Matlab alapok. Baran Ágnes

Hasonló dokumentumok
Baran Ágnes. Gyakorlat Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek

Matlab alapok. Vektorok. Baran Ágnes

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Algoritmusok Tervezése. 1. Előadás MATLAB 1. Dr. Bécsi Tamás

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Mátrixok, mátrixműveletek

MATLAB OKTATÁS 1. ELŐADÁS ALAPOK. Dr. Bécsi Tamás Hegedüs Ferenc

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana

2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

1. A kétszer kettes determináns

Matlab alapok. Baran Ágnes. Baran Ágnes Matlab alapok Elágazások, függvények 1 / 15

Lineáris algebra gyakorlat

Gauss elimináció, LU felbontás

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

MATLAB. 3. gyakorlat. Mátrixműveletek, címzések

MÁTRIXFÜGGVÉNYEK, SAJÁT FÜGGVÉNYEK, GRAFIKA 1.

Numerikus módszerek 1.

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

end function Az A vektorban elõforduló legnagyobb és legkisebb értékek indexeinek különbségét.. (1.5 pont) Ha üres a vektor, akkor 0-t..

1. zárthelyi,

Feladat Legyen A = [1 2 3; 4 5 6]. Adjuk meg a B csupa egyes mátrixot (a ones függvénnyel) úgy, hogy A + B' elvégezhető legyen!

3. el adás: Determinánsok

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

NEMNUMERIKUS TÍPUSOK, MÁTRIXOK

Mátrixok. 3. fejezet Bevezetés: műveletek táblázatokkal

LINEÁRIS ALGEBRA (A, B, C) tematika (BSc) I. éves nappali programtervező informatikus hallgatóknak évi tanév I. félév

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

1. Determinánsok. Oldjuk meg az alábbi kétismeretlenes, két egyenletet tartalmaz lineáris egyenletrendszert:

MATLAB alapismeretek I.

9. gyakorlat Lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerei folyt. Néhány kiegészítés a Gauss- és a Gauss Jordan-eliminációhoz

Lineáris algebra (10A103)

1. Feladatlap. Függvények. Mőveletek Matlab nyelvben. Példa inverz osztásra >>d=2\1 d= Információkérési lehetıségek help utasítás

Bevezetés az algebrába 1

Baran Ágnes. Gyakorlat Függvények, Matlab alapok

Követelmények, Matlab alapok 1.

MÁTRIXFÜGGVÉNYEK, SAJÁT FÜGGVÉNYEK, GRAFIKA

Valasek Gábor

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Feladat: megoldani az alábbi egyenletrendszert: A x = b,

NUMERIKUS MÓDSZEREK I. TÉTELEK

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Mátrixok 2017 Mátrixok

Gazdasági matematika II. tanmenet

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Baran Ágnes. Gyakorlat Halmazok, függvények, Matlab alapok. Baran Ágnes Matematika Mérnököknek Gyakorlat 1 / 34

Totális Unimodularitás és LP dualitás. Tapolcai János

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

11. DETERMINÁNSOK Mátrix fogalma, műveletek mátrixokkal

Ortogonalizáció. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Ortogonalizáció / 41

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Matematikai statisztika 1.

Lineáris algebra. (közgazdászoknak) T C T = ( 1 ) ; , D T D =

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

DETERMINÁNSSZÁMÍTÁS. Határozzuk meg a 1 értékét! Ez most is az egyetlen elemmel egyezik meg, tehát az értéke 1.

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

A számok kiíratásának formátuma

Mer legesség. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Mer legesség / 40

1. Geometria a komplex számsíkon

alakú számot normalizált lebegőpontos számnak nevezik, ha ,, és. ( : mantissza, : mantissza hossza, : karakterisztika) Jelölés: Gépi számhalmaz:

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

és n oszlopból áll, akkor m n-es mátrixról beszélünk. (Az oszlopok száma a mátrix vízszintes mérete, a sorok 2 3-as, a ij..

Lineáris algebra (10A103)

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

5 = hiszen és az utóbbi mátrix determinánsa a középs½o oszlop szerint kifejtve: 3 7 ( 2) = (példa vége). 7 5 = 8. det 6.

Matematikai programok

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága

Egész számok. pozitív egész számok: 1; 2; 3; 4;... negatív egész számok: 1; 2; 3; 4;...

Bevezetés az algebrába 2

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

Szöveges feladatok a mátrixaritmetika alkalmazására

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

2. Milyen értéket határoz meg az alábbi algoritmus, ha A egy vektor?. (2 pont)


Mérnöki programozás 8. Szerkesztette: dr. Vass Péter Tamás

Gyakorló feladatok I.

