BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. Tv. 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rend.-ben előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza lényeges információit. A Hpt. 137/A 4. bekezdése értelmében Lényeges információ: amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kockázati stratégia Kockázatkezelési elvek, módszerek A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet /annak tervezése/ Kockázatkezelő és feladata Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. 1
Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozás előírásait alkalmazza. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: 2
a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák az MNB-nek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 10. Kockázatainak szerkezetét az alábbiak figyelembe vételével alakítja;a kockázatok csökkentése érdekében szorgalmazza a piac és fogalomképes ingatlanfedezetű hitelek kihelyezését. 11. Jelzálogfedezetű hiteleknél is kombinált biztosítékok bekérése: - ingatlan jelzálog, - ingó jelzálog, - készfizető kezesség, - vételi jog, 3
- engedményezés, - óvadék, - garancia. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés: A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76 (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76 (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára 1 b) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (2. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet c) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt.-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. 1 Az arány meghatározásánál a Takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlet tőkekövetelményt 4
A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázatvállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázatvállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint országkockázat az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszere alkalmas a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítására. Az Igazgatóság által elfogadott, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok tartalmazzák a Takarékszövetkezet valamennyi lényeges kockázatát és azok kezelésének módját. 5
A kockázatkezelési tevékenységek az üzleti területtől elkülönülnek, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudenciális előírások betartása érdekében a kockázatok optimalizálására törekszik. A Takarékszövetkezet belső ellenőrzése a Felügyelő Bizottság szakmai irányítása alapján dolgozik. A belső ellenőrzés megemelt létszámmal, két fővel tevékenységét önállóan, az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően látja el. A kockázatokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az Ügyvezetést és beszámol a Felügyelő Bizottságnak. Javadalmazási politika A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Igazgatósága az 1996. CXII. törvény 69./B -a, a 131/2011. (VII. 18.) korm. rendelet, valamint a PSZÁF elnökének 3/2011. (VIII. 4.) számú ajánlása alapján elkészítette a Javadalmazási Politikára vonatkozó szabályzatát. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért. A Javadalmazási Politika személyi hatálya az ügyvezetőkre, valamint a kockázatvállalásra és gazdálkodásra lényeges hatást gyakorló négy további munkavállalóra terjed ki. A Takarékszövetkezet érintett munkavállalói részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít. A rögzített javadalmazási elemek (személyi alapbér, munkabéren felüli egyéb, béren kívüli juttatások, gépjármű használat, mobiltelefon használat, diszkrecionális jutalom, 13. havi fizetés) függetlenek a munkatárs adott éves teljesítményétől. A teljesítményjavadalmazás pedig a teljesítményfüggő juttatások összessége. A Takarékszövetkezet az érintett személyi kör teljesítmény értékélését az Integrációs szervezet által negyedévente készített egyedi hitelintézeti monitoring lap által közölt mutatók alapján valamint az üzleti terv, a kitűzött üzletpolitikai feladatok alapján határozza meg, amelynek során a Takarékszövetkezet hitelintézeti teljesítménye szolgál alapul. A mutatók figyelemmel kísérése három éves időszakban görgetve történik. A Javadalmazási Politika hatálya alá tartozó személyek részére az előírt mutatószámok teljesítésétől függő teljesítményjavadalmazás keretében 2013. évben semmilyen formában nem történt kifizetés, halasztott javadalmazásra egy személy sem szerzett jogosultságot. A Takarékszövetkezet többi munkavállalója tekintetében külön szabályozó dokumentumban rögzített feltételek alapján mozgóbér, prémium, jutalék, jutalom valamint 13. havi fizetés kerülhet kifizetésre. 6
