / HHHgyerekek körében SNI gyerekek 2004/2005 2,9/nem 1,8 rel. 0 0,8 0,8 0 1,8 2,9 0 2005/2006 3,2/nem 3,2 rel. 0 0,8 0,8 0 0,8 0,8 0 2006/2007 2,5 1,4/2,1 0 0 0/0 0 0 0/0 0 2007/2008 4,3 5,3/9,8 0 0 0/0 0 0 0/0 0 2008/2009 3,3% 3,2/2,5 0 0 0/0 0 0,8 - - Továbbtanulási mutatók Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%) Tanév Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében SNI tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében NINCS SNI tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében NINCS SNI tanulók körében 2003/2004 19% NINCS ADAT 0 28,5% ADAT 0 52% ADAT 0 2004/2005 14% 7%/ 21%/ 28%/ Nem r. 0 49% Nem r. 0 36% Nem r. 0 2005/2006 11% 11%/ 26%/ 42%/ Nem r. 0 37% Nem r. 0 53% Nem r. 0 2006/2007 16% 16% 0 33% 25%/ 0 50% 50% 0 2007/2008 12,5%/ 25% 10% 0 25% 12,5% 0 50% 25% 6% 2008/2009 (2 fő) (1 fő) 0 (8 fő) (2 fő) 0 (5 fö) 0 (1 fő) 6
Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Szövegértés Iskola átlaga Az országos kompetenciamérés eredménye az intézményen belül 2003 2004 2006 2007 2008 Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag 6. évfolyam 419 500 406 509-512 - 516 438 519 8. évfolyam - 451 500 424 497 406 497 444 506 Matematika 6. évfolyam 430 500 431 505-493 - 500 518 499 8. évfolyam - 481 500 407 494 400 491 450 497 7
A HHH tanulók intézményen belüli programokban való részvétele: Program megnevezése: Napközi Zeneiskola Német szakkör Részt vevő tanulók létszáma: Ebből részt vevő HHH tanulók száma: Angol szakkör 5 3 Ügyes kezek szakkör 23 5 Rovásírás szakkör 13 6 Technika szakkör 12 4 Informatika szakkör 11 5 Tömegsport Továbbtanulásra felkészítés 6 3 8
1.2. Célrendszer megfogalmazása Általános célul tűztük ki, hogy nyitott kirekesztéstől mentes intézményként működjünk, a pedagógiai környezetünk alakításával, befogadó iskolává váljuk. Minden gyermek képességének maximális kibontakoztatását a személyiség-központú oktatás, nevelés által, az IPR alkalmazásával érjük el, melyet az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az integrációt segítő innovatív módszerek fejlesztésével alkalmazunk. Szakmai műhelyek kialakításával, a pedagógiai eszköztár bővítésével segítjük elő a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók társadalmi beilleszkedését, a továbbtanulási arány emelkedésével a képzettségi szint javítását, munkaerőpiacon való érvényesülését, ezáltal a munkanélküliség csökkentését. A társadalmi kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztésére törekszünk, célunk a másság elfogadása szűkebb és tágabb társadalmi környezetben. A tanulókra vonatkozóan: - A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása - Hátránykompenzálás - A tanuláshoz való viszony áthangolása - A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon - A tudás és kultúra megőrzése - Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása - A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása és alapkompetenciák átadása - Személyiségfejlesztés - Szabadidő hasznos eltöltése A pedagógusokra vonatkozóan: - Szemléletváltás: száműzni a tanítási órákról a közömbösséget, unalmat - Integráció elfogadása - Képzések: módszertani eszköztár bővítése - Partnerközpontú nevelés: pedagógus tanuló pedagógus szülő pedagógus pedagógus pedagógus külső partnerek 9
Konkrét céljaink és feladataink a 2009/2010-es tanévre: A tanulókra vonatkozóan Képességek mérése, a mérés alapján a hiányosságok egyéni fejlesztése. A fejlesztés tanórán belüli és tanórán kívüli alkalmazása - mérés és egyéni fejlesztési tervek elkészítése, egyéni fejlődési napló, tanórai differenciálás- év végi mérés ismétlése. Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának szempontjából, ezek módszeres kezelése /mérések, egyéni terápia -részképesség zavarral rendelkező gyerekek egyéni fejlesztése, terv alapján. Tanulást-tanítást segítő kompetencia programok, programelemek továbbfejlesztése. Multikulturális tartalmak projektekben. Tanulóink számára képességfejlesztő foglalkozások beindítása, annak érdekében, hogy egyrészt fejlesszük tanulóink kulcskompetenciáit (szövegértés, matematikai logika), másrészt hogy javuljon intézményünk eredménye az országos kompetencia mérés során. Sikeres továbbtanulás elérése az Útravaló Program, a továbbtanulásra felkészítő foglalkozások segítségével. Az óvoda-iskola átmenetet segítő NAPRAFORGÓ program továbbfejlesztése. Minél több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részvétele a tanórán kívüli programokon. A kompetencia alapú oktatás bevezetése. A pedagógusokra vonatkozóan: Olyan befogadó pedagógiai környezet kialakítása, szegregáció csökkentése, a hatékony együttnevelés elterjesztése, melynek keretei között a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai előmenetelét színvonalromlás nélkül biztosítja Ennek elemei: az IPR hatékony alkalmazása intézményfejlesztés, szervezetfejlesztés,(konzorciumi és intézményi projektszervezet, pedagógus készségek listája) továbbképzések által, az integrált nevelést támogató, pedagógiai módszertani eszköztár bővítése és az elsajátítottak adaptációja, pedagógiai programba illesztése (egyéni fejlesztési tervkészítés technikája, kooperatív tanulás, projektmódszer, tanulásmódszertan, kompetencia alapú oktatás, hátrányos helyzetű tanulók kezelése, intézményen belüli és intézmények közötti szakmai tapasztalatcsere megvalósítása, (bemutató órák tartása- hospitálások, hospitációs tréningek és intézményi találkozók szervezése) a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésében már eredményesen alkalmazott programok, jó gyakorlatok elterjesztése. a programot támogató, pozitív hozzáállású társadalmi környezet megteremtése együttműködéssel, hogy elkötelezetté váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű, 10
főleg roma tanulók integrációjában (társadalmi kerekasztal működtetése, együttműködési megállapodások felülvizsgálata és a kapcsolatok működőképessé tétele) tanulóbarát, az integrációs nevelést elősegítő iskolai környezet megteremtése intézményi önértékelés elkészítése Céljaink megvalósítását az integrációs pályázati támogatás illetve egyéb nyertes pályázatok segítik. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Céljaink: - a leendő első osztályos diákok és szüleik megismerése, - az első osztályos diákok iskolai beilleszkedésének megkönnyítése, - együttműködés erősítése az óvoda és az iskola pedagógusai között. A tanítók számára óriási felelősség a gyermekek tanításának megkezdése, az eredményes nevelő oktató munka megvalósítása. Az ilyenkor jelentkező feladatok végrehajtása meghatározója a gyermek iskolai indulásának, és további fejlődésének. Ez megkívánja, hogy az iskolára felkészítés utolsó mozzanatait kellő tudatossággal oldódjanak meg. Arra kell törekednünk, hogy a gyermekek fejlődését maradéktalanul biztosítsuk. A gyakorlatban jelentkező nehézségek kiküszöbölésére, kidolgoztunk azokat az eljárásokat, amelyek megkönnyítik a gyermekek számára az átállást, a tanítók számára a megfigyelési időszak pontosabb, tudatosabb tervezését. Az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. A kapcsolattartás színterei: Iskolába való bekerülés előkészítése: - óvodai-iskolai cserelátogatások : gyerekek, pedagógusok - óvodapedagógusok látogatása bemutató foglalkozásokon - Az óvodai nevelők tapasztalatainak megismerése. Közös programok: - szülői fórumok, - szabadidős programok. Iskolai feladatok: - családlátogatás a leendő első osztályosok szüleinél, - diagnosztikus vizsgálatok, - egyéni fejlesztési terv készítése a vizsgálati eredmények alapján, - helyzetelemzés készítés a beilleszkedésről. 11
