FővárosiTörvényszék 3.Kf.650.219/2013/6. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/46 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.04.18. Iktatószám: 7441/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3.Kf.650.219/2013/6. A Fővárosi Törvényszék a Szabó és Szomor Ügyvédi Iroda (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. III/1., ügyintéző: dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd) által képviselt MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) felperesnek a dr. Bátorligeti Márta jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Ráadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes oldalán a Borbás Mihály ügyvezető által képviselt Nimre Kft. (2116 Zsámbok, Jászfényszarusi út 1.) és az alperes oldalán a Kozma Ügyvédi Iroda (2040 Budaörs, Budapesti út 28., ügyintéző: dr. Kozma György ügyvéd) által képviselt TU&JA Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor utca 16-18.) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 14. napján kelt 4.K.30.619/2013/25. számú ítélete ellen az alperesi beavatkozó 26. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) 2012. május 31-én vállalkozási szerződést kötött a MÁV-START Zrt. megrendelővel a MÁV Zrt. tulajdonában lévő telephelyen vasúti személyszállító járművek tisztítására. A szerződés 5.4. pontja értelmében a tisztítási tevékenység végzéséhez 1
szükséges eszközöket, tisztítóanyagokat és szereket a felperesnek kell biztosítania. Ennek érdekében a felperes a 2012. december 14. napján kelt és honlapján december 21. napján közzétett ajánlati felhívásával tisztítószerek beszerzésére indított eljárást. Az ajánlati dokumentációt megvásároló alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt, a jogsértés megállapítását, az eljárást indító ajánlati felhívás megsemmisítését, a beszerzőnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására való felhívását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdésének c) és e) pontja alapján ajánlatkérői szervezetnek minősül, vasúti kocsi tisztítási tevékenysége a Kbt. 114. (2) bekezdésében írt közszolgáltatói tevékenység körébe tartozik, így a tisztító szerek beszerzésére közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az alperes D.6/22/2013. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 121. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át. Felhívta a felperest, hogy beszerzési igényét közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés útján elégítse ki. A felperest 1 millió forint pénzbírság és 200.000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a Kbt. szabályozási rendszerében a 6. (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, a beszerzés eredményeként kötendő szerződés közszolgáltatói tevékenység ellátását célozza, mert a közszolgáltatási feladat részét képező járművek tisztítására kötött vállalkozási szerződés a közszolgáltatási feladat részét képezi, valamint a beszerzési igény árubeszerzésre irányul. A beszerzési igény alanyi és tárgyi értelemben a Kbt. nemzeti eljárásrend hatálya alá tartozik, így a beszerzési igény megvalósítására a felperesnek közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Határozatában kitért arra, hogy a jogorvoslati kérelemben vagylagosan megjelölt ajánlatkérői minőséget a 6. (1) bekezdés e) pontja alapján állapította meg, ez okból nem döntött a 6. (1) bekezdés c) pont szerinti alanyi hatály alá tartozásáról. A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását, és perköltséget kért. Azzal érvelt, hogy az általa végzett közszolgáltatói tevékenységet elősegítő tevékenység nem minősül közszolgáltatói tevékenységnek, mivel az nem tekinthető a Kbt. 114. (2) bekezdés c) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó hálózat rendelkezésre bocsátásának, üzemeltetésének, működtetésének, a Kbt. 114. (2) bekezdésében írtak kiterjesztően nem értelmezhetők. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes D.6/22/2013. iktatószámú határozatát megváltoztatta a jogsértés megállapítását és annak jogkövetkezményét mellőzte, az alperest és az alperesi beavatkozót egyetemlegesen a felperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. Értelmezte a Kbt. vonatkozó előírásait, rögzítette, hogy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. (2) bekezdés 2. pontja szerinti vasúti pályahálózat működtetője a MÁV Zrt. Áttekintve a MÁV Zrt. és a leányvállalatai releváns szerződéses kapcsolatait kifejtette, hogy a felperes szerződése akkor minősülne közszolgáltatói szerződésnek, ha a Kbt. 114. (2) bekezdésében nevesített tevékenység valamelyikét folytatná. Megállapította, hogy a felperes főtevékenysége a kötött pályás vasúti járművek - villamos- és diesel mozdonyok, villamos motorvonatok, diesel motor és mellékkocsik, vasúti személy- és teherkocsik, különleges vasúti járművek - vizsgálata, tervszerű karbantartása, főjavítása, felújítása és korszerűsítése. A vasúti közlekedésben hálózat rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését és működtetését nem végzi, vagyis nem folytat a Kbt. 114. (2) bekezdésében írt közszolgáltatói tevékenységet, ezért nem minősül ajánlatkérőnek a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján. Az alperes határozatában a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján marasztalta a felperest, így a vagylagosan előterjesztett, a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti jogorvoslati kérelemről 2