Prudenciális szabályok alkalmazása Takarékszövetkezetünk nem kötelezett számviteli konszolidációra és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. Szavatoló tőke adatok e Ft-ban Tőke elemek 2013.12.31 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 229 204 Jegyzett tőke 229 204 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 827 323 Lekötött tartalék 512 Általános tartalék 2 806 Eredménytartalék 800 468 Mérleg szerinti pozitív eredmény (könyvvizsgáló által hit.) 23 537 Általános kockázati céltartalék 0 Egyéb levonások az alapvető tőkéből - 7 290 ALAPVETŐ TŐKE 1 049 237 JÁRULÉKOS TŐKE 173 839 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1 223 076 Tőkemegfelelés Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, 7
a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1) Kockázati stratégia meghatározása 2) Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3) Tőketervezés- a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelését. 1. pillér: a Hpt. 76. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hpt. és kormány rendeletek által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K. -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145//A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3. -8. -aiban, illetve 12. -16. -aiban meghatározott információkat. 8
A belső tőkeszükséglet számítási módszerét összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja: Kockázati típus HITELEZÉSI KOCKÁZAT - 1.-2. pillér KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATOK 2. pillér Kockázati altípus Hitelezési kockázat - ügyfélkockázat Hitelezési kockázat - partnerkockázat Hitelezési kockázat - Nyitva szállítási kockázat Kereskedési könyvön kívüli részvénykockázat Egy ügyfél- /partnercsoporttal szembeni kockázat, különös tekintettel a gyenge minősítésű ügyfélcsoportokra (portfólió alsó 20%- a kitettség alapján) Nagykockázatok összesen Ágazati kockázat Területen kívüli koncentráció Kockázatbecslési módszer - minimális szavatoló tőke szükséglet számítás Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe egyszerű módszer. Származtatott ügyleteknél és a hosszú elszámolási periódusú ügyleteknél a kitettség méréséhez az eredeti kockázat módszere Sztenderd módszer Sztenderd módszer, ha szükséges szavatoló tőkéből levonás Limittúlépés a nemkereskedési könyben szavatoló tőkéből levonás, kereskedési könyvben többlet tőkeszükséglet Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Kockázatbecslési módszer belső tőkemegfeleléshez Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer - korrigált súlyozás Kockázati súlyok: Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe egyszerű módszer - korrigált súlyozás. Származtatott ügyleteknél és a hosszú elszámolási periódusú ügyleteknél a kitettség méréséhez az eredeti kockázat módszere Sztenderd módszer Sztenderd módszer, ha szükséges szavatoló tőkéből levonás Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tőkefedezet, limiten belül tőkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tőkefedezet, limiten belül tőkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limiten belül tőkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, tőkepuffer Biztosítékokból fakadó közvetett koncentrációs kockázat Nincs nevesített módszer. Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tőkefedezet, limiten belül tőkepuffer 9
Termék, illetve termékcsoport koncentráció Nincs nevesített módszer. Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, tőkepuffer PIACI KOCKÁZATOK - 1-2. pillér PIACI KOCKÁZATOK 2. pillér MŰKÖDÉSI KOCKÁZATOK - 1.-2. pillér ORSZÁGKOCKÁZAT 2. pillér LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT 2. pillér EGYÉB NEM- SZÁMSZERŰSÍTETTKOCKÁZATOK 2. pillér Devizaárfolyam kockázat Sztenderd módszer Sztenderd módszer + tőkepuffer Árukockázat Nincs ilyen kockázat Nincs ilyen kockázat Kereskedési könyvi részvénypozíciós kockázat Kereskedési könyvi kamatpozíciós kockázat Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Működési kockázatok Országkockázat Likviditási kockázat Irányítási (kontroll) kockázat Reziduális kockázat Reputációs kockázat Külső tényezők kockázata Stratégiai kockázat Egyelőre nem vezet kereskedési könyvet Egyelőre nem vezet kereskedési könyvet Nincs nevesített módszer. Alapmutató módszer Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Nincs nevesített módszer. Egyelőre nem vezet kereskedési könyvet Egyelőre nem vezet kereskedési könyvet Felügyeleti ajánlásban meghatározott sztenderd módszer figyelembe vételével tőkepuffer Alapmutató módszer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tőkefedezet, limiten belül tőkepuffer Limitszámítás, tőkepuffer tartása Tőkepuffer tartása Tőkepuffer tartása Tőkepuffer tartása Tőkepuffer tartása Tőkepuffer tartása A belső tőkeszámítás két fő részre bontható; egyrészt kockázattípusonként számítja a szükséges tőkét, másrészt ezen felül tőkepuffert és stresszpuffert is számszerűsít. A három összegeként adódik a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A Takarékszövetkezet a következő stressz teszteket végzi: Hitelkockázat Koncentrációs kockázat Devizaárfolyam kockázat Nem kereskedési könyvi kamat kockázat Likviditási kockázat. Ezen felül önértékelést is végzünk, amelynek során további tőkekövetelményt számolunk. 10