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

Ismerkedés a Matlabbal

NEMNUMERIKUS TÍPUSOK, MÁTRIXOK

Atomerőművek üzemtanának fizikai alapjai. MATLAB használata

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Lineáris egyenletrendszerek

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

Lineáris algebra gyakorlat

Átírás:

Matlab alapok Mátrixok Baran Ágnes

Mátrixok megadása Mátrix megadása elemenként A = [1, 2, 3; 4, 5, 6; 7, 8, 9] vagy A = [1 2 3; 4 5 6; 7 8 9] eredménye: A = 1 2 3 4 5 6 7 8 9 (Az egy sorban álló elemeket vesszővel vagy szóközzel, a sorokat pontosvesszővel választjuk el.) A mátrixelemek számozása (1, 1)-gyel kezdődik. A(i,j) a mátrix (i, j)-edik eleme.

Mátrixok megadása Vektorok összefűzésével Ha a=[1-2 0]; b=[2-11 7]; m=[-3;0;7]; n=[1; -2; 0]; akkor B=[a;b] eredménye: ( ) 1 2 0 B = 2 11 7 C=[a b ] és D=[m n] eredménye: 1 2 C = 2 11 D = 0 7 3 1 0 2 7 0

Mátrixok bővítése Az előbb definiált mátrixokkal, vektorokkal: E=[A;a] vagy E=[A;[1,-2,0]] eredménye E = 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 0 Tehát: [mátrix,,sortörés (azaz ;) sorvektor] Az F=[A m] vagy F=[A, m] eredménye 1 2 3 3 F = 4 5 6 0 7 8 9 7 Tehát: [mátrix szóköz vagy vessző oszlopvektor]

Mátrixok bővítése G=[C D] és H=[C;D] eredménye G = 1 2 3 1 2 11 0 2 0 7 7 0 H = 1 2 2 11 0 7 3 1 0 2 7 0 C(4,5)=9 eredménye: C = 1 2 0 0 0 2 11 0 0 0 0 7 0 0 0 0 0 0 0 9 Megváltozik a mátrix mérete, erre nem figyelmeztet!

Hivatkozás elemekre, sorokra, oszlopokra, részmátrixokra size(a) az A mátrix mérete (egy kételemű sorvektor) length(a) egy skalár: max(size(a)) A(i,j) az A mátrix (i, j)-edik eleme A(i,:) egy sorvektor, az A mátrix i-edik sora A(:,j) egy oszlopvektor, az A mátrix j-edik oszlopa A(2:3,:) az A mátrix 2. és 3. sora A([1 2 4],:) az A mátrix 1., 2. és 4. sora A(:,[1 3]) az A mátrix 1. és 3. oszlopa A(2:3,[1 3]) az A mátrix 2. és 3. sorának és 1. és 3. oszlopának metszetéből álló mátrix

Mátrixok,,átszabása Sorok, oszlopok elhagyása mátrixokból A(i,:)=[] az i-edik sor elhagyása A(:,j)=[] a j-edik oszlop elhagyása A([1 3],:)=[] az 1. és 3. sor elhagyása A(:,[1 3])=[] az 1. és 3. oszlop elhagyása Sor- és oszlopcsere Az i-edik és j-edik sor illeve oszlop cseréje: A([i,j],:)=A([j,i],:), ill. A(:,[i,j])=A(:,[j,i]) Mátrixból vektor A(:) az A mátrix elemei oszlopfolytonosan felsorolva

Mátrixok,,átszabása Mátrix átméretezése Ha A egy n1 m1-es mátrix, akkor B=reshape(A,[n2,m2]) az az n2 m2-es B mátrix, amelyet úgy kapunk, hogy az A elemeivel oszlopfolytonosan feltöltjük B-t (n1 m1 = n2 m2 kell hozzá!) B=reshape(A,[],m2) az A átméretezésével kapott, m2 oszlopot tartalmazó B mátrix (a sorok számát kiszámolja) B=reshape(A,n2,[]) az A átméretezésével kapott, n2 sort tartalmazó B mátrix (az oszlopok számát kiszámolja)

