Közgazdasági főosztály Gyorsjelentés a felügyelt szektorok első háromnegyedévi működéséről Készítette: Szepesi György Molnár Tamás Budapest 2006. november
Bevezetés A Felügyelet publikációs naptára alapján minden negyedévben részletes adatokat hoz nyilvánosságra a felügyelt szektorokról és gyorsjelentést készít. Ez csak azokról a szektorokról és szektorközi témákról tartalmaz szöveges elemzést, amelyekben az év addig eltelt időszakában jelentős fejlemények mentek végbe, vagy trendváltás bontakozik ki és ezek a folyamatok érdemben befolyásolják a szektor, vagy szektorok működését, illetve növelik a rendszerszintű kockázatokat. Az idén az első háromnegyedévben a bankszektorban mennek végbe érdemi struktúra és trendváltások, valamint a kamatadó és más tényezők hatására jelentősen átrendeződik a lakossági megtakarítások szerkezete, ami több pénzügyi szektort érint egyszerre. Nagyrészt ezzel a két témával kívánunk foglalkozni gyorsjelentésünkben. Elöljáróban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egyetlen alább tárgyalt folyamat sem előzmény nélküli a hazai pénzügyi szektorok történetében. Az esetek többségében korábban kialakult tendenciák felerősödéséről, vagy potenciális kockázatok felszínre töréséről van szó. Bankszektor Eszköz-forrás összhang A bankszektort a harmadik negyedévben határozott lassulás jellemezte. Ez a lassulás erőteljes ingadozások mellett ment végbe. Az üzletméret (mérlegfőösszeg) a negyedév három hónapjából kettőben csökkent: júliusban és szeptemberben, augusztusban viszont jelentősen emelkedett. A negyedéves növekedési ütem mindössze 1,8% volt, ami jóval alatta marad az első negyedévre jellemző 6,26 és a második negyedévre jellemző 6,61 százaléknak. A hosszú távú növekedési ütemekben még nem következett be markáns változás, az első háromnegyedévben 15,32%-kal nőtt a szektor, egy év alatt pedig 23,42%-kal (Előzetes adatok szerint októberben a hitelek már abszolút értékben is csökkentek, a visszaesés mind a lakossági, mind a vállalati hitelállományban bekövetkezett). 2
Mérlegfőösszeg növekedés, hó/hó 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 % Mozgó átlag 1,00 0,00-1,00-2,00 MFÖ -3,00 2006. 01. 2006. 02. 2006. 03. 2006. 04. 2006. 05. 2006. 06. 2006. 07. 2006. 08. 2006. 09. A növekedés visszaesését kisebb részben a szezonalítás magyarázza, de ismét fontos szerep jutott a forint árfolyam változásának, de most ellentétes irányban, mint az év első felében. A lenti ábrából látszik, hogy a forint árfolyamirányzata július elején megfordult. Az idei év első napjaiban 250 forint körül alakult az euró forint árfolyam., július első napjaiban áttörte a 280 forintot, majd fokozatosan csökkent és szeptember végén 272-275 forint körül alakult. (Jelenleg 260 forint alatt ingadozik az euró forint árfolyam.) 285 Forint árfolyam 2006 280 2006.07.06; 282,69 275 270 265 260 255 250 245 2006.01.26; 249,55 2006.11.09; 260,99 240 2006. jan.. 2006. febr.. 2006. ápr.. 2006. jún.. 2006. júl.. 2006. szept.. 2006. okt.. A bankszektor méretének időbeli mozgását továbbra is a hitelezés határozza meg, de más tényezőknek is fontos szerep jutott főleg rövidtávon. 3