adatok e Ft-ban Kockázatok tőkekövetelménye, tőkemegfelelés Megnevezés 2013.12.31 1. pillér alatti tőkekövetelmény összesen 491 263 ebből: hitelezési kockázat 353 263 működési kockázat 138 000 deviza kockázat 0 Tőkepuffer (önértékelés, stressz teszt) 98 253 Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és stresszpufferrel 589 516 Tőkemegfelelési mutató 1. pillér alatt 19,92% Tőkemegfelelési mutató 2. pillér alatt 16,60% Kitettségi osztályok tőkekövetelménye 2013. 12. 31-én adatok e Ft-ban KITETTSÉGI OSZTÁLYOK Tőkekövetelmény Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális kormányok, helyi önkormányzatok 281 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 11 077 Vállalkozások 36 254 Lakosság 124 488 Ingatlannal fedezett követelések 96 900 Késedelmes tételek 21 669 Kollektív befekt. értékpapírok 11 601 Egyéb tételek 50 993 Összesen 353 263 Hitelezési és felhígulási kockázat Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megközelítése Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázataival összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját az ügyletminősítési és értékelési belső szabályzat rögzíti, mely alapján a Takarékszövetkezet a hitelminősítés a számvitelről szóló 2000. év C. sz. törvény, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rend. alapján végzi. A tételek minősítése az alábbi általános szabályok szerint történik: 1. A sajátos értékelési szabályok a következő tételekre terjednek ki: a) hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő követelések, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévőségek), b) befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő és tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), 11
c) követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek), d) függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). 2. A fenti bekezdésében meghatározott tételeket legalább negyedévente minősíteni kell és a tétel jellegétől függően alkalmazott A) Egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák, B) Csoportos értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe kell besorolni a sajátos értékelési szabályok alapján meghatározott feltételeknek megfelelően. 3. Az ügyleteket értékük alapján az alábbiak szerint soroljuk a minősítési kategóriák valamelyikébe: a) A lakossági követeléseknél 5.000.000,- Ft-ot, a vállalkozói és önkormányzati követeléseknél a 6.000.000,- Ft-ot meghaladó követeléseket, a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket és bankgaranciát egyedileg kell minősíteni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. A kintlévőségek minősítését a következő szempontok alapján állapítja meg: - a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmeket, - az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében beállott változásokat, - a takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatban a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett negatív változásokat. b) A Hpt. 79. -ában meghatározott nagykockázatnak minősülő kintlévőségeket minden esetben - ha az egyébként problémamentes lenne, akkor is - egyedi minősítési eljárású, külön figyelendő kategóriába kell sorolni. 4. Egyedi értékelés esetén a Takarékszövetkezet a következő 5 eszközminősítési kategóriát alkalmazza: I. Problémamentes követelések II. Külön figyelendő követelések III. Átlag alatti minősítésű követelések IV. Kétes minősítésű követelések V. Rossz minősítésű követelések Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, 12
b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Külön figyelendő kategóriába soroljuk azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyekkel kapcsolatosan a minősítés időpontjában veszteség keletkezése még nem valószínűsíthető, de a Takarékszövetkezet olyan információ birtokában van, amely miatt az adott követelés az átlagoshoz képest kiemelt kezelést igényel Átlag alattinak minősítjük azokat a követeléseket, amelyeknél a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető és o a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme meghaladja a 15 ill. 30 napot, de a 90 napot nem éri el; o az adós fizetési kötelezettségeinek több alkalommal is késve tett eleget; o az adós fizetési problémáinak következtében a közbeeső esedékesség és a végső lejárat módosításra került, azaz a hitelt prolongálták. Kétesnek kell minősíteni azokat a követeléseket, amelyeknél egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnek veszteséget okoznak, de ennek mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert. o a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 90 napot meghaladja o az adós fizetési kötelezettségeit rendszeresen késve teljesíti. (Ebből a szempontból rendszeresnek minősül a háromnál többször előforduló késedelem.) o az adós csődeljárás alatt áll; o azt a követelést, amely a minősítés időpontjában bírósági per tárgyát képezi, a várható veszteség alapján. Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, amelyek esetében o évközben, a rendszeres negyedéves minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja; o a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70 %-át előreláthatólag meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget, o az ügyfél felszámolási eljárás alatt áll, kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek; 13