A repelem függvény B=repelem(A,k,m) ahol A egy mátrix, k és m egészek, előálĺıtja azt a B mátrixot, melyet úgy kapunk, hogy az A minden elemét k m-szer soroljuk fel. A=[0 1; 2 3]; B=repelem(A,2,3) B = 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 1 2 2 2 3 3 3 2 2 2 3 3 3 A=[0 1; 2 3]; B=repelem(A,1,[2,3]) Az A mátrix 1. oszlopát kétszer, a 2.-at háromszor sorolja fel: ( ) 0 0 1 1 1 B = 2 2 3 3 3

A repmat függvény B=repmat(A,n) Egy n size(a) méretű mátrix, az A mátrixot n-szer lemásolja sor- és oszlopirányban is. Pl. A=[1, 2; 3, 4]; B=repmat(A,2) B = 1 2 1 2 3 4 3 4 1 2 1 2 3 4 3 4 B=repmat(A,m,n) Az A mátrixot m-szer egymás alá, n-szer egymás mellé másolja. Pl. A=[1, 2; 3, 4]; B=repmat(A,2,3) B = 1 2 1 2 1 2 3 4 3 4 3 4 1 2 1 2 1 2 3 4 3 4 3 4

Mátrixelemek rendezése B=sort(A,1) az A minden oszlopában növekvő sorrendbe rendezi az elemeket (ugyanaz, mint a B=sort(A)) B=sort(A,2) az A minden sorában növekvő sorrendbe rendezi az elemeket [B,ind]=sort(A,1) és [B,ind]=sort(A,2) egy indexmátrixot is visszaad, amely megmutatja hogyan változott az adott oszlopokban/sorokban az elemek sorrendje. B=sortrows(A) rendezi az A sorait az első oszlopban álló elemek szerint B=sortrows(A,k) rendezi az A sorait a k. oszlopban álló elemek szerint B=flip(A,1) az A oszlopaiban az elemek sorrendjét megfordítja (ugyanaz, mint a B=flip(A), illetve a B=flipud(A)) B=flip(A,2) az A soraiban az elemek sorrendjét megfordítja (ugyanaz, mint a B=fliplr(A))

Beépített mátrixok eye(n) eye(n,m) ones(n) ones(n,m) zeros(n) zeros(n,m) rand(n) rand(n,m) randn(n) randn(n,m) randi(n) randi(n,n) randi(n,m,n) az n n-es egységmátrix az n m-es egységmátrix a csupa 1-esből álló n n-es mátrix a csupa 1-esből álló n m-es mátrix a csupa 0-ból álló n n-es mátrix a csupa 0-ból álló n m-es mátrix n n-es véletlen mátrix, elemei a [0, 1]-en vett egyenletes eloszlásból származnak n m-es véletlen mátrix (egy. eloszlás) n n-es véletlen mátrix, elemei a standard normális eloszlásból származnak n m-es véletlen mátrix (normális eloszlás) egy véletlen egész szám az [1, N] intervallumból n n-es mátrix, véletlen egészek [1, N]-ből m n-es mátrix, elemei véletlen egészek [1, N]-ből

Műveletek vektorok és mátrixok között Legyen A és B két mátrix (melyek akár vektorok is lehetnek), c egy skalár. Az A+B, A-B, c*a, A*B, A ˆ 2 műveletek a hagyományos, lineáris algebrában értelmezett műveletek, feltéve, hogy A és B mérete megfelelő. Az A + c művelet eredménye: az A minden eleméhez hozzáadunk c-t. Az A/B és A\B műveletek eredménye A B 1 és A 1 B.

Műveletek vektorok és mátrixok között Elemenkénti művelet A műveleti jel előtti. jel a művelet elemenkénti végrehajtását eredményezi: Az A.*B mátrix ij-edik eleme a ij b ij, az A.ˆ 2 mátrix ij-edik eleme a 2 ij, az A./B mátrix ij-edik eleme a ij /b ij. A beépített Matlab függvények általában hívhatók mátrix argumentummal is, pl. sin(a), log(a), exp(a), abs(a), stb. Ilyenkor a függvény a mátrix minden elemére végrehajtódik.

