Extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz

Hasonló dokumentumok
Extracelluláris baktériumok, ellen kialakuló immunválasz

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Baktérium-ellenes válasz

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az immunológia alapjai

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA. Extracelluláris baktériumok, paraziták és gombák elleni immunválasz szeptember

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Mikroorganizmusok patogenitása

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

Mikroorganizmusok patogenitása

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Allergia immunológiája 2012.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Tolerancia és autoimmunitás

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Mikrobiális antigének

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

A LABORBAN ELÉRHETŐ GYORSTESZTEK ÉRTELMEZÉSE

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Prechl József MTA ELTE Immunológiai Kutatócsoport április 29.

Antibiotikumok a kutyapraxisban

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman

Előadók: Dr.Bajtay Zsuzsa, Dr. Erdei Anna, Dr.Józsi Mihály, Dr. Prechl József, Dr. Papp Krisztián

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Antigén, Antigén prezentáció

FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA. Extracelluláris baktériumok, paraziták és gombák elleni immunválasz szeptember

Természetes immunitás

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

Az immunológia alapjai

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Komplementrendszer, fagociták, opszonizáció

Vakcináció. Az immunrendszer memóriája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

11. Szelektív toxicitás, kemoterápiás index és az antibakteriális kemoterápia alapelvei

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények

IMMUNPATOLÓGIA. Fokozott, nem szabályozott immunitás Egy vagy több funkció túlműködik

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, ÁPRILIS 16.

I/3 Lemez agar táptalaj: (bouillon, 1-3% agar-agar)

Evolúció ma: az antibiotikum rezisztencia a baktériumoknál

Az antimikróbás terápia ellentmondásai

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Az MRSA infekciók jelentısége

Iván Miklós Antibiotikumok I-II

Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS

A tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006

VÉDŐOLTÁSOK SPENGLER GABRIELLA MÁRCIUS 10.

A baktériumok szaporodása

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

Fertőzések immunológiája 7.

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P.

21C IMMUNITY VÉDELMI STRATÉGIA

Légúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Átírás:

FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA kurzus Extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz Erdei Anna 2018.

Védelem a különböző típusú kórokozók ellen Általános és testre szabott mechanizmusok Veleszületett és adaptív immunitás

17.3. ábra A sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

17.3. ábra A sejtközötti térben élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

Az intracelluláris patogének elpusztításában elsősorban a celluláris immunválasz hatékony - a citoplazmában élősködő vírusok ellen a különböző sejtpusztító mechanizmusok (ADCC, CTL-ek, NK-sejtek) biztosítják, - a vezikulumokban szaporodó baktériumokkal szemben a Th1-sejtek által aktivált makrofágok hetékonyak Az extracelluláris, sejten kívül szaporodó mikrobák semlegesítésében a humorális immunrendszer elemei hatékonyak - az antitestek és a komplementrendszer.

Extracelluláris baktériumok 17.4. ábra A kórokozó tulajdonságai meghatározzák az antigénprezentáció módját és az adaptív immunválasz fő mechanizmusait

A leggyakoribb bakteriális fertőzések Agyhártyagyulladás Szem fertőzés Arcüreggyulladás Középfülgyulladás Felső légúti gyulladás Tüdőgyulladás Gyomor-nyálkahártya gyulladás Ételmérgezés Bőrfertőzés Húgyúti fertőzés Sexuális úton terjedő fertőzések

Néhány kórokozó baktérium Clostridium Streptococcus Szájban lévő baktériumok MRSA (Gram+ Staphylococcus aureus) Streptomyces Nyelven lévő baktériumok E.coli

Extracelluláris baktériumok, ellen kialakuló immunválasz

Extracelluláris baktériumok A sejtek közötti térben és a hámsejteken képesek szaporodni, így pl. a keringésben, a kötőszöveti állományban, a légutakat és a bélüreget borító epiteliumon. Ide sorolhatók többek között - a gennykeltő, Gram-pozitív coccusok (Staphylococcus, Streptococcus), - a Gram-negatív coccusok (Meningococcus, Gonoccoccus, két Neisseria-faj), - a Gram-negatív (pl. Escherichia coli), - a Gram-pozitív bacillusok (pl. az anaerob Clostridium-fajok) valamint a Lyme-kórt okozó spirocheta, a Borrelia burgdorferi