o végrehajtás, bírósági per tárgyát képező követelés, a várható veszteség alapján. 5. Az 1. bekezdés a) pontja szerinti kintlévőségek közül - a számviteli politikában meghatározott mérték szerint - kisösszegűnek minősülő követeléseket a Takarékszövetkezet csoportos értékelés alá vonja. A csoportos értékelés alá vont követelések az analitikus nyilvántartásban egyedileg kerülnek kimutatásra, értékvesztésüket egyedileg kell a követeléshez kapcsolódóan elszámolni és a követelés megszűnésekor azzal együtt a könyvekből kivezetni. A Takarékszövetkezet a Számviteli tv. 55. -a (2) bekezdésének az értékvesztés csoportszintű kezelésére leírt részletszabályait nem alkalmazza. Csoportos értékelés alá tartozó követelések Lakossági ügyféllel szemben fennálló kintlévőség amelynek értéke az 5.000.000,- Ft-ot nem haladja meg és a kisösszegűnek minősítendő követelések. Vállalkozói, önkormányzati ügyféllel szemben fennálló kintlévőség értéke 6.000.000,-Ft-ot nem haladja meg. A csoportos értékelés alá vont követeléseket a számviteli politikában kialakított értékelési csoportokba kell besorolni. A Takarékszövetkezet a következő értékelési csoportokat alakította ki: Problémamentes értékelési csoport Külön figyelendő értékelési csoport Átlag alatti értékelési csoport Kétes értékelési csoport Rossz értékelési csoport. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteség jellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre, valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Az értékvesztés mértékének meghatározásához alapvetően a követelés, befektetetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága, a megtérülés valószínűsége, az eszköz minősítési kategóriája, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírások. Ha a minősítés során az adott eszköz könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el. 14
Az egyes értékelési csoportokba sorolt valamennyi követelés után az értékelési csoporthoz rendelt egy konkrét százalékos mérték alapján kell az értékvesztést elszámolni. A Takarékszövetkezet a kialakított értékelési csoportokhoz a következő százalékos mértéket rendeli: Külön figyelendő 1 % Átlag alatti 11 % Kétes 31 % Rossz 71 % Az egyedileg minősített eszköztételek esetében minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a Takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti, illetve a bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Külön figyelendő 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban adatok e Ft-ban KITETTSÉGI OSZTÁLYOK Nettó kitettség Kitettség értékek Darab értéke átlaga Központi kormányok és központi bankok 3 685 756 27 136 509 Regionális kormányok, helyi önkormányzatok 17 575 4 4 394 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 6 173 438 16 385 840 Vállalkozások 524 306 43 12 193 Lakosság 2 247 820 5415 415 Ingatlannal fedezett követelések 3 445 050 1160 2 970 Késedelmes tételek 312 910 1010 310 Kollektív befekt. értékpapír 145 010 1 145 010 Egyéb tételek 833 362 30 27 779 Összesen 17 385 227 7706 A kitettségek földrajzi megoszlása Takarékszövetkezetünknek nincs határon átnyúló tevékenysége. 15
A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk az ágazati koncentrációt az MNB ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Nem kerülnek figyelembe vételre a központi kormánnyal, központi bankkal, ill. az általuk garantált és a hitelintézetekkel szembeni kitettségek. adatok e Ft-ban Egyéb figy. nem vett Vállalkozás önkorm. mes tétel fed.kitett. Helyi Késedel- Ingatlan. Lakosság Ágazat tételek Összesen Mezőgazdaság 129 121 232 141 0 2 810 35 005 0 399 077 Feldolgozó 76 763 109 058 0 6 384 4 568 0 196 773 ipar Építőipar 53 410 0 0 5 818 16 683 0 75 911 Kereskedelem 47 366 60 574 0 5 384 34 445 0 147 769 Szállás, 41 575 0 0 16 2 794 0 44 385 vendéglátás Szállítás 56 964 49 705 0 9 106 16 056 0 131 831 Pü-i tev. 6 819 2 000 0 26 19 441 0 28 286 Ingatlan., 36 147 57 636 0 5 355 21 367 0 120 505 gazd.szolg. Közigazg. 0 0 17 575 0 0 0 17 575 Oktatás 5 002 0 0 0 0 0 5 002 Egészségügy, 964 0 0 0 0 0 964 szoc.ell. 42 190 0 0 17 35 339 0 77 546 Egyéb közösségi szolg. Ismeretlen 1 751 499 13 192 0 277 994 3 259 352 10 837 566 16 139 603 ágazat Összesen 2 247 820 524 306 17 575 312 910 3 445 050 10 837 566 17 385 227 A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként adatok e Ft-ban Kitettségi Hátralévő futamidő osztályok Lejárt 1 éven belül 1-5 év között 5 éven túl Összesen Kp.ikorm.és bank 0 3 685 756 0 0 3 685 756 Helyi önk. 0 13 575 4 000 0 17 575 Hitelint. 0 6 123 004 0 50 434 6 173 438 Vállalkozások 13 055 254 216 133 917 123 118 524 306 Lakosság 8 112 926 128 742 288 571 292 2 247 820 Ing.fed.kitett. 0 112 485 387 296 2 945 269 3 445 050 Késedelmes tét. 40 995 8 382 34 090 229 443 312 910 Koll.bef.ért.p. 0 0 0 145 010 145 010 Egyéb tételek 0 207 475 0 625 887 833 362 Összesen 62 162 11 331 021 1 301 591 4 690 453 17 385 227 16