Az iskolánkba beiratkozott gyermekek számára a következő tevékenységekkel, módszerekkel könnyítjük meg a beilleszkedést és a sikeres iskolakezdést: Hosszú beilleszkedési időszak. Játékos, tevékenységekre épülő feladatok. Derűs, nyugodt légkör megteremtése. Alapkészségek bemeneti mérése, egyéni és csoportos fejlesztési tervekre épülő szakmai munka. Az egyéni képességekre épülő tanulásszervezés. Az óvodából az iskolába való átmenet segítését részletesen NAPRAFORGÓ programunk tartalmazza. 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabálynak megfelelően (11/1994(VI.8.)MKM 39/D., 39/E. ) Kötelező felvételt biztosít iskolánk a Körjegyzőséghez tartozó községekben lakó gyermekek számára. Ezek mellett iskolánk felvállalja azon tanulók képzését, akik más községből kérik a felvételt. Ezen tanulók átvételét biztosítani tudjuk. Iskolánkban a gyermekek felvétele az óvoda véleménye, nevelési tanácsadó, a rehabilitációs és szakértői bizottság döntése alapján történik. 3. Szervezetfejlesztési terv Iskolán belül: - IPR menedzsment és a munkacsoportok működtetése. A szervezetfejlesztés módszertani feltételei: - Célirányos kompetencia alapú oktatással kapcsolatos továbbképzések. - Folyamatos korrekció a program igénye szerint. Technikai feltételek - A tantermeink berendezése alkalmas kooperatív csoportmunkára. A tantermi bútorzatokat folyamatosan újítjuk fel, az idei tanévben padokat, székeket szeretnénk beszerezni. Fejlesztő eszközök már korábbi fejlesztésünknek köszönhetően rendelkezésre állnak, de a pályázati támogatásnak köszönhetően újabbak beszerzésére lesz lehetőségünk. Szakirodalmi fejlesztésre is lesz lehetőségünk. Erőforrásterv 12
A nevelés oktatás személyi ellátottsága: Az iskolában dolgozóknál az utóbbi időben jelentős személyi változás ment végbe. Három fő GYES-en van. A többség nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkezik. Ugyanakkor elmondható, hogy nem ragadtunk le a régebben tanultaknál, állandóan képezzük magunkat, készek vagyunk a megújulásra, nyitottak a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására. A tantestület nagyobb része régóta együtt dolgozik, jól ismerjük egymást, hatékonyan tudunk közösen dolgozni. Ugyanakkor a fiatalokat szívesen fogadjuk, és segítünk nekik beilleszkedni közösségünkbe. A következő szakfeladatokon az alábbi megoszlás szerint látják el a pedagógusok az oktatási feladatokat: Iskolai szakfeladaton: 12 fő, ebből 7 fő tanári végzettségű, 4 fő pedig tanítói végzettségű. Napköziben: 2 fő, 1 fő tanítói végzettségű, 1 fő pedig tanulásban akadályozottak pedagógiáját végezte el. Feladatunk: az IPR eszközrendszer alapján az intézményben fellelhető pedagógus készségek leírása Eszköz erőforrások (iskolai költségvetés, pályázatok) 4. Együttműködések partneri kapcsolatok Helyzetelemzés a társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés körében Szülők HHH tanulók szülei Cigány kisebbségi önkormányzat Civil szervezetek Középfokú oktatási intézmények Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai szakmai és szakszolgálatok Együttműködés gyakorisága (találkozók stb.) Évente 2 alkalommal, szülői értekezleteken. Fogadóórák, illetve bizonyos esetekben a szülő behívása az adott probléma megbeszélésére. Évente min. 3 alkalommal szülői értekezlet vagy fogadóóra, bizonyos esetekben a szülő behívása az adott probléma megbeszélésére. Családlátogatás. Közös programok. Tanulóink rendszeres résztvevői a civil szervezetek által szervezett rendezvényeknek. Tanulóink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt napokon és a középiskolák helyben tartott tájékoztatóin Együttműködésünk folyamatos, az aktuális problémák megoldására. A tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek bevizsgálását végzik. Logopédiai ellátás. Továbbképzések szervezése. 13
4.1. Szülői házzal Cél: A HHH gyerekek szülei legyenek elkötelezettek az iskola iránt, támogassák a pedagógusok munkáját. Ennek érdekében: Meghívjuk őket minden, a szülőket érintő rendezvényre. Tájékoztatjuk őket a gyerekeknek szóló lehetőségekről, programokról. Az iskolai munkatervben szereplő találkozásokon kívül évente min. három alkalommal személyes találkozókon tájékoztatjuk őket gyermekük előmeneteléről. Nevelési problémáik és szociális gondjaik esetében támogatjuk, segítjük őket, ha szükséges megfelelő szakemberekhez irányítjuk. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. A szülők elégedettsége az IPR alkalmazásával. (Az elégedettségmérés lehetséges témakörei, természetesen minden szülő számára érthető megfogalmazásban kell megfogalmazni a kérdéseket) A szülők elégedettsége az IPR alkalmazásával Az óvodából iskolába való átmenet segítése A gyermek képességeinek kibontakoztatása A különböző adottságú gyerekek egy csoportban történő (integrált) nevelése, oktatása A pedagógusok és a szülői ház együttműködése a gyermek fejlődését segítő értékelési formák működtetésében Segítség a gyerek tanulási problémáinak megoldásához Közösségépítő programok Az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek A tanórán kívüli foglalkozások választéka A különböző népcsoportok kultúrájának megismertetése A továbbtanulásra való felkészítés A megkérdezettek hány százaléka válaszolt Iskolai Évfolyam átlag átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 Az iskola és a szülők kapcsolatának szorosabbá, harmonikusabbá tétele mellett nekünk a szülő-szülő együttműködést is alakítanunk kell. A sok közös program ellenére az a tapasztalatunk, hogy a szülők között nincs meg az összhang, ennek hatása az iskolában is lecsapódik. A családokkal való kapcsolattartás formái intézményünkben: Szülői értekezletek Szülői fórumok Háromoldalú fogadónapok Szülői munkaközösség Nyílt napok Problémamegoldó (esetmegbeszélések) Projekt-családi nap közös megszervezése Közös programok: színházlátogatás, tanulmányi kirándulások, farsang 14
4.2. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal Cél: A tanulók és a családok érdekében a párbeszéd kialakítása. Ne egymás mellett, hanem egymással együttműködve, az információkat egymásnak átadva segítsük a másik munkáját. Az együttműködés területei: A tanulók testi és szellemi fejlődésének a biztosítása. Családlátogatások. Feladat: A meglévő jó együttműködés további fenntartása. 4.3. Szakmai és szakszolgálatokkal Cél: Az együttműködés szélesítése. Főbb területek: A pedagógia szakmai szolgáltatóval a továbbképzések, a pedagógiai munkát segítő megbeszélések alkalmával tartjuk a kapcsolatot. A szakszolgálatokkal a kapcsolattartás a bevizsgálások, a tanulók ellátása kapcsán folyamatos. 4.4. A középfokú oktatási intézményekkel Cél: A HHH tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése. Tanulóink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt napokon és a középiskolák helyben tartott tájékoztatóin. Pályaválasztási tájékoztató keretében iskolánk szülői értekezletet tart a 8. osztályos szülők részére. A középiskolák tájékoztatót küldenek volt tanulóink tanulmányi eredményeiről. 4.5. Kisebbségi Önkormányzatokkal Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az együttműködés területei: Közös programok szervezése. A kisebbségi kultúra ápolása. Segítségnyújtás a családi nevelés problémáiban. 4.6.Civil szervezetek Királyegyháza felvirágoztatásáért közalapítvány Az együttműködés területei: Tanulóink támogatása versenyeken való részvételen, tanulmányi kirándulásokon. Programokon való részvétel. A partnerekkel az együttműködési megállapodások megköttetek. Feladatok: a megállapodások felülvizsgálata, kapcsolatok további erősítése. 15
II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Program-elemek Nálunk van További fejlesztést igénylő IPR elem 1. Kompetencia-fejlesztő programok és programelemek 1.1. Önálló tanulást segítő fejlesztés 1.1.1. A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok 1.1.2 Az önálló tanulási képességet kialakító programok. 1.1.3. A tanulók önálló, kreatív tevékenységére épülő foglalkozások 1.1.4. Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Saját program Tanórákon kooperatív technikák alkalmazása 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 1.2.1 Tantárgyi képességfejlesztő programok. 1.2.2. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok Korrepetálás, egyéni fejlesztés 1-8. évf. Saját program Feladat Program kialakítása Program kialakítása Tanulási technikák, módszerek tanítása a tanítási órák folyamán A program megvalósítása, fejlesztése. A tanfolyamokon elsajátított új tanulásszervezési eljárások beépítése a napi munkába. A program megvalósítása, fejlesztése. 