A harmadik negyedévben végbement szerkezeti változások közül kiemelkedik a bankoknak a jegybanknál elhelyezett betéteinek (alapvetően kéthetes betétek) az időszak végére bekövetkezett közel huszonhat százalékos csökkenése a második negyedév végéhez viszonyítva. Ennek oka lehet a lakossági betétek állományának visszaesése a harmadik negyedévben, illetve a külföldről származó bankközi betétek állományának 1,59%-os csökkenése. A bankok általános likviditási helyzete ennek ellenére nem romlott, amit az is mutat, hogy a jegybanki számlaállomány nőtt és a teljes likvid eszközállomány is magas szinten maradt. A negyedév végén a pénz, a jegybanki számla és a jegybanki betétállomány együttesen közel 1700 milliárd forintot tett ki, szemben a június végi közel kétezer milliárdos állománnyal, ami viszont kiugróan magas szintnek volt tekinthető. Az éves és a negyedéves növekedési ütemek összehasonlítása azt mutatja, hogy a teljes eszközállomány és annak legfontosabb tételeinek negyedéves üteme az éves ütemek időarányos része alá esik. Ez egyértelműen a banki expanzió érdemi lassulására, a hitelezési ciklusban trendváltásra utaló jel. 4
A banki források növekedésének lassulása is jellegzetes szerkezeti változások mentén megy végbe. A legszembetűnőbb változás a háztartások betétállományának nagymértékű (6,25%-os) csökkenése. Betétcsökkenés a háztartások körében hosszú évek óta nem volt tapasztalható. A betétcsökkenés okaira a későbbiekben visszatérünk. A vállalkozói betétek alig több mint fél százalékkal nőttek, így az ügyfélbetétek 2006 harmadik negyedévében erősen csökkentek. A bankközi betétek nyolc százalék feletti, szintén lassuló, növekedése az összes betétállomány stagnálását eredményezte a harmadik negyedévben, (0,09%-os növekedés). Az évek óta lendületesen növekvő hitel/betét arány mellett a bankok csak úgy tudják egyensúlyban tartani mérlegüket, hogy egyre nagyobb arányban vesznek igénybe külföldről származó forrásokat. Ez egybeesik tudatos üzletpolitikai törekvéseikkel, mivel a külföldi, nagy arányban az anyabankok által szolgáltatott, források a magyarországi környezetben nagyobb hozamot biztosítanak. Emiatt hosszú idő óta a bankrendszeren keresztül jelentős volumenű külföldi tőke áramlik be. 5
Különféle okok miatt ez a trend 2006 nyarán megtört, sőt átmenetileg megfordult. A harmadik negyedévben a hazai bankrendszerből közvetlen külföldi források áramlottak ki! A közvetlen külföldi források állománya 2,1%-kal csökkent, miközben éves szinten 43,61%-kal nőtt. Ez a fordulat még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a forint erősödése jelentős szerepet játszott ebben. Ha a forint 2-3%-os erősödésével számolva euróban kifejezve gyakorlatilag stagnált a közvetlen külföldi források állománya, akkor is ez a stagnálás az éves (2006. szeptember/2005. szeptember) 43,61%-os növekedéshez képest éles törést jelent. A külföldi források két alapvető formában jutnak el a hazai bankokhoz: bankközi betétek és külföldről felvett hitelek útján A kettő között a bankok likviditási és fizetőképességi kockázatai szempontjából lényeges különbség van, a felvett hitelek mindenképpen kisebb kockázatot foglalnak magukban, mint a bankközi betétek. A két forráselem viszonya az idén megváltozott a bankközi betétek nagysága az év eleje óta meghaladja a külföldről felvett hitelekét. Ez önmagában növelte a bankok kockázatait, amire ráerősített a beáramló külföldi források dinamikájának megtörése, illetve a tőke beáramlási trend megfordulása. A bankok alapvetően kétféle módon reagáltak a nyáron kialakult új helyzetre: vagy jegybanki betéteiket csökkentették, vagy itthon kibocsátott értékpapírjaikat helyezték el külföldön. Hitelezés A jelenlegi hitelezési ciklus 2003 végén érte el tetőpontját, azóta a növekedési ütemek általában lassulnak, de a növekedés még így is magas maradt. A harmadik negyedévben 6