Értékvesztés elszámolása és visszaírása, céltartalék képzése és felhasználása adatok e Ft-ban Értékvesztés elszámolás 2013. Értékvesztés Ügyfélkategória Nyitó Értékvesztés Értékvesztés Tárgyévi Záró állomány képzés visszaírás változás állomány Pénzügyi vállalatok 3 885 1 433 2 492-1 059 2 826 Nem pénzügyi vállalatok 48 023 39 889 53 530-13 641 34 382 Lakosság 1 077 899 305 481 900 812-595 331 482 568 Önálló vállalkozók 35 287 27 486 32 280-4 794 30 493 Egyéb (önkormányzat) 380 0 380-380 0 Összesen 1 165 474 374 289 989 494-615 205 550 269 Céltartalék elszámolás 2013. Céltartalék adatok e Ft-ban Megnevezés Nyitó állomány Céltartalék képzés Céltartalék felszabadítás Tárgyévi változás Záró állomány Függő kötelezettség 1 626 6 832 6 497 335 1 961 Összesen 1 626 6 832 6 497 335 1 961 A 2013. évi CXXXV. törvény előírásai szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (továbbiakban: Integrációs Szervezet) által számviteli politika keretében két db közvetlen hatályú és két db közvetett hatályú szabályzat került kiadásra. A Számviteli Politika (közvetlen hatályú), Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési (közvetlen hatályú), Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési (közvetett hatályú), Fedezetértékelési (közvetett hatályú) szabályzatokat a Takarékszövetkezet Igazgatósága 2013. november 19-i ülésén hagyta jóvá. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere (tekintettel az Integrációs Szervezet által a Takarékszövetkezetre nézve közvetlen, vagyis kötelezően alkalmazandó szabályzatok előírásaira) a számviteli megoldások alkalmazására korlátozódott. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a Takarékszövetkezet Igazgatósága jóváhagyta a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. 17
A kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatár ügyfél/ügyfélcsoport szinten a Takarékszövetkezet mindenkori auditált a Monitoring szabályzat hatályba lépésekor a 2012. december 31-i állapot szerinti korlátozások alapjául szolgáló - szavatoló tőkéjének 1 %- a, azaz 11.938 ezer Ft. Az ezt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást a késedelem időtartamának és az elfogadható fedezetek értékelésével - alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül összetett szempontok alapján minősíti a takarékszövetkezet. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi táblázat alapján határozza meg: Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás esetére Lejárt napok száma Fedezettség* Lakosság 150 % felett 75-150 % között 75 % alatt Vállalkozás ÉV kulcs 0-30 0-15 0 0 0 31-60 16-60 0 0 5 61-90 61-90 0 10 20 91 365 91-365 20 40 50 366 730 366-730 40 71 90 Nagyobb, mint 730 Nagyobb, mint 730 70 85 100 Sztenderd módszer Takarékszövetkezetünk A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításainak szabályairól szóló szabályzata szerint: - Hitelminősítés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a minősítettről. A hitelminősítés vonatkozhat államra, gazdálkodó szervezetekre, egyéb intézményekre vagy kibocsátott értékpapírra, illetve egyéb ügyletre. A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített kockázati szempontú értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal, jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát. 18
- Hitelminősítési besorolás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, egy egységesített, az európai irányelvekben megjelenő szabályozási megközelítést jelentő, pozitív egész számjegyű jelölés, amelyhez a szabályozás a kockázati súlyokat hozzárendeli. A Felügyelet a különböző hitelminősítési besorolást megfelelteti az általa elismert külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítési kategóriáinak, annak érdekében, hogy a szabályozás által meghatározott kockázati súlyozást az intézmények alkalmazni tudják. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, az MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A takarékszövetkezetek a Felügyelet által elfogadott külső hitelminősítési szervezeteket fogadták el: Moody s Standard & Poor s Fitch Ratings Japan Credit Rating Agency A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítése, ezért ezeknél a kitettségeknél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása a központi kormány besorolásának következménye. 19