A szervezetbe jutó baktériumok (mikrobák) fagocitózisa és lebontása szöveti makrofágok által; (nincs gyulladás)

Az extracelluláris baktériumok által okozott fertőzések - gyulladási folyamatot indítanak el, ez a fertőzés helyén a szövetek károsodását okozza. - mérgező anyagokat, toxinokat termelhetnek, amelyek vagy a kórokozó sejtfalában vannak jelen - endotoxinok, vagy oldott fehérjeként kerülnek a környezetbe - exotoxinok.

Az extracelluláris baktériumok kétféleképpen okozhatnak betegséget Gyulladási folyamatot indítanak el, ez a fertőzés helyén a szövetek károsodását okozza. kiváltója: - elsősorban a Gram- baktériumok falában levő LPS (Gram- : peptidoglikán) makrofágok aktiválása, gyulladási citokinek termelése - adjuváló hatás Exotoxinok mérgező anyagok: - diftériatoxin fehérjeszintézist gátló hatású, - koleratoxin a bél epitélsejtjeinek camp-termelését fokozza, kloridionok kiáramlása, vízvesztés, hasmenés. - tetanusztoxin izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását, - botulinustoxin az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. A Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok szuperantigénként aktiválhatják az immunrendszert

Különbségek a Gram+ és a Gram- baktérium fala között Lipopolysaccharid (LPS) Peptidoglikán peptidoglycan gyulladás

Az extracelluláris baktériumok kétféleképpen okozhatnak betegséget Endotoxin - gyulladás: - LPS: makrofágok aktiválása, gyulladási citokinek termelése - adjuváló hatás Exotoxinok mérgező anyagok: - diftériatoxin fehérjeszintézist gátló hatású, - koleratoxin a bél epitélsejtjeinek camp-termelését fokozza, kloridionok kiáramlása, vízvesztés, hasmenés. - tetanusztoxin izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását, - botulinustoxin az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. A Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok szuperantigénként aktiválhatják az immunrendszert

Az extracelluláris baktériumok által okozott fertőzések - gyulladási folyamatot indítanak el, ez a fertőződés helyén a szövetek károsodását okozza. 17.11. ábra Gyulladási citokinek kaszkádja Gram- bakteriális fertőzést követően

A veleszületett immunfolyamatok gyulladást hoznak létre a fertőzés helyén (bőrben)

Az extracelluláris baktériumok kétféleképpen okozhatnak betegséget Endotoxin - gyulladás: - a Gram- baktériumok falában levő LPS makrofágok aktiválása, gyulladási citokinek termelése - adjuváló hatás Exotoxinok mérgező anyagok: - diftériatoxin fehérjeszintézist gátló hatású, - koleratoxin a bél epitélsejtjeinek camp-termelését fokozza, kloridionok kiáramlása, vízvesztés, hasmenés. - tetanusztoxin izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását, - botulinustoxin az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. A Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok szuperantigénként aktiválhatják az immunrendszert

A botulinustoxin és a tetanustoxin hatásmechanizmusa botox Botulinustoxin: az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. Tetanusztoxin: izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását

Az extracelluláris baktériumok kétféleképpen okozhatnak betegséget Endotoxin - gyulladás: - a Gram- baktériumok falában levő LPS makrofágok aktiválása, gyulladási citokinek termelése - adjuváló hatás Exotoxinok mérgező anyagok: - diftériatoxin fehérjeszintézist gátló hatású, - koleratoxin a bél epitélsejtjeinek camp-termelését fokozza, kloridionok kiáramlása, vízvesztés, hasmenés. - tetanusztoxin izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását, - botulinustoxin az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. A Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok szuperantigénként aktiválhatják az immunrendszert