nem döntött. Az alperesi beavatkozó a határozat felülvizsgálata érdekében keresetet nem terjesztett elő, így kizárólag abban a kérdésben kellett az elsőfokú bíróságnak állást foglalnia, hogy az az ajánlatkérői minősítés, amelyre az alperes határozatát alapította, helytálló volt-e. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása és perköltség iránt az alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, amelyben azzal érvelt, hogy a Magyar Állam, mint megrendelő és a MÁV-START Zrt. mint kivitelező közötti vasúti személyszállítás működtetésére vonatkozó közszolgáltatói szerződésből is megállapítható, hogy a vasúti járművek tisztítása a közszolgáltatási feladat részét képezi. E tárgyban jött létre szerződés a MÁV-START Zrt. és a felperes között, ez utóbbi társaság a feladat teljesítéséhez szükséges tisztítószerek beszerzése érdekében folytatta le beszerzési eljárását. Utalt arra, hogy a Kbt. 114. (2) bekezdése tartalmazza mit kell közszolgáltatási tevékenység alatt érteni. Az említett szakasz c) pontját nem lehet szűkítően értelmezni, mert a hálózat üzemeltetésének, karbantartásának részét képezi a járművek tisztítása is. A felperes közszolgáltatást nyújtó hálózat üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el a vasúti közlekedés terén, a MÁV vállalatcsoporton belül a MÁV-START és a MÁV TRAKCIÓ Zrt. eszközeit tartja karban, amelyet a vállalkozási szerződés is alátámaszt. A közszolgáltatási feladat összetett tevékenységből áll, ezek egyike a járművek tisztítása, ezért az közszolgáltatói tevékenységnek minősül. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a vagylagos jogorvoslati kérelem alapján a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozását. A felperes fellebbezési ellenkérelmében megismételve kereseti érveit az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, mert az helyes indokokat tartalmaz, perköltséget igényelt. A felperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperes észrevétellel nem élt. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság elsődlegesen abban foglalt állást, helyesen járt-e el az elsőfokú bíróság, amikor nem vizsgálta a felperesnek a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérői minőségét. Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes két okból is a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, részint a Kbt. 6. (1) bekezdés c), részint a 6. (1) bekezdésének e) pontja alapján minősül ajánlatkérő szervezetnek. Az alperes arra tekintettel, hogy megállapította, a felperes a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérő, nem hozott döntést az alperesi beavatkozó vagylagosan előterjesztett másik jogorvoslati kérelméről. Az alperesi beavatkozó ennek elmaradását az alperes határozatát támadó keresettel nem kifogásolta, a határozat bírói felülvizsgálatát nem kérte. Az elsőfokú bíróság egyfelől a kereseti kérelemhez kötöttség okán jogszerű döntést hozott, amikor nem vizsgálta a felperesi ajánlatkérői minőséget a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint. Másfelől - közigazgatási határozati rendelkezés hiányában - érdemben e kérdésben ilyen irányú kérelemre sem foglalhatott volna állást, pusztán az alperesi döntés elmaradásának jogszerűségét vizsgálhatta volna. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy az alperes határozatának felülvizsgálata során kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes határozata a felperes ajánlatkérői pozícióját meghatározó Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja szerint jogszerű volt-e. E tárgyban állást foglalt, döntését megfelelően megindokolta. A Kbt. az ajánlatkérő szervezetek között a Kbt. 6. (1) bekezdésének e) pontja szerinti ajánlatkérői minőséget a Kbt. 114. (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységekhez köti, amikor úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérőnek minősül az a 6. a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely a 114. (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenység valamelyikét folytatja, az e tevékenység biztosítása céljából lefolytatott beszerzés során. A 114. (2) 3
