A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit felek maguk viselik.

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Ikt.sz.: D.502/ 9 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S -t A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., a továbbiakban: kezdeményező) által az Országos Szlovén Önkormányzat (9985. Felsőszölnök, Templom u. 8., képviseli Csók éstársa Ügyvédi Iroda, eljár Dr. Csók Balázs ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz krt. 19. III.em. 32.ajtó, a továbbiakban: kérelmezett) Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében "Szomszéd a szomszédhoz" címmel TF/SIHU/01/SIHU-1-1-005/04 számon társfinanszírozási támogatási szerződés szerint ingatlan közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli beszerzése ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit felek maguk viselik. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felsőszölnöki 30/1 hrsz.-ú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, természetben Fölsőszölnök, Fő út 10/A. szám alatti belterületi ingatlan tulajdonosai és haszonélvezői valamint kérelmezett 2008. október 28-án adásvételi előszerződést kötött az előzőekben körülírt ingatlan és az ingatlanban lévő bútorok későbbi időpontban történő adásvételére. A szerződés 3. pontja tartalmazta a vételárat. A vételár forintban megjelölt része vonatkozásában

2 felek úgy állapodtak meg, hogy azt 2008. december 15. napjáig fizeti meg kérelmezett eladók részére. A szerződésben kérelmezett elállási jogot kötött ki maga számára arra az esetre, ha Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. pályázaton az ingatlan vételére támogatást nem nyer. A szerződés 7. pontja tartalmazza, hogy felek tudomással bírnak arról, hogy az előszerződés alapján a végleges adásvételi szerződés megkötésére szerződéskötési kötelezettségük keletkezik. A szerződést az előszerződés szerinti tartalommal a bíróság is létrehozhatja. 2009. július 6-án módosították az adásvételi előszerződést. A módosító szerződés 2) pontja tartalmazza: szerződő felek valamennyien tudomással bírnak arról, hogy a vevő a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. elnevezésű pályázaton az ingatlan vételére támogatást csak részben nyert, a megpályázott - összegnél 30%-al kevesebb összeget ítéltek meg számára. Vevő közgyűlése ez ügyben tárgyalt és meghozta a 85/2009. (VI.29.) OSZÖ és a 86/2009. (VI.29.) OSZÖ határozatokat, melyek szerint vevő a vételi szándékát fenntartja. Az előszerződést módosító szerződés 4) pontja egyebek mellett tartalmazta, hogy a vételárból tizenötmillió forint összeget 2008. december hó 15. napjáig a kérelmezett megfizetett az eladók részére. A 5.) A szerződés 4.) pontja helyébe a következők lépnek: Az előszerződést módosító szerződés tartalmazta, hogy a végleges adásvételi szerződést a támogatási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2009. szeptember hó 30-ig kötik meg. Az adásvételi szerződést felek az előszerződésben, illetve az előszerződést módosító szerződésben foglalt tartalommal 2009. szeptember 30. napján megkötötték. A Szlovén Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatala, mint a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Irányító Hatósága és a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft., mint a projektpartnerek által választott Vezető Partner között a Szomszéd a szomszédhoz projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő támogatására 2009. szeptember 23. napján támogatási szerződés jött létre. Ezt követően a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. mint projekt vezető partner és az Egészségi és Fejlesztési Központ Urska Sobota (Szlovénia), Felsőszölnök Község Önkormányzata, Alsószölnök Község Önkormányzata, a Kérelmezett, Goričko Tájvédelmi Park Közintézménye (Szlovénia), a Szomszéd a szomszédhoz projekt végrehajtására 2009. október 7. napján partnerségi megállapodást kötött.