Bakteriális szuperantigének

Bakteriális szuperantigének toxikus sokk kialakulása A leghatékonyabb természetes eredetű T-sejt mitogének - minden ötödik T-sejtet aktiválhatják, mivel a - TCR-nek nem az antigénkötő zsebébe, hanem a külső régiójához kötődnek - az MHCII-höz is feldolgozás nélkül kapcsolódnak A hirtelen nagy számban aktiválódó Th-sejtekből nagy mennyiségű TNFα szabadul fel, ami szisztémás választ toxikus sokkot indukál (magas láz, intravaszkuláris koaguláció) A leggyakoribb ételmérgezést okozó toxinok a Gram+ Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok (SE Staphylococcal Enterotoxins).

A szuperantigének poliklonális T-sejt aktivációt okoznak A szuperantigének az MHCII molekulák peptidkötő zsebén kívül kötődnek és így kapcsolódnak a TCR β láncához SEB - Staphylococcal enterotoxin B

Szepszis (vérmérgezés) kialakulása A vérbe kerülő Gram- baktérium aktiválja a máj és a lép makrofágjait - hirtelen nagy mennyiségű TNF alfa kerül a keringésbe - szisztémás ödéma alakul ki - az erek beszűkülnek - csökken a vértérfogat az erekben - összesenek az erek Testszerte koaguláció jön létre az ereken belül (intravaszkuláris koaguláció) Számos szervet érint az elégtelenség Halálos kimenetel

A neutrofil granulociták szerepe

Extracelluláris baktériumok 17.4. ábra A kórokozó tulajdonságai meghatározzák az antigénprezentáció módját és az adaptív immunválasz fő mechanizmusait

A neutrofilek megfelelő inger hatására a csontvelőből vándorolnak a fertőzés helyére, ahol a baktérium elpusztítása után maguk is elpusztulnak ( genny )

A Th17 sejtek szerepe bakteriáli fertőzásek leküzdésében

3.16. ábra Az oxidatív burst folyamata (és NET-képződés) neutrofil granulocitákban

Baktériumok átjutása a nyálkahártyán

3.32. ábra A nyálkahártya nyirokszövetének jellegzetes képletei

17.15. ábra Az ételmérgezést okozó Salmonella typhimurium átjutása a bél epitélrétegén

T-sejt függő és T-sejt független baktérium-ellenes immunválasz

17.12. ábra Az extracelluláris baktériumok elleni adaptív immunválasz

17.13. ábra Pneumococcus ellen kialakuló fajlagos immunválasz T-sejttől független

Baktérium-ellenes antitest keresztreakciója; molekuláris mimikri

Baktérium-ellenes antitest keresztreakciója szívizom sejttel autoimmun reakció a baktérium és a szívizom hasonló antigén-szerkezete miatt Streptococcus haemolyticus (mandulagyulladás okozója) ellen termelődött ellenanyag bal pitvar és bal kamra közti nyílás normál gyulladt a szívizomzat M-fehérjéhez kötődik szívizomgyulladást válthat ki ( reumás láz )

Y Y Molekuláris mimikri nagyfokú hasonlóság bizonyos kórokozók és a megtámadott szövet struktúrái között keresztreagáló (auto)antitestek patogén struktúra specifikus ellenanyag saját struktúra autoimmun reakció

Baktériumok menekülési ( escape ) mechanizmusai

Extracelluláris baktériumok escape mechanizmusai Adhéziót fokozó fehérjék termelése: Bordatella pertussis Fagocitózis gátlása: fibrin-tok, Streptococcus pneumoniae M-fehérje, Staphylococcus aureus koaguláz enzim Komplement-mediált lízis gátlása: Streptococcus pyogenes sziálsav Gram- bakt. lipida MAC kialakulás gátlása Reaktív oxigén-intermedierek semlegesítése: Staphylococcus kataláz enzim Antigén-variabilitás fokozása pilin gének Neisseria gonorrhea IgA dimer lebontása Neisseria, Haemophilus influenzae FEMS Microbiol Rev 36 (2012) 917 948