még a szezonalításra is figyelemmel határozottan lassult a hitelek növekedési üteme. A jövőben ez a tendencia nagy valószínűséggel folytatódni fog és az sem zárható ki, hogy egyes hitelfajták állománya rövidebb-hosszabb ideig csökkeni fog. (Ez már októberben bekövetkezett.) A hitelek szerkezete, amelyet több szempontból elemzünk lényegesen nem változott a vizsgált időszakban. A denominációs szerkezetet tekintve a devizahitelek stabilan tartják elsőségüket a banki hiteleken belül, annak ellenére, hogy a forint erősödése önmagában csökkentette a devizahitelek arányát. Hitel nomináció 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2002. 12. 2003. 03. 2003. 06. 2003. 09. 2003. 12. 2004. 03. 2004. 06. 2004. 09. 2004. 12. 2005. 03. milliárd Ft 2005. 06. 2005. 09. 2005. 12. aud 2006. 03. 2006. 06. 2006. 09. forint deviza összesen A hitelek devizásodása Magyarországon visszafordíthatatlan folyamat, amire a forintnak az év első felében tapasztalható árfolyam esése sem volt tartós hatással. A lakosság a kockázatokra való figyelemfelhívások ellenére sem váltotta át tömegesen devizahiteleit forint hitelekre. Az új folyósítások adatai alapján a lakossági körben is hamarosan meghaladja a devizahitelek aránya az ötven százalékot. A hitelek szerkezetét tekintve továbbra is a lakossági hitelek nőttek a leggyorsabban: közel kétszer olyan gyorsan, mint az összes hitelállomány. (5,58%, illetve 2,78% a harmadik negyedévben) A lakossági hiteleken belül nem változott a belső szerkezet. Továbbra is kiemelkedően gyorsan nőnek az áruvásárlási kölcsönök, a folyószámlahitelek és a jelzálog fedezetű személyi kölcsönök, tovább lassul a lakáshitelek növekedése. 7
A nem pénzügyi vállalatok banki hitelezésének alakulásában jelentős szerepet játszott a KKV szektornak nyújtott hitelek erőteljes ingadozása ebben az évben. A harmadik negyedévben mintegy háromszáz milliárd forinttal csökkent ennek a szektornak a bankrendszerrel szemben fennálló hitelállománya. Ez azért jelentős változás, mert a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek valamivel több, mint felét teszik ki a KKV szektornak nyújtott hitelek. A KKV szektoron belül a változások eltérő mértékűek voltak. Miközben mind a mikro, a kis és a közép vállalatok hitelállománya június végéhez képest csökkent, a mikro vállalatok hitelállománya az év eleji szint alá süllyedt. Mindeközben a nagyvállalati hitelállomány részaránya a szektor átlagát jóval megelőző növekedése következtében ismét több, mint két százalékponttal növekedett Ezek a folyamatok is egyfajta trendváltást jelenthetnek a vállalkozások banki hitelezésében. Ebben a váltásban egyaránt szerepet játszhat a bankok növekvő óvatossága ezzel a szektorral szemben és a KKV szektor csökkenő hitelkereslete. 8