3 A megállapodás 5. cikke értelmében a projektpartnerek felelősek az egyes projekttevékenységek végrehajtásáért. A megállapodás 9. cikke tartalmazta a partnerek megállapodását a projekt beruházásainak, eredményeinek tulajdonjoga tekintetében. Egyebek mellett tartalmazza, hogy Felsőszölnökön a volt paplak megvétele, benne kialakításra kerülő Szlovén gyűjtemény beszerzésre kerülő bútorzattal tulajdonosa a kérelmezett. A megállapodás 4. számú melléklete a projektrész tevékenységeinek leírását tartalmazza. A kérelmezett tevékenységei körében első helyen a valamikori paplak megvétele Felsőszölnökön szerepel. Ezt követően 2010. március 16-án került megkötésre kezdeményező és kérelmezett között a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Szomszéd a szomszédhoz projekt kérelmezett által megvalósítandó projektrész jogosult költségeinek hazai költségvetési forrásból történő vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására. Kezdeményező 2010. június 22-én benyújtott kezdeményező iratában jogsértés megállapítását, valamint annak kivizsgálását kérte, hogy a közbeszerzés céljának megvalósítására valóban csak a kérelmezett által beszerzett ingatlan volt alkalmas. A kezdeményező előadta, hogy a kérelmezett és közte 2010. március 16-án társfinanszírozási támogatási szerződés jött létre, melyre tekintettel kérelmezett 2010. május 31-én Partner jelentést nyújtott be, melyhez csatolta az általa a felsőszölnöki, 30/1 hrsz-ú ingatlanra megkötött adásvételi szerződését. A 2009. szeptember 30-án megkötött ingatlan adásvételi szerződés 3. pontja szerinti vételár 55.000.000,-Ft. Nemzeti rezsimben az árubeszerzés fogalma a Kbt. 242. (2) bekezdés értelmében magában foglalja az ingatlan beszerzését is. A Kbt. hivatkozott szakasza az ingatlan tulajdonjogának megszerzését vonja a Kbt. hatálya alá, amelyre azonban önmagában az ingatlan adásvételi előszerződés nem alkalmas. Az ingatlan nyilvántartásról szóló 2007. évi CXLI. Törvény (a továbbiakban: Ingatlan-nyilvántartási törvény) 16-17. -a sorolja fel azokat a jogokat és jogilag jelentős tényeket, - így többek között a 17. (1) bekezdés r) pontja szerinti tulajdonjog fenntartással történő adásvétel tényét - amelyeket az ingatlanra fel lehet jegyezni. Ugyancsak az Ingatlan-nyilvántartási törvény - annak 29. -a - rendelkezik arról, hogy a jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely... tartalmazza a bejegyzés, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély)." A tulajdonjog fenntartással történő adásvétel

4 tényének ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére önmagában tehát az ingatlan adásvételi előszerződés nem alkalmas. Az előszerződés megkötését követően a rendelkezési jog, amely a tulajdonjog egyik részjogosítványa, továbbra is az Eladónál marad, aki bizonyos feltételek fennállása esetén akár a végleges adásvételi szerződés megkötését is megtagadhatja. (Ptk. 208. (5)). Tekintettel arra, hogy az ingatlan adásvételi előszerződés az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére önmagában nem alkalmas, a jogsértés az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére alkalmas szerződés, vagyis az ingatlan adásvételi szerződés megkötésével tekintethető megtörténtnek. Ezzel teljes egészében összhangban áll a kérelmezett által megkötött ingatlan adásvételi szerződés, amely szerződés 8. pontja szerint Eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy kérelmezett részére a tulajdonjog adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Kezdeményező nem vitatta, hogy kérelmezettnek már az ingatlan adásvételi előszerződés megkötését megelőzően is lett volna lehetősége a beszerzés időpontjában irányadó Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására, hiszen mint klasszikus ajánlatkérő a támogatástól függetlenül is köteles lett volna a Kbt. szabályai szerinti eljárás lefolytatására. Kezdeményező álláspontja szerint azonban kérelmezett akkor is helyesen járt volna el, ha az ingatlan adásvételi előszerződésben kikötött elállási jogot - amely arra az esetre vonatkozott, ha a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Program 2007-2013. elnevezésű pályázaton nem nyer támogatást - arra az esetre is kiterjeszti, ha az előszerződés megkötését követően kezdeményezett közbeszerzési eljáráson a nyertes ajánlattevő nem a jogorvoslati kérelemmel érintett ingatlan eladója lesz. A tudomásra jutás időpontjaként 2010. május 31. napját, a partneri jelentés hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezethez való benyújtásának időpontját jelölte meg. A társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésére 2010. március 16-án került sor, azonban a társfinanszírozási támogatási összeg valamennyi érintett program nyertes hazai partnere részére alanyi jogon kerül biztosításra. A társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésének nem tárgya a pályázati szakaszba tartozó kérdések vizsgálata. A társfinanszírozási támogatási szerződés minden további pályáztatás nélkül kerül megkötésre és a társfinanszírozási támogatási összeg a pályázati szakasztól teljesen elkülönülve 100%-os mértékű előleg formájában - amely ebben az esetben a kérelmezett által megvalósított projekt teljes költségvetésének 10%-t jelenti - kerül biztosításra. A 160/2009. (VIII.3.) Korm. rendelet 20. -a kimondja, hogy a programok keretében megítélt közösségi támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet

5 feladata". E hitelesítési tevékenység során kerül tételesen átvizsgálásra az, hogy a Partner által elszámolni kért költségek mennyiben megalapozottak, illetve támogathatók. A Korm. rendelet 21. (2) bekezdés k) pontja szerint a hitelesítési tevékenység során kerül ellenőrzésre az, hogy a közbeszerzésre vonatkozó közösségi, illetve nemzeti szabályok betartásra kerültek-e. Kérelmezett 2010. május 31-én nyújtotta be a jelentését és a becsatolt alátámasztó dokumentumok vizsgálata során vált nyilvánvalóvá a közbeszerzési eljárás lefolytatása mellőzésének ténye. A Kbt. 2009. április 1. napjától hatályos 327. (3) bekezdése szerint a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet a jogsértés megtörténtétől számított l éven belül kezdeményezhet jogorvoslati eljárást, ezért a kezdeményezés nem késett el, hiszen az az adásvételi szerződés megkötését követő l éves objektív határidőn belül került a Döntőbizottság részére benyújtásra. Kezdeményező szerint kérelmezett megsértette a Kbt. 240., 242. (2) bekezdését, valamint a Kbt. 252. (1) bekezdését azzal, hogy mellőzte a Kbt. VI. Fejezete szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. A kezdeményező irat szerint a jogsértés keletkezésének időpontja 2009. szeptember 30. napja. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. június 23. napján megindította. Kérelmezett elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a kezdeményezés elkésett, ezért érdemben nem bírálható el. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy érdemi, anyagi jogszabályok súlyos megsértésére nem került sor, az kérelmezett nem követett el súlyos jogsértést, bírság kiszabását a jogsérelem csekély súlyára tekintettel mellőzze. Előadta, hogy 2009. május 5. és 6. napján a SI-HU 2007-2013 OP közős Monitoring Bizottság döntött a támogatási program keretében támogatott pályázatokról. A Bizottság egyik döntéshozó tagja az NFÜ volt, ezért az NFÜ legkésőbb ekkor tudomást szerzett a pályázat tárgyáról, az adásvételi szerződés megkötéséről. Az NFÜ számára az a tény ismert volt, hogy az Önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kívánta megvásárolni a paplakot, hiszen a pályázat semmiféle utalást nem tartalmazott a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozóan, továbbá annak költségeivel sem számolt, az előszerződés a pályázat részét képezte.