bekezdése visszautal a Kbt. 6. (1) bekezdésére a közszolgáltatói szerződés meghatározásakor, amikor úgy rendelkezik, hogy közszolgáltatói szerződésnek az a szerződés minősül, amelyet a 6. (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti szervezetek a 114. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatása során kötnek az itt szabályozott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából. A törvényi szabályozásól látható, hogy a jogalkotó a közszolgáltatói szerződést az ajánlatkérő szervezetek tevékenységével, az ajánlatkérőket a közszolgáltatói tevékenység végzésével kívánta definiálni. A közszolgáltatói tevékenységek felsorolása a)-d) pontban történik meg, ezek között a c) pont a közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését, működtetését jelöli meg a vasúti, közlekedés terén, ha azt olyan ajánlatkérő folytatja, amely a 114. (2) bekezdés szerinti tevékenységet végzi. A törvény 6. -ához fűzött indokolás szerint az e)-f) pontok szerinti gazdálkodó szervezetek csak a XIV fejezet -a közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok - alkalmazásában, azaz közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek. A 114. -hoz fűzött indokolás szerint a törvény csak meghatározott ágazatokban tevékenykedő egyes szervezeteket von a közbeszerzés hatálya alá, így a közlekedési ágazatban működő meghatározott tevékenységet végző szervezeteket. Arra nézve, hogy a vasúti közlekedés terén végzett közszolgáltatói szerződés körébe vonható-e a vasúti kocsik tisztán tartása érdekében a szükséges tisztítószerek beszerzése, a törvény idézett rendelkezései nem adnak eligazítást. A vasúti személyszállítást végző MÁV START Zrt. e tevékenysége közszolgáltatóinak minősül, ezt a tevékenységet vasúti személyszállító járművek biztosításával végzi, az általa továbbadott származékos feladat, így a MÁV hálózatán közlekedő személyszállító járművek külső tisztítása olyan tevékenységnek tekinthető, amely nem kapcsolódik közvetlenül a közszolgáltatói tevékenységet meghatározó hálózat rendelkezésre bocsátáshoz, üzemeltetéshez vagy működtetéshez, így a tevékenység végzéséhez szükséges tisztítószerek beszerzése sem minősülhet közszolgáltatói tevékenységnek, ezért nem is tartozik a Kbt. hatálya alá, a kiterjesztő értelmezésnek nem lehet helye. Erre utal a Kbt. 114. (2) bekezdéséhez fűzött indokolás is, amely szerint a törvény a 2003. évi CXXIX. törvény szabályozásától eltérően nem a releváns közszolgálatói tevékenységgel közvetlenül összefüggő közbeszerzés oldaláról próbálja meghatározni, hogy mely esetekben alkalmazandók a fejezet szabályai, közszolgáltatói szerződésnek az a szerződés minősül, amely a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói tevékenységek biztosítása céljából köttetik. Ez a magyarázat a közszolgáltatói tevékenység kiterjesztő értelmezése helyett a tevékenység szűkebb értelmezését igazolja. A közszolgáltatói tevékenység ellátása, a vasúti közlekedés üzemeltetése és működtetése, mint azt a gyakorlatban számos példa is igazolja, a vasúti kocsik tisztán tartása nélkül is kivitelezhető. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az ajánlatkérői minősítés csak a közszolgáltatói szerződésnek a Kbt. 114. (2) bekezdésében nevesített tevékenységgel összefüggésben értelmezhető, a vasúti kocsi tisztítása nem kapcsolódik a szakasz c) pontjában meghatározott tevékenységhez, ezért a tevékenység nem minősül közszolgáltatóinak, és az a szervezet, amely e tisztítást végzi, nem minősíthető ajánlatkérőnek sem. Az alperes álláspontjával ellentétben nem teszi közszolgálativá a tevékenységet a felek között létrejött vállalkozási szerződés 5.4 pontja, mert az a vállalkozó jogait és kötelezettségeit tartalmazza, amely kötelezettségek egyikeként írja elő a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, tisztítóanyagok és szerek biztosítását. Nem minősítik a szerződést közszolgálativá azok a felelősségi szabályok sem, amelyeket a vállalkozási szerződés 8. pontja tartalmaz, mert ez arra a közszolgálati szerződésre utal vissza, amely a megrendelő MÁV START Zrt. és a közlekedésért felelős minisztérium között jött/jön létre, és arra az esetre rendelkezik a vállalkozási szerződés nem vagy 4
nem megfelelő teljesítésével összefüggésben keletkező kártérítés/kártalanítás áthárításáról, ha annak megfizetésére a vállalkozási szerződéssel összefüggésben kerülne sor. A felelősség áthárítása önmagában nem minősíti a tisztítószerek beszerzésére vonatkozó igényt közszolgáltatási szerződésből fakadó igénynek. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtatásról szóló 19652. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező alperesi beavatkozót a másodfokú bíróság a Pp. 83. (1) bekezdésének második fordulata alapján kötelezte a fellebbezése folytán a felperesnél felmerült költségek megtérítésére, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. (3) bekezdésének b) pontja, a 46. (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték viselésére. Az alperesnek és a felperesi beavatkozónak költsége nem merült fel, arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2014. február 11. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, 5