1.2.3. Komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése 1.3.1. Közösség-fejlesztő, közösségépítő programok Saját program Családi programok: iskolások szülők és pedagógusok közös tevékenykedése Programok továbbvitele A szülők részvételének növelése az iskolai programokon. 1.3.2. Mentálhigiénés programok 1.3.3. Előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 2.1. Mentori rendszer Útravaló program 2.2. Együttműködés tanodai programmal 2.3. Művészeti körök Zeneiskola, társastánc 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 3.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Tanórai differenciálás 16
3.2. Kooperatív tanulásszervezés 3.3. Projektmódszer 3.4. Drámapedagógia Tantárgyi megjelenés Projekt napok, hetek az éves munkatervben rögzítettek szerint 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái 4.1. Értékelő esetmegbeszélések 4.2. Probléma-megoldó fórumok 4.3. Hospitálásra épülő együttműködés Nevelőtestületi értekezletek, havonkénti értekezlet, osztályozó értekezlet Gyermekjóléti Szolgálattal, védőnővel, szülőkkel Napraforgó program Saját fejlesztésű program A tanfolyamokon megismert módszer további beépítése az oktatásszervezésbe A projekt szemlélet, erősítése-mélyítése A problémákra közösen megoldáskeresés. A program megvalósítása, fejlesztése. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 5.1 A szöveges értékelés árnyalt értékelés 5.2. Egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak 6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Szöveges értékelés 1-4. évfolyamon. Egyéni fejlődési napló. Szöveges értékelés 5-8. évfolyamon. Egyéni fejlődési napló 1-8. évfolyam (HHH tanulók) Cigány kisebbségi program 6.2. Multikulturális tartalom projektben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 7.1. Pályaorientáció Saját program 7.2. Továbbtanulásra felkészítő program Saját program A HHH tanulók három havonta esedékes értékelésének árnyaltabbá tétele. A fejlesztések folytatása Felmérés egyéni terápia ütemterv haladási napló, fejlődési napló vezetése. 17
Az intézményi munkacsoportok tevékenységüket az IPR menedzsment tagjainak irányításával, koordinálásával végzik A tanítás-tanulási eszközrendszer elemeinek éves projekttervei elkészültek, alapját képezik az IPR menedzsment munkatervének, beépülve az iskola éves munkatervébe. Feladatuk: 1. Az eredmények értékelése, azok az eljárások, tevékenységek, amelyeket alkalmazunk, hozzájárulnak-e a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatásához és integrált neveléséhez. Az egyes IPR elemek projektterveinek megvalósítását előkészíteni és értékelni kell: mik a feladatok, kik a felelősök-mit sikerült megvalósítani, mit nem, miért, mit kellene a következőkben másként csinálni? Ha sikerült megvalósítani, akkor a módszerek beépíthetők az iskola dokumentumaiba. Ellenkező esetben célszerű javítani a folyamatokat, és új PDCA (tervezés-megvalósításellenőrzés-beavatkozás) ciklusokat indítani. Másrészt feltétlenül értékelni kell a kitűzött célok elérését, az elvárt eredmények létrejöttét. 2. Az IMIP tartalmazza az IPR-rel kapcsolatos következő elemeket Tárgykör Fenntartói elvárások A működés hosszú távú elvei Minőségcélok Vezetés Tervezés Ellenőrzés Mérés Értékelés 3. A Házirend tartalmazza az IPR-rel kapcsolatos következő elemeket Tárgykör A tanuló felvétele, átvétele, a felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje, a beiskolázási, működési körzet, Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások rendje, kialakítási szabályai 18
III. Elvárt eredmények Elvárt eredmények: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: 1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. 2. Csökken az intézményben a tankötelezettségikor határa előtt, az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A nevelőtestület 2009. október 1-jén nevelőtestületi értekezleten, az IPR stratégiát elfogadta. 2009. október 1. 19