6 A projekt közösségi támogatási szerződésének megkötésére 2009. szeptember 23. napján, a társfinanszírozási szerződés megkötésére pedig 2010. március 16. napján került sor. A 2009. október 7. napján kelt partnerségi megállapodást még 2009. októberében küldte meg a projekt vezető partnere a VÁTI Nonprofit Kft. számára. A megküldött megállapodás 9. cikk 4. pontjának 5. francia bekezdése rögzíti, hogy a megállapodás és a támogatás célja a felsőszölnöki paplak megvásárlása. A VATI további, közbeszerzésre vonatkozó adatot nem kért kérelmezettől. Kezdeményező 2010. áprilisában a támogatási összeg 10%-át előlegként folyósította a kérelmezett részére. A kérelmezett hivatkozott arra, hogy kezdeményező irat szerint kezdeményező 2010. május 31. napján, a partneri jelentésből értesült a közbeszerzési eljárás mellőzésének tényéről. Kérelmezett megjegyezte, hogy az NFÜ döntéshozó jogköre kapcsán a kezdeményező már a pályázatokról szóló döntést (2009. május 5. és 6. napját) követően értesült az adásvételi szerződés megkötésének körülményeiről, a kezdeményező által elismert 2010. május 31-i határidőt végső értesülési határnapnak tekinti. Az adásvételi előszerződés, illetve a végeleges adásvételi szerződés megkötésekor hatályos Kbt. 323. (2) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Abban az esetben, ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A határidő anyagi jogi természetű, ezért elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel arra, hogy a kezdeményező elismerten 2010. május 31. napján tudomást szerzett a közbeszerzési eljárás mellőzésének tényéről, a számára nyitva álló 15 napos anyagi jogi határidő eredménytelenül eltelt, tekintettel arra, hogy kérelmét 2010. június 22. napján küldte meg a Döntőbizottság részére. Az elkésettségre tekintettel a kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor. Amennyiben a Döntőbizottság mégsem találná elkésettnek a kezdeményezést, kérelmezett kérte annak figyelembe vételét, hogy az egyedülálló adottságokkal rendelkező épületegyüttes, az egyetlen, forgalomképes, eladó, muzeális értékkel bíró létesítmény a területen, amely a pályázat céljának megfelelt. Kérelmezett saját maga megvizsgálta jogszabályi kötelezettségét olyan értelmezésre jutott, hogy a felsőszölnöki paplak megvásárlása nem közbeszerzés köteles eljárás, hiszen az ingatlant közösségi értékhatárt elérő tárgynak gondolva a Kbt. 29. (2) bekezdés a) pontját kívánta alkalmazni. Amennyiben a kérelmezett közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött volna, úgy a beszerzés tárgya alapján a Kbt. 252. (1) bekezdés f) pontja szerint hirdetmény nélküli eljárás lefolytatására került volna sor, amelynek egyedüli ajánlattevője, a felsőszölnöki paplak tulajdonosai lehettek volna. Ezért az a körülmény, hogy a kérelmezett nem közbeszerzési eljárás útján szerezte meg az érintett ingatlan nem sérti a közbeszerzési eljárás alapelveit: a verseny

7 szabadsága és tisztasága nem sérült, hiszen a felsőszölnöki paplak az egyetlen megfelelő ingatlant képezi a térségben, alternatíva nem állt és jelenleg sem áll rendelkezésre. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód szintén az épület együttes kizárólagos és egyedi adottságai miatt nem sérülhettek. A nyilvánosságot tekintve elmondható, hogy a kérelmezett célja a paplak megvásárlásával egy muzeális kiállítóhely létrehozása több fórumon és médiában megjelent a magyar-szlovén határ mindkét oldalán, az az érintett térségben közismert volt. A Kbt. 2. (1) bekezdés első mondata szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 2. (2) bekezdése szerint az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést megengedi. A Kbt. 240. (1) bekezdés a) pontja értelmében a VI. fejezet szerint kell eljárni a 241. -ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 241. a) pontja szerint e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. (4) bekezdése szerinti kivétellel. A Kbt. 22. (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő az országos kisebbségi önkormányzat. A Kbt. 242. (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 242. (2) bekezdése kimondja, hogy az árubeszerzésre a 24. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

8 A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. (1) bekezdése értelmében a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig a nemzeti közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetében 30 millió forint. A Döntőbizottságnak mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogsértés megtörténtének az adásvételi előszerződés avagy az adásvételi szerződés megkötésének időpontját kell-e tekinteni. A közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerződést kössön a közbeszerzési eljárás nyertesével. A közbeszerzési eljárásnak tehát meg kell előznie a visszterhes szerződés megkötését. Kezdeményező álláspontjától eltérően, a Döntőbizottság szerint a kezdeményezéssel érintett beszerzés esetében a jogsértés megvalósult az előszerződés megkötésével. Az előszerződés visszterhes szerződés, felek között szerződéskötési kötelezettséget keletkeztetett. A 2008. október 28-án aláírt adásvételi előszerződésben felek megállapodtak arról, hogy a felsőszölnöki 30/1 hrsz.-ú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű belterületi ingatlan tulajdonjogának (a benne lévő ingóságok) megszerzése fejében kérelmezett ellenértéket fizet. Az adásvételi előszerződés a konkrét vételárat is tartalmazta, sőt az előszerződés felek között fizetési kötelezettséget is keletkeztetett, mely vételárrészlet az adásvételi szerződés megkötése előtti megfizetésre került kérelmezett részéről. A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó kérelmezettnek a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó ingatlan beszerzési igénye kielégítése érdekében kötendő adásvételi előszerződése megkötését kellett volna megelőznie a közbeszerzési eljárásnak. A jogsértés megtörténtének az adásvételi előszerződés megkötésének időpontját kell tekinteni, figyelemmel a Kbt. 323. (3) bekezdés c) pontjára. A kezdeményezésben megjelölt magatartás vizsgálatát a Döntőbizottság az akkor hatályos szabályok alkalmazásával végezte. A Döntőbizottságnak a jogsértés megtörténtének időpontjában, 2008. október 28. napján hatályos Kbt. rendelkezései alapján kellett a kezdeményezésben foglaltakat megítélnie. Kérelmezett kifogására is figyelemmel a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kezdeményezés érdemi elbírálásának van-e eljárásjogi akadálya.