A bankszektor vállalkozói hitelállománya Megnevezés Változás (2006.09. / 2005.12.) Részesedés az összes vállalkozói hitelből (%) % Milliárd Ft 2003.12. 2005.12. 2006.09. Vállalkozói hitelek összesen 13,0 692,3 100,0 100,0 100,0 Nem pénzügyi vállalkozások 13,1 685,8 98,6 98,7 98,7 Egyéni vállalkozások (háztartásokból) 9,2 6,5 1,4 1,3 1,3 Vállalkozói hitelek (egyéni vállalkozókkal) összesen 13,0 692,3 100,0 100,0 100,0 Nagyvállalatok hitelei összesen 18,6 468,8 57,6 47,3 49,7 Mikro-, kis- és középvállalkozások hitelei összesen 8,0 223,5 42,4 52,7 50,3 ebből: mikro vállalkozások -0,6-5,7 16,4 16,9 14,9 Kisvállalkozások 3,0 28,0 8,6 17,5 15,9 Középvállalkozások 20,7 201,2 17,4 18,3 19,5 Portfólióminőség A hitelek portfólió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben. A romlás mind a minősített állomány abszolút mértékében, mind a teljes hitelállományhoz viszonyított arányában megmutatkozik. A lenti ábra is mutatja, hogy nálunk is a hitelezési ciklus új szakaszába érkezett, amit többek közt a hitelminőség romlása jellemez. A minőségromlás nem tekinthető nagymértékűnek, aránya a nemzetközi normákon belül marad, de a bankokat kockázatkezelési gyakorlatuk szigorítására figyelmezteti. Problémás hitelek aránya 3,80% 3,60% 3,40% 3,20% 3,00% 2,80% 2,60% 2,40% 2,20% 2,00% 2005. 09. 2005. 12. 2006. 03. 2006. 06. 2006. 09. Problémás arány vállalati Problémás arány háztartási Együtt 9
Jövedelmezőség, tőkeigényesség A változó, sok tekintetben romló feltételek ellenére a bankrendszer eredménye abszolút értékben nőtt az előző év hasonló időszakához képest, a az eszközökhöz viszonyított eredmény ezzel szemben érzékelhetően visszaesett, hasonlóképpen csökkent a kamatmarge is. A bankszektor I-III. negyedévi eredményének legfontosabb elemei (milliárd Ft) 10
2004. I-III. n.év 2005. I-III. n.év 2006. I-III. n.év Kamatbevételek 1 057,756 1 061,106 1 083,271 Kamatráfordítások 660,248 585,929 561,289 Kamateredmény 397,508 475,177 521,982 Nem kamateredmény 150,792 171,880 171,904 ebből: jutalékeredmény 130,386 151,188 173,271 Osztalék 12,216 17,711 24,071 devizakereskedelem és árfolyamváltozás eredménye 67,028 18,292 34,627 egyéb nem kamateredmény -58,838-15,311-60,065 ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés -39,185-47,794-83,215 Működési költségek 286,773 333,784 368,933 Rendkívüli eredmény 0,149 0,125 1,690 Adózás előtti eredmény 261,676 313,398 326,643 Adózott eredmény 232,958 273,949 278,113 Összes eszköz 14 265,300 16 406,527 20 250,284 ROA 1,63% 1,67% 1,37% Kamatmarge 1,06% 1,05% 0,85% A bankok fizetőképességét, összesített kockázatait legszintetikusabban a fizetőképességi mutató fejezi ki. A csökkenő irányzatú hosszú távú trend mellett, ebben az évben ez a mutató erőteljes ingadozást mutatott: az év első felében elég jelentősen, mintegy egy százalékponttal csökkent, a harmadik negyedévben majdnem ennyivel nőtt. Ennek azonban nem a prudenciális kockázatok ingadozása az oka, hanem szinte kizárólag a forint árfolyamváltozásának erőteljes ingadozása. Ez utóbbi ugyanis ma már a magas arányban előforduló devizában denominált tételek miatt érdemben befolyásolja a bankok mérlegfőösszegét. A forint egy százalékos romlása közel félszázalékkal növeli a mérlegfőösszeget, javulása pedig ugyancsak közel fél százalékkal csökkenti a főösszeget. A mérlegfőösszegből kell képezni a kockázati súlyok segítségével a szolvencia mutató nevezőjét. Mivel az év első felében romlott a forint a tőkemegfelelés is romlott, a nyár óta tendenciájában erősödő forint pozitív hatással volt a tőkemegfelelési mutatóra. 11