Néhány hasznos függvény max és min Ha A egy vektor, akkor min(a) és max(a) az A legkisebb és legnagyobb eleme Ha A egy mátrix, akkor min(a) és max(a) egy sorvektorral tér vissza, az A oszloponkénti legkisebb és legnagyobb elemeivel (ugyanaz, mint min(a,[],1) és max(a,[],1)) Ha A egy mátrix, akkor min(a,[],2) és max(a,[],2) egy oszlopvektorral tér vissza, az A soronkénti legkisebb és legnagyobb elemeivel max(a,b) és min(a,b) egy mátrixszal tér vissza, elemenként hasonĺıtja össze A-t és B-t sum és prod sum(a) és prod(a) az A mátrix elemeinek oszloponkénti összege és szorzata (ugyanaz, mint sum(a,1) és prod(a,1)) sum(a,2) és prod(a,2) az A mátrix elemeinek soronkénti összege és szorzata

Néhány hasznos függvény diag diag(a) ahol a egy vektor, egy négyzetes mátrixszal tér vissza, főátlójában az a vektorral diag(a,k) ahol a egy vektor, k egy egész, egy olyan mátrixszal tér vissza, aminek a k-adik átlója az a vektor. A 0. átló a főátló, onnan felfelé egyesével nő, lefelé egyesével csökken az átlók sorszáma. diag(a) ahol A egy mátrix (nem feltétlenül négyzetes) egy oszlopvektorral tér vissza, az A főátlóbeli elemeivel diag(a,k) ahol A egy mátrix, k egy egész, egy oszlopvektorral tér vissza, az A mátrix k-adik átlójának elemeivel.

Néhány hasznos függvény tril és triu tril(a) Az A mátrix alsóháromszög részével tér vissza (a főátló és az alatta álló elemek, a többi 0) triu(a) Az A mátrix felsőháromszög részével tér vissza (a főátló és a felette álló elemek, a többi 0) tril(a,k) Az A mátrix k-adik átlójában és az alatta álló elemekkel tér vissza (a többi 0) triu(a,k) Az A mátrix k-adik átlójában és a felette álló elemekkel tér vissza (a többi 0)

Néhány hasznos függvény numel(a) az A elemeinek száma size(a) az A mérete length(a) egyenlő max(size(a)) értékével det(a) az A determinánsa inv(a) az A inverze rank(a) az A rangja transpose(a) vagy A. az A transzponáltja ctranspose(a) vagy A az A konjugált transzponáltja

Feladatok Legyen x = [ 1 4 0], y = [3 2 5] és A = [ 3 1 4; 6 2 5]. Döntse el, hogy az alábbi utasítások közül melyik végrehajtható. Ha nem végrehajtható, akkor magyarázza meg miért, ha végrehajtható, akkor fogalmazza meg mi lesz az eredmény! (1) z = [x, y] (2) z = [x; y] (3) z = [x, y ] (4) z = [x ; y ] (5) z = [A; x] (6) z = [A, x] (7) z = [x; A; y] (8) z = [A ; x] (9) z = [A, x] (10) z = [A, x ] (11) x + y (12) x + y (13) A + y (14) A + 2 (15) x/y (16) x./y (17) A ˆ 2 (18) A. ˆ 2

Legyen A = 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Konstruálja meg (az elemek felsorolása nélkül) azt a B mátrixot, melyet úgy kapunk, hogy (1) elhagyjuk az A mátrix első sorát, (2) elhagyjuk az A mátrix 2. és 4. oszlopát, (3) elhagyjuk az A mátrix utolsó sorát és oszlopát (4) kétszer egymás mellé írjuk az A mátrixot, (5) transzponáljuk az A mátrixot, (6) felcseréljük az A mátrix 2. és 4. oszlopát (7) négyzetre emeljük az A elemeit (8) az A minden elemét megnöveljük 3-mal (9) A minden elemének vesszük a négyzetgyökét (10 az A első sorának második elemét kicseréljük 2-re (11) az A 2. sorát kicseréljük a [ 1 0 2 3] vektorra

Egy rövid Matlab utasítás segítségével álĺıtsa elő az alábbi mátrixot! 1 2 3 4 5 6 7 8 A = 20 18 16 14 12 10 8 6 2 4 8 16 32 64 128 256 Az előző feladat A mátrixával vizsgálja meg az alábbi utasítások eredményét! (1) sum(a) (2) sum(a,2) (3) reshape(a,6,4) (4) max(a) (5) max(a,[],2) (6) max(a,2) (7) flipud(a) (8) fliplr(a) (9) size(a) (10) length(a)

Elemeinek felsorolása és a for utasítás nélkül álĺıtsa elő az alábbi mátrixokat 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 0 0 0 A = 0 0 3 0 0 0 0 0 4 0, B = 0 0 3 0 0 0 0 0 5 0 0 0 0 0 7 0 0 0 0 5 0 0 0 0 0 C = 1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 3 0 3 0 0 0 6 0 4 0 0 0 9 0 5, D = 2 2 2 2 2 0 2 2 2 2 0 0 2 2 2 0 0 0 2 2 0 0 0 0 2