9 Az irányadó Kbt. hetedik része szabályozza a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatot, ezen belül a VIII. és IX. fejezet tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó általános rendelkezéseket és a Döntőbizottság eljárását. A Kbt. 316. (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A Kbt. 327. (1) bekezdés g) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, ha a feladatköre ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. A Döntőbizottság megállapította, hogy kezdeményező a Kbt. 327. (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szervezetnek minősül, melyre tekintettel jogosult a Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárást kezdeményezni, amennyiben a feladatköre ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására A Kbt. 327. (2) bekezdése szerint az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A Kbt. 323. (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. a jogorvoslati kérelmek és a hivatalbóli kezdeményezések benyújtására jogvesztő határidőket állapít meg. A jogorvoslati határidők tekintetében megkülönbözteti a 15 napos határidőt, továbbá a 90 napos végső jogvesztő határidőt a Kbt. 323. (2) bekezdésében. A Kbt. 327. (2) bekezdése a hivatalbóli kezdeményezők tekintetében részben eltérő szabályokat állapít meg a hivatalbóli kezdeményezések benyújtására, azonban a Kbt. 323. (2) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő betartása a hivatalbóli kezdeményezők vonatkozásában is kötelező, a 90 napos végső jogvesztő

10 határidők esetében hosszabbítja meg a 90 napot 1 évre, illetve közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a jogsértés megtörténtétől számított 3 évre. A Kbt. 323. (3) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a jogorvoslati határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a jogsértés megtörténtétől, a szerződéskötés időpontjától, 2008. október 28. napjától számítva a 3 éves jogvesztő határidőn belül került benyújtására. A Döntőbizottság erre tekintettel azt vizsgálta, hogy a hivatalbóli kezdeményezés benyújtása a 15 napos határidőn belül valósult-e meg. A Kbt. 323. (2) bekezdése a 15 napos határidő tekintetében is fő szabályként azt mondja ki, hogy azt a jogsértés megtörténtétől kell számítani. A Kbt. 323. (2) bekezdés második mondata teszi azt lehetővé, hogy amennyiben a jogsértés később jut tudomásra, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A kezdeményező irat a tudomásra jutás időpontjaként 2010. május 31. napját, a partneri jelentés hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezethez való benyújtásának időpontját jelölte meg, mely időponthoz képest a Kbt. 323. (2) bekezdés szerinti, a kezdeményezés benyújtására nyitva álló tizenöt napos szubjektív határidő 2010. június 15. napján letelt, így a 2010. június 22-én benyújtott kezdeményezés elkésett. A kezdeményezés elkésettsége miatt a kezdeményezés érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. A Kbt. 327. (6) bekezdése szerint a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 325. (3)- (4) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt. 317. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 30. d) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg és a kérelem elkésett. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.

11 A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Ket. előzőekben ismertetett rendelkezései alapján szüntette meg a jogorvoslati eljárást a hivatalbóli kezdeményezés elkésettsége miatt. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 317. (1) bekezdése alapján irányadó Ket. 153. (1) bekezdésére tekintettel a Ket. 72. (2) bekezdés alapján rendelkezett. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 345. (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, 2010. augusztus 2. Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos Hámori András sk. közbeszerzési biztos Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapja: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Dr. Udvari Anita jogtanácsos (1016 Budapest,Gellérthegy u. 30-32.) 2. Csók éstársa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók Balázs ügyvéd (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III.em.32.ajtó ) 3. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4. Irattár