Extracelluláris baktériumok menekülési módjai

Antibiotikumok, antibiotikum-rezisztencia

Antibiotikumok - baktériumok antibiotikum rezisztenciája 1940-es években: antibiotikumok csodaszerek Mik az antibiotikumok? - Élő organizmusok által termelt, természetes anyagok, amelyek megakadályozzák a baktériumok növekedését, ill. elpusztítják azokat. - a kereskedelmi forgalomban lévők kémiailag módosítottak, hatékonyabbak; - tágabb értelemben ide sorolunk szintetikus antimikrobiális anyagokat (quinolonok, szulfonamidok) is.

A penicillin felfedezése Alexander Fleming

Baktériumok antibiotikum rezisztenciája Az antibiotikumok nem megfelelő használata miatt egyre több rezisztens törzs alakul ki, elsősorban legyengült szervezetű egyénekben (zárt közösségekben pl. kórház könnyebben terjednek) Ma már számos, minden ismert antibiotikumnak ellenálló multidrog-reszisztens - törzs létezik (több mint 100 gyógyszer hatástalan!) - Enterococcus faecalis bélben él, vérmérgezést okoz - Mycobacterium tuberculosis - tüdőgyulladást okoz - Pseudomonas aeruginosa vérmérgezést, tüdőgyulladást okoz Hogyan működnek a rezisztencia-gének? - pumpákat kódolnak, amik kilökik az antibiotikumot a baktériumból - antibiotikumot bontó enzimeket kódolnak - olyan enzimeket kódolnak, amelyek inaktiválják az antibiotikumot etc.

Antibiotikumok hatásmechanizmusa

Hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztencia-gének? - mutációk eredményeként keletkeznek - öröklődnek - a baktériumok felveszik a környezetükből a rezisztencia-géneket: - plazmidokat vesznek fel a donor-sejtekből, - vírus vesz fel gént baktériumból és azt adja tovább, - a környezetben lévő pusztult sejt génjét veszi fel, - a gén stabilan beépül a baktérium gén-állományába. A rezisztencia-gének gyakran transzpozonokba épülnek be, ezzel fokozva a terjedését Hogyan segítik elő a reszisztencia kialakulását az antibiotikumok? - az érzékeny baktériumok elpusztulnak, - az ellenállók túlélnek, szaporodnak, egyre rezisztensebbé válnak A rezisztenssé vált törzsek elfoglalják a nem káros mikrobák helyét is, kiszorítják azokat a biofilmből.

Antibiotikum-osztályok felfedezése Penicillin,1928. Szulfonamidok, 1932. Tetracyclin, 1945. Kinolonok, 1962. Lipopeptidek 1987. 1987 óta nem fedeztek fel új osztályt!

MRSA Methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) bacteria are resistant to all beta-lactam antibiotics such as methicillin, penicillin, oxacillin, and amoxicillin. A MRSA infection can be fatal, and is sometimes called the "Super Bug." Staphylococcus aureus bacteria are commonly found on the skin and in the noses of healthy people. Staph bacteria are one of the most common causes of skin infection in the United States. Staph bacteria are a common cause of pneumonia, surgical wound and bloodstream infections. 25-30 % of the population is colonized with staph, and less than 2% is colonized with MRSA.

Az extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz összefoglalása röviden Veleszületett immunrendszer: Komplementaktiválás: Gram- bakt. LPS alternatív út mannóz lektin-dep. út Gram+ bakt. Peptidoglikán alternatív út Fagocitózis: bakt. felvétele PRR-ek és komplement-receptorok által Gyulladás: Gram- bakt. LPS TLR mf aktiválás Gram+ bakt. Peptidoglikán TLR mf aktiválás Adaptív immunrendszer: Humorális immunválasz toxinok és sejtfal antigének ellen T-independens sejtfal poliszacharid (IgM) T-dependens bakteriális fehérje (IgG, affinitás-érés, memória) Celluláris immunválasz Th17 sejtek, granulociták