Fizetőképesség 16,00 14,00 12,00 10,00 % 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2001.12.aud. 2002.12.aud. 2003. 03. 2003. 06. 2003. 09. 2003.12.aud. 2004. 03. 2004. 06. 2004. 09. 2004.12.aud. 2005. 03. 2005. 06. 2005. 09. 2005.12.aud. 2006. 03. 2006. 06. 2006. 09. A lakossági megtakarítások átrendeződése Az államháztartási hiány lefaragását megcélzó kiigazítási csomag egyik intézkedéseként 2006. szeptember 1-jével került sor a kamatadó mértékének 0%-ról 20%-ra történő emelésére. Az adónem újbóli bevezetése a lakossági megtakarítások összetételére gyakorolt komolyabb hatást, rövid idő alatt érzékelhetően átrendezve a háztartások portfólióját. Számottevő változás a befektetési jegyek, a hitelintézeti betétek, illetve a hosszú lejáratú (nem részvény típusú) értékpapírok állományában volt megfigyelhető, de jelentősen emelkedett a unit-linked típusú életbiztosításokba fektetett lakossági megtakarítások állománya is. 30,0% Egyes pénzügyi eszközök tranzakciókból fakadó negyedéves állományváltozásai 12 000 10 000 Egyes pénzügyi eszközök háztartások tulajdonában lévő állománya (mrd forint) 20,0% 8 000 10,0% 6 000 0,0% 4 000-10,0% -20,0% 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 Folyószámla betétek Hosszú lejáratú értékpapírok Tőzsdei részvények Befektetési jegyek 2 000 0 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 Készpénz Folyószámla betétek Egyéb betétek Rövid lejáratú értékpapírok Hosszú lejáratú értékpapírok Tőzsdei részvények Befektetési jegyek 12
Befektetési alapok A befektetési alapok egyértelműen a kamatadó bevezetése által kirobbantott portfólióátrendezés nyerteseinek tekinthetők. A nyilvános alapok vagyona 2006 első félévének 10%-os bővülésével szemben közel 20%-kal nőtt 2006. július 31. és 2006. szeptember 4. között. Az említett időszakban a befektetési alapokba több mint 392 milliárd forintnyi friss tőke áramlott. 1 Ebből közel 280 milliárd forintot tett ki a háztartások által befektetési jegyekbe fektetett tőke. A legtöbb forrást a hazai, illetve régióbeli eszközökbe fektető, forint alapú alapok gyűjtötték. A frissen bevont tőke közel egyharmada az augusztusban indított alapokba érkezett. Alapok besorolása Teljes tőkeáramlás Új alapok* Megszűnő alapok* Hozam hatása Alapok** ingatlanforgalmazó alap 154 632 0 0 154 632 4 097 likviditási alap 120 934 0 0 120 934 2 627 egyéb, nem besorolt alap 53 807 38 658 0 15 149 234 garantált alap 52 574 57 253-7 803 3 124 42 kötvénytúlsúlyos vegyes alap 34 696 12 637 0 22 058 452 kiegyensúlyozott vegyes alap 30 870 16 694 0 14 176 1 248 részvénytúlsúlyos alap 27 251 2 799 0 24 452 5 753 származtatott alap 6 784 5 888 0 896 207 hosszú kötvényalap 2 270 0 0 2 270-534 tiszta részvény alap 1 208 0 0 1 208 479 ingatlanfejlesztő alap 0 0 0 0-2 268 pénzpiaci alap -33 250 0-469 -32 781 1 399 rövid kötvényalap -59 615 0 0-59 615 71 Összesen 392 159,631 133 929,420-8 272,244 266 502,455 13 809,114 * hozamhatással együtt (nem szignifikáns) ** a vizsgált időszak alatt folyamatosan működő alapok A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének változása 2006. július 31. és szeptember 4. között (millió forint) Nettó tőkeáramlás Augusztus során a legnagyobb mértékben közel 150 milliárd forint beáramlásával az ingatlanalapok eszközei gyarapodtak. A népszerűségük az ingatlanalapokkal kapcsolatos, igencsak pozitív hazai befektetői vélekedésnek köszönhető, amely leginkább a viszonylagos hozamstabilitásból és az ingatlanbefektetések alacsony kockázatának (nem feltétlenül valós) képzetéből fakad. Ugyancsak jelentős többletforráshoz jutottak a likviditási alapok, több mint 120 milliárd forintnyi tőkével gyarapodtak augusztusban. Jelentős tőkekiáramlás a hagyományos pénzpiaci alapokat, illetve a rövid kötvényalapokat sújtotta, a kamatadó bevezetése azonban csak tovább erősítette a két alapfajta esetében a már év első felében is megfigyelt tendenciát.. 1 Ebből hozzávetőleg 64 milliárd forint duplikáció útján keletkezett. (Pl.: hazai alapokba fektető alapok tőkebeáramlása) 13