Hitelezési kockázat-mérséklés Mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei A tőkekövetelmény mérséklésénél Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elve és pontjai A kockázatvállalás során a Takarékszövetkezet első sorban az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre valamint a járulékos költségekre. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, A Vht. szerint végrehajtás alá nem vonható jövedelmeket. Biztosítékok elfogadása A takarékszövetkezet az alábbi biztosíték fajtákat köti ki és alkalmazza kockázatvállalási tevékenysége során: 2.1. Dologi biztosítékok 2.1.1. Óvadék 2.1.2. Zálogjog 2.1.2.1. ingatlant terhelő zálogjog 2.1.2.1.1 keretbiztosítéki jelzálogjog 2.1.2.2. ingóságot terhelő jelzálogjog 2.1.2.3. kézizálogjog 2.1.3. Opció 2.2. Személyi biztosítékok 2.2.1. Garancia 2.2.1.1. Bankgarancia 2.2.1.2. Állami garancia 2.2.1.3. Egyéb garancia 2.2.2. Készfizető kezesség 20
2.2.3. Engedményezés 2.2.4. Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás Hitel, pénz és tőkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosítékok fogadhatók el, amelyek: fizikai megléte (hozzáférhetősége, tárolási helye stb.) jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, a biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentességet igazolt, tényleges értékkel bír vagy értéke megállapítható és bizonyítható, a biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők. Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközök (ingóságok, ingatlanok), amelyek: törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát, forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges vagy speciális szakértelmet igényel (pl.: műkincsek), forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellő biztonsággal nem állapítható meg, korlátozottan vagy egyáltalán nem forgalomképes, nehezen hasznosítható jogok, így többek között a találmány, márkanév, szoftver, licenc, egyéb szellemi szolgáltatás, bérleti jog stb. Garancia vagy készfizető kezességvállalás, illetve óvadékba helyezett értékpapír esetén a fedezet értékelését a garantőr vagy készfizető kezes, illetve a kibocsátó minősítéséhez kell kapcsolni. Ha a garancia vagy készfizető kezességvállalás nem biztosítja a teljes kockázatvállalást, a további fedezetek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a garancia vagy készfizető kezességvállalás érvényesítése esetén a további biztosítékból való megtérülés a garantőr, illetve a készfizető kezességvállaló a Takarékszövetkezettel a követelés arányában osztozik. Az elismert biztosítékok főbb típusai A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tőkekövetelményt mérséklőként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: mérlegen belüli nettósítás a repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettósítási megállapodás, a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 21
az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, a nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt kibocsátó kérésre visszavásárolja, garancia és készfizető kezesség. hitelderivatíva Az ingatlanfedezet (lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan) a hitelezési kockázat sztenderd módszerénél nem számít biztosítéknak, mivel a Hkr. a sztenderd módszer keretében kifejezetten erre a célra létrehozott kitettség-kategóriába különíti el az ingatlannal fedezett kitettségeket. Az ilyen típusú kitettségekhez - amennyiben azok teljes mértékben ingatlannal fedezettek, és teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett a belső minősítésre alapuló módszert használó intézmények az ingatlan fedezetet kockázatmérséklő eszközként számíthatják be - kedvezményes kockázati súlyt rendelhet a Takarékszövetkezet. Így ebben az esetben a kedvezményes kockázati súly révén közvetlenül érvényesül az ingatlanfedezet kockázatcsökkentő hatása, az alacsonyabb tőkekövetelményen keresztül. Garanciát nyújtó és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriái Központi kormány és központi bank Magyarország hosszú lejáratú deviza adósságának minősítése 2013. 12. 31. Moody's Standard & Poor's Fitch Ratings Japan Credit Rating Agency Ba1- BB- BB+ BBB- A minősítések megfeleltetése: Hitelminőségi besorolás Moody s Standard & Poor s Fitch Ratings Japan Credit Rating Agency 1 Aaa toaa3 AAA to AA- AAA to AA- AAA to AA- 2 A1 to A3 A+ to A- A+ to A- A+ to A- 3 Baa1 to Baa3 BBB+ to BBB- BBB+ to BBB- BBB+ to BBB- 4 Ba1 to Ba3 BB+ to BB- BB+ to BB- BB+ to BB- 5 B1 to B3 B+ to B- B+ to B- B+ to B- 6 Caa1 és alatta CCC+ és alatta CCC és alatta CCC és alatta Hitelezési kockázatmérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési- kockázati koncentráció A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értjük, mikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű működését. A kisszámú csoport eseteire, a gyakorlatban a hitelintézeti törvényben is definiált nagykockázat fogalmát használjuk. 22