A tőkebeáramlás ugyan a korábbinál jóval szerényebb tempóban de folytatódott szeptemberben is, 2006. szeptember 30-án a nyilvános befektetési alapok vagyona 2499 milliárd forint volt. milliárd 3 000 2 500 A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének növekedése 2499 2 000 1830 1830 2006 2029 1 500 1 000 924 1096 1120 1057 850 782 818 832 1029 1334 1514 500 0 2002.12.31 2003.03.31 2003.06.30 2003.09.30 2003.12.31 2004.03.31 2004.06.30 2004.09.30 2004.12.31 2005.03.31 2005.06.30 2005.09.30 2005.12.31 2006.03.31 2006.06.30 2006.09.30 35,0% 25,0% 15,0% 5,0% -5,0% -15,0% -25,0% Alapok nettó eszközértéke Negyedéves növekedés (jobb skála) Hitelintézeti betétek A háztartások pénzügyi eszközeinek több mint negyedét kitevő hitelintézeti betétállomány alakulását is jelentősen befolyásolta a kamatadó bevezetése. Augusztus folyamán több mint 246 milliárd forinttal csökkent a háztartások betéteinek állománya. A betéti források csökkenése kevésbé sújtotta takarékszövetkezeteket, a háztartásoktól gyűjtött betétállományuk mindössze 0,7%-kal csökkent, szemben a bankok körében tapasztalt közel 5%-os visszaeséssel. A betétállomány a csökkenés mellett összetételét tekintve is változott. A háztartások a folyószámlán és a rövidebb lejáratú betétekben tartott megtakarításaikat hosszabb lejáratú banki betétekbe csoportosították át. Ezt a portfólióátrendezést jelentősen erősítették a bankok által meghirdetett, hosszú távú forrásgyűjtésre koncentráló akciók. A különböző, éven túli lejárattal meghirdetett termékek segítségével a hitelintézetek jelentős mennyiségű rövid lejáratú forrást konvertáltak át hosszú lejáratú forrássá. 14
Háztartások betétei (milló Ft) július 31. augusztus 31. változás változás (%) látra szóló és folyószámla betét 1 678 674 1 403 579-275 094-16,4% lekötött betét - rövid 3 926 030 3 668 632-257 398-6,6% lekötött betét - 2 éven belüli 55 220 244 250 189 030 342,3% lekötött betét - 2 éven túli 235 305 332 543 97 238 41,3% Összesen 5 895 229 5 649 004-246 225-4,2% Szeptemberben tovább folytatódott a betétállomány csökkenése, a negyedév végén a háztartások hitelintézeti betétekben tartott megtakarításai 5608 milliárd forintot tettek ki. Biztosítók unit-linked termékei A biztosítók termékpalettáján belül 2006 harmadik negyedévében is a unit-linked termékek bővültek a legnagyobb ütemben, szeptember 30-án a befektetett eszközök értéke 474 milliárd forint volt. A kamatadó bevezetésének hatására jelentősen megugrott a unit-linked biztosítások iránt is a befektetői kereslet, bár ezt a terméket korábbi időszakokban is dinamikus növekedés jellemezte. 2006 harmadik negyedévében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezete az előző negyedév viszonylag visszafogottabb bővülése után több mint 60 milliárd forinttal nőtt. Unit-linked termékek (millió forint) 2006. I. 2006.II. 2006. III. 2006.II./2006.I. 2006.III./2006.II. Befektetett eszközök (időszak végén) 389 990 414 411 474 783 6,26% 14,57% Eszközállomány növekedése 46 891 24 422 60 372-47,92% 147,21% Díjbevétel 48 202 54 744 77 468 13,57% 41,51% 15